Nem válthatnának retúrjegyet a Mars kolonizálói
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#308
hmmm. Ha ennyire zavar mások agyalgatása, akkor miért olvasod?
Senki se írta, hogy könnyû lesz gyökeret verni a Marson. Mindannyian tudjuk, hogy nehéz. De az a véleménye itt néhány embernek, hogy akkor is meg kell próbálni (neeeem, nem a karakán aprópénzébõl, majd összedobják a többiek:-))
Más. Ezt a szocializmus dolgot egy kissé túllihegitek itt néhányan. Ez nem politikai topic, azért most nem szeretnék hosszas vitába szállni senkivel. Azt azért megjegyezném, hogy az ilyen "ez a modell sehol sem mûködik" kijelentés nagyon messze van attól, hogy akkor mi az, ami mûködik? (úgy értem, jól.)
Az, hogy Kínában kirakják a pusztába a lánygyermekeket... hát ezen még agyalj egy kicsit. Nem kell helybõl legyalázni mindent, ami nem tetszik ennek a fos vadkapitalista szemétdombot, a világ egyik legaljasabb és legócskább rendszerét vad agresszióval az egész világra ráerõszakolni akaró néhány álliberális buznyáknak. Tetszik vagy nem tetszik, Kína bizony felfelé mászik, a miránk erõszakolt fosrendszer pedig lefelé, akár az álszocializmus.
Senki se írta, hogy könnyû lesz gyökeret verni a Marson. Mindannyian tudjuk, hogy nehéz. De az a véleménye itt néhány embernek, hogy akkor is meg kell próbálni (neeeem, nem a karakán aprópénzébõl, majd összedobják a többiek:-))
Más. Ezt a szocializmus dolgot egy kissé túllihegitek itt néhányan. Ez nem politikai topic, azért most nem szeretnék hosszas vitába szállni senkivel. Azt azért megjegyezném, hogy az ilyen "ez a modell sehol sem mûködik" kijelentés nagyon messze van attól, hogy akkor mi az, ami mûködik? (úgy értem, jól.)
Az, hogy Kínában kirakják a pusztába a lánygyermekeket... hát ezen még agyalj egy kicsit. Nem kell helybõl legyalázni mindent, ami nem tetszik ennek a fos vadkapitalista szemétdombot, a világ egyik legaljasabb és legócskább rendszerét vad agresszióval az egész világra ráerõszakolni akaró néhány álliberális buznyáknak. Tetszik vagy nem tetszik, Kína bizony felfelé mászik, a miránk erõszakolt fosrendszer pedig lefelé, akár az álszocializmus.
#306
Az elsõ mondatról ez a reklám jut eszembe, sajna magyarul nem volt. 😛
http://www.youtube.com/watch?v=GcZ9aTTBxxE
Egy vicces videó amit keresés közben találtam: chocolate rain
😊
http://www.youtube.com/watch?v=GcZ9aTTBxxE
Egy vicces videó amit keresés közben találtam: chocolate rain
😊
#305
Két irányt látok:
1. egyrészt az államok tökölnek (ISS stb.)
2. másrészt kezd apránként feltörekedni a magánszektor (Szûz Galaktikus stb.)
Nagy terveket az 1. tud megvalósítani, az nem vitás, de kicsi teniszlabdákat egyre inkább tud pöckölni a privátszféra is.
Gyakorlatilag Bill Géc, ha akarná, de a Google-fejesek is (Szergej Brin et al.) tudnának ûrhajót kilõni az ûrbe, és fognak is. Az Apolló projekt ha jól emlékszem max. 100 mrd $ volt.
Ha itt borul a bili, akkor megfognak szaporodni az ilyen kitelepülési projektek is nagyon gyorsan.
És igazából kezdetben nem kell terraformálni semmit, kis meleg kuckót kell kialakítani pár szobanövénnyel, és hagyni, hogy a hülyék nyuvasszák egymást.
Nekem a régi csillagmérnöki álmom az volt, hogy az aszteroidaöv égitestjeit összelapátolni, és ráejteni a Marsra, de ez még odébb van. :-)
1. egyrészt az államok tökölnek (ISS stb.)
2. másrészt kezd apránként feltörekedni a magánszektor (Szûz Galaktikus stb.)
Nagy terveket az 1. tud megvalósítani, az nem vitás, de kicsi teniszlabdákat egyre inkább tud pöckölni a privátszféra is.
Gyakorlatilag Bill Géc, ha akarná, de a Google-fejesek is (Szergej Brin et al.) tudnának ûrhajót kilõni az ûrbe, és fognak is. Az Apolló projekt ha jól emlékszem max. 100 mrd $ volt.
Ha itt borul a bili, akkor megfognak szaporodni az ilyen kitelepülési projektek is nagyon gyorsan.
És igazából kezdetben nem kell terraformálni semmit, kis meleg kuckót kell kialakítani pár szobanövénnyel, és hagyni, hogy a hülyék nyuvasszák egymást.
Nekem a régi csillagmérnöki álmom az volt, hogy az aszteroidaöv égitestjeit összelapátolni, és ráejteni a Marsra, de ez még odébb van. :-)
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#304
Bocsi mindenkitõl azért, hogy elindítottam a lavinát, csak példa lett volna. Amúgy meg: Bármilyen elnyomás alóli megszabadulás ideig-óráig persze nagyon jó, de valamilyen rendszerre mindenképpen szükség van, és bármelyik rendszer magában hordozza a saját "karikatúráját". Most nem találtam erre jobb szót.
#303
Ha nagyon õszinte akarok lenni, soha nem tetszett a demokrácia. Mindig is a lelkem mélyén a felvilágosult abszolút monarchiában hittem úgy istenigazából, de ezt ne mondd el senkinek.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#302
Te nem érted, hogy nincs visszaút?????
Minimum a címet...
Minimum a címet...
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#301
Paradoxon szagot érzek. 😛
#300
Én csak arra lennék kíváncsi hogy melyik ország(ok) állnák a csillagászati költségeket az a gond hogy megint fantáziálnak minden fél-e mars kolonizációról na persze álmodni lehet az ingyen van ha arra gondolunk hogy az Iss is alig bírják befejezni meg már halottunk állandó holdbázisról de semmi nem valósult meg belõle vagy ha még is akkor 10-15 év késéssel ha egyel talán.
#299
A mérnököknek nem a személteten kellene vitatkozni, hanem kivetni magukból pl azokat akik az alföldre terveztek 2 domb alá alagutat, sajnos több kárt okoznak az ilyenek a szakmának, mint bármi más.
Egy másik dolog, hogy a tutibiztos két lábon állunk mérnökszemélet éppen az ûrkutatásban nem annyira elõnyös. Itt inkább az újító friss generációs mérnököket kellene elõre nyomni. Pl ha most visszarepülnénk 20 évet az idõbe és az itt forumózó maradi mérnökurnak/uraknak azt mondja valaki, hogy nekiállunk egy robotot küldeni a marsra, tuti lebeszélte volna õket, hogy az bizony képtelenség ( gondolom).
Egy másik dolog, hogy a tutibiztos két lábon állunk mérnökszemélet éppen az ûrkutatásban nem annyira elõnyös. Itt inkább az újító friss generációs mérnököket kellene elõre nyomni. Pl ha most visszarepülnénk 20 évet az idõbe és az itt forumózó maradi mérnökurnak/uraknak azt mondja valaki, hogy nekiállunk egy robotot küldeni a marsra, tuti lebeszélte volna õket, hogy az bizony képtelenség ( gondolom).
#298
Mire eljutnák eddig a fejlettségi szintig, addigra már rég kiírtjuk magunkat, de 100%-san.
#297
Ja, és erre nem kérek semmiféle reagálást - ez nem sértegetés volt, hanem egyértelmû véleménynyilvánítás. 😉
#296
Õhm... Nem szeretnék egyik "táborba" se csatlakozni, de ezzel a kommenteddel -félig- magadat égetted. És még ti beszéltek az óriási értelmi szintetekrõl, amikor úgy összevesztetek ezen a picike kis... "feltevésen", mint óvodások a lapáton.
#295
7HTH7. Szeretném felhívni a figyelmed arra az aprócska tényre, hogy a marsnál a kis tömege folytán és a mágneses mezõ hiánya miatt sokkal nagyobb az ûrbe eltávozó gázok mennyisége.
Amíg volt vulkáni tevékenység a bolygón addig volt légköre is mivel volt mágneses mezeje is (valószínûleg).
Nem tudok pontos adatokat mondani, de valószínû, hogy a marson soha sem lesz újra légkör mert a napszél és a kis gravitáció miatt nem lehet elég gyors ütemben pótolni.
Igazából az a lényeg, hogy nem biztos, hogy csak vulkanikus tevékenységre van szükség hanem igen fontos a magnetoszféra is aminek a jelentõségét mintha te alábecsülnéd.
Ráadásul TV-ben láttam, hogy a hihetetlenül okos tudósok azt mondták, hogy a napkitörések miatt a mars felszíne lakhatatlan amíg tart a kitörés. Utána meg arról áradoztak ezt meg azt telepítik majd be és azok oxigént fognak termelni. Gondolom azoknak nem gond a napkitörés...
Amíg volt vulkáni tevékenység a bolygón addig volt légköre is mivel volt mágneses mezeje is (valószínûleg).
Nem tudok pontos adatokat mondani, de valószínû, hogy a marson soha sem lesz újra légkör mert a napszél és a kis gravitáció miatt nem lehet elég gyors ütemben pótolni.
Igazából az a lényeg, hogy nem biztos, hogy csak vulkanikus tevékenységre van szükség hanem igen fontos a magnetoszféra is aminek a jelentõségét mintha te alábecsülnéd.
