132
-
pasi29uk #92 Szóval legyek nagyon böszme mint egy fekete lyuk, vagy nagyon gyors és akkor nem örexem? 
-
andersh #91 mert a lélek egy külön dimenzióban van amit isten gondoz. nem tudtad? -
#90
ha minden igaz az is az agyban van tárolva nem?akkor miért veszne el?ha 100%pontosan rakja össze? -
Juszufka #89 Nem. És látszik, hogy a példát sem tudtad szövegértés szintjén sem felfogni. -
jamborl #88 a vonatos peldaba szerintem nem az a lenyeg, hogy mikor tortennek a dolgok, hanem hogy mennyi ido kell neki hogy megtortenjen, az idointervallum szamit. ami az eltelt idot jelenti, vagyis nekunk a vonatban lassabban telik az ido mint a kulso megfigyelo szamara. -
jamborl #87 oke ezt elirtam,
... a mi idonk szerint meg nem erte el a feny a vonat elejet mig a kulso megfigyelo szamara mar igen. -
jamborl #86 km, az inkabb efnysebessegre van tolunk.
de epp ez a lenyeg hogy szamunkra a feny (akik a vonatban vagyunk) kesobb eri el a vonat elejet, ezert a mi idonk szerint mar elerte, mig a kulso megfigyelo szamara meg nem.
ez csak egy szemlelteto pelda, hogy jobban megertsuk a dolgokat -
stremix #85 Ez a vonatos példa félre lett magyarázva. Nem azt fejtegetik h az események mikor történnek, hanem h a szemlélők mit észlelnek belőle.
Amúgy miért ne történhetne 2 esemény egyszerre? Csak azért mert bizonyos megfigyelők másképp látják? Ha látunk pl 1 azaz egy csillagot felrobbanni az égen (szupernóva) ami mondjuk 20 millió km-re van tőlünk, akkor egyértelmű h az a csillag 20 millió éve robbant fel, egy bizonyos időpillanatban, tehát badarság azt mondani h mivel én most látom, akkor az biztos most történt.
Véleményem szerint más dolog arról beszélni h bizonyos események egyszerre történtek-e, és más az h hozzájuk képest a megfigyelők (közelebbi-távolabbi, álló-mozgó megfigyelők) hogyan érzékelik azt. A vonatos példában pl a fény egy bizonyos időpillanatban kigyullad, egy bizonyos időben éri el a vonat végét és ugyanúgy egy valamelyik pillanatban az elejét. A világ (vagy akár az univerzum) minden táján lévő megfigyelők másképp látják az eseményt, de attól még csak egyszer történt meg minden, és éppen akkor. -
jamborl #84 fogd ugy fel hogy a tomeg es az ido forditottan aranyos , egymastol elvalaszthatatlan fogalmak. mintha lenne egy nagy medenced tele folyadekkal, es ketfele szin kavarog benne, mondjuk piros es zold. ha egy helyen tobb a zold szin akkor mellette/korulotte muszaj kevesebb piros szin legyen.
ezert ha no a tomege egy testnek akkor szamara kevesebb "ido telik el", a kornyezete szamara. nem lassabban telik az o belso ideje, hanem lassabban egy kulso szemlelo szamara.
mivel a sebesseg novekedesevel no a tomege egy adott testnek, mivel egyenesen aranyulnak egymashoz, ezert a sebesseg novekedesevel szamara kevesebb ido telik el, mint a kulvilagnak korulotte.
az adott nagysebessegu testnek nem csak az "ideje rovidul", hanem a merete is, a menetiranyanak megfelelo hosszusaga is megrovidul.
szoval ha egy test kozel fenysebessegnel, egy kulso szemlelo szamara, megrovidul akar a tort reszere is. mig belso ideje a kulso szemlelo szamara a nullahoz tart.
ezert nem lehet felgyorsitani a fenysebessegre egy 0-nal nagyobb tomegu testet, mert e sebesseg eleresehez vegtelen energia kellene. -
#83
Hősünk lelke elveszik. Pont. :) -
dyra #82 Na és olyankor mi van ha én építek egy gépet olyasmit mint a Star Trek -ben a fel meg lesugárzó.
2 bolygó közt beállítok egy egy ilyen gépet. Ebbe a gépbe beszáll egy ember. Ez a szerkezet pedig darabokra bontja és az információt fénnyel küldi át a másik gépnek. Akkor a szervezetet alkotó INFORMÁCIÓ fénysebbésséggel utazik. Megérkezik a vevő állomásra és a vevő gép az INFORMÁCIÓ alapján összerakja az embert. Ebben az esetben mi történik? A kérdés persze költői :) -
#81
0 idő alatt 0 fényév? vagyis nem mozdul el? -
#80
biztos fárasztó vagyok, de azt nem látom át hogy a fénysebesség közeli utazásnál miért változik az idő? -
kukacos #79 "Az időtorzulás szempontjábol indifferens, hogy foton vagy ember az utazó."
