38
-
Komolytalan #38 Nem tudom a fórumozók közül hányan túrtak már nyílt forráskódban, én igen. Azt kell hogy mondjam hogy a fazon bár elég plasztikusan fejezte ki magát, de van igazság abban amit mond. Amit én tapasztaltam nyílt forrásban:
- Amibe tolnak lóvét (linux kernel, apache, ilyesmi) az szépen meg van írva, optimalizálva is van, látszik hogy nem birkapásztorok dolgoztak rajta. Nade!
- Amibe nem tolnak konkrét lóvét, ott elég szedett-vedett a kódolási színvonal. Értsd teljesen elb.szott adatszerkezetek, lineáris keresés 1000 kb sosem változó, relációval ellátott elemen, quick sort 3 elemen - csak kód szinten többszörös gyorsulást és töredék memória használatot el lehet érni. Szóval amolyan hátulgombolós egyetemista színvonal.
- A nem támogatott, amatőrök által futtatott nyílt forráskódú projectekre jellemző, hogy ha kell mondjuk 1 socket kezelés, akkor megnézik mi stabilban van socket kezelés. Pl apache-ban van. Jóvan, akkor belefordíjuk az apache-ot, azt profik írták biztos k.rva jó a socket kezelése. Inkább ezt, minthogy megírjuk azt a 8 sort magunktól. Az hogy egy 500 byteos kódot kiváltunk egy 5 megás belefordításával, az senkit se érdekel. Majd a stabil verzióban. Persze mivel egy ótvar bughalmaz lesz az egész, így a stabil se optimalizált, egyszerűen csak működik, és reménytelen mammut kód marad egy k.bszott hello world is.
Főleg emiatt én feladtam, hogy nyílt forráskódú forrásokkal foglalkozzam. Egyszerűen tököm kivolt, amikor 1 hét debugolás után kiderült hogy egy olyan libraryban van a hiba, aminek 50mega a forrása. És persze az is használ még vagy 5 másik hasonszőrű libraryt. Ha van valami lefordítva, és működik, akkor használom. Mondjuk akkor meg ki nem sz.rja le, hogy nyílt vagy zárt kódú. Ha meg nincs, akkor megírom nulláról. -
#36
Ehehehehe... :)
Ez megint csak egy flémvadász írás volt az sg-től akkor. -
#35
Azért az érdekes, hogy a milliárdokat kaszáló cégvezetők/tulajdonosok fikázzák a legjobban az opensource programokat ... mert az azt használók köréből nem folyik be még több lóvé!
Mennyivel egyszerűbb lenne, ha Ők is ingyen adnának mindent, és akkor tőlem kielégíthetnék minden vágyálmukat :) -
#34
"Ne a Linux-ot mondjatok, hogy oprencer meg minden, hanem pl lebego ablak vagy medialejatszo vagy valami ilyesmi."
- Virtualbox -
#33
Hehe mindengyikre:D
-Saját ízlésére kialakulatlanja saját böngészőjét
- Jobb(de több esetén lassú de) biztonságosabb böngészőt varázsolhatunk belőle
- Gyorsabb letöltés
-
lapaleves #32 akkor végülis ez a cikk arról szólt, hogy a komifóbiás arc hogy csinált hülyét magából.
el ne felejtsem holnap levédetni a matematikusokat, sok szabadba mutyizó reakciós. -
gopher #31 "I want to be clear that my comments were not meant to be taken in any way seriously and I apologize to any of the community offended by my remarks. The reality is that we have long been one of the largest contributors and supporters of Open Source projects."
Hm. Hát ezt ide is írhatták volna, és akkor nem b***om fel magam idegileg feleslegesen :D -
GG #30 Mindenki a saját lóvát dicséri. (Nem véletlen hogy lefikázta a nyilt forráskódot mert abból nem lenne neki pénze) -
linden #29 A cikk vegen az urge elnezest ker a rossz trefaert....
Amugy a ceg neve Parallels es nem Parallel
IMHO a closed source annak jo akki elakarja rejteni, hogy mit honann lopott, vagy, hogy mi milyen sz*r
Az meg szerintem, hogy le lehet vedeni valmi szoftveres otletet implementacio nelkul egy nagy hulyeseg.. itt lenne az ertelme az opensourcenak.. csak olyat lehetne levedeni aminek nyilvanos a kodja..(legyen az valami meta kod, de nem olyan amit a patent leadasakor nem lehet megvalositani..)