Ráadásul TV-ben láttam, hogy a hihetetlenül okos tudósok azt mondták, hogy a napkitörések miatt a mars felszíne lakhatatlan amíg tart a kitörés. Utána meg arról áradoztak ezt meg azt telepítik majd be és azok oxigént fognak termelni. Gondolom azoknak nem gond a napkitörés...
#294
Emberek...?
#293
DronkZero olyan világosan leírta most a lényeget, hogy ennél jobban nem igazán lehet...
De ahogy látom nehéz felfogni, hogy a világunk felfedezése, idegen égitestekre való utazás, stb tök más dolog minden szinten, mint komplett infrastruktúra, habitátok, mesterséges környezet kitelepítése, és ipari termelés megkezdése egy másik bolygón. Mondjuk ezt is leírták már itt...
De ahogy látom nehéz felfogni, hogy a világunk felfedezése, idegen égitestekre való utazás, stb tök más dolog minden szinten, mint komplett infrastruktúra, habitátok, mesterséges környezet kitelepítése, és ipari termelés megkezdése egy másik bolygón. Mondjuk ezt is leírták már itt...
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#292
KOmolyan kezd már elegem lenni, úgyhogy tényleg nem írok többet.
FOGD MÁR FEL VÉGRE, HOGY A MARS ESETÉN NEM A MAGNETOSZFÉRA HIÁNYA ÉS A NAPSZÉL A LEGNAGYOBB PROBLÉMA, HANEM HOGY NINCS VULKANIKUS AKTIVITÁS, AMI AZ ELVESZTETT LÉGKÖRT PÓTOLNÁ. A MAGNETOSZFÉRÁVAL RENDELKEZÕ ÉS NAGY TÖMEGÛ ÉGITESTEK IS VESZÍTENEK LÉGKÖRT. EZT AZ IDÉZETT TANULMÁNYBAN IS LÁTHATOD. TE KOMOLYAN AZT HISZED, HOGY A FÖLDRÕL EGY NYOMORULT ATOM SE SZÖKIK KI A LÉGKÖRBÕL? MÉG A JUPITER IS VESZÍT A LÉGKÖRÉBÕL, PEDIG ANNAK AZTÁN VAN GRAVITÁCIÓS EREJE RENDESEN.
MEGFELELÕ MÉRTÉKÛ VULKANIKUS TEVÉKENYSÉG KÉPES A LÉGKÖRVESZTESÉGET ELLENSÚLYOZNI BÁRMEKKORA IS AZ!!!
FOGD MÁR FEL VÉGRE, HOGY A MARS ESETÉN NEM A MAGNETOSZFÉRA HIÁNYA ÉS A NAPSZÉL A LEGNAGYOBB PROBLÉMA, HANEM HOGY NINCS VULKANIKUS AKTIVITÁS, AMI AZ ELVESZTETT LÉGKÖRT PÓTOLNÁ. A MAGNETOSZFÉRÁVAL RENDELKEZÕ ÉS NAGY TÖMEGÛ ÉGITESTEK IS VESZÍTENEK LÉGKÖRT. EZT AZ IDÉZETT TANULMÁNYBAN IS LÁTHATOD. TE KOMOLYAN AZT HISZED, HOGY A FÖLDRÕL EGY NYOMORULT ATOM SE SZÖKIK KI A LÉGKÖRBÕL? MÉG A JUPITER IS VESZÍT A LÉGKÖRÉBÕL, PEDIG ANNAK AZTÁN VAN GRAVITÁCIÓS EREJE RENDESEN.
MEGFELELÕ MÉRTÉKÛ VULKANIKUS TEVÉKENYSÉG KÉPES A LÉGKÖRVESZTESÉGET ELLENSÚLYOZNI BÁRMEKKORA IS AZ!!!
]-[7]-[
#291
engem most egy kérdés foglalkoztat nagyon!
Mi lenne, ha a Marson lenne valami kórokozó(vírus,baktérium vagy ilyesmi), és a Mars turisták összeszednék elhoznák a Földre, és a Földön mindenki kihalna ettõl<#fejvakaras><#fejvakaras><#fejvakaras><#fejvakaras>
Mi lenne, ha a Marson lenne valami kórokozó(vírus,baktérium vagy ilyesmi), és a Mars turisták összeszednék elhoznák a Földre, és a Földön mindenki kihalna ettõl<#fejvakaras><#fejvakaras><#fejvakaras><#fejvakaras>
Háború a béke megteremtése.Béke felkészülés a háborúra!
#290
"Csak ne az én adópénzembõl."
Khmm-khmm...
Újabban nem tetszik a demokrácia? Mert bizony a demokrácia azt mondja ki, hogy a ( nem a te általad, hanem a többség által ) választott vezetõk azt csinálnak a pénzeddel, amit akarnak. Minden olyan gondolat, mely szerint néked jogod lenne megszabni, hogy mit csináljon az állambácsi a pénzeddel, az ördögtõl való.
Khmm-khmm...
Újabban nem tetszik a demokrácia? Mert bizony a demokrácia azt mondja ki, hogy a ( nem a te általad, hanem a többség által ) választott vezetõk azt csinálnak a pénzeddel, amit akarnak. Minden olyan gondolat, mely szerint néked jogod lenne megszabni, hogy mit csináljon az állambácsi a pénzeddel, az ördögtõl való.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#289
"Kinek is vannak ostoba elképzelései? Alapvetõ hiányosságaid vannak a témával kapcsolatban, amikre már többször is rámutattam."
Arra a cikkre gondolsz, amit félreértelmeztél, és totál idióta következtetéseket vontál le belõle, és hogy ez nehogy kiderüljön, gondosan kerülöd a témát, amikor cáfollak linkkel?
Hát ott bizony neked vannak ostoba elképzeléseid.
De akkor még egyszer:
1.(Dr.?) Bebesi Zs. nem állít semmi olyat, amit te a szájába akarsz adni. Éppen ellenkezõleg, azért példálózik a Marssal és a Vénusszal, hogy bemutassa, hogy mik a KÜLÖNBSÉGEK ezek közt az égitestek, és az õket érõ napszél hatása közt. Tisztán és érthetõen kifejti, hogy a Titán teljesen más eset, mint a Mars.
2. Linkeltem Lammer egy cikkét, Lammerre Bebesi is hivatkozik. Abban leírja a két fõ okot, ami a Mars légkörének elvesztését okozta, az egyik a napszél, a másik a kémiai lekötõdés.
3. Linkeltem wikipediát, ahol szintén Lammer az egyik referencia, és a szócikk konkrétan kimondja, hogy a Mars légkörveszteségének elsõdleges oka a napszél pickup folyamatai.
Ha nem érted, kérdezz. Egyelõre meg vagy cáfolva. Ezek után kifejezetten tenyérbemászó, hogy még neked áll feljebb.
"Pontosan te nem vetted figyelembe. Jöttök itt nekem a napszél általi légkör erózióval, mint nyomós okkal a Mars terraformálhatatlanságára, közben figyelembe se vettétek, hogy ugyanez a jelenség a kis tömegû, de sûrû légkörrel rendelkezõ égitesteknél is jelen van,"
Te meg az alapvetõ különbségeket nem veszed figyelembe, amik az égitestek közt vannak. És nem, egyáltalán nem ugyanaz a jelenség, ERRÕL SZÓL A KIBASZOTT CIKK, AMIT BELINKELTÉL. Legalább azt értenéd, amit te linkelsz, de úgy látom, 140-es IQval ez nem megy.
"Sõt a légkör szökése még a Föld esetén is megfigyelhetõ, a magnetoszférát ne képzeld egy üvegbúrának ahonnan nem mehet ki semmi, mert nem az."
De, az:
"Earth’s magnetic field protects it from solar winds and prevents escape of ions, "
Ezzel már nem tudok mit kezdeni, tévedsz, ragaszkodsz hozzá, nem vagy hajlandó utánanézni. Na, ezt úgy hívják, hogy ostobaság.
"Ki kell ábrándítsalak, most se nyereséges. Ha az lenne, akkor nem okozott volna gondot, hogy kissé lenyirbálták a költségvetést."
Aha, látom, hogy neked elsõsorban az írott szöveg értelmezésével vannak nehézségeid. Egy szóval nem mondtam, hogy ma nyereséges.
Az egyetlen nyeresége az USA-nak a holdraszállással az volt, hogy egyedüli világhatalom lett. Ez egyszeri "bevétel", de ezáltal megtérült az egész ûrversenyre fordított összes energia. Amikor realizálódott a "profit", elzárták a pénzcsapot.
"Nem a kérdésre válaszoltál. Én azt kérdeztem hányan tartották nyereségesnek a vállalkozást? Mert nem sokan..."
Azt MINDENKI tudta, hogy az ûrversenyen a világ irányítása múlik, úgyhogy ez megint epic fail.
"Igen gazdaságosabb egy mûholdhoz, ûrállomáshoz vagy ûrhajóhoz kibányászni ott a nyersanyagot, megépíteni és útra indítani, mint itt a Földön. Csak ugyebár eleinte magas a holdbázis telepítési költsége."
Akkor ezek szerint nem érted azt a szót, hogy "gazdaságos". Ha valami 1000 év alatt térül meg, akkor az NEM gazdaságos.
"Épp arról beszélek"
Nem, te nem errõl beszélsz, hanem mindenféle elbaszott elképzelésedrõl, hogy kinevették a mérnököket, meg hasonló ostobaságokról.
"A többség még akkor is azon a véleményen volt, hogy lehetetlen. "
Na ebben tényleg valószínûleg igazad van, sokan tényleg még ma is azt hiszik... 😛
"Te már csak tudod hídépítõ barátom..."
Tervezõ. Köszi.
"Egy hidat szerintem nem olyan bonyolult megtervezni, mint egy teljesen autonóm robotot."
