83
  • Alfa Of NS
    #1
    5 év múlva bányászkolóniákkal lesz teli a Hold
  • DeviloftheHell
    #2
    és 20 év mulva valora válik az ami az idögép cimü filmecskében volt :D széthasad a robbantásoktol :D
  • gombabácsi
    #3
    Valaki megmagyarázhatná, hogy miért tudják a tudósok hiperpontosan megmondani egy ezer fényévre lévő bárminek az összetételét, de a Holdba bezzeg belelőnek valamit hogy feljöjjön a por és kiderüljön hogy marha sok ez meg az található benne.
  • Zulu12
    #4
    Még szerencse, hogy nem rezet találtak különben már rég szétlopkották volna az egész holdat
  • norbi4567
    #5
    és lezuhan a földre :)
  • Zulu12
    #6
    Az csak inkább a csillagokra vonatkozik mert ott "jobban" meg lehet állapítani, hogy miva van benne a fényéből amit kibocsát, míg egy bólygónál nem lehet belátni a felszín alá kívéve, ha azt a kőzetanyagot(ha ilyen típusú bolygó) közelebbről meg nem megvizsgálják illetve nem teszik láthatővá, mint ahogyan most is tették.

    A távoli bolygóknál pedig csak saccolnak mármint a jelenlegi tudás alapján, hogy a hold milyen típusú naprendszerben van annak kialakulása mennyi anyagot tartalmaz mennyi a hőmérséklet és ezek alapján mondják meg, hogy naggyából minyen anaygokkat mekkora arányban tartalmazhat.

    De nem 100%-an!!!
  • lotsopa
    #7
    Én úgy gondolom hogy te főleg távoli csillagokról hallottál ilyen, összetétellel kapcsolatos véleménynyilvánításokat. Na most az más dolog hogy egy csillagnak hogyan lehet megtudni az összetételét(szépen kiforrott módszerek vannak rá, egész pontosan is működnek. A Hold viszont nem "gázgömb"). Abban megegyezik a véleményünk hogy elég baj hogy még mindig találgatnak hogy miből mennyi van a Holdon, sőt, még arról is hogy egyáltalán mi van ott. :(
  • Zulu12
    #8
    "hogy a hold"
    bocs bóygó
  • philcsy
    #9
    Az "ezer fényévre lévő bármi" az pontosan valamilyen gáz-plazma-por.
    Lehet csillag felszíne, bolygók légköre vagy csillagközi gáz-por. Ezeken kívül semmilyen távoli dolog összetételét nem ismerjük. És ezeket sem "hiperpontosan". Csak a főbb összetevőket lehet azonosítani.
    Itt a hold felszín alatti összetételét vizsgálták, és nem csak a főbb összetevőket. Felszín alatti összetétel-információnk a földön kívül csak a holdról és a marsról van.

  • gosub
    #10
    A csillagok fényének spektrumanalizálásával meg lehet állapítani a benne lévő anyagokat. A színkép elemzés már elég régi tudomány, a lényege hogy a különféle kémiai elemek a színspektrumban sötét vonalak formájában jelentkeznek, mert kitakarnak bizonyos frekvenciákat, ezek összességéből és egymáshoz való viszonyából megállapítható nem csak a benne lévő anyag minősége, hanem a vörös eltolódás, vagyis a tőlünk való távolodás sebessége is.
    A Hold vagy a bolygók nem 'égnek', így nem lehet őket ilyen formán analizálni ezért kellett valamit bele 'lőni' és a becsapódáskor keletkező hő és fényjelenséget kihasználni. Itt a Földön is úgy lehet pontosan megállapítani egy porszem anyagát, hogy elégetik és a fényspektrumát színképelemzik.
  • n3whous3
    #11
    még jó, hogy a jól leírt szavaidat kijavítod egy nagy faszságra :)
  • gombabácsi
    #12
    köszönöm a válaszokat!

    gosub, természetesen ismerem a színképelemzés dolgot, csak furcsa nekem hogy mindent úgy adnak elő hogy szinte 100%, persze ebben a tudományos hírek megfogalmazói lehetnek a fő hibásak...

    mellesleg a Naprendszer bolygóiról is azt mondják (vagy sugallják) hogy 100%-ban tudjuk hogy miből állnak... ezért furcsa nekem ez a holdpor felkavarásos kavarás :)
  • adler30
    #13
  • djhambi
    #14
    Egy kis irónia.

    Az LCROSS űrszonda segítségével brit tudósok megállapították, hogy a Holdon a felszínhez közel nemcsak ezüst és arany található, de emellett szilícium és alumínium is. Ami még meglepőbb, kerámia, epoxi, és acélötvözetek nyomaira bukkantak, sőt, még egy amerikai zászló anyagát is kimutatták.

