Ezüst a Holdon

Nem de tudásomat ott kérték számon.<#nyes>
Csak ZH utáni sokkhatásomban tanulni keztem 10-bõl 5 pont lett aztán nem nagyon szeretnék elvérezni a köv ZH-n.

Nem tán te is oda jársz?

Apropó, a tegnap este megint megnéztem Steven Spielberg M.I. c. filmjét. Igazából érdekelt az m1-en vetített Mindszenthy életérõl szóló drámai mûvészfilm is, de oda csak a reklámok idején kapcsoltam át (az is elég volt, hogy újfent felháborítsanak a kommunisták által elkövetett gazságok).
Ennek az M.I. c. filmnek is több rétege van, szerintem elsõ blikkre az emebr nem tud mindent megérteni, ezért jó döntés volt a revizionálása.
Nos, amiért ez eszembe jutott, van a sci-fi filmben egy játékmaci, amelybe annyi intelligencia van már, hogy jól ráverne egyes itteni fórumozókra. (Dávidról most nem beszélek, mert neki még érzelmei is vannak.)

Ahogy az utóbbi idõben emelkedett (az elmúlt egy hetet leszámítva) az ezüst árfolyama, lassan már azért is megéri felmenni.

Nem irreveláns, te buta.
Arra adtam példát, hogy pl. a nemesfémek fémek kinyerése nem olyan hû de bonyolult folyamat.

A Holdon sem lenne szükség több tízezer embert és irdatlan méretû és mennyiségû gépek alkalmazására, mert vannak nagyon egyszerû technikák is.

Az indiai putrikban használt biogáz generátor is csak egy példa volt erre, hogy egy bizonyos szinten csak elhatározás kérdése az egész.

Lehet sápítozni, nyafogni, hogy nem ad a Jóisten pénzt, meg lehet tenni, dolgozni, építeni.

Ez a mai nyugati gondolkodás rákfenéje, hogy nincs pénz semmire, a sült galamb várása.
Ezzel takarózik minden idióta.

Neked mániád, hogy minden cikkhez beszúrsz egy teljesen irreleváns (ált: politikai) fasságot?

Költõi kérdés volt.

Van egy régi mondás: egy mérés nem mérés:-))
Az ezüst (és szinte valamennyi többi elem is) a Földön nagyon egyenetlenül oszlik el. Ezt alapvetõen a nagyobbrészt ismert geológiai átalakulási folyamatok (ércképzõdés, vulkanizmus kísérõjalenségei) okozzák.

A Holdon -- mostani tudásom szerint -- nincs vulkanizmus, és nincs légkör és víz sem, tehát az elemek szétválogatódásának ismert mechanizmusai nem mûködnek.

Érdekes kérdés, hogy akkor mennyire homogén a Hold, és ha nem az, akkor miért.
(Nem tudom.)

Egyébként, aranyat bányászni puszta kézzel is lehet.

Ez nem hír.
Ha majd aranyat találnak vagy gyémántot, platinát, sokat...

ja ok legközelebb elolvasom az elejét is, mert azt hittem kifogásolod a mennyiséget, ami pedig elég korrekt szvsz 😄

Hû, akkor most mégis sajtból van? Mesélj, gouda vagy edámi?

Kicsiben, és? A metodológia érzékenységérõl beszélünk, nem arról, hogy fogjuk-e a csákányt. Lejjebb azért reklamáltak, hogy mi ez a bizonytalanság; szerintem meg az is elég csodálatos, hogy töredék ezrelékeket le tudunk mérni.

Pedig voltak szeizmikus mérések és nagyon meglepõ adatokat szolgáltattak. Sok helyen elég nagy üreg található a felszín alatt és az elég nagy alatt nem csak egy szimpla barlangot kell gondolom érteni.

"Ehhez képest még egy tíz-százszoros szorzó is meglepõ lenne, de még mindig elenyészõen kicsi."

Mert szerinted a földön kb mekkora arányban fordul elõ az ezüst? C: 0.001 mondjuk? Hát nem hinném.

Tréfás lenne, tekintve hogy egy égitest, pláne a Hold átlagos sûrûségét nagyon pontosan ismerjük. A tömegét pontosan meg lehet határozni a gravitációs hatásaiból, a térfogatát meg egy kisiskolás is kiszámolja.

Azért pontosítsunk: nem kötelezõ a belsõ forrás. Emissziós mellett létezik abszorpciós színképelemzés is, ahol egy ismert spektrumú fényforrás valamilyen ismeretlen összetételû anyag által visszavert vagy átengedett fényét elemezzük. Legegyszerûbb formáját nap mint nap használjuk szabad szemmel, amikor ránézünk valamire, és a színébõl megtippeljük, hogy mibõl készült. A problémái innen nyilvánvalók: ezzel csak fényt könnyen átengedõ gázokat vagy legfeljebb a felszínt lehet elemezni. Ha akár pár méterrel mélyebb dolgokra vagyunk kíváncsiak, valahogy ásni vagy robbantani kell.

Finomabb formájával ki lehet elemezni távoli bolygók légkörét: a központi csillag fényének összetételét ismerjük, és amikor a bolygó elémászik, az átengedett fény spektrumának megváltozásából elég pontosan meg lehet tippelni, mi van a bolygó légkörében. Például ha a szabad oxigén elnyelési vonalai és a vízgõzé jelentõsek, bingó. A Földrõl például már mai humán (bár drága) technikával is sok száz fényévrõl meg lehetne mondani, hogy valószínû élet van rajta.

Azt is nézni kell, hogy a ppm az part per million, tehát nagyjából 0.000001% ezüstöt mutattak ki az Apollo küldetések mintáiban. Ehhez képest még egy tíz-százszoros szorzó is meglepõ lenne, de még mindig elenyészõen kicsi. Azért nem arról van szó, hogy kiderült, hogy mégis sajtból van.

ijj és hol teszed ezt, csak nem Szegednek városában?