Aha. Jól van akkor...
Arra a cikkre gondolsz, amit félreértelmeztél, és totál idióta következtetéseket vontál le belõle, és hogy ez nehogy kiderüljön, gondosan kerülöd a témát, amikor cáfollak linkkel?
Hát ott bizony neked vannak ostoba elképzeléseid.
De akkor még egyszer:
1.(Dr.?) Bebesi Zs. nem állít semmi olyat, amit te a szájába akarsz adni. Éppen ellenkezõleg, azért példálózik a Marssal és a Vénusszal, hogy bemutassa, hogy mik a KÜLÖNBSÉGEK ezek közt az égitestek, és az õket érõ napszél hatása közt. Tisztán és érthetõen kifejti, hogy a Titán teljesen más eset, mint a Mars.
2. Linkeltem Lammer egy cikkét, Lammerre Bebesi is hivatkozik. Abban leírja a két fõ okot, ami a Mars légkörének elvesztését okozta, az egyik a napszél, a másik a kémiai lekötõdés.
3. Linkeltem wikipediát, ahol szintén Lammer az egyik referencia, és a szócikk konkrétan kimondja, hogy a Mars légkörveszteségének elsõdleges oka a napszél pickup folyamatai.
Ha nem érted, kérdezz. Egyelõre meg vagy cáfolva. Ezek után kifejezetten tenyérbemászó, hogy még neked áll feljebb.
"Pontosan te nem vetted figyelembe. Jöttök itt nekem a napszél általi légkör erózióval, mint nyomós okkal a Mars terraformálhatatlanságára, közben figyelembe se vettétek, hogy ugyanez a jelenség a kis tömegû, de sûrû légkörrel rendelkezõ égitesteknél is jelen van,"
Te meg az alapvetõ különbségeket nem veszed figyelembe, amik az égitestek közt vannak. És nem, egyáltalán nem ugyanaz a jelenség, ERRÕL SZÓL A KIBASZOTT CIKK, AMIT BELINKELTÉL. Legalább azt értenéd, amit te linkelsz, de úgy látom, 140-es IQval ez nem megy.
"Sõt a légkör szökése még a Föld esetén is megfigyelhetõ, a magnetoszférát ne képzeld egy üvegbúrának ahonnan nem mehet ki semmi, mert nem az."
De, az:
"Earth’s magnetic field protects it from solar winds and prevents escape of ions, "
Ezzel már nem tudok mit kezdeni, tévedsz, ragaszkodsz hozzá, nem vagy hajlandó utánanézni. Na, ezt úgy hívják, hogy ostobaság.
"Ki kell ábrándítsalak, most se nyereséges. Ha az lenne, akkor nem okozott volna gondot, hogy kissé lenyirbálták a költségvetést."
Aha, látom, hogy neked elsõsorban az írott szöveg értelmezésével vannak nehézségeid. Egy szóval nem mondtam, hogy ma nyereséges.
Az egyetlen nyeresége az USA-nak a holdraszállással az volt, hogy egyedüli világhatalom lett. Ez egyszeri "bevétel", de ezáltal megtérült az egész ûrversenyre fordított összes energia. Amikor realizálódott a "profit", elzárták a pénzcsapot.
"Nem a kérdésre válaszoltál. Én azt kérdeztem hányan tartották nyereségesnek a vállalkozást? Mert nem sokan..."
Azt MINDENKI tudta, hogy az ûrversenyen a világ irányítása múlik, úgyhogy ez megint epic fail.
"Igen gazdaságosabb egy mûholdhoz, ûrállomáshoz vagy ûrhajóhoz kibányászni ott a nyersanyagot, megépíteni és útra indítani, mint itt a Földön. Csak ugyebár eleinte magas a holdbázis telepítési költsége."
Akkor ezek szerint nem érted azt a szót, hogy "gazdaságos". Ha valami 1000 év alatt térül meg, akkor az NEM gazdaságos.
"Épp arról beszélek"
Nem, te nem errõl beszélsz, hanem mindenféle elbaszott elképzelésedrõl, hogy kinevették a mérnököket, meg hasonló ostobaságokról.
"A többség még akkor is azon a véleményen volt, hogy lehetetlen. "
Na ebben tényleg valószínûleg igazad van, sokan tényleg még ma is azt hiszik... 😛
"Te már csak tudod hídépítõ barátom..."
Tervezõ. Köszi.
"Egy hidat szerintem nem olyan bonyolult megtervezni, mint egy teljesen autonóm robotot."
Aha. Jól van akkor...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#288
Kérdés:
Mekkora egy minimális ûrhajó tömege?
Vagyis, a rakétának az önsúlyát is fel kell emelnie, a visszatéréshez is kell üzemanyag.
Igazából az érdekelne, hogy mondjuk 10 kg súly ûrbe juttatásához mekkora rakéta kell. Tudom, általános, pontatlan kérdés, de a miniatûr eszközök ûrbejuttatása kapcsán jutott eszembe.
Mekkora egy minimális ûrhajó tömege?
Vagyis, a rakétának az önsúlyát is fel kell emelnie, a visszatéréshez is kell üzemanyag.
Igazából az érdekelne, hogy mondjuk 10 kg súly ûrbe juttatásához mekkora rakéta kell. Tudom, általános, pontatlan kérdés, de a miniatûr eszközök ûrbejuttatása kapcsán jutott eszembe.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#287
látom ettõl a fás példádtól nem akarsz szabadulni.
szerintem a pontjaid nem igazak nem vettem észre hogy bárki is mondta volna hogy le kéne állítani az ûrkutatásokat vagy ne újjítsunk semmit se.
Csak annyi a különbség a fás példánál maradva, hogy õk inkább lemásznának arról a fáról te meg azt akarod bizonygatni hogy egy fejes ugrást is túl fogsz élni és úgy kéne lemenni a fáról...
szerintem a pontjaid nem igazak nem vettem észre hogy bárki is mondta volna hogy le kéne állítani az ûrkutatásokat vagy ne újjítsunk semmit se.
Csak annyi a különbség a fás példánál maradva, hogy õk inkább lemásznának arról a fáról te meg azt akarod bizonygatni hogy egy fejes ugrást is túl fogsz élni és úgy kéne lemenni a fáról...
#286
Nos, aki írta az azok táborában van, akik többet sértegettek és kevesebbet érveltek megfelelõen 😄
Egyébként én itt abbahagyom, mivel úgyse módosíthatom mások agymûködését. Legyen igazuk:
- Ne vessük meg a lábunkat más égitesteken.
- Ne újítsunk semmit se.
- Ne merjünk belevágni semmibe se.
Akár még a fára is visszamászhatunk, mert annak az õsünknek volt igaza, aki ott akart maradni...
Egyébként én itt abbahagyom, mivel úgyse módosíthatom mások agymûködését. Legyen igazuk:
- Ne vessük meg a lábunkat más égitesteken.
- Ne újítsunk semmit se.
- Ne merjünk belevágni semmibe se.
Akár még a fára is visszamászhatunk, mert annak az õsünknek volt igaza, aki ott akart maradni...
]-[7]-[
#285
"Egy programozónak. Igen, úgy tûnik nekem kell, ha már más nem tette meg. Neked valami elcseszettmód naív és ostoba elképzeléseid vannak a témáról."
Kinek is vannak ostoba elképzelései? Alapvetõ hiányosságaid vannak a témával kapcsolatban, amikre már többször is rámutattam.
"Hát az ûrverseny vesztesének semennyire. Esetleg ha John Glenn repülését kérdezted volna, akkor arra azt válaszolnám, hogy hihetetlen módon megérte. Amerika maradt az egyetlen szupernagyhatalom a világon, aminél kevés dolog jövedelmez jobban. Az egész ûrverseny errõl szólt, ez volt a végén "a fõnyeremény", amit Amerika zsebelt be."
Ki kell ábrándítsalak, most se nyereséges. Ha az lenne, akkor nem okozott volna gondot, hogy kissé lenyirbálták a költségvetést.
"A Szovjetunió konkrétan megsemmisült, ezt nem kétséges megtérülésnek nevezném, hanem katasztrofális bukásnak."
Nem a kérdésre válaszoltál. Én azt kérdeztem hányan tartották nyereségesnek a vállalkozást? Mert nem sokan...
"Csak éppen te nem kutatni akarod a Holdat, hanem bányászni, okoska! Az kurvára nem tudományos, hanem ipari tevékenység, aminek viszont elsõdleges szempontja a gazdaságosság."
Igen gazdaságosabb egy mûholdhoz, ûrállomáshoz vagy ûrhajóhoz kibányászni ott a nyersanyagot, megépíteni és útra indítani, mint itt a Földön. Csak ugyebár eleinte magas a holdbázis telepítési költsége. De így volt ez magával az ûrutazással is.
"Nem, azt az írok tették, bõ 30-40-100 évvel a mérnökök elõtt. Verne Gyuláról hallottál-e már? Na, õ nem mérnök volt, és õ beszélt elõször arról, hogy oda kéne menni a Holdra..."
Épp arról beszélek, hogy a mérnökök ezeket a sci-fiket olvasták és ezeket valósították meg figyeld csak meg hány sci-fibe illõ dolgon dolgoznak jelenleg is.
"Ilyen nem történt sohasem. Vernét még kiröhögték, _talán_, de mire ezzel a problémával mérnökök kezdtek foglalkozni, addigra már senki nem mondta, hogy lehetetlen."
Akkor rosszak az információid. A többség még akkor is azon a véleményen volt, hogy lehetetlen. Sõt sokan azok küzül akik lehetségesnek tartották az mondták, minek, nem éri meg, baromság, stb...
"Tájékozatlanságod nem ismer határokat. Szerinted a mai napig mennyi ûreszköz készült sorozatgyártással? Te meg egy csillagközi ûrhajót akarsz építeni prototípus nélkül, gyártósoron, kvázi ember nélkül. Gratulálok.
