Idõutazás Stephen Hawkinggal
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#82
Na és olyankor mi van ha én építek egy gépet olyasmit mint a Star Trek -ben a fel meg lesugárzó.
2 bolygó közt beállítok egy egy ilyen gépet. Ebbe a gépbe beszáll egy ember. Ez a szerkezet pedig darabokra bontja és az információt fénnyel küldi át a másik gépnek. Akkor a szervezetet alkotó INFORMÁCIÓ fénysebbésséggel utazik. Megérkezik a vevõ állomásra és a vevõ gép az INFORMÁCIÓ alapján összerakja az embert. Ebben az esetben mi történik? A kérdés persze költõi :)
2 bolygó közt beállítok egy egy ilyen gépet. Ebbe a gépbe beszáll egy ember. Ez a szerkezet pedig darabokra bontja és az információt fénnyel küldi át a másik gépnek. Akkor a szervezetet alkotó INFORMÁCIÓ fénysebbésséggel utazik. Megérkezik a vevõ állomásra és a vevõ gép az INFORMÁCIÓ alapján összerakja az embert. Ebben az esetben mi történik? A kérdés persze költõi :)
#81
0 idõ alatt 0 fényév? vagyis nem mozdul el?
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#80
biztos fárasztó vagyok, de azt nem látom át hogy a fénysebesség közeli utazásnál miért változik az idõ?
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#79
"Az idõtorzulás szempontjábol indifferens, hogy foton vagy ember az utazó."
Nem. Ha a fotonnak lenne stopperórája, õ azt látná, hogy 0 idõ alatt 0 fényévet utazik. A KÖZEL fénysebesség és a PONTOSAN fénysebesség között ennyi a különbség.
Nem. Ha a fotonnak lenne stopperórája, õ azt látná, hogy 0 idõ alatt 0 fényévet utazik. A KÖZEL fénysebesség és a PONTOSAN fénysebesség között ennyi a különbség.
#78
Ezt csak mi látjuk így, a foton nem.
értem. Tehát akkor a nekem kell 2.5millió évet várnom, hogy a fény megtegye fénysebességgel az amúgy 479 fényévre lévõ távolságot.
De akkor másképpen teszem fel a kérdést :)
Az idõtorzulás szempontjábol indifferens, hogy foton vagy ember az utazó.
Één utazok fénysebességgel 479 évet. Te vársz rám 2.5millió évet.
De ha én 2.5millió évet fogok utazni akkor te 13milliárdot fogsz rám várni.
Tehát ha 13milliárd fényév távolságból jövök, neked 67trillió évet kell várnod.
Namost én foton vagyok. A helyzet akkor is ugyan ez.
De akkor másképpen teszem fel a kérdést :)
Az idõtorzulás szempontjábol indifferens, hogy foton vagy ember az utazó.
Één utazok fénysebességgel 479 évet. Te vársz rám 2.5millió évet.
De ha én 2.5millió évet fogok utazni akkor te 13milliárdot fogsz rám várni.
Tehát ha 13milliárd fényév távolságból jövök, neked 67trillió évet kell várnod.
Namost én foton vagyok. A helyzet akkor is ugyan ez.
#76
"A fény szemszögébõl az általunk ismert világegyetemben nincsennek távolságok, és minden egyszerre történik."
nem egészen értem ezt a részét a dolognak.. a fény (fotonok) ha jól tudom nem végtelen, hanem egy adott távolságot tesz meg és nem "0", hanem adott idõ alatt.. a fotonnak is idõbe kerül eljutnia egyik helyrõl a másikra, és ez alatt az idõ alatt a dolgok változnak.. ha nem lenne távolság számára, az azt jelentené hoyg ahogy elindul a világûr egyik felébõl, azonnal ott lenne a másik végében.. pedig ez nem így van
nem egészen értem ezt a részét a dolognak.. a fény (fotonok) ha jól tudom nem végtelen, hanem egy adott távolságot tesz meg és nem "0", hanem adott idõ alatt.. a fotonnak is idõbe kerül eljutnia egyik helyrõl a másikra, és ez alatt az idõ alatt a dolgok változnak.. ha nem lenne távolság számára, az azt jelentené hoyg ahogy elindul a világûr egyik felébõl, azonnal ott lenne a másik végében.. pedig ez nem így van
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#75
Vagy benne vagyunk egy fekete lyukban? Ugye minden gyorsulva távolodik tõlünk?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#74
"1 hét fénysebességgel az a kívülállónak 100 év." Közel fénysebességgel. Ténylegesen fénysebességen egyetlen pillanat a kívülállóknak örökkévalóság. A fény szemszögébõl az általunk ismert világegyetemben nincsennek távolságok, és minden egyszerre történik.
A kozmikus háttérsugárzás egy része a feltételezett nagy bummból származik. Egy ilyen foton számára nem telt el még semmi idõ a nagy bumm óta, és a világegyetem mérete még mindig végtelenül kicsi.
Igazából nincs sok értelme a foton szemszögébõl vizsgálni a világot.
Az 1hét 100év eset fénysebességhez közeli sebességnél igaz.
"Na és ez kinek az ideje?" Annak az ideje aki szerint az a galaxis 2.5millió fényévre van tõlünk. Tehát a földi megfigyelõ ideje.