Nem. Ha a fotonnak lenne stopperórája, ő azt látná, hogy 0 idő alatt 0 fényévet utazik. A KÖZEL fénysebesség és a PONTOSAN fénysebesség között ennyi a különbség. -
kukacos #78 Ezt csak mi látjuk így, a foton nem. -
MacropusRufus #77 értem. Tehát akkor a nekem kell 2.5millió évet várnom, hogy a fény megtegye fénysebességgel az amúgy 479 fényévre lévő távolságot.
De akkor másképpen teszem fel a kérdést :)
Az időtorzulás szempontjábol indifferens, hogy foton vagy ember az utazó.
Één utazok fénysebességgel 479 évet. Te vársz rám 2.5millió évet.
De ha én 2.5millió évet fogok utazni akkor te 13milliárdot fogsz rám várni.
Tehát ha 13milliárd fényév távolságból jövök, neked 67trillió évet kell várnod.
Namost én foton vagyok. A helyzet akkor is ugyan ez.
-
#76
"A fény szemszögéből az általunk ismert világegyetemben nincsennek távolságok, és minden egyszerre történik."
nem egészen értem ezt a részét a dolognak.. a fény (fotonok) ha jól tudom nem végtelen, hanem egy adott távolságot tesz meg és nem "0", hanem adott idő alatt.. a fotonnak is időbe kerül eljutnia egyik helyről a másikra, és ez alatt az idő alatt a dolgok változnak.. ha nem lenne távolság számára, az azt jelentené hoyg ahogy elindul a világűr egyik feléből, azonnal ott lenne a másik végében.. pedig ez nem így van -
philcsy #75 Vagy benne vagyunk egy fekete lyukban? Ugye minden gyorsulva távolodik tőlünk? -
philcsy #74 "1 hét fénysebességgel az a kívülállónak 100 év." Közel fénysebességgel. Ténylegesen fénysebességen egyetlen pillanat a kívülállóknak örökkévalóság. A fény szemszögéből az általunk ismert világegyetemben nincsennek távolságok, és minden egyszerre történik.
A kozmikus háttérsugárzás egy része a feltételezett nagy bummból származik. Egy ilyen foton számára nem telt el még semmi idő a nagy bumm óta, és a világegyetem mérete még mindig végtelenül kicsi.
Igazából nincs sok értelme a foton szemszögéből vizsgálni a világot.
Az 1hét 100év eset fénysebességhez közeli sebességnél igaz.
"Na és ez kinek az ideje?" Annak az ideje aki szerint az a galaxis 2.5millió fényévre van tőlünk. Tehát a földi megfigyelő ideje.
A fény szemszögéből nézve a két hely közötti távolság 0, ő ezt fénysebességen 0 idő alatt teszi meg.
Az a valami ami olyan sebességgel jön, hogy ami neki 1hét az nekünk 100év, a távolságot kb. 479 fényévnek, a saját sebességét közel fénysebességünek méri.
A külöső megfigyelő által mért távolság 2.5millió fényév és a fény (vagy bármilyen közel fénysebességű valami) utazásának idejét 2.5millió évnek találja.
Mind a három esetben más időről és más távolságról van szó.
"Haviszont ez az idő a kölső szemlélő ideje akkor a fény forrása csupán kb. 479 fényévre van tőlünk... " Az említett fénysebességhez közeli sebességű valami szemszögéből a távolság 479 fényév. De a mi szemszögünkből 2.5millió fényév.
Ha külső megfigyelőként írod le a történéseket következetesen annak is kell maradnod. -
#73
akkor lehet hogy egy fekete lyuk peremén csücsül? :):) -
Nos #72 "Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség, gyakorlatilag van."
Nem tudom kitől származik, de a lényeg benne van :) -
#71
Tudjátok mi jutott eszembe?
Lehet, hogy ez az indiai jógi, amelyik 70 éve nem evett, egy másik időben létezik.
Az ő ideje, és a mi időnk nem egyforma, ezért nekünk úgy tűnik, hogy ő nem eszik semmit, holott mondjuk 1000 évente neki is kell kajálnia. -
MacropusRufus #70 1 hét fénysebességgel az a kívülállónak 100 év.
Akkor ugye 1 nap fénysebességgel kb. 5214 nap a kívűlállónak
Tehát ha van egy galaxis 2.5millió fényévre tőlünk (Andromeda), az azt jelenti, hogy a fény 2.5millió év alatt ér ide hozzánk. Na és ez kinek az ideje? A fénynek az ideje vagy a külső szemlélő ideje.