Ja es azt valoban ne feledjuk, opensource az nem ingyenes! -
atomkrumpli #28 ez a parallel valami cloud-os cég, gondolom ezért nem szeretné ha a MS beleköpne a levesükbe, az OpenVZ meg gondolom nem olyan népszerű mint ahogy Szergej szeretné pedig pumpálja bele a pézt, csak jár a szája -
gopher #27 "A nyílt forráskód egy nagy rakás sz..! Gyűlölőm a nyílt forráskódot."
Akkor talán nem kéne egy webhostingos rendezvényen részt venned teeee.... Ha nem lett volna a GNU/Linux/Apache kombó, valószínűleg te sem lennél ilyen pénzügyi állapotban teeee.... -
physis #26 A szakember véleményéből (a cikkben):
,,A legnagyobb probléma az, hogy nem aszerint döntenek ezek a fejlesztők, hogy mit akarnak a felhasználók, vagy minek lenne a legnagyobb értelme technikai szempontból, hanem a projektvezetők személyes előszeretete és szimpátiája alapján.''
Ez azonban szerintem nemcsak hátrány, hanem előny is lehet, hiszen a ,,környezet'' nem állandó, hanem folyton változik. (Analógia: a környezet változása és az evolúció). Az akadémiai szférából érkezett funkcionális programozás eddig tényleg csak egy szűk ökológiai fülkét foglalt el eddig, de a sokmagvas processzorok megjelenése a párhuzamosság kezelésének olyan követelményét állította fel, ahol a funkcionális programozás jelentősége esetleg megnövekedhet:
,,Since early 2006 there has also been some buzz about functional programming and parallelism. Since people like Simon Peyton Jones have been worrying about parallelism off and on since at least 1984, I'm not holding my breath until functional languages solve the multicore problem. But it does explain some of the additional buzz right about now.''
A tudományt (és a tudomány által közvetlenül inspirált, ,,akadémiai eredetű'' programozási nyelveket, technikákat) valóban nemcsak a szoros szükség és mindennapi érdek vezérli, hanem valóban egyfajta elvont esztétikai érzék is. Ebben igaza lehet a szakembernek, azonban szerintem ez néha esetleg váratlanul éppenhogy óriási előnnyé is válhat (a környeet hirtelen változásával), szóval nemcsak nyűgként kell mindig tekinteni. -
MrImy #25 Hehe! Az MS Internet Explorer népszerűsége zuhan mint állat, nem csod, hogy Szergejünk látva a NYÍLT FORRÁSKÓDÚ Firefox népszerűségét kezdi érezni a saját bőrén is a szűkülő zárt forráskódú piac zsugorodását.
Firefoxra visszatérve, a következő mondattal vetem össze:
"A legnagyobb probléma az, hogy nem aszerint döntenek ezek a fejlesztők, hogy mit akarnak a felhasználók, vagy minek lenne a legnagyobb értelme technikai szempontból, hanem a projektvezetők személyes előszeretete és szimpátiája alapján."
- teljes felület testre szabható,
- kiegészítők tömkelege,
- sebesség
Ebből a háromból mire nincs szüksége a felhasználóknak?
-
physis #24 A tudomány által közvetlenül ihletett, azoknak a szellemét még közvetlenül magukon hordozó szoftverek, hogy ezek mennyire praktikusak, vagy mennyire esetlenek, mennyire sutácskák, menyire sok igéret és lehetőség van előttük...
... szóval ez a kérdés régóta terítéken van. A funkcionális programozók körében mindenképp, főleg a Haskell közösségben. Nem is beszélve a rengeteg algebrai, kategoriaelméleti, logikai programnyelvről (egy durvább példát említve, Charity).
Az akadémiai szféra néha meglepő módon közvetlenül is betörni az IT világába. Például a funkcionális proramnyelvek sok jó tulajdonsága annak köszönhető, hogy nagy elméleti tisztaságra törekednek, és erős matematikai eszközöket használnak. (John Hughes: Why functional prgramming matters.) És ezen nemcsak függvényeket értek, hanem olyan mély matematikai elméletekből köcsönzött ötleteket is, mint például a kategóraelméletből kölcsönzött ,,monászok'':
Innen jött: Monászok (kategóriaelmélet)
Így jelent meg a funkcionális programozásban: Monászok (funkcionális programozás)
én is használtam már monászokat parse-olásra, XML-feldolgozásra, sőt, primitív, sablonos, természetes nyelvi fordításra is jól beváltak, leglábbis tudtak annyit, mint a yacc. De ezenkívül még rengeteg dologra jók, ez igazából egy keretrendszer, és elképesztően különböző dogokat foglal szerves egységbe.