A fény szemszögébõl nézve a két hely közötti távolság 0, õ ezt fénysebességen 0 idõ alatt teszi meg.
Az a valami ami olyan sebességgel jön, hogy ami neki 1hét az nekünk 100év, a távolságot kb. 479 fényévnek, a saját sebességét közel fénysebességünek méri.
A külösõ megfigyelõ által mért távolság 2.5millió fényév és a fény (vagy bármilyen közel fénysebességû valami) utazásának idejét 2.5millió évnek találja.
Mind a három esetben más idõrõl és más távolságról van szó.
"Haviszont ez az idõ a kölsõ szemlélõ ideje akkor a fény forrása csupán kb. 479 fényévre van tõlünk... " Az említett fénysebességhez közeli sebességû valami szemszögébõl a távolság 479 fényév. De a mi szemszögünkbõl 2.5millió fényév.
Ha külsõ megfigyelõként írod le a történéseket következetesen annak is kell maradnod.
A kozmikus háttérsugárzás egy része a feltételezett nagy bummból származik. Egy ilyen foton számára nem telt el még semmi idõ a nagy bumm óta, és a világegyetem mérete még mindig végtelenül kicsi.
Igazából nincs sok értelme a foton szemszögébõl vizsgálni a világot.
Az 1hét 100év eset fénysebességhez közeli sebességnél igaz.
"Na és ez kinek az ideje?" Annak az ideje aki szerint az a galaxis 2.5millió fényévre van tõlünk. Tehát a földi megfigyelõ ideje.
A fény szemszögébõl nézve a két hely közötti távolság 0, õ ezt fénysebességen 0 idõ alatt teszi meg.
Az a valami ami olyan sebességgel jön, hogy ami neki 1hét az nekünk 100év, a távolságot kb. 479 fényévnek, a saját sebességét közel fénysebességünek méri.
A külösõ megfigyelõ által mért távolság 2.5millió fényév és a fény (vagy bármilyen közel fénysebességû valami) utazásának idejét 2.5millió évnek találja.
Mind a három esetben más idõrõl és más távolságról van szó.
"Haviszont ez az idõ a kölsõ szemlélõ ideje akkor a fény forrása csupán kb. 479 fényévre van tõlünk... " Az említett fénysebességhez közeli sebességû valami szemszögébõl a távolság 479 fényév. De a mi szemszögünkbõl 2.5millió fényév.
Ha külsõ megfigyelõként írod le a történéseket következetesen annak is kell maradnod.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#73
akkor lehet hogy egy fekete lyuk peremén csücsül? :):)
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#72
"Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség, gyakorlatilag van."
Nem tudom kitõl származik, de a lényeg benne van :)
Nem tudom kitõl származik, de a lényeg benne van :)
#71
Tudjátok mi jutott eszembe?
Lehet, hogy ez az indiai jógi, amelyik 70 éve nem evett, egy másik idõben létezik.
Az õ ideje, és a mi idõnk nem egyforma, ezért nekünk úgy tûnik, hogy õ nem eszik semmit, holott mondjuk 1000 évente neki is kell kajálnia.
Lehet, hogy ez az indiai jógi, amelyik 70 éve nem evett, egy másik idõben létezik.
Az õ ideje, és a mi idõnk nem egyforma, ezért nekünk úgy tûnik, hogy õ nem eszik semmit, holott mondjuk 1000 évente neki is kell kajálnia.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
1 hét fénysebességgel az a kívülállónak 100 év.
Akkor ugye 1 nap fénysebességgel kb. 5214 nap a kívûlállónak
Tehát ha van egy galaxis 2.5millió fényévre tõlünk (Andromeda), az azt jelenti, hogy a fény 2.5millió év alatt ér ide hozzánk. Na és ez kinek az ideje? A fénynek az ideje vagy a külsõ szemlélõ ideje.
Ui. ha a fény ideje akkor a fény, egy külsõ szemlélõ ideje szerint közel 13milliárd évik utazott. Haviszont ez az idõ a kölsõ szemlélõ ideje akkor a fény forrása csupán kb. 479 fényévre van tõlünk...
De nézhetjük nagyobb távolságban is. A legávolabbi ismert ovijektum 13milliárd fényévre van tõlünk. Namost ha ez a fény ideje akkor mi nekünk több mint 67trillió év míg ideér a fény. Haviszont ez a mi idõnk akkor csupán kb. 2.5millió fényévre van tõlünk.
bajos ez az idõtorzulásos marhaság.
Modnjuk olyan idõutazást el tudnék képzelni mint az Idõgépben volt. Meg az látványosabb is volt mint ez a bazinagyûrhajóvaltöbbmillióvalszáguldozok típusó. :)
Akkor ugye 1 nap fénysebességgel kb. 5214 nap a kívûlállónak
Tehát ha van egy galaxis 2.5millió fényévre tõlünk (Andromeda), az azt jelenti, hogy a fény 2.5millió év alatt ér ide hozzánk. Na és ez kinek az ideje? A fénynek az ideje vagy a külsõ szemlélõ ideje.
Ui. ha a fény ideje akkor a fény, egy külsõ szemlélõ ideje szerint közel 13milliárd évik utazott. Haviszont ez az idõ a kölsõ szemlélõ ideje akkor a fény forrása csupán kb. 479 fényévre van tõlünk...
