Idõutazás Stephen Hawkinggal
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#132
Amugy ez a cikk asszem, Stephen Hawking új ismretterjesztõ sorozatának 2. ik részérõl szól (vagy forditva :D ) és kábé ehez meg teljesen hasonló hm
#131
Egyébként érdekesek ezek a kvantumteleportálások.
Arra lenék kíváncsi, hogy ha már kísérletileg lehet ilyent csinálni, akkor a természetben fordul-e elõ ilyen.
Arra lenék kíváncsi, hogy ha már kísérletileg lehet ilyent csinálni, akkor a természetben fordul-e elõ ilyen.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#130
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#129
Hawking semmi ujat nem mondott, sot magat ismetelte, mar Az ido rovid torteneteben kifejtette v azelott.. bar relativ. ;)
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#128
te csak nyammogj itt, mert én most villanyautóban utazom.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#127
a magyar iparban a rugós szalagra is rámondják
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#126
csuklós mérce
összehajtható mérõvesszõ
mérõléc
összehajtható mérõvesszõ
mérõléc
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#125
Mérõszalag?
Az más, te balga.
Az más, te balga.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#124
Mondhatod, hogy zollstock, vagy magyarosan collstock, de igazából mérõszalag. Elégikus, búszõtt árnyak pihennek petyhüdt pelyhek hulló termésmorzsáin. Õsz-szösszenetet szõttünk ide. <#vigyor3>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#123
<#eljen>
..oda szuletni kell...
#122
A Józsival mindig is nehéz volt az élet. Jobb, ha tudod.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#121
nem azt mondom hogy klassz lenne, csak kérdeztem hogy megértsem alapszinten a folyamatot a témában nálam járatosabbaktól mindezt szerintem absz nem kötözködõ vagy okoskodó hangnemben.. és igen, elolvashatnám az összes eddig megjelent fizikai publikációt kezdve einstein elméleteinek megértésétõl, de ennyire nem érdekel a dolog..
#113:
"Nem kérdeztem, mondtam."
nem mondtam hoyg kérdeztél
"Egyszer nem sikerült helyesen idézned azt, amit mondtam, mindig megfordítottad. Leírom még egyszer. Az az idõ, amit mérünk"
hol is?
de egyébként hagyjuk, inkább maradok olvasó státuszban, nem szándékom a kedélyek felszítása
#113:
"Nem kérdeztem, mondtam."
nem mondtam hoyg kérdeztél
"Egyszer nem sikerült helyesen idézned azt, amit mondtam, mindig megfordítottad. Leírom még egyszer. Az az idõ, amit mérünk"
hol is?
de egyébként hagyjuk, inkább maradok olvasó státuszban, nem szándékom a kedélyek felszítása
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#120
Errata:
" Sok ember csinálja ezt, sok zsebóra és collstok gyûl sok kis lélekben."
" Sok ember csinálja ezt, sok zsebóra és collstok gyûl sok kis lélekben."
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#119
Nehéz ezekrõl a cuccokról beszélni.
Azt akartam mondani, hogy van egy 1 méteres rudad. Ez fix abszolút egy méter. Azonban, ha a világegyetem tágul, akkor már nem abszolút, de mivel te is kövéredsz közben, ezért nem veszed észre a növekedését, mert az arányok nem változnak. Amúgy, ha azt akarod, hogy a méteresed a lehetõ legváltozatlanabb legyen, kiviszed a galaxisközi térbe, feltéve, hogy ott nincs sötét anyag, meg mindenféle wimpek, amelyek elkezdik cincálni.
Egyébként meg jól teszed, ha nem sokat mozgatod, hanem a zsebedben tartod, mint a jó mesterember a collstokot. Mindig kéznél van, veled együtt mozog. Ha lehet, nem kell fekete lyukak közelében mászkálni vele, ha érted mire gondolok.
Ja, és ugyanez érvényes az órádra is. Rendes ember azt is magánál tartja, az órazsebben. Mert nem toronyóra, láncostól, csak sima zsebóra.
