kukacos#69
Ezzel az a baj, hogy ha nem találsz módot arra, hogy a te értelmezésedben "közvetlenül" mérd a nagybetűs Időt, akkor annak az időfogalomnak nincs értelme.
A relativitáselmélet hatására minden általunk ismert fizikai folyamat lelassul, nemcsak a részecskék mozgása. A cikkben is említett példa a részecskék bomlásával például azt bizonyítja, hogy a részecskék "belső órája" is máshogy ketyeg, márpedig jelenlegi tudásunk szerint a részecskebomlásnak nincs mélyebb struktúrája, hanem lényegében kvantummechanikai kockadobálás zajlik. Az időfüggés explicit benne van az egyenletekben, tehát a bomlás valószínűsége csak az idő nyújtásán keresztül változhat meg.
Tehát lehet elmélkedni arról, hogy valami absztrakt időfogalom ugyanaz marad, de mivel az semmilyen módon nem mérhető és így hatása sincsen, ezért célszerűbb azt mondani, hogy maga az idő változik meg.
A mélyebb oka egyébként, hogy matematikailag szebb tárgyalás adható más invariánsok segítségével. Az a népszerű forma, hogy "minden relatív", nem igaz. Van, ami minden megfigyelőnek ugyanaz: ez az úgynevezett ívelemnégyzet, ami két téridőbeli pont távolságát adja meg: ds^2 = dx^2 + dy^2 + dz^2 - dt^2.
Magyarán a relativitáselmélet nem dobta ki a megfigyelők fizikai azonosságát, de egy más, kevésbé kézzelfogható szintre emelte. Óra helyett használj ívelemnégyzet-mérőt, és visszakapod kedves, stabil newtoni világod.