De nézhetjük nagyobb távolságban is. A legávolabbi ismert ovijektum 13milliárd fényévre van tõlünk. Namost ha ez a fény ideje akkor mi nekünk több mint 67trillió év míg ideér a fény. Haviszont ez a mi idõnk akkor csupán kb. 2.5millió fényévre van tõlünk.
bajos ez az idõtorzulásos marhaság.
Modnjuk olyan idõutazást el tudnék képzelni mint az Idõgépben volt. Meg az látványosabb is volt mint ez a bazinagyûrhajóvaltöbbmillióvalszáguldozok típusó. :)
#69
Ezzel az a baj, hogy ha nem találsz módot arra, hogy a te értelmezésedben "közvetlenül" mérd a nagybetûs Idõt, akkor annak az idõfogalomnak nincs értelme.
A relativitáselmélet hatására minden általunk ismert fizikai folyamat lelassul, nemcsak a részecskék mozgása. A cikkben is említett példa a részecskék bomlásával például azt bizonyítja, hogy a részecskék "belsõ órája" is máshogy ketyeg, márpedig jelenlegi tudásunk szerint a részecskebomlásnak nincs mélyebb struktúrája, hanem lényegében kvantummechanikai kockadobálás zajlik. Az idõfüggés explicit benne van az egyenletekben, tehát a bomlás valószínûsége csak az idõ nyújtásán keresztül változhat meg.
Tehát lehet elmélkedni arról, hogy valami absztrakt idõfogalom ugyanaz marad, de mivel az semmilyen módon nem mérhetõ és így hatása sincsen, ezért célszerûbb azt mondani, hogy maga az idõ változik meg.
A mélyebb oka egyébként, hogy matematikailag szebb tárgyalás adható más invariánsok segítségével. Az a népszerû forma, hogy "minden relatív", nem igaz. Van, ami minden megfigyelõnek ugyanaz: ez az úgynevezett ívelemnégyzet, ami két téridõbeli pont távolságát adja meg: ds^2 = dx^2 + dy^2 + dz^2 - dt^2.
Magyarán a relativitáselmélet nem dobta ki a megfigyelõk fizikai azonosságát, de egy más, kevésbé kézzelfogható szintre emelte. Óra helyett használj ívelemnégyzet-mérõt, és visszakapod kedves, stabil newtoni világod.
A relativitáselmélet hatására minden általunk ismert fizikai folyamat lelassul, nemcsak a részecskék mozgása. A cikkben is említett példa a részecskék bomlásával például azt bizonyítja, hogy a részecskék "belsõ órája" is máshogy ketyeg, márpedig jelenlegi tudásunk szerint a részecskebomlásnak nincs mélyebb struktúrája, hanem lényegében kvantummechanikai kockadobálás zajlik. Az idõfüggés explicit benne van az egyenletekben, tehát a bomlás valószínûsége csak az idõ nyújtásán keresztül változhat meg.
Tehát lehet elmélkedni arról, hogy valami absztrakt idõfogalom ugyanaz marad, de mivel az semmilyen módon nem mérhetõ és így hatása sincsen, ezért célszerûbb azt mondani, hogy maga az idõ változik meg.
A mélyebb oka egyébként, hogy matematikailag szebb tárgyalás adható más invariánsok segítségével. Az a népszerû forma, hogy "minden relatív", nem igaz. Van, ami minden megfigyelõnek ugyanaz: ez az úgynevezett ívelemnégyzet, ami két téridõbeli pont távolságát adja meg: ds^2 = dx^2 + dy^2 + dz^2 - dt^2.
Magyarán a relativitáselmélet nem dobta ki a megfigyelõk fizikai azonosságát, de egy más, kevésbé kézzelfogható szintre emelte. Óra helyett használj ívelemnégyzet-mérõt, és visszakapod kedves, stabil newtoni világod.
#67
"Ahhoz, hogy megközelítsük a fény sebességét, a vonattal egy másodperc alatt hétszer kellene körbe száguldani a Földet" meg ez "Képzeljük el, hogy a vonat 2050. január 1-jén elhagyja az állomást, 100 éven át járja körbe-körbe a Földet, majd 2150-ben újév napján megáll. Az utasok számára mindössze egy hét telt el,"
Érdekesség:
100 év az 36500 nap, egy nap 86.400 másodperc ez tehát 36500*86.400*7=22.075.200.000 azaz kb. 22 milliárd Föld körüli kör. Na most ez az utasok szemszögébõl egy hét, azaz 86.400*7=604800 másodperc alatt lezajlott. tehát õk másodpercenként 36.500 db Föld körüli kört tettek meg. Ugye nyilván az õ sebességük sem lehetett fénysebesség feletti csak közeli, ezért nekik kb. 1,2 km távolságot jelentett egy kör megtétele (ami a földön állónak kb. 40.000km). Úgyhogy kicsikét eltorzul a tér is, nem csak az idõ. A képzeletbeli mondjuk 40 méteres vonat pedig 1,2miliméter "hosszúnak látszana" a körözgetés alatt a földön állóknak. Hmm kipróbálnám...