Ui. ha a fény ideje akkor a fény, egy külső szemlélő ideje szerint közel 13milliárd évik utazott. Haviszont ez az idő a kölső szemlélő ideje akkor a fény forrása csupán kb. 479 fényévre van tőlünk...
De nézhetjük nagyobb távolságban is. A legávolabbi ismert ovijektum 13milliárd fényévre van tőlünk. Namost ha ez a fény ideje akkor mi nekünk több mint 67trillió év míg ideér a fény. Haviszont ez a mi időnk akkor csupán kb. 2.5millió fényévre van tőlünk.
bajos ez az időtorzulásos marhaság.
Modnjuk olyan időutazást el tudnék képzelni mint az Időgépben volt. Meg az látványosabb is volt mint ez a bazinagyűrhajóvaltöbbmillióvalszáguldozok típusó. :) -
kukacos #69 Ezzel az a baj, hogy ha nem találsz módot arra, hogy a te értelmezésedben "közvetlenül" mérd a nagybetűs Időt, akkor annak az időfogalomnak nincs értelme.
A relativitáselmélet hatására minden általunk ismert fizikai folyamat lelassul, nemcsak a részecskék mozgása. A cikkben is említett példa a részecskék bomlásával például azt bizonyítja, hogy a részecskék "belső órája" is máshogy ketyeg, márpedig jelenlegi tudásunk szerint a részecskebomlásnak nincs mélyebb struktúrája, hanem lényegében kvantummechanikai kockadobálás zajlik. Az időfüggés explicit benne van az egyenletekben, tehát a bomlás valószínűsége csak az idő nyújtásán keresztül változhat meg.
Tehát lehet elmélkedni arról, hogy valami absztrakt időfogalom ugyanaz marad, de mivel az semmilyen módon nem mérhető és így hatása sincsen, ezért célszerűbb azt mondani, hogy maga az idő változik meg.
A mélyebb oka egyébként, hogy matematikailag szebb tárgyalás adható más invariánsok segítségével. Az a népszerű forma, hogy "minden relatív", nem igaz. Van, ami minden megfigyelőnek ugyanaz: ez az úgynevezett ívelemnégyzet, ami két téridőbeli pont távolságát adja meg: ds^2 = dx^2 + dy^2 + dz^2 - dt^2.
Magyarán a relativitáselmélet nem dobta ki a megfigyelők fizikai azonosságát, de egy más, kevésbé kézzelfogható szintre emelte. Óra helyett használj ívelemnégyzet-mérőt, és visszakapod kedves, stabil newtoni világod. -
#68
Fénysebességnél kisebb a "távolság". -
#67
"Ahhoz, hogy megközelítsük a fény sebességét, a vonattal egy másodperc alatt hétszer kellene körbe száguldani a Földet" meg ez "Képzeljük el, hogy a vonat 2050. január 1-jén elhagyja az állomást, 100 éven át járja körbe-körbe a Földet, majd 2150-ben újév napján megáll. Az utasok számára mindössze egy hét telt el,"
Érdekesség:
100 év az 36500 nap, egy nap 86.400 másodperc ez tehát 36500*86.400*7=22.075.200.000 azaz kb. 22 milliárd Föld körüli kör. Na most ez az utasok szemszögéből egy hét, azaz 86.400*7=604800 másodperc alatt lezajlott. tehát ők másodpercenként 36.500 db Föld körüli kört tettek meg. Ugye nyilván az ő sebességük sem lehetett fénysebesség feletti csak közeli, ezért nekik kb. 1,2 km távolságot jelentett egy kör megtétele (ami a földön állónak kb. 40.000km). Úgyhogy kicsikét eltorzul a tér is, nem csak az idő. A képzeletbeli mondjuk 40 méteres vonat pedig 1,2miliméter "hosszúnak látszana" a körözgetés alatt a földön állóknak. Hmm kipróbálnám...
-
philcsy #66 Amikor olyan fogalmakat használunk mint idő,tér (vagy bármilyen más fogalmat), és jellemezük őket, nem szabad elfelejteni hogy ezeket a fogalmakat mi hoztuk létre.
A "nincs abszolut idő" természetesen arra az esetre vonatkozik amikor az időn azt értjük amit Einstein mondott. Ettől függetlenül lehet másként is definiálni az időt és az már lehet akár abszolult is. Sőt akár helyesen is leírhatja a valóságot. Az is előfordulhat hogy a két időfogalom a hétköznapi esetekben fedi egymást.