Volt egy ilyen sztori,hogy valamelyik Apolló küldinél berendezések vagy alkatrészek hullottak vissza a Hold felszínére és a becsapódások után sokáig kongott a Hold mint egy harang.Ezt néhányan azzal magyarázták meg,hogy nem tömör égitest.Persze lehet hogy hazugság az egész.

Csak architechtúrát tanultam(ok) ne csodálkozz, ha hibázok utána <#idiota>

Egy kis irónia.

Az LCROSS ûrszonda segítségével brit tudósok megállapították, hogy a Holdon a felszínhez közel nemcsak ezüst és arany található, de emellett szilícium és alumínium is. Ami még meglepõbb, kerámia, epoxi, és acélötvözetek nyomaira bukkantak, sõt, még egy amerikai zászló anyagát is kimutatták.

Nem sokkal azután jelent meg a cikk, hogy brit tudósok idegenek nyomaira bukkantak - szó szerint! Emberi lábfejnél alig nagyobb ovális alakú, keresztirányban bemélyedéseket tartalmazó lábnyomokat fedeztek fel a Holdon nagy pontosságú távcsövekkel. Ami ennél is érdekesebb, az idegenek a nyomok alapján páros lábbal ugrálnak, mint a verebek, és kerék-szerû nyomot hagyó állataik is vannak. A jelek szerint modern technológiával rendelkeznek. Egyes szakértõk szerint a Hold vízkészletei kifogyóban vannak, így hamarosan a Holdról érkezõ földönkívüli invázióra számíthatunk, hiszen a Föld jelentõs vízkészlettel rendelkezik.

<#alien>

köszönöm a válaszokat!

gosub, természetesen ismerem a színképelemzés dolgot, csak furcsa nekem hogy mindent úgy adnak elõ hogy szinte 100%, persze ebben a tudományos hírek megfogalmazói lehetnek a fõ hibásak...

mellesleg a Naprendszer bolygóiról is azt mondják (vagy sugallják) hogy 100%-ban tudjuk hogy mibõl állnak... ezért furcsa nekem ez a holdpor felkavarásos kavarás 😊

még jó, hogy a jól leírt szavaidat kijavítod egy nagy faszságra 😊

A csillagok fényének spektrumanalizálásával meg lehet állapítani a benne lévõ anyagokat. A színkép elemzés már elég régi tudomány, a lényege hogy a különféle kémiai elemek a színspektrumban sötét vonalak formájában jelentkeznek, mert kitakarnak bizonyos frekvenciákat, ezek összességébõl és egymáshoz való viszonyából megállapítható nem csak a benne lévõ anyag minõsége, hanem a vörös eltolódás, vagyis a tõlünk való távolodás sebessége is.
A Hold vagy a bolygók nem 'égnek', így nem lehet õket ilyen formán analizálni ezért kellett valamit bele 'lõni' és a becsapódáskor keletkezõ hõ és fényjelenséget kihasználni. Itt a Földön is úgy lehet pontosan megállapítani egy porszem anyagát, hogy elégetik és a fényspektrumát színképelemzik.

Az "ezer fényévre lévõ bármi" az pontosan valamilyen gáz-plazma-por.
Lehet csillag felszíne, bolygók légköre vagy csillagközi gáz-por. Ezeken kívül semmilyen távoli dolog összetételét nem ismerjük. És ezeket sem "hiperpontosan". Csak a fõbb összetevõket lehet azonosítani.
Itt a hold felszín alatti összetételét vizsgálták, és nem csak a fõbb összetevõket. Felszín alatti összetétel-információnk a földön kívül csak a holdról és a marsról van.

"hogy a hold"
bocs bóygó

Én úgy gondolom hogy te fõleg távoli csillagokról hallottál ilyen, összetétellel kapcsolatos véleménynyilvánításokat. Na most az más dolog hogy egy csillagnak hogyan lehet megtudni az összetételét(szépen kiforrott módszerek vannak rá, egész pontosan is mûködnek. A Hold viszont nem "gázgömb"). Abban megegyezik a véleményünk hogy elég baj hogy még mindig találgatnak hogy mibõl mennyi van a Holdon, sõt, még arról is hogy egyáltalán mi van ott. 😞

Az csak inkább a csillagokra vonatkozik mert ott "jobban" meg lehet állapítani, hogy miva van benne a fényébõl amit kibocsát, míg egy bólygónál nem lehet belátni a felszín alá kívéve, ha azt a kõzetanyagot(ha ilyen típusú bolygó) közelebbrõl meg nem megvizsgálják illetve nem teszik láthatõvá, mint ahogyan most is tették.

A távoli bolygóknál pedig csak saccolnak mármint a jelenlegi tudás alapján, hogy a hold milyen típusú naprendszerben van annak kialakulása mennyi anyagot tartalmaz mennyi a hõmérséklet és ezek alapján mondják meg, hogy naggyából minyen anaygokkat mekkora arányban tartalmazhat.

De nem 100%-an!!!

és lezuhan a földre 😊

Még szerencse, hogy nem rezet találtak különben már rég szétlopkották volna az egész holdat <#smile>

Valaki megmagyarázhatná, hogy miért tudják a tudósok hiperpontosan megmondani egy ezer fényévre lévõ bárminek az összetételét, de a Holdba bezzeg belelõnek valamit hogy feljöjjön a por és kiderüljön hogy marha sok ez meg az található benne.

és 20 év mulva valora válik az ami az idögép cimü filmecskében volt 😄 széthasad a robbantásoktol 😄

5 év múlva bányászkolóniákkal lesz teli a Hold <#kacsint>