Csak ki ne bassza a plafont az a mérhetetlen intelligenciád..."
Gratulálok, igazán értelmes vagy, hogy még olvasni se tudsz. Én arra válaszoltam, hogy te az ûrszondák munkaerõ igényérõl kérdeztél éngem, erre mondtam, hogy az könnyedén mehet akár sorozatgyártásban is, emberi munkaerõ nélkül. Részben ez a szakmám, robotokat tervezek és programozok 😉
Ja és megsúgom, gyakran prototípus nélkül, mert csak egy példányra futja 😄
Kinek is vannak ostoba elképzelései? Alapvetõ hiányosságaid vannak a témával kapcsolatban, amikre már többször is rámutattam.
"Hát az ûrverseny vesztesének semennyire. Esetleg ha John Glenn repülését kérdezted volna, akkor arra azt válaszolnám, hogy hihetetlen módon megérte. Amerika maradt az egyetlen szupernagyhatalom a világon, aminél kevés dolog jövedelmez jobban. Az egész ûrverseny errõl szólt, ez volt a végén "a fõnyeremény", amit Amerika zsebelt be."
Ki kell ábrándítsalak, most se nyereséges. Ha az lenne, akkor nem okozott volna gondot, hogy kissé lenyirbálták a költségvetést.
"A Szovjetunió konkrétan megsemmisült, ezt nem kétséges megtérülésnek nevezném, hanem katasztrofális bukásnak."
Nem a kérdésre válaszoltál. Én azt kérdeztem hányan tartották nyereségesnek a vállalkozást? Mert nem sokan...
"Csak éppen te nem kutatni akarod a Holdat, hanem bányászni, okoska! Az kurvára nem tudományos, hanem ipari tevékenység, aminek viszont elsõdleges szempontja a gazdaságosság."
Igen gazdaságosabb egy mûholdhoz, ûrállomáshoz vagy ûrhajóhoz kibányászni ott a nyersanyagot, megépíteni és útra indítani, mint itt a Földön. Csak ugyebár eleinte magas a holdbázis telepítési költsége. De így volt ez magával az ûrutazással is.
"Nem, azt az írok tették, bõ 30-40-100 évvel a mérnökök elõtt. Verne Gyuláról hallottál-e már? Na, õ nem mérnök volt, és õ beszélt elõször arról, hogy oda kéne menni a Holdra..."
Épp arról beszélek, hogy a mérnökök ezeket a sci-fiket olvasták és ezeket valósították meg figyeld csak meg hány sci-fibe illõ dolgon dolgoznak jelenleg is.
"Ilyen nem történt sohasem. Vernét még kiröhögték, _talán_, de mire ezzel a problémával mérnökök kezdtek foglalkozni, addigra már senki nem mondta, hogy lehetetlen."
Akkor rosszak az információid. A többség még akkor is azon a véleményen volt, hogy lehetetlen. Sõt sokan azok küzül akik lehetségesnek tartották az mondták, minek, nem éri meg, baromság, stb...
"Tájékozatlanságod nem ismer határokat. Szerinted a mai napig mennyi ûreszköz készült sorozatgyártással? Te meg egy csillagközi ûrhajót akarsz építeni prototípus nélkül, gyártósoron, kvázi ember nélkül. Gratulálok.
Csak ki ne bassza a plafont az a mérhetetlen intelligenciád..."
Gratulálok, igazán értelmes vagy, hogy még olvasni se tudsz. Én arra válaszoltam, hogy te az ûrszondák munkaerõ igényérõl kérdeztél éngem, erre mondtam, hogy az könnyedén mehet akár sorozatgyártásban is, emberi munkaerõ nélkül. Részben ez a szakmám, robotokat tervezek és programozok 😉
Ja és megsúgom, gyakran prototípus nélkül, mert csak egy példányra futja 😄
]-[7]-[
#284
Elkezdtem olvasni ezt a csomó hozzászólást, de felénél abba hagytam, mert ez már fáj. Nem tudom ki írta, de igaza van: ha nem megy az érvelés, jöhet a sértegetés.
#283
De buta vagy, a suzuki gyártósor is önmagát rakta össze, az ûrben is simán meg lehetne csinálni, és egy bõröndben elfér!!!!
ಥ_ಥ
#282
ಥ_ಥ
#281
"Igen pont te fogod egy mérnöknek megmondani, hogy mi a mérnök szakmájának lényege. Vicces..."
Egy programozónak. Igen, úgy tûnik nekem kell, ha már más nem tette meg. Neked valami elcseszettmód naív és ostoba elképzeléseid vannak a témáról.
"OK, mennyire is volt Gagarin repülése költséghatékony?"
Hát az ûrverseny vesztesének semennyire. Esetleg ha John Glenn repülését kérdezted volna, akkor arra azt válaszolnám, hogy hihetetlen módon megérte. Amerika maradt az egyetlen szupernagyhatalom a világon, aminél kevés dolog jövedelmez jobban. Az egész ûrverseny errõl szólt, ez volt a végén "a fõnyeremény", amit Amerika zsebelt be.
"Hányan is tartották a megtérülését kétségesnek?"
A Szovjetunió konkrétan megsemmisült, ezt nem kétséges megtérülésnek nevezném, hanem katasztrofális bukásnak.
"Egyébként meg az ûrkutatás még ma sem megtérülõ dolog"
Csak éppen te nem kutatni akarod a Holdat, hanem bányászni, okoska! Az kurvára nem tudományos, hanem ipari tevékenység, aminek viszont elsõdleges szempontja a gazdaságosság.
"Ja, a mérnökök nem álmodoztak ûrhajókról annak idején, vagy repülõkrõl?"
Nem, azt az írok tették, bõ 30-40-100 évvel a mérnökök elõtt. Verne Gyuláról hallottál-e már? Na, õ nem mérnök volt, és õ beszélt elõször arról, hogy oda kéne menni a Holdra...
"Mindenki kiröhögte õket és azt mondta lehetetlen"
Ilyen nem történt sohasem. Vernét még kiröhögték, _talán_, de mire ezzel a problémával mérnökök kezdtek foglalkozni, addigra már senki nem mondta, hogy lehetetlen.
"Akár emberi kéz nélkül robotokkal is el lehet készíteni, mehet sorozatgyártásban is, tudod, mint a suzuki a japán gyárakban 😉"
Tájékozatlanságod nem ismer határokat. Szerinted a mai napig mennyi ûreszköz készült sorozatgyártással? Te meg egy csillagközi ûrhajót akarsz építeni prototípus nélkül, gyártósoron, kvázi ember nélkül. Gratulálok.
Csak ki ne bassza a plafont az a mérhetetlen intelligenciád...
Egy programozónak. Igen, úgy tûnik nekem kell, ha már más nem tette meg. Neked valami elcseszettmód naív és ostoba elképzeléseid vannak a témáról.
"OK, mennyire is volt Gagarin repülése költséghatékony?"
Hát az ûrverseny vesztesének semennyire. Esetleg ha John Glenn repülését kérdezted volna, akkor arra azt válaszolnám, hogy hihetetlen módon megérte. Amerika maradt az egyetlen szupernagyhatalom a világon, aminél kevés dolog jövedelmez jobban. Az egész ûrverseny errõl szólt, ez volt a végén "a fõnyeremény", amit Amerika zsebelt be.
"Hányan is tartották a megtérülését kétségesnek?"
A Szovjetunió konkrétan megsemmisült, ezt nem kétséges megtérülésnek nevezném, hanem katasztrofális bukásnak.
"Egyébként meg az ûrkutatás még ma sem megtérülõ dolog"
Csak éppen te nem kutatni akarod a Holdat, hanem bányászni, okoska! Az kurvára nem tudományos, hanem ipari tevékenység, aminek viszont elsõdleges szempontja a gazdaságosság.
"Ja, a mérnökök nem álmodoztak ûrhajókról annak idején, vagy repülõkrõl?"
Nem, azt az írok tették, bõ 30-40-100 évvel a mérnökök elõtt. Verne Gyuláról hallottál-e már? Na, õ nem mérnök volt, és õ beszélt elõször arról, hogy oda kéne menni a Holdra...
"Mindenki kiröhögte õket és azt mondta lehetetlen"
Ilyen nem történt sohasem. Vernét még kiröhögték, _talán_, de mire ezzel a problémával mérnökök kezdtek foglalkozni, addigra már senki nem mondta, hogy lehetetlen.
"Akár emberi kéz nélkül robotokkal is el lehet készíteni, mehet sorozatgyártásban is, tudod, mint a suzuki a japán gyárakban 😉"
Tájékozatlanságod nem ismer határokat. Szerinted a mai napig mennyi ûreszköz készült sorozatgyártással? Te meg egy csillagközi ûrhajót akarsz építeni prototípus nélkül, gyártósoron, kvázi ember nélkül. Gratulálok.
Csak ki ne bassza a plafont az a mérhetetlen intelligenciád...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#280
Na ehhez pont illik ez, hogy láthassuk a földhöz ragadt embertársaink mennyire is értékelik ezeket a hazai eredményeket:
http://hirek.csillagaszat.hu/egyeb_temak/20101005-nkth-botrany.html
http://hirek.csillagaszat.hu/egyeb_temak/20101005-nkth-botrany.html
]-[7]-[
#279
Fegyverek, bombák fejlesztésébe (és tesztelésébe) rengeteg pénz el megy, a "semmiért". Elõször "békét" kéne kötni, de nem csak papíron, hanem úgy igazán, szívbõl. Akkor a hadakozásba nem is kéne annnnyira sok zöld hasút lõni, rögtön lenne egy kis zsebpénz kolonizálni a Marsot.