<#nezze>
Érdekesség:
100 év az 36500 nap, egy nap 86.400 másodperc ez tehát 36500*86.400*7=22.075.200.000 azaz kb. 22 milliárd Föld körüli kör. Na most ez az utasok szemszögébõl egy hét, azaz 86.400*7=604800 másodperc alatt lezajlott. tehát õk másodpercenként 36.500 db Föld körüli kört tettek meg. Ugye nyilván az õ sebességük sem lehetett fénysebesség feletti csak közeli, ezért nekik kb. 1,2 km távolságot jelentett egy kör megtétele (ami a földön állónak kb. 40.000km). Úgyhogy kicsikét eltorzul a tér is, nem csak az idõ. A képzeletbeli mondjuk 40 méteres vonat pedig 1,2miliméter "hosszúnak látszana" a körözgetés alatt a földön állóknak. Hmm kipróbálnám...
<#nezze>
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#66
Amikor olyan fogalmakat használunk mint idõ,tér (vagy bármilyen más fogalmat), és jellemezük õket, nem szabad elfelejteni hogy ezeket a fogalmakat mi hoztuk létre.
A "nincs abszolut idõ" természetesen arra az esetre vonatkozik amikor az idõn azt értjük amit Einstein mondott. Ettõl függetlenül lehet másként is definiálni az idõt és az már lehet akár abszolult is. Sõt akár helyesen is leírhatja a valóságot. Az is elõfordulhat hogy a két idõfogalom a hétköznapi esetekben fedi egymást.
A lényeg az hogy ne keverjük õket. Ha az egyikrõl beszélünk akkor ne kavarjuk bele a másikat. Még ha sokan nem is értik, fogadják el hogy az Einstein-i idõfogalom nem lehet abszolult, és ez a definíciójából egyértelmûen következik. És fogadják el hogy ezzel az idõfogalommal kényelmesen és helyesen leírhatóak a fizikai világ történései.
A "nincs abszolut idõ" természetesen arra az esetre vonatkozik amikor az idõn azt értjük amit Einstein mondott. Ettõl függetlenül lehet másként is definiálni az idõt és az már lehet akár abszolult is. Sõt akár helyesen is leírhatja a valóságot. Az is elõfordulhat hogy a két idõfogalom a hétköznapi esetekben fedi egymást.
A lényeg az hogy ne keverjük õket. Ha az egyikrõl beszélünk akkor ne kavarjuk bele a másikat. Még ha sokan nem is értik, fogadják el hogy az Einstein-i idõfogalom nem lehet abszolult, és ez a definíciójából egyértelmûen következik. És fogadják el hogy ezzel az idõfogalommal kényelmesen és helyesen leírhatóak a fizikai világ történései.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#65
"A cikk nem rossz, csak minden konkrétiumot, elméletekre hivatkozást stb.. mellõz. Blikkbe jó lenne ismeretterjesztõnek, nah de ide?..."
A nagy sebességek mellett fellépõ idõutazás a speciális relativitáselméletbõl következik.
A feketelyukas idõutazás az általános relativitáselméletbõl következik.
A féreglyukak léte nem következik az általános relativitáselméletbõl csak összeegyeztethetõ vele.
A háromból az elsõ kettõ ellenõrizhetõ tényen alapszik, a harmadik alapja spekuláció.
A nagy sebességek mellett fellépõ idõutazás a speciális relativitáselméletbõl következik.
A feketelyukas idõutazás az általános relativitáselméletbõl következik.
A féreglyukak léte nem következik az általános relativitáselméletbõl csak összeegyeztethetõ vele.
A háromból az elsõ kettõ ellenõrizhetõ tényen alapszik, a harmadik alapja spekuláció.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#64
"Nekem Hawking kifejezetten unalmas."
Hawking tényleg unalmasnak tûnhet, mert sokat ismétli önmagát. Én is olvastam tõle könyveket és elég nagy az átfedés közöttük. De ezek ismeretterjesztõ könyvek és cikkek. Kb olyan mint ez a cikk. És "Szögezzünk le valamit: a cikk jó, és kell is, mert sajnos..."<#16>
Újat pedig ezen a területen keveset lehet mondani.
Hawking tényleg unalmasnak tûnhet, mert sokat ismétli önmagát. Én is olvastam tõle könyveket és elég nagy az átfedés közöttük. De ezek ismeretterjesztõ könyvek és cikkek. Kb olyan mint ez a cikk. És "Szögezzünk le valamit: a cikk jó, és kell is, mert sajnos..."<#16>
Újat pedig ezen a területen keveset lehet mondani.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#63
Eddig ez a legkevésbé szimpatikus idõutazós elmélet számomra. Az elmélet szerint 80 év alatt érnek el az ûr peremére (az ûrhajósok számára 80 év). Ez idõ alatt a Föld Napja kihuny, az emberiség, a beszélt nyelvek, a célok mind megváltoznak és valószínûleg még az elindított ûrhajót is elfelejtik. Tehát szerintem nincs értelme az eféle idõutazásnak, kivéve az idõutazók számára, akiknek ez kaland lesz vagy majd kiábrándulás, amikor a világ végére érnek és a fajuk is kihal.