Persze, kizárni nem lehet a kalandot, órák és collstokok is elveszhetnek, elkallódhatnak, rossz kezekbe kerülhetnek. Ilyenkor megszûnik az a bensõség, amely hozzájuk köt - legfeljebb csak emlékeidben élnek - de valamikor, valahol vissza is kerülhetnek hozzád, esetleg megtépázva, sérülten, csapzottan. Talán rájuk fogsz ismerni, de már semmi sem lesz olyan, mint régen. Még az emlékek is elkopnak. "Futnak az évek, gyûlnek a ráncok, gyérülnek az õszülõ hajszálak..."
Az elmúlás nyilván fáj, bár bele is lehet törõdni, ezért a léleknek mondott valamibe mented át, ami menthetõ. Sok ember csinálja ezt, sok méteres és collstok gyûl sok kis lélekben. Hogy a lelkek mibe gyûlnek, ha gyûlnek egyáltalán, az egy másik történet.
Azt akartam mondani, hogy van egy 1 méteres rudad. Ez fix abszolút egy méter. Azonban, ha a világegyetem tágul, akkor már nem abszolút, de mivel te is kövéredsz közben, ezért nem veszed észre a növekedését, mert az arányok nem változnak. Amúgy, ha azt akarod, hogy a méteresed a lehetõ legváltozatlanabb legyen, kiviszed a galaxisközi térbe, feltéve, hogy ott nincs sötét anyag, meg mindenféle wimpek, amelyek elkezdik cincálni.
Egyébként meg jól teszed, ha nem sokat mozgatod, hanem a zsebedben tartod, mint a jó mesterember a collstokot. Mindig kéznél van, veled együtt mozog. Ha lehet, nem kell fekete lyukak közelében mászkálni vele, ha érted mire gondolok.
Ja, és ugyanez érvényes az órádra is. Rendes ember azt is magánál tartja, az órazsebben. Mert nem toronyóra, láncostól, csak sima zsebóra.
Persze, kizárni nem lehet a kalandot, órák és collstokok is elveszhetnek, elkallódhatnak, rossz kezekbe kerülhetnek. Ilyenkor megszûnik az a bensõség, amely hozzájuk köt - legfeljebb csak emlékeidben élnek - de valamikor, valahol vissza is kerülhetnek hozzád, esetleg megtépázva, sérülten, csapzottan. Talán rájuk fogsz ismerni, de már semmi sem lesz olyan, mint régen. Még az emlékek is elkopnak. "Futnak az évek, gyûlnek a ráncok, gyérülnek az õszülõ hajszálak..."
Az elmúlás nyilván fáj, bár bele is lehet törõdni, ezért a léleknek mondott valamibe mented át, ami menthetõ. Sok ember csinálja ezt, sok méteres és collstok gyûl sok kis lélekben. Hogy a lelkek mibe gyûlnek, ha gyûlnek egyáltalán, az egy másik történet.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#118
"Szerintem arra gondol hogy a mérésnél használt müszert befolyásolja valami külsõ tényezõ ami a hamis mérési eredményt ad."
A céziumatom "rezgése" anyagi tulajdonság. Ez olyan, mint a hidrogén tömegszáma mindenhol állandó. Mert a proton és elektron tömege mindenhol állandó.
Egyébként is. Az idõ definíció szerint az, amit az óra mér. Ha az idõtdefiníciót a kutyám vizeléseihez igazítom, akkor ahogy nõ a prosztatája és egyre gyorsabban vizel, azt tapasztalom, hogy az idõ gyorsul. Mert definíció szerint ehhez kötöttem. Ha az idõ gyorsul, akkor hozzá képes minden lassul. De senki le se szarja, mert a definícióból indulok ki, és akkor olyan lesz a világegyetemem, ahol minden lassul. De ez senkit sem érdekel. Teljesen ellentmondásmentes az univerzumom. Csak minden lassul.
A céziumatom "rezgése" anyagi tulajdonság. Ez olyan, mint a hidrogén tömegszáma mindenhol állandó. Mert a proton és elektron tömege mindenhol állandó.