#278
"Szép kis vita van itt."
Ja, van. Üdv a hadszintéren! 😄
"Én is szívesen mennék a marsra. Jó móka lenne."
Ak iratkozz fel te is a várólistára, ha jól számolom már vagyunk négyen XD
"Amúgy meg ezen a minden programozónak min 140-es IQ-ja van kijelentésen röhögnöm kell. Meg hogy az egyetemen csak intelligens emberek vannak. 😄"
Jó, ez csak egy mondás, nem én találtam ki, csak idéztem, de látom itt sokan nem ismerik 😄
"Az egyetemek 80%-hoz elég ha magolni tudsz és jó a memóriád.
Rengeteg síkhülye embert láttam már egyetemen. Volt amelyik tanított is.
Az az érzésem, hogy aki azt hiszi, hogy az egyetemeken csak 130 és afölötti IQ-val rendelkezõ ember tanul az sosem volt egyetemista vagy épp õ is azok közé a síkhülyék közé tartozik aki azt hiszi magáról, hogy baromi okos."
Hát azért megnézném én, hogyan magolsz be egy forráskódot úgy, hogy még csak nem is tudod elõre mi lesz a ZH-n. Helyben kell megírnod a programokat, természetesen csak papírt és tollat használhatsz. Egy átlagos inteligenciával rendelkezõ, de jó memóriájú embernek rohadt jó esélyei vannak 😉
"Ja és a 140-es IQ rendkívül magasnak számít ám. Ha még 120 lett volna mondva akkor az még talán hihetõ is lett volna."
Hát ez az én szakmámban annyira azért nem ritka 😉
Ja, van. Üdv a hadszintéren! 😄
"Én is szívesen mennék a marsra. Jó móka lenne."
Ak iratkozz fel te is a várólistára, ha jól számolom már vagyunk négyen XD
"Amúgy meg ezen a minden programozónak min 140-es IQ-ja van kijelentésen röhögnöm kell. Meg hogy az egyetemen csak intelligens emberek vannak. 😄"
Jó, ez csak egy mondás, nem én találtam ki, csak idéztem, de látom itt sokan nem ismerik 😄
"Az egyetemek 80%-hoz elég ha magolni tudsz és jó a memóriád.
Rengeteg síkhülye embert láttam már egyetemen. Volt amelyik tanított is.
Az az érzésem, hogy aki azt hiszi, hogy az egyetemeken csak 130 és afölötti IQ-val rendelkezõ ember tanul az sosem volt egyetemista vagy épp õ is azok közé a síkhülyék közé tartozik aki azt hiszi magáról, hogy baromi okos."
Hát azért megnézném én, hogyan magolsz be egy forráskódot úgy, hogy még csak nem is tudod elõre mi lesz a ZH-n. Helyben kell megírnod a programokat, természetesen csak papírt és tollat használhatsz. Egy átlagos inteligenciával rendelkezõ, de jó memóriájú embernek rohadt jó esélyei vannak 😉
"Ja és a 140-es IQ rendkívül magasnak számít ám. Ha még 120 lett volna mondva akkor az még talán hihetõ is lett volna."
Hát ez az én szakmámban annyira azért nem ritka 😉
]-[7]-[
#277
ja, bocs ez 2002-ben volt, azóta már fémhabot is csináltak a fik ("Magyar siker! Fémhab az ûrben! Sikerült fémhabot elõállítani vasárnap a három évtized után második magyar anyagtudományi ûrkísérletben a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) fedélzetén - erõsítette meg Bárczy Pál egyetemi tanár, a habosítóberendezést kifejlesztõ, miskolci székhelyû Admatis Kft. igazgatója.")
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#276
Nekem is 140 az IQ-m, de nem tartom magam kiemelkedõnek. Ettõl függetlenül szívesen elmennék egy Mars expedícióra, még ha csak "one-way-ticket"-et kapnék, akkor is. 😊
#275
"A Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézete
A Miskolci Egyetem kiemelkedõ kutatási eredményekkel rendelkezõ Anyagtudományi Intézetnél eredményesen ötvözõdik az elmélyült természettudományi ismeretszerzés, az alapkutatás az alkalmazott kutatással, a problémamegoldó gondolkodással.
A Miskolci Egyetemen 1994-ben jött létre az Anyagtudományi Intézet, az 1923-ban alapított Fémtani Tanszék és a Nemfémes Anyagok Tanszéke köré szervezõdve, amely mára már egy akadémiai kutatócsoporttal is bõvült.
A Nemfémes Anyagok Tanszékén poliolefinek szerkezetvizsgálatától kezdve az ejtõtornyos mikrogravitációs kísérleteken át a sokzónás ûrkemence fejlesztéséig szinte minden kutatási program széles körû nemzetközi együttmûködésben zajlik. Az alapkutatás mellett a K+F terén kiemelkedõ a Széchenyi-tervben jelentõs támogatást kapott jármûipari kutatásuk. Az intézet fémtani részlegén a kutatások a töretfelületek szerkezetétõl a fémmátrixú kompozitok vizsgálatán át a martensites átalakulások vizsgálatáig terjednek, melyekkel több nemzetközi kutatási kooperációban is részt vesznek.
Az intézet munkatársai még az elsõ magyar ûrrepülést követõen, a nyolcvanas években kezdtek hozzá egy univerzális sokzónás kristályosító berendezés, az ûrkemence kifejlesztéséhez, amely 1991 óta áll szabadalmi oltalom alatt, s a berendezés újabb változatát jelenleg is a NASA Marshall Ûrrepülési Központjá laboratóriumában tesztelik. A miskolci ûrkohót talán már a közeljövõben a Nemzetközi Ûrállomáson helyezhetik üzembe. Az ûrkemence mellett a földi mikrogravitációs kutatások terén, szintén sokéves együttmûködésben, az ejtõtornyos kísérletekhez több berendezés épült már a miskolci laboratóriumokban.
A Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézete több munkatársának nevéhez számos rangos szakmai elismerés és szabadalom fûzõdik.
A kohászatnak, az anyagtudomány mûvelésének e vidéken kétszáz évre visszatekintõ múltja van, az ómassai õskohótól az ûrkemencéig, a napjainkban itt folyó világszínvonalú anyagtechnológiai kutatásokig. Az intézet eredményesen ötvözi az elmélyült és tettre kész természettudományos ismeretszerzést, az alapkutatást az alkalmazott kutatással, a problémamegoldó gondolkodással, s szellemi világítótoronyként sugározza szét e tudományterület eredményeit és folytonosan megújuló, a kor kihívásaihoz igazodó célkitûzéseit.
innen
A Miskolci Egyetem kiemelkedõ kutatási eredményekkel rendelkezõ Anyagtudományi Intézetnél eredményesen ötvözõdik az elmélyült természettudományi ismeretszerzés, az alapkutatás az alkalmazott kutatással, a problémamegoldó gondolkodással.
A Miskolci Egyetemen 1994-ben jött létre az Anyagtudományi Intézet, az 1923-ban alapított Fémtani Tanszék és a Nemfémes Anyagok Tanszéke köré szervezõdve, amely mára már egy akadémiai kutatócsoporttal is bõvült.
A Nemfémes Anyagok Tanszékén poliolefinek szerkezetvizsgálatától kezdve az ejtõtornyos mikrogravitációs kísérleteken át a sokzónás ûrkemence fejlesztéséig szinte minden kutatási program széles körû nemzetközi együttmûködésben zajlik. Az alapkutatás mellett a K+F terén kiemelkedõ a Széchenyi-tervben jelentõs támogatást kapott jármûipari kutatásuk. Az intézet fémtani részlegén a kutatások a töretfelületek szerkezetétõl a fémmátrixú kompozitok vizsgálatán át a martensites átalakulások vizsgálatáig terjednek, melyekkel több nemzetközi kutatási kooperációban is részt vesznek.
Az intézet munkatársai még az elsõ magyar ûrrepülést követõen, a nyolcvanas években kezdtek hozzá egy univerzális sokzónás kristályosító berendezés, az ûrkemence kifejlesztéséhez, amely 1991 óta áll szabadalmi oltalom alatt, s a berendezés újabb változatát jelenleg is a NASA Marshall Ûrrepülési Központjá laboratóriumában tesztelik. A miskolci ûrkohót talán már a közeljövõben a Nemzetközi Ûrállomáson helyezhetik üzembe. Az ûrkemence mellett a földi mikrogravitációs kutatások terén, szintén sokéves együttmûködésben, az ejtõtornyos kísérletekhez több berendezés épült már a miskolci laboratóriumokban.
A Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézete több munkatársának nevéhez számos rangos szakmai elismerés és szabadalom fûzõdik.
A kohászatnak, az anyagtudomány mûvelésének e vidéken kétszáz évre visszatekintõ múltja van, az ómassai õskohótól az ûrkemencéig, a napjainkban itt folyó világszínvonalú anyagtechnológiai kutatásokig. Az intézet eredményesen ötvözi az elmélyült és tettre kész természettudományos ismeretszerzést, az alapkutatást az alkalmazott kutatással, a problémamegoldó gondolkodással, s szellemi világítótoronyként sugározza szét e tudományterület eredményeit és folytonosan megújuló, a kor kihívásaihoz igazodó célkitûzéseit.
innen
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#274
"De mindig azzal kezdõdik, hogy megpróbáljuk számításba venni a létezõ összes problémát. Amik szerinted csak szóra sem érdemes apróságok."
Pontosan te nem vetted figyelembe. Jöttök itt nekem a napszél általi légkör erózióval, mint nyomós okkal a Mars terraformálhatatlanságára, közben figyelembe se vettétek, hogy ugyanez a jelenség a kis tömegû, de sûrû légkörrel rendelkezõ égitesteknél is jelen van, de ellensúlyozza a vulkanikus tevékenység. Sõt a légkör szökése még a Föld esetén is megfigyelhetõ, a magnetoszférát ne képzeld egy üvegbúrának ahonnan nem mehet ki semmi, mert nem az.