    Nem sokkal azután jelent meg a cikk, hogy brit tudósok idegenek nyomaira bukkantak - szó szerint! Emberi lábfejnél alig nagyobb ovális alakú, keresztirányban bemélyedéseket tartalmazó lábnyomokat fedeztek fel a Holdon nagy pontosságú távcsövekkel. Ami ennél is érdekesebb, az idegenek a nyomok alapján páros lábbal ugrálnak, mint a verebek, és kerék-szerű nyomot hagyó állataik is vannak. A jelek szerint modern technológiával rendelkeznek. Egyes szakértők szerint a Hold vízkészletei kifogyóban vannak, így hamarosan a Holdról érkező földönkívüli invázióra számíthatunk, hiszen a Föld jelentős vízkészlettel rendelkezik.
  • Zulu12
    #15
    Csak architechtúrát tanultam(ok) ne csodálkozz, ha hibázok utána
  • adler30
    #16
    Volt egy ilyen sztori,hogy valamelyik Apolló küldinél berendezések vagy alkatrészek hullottak vissza a Hold felszínére és a becsapódások után sokáig kongott a Hold mint egy harang.Ezt néhányan azzal magyarázták meg,hogy nem tömör égitest.Persze lehet hogy hazugság az egész.
  • n3whous3
    #17
    ijj és hol teszed ezt, csak nem Szegednek városában?
  • kukacos
    #18
    Azért pontosítsunk: nem kötelező a belső forrás. Emissziós mellett létezik abszorpciós színképelemzés is, ahol egy ismert spektrumú fényforrás valamilyen ismeretlen összetételű anyag által visszavert vagy átengedett fényét elemezzük. Legegyszerűbb formáját nap mint nap használjuk szabad szemmel, amikor ránézünk valamire, és a színéből megtippeljük, hogy miből készült. A problémái innen nyilvánvalók: ezzel csak fényt könnyen átengedő gázokat vagy legfeljebb a felszínt lehet elemezni. Ha akár pár méterrel mélyebb dolgokra vagyunk kíváncsiak, valahogy ásni vagy robbantani kell.

    Finomabb formájával ki lehet elemezni távoli bolygók légkörét: a központi csillag fényének összetételét ismerjük, és amikor a bolygó elémászik, az átengedett fény spektrumának megváltozásából elég pontosan meg lehet tippelni, mi van a bolygó légkörében. Például ha a szabad oxigén elnyelési vonalai és a vízgőzé jelentősek, bingó. A Földről például már mai humán (bár drága) technikával is sok száz fényévről meg lehetne mondani, hogy valószínű élet van rajta.

    Azt is nézni kell, hogy a ppm az part per million, tehát nagyjából 0.000001% ezüstöt mutattak ki az Apollo küldetések mintáiban. Ehhez képest még egy tíz-százszoros szorzó is meglepő lenne, de még mindig elenyészően kicsi. Azért nem arról van szó, hogy kiderült, hogy mégis sajtból van.
  • kukacos
    #19
    Tréfás lenne, tekintve hogy egy égitest, pláne a Hold átlagos sűrűségét nagyon pontosan ismerjük. A tömegét pontosan meg lehet határozni a gravitációs hatásaiból, a térfogatát meg egy kisiskolás is kiszámolja.
  • n3whous3
    #20
    "Ehhez képest még egy tíz-százszoros szorzó is meglepő lenne, de még mindig elenyészően kicsi."

    Mert szerinted a földön kb mekkora arányban fordul elő az ezüst? C: 0.001 mondjuk? Hát nem hinném.
  • n3whous3
    #21
    Pedig voltak szeizmikus mérések és nagyon meglepő adatokat szolgáltattak. Sok helyen elég nagy üreg található a felszín alatt és az elég nagy alatt nem csak egy szimpla barlangot kell gondolom érteni.
  • kukacos
    #22
    Kicsiben, és? A metodológia érzékenységéről beszélünk, nem arról, hogy fogjuk-e a csákányt. Lejjebb azért reklamáltak, hogy mi ez a bizonytalanság; szerintem meg az is elég csodálatos, hogy töredék ezrelékeket le tudunk mérni.
  • kukacos
    #23
    Hű, akkor most mégis sajtból van? Mesélj, gouda vagy edámi?
  • n3whous3
    #24
    ja ok legközelebb elolvasom az elejét is, mert azt hittem kifogásolod a mennyiséget, ami pedig elég korrekt szvsz :D
  • Kara kán
    #25
    Ez nem hír.
    Ha majd aranyat találnak vagy gyémántot, platinát, sokat...
  • Kara kán
    #26
    Egyébként, aranyat bányászni puszta kézzel is lehet.
  • halgatyó
    #27
    Van egy régi mondás: egy mérés nem mérés:-))
    Az ezüst (és szinte valamennyi többi elem is) a Földön nagyon egyenetlenül oszlik el. Ezt alapvetően a nagyobbrészt ismert geológiai átalakulási folyamatok (ércképződés, vulkanizmus kísérőjalenségei) okozzák.

    A Holdon -- mostani tudásom szerint -- nincs vulkanizmus, és nincs légkör és víz sem, tehát az elemek szétválogatódásának ismert mechanizmusai nem működnek.