Egyébként is. Az idõ definíció szerint az, amit az óra mér. Ha az idõtdefiníciót a kutyám vizeléseihez igazítom, akkor ahogy nõ a prosztatája és egyre gyorsabban vizel, azt tapasztalom, hogy az idõ gyorsul. Mert definíció szerint ehhez kötöttem. Ha az idõ gyorsul, akkor hozzá képes minden lassul. De senki le se szarja, mert a definícióból indulok ki, és akkor olyan lesz a világegyetemem, ahol minden lassul. De ez senkit sem érdekel. Teljesen ellentmondásmentes az univerzumom. Csak minden lassul.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#117
Úgy tudom, hogy újrakészítették a platinum-rudat, hogy az atomóra alapján és a fénsebesség alapján milyen hosszú az 1 méter. Persze a rúd olyan övözetbõl készült, hogy 1-2 fokoseltérés mérhetõ hosszváltozást ne hozzon létre. De amit mondasz az nem hülyeség, csak kicsit szõrszálhasogatok.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#116
Igen, de azt régen magyarázzuk, hogy nem zavarja meg. A GPS mûholdak órái pl. pontosan az elmélet által megjósolt módon járnak. De õ azt mondja, hogy milyen klassz lenne, ha az elmélet is rossz lenne, és az órák is hibásan járnának, ráadásul a hiba pontosan olyan lenne, hogy végül mégis a hibás elmélettel egyezõ értékeket kapnánk.
#115
Szerintem arra gondol hogy a mérésnél használt müszert befolyásolja valami külsõ tényezõ ami a hamis mérési eredményt ad.
Ha elvégzik a mérést több mérõmûszerrel,melyek külömbüzõ eljárással mérnek,és a mért értékek egyeznek,akkor lehet mondani hogy az idõ változik.
De ha külömbözõ értékek jönnek ki akkor nyilván a mérésõmüszert zavarta meg valami,nem az idõ vátozott.
Ha elvégzik a mérést több mérõmûszerrel,melyek külömbüzõ eljárással mérnek,és a mért értékek egyeznek,akkor lehet mondani hogy az idõ változik.
De ha külömbözõ értékek jönnek ki akkor nyilván a mérésõmüszert zavarta meg valami,nem az idõ vátozott.
#114
A fényseb ugye kb. 300k km/s.
Elképzelhetõ, hogy a méter is, meg a másodperc is egy bizonyos rendszerben módosul, mármint az általunk rögzített SI értékükhöz képest, de ha az arányok megmaradnak, akkor nem fogod észrevenni a módosulást. Ilyen bekövetkezhetett az õsrobbanás óta eltelt idõben.
Ha azonban az arányok megváltoznak, na az már valami. Belegondolni is rémes.
Elképzelhetõ, hogy a méter is, meg a másodperc is egy bizonyos rendszerben módosul, mármint az általunk rögzített SI értékükhöz képest, de ha az arányok megmaradnak, akkor nem fogod észrevenni a módosulást. Ilyen bekövetkezhetett az õsrobbanás óta eltelt idõben.
Ha azonban az arányok megváltoznak, na az már valami. Belegondolni is rémes.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#113
Nem kérdeztem, mondtam. Leírtam, hogy VAN a dolog. Egyszer nem sikerült helyesen idézned azt, amit mondtam, mindig megfordítottad. Leírom még egyszer. Az az idõ, amit mérünk. Az idõ, a másodperc, azzal van definiálva, hogy hányat rezeg ez idõ alatt a cézium atom sugárzása. Vagyis az atom két röccenése között fix idõ fog eltelni. Ez a definícióból következik, ezt csak matematikai logikával tudod elemezni, tudálékoskodással nem lehet kiforgatni. Nem tud lassabban röcögni az atom, több idõ alatt, mert az fogja meghatározni magát az eltelt idõt, hogy mennyit röcögött.
#112
Az idõ nem sima mérés.
Mérni lehet itt meg ott, de az idõben benne van az egymásutániság és a kauzalitás is. Mérni csak elõre lehet, ahogy a folyamatok történnek, visszafelé nem tudsz mérni, csak számolni.
A cézium atom rezgésszámát felhasználni idõmérésre egy teljesen konvencionális módszer, akárcsak a Párizsban õrzött 1 m-es platinarúd, ennek is csak ennyi a jelentõsége. Az, hogy a cézium atommag más-más feltételek között lehet, akárcsak a platina rúd is (amely ugye hidegre zsugorodhat vagy hõre tágulhat), ez nem módosít a lényegen. Ezek a mértékegységek amúgy abszolút értékek, ettõl még az idõ és a tér is lehet relatív.