"Te már csak tudod... programozó."
Te már csak tudod hídépítõ barátom...
"Egyébként nem tudom feltûnt-e, de egy kurva szóval nem mondtam, hogy megvalósíthatatlan lenne egy bánya a Holdon, csak azt, hogy semmi értelme, és végtelenszer több probléma van vele, mint amennyit megold."
Az, hogy te nem vagy képes felfogni az értelmét a te személyes problémád. A NASA mérnökei már évtizedekkel ezelõtt értelmét látták, úgy mint most én.
"Õk foglalkoztak azokkal a problémákkal, amiket te magasról leszarsz."
Ki is szarja le most a Hold-bázis szükségességét és a Mars-kolóniák fontosságát???
"Gyakorló hídtervezõ mérnökként elhiheted, hogy van némi rálátásom a mérnöki szakmára."
Jah, mert a hídtervezõ a kutatói szférában dolgozik, mint mi. Halvány lila gõzöd sincs arról amit mi csinálunk. Egy hidat szerintem nem olyan bonyolult megtervezni, mint egy teljesen autonóm robotot. Ha azt hiszed csak a vezérlõprogramot írom meg hozzá és az milyen egyszerû, akkor nagyot tévedsz.
Pontosan te nem vetted figyelembe. Jöttök itt nekem a napszél általi légkör erózióval, mint nyomós okkal a Mars terraformálhatatlanságára, közben figyelembe se vettétek, hogy ugyanez a jelenség a kis tömegû, de sûrû légkörrel rendelkezõ égitesteknél is jelen van, de ellensúlyozza a vulkanikus tevékenység. Sõt a légkör szökése még a Föld esetén is megfigyelhetõ, a magnetoszférát ne képzeld egy üvegbúrának ahonnan nem mehet ki semmi, mert nem az.
"Te már csak tudod... programozó."
Te már csak tudod hídépítõ barátom...
"Egyébként nem tudom feltûnt-e, de egy kurva szóval nem mondtam, hogy megvalósíthatatlan lenne egy bánya a Holdon, csak azt, hogy semmi értelme, és végtelenszer több probléma van vele, mint amennyit megold."
Az, hogy te nem vagy képes felfogni az értelmét a te személyes problémád. A NASA mérnökei már évtizedekkel ezelõtt értelmét látták, úgy mint most én.
"Õk foglalkoztak azokkal a problémákkal, amiket te magasról leszarsz."
Ki is szarja le most a Hold-bázis szükségességét és a Mars-kolóniák fontosságát???
"Gyakorló hídtervezõ mérnökként elhiheted, hogy van némi rálátásom a mérnöki szakmára."
Jah, mert a hídtervezõ a kutatói szférában dolgozik, mint mi. Halvány lila gõzöd sincs arról amit mi csinálunk. Egy hidat szerintem nem olyan bonyolult megtervezni, mint egy teljesen autonóm robotot. Ha azt hiszed csak a vezérlõprogramot írom meg hozzá és az milyen egyszerû, akkor nagyot tévedsz.
]-[7]-[
#273
Pszt! Csak halkan, és csak neked megsúgom, hogy valójában napi tizenkét órában ganajozom a gyesznyókat. De el ne áruld senkinek! 😛 😄
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#272
Szép kis vita van itt.
Én is szívesen mennék a marsra. Jó móka lenne.
Amúgy meg ezen a minden programozónak min 140-es IQ-ja van kijelentésen röhögnöm kell. Meg hogy az egyetemen csak intelligens emberek vannak. 😄
Az egyetemek 80%-hoz elég ha magolni tudsz és jó a memóriád.
Rengeteg síkhülye embert láttam már egyetemen. Volt amelyik tanított is.
Az az érzésem, hogy aki azt hiszi, hogy az egyetemeken csak 130 és afölötti IQ-val rendelkezõ ember tanul az sosem volt egyetemista vagy épp õ is azok közé a síkhülyék közé tartozik aki azt hiszi magáról, hogy baromi okos.
Ja és a 140-es IQ rendkívül magasnak számít ám. Ha még 120 lett volna mondva akkor az még talán hihetõ is lett volna.
Én is szívesen mennék a marsra. Jó móka lenne.
Amúgy meg ezen a minden programozónak min 140-es IQ-ja van kijelentésen röhögnöm kell. Meg hogy az egyetemen csak intelligens emberek vannak. 😄
Az egyetemek 80%-hoz elég ha magolni tudsz és jó a memóriád.
Rengeteg síkhülye embert láttam már egyetemen. Volt amelyik tanított is.
Az az érzésem, hogy aki azt hiszi, hogy az egyetemeken csak 130 és afölötti IQ-val rendelkezõ ember tanul az sosem volt egyetemista vagy épp õ is azok közé a síkhülyék közé tartozik aki azt hiszi magáról, hogy baromi okos.
Ja és a 140-es IQ rendkívül magasnak számít ám. Ha még 120 lett volna mondva akkor az még talán hihetõ is lett volna.
#271
Szerintem te is bölcsész vagy, mint én! 😄
ಥ_ಥ
#270
"Nem, nem ez a lényege."
Igen pont te fogod egy mérnöknek megmondani, hogy mi a mérnök szakmájának lényege. Vicces...
"A legfontosabb szempont a praktikusság, nem pedig a megvalósíthatóság, és nagyon fontosak a gazdasági szempontok is, a megtérülés és a költséghatékonyság.
És ezen szempontok alapján a javaslataid epic fail kategóriába tartoznak. Értelmetlen, elképzelhetetlenül drága és erõforrásigényes, és a megtérülése erõsen kétséges."
OK, mennyire is volt Gagarin repülése költséghatékony? Hányan is tartották a megtérülését kétségesnek? Egyébként meg az ûrkutatás még ma sem megtérülõ dolog, hasznot csak a rá épülõ ipar, infrastuktúra hoz, maga az ürkutatás csak nyeli elfelé a pénzt, tehát ezen az alapon akár hagyhatnánk is a francba az egészet...
"A mérnöknek két lábbal kell a földön állnia, ez az álmodozás ez nem mérnökhöz méltó."
Ja, a mérnökök nem álmodoztak ûrhajókról annak idején, vagy repülõkrõl? Mindenki kiröhögte õket és azt mondta lehetetlen, akkoriban a ma már nélkülözhetetlen eszközeink még csak sci-fikben léteztek és csak a mérnökök hitték, hogy megvalósíthatók. Ha az általad leírt szemlélete lenne a mérnököknek, akkor még lovasszekérrel járnál 😉
"Bizony, itt a lényeg. Szerinted hány ember épít meg egy mûholdat?"
Akár emberi kéz nélkül robotokkal is el lehet készíteni, mehet sorozatgyártásban is, tudod, mint a suzuki a japán gyárakban 😉
"Mennyi olyan anyag kell hozzá, ami a Holdon egyszerûen nincs?"
Semennyi, van ott minden ami kell. Vagy te azt hiszed, hogy a Hold egy teljesen üres homogén felépítésû égitest? Tévedsz, ha így gondolod.
"Mennyivel lenne környezetkímélõbb egy szájbatekert alumíniumbányához képest az a rengeteg rakétakilövés, amivel feljuttatod a munkaerõt, az eszközöket, és a folyamatos ellátmányt? A visszatérések környezetterhelése?"
Ne gondold, hogy nagy munkaerõ kell, erre valók a robotok. Ha szerinted majd a holdra telepített üzemekben idõs nénikék fogják vállogatni a kavicsot a szallag mellett, akkor nagyot tévedsz.
Ellátmány? A jelenlegi technológia mellett tudsz valamit mondani, amit ott nem lehetne elõállítani a létfontosságú dolgok közül?
Nem csak aluminium van ott, bár abból tényleg annyi van, hogy idõvel megérné a Földre is hozni belõle.
A Földrõl mennyibe kerülne 40000 tonna aluminiumot vagy vasat a világûrbe juttatni? Egyáltalán lehetséges lenne? Na ezen gondolkozz el. Ha teljesen önfenntartó ûrállomásokat és nagy távolságok megtételére alkalmas nagy sebességû ûrhajókat akarunk építeni, akkor az lehetetlen egy kiépített holdbázis nélkül.
Igen pont te fogod egy mérnöknek megmondani, hogy mi a mérnök szakmájának lényege. Vicces...
"A legfontosabb szempont a praktikusság, nem pedig a megvalósíthatóság, és nagyon fontosak a gazdasági szempontok is, a megtérülés és a költséghatékonyság.
És ezen szempontok alapján a javaslataid epic fail kategóriába tartoznak. Értelmetlen, elképzelhetetlenül drága és erõforrásigényes, és a megtérülése erõsen kétséges."
OK, mennyire is volt Gagarin repülése költséghatékony? Hányan is tartották a megtérülését kétségesnek? Egyébként meg az ûrkutatás még ma sem megtérülõ dolog, hasznot csak a rá épülõ ipar, infrastuktúra hoz, maga az ürkutatás csak nyeli elfelé a pénzt, tehát ezen az alapon akár hagyhatnánk is a francba az egészet...
"A mérnöknek két lábbal kell a földön állnia, ez az álmodozás ez nem mérnökhöz méltó."
Ja, a mérnökök nem álmodoztak ûrhajókról annak idején, vagy repülõkrõl? Mindenki kiröhögte õket és azt mondta lehetetlen, akkoriban a ma már nélkülözhetetlen eszközeink még csak sci-fikben léteztek és csak a mérnökök hitték, hogy megvalósíthatók. Ha az általad leírt szemlélete lenne a mérnököknek, akkor még lovasszekérrel járnál 😉
"Bizony, itt a lényeg. Szerinted hány ember épít meg egy mûholdat?"