Hogy menyire szabad szoftver mindez, azt nem tudom, azt sem is tudom, hogy ez a kérdés így felmerült-e valaha, ugyanis ezeknek a dolgoknak a nagy része eleve az akadémiai körökből érkezett, ebből azt gondolom, hogy a zártság ötlete nem is nagyon merült fel. A Miranda, úgy tudom, nem volt szabad, de a Haskell szerintem mindig is szabad volt, megalkotói tudatosan törekedtek rá, hogy a Haskell funkcionális programozás lingua franca-jává válhassék (ez a cél sikerült is szerintem).
Ha az előbb említett szoftverre korlátozzuk a vitát (darcs), akkor is felmerül itt ez a vita, hogy a tudósi és a mérnöki szemlélet hogyan viszonyul egymáshoz:
Darcs vs Git: mathematician versus engineer -
physis #23 A darcs szabad szoftver, és szerintem szerintem jelentős innovációnak mondható. Szóval innovatív, és ha máshogy nem, hát legalábbis ötletgazdagság szempontjából mindenképp jelentős. (Piaci értékét, gyakorlati eltejedtségét nem tudom megítélni, mindenesetre Haskell-körökben eléggé elterjedtnek mondható.)
Egy fizikus találta ki, és számomra úgy tűnik, részben éppen a kvantummechanikából merítette az ötletet (bár az önvallomás esetleg másképp is érthető):
,,I think a little background on the author is in order. I am a physicist, and think like a physicist. The proofs and theorems given here are what I would call ``physicist'' proofs and theorems, which is to say that while the proofs may not be rigorous, they are practical, and the theorems are intended to give physical insight. It would be great to have a mathematician work on this to give patch theory better formalized foundations.
From the beginning of this theory, which originated as the result of a series of email discussions with Tom Lord, I have looked at patches as being analogous to the operators of quantum mechanics. I include in this appendix footnotes explaining the theory of patches in terms of the theory of quantum mechanics. I advise against taking this analogy too seriously, although it could provide some insight into how a physicist might think about darcs.''
A gyakorlati cél: a kvantumechanikából merített analógiákat arra használni, hogy verziókezelő rendszert alapozzunk rá, méghozzá elosztott verziókezelő rendszert. A fizikából merített analógiák alapján egy következetes ,,patch elméletet'' lehetett kifejleszteni (Theory of patches)
Valószínűleg a kezdetektől fogva szabad szoftver, bár ezt nem tudom biztosan, mivel nem használom a kezdetek óta (kb. egy év késéssel kezdtem használni), de mindenesetre, amióta használom, azóta open source volt. -
physis #22 Törött linkek javításai (megpróbálom megfelelő kontextusba helyezve összefoglani őket):
A matematika alapjainak vizsgálata során a századfordulón felmerült néhány különös paradoxon, amit a matematikusok egy része akkoriban a tudomány alapjait érintő válságként élt meg. Ezeknek a paradoxonoknak az elméleti, logikai felodására tett kisérletek egyike volt a kombinatorikus logika, amely radikális módon, a formalizmus szélsőéséges leegyszerűsítésével, a változók kiküszöbölésével próbált eredményt elérni, sokszempontból sikeresen. Később kiderült, hogy a radikálisan letisztított elméleti keretek egyben arra is jók, hogy a programozásnak egy különösen kedvező formáját alapozzák meg (könnyű debugolás, fordításidejű automatikus hibafelderítés, bizonyos hibák eleve lehetetlenek, újrafelhasználhatóság és modularitás magas foka). Az eredetileg tisztán elméleti célokra létrehozott kombinatorikus logika a modern funkcionális programozás egyik előfutárává (és egyben első képviselőjévé) is vált. -
physis #21 Ez szerintem sokoldalú kérdés, és nem is tudok hozzászólni, csak két gondolatot hozzátenni.