Mérni lehet itt meg ott, de az idõben benne van az egymásutániság és a kauzalitás is. Mérni csak elõre lehet, ahogy a folyamatok történnek, visszafelé nem tudsz mérni, csak számolni.
A cézium atom rezgésszámát felhasználni idõmérésre egy teljesen konvencionális módszer, akárcsak a Párizsban õrzött 1 m-es platinarúd, ennek is csak ennyi a jelentõsége. Az, hogy a cézium atommag más-más feltételek között lehet, akárcsak a platina rúd is (amely ugye hidegre zsugorodhat vagy hõre tágulhat), ez nem módosít a lényegen. Ezek a mértékegységek amúgy abszolút értékek, ettõl még az idõ és a tér is lehet relatív.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#111
Igen amit felvetsz az jogos,de valószinü a tudosok tudnak valamit ami kizárja azt hogy bármilyen tényezõ megváltoztathatja a cézium rezgését!
Vagy tévedek!
Engem is érdekelne de még nem igazán kaptál választ a kérdésedre.
Vagy tévedek!
Engem is érdekelne de még nem igazán kaptál választ a kérdésedre.
#110
a vége hülyeség, mármint hogy nem mérés, mert a darabszám is egy lehet egy mérési folyamat eredménye
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#109
azt asszem értem hogy ha minden fizikai folyamat azonos mértékben lassul le akkor miért "mondják" hogy maga az idõ lassult le..
tényleg nem kötözködés :) .. de ha jól tudom az atomórákban (is) az atomok rezgésszámát egy számlálón keresztül használják fel és tömören/egyszerûen fogalmazva "x" rezgés(133Cs atom 9.192.631.770 rezgés) után "vált" másodperceket az óra.. szóval ténylegesen nem idõt mérsz, hanem megszámolsz bizonyos frekvenciaváltásokat és erre mondod hogy ez "t" idõ alatt kellett hogy történjen.. az oké, hogy ez egyenes arányos az idõvel ha már így lett meghatározva, de ez mégiscsak egy számolási folyamat és nem mérés :)
tényleg nem kötözködés :) .. de ha jól tudom az atomórákban (is) az atomok rezgésszámát egy számlálón keresztül használják fel és tömören/egyszerûen fogalmazva "x" rezgés
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#108
Közben látom, hogy minden amit mondtam már elhangzott. Akkor bocs.
#107
Még egyszer: az idõ az, amit megmérünk. Ez az idõ. Ez volt az egész mondandóm lényege, nincs méréstõl független idõ, amit a jóisten relativitástól független órája mutat. Csak az az idõ van, amit mi megmérünk, ezen az egy úton válik számszerûvé és lesz alkalmazható számításokban, amelyekkel egyáltalán lehetséges a fizikai jelenségek leírása, mint az atomok rezgése. Éppen ezért a rezgés jellemzõje maga az idõ. Nem tudok érthetõbben fogalmazni.
#106
Még épphogy csak belenéztem a kommentekbe, úgyhogy bocs ha hülyeséget vagy valami nyilvánvalót mondok de:
Ha valahol minden fizikai folyamat azonos mértékben lassul le, akkor joggal mondhatjuk hogy maga az idõ lassult le.
Piel #95-jére pedig:
A Föld tömege valóban hat az órákra, ugyanis a gravitációs tér is lelassítja az idõt.
Ha valahol minden fizikai folyamat azonos mértékben lassul le, akkor joggal mondhatjuk hogy maga az idõ lassult le.
Piel #95-jére pedig:
A Föld tömege valóban hat az órákra, ugyanis a gravitációs tér is lelassítja az idõt.