Nem lenne egyszerûbb építeni egy síma ûrhajót, ami szintén az univerzum pereme felé haladna, de a legénysége hibernálva lenne, így számukra nem 80 év lenne az utazás hanem egy szempillantásnyi idõ?
Egyébként pont Hawking mondta 6 évvel ezelõtt, hogy a fekete lyukatat nem lehet utazásra használni térben és idõben, féregjáratok pedig nem léteznek. Ami már akkor is furcsa volt, hiszen ezeket az elméleteket õ találta ki a 90-es években. Szóval most harmadjára cáfolta meg magát. Ez így nekem már hiteltelen. Néha az az érzésem, hogy Enstein idõutazós elméletei óta semi új nem született ebben a témában.
Nem lenne egyszerûbb építeni egy síma ûrhajót, ami szintén az univerzum pereme felé haladna, de a legénysége hibernálva lenne, így számukra nem 80 év lenne az utazás hanem egy szempillantásnyi idõ?
Egyébként pont Hawking mondta 6 évvel ezelõtt, hogy a fekete lyukatat nem lehet utazásra használni térben és idõben, féregjáratok pedig nem léteznek. Ami már akkor is furcsa volt, hiszen ezeket az elméleteket õ találta ki a 90-es években. Szóval most harmadjára cáfolta meg magát. Ez így nekem már hiteltelen. Néha az az érzésem, hogy Enstein idõutazós elméletei óta semi új nem született ebben a témában.
www..KALOZOK.com
#62
Mivel egy külsõ rendszerbõl érkezne energia, és nem lenne továbbá zárt a rendszer, semmi akadálya nem lenne annak, hogy az energia ne maradjon meg. Ezzel együtt az anyag.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#61
Lehet hogy valaki már irta, de oké hogy igy mondjuk "elõre" utazunk a jövõbe, csakhogy ez egyirányú utca, mert visszafelé már nem tudsz jönni...
Arról nem beszélve hogy abban a drága jövõben esetleg rögtön ketrecbe dugnak, aztan mutogatnak a tévében mint homo sapienst
Arról nem beszélve hogy abban a drága jövõben esetleg rögtön ketrecbe dugnak, aztan mutogatnak a tévében mint homo sapienst
#60
a múltba utazás nem sértené az anyagmegmaradás törvényét?
1) visszautazok 1 napot. ergó ott vagyok és van "idõgép". ott találkozok önmagammal várok(unk) 1 napot, majd mindketten visszautazzunk 1 napot.
2) ha ez valaha kivitelezhetõ lenne, akkor már valaki visszautazott volna.
(da vinchi? xD ) vagy egy bróker.....
1) visszautazok 1 napot. ergó ott vagyok és van "idõgép". ott találkozok önmagammal várok(unk) 1 napot, majd mindketten visszautazzunk 1 napot.
2) ha ez valaha kivitelezhetõ lenne, akkor már valaki visszautazott volna.
(da vinchi? xD ) vagy egy bróker.....
#59
Butaság.
Majd meglátod, hogy van idõ, amikor megöregedsz!
Majd meglátod, hogy van idõ, amikor megöregedsz!
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#58
Ez meg egy jó nagy hülyeség. Ilyeneket, sõt könnyû is mondani, de semmi értelme.
#57
<#idiota> másik topikból lopva:
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#56
Igen, ez a multiverzum elmélete, ami lehet, hogy igaz, legalábbis a membránelmélet szerint simán belefér. De. Mivel féreglyuk kell hozzá, ezért nem kivitelezhetõ, a fent írt okoknál fogva.
Gaming is believing.
#55
Idõutazás....
Nem lehet a multba utazni???? Mert? Pl megölöd az apádat, így nem születsz meg?
Szerintem -elméletileg- lehet multba utazni, de ha onnan a jövõbe utazunk, akkor az már egy másik jövõ lesz. Tehát, oda ahonnan elindultunk SOHA nem juthatunk vissza.
/---------------jelen, innen utazunk
-mult-----/
\
\----------------Jövõ, ide érkezünk
Nem lehet a multba utazni???? Mert? Pl megölöd az apádat, így nem születsz meg?
Szerintem -elméletileg- lehet multba utazni, de ha onnan a jövõbe utazunk, akkor az már egy másik jövõ lesz. Tehát, oda ahonnan elindultunk SOHA nem juthatunk vissza.
/---------------jelen, innen utazunk
-mult-----/
\
\----------------Jövõ, ide érkezünk
#54
Igy megy ez a csajoknak pénzes pasi kell a tv-knek nézettség a webes oldalaknak látogatottság (stb...). Végülis mind1iket meg lehet érteni...
Gigabyte P55A-UD7, i7 860@4,4 ghz Saphire 5870
#52
mirol beszelsz, mar 20 eve nem minositik spekulacionak hanem elfogadott tenyeknek amit megallapitott a termodinamika a feketelyukak es a kvantumgravitaciorol es kapcsolatukrol, melyek egyenletekkel levezetve bizonyitottak nem veletlenul neveztek el rola kozmikus jelenseget is, de ha itt tartunk akkor arra sincs bizonyitek hogy te elerted a 8 eves eletkort, es igy postolgatsz ide.
mindossze annyit akartam mondani hogy tobb tiszteletet is megerdemel ez az ember
mindossze annyit akartam mondani hogy tobb tiszteletet is megerdemel ez az ember
Jézus nem létezett, a Biblia hazugság!