Eukildeszi algoritmus
Szűkebb szakmai (algoritmuselméleti) szempontból egyetértek azzal az állítással, hogy az euklideszi algoritmus szoftver. Az őt kifejező matematikai képlet majdnem egy az egyben megegyezik egy magasszintű, deklaratív programnyelven írt forráskóddal (pl. a megfelelő Haskell programmal).
- Az eukideszi algoritmus olyan szerencsésen szűk területe a matematikának,
- a modern funkcionális programnyelvek pedig olyan szerencsésen tömör és magasszintű kifejezőerővel rendelkeznek,
hogy éppen itt átfedésről is beszélhetünk.
Kombinatorikus logika
1924-ben Moses Schönfinkel cikket jelentetett meg arról, hogyan lehetne a matematikai logikából kiküszöbölni a változók fogalmát, amelyek indokolatlan fogalmi bonyolultságot okoznak. Eredeti célja tisztán matematikai, filozófiai. logikai volt. Ezt a főcélt nem sikerült elérnie, de később Haskell B. Curry is hasonló kutatásokat folytatott, mivel szerinte a változók fogalmának kiküszöbölése magyarázatot ad néhány kellemetlennek tűnő matematikai paradoxon pontos gyökerére is. Curry termékenynek tartotta Schönfinkel gonolatát, sok mindenre eleve tőle függetlenül jött rá, kijavított benne néhány hibát, és továbbvitte a gondolatot.
Kombinatorikus logika (combinatory logic)
Ez idáig tiszta matematika, annak is a legdurvább, meta-matematikai, ,,köldöknézős'' ága, amely a saját alapjait akarja megérteni. De most jön a lényeg.
Funkcionális programozás
A Schönfinkel által felfedezett formalizmus egyben az első [url=http://en.wikipedia.org/wiki/Functional_programming]funkcionális programnyelvnek is tekinthető. (Ha nagyon erőltetjük, akkor a matematika egyes formalizmusait tekinthetjük még korábbi előfutároknak is, de Schönfinkel javaslata az első, amit egy az egyben lehetne egy modern funkcionális programnyelvként is használni.) Kiváncsiságból írtam is Schönfinkel formalizmusa alapján egy interpretert, és aztán megnéztem, mi mindent lehetne benne programként lekódolni: tömbök, listák, fák, Fibonacci-számok, önreprodukáló program (egy primitív evolúciószimulátor magja), ... szóval mindent, amit egy programnyelvtől elvárunk. Röviden: a kombinatorikus logika egyben Turing-teljes programnyelvnek is tekinthető, segítségével viszonylag triviálisan össze lehet ütni egy jól működő, teljes interpretert. És mindez nemcsak elméleti lehetőség, de a gyakorlatban jeentősnek bizonyult, mert a mai funkcionális programnyelvek elméleti megalapozása valóban innen is származik.
Háttér
Szóval egy szorosabb szakmai kontextusban azt gondolom, hogy bár a matematika legnagyobb része nem algoritmikus, hanem ,,jóval több annál'' (egzisztenciabizonyítások, valós számok), de a matematika egyes szűkebb részei korrrekt módon tekinthetők akár algoritmusoknak, szoftvereknek is.
Viszont a tágabb, társadalmi, lélektani, emberi kontextushoz nem tudok hzzászólni, nem értek hozzá. Úgy tudom, a szerzői jogi törvény kiveszi a matematikai tételeket a szerzői jog hatálya alól (egyébként a folklór alkotásait is). A pontos ismeretelméleti hátteret nem tudom.
Olvastam egy matematikus írását arról, hogy miben különböznek a matematika alkotásai lényegükben a szoftveres és a mérnöki alkotásuktól, miben más a két ágazat motivációrendszere, fejlődése. Sajnos az érvelést nem tudtam megérteni, bármennyire is tetszett.
Safarevics orosz matematikusnak vannak érdekes (már-már transzcendens) gondolatai a tudomány kollektív építkezésmódjáról.
,,A matematikára vetett felületes pillantás azt a benyomást keltheti, hogy az sok, különböző kontinenseken és korszakokban szétszórt tudós egyedi erőfeszítésének eredménye. Belső logikája azonban sokkal inkább egyetlen intellektus munkájára emlékeztet, aki szisztematikusan és következetesen gondolkodik, és csupán eszközként használja ki az emberi individuumok sokféleségét. Zenekarra hasonlít, amely valakinek a szimfóniáját adja elő. A témát az egyik hangszer átveszi a másiktól, amikor az egyik éppen abbahagyja, a másik kezd bele és tökéletes pontossággal adja elő.''