#105
egyébként nem az idõt méred.. mechanikus óráknál gondolom nem kell magyaráznom mit, atomóráknál meg (bár nem vagyok szakavatott de a wikipédia alapján) a cézium-133 atom rezgését.. és ha ennek az atomnak a rezgését befolyásolhatja bármilyen külsõ tényezõ, akkor az órád kimenetét is befolyásolja.. de ettõl még nem az idõ változik meg csak a mérésed lesz pontatlan
hangsúlyozom nem vagyok szakértõ, sem fizikus, de ez a feltevés azt gondolom még nem a misztikum területe
hangsúlyozom nem vagyok szakértõ, sem fizikus, de ez a feltevés azt gondolom még nem a misztikum területe
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#104
Nem a napszél befolyásolja. Te akarsz misztikumot belevinni olyan dologba, amiben nincs. Másfelõl az idõ az, amit mérünk. Ha tehát lelassulnak az órák, az idõ lassul le.
#103
Igen. Pont nem reg olvastam egy cikket, hogy az urebn levo reszecskek nem csak a legenyseget, de a hajot is eleg gyorsan szetkapnak, ha fenysebesseg kozeli tempoval haladna.
#102
Mondjuk a hiba ott van, hogy fórumon akarjuk megértetni félmûvelt érdeklõdõkkel azt, amit mi az egyetem padjaiban tanultunk meg verítékkel. Ezért vettem a fáradtságot, és feltöltöttem a tankönyv ide szóló fejezetét. Könnyen érthetõ, jó olvasmány sok képpel, képlettel, (<#hehe>) érdekességgel.
A speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#101
A leginkáb közérthetõ formában leírtam a #26-ban, és mintha ott se lenne. :)
"de a feny sebessege allando mindket szemlelo szamara, es a tavolsag is ugyanannyi, de megis van elteres a ket szemlelo erzekelese kozott"
Ha a relatív távolságuk állandó, akkor mindkettõjük órája ugyanúgy fog járni. Függetlenül attól, hogy van egy közös sebességük. Ha kell, képltben levezetem neked. Mert a mozgó órák csak a nyugalomban levõkhöz képest és a nyugalomban levõk szemszögébõl járnak lassabban. Ha én a mozgó testen vagyok, és én vagyok a szemlélõ, akkor én vagyok nyugalomban, és az univerzum megy az ellentétes irányba, és akkor azt tapasztalom, hogy az univerzum órái lassulnak le, mert neki vannak mozgó órái.
"de a feny sebessege allando mindket szemlelo szamara, es a tavolsag is ugyanannyi, de megis van elteres a ket szemlelo erzekelese kozott"
Ha a relatív távolságuk állandó, akkor mindkettõjük órája ugyanúgy fog járni. Függetlenül attól, hogy van egy közös sebességük. Ha kell, képltben levezetem neked. Mert a mozgó órák csak a nyugalomban levõkhöz képest és a nyugalomban levõk szemszögébõl járnak lassabban. Ha én a mozgó testen vagyok, és én vagyok a szemlélõ, akkor én vagyok nyugalomban, és az univerzum megy az ellentétes irányba, és akkor azt tapasztalom, hogy az univerzum órái lassulnak le, mert neki vannak mozgó órái.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#100
"Mi van ha az óra idõmérését a napszél befolyásolja, és nincs is semmi misztikum az idõeltérésben? Mi van ha a Földön másképp befolyásolhatja az órákat akár a Föld tömege, vagy a légkör, vagy akár a vasat tartalmazó magma miatt?"
Ezért felküldesz egy kvarcórát, egy atomórát meg egy kakukkos órát, és csodálkozol. Az atomóra fog egyébkéntgyõzni, mert az csak a rádioaktív izotópok bomlási idejéhez igazodik, az pedig független a környezettõl, az anyagtulajdonság. Mint az, hogy nem változik meg a napszél hatására egy elem tömegszáma.
Ezért felküldesz egy kvarcórát, egy atomórát meg egy kakukkos órát, és csodálkozol. Az atomóra fog egyébkéntgyõzni, mert az csak a rádioaktív izotópok bomlási idejéhez igazodik, az pedig független a környezettõl, az anyagtulajdonság. Mint az, hogy nem változik meg a napszél hatására egy elem tömegszáma.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#99
de a feny sebessege allando mindket szemlelo szamara, es a tavolsag is ugyanannyi, de megis van elteres a ket szemlelo erzekelese kozott. ezert az elteres a delta t idoben van.
ez csak egy eplda hogy konnyebben meg lehessen erteni a dolgot.
kulonben apro reszecskek bomlasi idejevel bizonyitottak az ido eltereseket nagy sebessegnel.