    Érdekes kérdés, hogy akkor mennyire homogén a Hold, és ha nem az, akkor miért.
    (Nem tudom.)
  • Julius Caesar
    #28
    Neked mániád, hogy minden cikkhez beszúrsz egy teljesen irreleváns (ált: politikai) fasságot?

    Költői kérdés volt.
  • Kara kán
    #29
    Nem irreveláns, te buta.
    Arra adtam példát, hogy pl. a nemesfémek fémek kinyerése nem olyan hű de bonyolult folyamat.

    A Holdon sem lenne szükség több tízezer embert és irdatlan méretű és mennyiségű gépek alkalmazására, mert vannak nagyon egyszerű technikák is.

    Az indiai putrikban használt biogáz generátor is csak egy példa volt erre, hogy egy bizonyos szinten csak elhatározás kérdése az egész.

    Lehet sápítozni, nyafogni, hogy nem ad a Jóisten pénzt, meg lehet tenni, dolgozni, építeni.

    Ez a mai nyugati gondolkodás rákfenéje, hogy nincs pénz semmire, a sült galamb várása.
    Ezzel takarózik minden idióta.
  • philcsy
    #30
    Ahogy az utóbbi időben emelkedett (az elmúlt egy hetet leszámítva) az ezüst árfolyama, lassan már azért is megéri felmenni.
  • Kara kán
    #31
    Apropó, a tegnap este megint megnéztem Steven Spielberg M.I. c. filmjét. Igazából érdekelt az m1-en vetített Mindszenthy életéről szóló drámai művészfilm is, de oda csak a reklámok idején kapcsoltam át (az is elég volt, hogy újfent felháborítsanak a kommunisták által elkövetett gazságok).
    Ennek az M.I. c. filmnek is több rétege van, szerintem első blikkre az emebr nem tud mindent megérteni, ezért jó döntés volt a revizionálása.
    Nos, amiért ez eszembe jutott, van a sci-fi filmben egy játékmaci, amelybe annyi intelligencia van már, hogy jól ráverne egyes itteni fórumozókra. (Dávidról most nem beszélek, mert neki még érzelmei is vannak.)
  • Kara kán
    #32
    Hű, azt a betyár rézangyalát!
  • Zulu12
    #33
    Nem de tudásomat ott kérték számon.
    Csak ZH utáni sokkhatásomban tanulni keztem 10-ből 5 pont lett aztán nem nagyon szeretnék elvérezni a köv ZH-n.

    Nem tán te is oda jársz?
  • COOLancs
    #34
    Szomorú hogy 6 Apollo küldetés után még mindig úgy találgatnak hogy mi van a Holdon, mintha egy újonnan felfedezett érintetlen égitest lenne, de egyre inkább kiderül hogy mégiscsak megérné lehorgonyozni a Holdon..
  • Julius Caesar
    #35
    Én harmadszor láttam, nekem is maci a kedvenc karakterem. Bár Joe is sztem érdekes egy robot. Azért látszik a filmen, hogy a Kubrick keze is benne van.

    A film maga szerintem érdekes, olyan morális kérdéseket vet fel, amikre hamarosan válaszolnunk kell (legalábbis remélem). Kedvenc monológom Joe-é, amikor mondja, hogy "túl okossá tettek minket, és a végén csak mi maradunk". És voilá, a végén tényleg csak ők vannak (ugye azok az üvegszerű lények a mechák).

    Ugyanakkor nekem az benne a briliáns, hogy a gyerekrobot szeretete nem más, mint a ragaszkodás. Most döntsétek el, hogy azért van mert ilyenre programozták és gyerek, vagy azért, mert egy robot tényleg csak ennyire tudja a szeretetet másolni.

    Igen, tényleg sokrétű film, sokrétű mondanivalóval, órákig lehetne róla beszélgetni.
  • Kara kán
    #36
    "ugye azok az üvegszerű lények a mechák)."

    Talán mechák, de nekem az jött le, hogy élienek is.
  • adler30
    #37
    Gondolj bele abba hogy még a Földről sem tudunk mindent,pedig ott élünk régóta.Gondolj bele,mire volt elég az a pár látogatás a holdunkon.Nyilván szinte semmit nem tudunk róla egyenlőre.
  • adler30
    #38
    Ismétlem a szavakat,kezdek álmos lenni.Megyek,iszok egy sört.
  • Julius Caesar
    #39
    Spielberg mondta hogy mechák. Szilícium alapú mechák, lecserélték a szén-alapú életet a Földön. Azért olyan üvegszerűek. Interjúban mondta. Én tegnap láttam harmadszor, és eddig eszembe se jutott, hogy mechák lennének. Élieneknek hittem én is őket, de aztán így megtudtam mik is.
  • Kara kán
    #40
    Hát, akkor ez jó nagy szemétség Spielberg részéről, hogy ilyen sorsot szán nekünk röpke 2k év múlva.