National Geographic Channel-en
  • forrai
    #75
    Pedig a Föld-Hold története a köztes törmelékek árapály távolodsása függvényében roppant izgalmas!
    Nincs is izgalmasabb jóformán semmi, dehát a bolygók porbacsomósodásával szemben az árapály távolodás egy kalandfilm....
    Én nem is értem se a csillagászokat, sem a nem azokat.
    Imádják az unalommal teli, éretlen, buta, nem igaz teóriákat?
    Mert a törmelékek árapályvándorlását és zuhanását- távolodását ez esetben a két égitest: a Föld, és a jóval kisebb tömegü Hold együtt határozták meg!
    A Föld kezdeti forgása a kritikusig ~1+-2 óra gyorsult, amikor rengeteg törmelékkel együtt a Holdat szinte egészében, egy hosszú csóvaként kivetette. Mindezt nyilván akkora távolságra (>Roche sugár~15-20000 km), hogy az árapály erők iziben szét ne szaggassák.
    A kiszakadással egyidejüleg a Föld forgása hirtelen lelassult -tőle kis távolságban megjelent az Univerzális Stacioner Pálya (USP= szinkron pálya, általánosítva).
    Ezen belüli törmelékek kezdtek azonnal visszazuhanni, a távolabbi Hold azonban gyorsan távolodott (évi 20-30 cm-t), kezdetben hatékonyabban lassítva a Föld forgását.
    Ezáltal annak USP-je is gyorsan távolodott, befogva újabb, és újabb törmelékeket, amelyek reá visszazuhantak.
    Azonban a távolabbi törmelékek is gyorsan távolodtak, azokat csak sokkal később érte be, és vonzotta vissza.
    Ezeknek a törmelékeknek egyike sem juthatott távolabb, mint 42500 km a Földtől.Ha pld. a 65 M évi meteor, ami a dinókat üldözte, ilyen volt, akkor az előbb 2,3Mrd évig távolodott a Földtől, csökkenő tempóban, majd zuhanni kezdett ugyanannyit. (Ezért nem valószínű, hogy az is ilyen volt).
    De mi lett a többivel, amelyek a Föld mindenkori USP-sugarántúl jutottak? Hol vannak azok?
    Hát azokat bizony a Holdunk kellett, hogy befogja, vagy elküldje a világürbe, ha már olyan szépen eltüntek, hogy mostanra egy se maradt!
    Amikor ugyanis a Hold a Földből kiszaskadt, meg kellett őrizze annak a rétegnek az impulzusmomentumát, amiből kiszakadt. Ahogyan kihült, a forgása gyorsult, ugyanakkor a távolodásával meg a keringési impulzusával lassult is. Ehhez adódott a Földi árapály hatása is.
    Így a kezdetben a még gyorsan forgó Hold USP*je távolította a törmeléket, azonban ahogyan maga is távolodott a Földtől, a forgása lefekéződött, kötötté vált. Vagyis éppen egy holdhónappá.
    Jelenleg már 92000 km az USP-je, amin belül mindent magához ránt, ami a Föld, vagy ő körülötte kering! És hát volt elég idő arra, hogy a Föld körül keringő, attól távolodó törmelékeket is magához rántsa. Ezzel megtisztította az űrt körülöttünk, saját sebhelyes arcát érve el ezzel. És ezzel is lehetőséget adva a földi életnek a kialakulásához. A Hold: a földi élet nagy jótevője!
    (Ezt se vizsgálja a SETI program?)
    Itt többezer leütéssel, nagy fáradtsággal egy unikális, igaz történetet meséltem el, illetve csak kezdtem leírni, a szörnyförgeteges porbacsomósodással szemben.
    Igazán méltó rá, hogy senki se válaszoljon!