normal korulmenyek kozott x a minusz 30.on mondjuk egy reszecskenek a bomlasi ideje, de azoknak amelyek belepnek az atmoszferaba kozel fenysebesseggel, azok elerik a fold felszinet is. megpedig azert mert nekik a belso ideje lassabban telik, es ezert joval tobb ido kell nekik a bomlashoz.
ez csak egy eplda hogy konnyebben meg lehessen erteni a dolgot.
kulonben apro reszecskek bomlasi idejevel bizonyitottak az ido eltereseket nagy sebessegnel.
normal korulmenyek kozott x a minusz 30.on mondjuk egy reszecskenek a bomlasi ideje, de azoknak amelyek belepnek az atmoszferaba kozel fenysebesseggel, azok elerik a fold felszinet is. megpedig azert mert nekik a belso ideje lassabban telik, es ezert joval tobb ido kell nekik a bomlashoz.
..oda szuletni kell...
#98
"nekunk a vonatban lassabban telik az ido mint a kulso megfigyelo szamara"
Hát nem errõl van szó. A példa szerint egyszerûen arról van szó h a belsõ szemlélõ egy inerciarendszerben mozog, és mivel a vonat mozog elõre, ezért amennyivel kevesebb idõ kellett a fénynek ahhoz h a vonat hátulját elérje, ugyanannyival több idõ h visszajusson a szemlélõhöz (a vonat elején fordítva), tehát neki mindig egyformának fog tûnni. De nem azért mert neki lassabban telik az idõ! Gondolj bele! Ha csak simán lassabban telne neki az idõ, akkor mindenbõl ugyanazt látná mint a külsõ szemlélõ, csak õ gyorsabbnak érezné, és nem azt látná h az egyik dolog elõbb, a másik késõbb történik meg.
Egyszerûen az "attól függ honnan nézzük" dolog lett boncolgatva, nem pedig az h valójában mi mikor történik, vagy h kinek lassult le az idõ...
Hát nem errõl van szó. A példa szerint egyszerûen arról van szó h a belsõ szemlélõ egy inerciarendszerben mozog, és mivel a vonat mozog elõre, ezért amennyivel kevesebb idõ kellett a fénynek ahhoz h a vonat hátulját elérje, ugyanannyival több idõ h visszajusson a szemlélõhöz (a vonat elején fordítva), tehát neki mindig egyformának fog tûnni. De nem azért mert neki lassabban telik az idõ! Gondolj bele! Ha csak simán lassabban telne neki az idõ, akkor mindenbõl ugyanazt látná mint a külsõ szemlélõ, csak õ gyorsabbnak érezné, és nem azt látná h az egyik dolog elõbb, a másik késõbb történik meg.
Egyszerûen az "attól függ honnan nézzük" dolog lett boncolgatva, nem pedig az h valójában mi mikor történik, vagy h kinek lassult le az idõ...
#97
#18
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"
#96
Az ûrhajó helyváltoztató eszköz elsõsorban. A kabin helyben marad. Ezzel csak a körülötte lévõ tér elmozdulását akartam érzékeltetni, a tér egy adott adott pontján.
#95
A mûholdak órájáról eszembe jutott valami! Mi van ha az óra idõmérését a napszél befolyásolja, és nincs is semmi misztikum az idõeltérésben? Mi van ha a Földön másképp befolyásolhatja az órákat akár a Föld tömege, vagy a légkör, vagy akár a vasat tartalmazó magma miatt?
#94
miert szamit ha kabinban vagy egy urhajoban ami megy? nem ugyanaz? jelenleg az urhajo realisabb, mint a kabin ezert arrol beszelunk.
..oda szuletni kell...
#93
Kár kombinálni ezen a cikken! Vegyünk egy fénysebességhez közeli sebességgel haladó ûrhajót. Amikor visszatér az elindulási helyére (mondjuk Föld) ott eltelt több száz év, az ûrhajóban utazó számára mondjuk tíz. Ez miért lenne idõutazás? Az idõ ugyan nem egyformán telt mindkét helyen, de ezt attól még nem mondanám idõutazásnak. Maximum idõeltérés. Mint a cikkben a folyó amiben a víz nem mindenütt azonos sebességgel folyik, de attól még víz.