és még sok más különös gondolata.
Egészében véve, a tudomány egy félelmetesen sikeres és szélsőségesen innovatív opensource vállalkozás, de mivel kontextusa, alapmotivációja, társadalmi begyázottsága, és a természethez való viszonya sokban különbözik a mérnöki területektől, ezért nem tudom a választ, és nem is merem megkockéztatni. -
ozric #20 Egy matematikai algoritmus mióta szoftver? Vagy leírod egy papírra az FFT képleteket, és máris látod számítógép és lejátszó nélkül a DVD filmet, Martix Manus? -
ozric #19 itt nyilt forrásról beszélünk vagy RMS-ről
Szó sem esett sem a GPL-ről, sem RMS-ről. Nyílt forrás az, aminek legálisan elérheted a forráskódját. Számomra a szabad szoftver az, aminek az elérhető forráskódját legálisan módosíthatod vagy beszállhatsz a fejlesztésbe. Természetesen mindkettőnek vannak árnyalatai, de ezek most nem fontosak.
Tehát szabad csak nem RMS féle szabadság. A MIT is szabad de az sem RMS féle szabad.
Amit RMS hirdet, az szélsőség. De azért dicsérni is illik, a GNU-s GCC miatt létezik a Microsoft Visual Studio Express Edition. Nevezzük szabad szoftvernek azt, aminek a forráskódját szabadon módosíthatod és terjesztheted. RMS meg nem csak szabad szoftvereket akar, hanem harcol egy általa szabadnak gondolt világért és el akarja taposni a zárt termékeket. Álmodik a nyomor. Viszont elég jól megfogalmazott dolgokat, amik viszonyítási alapnak megfelelőek.
Hülyeség azt gondolni, hogy csak a GPL a szabad szoftver és főleg, hogy csak az open source mert nem.
Ez így van, de az állításomat evvel még nem cáfoltad meg. Továbbra is fenntartom, hogy egy szabadalmaztatott elemeket tartalmazó nyílt forrású szoftver problémás, ha a licenc nem tartalmaz szabadalmi engedélyeket (mint pl. a GPLv3). Ilyen esetben a nyálad csorgathatod, de az elérhető forráskóddal legálisan nem tehetsz semmit sem.
A magyar SZJT kimondja:
42. § (2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.
Azaz még Magyarországon is érvényt lehet szerezni egy amerikai szabadalomnak, ha a nyílt forrású licenc-ben van rá utalás.
és miért ne lehetne nyilt forrás szabadalmakkal (hülyeség de nem lehetetlenség).
Mi van? Van fogalmad arról, hogy hány nyílt forrású szoftver tartalmaz szabadalmakat? Amerikában a szabványok is tartalmazhatnak szabadalmakat, lásd pl. Microsoft OpenXML (ISO/IEC 29500).
Na de ez off topic duma
Gondolkodjál, ember! A cikk címe: szar a nyílt forrás. De hogy mi a nyílt forrás az off topic? -
turul16 #18 Mondjatok egy olyan egyedi otletet, ami a nyilt forraskodban szuletett meg, es nem fizetos szoftvercegnel.
Joval a zart forras elott -
#17
Az is gond hogy egy piacot sok disztribúcióval céloznak meg ami megosztja a közöséget/erőket.
Szerintem fontosak a nyilt szabványok, de a jövő inkább a jól dokumentált példákkal ellátott könnyen használható rendszereké, amiknek a forráskódját emberi árért megvásárolhatják akár. -
BlackRose #16 Most komolyan... itt nyilt forrásról beszélünk vagy RMS-ről? Egyébként a CDDL alkalmazható csak nem keverhető GPL-el (ha jól tudom inkább a GPL miatt különben) ezért is van az, hogy pl. BSD-ben van, Linux-ban nincs és MacOSX-ben is van/volt. Tehát szabad csak nem RMS féle szabadság. A MIT is szabad de az sem RMS féle szabad. Hülyeség azt gondolni, hogy csak a GPL a szabad szoftver és főleg, hogy csak az open source mert nem. Na de ez off topic duma, a lényeg, hogy mindkét modelnek (open source, closed source) megvan az előnye és hátránya és nem zárják ki egymást.