#51
és a fekete lyukak terén elért eredményei is jórészt speklációk. Nincs rájuk bizonyíték mint einstein elméleteire, nem is kapott nobel díjat.
Soros pedig uugy longol mint shortol. Én nem keverném azt evvel, ott a pozi zárása a bizonyíték. :DDD
Soros pedig uugy longol mint shortol. Én nem keverném azt evvel, ott a pozi zárása a bizonyíték. :DDD
#50
Nekem Hawking kifejezetten unalmas.
Igazából, amit leírt, mint elméletet (mármint az idõutazásról), azt sem tartom nagyon nagy durranásnak. Ami elvitathatatlna, az a fekete lyukakkal kapcsolatos eredményei, a többi SPEKULÁCIÓ. Ugyanazt csinálja, mint Soros Gyuri a tõzsdén, vagyis shortol, de az elméleti fizikában. Pedig mindennek megvan az ideje, mint a szalmakalapnak, felesleges elõrefutni. A kisgyerek ne akarjon 100 kilós súlyokat emelgetni, mert elõbb-utóbb sérv lesz a vége.
Igazából, amit leírt, mint elméletet (mármint az idõutazásról), azt sem tartom nagyon nagy durranásnak. Ami elvitathatatlna, az a fekete lyukakkal kapcsolatos eredményei, a többi SPEKULÁCIÓ. Ugyanazt csinálja, mint Soros Gyuri a tõzsdén, vagyis shortol, de az elméleti fizikában. Pedig mindennek megvan az ideje, mint a szalmakalapnak, felesleges elõrefutni. A kisgyerek ne akarjon 100 kilós súlyokat emelgetni, mert elõbb-utóbb sérv lesz a vége.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#49
nincs olyan létezõ dolog hogy idõ, az idõ az egy virtualizáció, amit azért használunk hogy megkönnyítse a számolást, ugyanúgy ahogyan megkönnyíti a számolást a kitalált 0123456789 "figurák" és ezek variációinak használata
csak anyag van, meg a ráható természeti törvényszerûségek
csak anyag van, meg a ráható természeti törvényszerûségek
#48
Éppen az megtévesztõ, amit te mondasz. Azt sugallja, hogy van valamiféle abszolút idõ, amiben mérve a részecskék belassulnak (lassúság -> sebesség = távolság/idõ).
#47
az idõ szó használata voltaképpen elég megtévesztõ lehet, igazából jóval pontosabb megfogalmazás lenne, ha azt mondanánk, hogy számunkra ismeretlen okból a szupergyors sebesség vagy a szupernagy gravitáció valamiért nagymértékben belassítja mindegyik vagy majdnem mindegyik részecske mozgását
#46
Érdekes, hogy ez megér egy cikket vagy valami hasonlót, szvsz maximum elsõéves amcsi fizikusoknak lehet érdekes, de mindez benne volt a relativitáselméletben is, és az energia miatti idõdilatációt már régóta ismerjük. A féreglyukak már más téma, de abba nem ment bele túl mélyen.
Mindenesetre, Hawking <#worship><#worship>, de ez tényleg csak egy nagyon vázlatos, semmi innovatív elméletet nem tartalmazó elõadás...
Mindenesetre, Hawking <#worship><#worship>, de ez tényleg csak egy nagyon vázlatos, semmi innovatív elméletet nem tartalmazó elõadás...
Mekkora divat itt a configra verni...
#45
Miért kell iderakni egy olyan cikket aminek csak minden harmadik mondatát fordítják le? Az eredeti cikk érdekes és érthetõ ez egy szar, még összefoglalónak is kevés. Mi értelme van ennek így...?
#44
A féreglyukas verzió kilõve, hiszen akkor már Istenek lennénk -lévén anyagot teremtenénk a semmibõl, vagy tennénk semmivé. A testünk anyagát alkotó atomok akár a múltba, akár a jövõbe utazunk "már ott vannak", tehát "itt" anyagot pusztítanánk el és "ott" anyagot teremtenénk a semmibõl.
Fekete lyuk közelébe csücsülni, hogy lelassuljon az idõ picit macerás, hiszen el kellene jutni egy fekete lyukig és az elég sok idõ, nem is beszélve arról, hogy ha egy piciny hibát ejtünk és átlépünk az eseményhorizonton, akkor a kisgömböc bekap minket.<#buck>
Akkor már inkább a 3-as verzió, a fénysebesség megközelítése. Azzal meg az a baj, hogy ha ütközõpályára állunk valamivel azt baromi hamar észre kellene vennünk, hogy az ütközést elkerüljük, hiszen számunkra nagyon lelassul az idõ -tehát cselekedni (azaz kitérni, pályát módosítani) is sokkal kevesebb idõnk marad. Nem is beszélve arról, hogy megtenni 100.000 fényévet, csak azért hogy a Földre visszatérve láthassuk azt mondjuk 1.000.000 év múlva a jövõben nem éppen a legokosabb cselekedet, hiszen mi lesz akkor, ami ma nincs?