Ha fogok egy kabint, feltöltöm energiával, vagy akármivel, majd bekapcsolom és kiszállok a saját idõmtõl eltérõ idõben, akkor az valóban idõutazás lenne.
Az idõutazáshoz egy másik adalék, ha megnézzük a Föld forgását és keringését! Ha beszállok az idõgépbe, ugrok vele egy napot, közben a Föld haladt a Nap körüli pályáján és több száz km-re lesz tõlem. Ugrok tehát egy évet. A Föld a Naphoz képest ugyanott van, de mivel a Nap és a naprendszer halad a Tejút spiráljával, ezért sok millió kilométerre lesz tõlem! Ez igaz a világûr bármely pontján.
Tehát ha csak idõutazásról akarunk beszélni, akkor nem juthatunk a világnak ugyanarra a pontjára ahonnan elindultunk, kivéve akkor, ha egyben térugrást is végrehajtunk!
Ha fogok egy kabint, feltöltöm energiával, vagy akármivel, majd bekapcsolom és kiszállok a saját idõmtõl eltérõ idõben, akkor az valóban idõutazás lenne.
Az idõutazáshoz egy másik adalék, ha megnézzük a Föld forgását és keringését! Ha beszállok az idõgépbe, ugrok vele egy napot, közben a Föld haladt a Nap körüli pályáján és több száz km-re lesz tõlem. Ugrok tehát egy évet. A Föld a Naphoz képest ugyanott van, de mivel a Nap és a naprendszer halad a Tejút spiráljával, ezért sok millió kilométerre lesz tõlem! Ez igaz a világûr bármely pontján.
Tehát ha csak idõutazásról akarunk beszélni, akkor nem juthatunk a világnak ugyanarra a pontjára ahonnan elindultunk, kivéve akkor, ha egyben térugrást is végrehajtunk!
#92
Szóval legyek nagyon böszme mint egy fekete lyuk, vagy nagyon gyors és akkor nem örexem? <#taps>
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#91
mert a lélek egy külön dimenzióban van amit isten gondoz. nem tudtad?
#90
ha minden igaz az is az agyban van tárolva nem?akkor miért veszne el?ha 100%pontosan rakja össze?
Háború a béke megteremtése.Béke felkészülés a háborúra!
#89
Nem. És látszik, hogy a példát sem tudtad szövegértés szintjén sem felfogni.
#88
a vonatos peldaba szerintem nem az a lenyeg, hogy mikor tortennek a dolgok, hanem hogy mennyi ido kell neki hogy megtortenjen, az idointervallum szamit. ami az eltelt idot jelenti, vagyis nekunk a vonatban lassabban telik az ido mint a kulso megfigyelo szamara.
..oda szuletni kell...
#87
oke ezt elirtam,
... a mi idonk szerint meg nem erte el a feny a vonat elejet mig a kulso megfigyelo szamara mar igen.
... a mi idonk szerint meg nem erte el a feny a vonat elejet mig a kulso megfigyelo szamara mar igen.
..oda szuletni kell...
#86
km, az inkabb efnysebessegre van tolunk.
de epp ez a lenyeg hogy szamunkra a feny (akik a vonatban vagyunk) kesobb eri el a vonat elejet, ezert a mi idonk szerint mar elerte, mig a kulso megfigyelo szamara meg nem.
ez csak egy szemlelteto pelda, hogy jobban megertsuk a dolgokat
de epp ez a lenyeg hogy szamunkra a feny (akik a vonatban vagyunk) kesobb eri el a vonat elejet, ezert a mi idonk szerint mar elerte, mig a kulso megfigyelo szamara meg nem.
ez csak egy szemlelteto pelda, hogy jobban megertsuk a dolgokat
..oda szuletni kell...
#85
Ez a vonatos példa félre lett magyarázva. Nem azt fejtegetik h az események mikor történnek, hanem h a szemlélõk mit észlelnek belõle.
Amúgy miért ne történhetne 2 esemény egyszerre? Csak azért mert bizonyos megfigyelõk másképp látják? Ha látunk pl 1 azaz egy csillagot felrobbanni az égen (szupernóva) ami mondjuk 20 millió km-re van tõlünk, akkor egyértelmû h az a csillag 20 millió éve robbant fel, egy bizonyos idõpillanatban, tehát badarság azt mondani h mivel én most látom, akkor az biztos most történt.