Akár emberi kéz nélkül robotokkal is el lehet készíteni, mehet sorozatgyártásban is, tudod, mint a suzuki a japán gyárakban 😉
"Mennyi olyan anyag kell hozzá, ami a Holdon egyszerûen nincs?"
Semennyi, van ott minden ami kell. Vagy te azt hiszed, hogy a Hold egy teljesen üres homogén felépítésû égitest? Tévedsz, ha így gondolod.
"Mennyivel lenne környezetkímélõbb egy szájbatekert alumíniumbányához képest az a rengeteg rakétakilövés, amivel feljuttatod a munkaerõt, az eszközöket, és a folyamatos ellátmányt? A visszatérések környezetterhelése?"
Ne gondold, hogy nagy munkaerõ kell, erre valók a robotok. Ha szerinted majd a holdra telepített üzemekben idõs nénikék fogják vállogatni a kavicsot a szallag mellett, akkor nagyot tévedsz.
Ellátmány? A jelenlegi technológia mellett tudsz valamit mondani, amit ott nem lehetne elõállítani a létfontosságú dolgok közül?
Nem csak aluminium van ott, bár abból tényleg annyi van, hogy idõvel megérné a Földre is hozni belõle.
A Földrõl mennyibe kerülne 40000 tonna aluminiumot vagy vasat a világûrbe juttatni? Egyáltalán lehetséges lenne? Na ezen gondolkozz el. Ha teljesen önfenntartó ûrállomásokat és nagy távolságok megtételére alkalmas nagy sebességû ûrhajókat akarunk építeni, akkor az lehetetlen egy kiépített holdbázis nélkül.
]-[7]-[
#269
"Annak eredménye nem 5 perc alatt születik meg, mint egy fórum hozzászólás."
De mindig azzal kezdõdik, hogy megpróbáljuk számításba venni a létezõ összes problémát. Amik szerinted csak szóra sem érdemes apróságok.
"Aki pedig mindennel szemben alapból szkeptikus, az nem is lehet jó mérnök sosem."
Te már csak tudod... programozó.
Egyébként nem tudom feltûnt-e, de egy kurva szóval nem mondtam, hogy megvalósíthatatlan lenne egy bánya a Holdon, csak azt, hogy semmi értelme, és végtelenszer több probléma van vele, mint amennyit megold.
"Igen és így irja ki magát a mérnök kategóriából az összes eddigi NASA mérnök is 😉"
Õk foglalkoztak azokkal a problémákkal, amiket te magasról leszarsz.
"Hát, te aztán tudod is 😄"
Gyakorló hídtervezõ mérnökként elhiheted, hogy van némi rálátásom a mérnöki szakmára.
De mindig azzal kezdõdik, hogy megpróbáljuk számításba venni a létezõ összes problémát. Amik szerinted csak szóra sem érdemes apróságok.
"Aki pedig mindennel szemben alapból szkeptikus, az nem is lehet jó mérnök sosem."
Te már csak tudod... programozó.
Egyébként nem tudom feltûnt-e, de egy kurva szóval nem mondtam, hogy megvalósíthatatlan lenne egy bánya a Holdon, csak azt, hogy semmi értelme, és végtelenszer több probléma van vele, mint amennyit megold.
"Igen és így irja ki magát a mérnök kategóriából az összes eddigi NASA mérnök is 😉"
Õk foglalkoztak azokkal a problémákkal, amiket te magasról leszarsz.
"Hát, te aztán tudod is 😄"
Gyakorló hídtervezõ mérnökként elhiheted, hogy van némi rálátásom a mérnöki szakmára.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#268
"Na ez a mi szakmánk lényege..."
Nem, nem ez a lényege. Ebbõl látszik, hogy nem vagy mérnök, csak egy programozó; hogy valódi problémák megoldásán még életedben egy percet sem dolgoztál. Egyébként ilyen párbeszéd nincs, jellemzõen a mérnök mondja a közgazdásznak, hogy mi az, ami megvalósítható és mi az, ami nem, illetve a "nem éri meg" az tényleg tipikus válasz lehet a közgazdász részérõl, de a többi totál fantazmagória.
A legfontosabb szempont a praktikusság, nem pedig a megvalósíthatóság, és nagyon fontosak a gazdasági szempontok is, a megtérülés és a költséghatékonyság.
És ezen szempontok alapján a javaslataid epic fail kategóriába tartoznak. Értelmetlen, elképzelhetetlenül drága és erõforrásigényes, és a megtérülése erõsen kétséges.
A mérnöknek két lábbal kell a földön állnia, ez az álmodozás ez nem mérnökhöz méltó. Az álmodozás az írók és a filozófusok dolga.
"Na itt a lényeg. Ha egy holdbázison készítenék a mûholdakat és onnan állítanák pályára õket, akkor az mennyivel lenne környezetkímélõbb és olcsóbb, mint ha ugyanezt a Földrõl lövik fel. "
Bizony, itt a lényeg. Szerinted hány ember épít meg egy mûholdat? Mennyi olyan anyag kell hozzá, ami a Holdon egyszerûen nincs? Mennyivel lenne környezetkímélõbb egy szájbatekert alumíniumbányához képest az a rengeteg rakétakilövés, amivel feljuttatod a munkaerõt, az eszközöket, és a folyamatos ellátmányt? A visszatérések környezetterhelése? Alumínium még bõven van a Földön, mi értelme van ennek egyáltalán?
Ezek azok a szempontok, amik mellett nagyvonalúan elsiklasz, emiatt vagy totál komolytalan álmodozó.
Talán egyszer kinövöd, és tényleg mérnök lesz belõled, de egyelõre fényévekre vagy a mérnöki szemlélettõl.
Nem, nem ez a lényege. Ebbõl látszik, hogy nem vagy mérnök, csak egy programozó; hogy valódi problémák megoldásán még életedben egy percet sem dolgoztál. Egyébként ilyen párbeszéd nincs, jellemzõen a mérnök mondja a közgazdásznak, hogy mi az, ami megvalósítható és mi az, ami nem, illetve a "nem éri meg" az tényleg tipikus válasz lehet a közgazdász részérõl, de a többi totál fantazmagória.
A legfontosabb szempont a praktikusság, nem pedig a megvalósíthatóság, és nagyon fontosak a gazdasági szempontok is, a megtérülés és a költséghatékonyság.
És ezen szempontok alapján a javaslataid epic fail kategóriába tartoznak. Értelmetlen, elképzelhetetlenül drága és erõforrásigényes, és a megtérülése erõsen kétséges.
A mérnöknek két lábbal kell a földön állnia, ez az álmodozás ez nem mérnökhöz méltó. Az álmodozás az írók és a filozófusok dolga.
"Na itt a lényeg. Ha egy holdbázison készítenék a mûholdakat és onnan állítanák pályára õket, akkor az mennyivel lenne környezetkímélõbb és olcsóbb, mint ha ugyanezt a Földrõl lövik fel. "
Bizony, itt a lényeg. Szerinted hány ember épít meg egy mûholdat? Mennyi olyan anyag kell hozzá, ami a Holdon egyszerûen nincs? Mennyivel lenne környezetkímélõbb egy szájbatekert alumíniumbányához képest az a rengeteg rakétakilövés, amivel feljuttatod a munkaerõt, az eszközöket, és a folyamatos ellátmányt? A visszatérések környezetterhelése? Alumínium még bõven van a Földön, mi értelme van ennek egyáltalán?
Ezek azok a szempontok, amik mellett nagyvonalúan elsiklasz, emiatt vagy totál komolytalan álmodozó.
Talán egyszer kinövöd, és tényleg mérnök lesz belõled, de egyelõre fényévekre vagy a mérnöki szemlélettõl.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#267
"A Földet elsõsorban a saját magnetoszférája védi, baszod."
Az egy dolog, hogy védi, ennek ellenére jelentõs mennyiségû légkört veszít, ezt bármely csillagász megerõsíti neked. Ha nem nem lenne vulkanizmus és biológiai légkör regenerálás, akkor már a Földnek is jóval ritkább légköre lenne. Akár a Marshoz hasonlóan ritka is lehetne.
Biológiai úton történõ légkör regenerálódás, a gyengébbek kedvéért: A bioszféra képes a talajban kötött formában lévõ oxigént és nitrogént a légkörbe juttatni és ez fordítva is igaz.
Az egy dolog, hogy védi, ennek ellenére jelentõs mennyiségû légkört veszít, ezt bármely csillagász megerõsíti neked. Ha nem nem lenne vulkanizmus és biológiai légkör regenerálás, akkor már a Földnek is jóval ritkább légköre lenne. Akár a Marshoz hasonlóan ritka is lehetne.
Biológiai úton történõ légkör regenerálódás, a gyengébbek kedvéért: A bioszféra képes a talajban kötött formában lévõ oxigént és nitrogént a légkörbe juttatni és ez fordítva is igaz.
]-[7]-[
#266
"Csak szólok, hogy ezek alapján te nem vagy mérnök ezzel a hurráoptimizmusoddal.
Amit te "földhözragadtság"nak vagy "lehúzás"nak nevezel, az pontosan ez a minden részletre kiterjedõ megközelítés, és a hibaelemzés."
Fogalmad sincs mi a hibaelemzés. Annak eredménye nem 5 perc alatt születik meg, mint egy fórum hozzászólás. Aki pedig mindennel szemben alapból szkeptikus, az nem is lehet jó mérnök sosem. A mérnök nem alapból leint dolgokat, hogy azt lehetetlen megoldani, hanem inkább azt keresi minden erõvel, hogy hogyan oldhatná meg a problémát, még akkor is, ha az lehetetlennek tûnik elsõre.