Válaszolhatjuk a fenti kérdésre, hogy: "ember". Na azt viszont nagyon szépen elképzelhetõnek tartom<#hehe>
Ugyanakkor sokkal kivitelezhetõbb "idõutazást" mondok én: ha van jövõnk és sikerül leszámolni az élõhelyünket és a jövõnket felzabáló "garázdálkodási" rendszerünkkel, akkor bizonyos, hogy megfejtjük a "hibernáció" rejtélyét és le tudjuk magunkat "fagyasztani". Ez könnyebb, olcsóbb és sokkal kivitelezhetõbb is egyben. Mondhatnók: a "szegény ember idõutazása"<#alien2>
Fekete lyuk közelébe csücsülni, hogy lelassuljon az idõ picit macerás, hiszen el kellene jutni egy fekete lyukig és az elég sok idõ, nem is beszélve arról, hogy ha egy piciny hibát ejtünk és átlépünk az eseményhorizonton, akkor a kisgömböc bekap minket.<#buck>
Akkor már inkább a 3-as verzió, a fénysebesség megközelítése. Azzal meg az a baj, hogy ha ütközõpályára állunk valamivel azt baromi hamar észre kellene vennünk, hogy az ütközést elkerüljük, hiszen számunkra nagyon lelassul az idõ -tehát cselekedni (azaz kitérni, pályát módosítani) is sokkal kevesebb idõnk marad. Nem is beszélve arról, hogy megtenni 100.000 fényévet, csak azért hogy a Földre visszatérve láthassuk azt mondjuk 1.000.000 év múlva a jövõben nem éppen a legokosabb cselekedet, hiszen mi lesz akkor, ami ma nincs?
Válaszolhatjuk a fenti kérdésre, hogy: "ember". Na azt viszont nagyon szépen elképzelhetõnek tartom<#hehe>
Ugyanakkor sokkal kivitelezhetõbb "idõutazást" mondok én: ha van jövõnk és sikerül leszámolni az élõhelyünket és a jövõnket felzabáló "garázdálkodási" rendszerünkkel, akkor bizonyos, hogy megfejtjük a "hibernáció" rejtélyét és le tudjuk magunkat "fagyasztani". Ez könnyebb, olcsóbb és sokkal kivitelezhetõbb is egyben. Mondhatnók: a "szegény ember idõutazása"<#alien2>
iSS!
#43
Amit az általánosról írtam, az szerintem pár helyen inkorrekt lehet. Kérem bvalek és philcsy becsületes korrektori munkáját! ;)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#42
Nem tudom, én nem értek az általánosrelativitás-elmélethez, úgyhogy nem megyek bele.
#41
"az idõt ha jól gondolom nem tudjuk közvetlenül mérni, csak közvetve"
Hát, igen, mondta, hogy nehéz az új idõszemléletet megérteni. Nincs olyan, hogy idõ, aztán valamivel, mondjuk órával mérem. Van az óra, és az óra mutat valamit, és az idõ az, amit az óra mér. Tehát, ahogy említettem lentebb, az idõ fogalma a mérésével van összhangban. Az idõ az, amit az óra mér. Nincs olya, hogy valahol egy abszolút idõcsordogál. Ezt kell kigyomlálni elsõ lépésben, ha ezt a fizikát, a speciális relativitáselméletet meg szeretnénk érteni.
"másrészt az idõt "lassítja" a gravitáció"
Ez egy másik dolog, és ehhez kevsbé értek, mert ez már általános relativtáselmélet. De ez amiatt van, mert a gravitáció meggörbíti a teret. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy kifszített gumilepedõt, aminek a közepébe egy nagy golyót rakunk, súlynak, mintha egy bolygó lenne. Kinyúlik lefelé a gumilepedõ.
Vagyis egy mellette elhaladó tárgynak nagyobb utat kell megtennie, ha el akar haladni mellette. Mivel nagyobb utat tesz meg, a lentebb megfogalmazottak alapján (#26-os hozzászólás) lassabban telik az idõ. Ezt a térgörbületet nem érzékeljük érzékszerveinkkel, mert egy negyedik térdimenzióban jelentkeznek (nem az idõ dimenzió!). A négydimenziós tér görbületének 3 dimenziós megnyilvánulása a gravitáció.
Ajánlom az elmélyüléshez a Wikipedia alábbi szócikketit:
Speciális relativitáselmélet
Általános relativitáselmélet
Hát, igen, mondta, hogy nehéz az új idõszemléletet megérteni. Nincs olyan, hogy idõ, aztán valamivel, mondjuk órával mérem. Van az óra, és az óra mutat valamit, és az idõ az, amit az óra mér. Tehát, ahogy említettem lentebb, az idõ fogalma a mérésével van összhangban. Az idõ az, amit az óra mér. Nincs olya, hogy valahol egy abszolút idõcsordogál. Ezt kell kigyomlálni elsõ lépésben, ha ezt a fizikát, a speciális relativitáselméletet meg szeretnénk érteni.
"másrészt az idõt "lassítja" a gravitáció"
Ez egy másik dolog, és ehhez kevsbé értek, mert ez már általános relativtáselmélet. De ez amiatt van, mert a gravitáció meggörbíti a teret. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy kifszített gumilepedõt, aminek a közepébe egy nagy golyót rakunk, súlynak, mintha egy bolygó lenne. Kinyúlik lefelé a gumilepedõ.