A szoftver szabadalmaknak meg tényleg semmi közők a nyilt vagy zárt forráshoz, lehet zárt forrás szabadalmak nélkül is és miért ne lehetne nyilt forrás szabadalmakkal (hülyeség de nem lehetetlenség). Egyébként én nem támogatom a szabadalmakat és nem csak a szoftverek esetében hanem minden esetben. -
mujahedin #15 sok innováció van az opensource-ban, csak nagy részéről nem is tudunk mert nem acsarkodnak rajta a nagy cégek mint az zárt szabadalmaknál, és nem próbálnak meg olyan dolgokat levédeni mint pl az egérkattintás... -
ozric #14 ZFS (OpenSolaris)
Rossz példa, valóban nyílt forrású, de nem szabad szoftver. Az innovatív elemek szabadalmaztatva vannak, amit a Sun féle CDDL megenged. Azaz a innováció továbbra is zárt (szabadalmi engedély köteles).
Python, Ruby, jQuery
Lehet hogy tévedek, de szerintem nem tartalmaznak lényeges innovációt, inkább csak a meglévő technológiák finomhangolása. Elvitathatatlan, hogy rendkívül hasznosak. Talán inkább számtalan apró fejlesztés van bennük, mint néhány nagyobb kaliberű. -
BlackRose #13 ZFS (OpenSolaris), Python, Ruby, jQuery, ...
Ilyen szempontból egyik sem előnyös, a valóságban a zárt forrás azért mutathat fel több innovációt mert ott az nélkül döglött vagy, a nyilt forrásnak inkább a piac fedésére alkalmas mint új piacok felnyitására, ott fenn lehet maradni kisebb innovációval is, viszont a költségek disztribuciós modelje lehetővé teszi, hogy a softver gyorsabban terjedjen. Szóval a lényeg, hogy a nyilt forrás jelenleg kevésbé innovatív persze ez nem jelenti, hogy a jövőben is igy marad. Hiszen egy pillanatban amikor a piac már jobban fedett lesz, a nyilt forrásnak is muszáj majd innoválni sokkal gyakrabban mint jelenleg. És nem hiszem, hogy gond lesz, hiszen a tudás megosztása elég biztos út az innováció felé. Csak most éppen nincs szükség, és mint tudjuk a szükség az innováció anyukája. -
ozric #12 Mondjatok egy olyan egyedi otletet, ami a nyilt forraskodban szuletett meg, es nem fizetos szoftvercegnel.
Ez a gondolat annyira értelmes, mintha azt kérdeznéd van-e olyan szabadalom, amelyiket nem használtak fel kereskedelmi célra, hanem egyből közkinccsé vált. A valóság azonban az, hogy egy szoftvert több licenc alatt ki lehet adni. A nyílt forrás nem cél hanem eszköz. Egyre több olyan szoftver van, amelynek van kereskedelmi és szabad szoftver verziója (pl. Qt, MySQL, StarOffice/OpenOffice, stb). Az újdonságok és az innováció a kereskedelmi termékben jelenik meg először, és ez így van rendjén. Szerintem nagyon nem érted mi a lényege a szabad szoftvereknek és mi a nyílt forrás. Javaslom olvass egy picit utána mivel közkincsben keresel egyediséget. -
Selbamaci #11 Errol a cegrol beszelunk, es halkan megjegyzem, hogy olyan szinvonalu es minosegu programokat keszitenek, amikrol nyilt forraskodban altalaban csak almodoznak. Zsir profik, pl az Apple inteles gepeire a virtualizacios szoftverek 90%-ekat ok adjak, a VMWare csak kaparaszik utanuk.
Leszamitva az eros jelzoket altalanossagban igaz, amit ir. Mondjatok egy olyan egyedi otletet, ami a nyilt forraskodban szuletett meg, es nem fizetos szoftvercegnel. Ne a Linux-ot mondjatok, hogy oprencer meg minden, hanem pl lebego ablak vagy medialejatszo vagy valami ilyesmi. -
Lowosan #10 Ha erről a cégről beszélünk nem is csoda hogy nem hallottam, ez sokkal inkább cégeknek való szolgáltatásokat nyújt, de attól függetlenül ne fikázzon... -
MacropusRufus #9 "A nyílt forráskód egy nagy rakás sz..! Gyűlölőm a nyílt forráskódot. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a kommunizmusban nőttem fel és ezt az egész közösségi összetartozásról szóló maszlagot nem bírom tovább hallgatni...."
ez megkora sz@r szöveg... mitől jobb egy olyan cég amit egy managment irányít?
