Informatika és tudomány

  • physis
    #26
    A szakember véleményéből (a cikkben):

    ,,A legnagyobb probléma az, hogy nem aszerint döntenek ezek a fejlesztők, hogy mit akarnak a felhasználók, vagy minek lenne a legnagyobb értelme technikai szempontból, hanem a projektvezetők személyes előszeretete és szimpátiája alapján.''


    Ez azonban szerintem nemcsak hátrány, hanem előny is lehet, hiszen a ,,környezet'' nem állandó, hanem folyton változik. (Analógia: a környezet változása és az evolúció). Az akadémiai szférából érkezett funkcionális programozás eddig tényleg csak egy szűk ökológiai fülkét foglalt el eddig, de a sokmagvas processzorok megjelenése a párhuzamosság kezelésének olyan követelményét állította fel, ahol a funkcionális programozás jelentősége esetleg megnövekedhet:

    ,,Since early 2006 there has also been some buzz about functional programming and parallelism. Since people like Simon Peyton Jones have been worrying about parallelism off and on since at least 1984, I'm not holding my breath until functional languages solve the multicore problem. But it does explain some of the additional buzz right about now.''


    A tudományt (és a tudomány által közvetlenül inspirált, ,,akadémiai eredetű'' programozási nyelveket, technikákat) valóban nemcsak a szoros szükség és mindennapi érdek vezérli, hanem valóban egyfajta elvont esztétikai érzék is. Ebben igaza lehet a szakembernek, azonban szerintem ez néha esetleg váratlanul éppenhogy óriási előnnyé is válhat (a környeet hirtelen változásával), szóval nemcsak nyűgként kell mindig tekinteni.