"Neked ezek apróságok, amikkel nem is kell foglalkozni.
Így írod ki magad a mérnök kategóriából."
Igen és így irja ki magát a mérnök kategóriából az összes eddigi NASA mérnök is 😉
"Lehet, hogy a papírodon ez van/lesz, de ettõl még rettentõen messze vagy a mérnöki szemlélettõl."
Hát, te aztán tudod is 😄
Amit te "földhözragadtság"nak vagy "lehúzás"nak nevezel, az pontosan ez a minden részletre kiterjedõ megközelítés, és a hibaelemzés."
Fogalmad sincs mi a hibaelemzés. Annak eredménye nem 5 perc alatt születik meg, mint egy fórum hozzászólás. Aki pedig mindennel szemben alapból szkeptikus, az nem is lehet jó mérnök sosem. A mérnök nem alapból leint dolgokat, hogy azt lehetetlen megoldani, hanem inkább azt keresi minden erõvel, hogy hogyan oldhatná meg a problémát, még akkor is, ha az lehetetlennek tûnik elsõre.
"Neked ezek apróságok, amikkel nem is kell foglalkozni.
Így írod ki magad a mérnök kategóriából."
Igen és így irja ki magát a mérnök kategóriából az összes eddigi NASA mérnök is 😉
"Lehet, hogy a papírodon ez van/lesz, de ettõl még rettentõen messze vagy a mérnöki szemlélettõl."
Hát, te aztán tudod is 😄
]-[7]-[
#265
"Még mindig nem értem, hogy mi a haszna annak gazdaságilag, hogy telepet hozunk létre a Holdon, hogy kitermelje azt az aluminiumot, amit a Földön is ki lehet bányászni. Mondjuk minimum ezerszer többe kerülne. Mondjuk annyi, hogy a Holdon építenek fel egy ûrhajót, ami eljut mondjuk a Plutóra vagy az Uránuszra?
Na, annak mi haszna van?"
Mondtak már milyeneket régebben is, idézgetek a nagy szavakból:
- Mi haszna van annak, hogy eljussunk a Holdra?
- Mi haszna van annak, hogy ûrállomást építsünk?
- Mi haszna van annak, hogy ûrhajót építsünk?
- Mi haszna van annak, hogy hajót építsünk?
- Mi haszna van annak, hogy házat építsünk?
- Mi haszna van annak, hogy lemásszunk a fáról?
Na, kezd leesni milyen a te hozzáállásod?
Tudod a mérnökök közt van egy nagyon jó mondás: A közgazdász azt mondja ez lehetetlen, nem lehet megcsinálni, nem éri meg. A mérnök erre azt mondja, meg lehet csinálni, görcsöl rajta napokat, heteket, hónapokat, éveket és végül meg is csinálja. Na ez a mi szakmánk lényege...
"Az ûrprogram jelenleg igen aktív. A tudományos kísérletekre szükség van, a praktikumot pedig a mûholdak képviselik."
Na itt a lényeg. Ha egy holdbázison készítenék a mûholdakat és onnan állítanák pályára õket, akkor az mennyivel lenne környezetkímélõbb és olcsóbb, mint ha ugyanezt a Földrõl lövik fel. Na ez a nem mindegy. Persze egy Hold-bázis kiépítése megfelelõ infrastuktúrával kerülne kb harmad annyiba mint az iraki háború, áhh borzalmas össszeg, inkább költsük újabb háborúra...
Na, annak mi haszna van?"
Mondtak már milyeneket régebben is, idézgetek a nagy szavakból:
- Mi haszna van annak, hogy eljussunk a Holdra?
- Mi haszna van annak, hogy ûrállomást építsünk?
- Mi haszna van annak, hogy ûrhajót építsünk?
- Mi haszna van annak, hogy hajót építsünk?
- Mi haszna van annak, hogy házat építsünk?
- Mi haszna van annak, hogy lemásszunk a fáról?
Na, kezd leesni milyen a te hozzáállásod?
Tudod a mérnökök közt van egy nagyon jó mondás: A közgazdász azt mondja ez lehetetlen, nem lehet megcsinálni, nem éri meg. A mérnök erre azt mondja, meg lehet csinálni, görcsöl rajta napokat, heteket, hónapokat, éveket és végül meg is csinálja. Na ez a mi szakmánk lényege...
"Az ûrprogram jelenleg igen aktív. A tudományos kísérletekre szükség van, a praktikumot pedig a mûholdak képviselik."
Na itt a lényeg. Ha egy holdbázison készítenék a mûholdakat és onnan állítanák pályára õket, akkor az mennyivel lenne környezetkímélõbb és olcsóbb, mint ha ugyanezt a Földrõl lövik fel. Na ez a nem mindegy. Persze egy Hold-bázis kiépítése megfelelõ infrastuktúrával kerülne kb harmad annyiba mint az iraki háború, áhh borzalmas össszeg, inkább költsük újabb háborúra...
]-[7]-[
#264
Hol ordítok, te nyomi? Egyébként meg CAPS LOCK NAP VAAAAAAAAAAAAAN! 😄
Alapvetõen az a gyenge, aki védelemre szorul. Azzal, hogy itt a haverod véded, pont a gyengeségeteket ismered el. 😛
Alapvetõen az a gyenge, aki védelemre szorul. Azzal, hogy itt a haverod véded, pont a gyengeségeteket ismered el. 😛
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#263
Nem csak html és java van a világon. Amúgy meg ezért nem egyformák az emberek. Van aki tud rendesen beszélni meg van aki gyenge és ordít.
GA EP35-DS3, C2D E6400@3,2, Geil Ultra 2x1 CL4, GTX 280 1024MB, 250GB WD RE, TT Armor Jr., Logitech X-230...Win 7
#262
"Esetleg ha visszaküld a fára, és rak utána a szmájlit, akkor már elfogadható, nem? "
Természetesen, Mars vissza a fára! 😄
Természetesen, Mars vissza a fára! 😄
]-[7]-[
#261
Igen, aki vezérlést programoz, azt én is mérnöknek tekintem. Aki meg HTML-t kódol meg JAVA-ban szarakszik, azt meg nem, és kiröhögöm, ha annak tartja magát. Ennyi.
Egyébként nem vagy az anyám.
Másrészt ezzel csodálatosan ki lehet szûrni, hogy ki az, aki egy felszínes pöcs és a szóhasználaton lovagol, és ki az, aki a mondandóval, a lényeggel foglalkozik.
Harmadrészt meg ezért szép a magyar nyelv.
Egyébként nem vagy az anyám.
Másrészt ezzel csodálatosan ki lehet szûrni, hogy ki az, aki egy felszínes pöcs és a szóhasználaton lovagol, és ki az, aki a mondandóval, a lényeggel foglalkozik.
Harmadrészt meg ezért szép a magyar nyelv.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#260
"Igen, ami nektek sci-fi az a mérnököknek munka. Ilyen sci-fi volt az internet, a mobiltelefon, az LCD kijelzõ, az érintõképernyõ, hologramm, ion- és plazmahajtómû, napvitorla, Hold-utazás, mûhold, ûrállomás soroljam még?
Mind sci-fi volt, míg a sci-fi mániákus mérnökök meg nem alkották õket a valóságban is."
Még mindig nem értem, hogy mi a haszna annak gazdaságilag, hogy telepet hozunk létre a Holdon, hogy kitermelje azt az aluminiumot, amit a Földön is ki lehet bányászni. Mondjuk minimum ezerszer többe kerülne. Mondjuk annyi, hogy a Holdon építenek fel egy ûrhajót, ami eljut mondjuk a Plutóra vagy az Uránuszra?
Na, annak mi haszna van?
Az ûrprogram jelenleg igen aktív. A tudományos kísérletekre szükség van, a praktikumot pedig a mûholdak képviselik.
Mind sci-fi volt, míg a sci-fi mániákus mérnökök meg nem alkották õket a valóságban is."
Még mindig nem értem, hogy mi a haszna annak gazdaságilag, hogy telepet hozunk létre a Holdon, hogy kitermelje azt az aluminiumot, amit a Földön is ki lehet bányászni. Mondjuk minimum ezerszer többe kerülne. Mondjuk annyi, hogy a Holdon építenek fel egy ûrhajót, ami eljut mondjuk a Plutóra vagy az Uránuszra?
Na, annak mi haszna van?
Az ûrprogram jelenleg igen aktív. A tudományos kísérletekre szükség van, a praktikumot pedig a mûholdak képviselik.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#259
"Direkt nem akartam letörni a lelkesedését azzal, hogy még a Vosztok-1-nek is a fele súlyát a hõpajzs adta, pedig az talán (?) hasonlít az elképzeléseire, ahogyan 1 tonna fémet le kéne dobni a földre. De ne zavarjuk ilyen hülyeségekkel, õ sokkal okosabb nálunk, és jobban tudja!"
Jobban tudom. Ha szépen kinyújtottad volna focipája méretûre azt az 1 tonna anyagot, félgömb alakúra formázod és úgy dobod be, akkor nem feltétlen kellett volna védõpajzs 😉
De ugyebár focipálya méretû 1 tonnás cuccot a közegellenállás miatt nehezebb a Földrõl felvinni az ûrbe, mint onnan a Földre hozni. Sajnos rossz példából indultok ki.
Jobban tudom. Ha szépen kinyújtottad volna focipája méretûre azt az 1 tonna anyagot, félgömb alakúra formázod és úgy dobod be, akkor nem feltétlen kellett volna védõpajzs 😉
De ugyebár focipálya méretû 1 tonnás cuccot a közegellenállás miatt nehezebb a Földrõl felvinni az ûrbe, mint onnan a Földre hozni. Sajnos rossz példából indultok ki.
]-[7]-[