459
-
Peetkiller #202 Nem vagy hülye, senki nem mondta. Én is csak azt próbálom elmondani, hogy nem mindig igaz az egyenlet, ha nem ismered az egyenlet minden összetevőjét. -
Juszufka #203 Az energiának sok formája van. A konnektorból sem gőz jön, pedig az erőműben még azt fejlesztenek. -
#204
Ekkora faszságot ilyen magabiztosan előadva is régen láttam már. -
Nos #205 Peetkiller, nem szeretem a személyeskedést, de ezt már ne. Te egy párhuzamos univerzumból jöttél, ahol máshogy működik a fizika. Sok marhaságot összehordtunk már ehhez a cikkhez kapcsolódva, de a tied nehéz lesz letaszítani a dobogóról. "A foton=elektron, csak megfelelő sebességre gyorsítva" Na ezt honnan vetted? -
#206
Szerintem nem hurrogott le itt senki,egyebkent sajnalom,hogy az osszefuggest nem latod a ket dolog kozt.nagyon is osszefugg a ket dolog.(szerintem,az utazashpz nem mindig lesz szukseg valamilyen eszkozre,talan a nelkul is kepesek leszunk nagyobb tavolsagok beutazasahoz.az egyik srac fel is vetette azt a gondolatmenetet ,hogy fenysebesseggel utazva mint energia,hullamforma alapotaba utazunk,es vajon tudunk e. Letezni ilyen halmazallapotban?sajnalomhogy ennyire tulmisztifikalom a helyzetet,de kivancsi vagyok ,hoy masoknak van e otlete vagy hasonlo gondolatmenete a temaban.emlekeztek a halalhajo cimu filmre? Bocsanat az ekezethianyos irasomra de ipoddal keszult.tisztelettel....
-
#207
Bogs martonrobynak ment -
Doktor Kotász #208 Amit a teleportációról írtok, hogy itt lebomlunk, ott meg felépít minket valami gép, azzal egy probléma van.
Itt meghall az aki kipróbálja, ott meg teremtődik valaki más, aki tök ugyanolyan, mint az aki itt megsemmisült.
De ez akkor is egy ember likvidálásáért cserébe teremteni egy másik életet.
És ez semmiben sem különbözik attól, mintha az itteni embert odaklóónoznák minden atomjának pontos kvaantumállapotával megeggyezőleg, de hogy ne legyen később jogi, erkölcsi, érzelmi gubanc abból, hogy ketten vannak, az ittenit gyorsan tarkón lövik, és elégetik egy ipari kemencében, a hamvait szétszórják, hogy ne maradjon utána kézzel fogható "nyom".
A cikket fikázóknak meg csak annyit mondanék, hogy aki szokott gondolatkísérleteket végezni, az már régen erre a következtetésre jutott, amire a cikk. Ha szilárd anyag fénysebességgel összemérhető sebességgel mozogna, akkor az egyszerű részecskékkel való ütközés is óriási terhelést jelentene a szerkezetre, és a benne utazókra nézve, de ha egy centiméteres közetdarabbal ütközne a test, az egy hirosimai robbantás erejével böven felérne. Huzz egy vonalat egy tetszőleges irányba, és pár fényév távolságra és a vonal mentén képezz egy hengert rá. Ebben a képzeletbeli csőben fog elhaladni az űrhajó. Százával, ezrével lesznek benne centiméteres kőzetdarabok.
Mondjuk egy olyan szerkezet, ami nem a térben halad, hanem elől "megeszi" a teret, hátul meg "kiszarja", az -
Nos #209 Hmm, ez a megeszi/kiteszi gépezet nagyon jónak tűnik. Ez még talán meg is valósítható belátható időn belül. (Na nem erre az évszázadra gondolok.) -
Epikurosz #210 kevered a dolgokat.
a hf a hullám energiája, az mcc pedig a nyugalomban lévő tömeg immanes energiája.
a kettőt az elektron esetében össze lehet adni.
foton esetében nem lehet a kettőt megfeletetni egymásnak, mert a fotonnak nincs nyugalmi tömege.
a képlet, amúgy úgy van (djhambi belekötött, mikor felírtam kb. 1,5 hónapja), hogy:
E=hf + mcc + mgh + mvv0,5
A foton esetében semmi nincs, csak hf (mert hullámról beszélünk).
Amikor "becsapódik" (igazából a hullám interferál egy másik hullámmal), akkor ez az energia alakul át pl. hőenergiává vagy mozgási energiává (amikor pl. átadódik az elektronnak, amely így kilökődik addig stabil pályájáról).
-
Epikurosz #211 "Szerinted a napelemek mit termelnek?? Fotont? mi lesz a fotonból ha csapdába esik?"