Azok sem tudják mi kell a usernek.
"A kizárólag nyílt forráskódú projektekben egyszerűen nem valósítható meg
minőségi, gyors és tökéletesen koordinált programirányítás. "
úgylátszik ezt nem tudják az MS-nél ui. az MS szervercsaládjának bizonyos program elemei a SuSE Linux Enterpise serverből van liszencelve.
Tehát addíg volt szar míg egy olyan csapat dolgozott rajta akik nyílt forráskódot fejlesztenek (ui. ugyan ez a csapat - többek közt - fejleszti a SuSE-t is) de amint fizetős lett már sokkal jobb.
Ezt a buta maszlagot a kommunizmussal meg rohadtúl nem értem... Pont azért kellene - sztem - a nyílt rendszert favorizálni mert a kommunizmus eléggé csukott volt, ez van ezt kell szeretni, kb. mint a zárt forráskóduaknál. Valószínűleg a srácnak nincs igénye arra, hogy a saját rendszerét a saját szája íze szerint szabja át (akár úgy is, hogy bizonyos programrészeket átír!). Miért? Mert az élete nagyrészét ott élte le ahhol nem igazán díjjazták a másképpen gondolkódókat...
-
Lowosan #8 "A legnagyobb probléma az, hogy nem aszerint döntenek ezek a fejlesztők, hogy mit akarnak a felhasználók, vagy minek lenne a legnagyobb értelme technikai szempontból, hanem a projektvezetők személyes előszeretete és szimpátiája alapján."
Csak egyetlen kérdés: a zárt forráskóddal dolgozó és bevételt szerző cégeknél nem megeshet ugyanez?
Személy szerint nem kevés nyílt forráskódú szoftverrel meg vagyok elégedve, de használok fizetőset is, mindnek megvannak az előnyei és a hátrányai, egyazon kategórián belül (pl: irodai szoftver, böngésző, képszerkesztő) és kategóriától függetlenül. És a fenébe is, hadd döntsünk már mi arról hogy mi jó nekünk, ne az ilyen zsebredolgozósok verjék a nyálukat
Lelkesen fikáz minden céget, egyik se tud semmit, ahhoz képest a Parallelről most hallok először, és még csak nem is azért mert valami szépet és jót leraktak az asztalra.
Egyedül abban van igaza hogy túl sokféle asztali Linux feljesztése megy egyhuzamban, ha csinálnának 3-4 félét határozott célokra - pl: otthoni használat, programozás, szerverkedés - akkor biztos nagyobb részesedést érhetnének el ők is. (Csak zárójelben mondom, a linux disztribúciókkal kapcsolatos tudásom erősen hiányos, szóval ha valami rossz kérem javítsanak ki.) -
ozric #7 sok nyílt kódú programra épített programot adnak el jó pénzekért
Nem ez a lényeg. Nem a szoftvereket kell birtokolni, hanem a felmerülő igényekre és szükségletekre kell megoldásokat találni. Sok buta ember még ma is szentül meg van győződve, hogy elég Microsoft terméket vásárolni, azzal minden meg van oldva, elég birtokolni. Holott az üzemeltetés, szerviz/tanácsadás, integráció, célterületi optimalizáció és a többi "szoftvervásárlás utáni dolog" legalább olyan fontos. Ha a sokat emlegetett TCO-t nézzük, akkor a szoftver "birtoklási költsége" már nem is nagy a többihez képest. Annak ellenére hogy valami ingyenes vagy szabad szoftver, hatalmas pénzeket lehet keresni. Aki meg ebbe belekeveri hogy az ingyenes és a szabad szoftver kommunista csökevény, annak a zárt termékek piacából származik a jövedelme. :-) Nem láttam még rendszergazdát aki ingyen dolgozna, sem szervizt aki ingyen javítaná a Linuxos gépeket, de olyan embert sokat, aki nem volt képes megérteni, hogy sok szabad szoftvert fejlesztő programozó többsége is megél abból amit csinál. -
