physis#22
Törött linkek javításai (megpróbálom megfelelő kontextusba helyezve összefoglani őket):
A matematika alapjainak vizsgálata során a századfordulón felmerült néhány különös paradoxon, amit a matematikusok egy része akkoriban a tudomány alapjait érintő válságként élt meg. Ezeknek a paradoxonoknak az elméleti, logikai felodására tett kisérletek egyike volt a kombinatorikus logika, amely radikális módon, a formalizmus szélsőéséges leegyszerűsítésével, a változók kiküszöbölésével próbált eredményt elérni, sokszempontból sikeresen. Később kiderült, hogy a radikálisan letisztított elméleti keretek egyben arra is jók, hogy a programozásnak egy különösen kedvező formáját alapozzák meg (könnyű debugolás, fordításidejű automatikus hibafelderítés, bizonyos hibák eleve lehetetlenek, újrafelhasználhatóság és modularitás magas foka). Az eredetileg tisztán elméleti célokra létrehozott kombinatorikus logika a modern funkcionális programozás egyik előfutárává (és egyben első képviselőjévé) is vált.