Véleményem szerint más dolog arról beszélni h bizonyos események egyszerre történtek-e, és más az h hozzájuk képest a megfigyelõk (közelebbi-távolabbi, álló-mozgó megfigyelõk) hogyan érzékelik azt. A vonatos példában pl a fény egy bizonyos idõpillanatban kigyullad, egy bizonyos idõben éri el a vonat végét és ugyanúgy egy valamelyik pillanatban az elejét. A világ (vagy akár az univerzum) minden táján lévõ megfigyelõk másképp látják az eseményt, de attól még csak egyszer történt meg minden, és éppen akkor.
Amúgy miért ne történhetne 2 esemény egyszerre? Csak azért mert bizonyos megfigyelõk másképp látják? Ha látunk pl 1 azaz egy csillagot felrobbanni az égen (szupernóva) ami mondjuk 20 millió km-re van tõlünk, akkor egyértelmû h az a csillag 20 millió éve robbant fel, egy bizonyos idõpillanatban, tehát badarság azt mondani h mivel én most látom, akkor az biztos most történt.
Véleményem szerint más dolog arról beszélni h bizonyos események egyszerre történtek-e, és más az h hozzájuk képest a megfigyelõk (közelebbi-távolabbi, álló-mozgó megfigyelõk) hogyan érzékelik azt. A vonatos példában pl a fény egy bizonyos idõpillanatban kigyullad, egy bizonyos idõben éri el a vonat végét és ugyanúgy egy valamelyik pillanatban az elejét. A világ (vagy akár az univerzum) minden táján lévõ megfigyelõk másképp látják az eseményt, de attól még csak egyszer történt meg minden, és éppen akkor.
#84
fogd ugy fel hogy a tomeg es az ido forditottan aranyos , egymastol elvalaszthatatlan fogalmak. mintha lenne egy nagy medenced tele folyadekkal, es ketfele szin kavarog benne, mondjuk piros es zold. ha egy helyen tobb a zold szin akkor mellette/korulotte muszaj kevesebb piros szin legyen.
ezert ha no a tomege egy testnek akkor szamara kevesebb "ido telik el", a kornyezete szamara. nem lassabban telik az o belso ideje, hanem lassabban egy kulso szemlelo szamara.
mivel a sebesseg novekedesevel no a tomege egy adott testnek, mivel egyenesen aranyulnak egymashoz, ezert a sebesseg novekedesevel szamara kevesebb ido telik el, mint a kulvilagnak korulotte.
az adott nagysebessegu testnek nem csak az "ideje rovidul", hanem a merete is, a menetiranyanak megfelelo hosszusaga is megrovidul.
szoval ha egy test kozel fenysebessegnel, egy kulso szemlelo szamara, megrovidul akar a tort reszere is. mig belso ideje a kulso szemlelo szamara a nullahoz tart.
ezert nem lehet felgyorsitani a fenysebessegre egy 0-nal nagyobb tomegu testet, mert e sebesseg eleresehez vegtelen energia kellene.
ezert ha no a tomege egy testnek akkor szamara kevesebb "ido telik el", a kornyezete szamara. nem lassabban telik az o belso ideje, hanem lassabban egy kulso szemlelo szamara.
mivel a sebesseg novekedesevel no a tomege egy adott testnek, mivel egyenesen aranyulnak egymashoz, ezert a sebesseg novekedesevel szamara kevesebb ido telik el, mint a kulvilagnak korulotte.
az adott nagysebessegu testnek nem csak az "ideje rovidul", hanem a merete is, a menetiranyanak megfelelo hosszusaga is megrovidul.
szoval ha egy test kozel fenysebessegnel, egy kulso szemlelo szamara, megrovidul akar a tort reszere is. mig belso ideje a kulso szemlelo szamara a nullahoz tart.
ezert nem lehet felgyorsitani a fenysebessegre egy 0-nal nagyobb tomegu testet, mert e sebesseg eleresehez vegtelen energia kellene.
..oda szuletni kell...
Oldal 1 / 3Következő →