ozric #6 A nyílt forrású szoftverek lefedik az egész IT-t. Az egész IT meg lefedi az emberi tevékenységek több mint 95%-t. Tehát általánosítani nem épeszű dolog. Valamilyen célra rendkívül jó, másra rendkívül rossz. Jó példa a Linux, a szuperszámítógépek között kb. 90%-os a részesedése, az asztali (desktop) rendszereknél kb. 1%. Viszont nagyon kevés olyan terület van ahol szinte tökéletes a nyílt forrás, például a tudományos kutatásban. A zárt forrású (kereskedelmi) termékek sem az ördögtől valók, de szerintem az kizárólagosan nyílt vagy zárt forráskódú szoftverek használata már komoly hitkérdés. Nagyon sokan a tévhitek miatt (főleg a magyar céges és állami környezetben) vagy nem használnak semmilyen szoftvert, vagy csak fizetőset. Holott a szabad szoftvereket (pl. OpenOffice) lehet egy minimális szolgáltatásként alkalmazni, ha meg többre van szükség mint amit tud, nem bűn dobozos szoftvert vásárolni. -
gemihu #5 Na mert a nem nyílt forráskódú szoftverek fejlesztői a vevők érdekeit nézik. Egy monopol helyzetben lévő cég bármit képes ráerőltetni a felhasználókra. Arról nem is beszélve,hogy sok nyílt kódú programra épített programot adnak el jó pénzekért egyes cégek.
-
BlackRose #4 Hülye politika... az ami fontos, hogy amit csinálunk ér e valamit vagy nem.
Különben a nyilt forráskód nem más mint egy nem monetáris csere. Fejleszthetek mindent magam (kurva sokbe kerül) vagy fejleszthetek egy kis részt a többit meg használom mások fejlesztéséből (és az én fejlesztésemet adom cserébe).
Szóval mindkét fejlesztési modelnak megvan az előnye és hátránya, nem tartom egyiket sem jobbnak, a kérdés, hogy mit fejlesztünk és mekkora piacra. Van ahol a nyilt forráskód nem működik mert túl sokat kell adni azért a piciért amit kapunk. A Microsoftnak pl. igy van, mivel elképesztő kódbázis van a birtokában és nem igen van valami ami másnak van és neki nincs akkor nekik a nyilt forrás nem felel meg. Viszont ők is azelőtt tévedtek mert azt hitték, hogy az open source az ellenségük, most már szerencsére kezdik látni, hogy nem, kezdik látni, hogy a két model nem zárja ki egymást. És persze van ahol a zárt kód nem működik mert túl sokat kellene fejleszteni (drága) és olyan dolgokat amelyek már szabadon elérhetőek.
Gondolom ez a pofa még nem ért oda, hogy ezt megtudná látni. Az open source esetében a lényeg, nem az, hogy Jancsika letőltheti ingyen a netről az alkalmazást, hanem az, hogy a fejlesztők mások munkájára építettek és, hogy mások az ő munkájukta építhetnek (nem monetáris gazdasági transzakció).
És még valamit az open source NEM adományokból él ez tévedés (egy pici részük igen) csak éppen a kereskedelmi model más. Sem az IBM, sem a RedHat, sem a Sun (Oracle) sem a Novell és még sokan mások sem adományokból fejlesztenek. -
mujahedin #3 továbbá kíváncsi vagyok volt-e gyerekszobája :D -
vmiki88 #2 csak azért nincs elragadtatva, mert nem jön be lóvé ezekből a szoftverekből.
(vagyis jön adomány formájában).
"A nyílt forráskód egy nagy rakás sz..! Gyűlölőm a nyílt forráskódot. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a kommunizmusban nőttem fel és ezt az egész közösségi összetartozásról szóló maszlagot nem bírom tovább hallgatni. Fél életemen át ezt kellett elviselnem. A legnagyobb probléma az, hogy nem aszerint döntenek ezek a fejlesztők, hogy mit akarnak a felhasználók, vagy minek lenne a legnagyobb értelme technikai szempontból, hanem a projektvezetők személyes előszeretete és szimpátiája alapján."
Sok barátja lehetett neki XD és sokat ért a szoftverekhez is :3 -
mujahedin #1 hasonló idiótákból a magyar fórumokon is van pár :)