Vagyis egy mellette elhaladó tárgynak nagyobb utat kell megtennie, ha el akar haladni mellette. Mivel nagyobb utat tesz meg, a lentebb megfogalmazottak alapján (#26-os hozzászólás) lassabban telik az idõ. Ezt a térgörbületet nem érzékeljük érzékszerveinkkel, mert egy negyedik térdimenzióban jelentkeznek (nem az idõ dimenzió!). A négydimenziós tér görbületének 3 dimenziós megnyilvánulása a gravitáció.
Ajánlom az elmélyüléshez a Wikipedia alábbi szócikketit:
Speciális relativitáselmélet
Általános relativitáselmélet
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#40
elolvastam, kérdés mennyire értem jól :):)
kinek az órája szerint? hát a külsõ megfigyelõé szerint :)
tegyük fel hogy ketten csücsülnek egy-egy órával az ûrben.. "F" egy fekete lyuknál csücsül, ahol nagyon nagy a tömegvonzás, "Ny" pedig a nyílt világûrben valahol jó messze ahol szinte nincs semmi tömegvonzás és valami "téridõfüggetlen" szuperkütyüvel láthatják egymást realtime..
"F" atomjai az órájáéval együtt lassabban mozognak mint "Ny"-é, ezért a saját relatív érzékelése is lassabb, így nem érzékel magán vagy az idõ múlásán változást, és annyit lát a szuperkütyüben hogy "Ny" baromi gyorsan mozog
"Ny" atomjai az órájáéval együtt gyorsabban mozognak mint "F"-é, ezért a saját relatív érzékelése is gyorsabb, így õ sem érzékel magán vagy az idõ múlásán változást, õ annyit lát a szuperkütyüben hogy "F" baromi lassan mozog
ez így helytelen feltevés?
kinek az órája szerint? hát a külsõ megfigyelõé szerint :)
tegyük fel hogy ketten csücsülnek egy-egy órával az ûrben.. "F" egy fekete lyuknál csücsül, ahol nagyon nagy a tömegvonzás, "Ny" pedig a nyílt világûrben valahol jó messze ahol szinte nincs semmi tömegvonzás és valami "téridõfüggetlen" szuperkütyüvel láthatják egymást realtime..
"F" atomjai az órájáéval együtt lassabban mozognak mint "Ny"-é, ezért a saját relatív érzékelése is lassabb, így nem érzékel magán vagy az idõ múlásán változást, és annyit lát a szuperkütyüben hogy "Ny" baromi gyorsan mozog
"Ny" atomjai az órájáéval együtt gyorsabban mozognak mint "F"-é, ezért a saját relatív érzékelése is gyorsabb, így õ sem érzékel magán vagy az idõ múlásán változást, õ annyit lát a szuperkütyüben hogy "F" baromi lassan mozog
ez így helytelen feltevés?
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#39
Igen, de kinek az órája szerint lassul le? A másik vonatkoztatási rendszerben lévõkéhez képest? Igen, ahhoz képest lelassul, ezt senki sem vitatja. Mindenképpen olvasd el, amit küldtem, mert azzal nem fogsz tudni mit kezdeni.
#38
sztem simán beleférne hogy ugyanolyannak érzem az idõt, hiszen a bennem lévõ atomok mozgása is hasonlóképpen lelassul vagy felgyorsul mint az óráéban
késõbb majd átrágom amit linkeltél..
késõbb majd átrágom amit linkeltél..
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#36
Nem errõl van szó. Odafönn csak tõlünk szemlélve telik lassabban az idõ. Ha egy fekete lyuk közelében lennél, és eltekintünk attól, hogy szétszakadnál, ugyanolyan normálisnak éreznéd az idõ múlását mint a Földön. Nem mennének át a jelenségek baywatchos lassításba.
Azt, hogy az idõ múlása változik, az egyidejûségi kísérletekkel könnyen be lehet látni. Ehhez ugyanis nem kell idõt mérni, csak azt kell megállapítani, hogy két esemény egy idõben történt-e. Itt olvasd el a vonatos gondolatkísérletet! Ezt nem fogod tudni részecskék rezgésével magyarázni.
Azt, hogy az idõ múlása változik, az egyidejûségi kísérletekkel könnyen be lehet látni. Ehhez ugyanis nem kell idõt mérni, csak azt kell megállapítani, hogy két esemény egy idõben történt-e. Itt olvasd el a vonatos gondolatkísérletet! Ezt nem fogod tudni részecskék rezgésével magyarázni.
#35
Néha ezek a fiatalok olyan aranyosak tudnak lenni. :-D
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#34
De az "idon" kivul egyszeruen nincs idonk massal foglalkozni. :(
..oda szuletni kell...
#33
na, de vannak ezeknél még érdekesebb dolgok is:
http://divany.hu/Design/napokig-nem-aludtak-a-marsjarot-tervez-fiuk
Ti azért csak nyammogjatok az idõutazáson. Mert az most a legaktuálisabb.
http://divany.hu/Design/napokig-nem-aludtak-a-marsjarot-tervez-fiuk
Ti azért csak nyammogjatok az idõutazáson. Mert az most a legaktuálisabb.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!