Nem a fotonból lesz áram, hanem a fotonok (EM hullám) által gerjesztett MÁR OTT LÉVŐ elektronok kezdenek el mozogni, így alakul ki a villanyáram.
A foton nem alakul sehová, nem is tudna, mert nincs olyan, hogy foton, csak elektromágneses hullám van. Az elektromágneses hullám az energiáját csomagokban adja le, ezért hisszük azt, hogy van foton. -
Epikurosz #212 Egyébként, amit mondok, azt fényesen bizonyítja az, hogy kb. 20 év múlva a napelemek kimerülnek, ki lehet dobni őket.
Ha a foton alakulna át elektronná, na az jó lenne, mert a napelemek örökéletűek lennének. -
kvp #213 Olvasva a forumot egy dolog vilagos. A legtobb forumozonak remes a felfogokepessege vagy csak nem tud angolul. :-)
Mindenesetre az tovabbra is igaz, hogy a cikkben emlitett prof altal leirt problema mar kozel 50 eve nem problema es ma mar akar kepesek is lennenk olyan urhajot epiteni ami ezt a technologiat hasznalja. (magancegek dolgoznak is a technologian) Csak utanna kell nezni Bussard-nak es a vasimir hajtomunek.
Az, hogy az emberiseg eljut-e mas csillagokhoz csak azon mulik, hogy tuleljuk-e magunkat addig amig ez osszejon. Semmilyen technikai akadalya nincs a dolognak, csak sok ido kell hozza.
Aki meg mindfele vilagito tehenet keres a foton idejenek leirasa utan, annak uzenem hogy nezzen meg egy tehenet az infravoros tartomanyban es ott pl. tenyleg vilagit. :-) /bar az illeto valoszinuleg ott is sotet, lasd: roliika/
"Egyébként, amit mondok, azt fényesen bizonyítja az, hogy kb. 20 év múlva a napelemek kimerülnek, ki lehet dobni őket."
A napelemek nem merulnek ki, csak a sugarzas hatasara roncsolodik a kristalyszerkezetuk. Ami vegul is normalis, ha a fotonok allandoan lokdosik a napelem atomjainak az elektronjait. -
exac #214 A cikk egyoldalú. Nem mondom, hogy valótlant állít, de nem veszi figyelembe azt, hogy a sebesség növelésére irányuló törekvés magával vonja azt is, hogy az erre használt technika is változik.
Csak azt tudom felhozni példának, hogy ha a robbanómotor feltalálója és társai elgondolkodnak volna azon, hogy képes lesz-e az ő elméletük, és az általuk felfedezett hajtóanyag továbbfejlesztve képes lesz akár 1000km/h sebességet is elérni, de a mindennapokban, biztonságosan akár 150-300km/h-t (autók, vonatok)
Biztosan azt mondták volna, hogy ez lehetlen, felrobban, halálos, kivitelezhetetlen. Pedig nem. Nem az, csupán JELENLEG az.
A cikk azért egyoldalú, mert nem gondolkodik el olyan technológiákon, amelyek ugyan még nem léteznek: káros sugárzást elhárító erős mágneses tér (mint pl a föld ilyen tere), vagy a sugárzást kioltó (nem elnyelő) technológia. Vagy egyéb erőtér, amely képes elhárítani az útból a H részecskéket, vagy adott esetben semlegesíteni azokat. Ellenben elgondolkodik a fénysebesség emberi alkalmazásán, ami szintén nem létezik...
Nem gondolkodik el azon sem, hogy mivel a fénysebesség már a jelen fizika határát súrolja, előfordulhat, hogy ott teljesen másképp viselkednek az fizika törvényei. Erre számos más példa is van. Régen nem tudták megmagyarázni, hogy a víz miért pont +4°C-os hőmérsékleten a legsűrűbb. Ma már meg tudják. Ez sem volt egy adott korban egyértelmű. Ma már az.
Azon sem gondolkodik el, hogy nem feltétlenül szükséges a fénysebességet ebben a térben elérni. Elérhetjük alternatív térben is, ott lehet hogy nincsenek H atomok. Még ugyan nem fedeztük fel, de megtörténhet. Még azt sem fedeztük fel, hogyan kell egy-két atomnál nagyobb testet fénysebességre gyorsítani.
Szívesen olvasnék egy olyan cikket is, ahol ezek az alternatív technológiák is meg vannak említve. Egy kis jövőkutatás, ha már a jövőn gondolkodunk :) -
Epikurosz #215 Az anyag kimerül, kifárad. Ne légy ennyire értetlen, mert 1ről beszélünk.