A lényeg az hogy ne keverjük őket. Ha az egyikről beszélünk akkor ne kavarjuk bele a másikat. Még ha sokan nem is értik, fogadják el hogy az Einstein-i időfogalom nem lehet abszolult, és ez a definíciójából egyértelműen következik. És fogadják el hogy ezzel az időfogalommal kényelmesen és helyesen leírhatóak a fizikai világ történései. -
philcsy #65 "A cikk nem rossz, csak minden konkrétiumot, elméletekre hivatkozást stb.. mellőz. Blikkbe jó lenne ismeretterjesztőnek, nah de ide?..."
A nagy sebességek mellett fellépő időutazás a speciális relativitáselméletből következik.
A feketelyukas időutazás az általános relativitáselméletből következik.
A féreglyukak léte nem következik az általános relativitáselméletből csak összeegyeztethető vele.
A háromból az első kettő ellenőrizhető tényen alapszik, a harmadik alapja spekuláció. -
philcsy #64 "Nekem Hawking kifejezetten unalmas."
Hawking tényleg unalmasnak tűnhet, mert sokat ismétli önmagát. Én is olvastam tőle könyveket és elég nagy az átfedés közöttük. De ezek ismeretterjesztő könyvek és cikkek. Kb olyan mint ez a cikk. És "Szögezzünk le valamit: a cikk jó, és kell is, mert sajnos..."[#16]
Újat pedig ezen a területen keveset lehet mondani. -
#63
Eddig ez a legkevésbé szimpatikus időutazós elmélet számomra. Az elmélet szerint 80 év alatt érnek el az űr peremére (az űrhajósok számára 80 év). Ez idő alatt a Föld Napja kihuny, az emberiség, a beszélt nyelvek, a célok mind megváltoznak és valószínűleg még az elindított űrhajót is elfelejtik. Tehát szerintem nincs értelme az eféle időutazásnak, kivéve az időutazók számára, akiknek ez kaland lesz vagy majd kiábrándulás, amikor a világ végére érnek és a fajuk is kihal.
Nem lenne egyszerűbb építeni egy síma űrhajót, ami szintén az univerzum pereme felé haladna, de a legénysége hibernálva lenne, így számukra nem 80 év lenne az utazás hanem egy szempillantásnyi idő?
Egyébként pont Hawking mondta 6 évvel ezelőtt, hogy a fekete lyukatat nem lehet utazásra használni térben és időben, féregjáratok pedig nem léteznek. Ami már akkor is furcsa volt, hiszen ezeket az elméleteket ő találta ki a 90-es években. Szóval most harmadjára cáfolta meg magát. Ez így nekem már hiteltelen. Néha az az érzésem, hogy Enstein időutazós elméletei óta semi új nem született ebben a témában. -
djhambi #62 Mivel egy külső rendszerből érkezne energia, és nem lenne továbbá zárt a rendszer, semmi akadálya nem lenne annak, hogy az energia ne maradjon meg. Ezzel együtt az anyag. -
torreadorz #61 Lehet hogy valaki már irta, de oké hogy igy mondjuk "előre" utazunk a jövőbe, csakhogy ez egyirányú utca, mert visszafelé már nem tudsz jönni...
Arról nem beszélve hogy abban a drága jövőben esetleg rögtön ketrecbe dugnak, aztan mutogatnak a tévében mint homo sapienst -
orkaman #60 a múltba utazás nem sértené az anyagmegmaradás törvényét?
1) visszautazok 1 napot. ergó ott vagyok és van "időgép". ott találkozok önmagammal várok(unk) 1 napot, majd mindketten visszautazzunk 1 napot.
2) ha ez valaha kivitelezhető lenne, akkor már valaki visszautazott volna.
(da vinchi? xD ) vagy egy bróker..... -
#59
Butaság.
Majd meglátod, hogy van idő, amikor megöregedsz! -
Juszufka #58 Ez meg egy jó nagy hülyeség. Ilyeneket, sőt könnyű is mondani, de semmi értelme. -
#57
másik topikból lopva:
![]()
-
#56
Igen, ez a multiverzum elmélete, ami lehet, hogy igaz, legalábbis a membránelmélet szerint simán belefér. De. Mivel féreglyuk kell hozzá, ezért nem kivitelezhető, a fent írt okoknál fogva. -
Dömsödi #55 Időutazás....
Nem lehet a multba utazni???? Mert? Pl megölöd az apádat, így nem születsz meg?
Szerintem -elméletileg- lehet multba utazni, de ha onnan a jövőbe utazunk, akkor az már egy másik jövő lesz. Tehát, oda ahonnan elindultunk SOHA nem juthatunk vissza.
/---------------jelen, innen utazunk
-mult-----/
\
\----------------Jövő, ide érkezünk -
Line #54 Igy megy ez a csajoknak pénzes pasi kell a tv-knek nézettség a webes oldalaknak látogatottság (stb...). Végülis mind1iket meg lehet érteni... -
#53
Nagyon jó cikk.