Egyébként, az a megtiszteltetés ért titeket, az SG fórumozóit, hogy egy szenzációs bejelentést teszek, most rögtön: a foton csak hullám, nem higgyetek azoknak, akik szerint korpuszkula is.
Ennek bizonyítására kidolgoztam egy rém egyszerű kísérletet (nem gondolatkísérlet, hanem valódi!), de még gondolkodom, hogy nyilvánosságra hozzam-e itt, vagy sem. Legyen nekem is ennyi kis perverz örömöm, hogy nem hagyom ellopni az ötleteim. Ez ugye megérthető? A kísérlet annyira egyszerű, hogy a hasatokat fognátok a nevetéstől. Hát, igen, ami zseniális és igaz, az egyszerű, csak az ördög bonyolítja a dolgokat.
A végén még én leszek az SG Öveges professzora.
-
Juszufka #216 Itt keress rá arra, hogy energy of a photon. E = hf -
#217
Na és ki gondolta volna az időszámításunk előtt,hogy valaha az ember képes lesz eljutni a marsra (persze nem testben,hanem egy erre kifejlesztett eszközzel).A repülés is csak az 1800-as évek végén vált lehetővé,előtte ez is a lehetetlen kategóriába tartozott...(kivéve azok számára akik saját ötletekkel próbálkoztak még elég primitív eszközökkel :D) -
Peetkiller #218 Szerinted a neoncsőben hogyan keletkezik a fény? az elektromos térben gerjesztett, telített elektronhéjú neon-atomok a rezonancia miatt ledobnak egy elektront, ezáltal a héjuk ismét stabillá válik, de a kilökődött elektron fénysebességgel elhagyja a neoncsövet, ekkor már fotonnak hívjuk... Általános iskola hetedik osztály!!!! meddig elektron az elektron? ha a foton becsapódik egy másik atomba, annak a felső elektronhéjába beépülve elektronná válik, másképpen abszorbeál. Amennyiben az anyag nem hőmérsékleti emelkedéssel reagál, abban az esetben a folyamatot ionizációnak hívjuk. A foton korpuszkula is egyben, nem csak hullám!!!! -
Balu0 #219 Pontosan ezért "találták fel" az energiapalyzsokat a sci-fikben. Köztudott hogy palyzsok nélkül nem lehet fénysebességre kapcsolni mert szétesik a hajó... :D
Energiapalyzs meg előbb lesz a valóságban mint fénysebességre képes jármű, tehát nó para :D -
Epikurosz #220 Ezt sem jól tudod. 
![]()
-
Juszufka #221 Fejezd már be a hülyeség terjesztését, hányan szóljunk még neked? A gázcsövek gerjesztik a gázt, magasabb energiaállapotba hozzák az elektronokat, és az alacsonyabb energiaállapotba visszaugró elektron bocsát ki egy fotont. Nem maga az elektron lép ki. -
who am I 7 #222 jó, sokmindent nem gondoltak régen, nyilván azt sem, h a Nap x milliárd év múlva elégeti a Földet..vagy az magától kihűl..vagy különböző dolgok azonnal el tudják söpörni az emberiséget a Földről..Meg a hírtelen felmelegedéssel, se számoltak még akkor..meg még gondolom ezernyi dolog van, pro-contra, csakhát nem tudunk még mindent :) -
Epikurosz #223 Rákerestem, engem igazol.
Aztán ír a foton tömegnélküliségét megkérdőjelező elméletekről is, amelyek nagyon érdekesek, és nem is olyan hihetetlenek. -
Juszufka #224 Oké, rákeresek én neked és idézem.
"photons are usually symbolized by hν, the energy of a photon, where h is Planck's constant and the Greek letter ν (nu) is the photon's frequency. Much less commonly, the photon can be symbolized by hf, where its frequency is denoted by f."
Mely magyarul: a fotonokat rendszerint hv-vel, a foton energiájával szimbolizáljuk, ahol h a Planck-állandó, és a görög ν (nü) betű a foton frekvenciája. Kevésbé elterjedten hf-fel is jelölhetjük a fotont, melyben f jelenti a frekvenciát.
![]()
-
who am I 7 #225 akarod mondani, csak húr... 
-
philcsy #226 "Szerinted a neoncsőben hogyan keletkezik a fény?"
Hát nem úgy ahogy te leírtad! -
philcsy #227 "a foton csak hullám, nem higgyetek azoknak, akik szerint korpuszkula is"
A fény "csomagokban" való terjedése miatt tekinthető részecskének. Meg lehet számolni őket db-ra. A kizárólag hullámtermészetű dolgokra ez nem igaz. (Hacsak nem definiálod újra a hullám fogalmát.) -
philcsy #228 Ha igazad lenne és a fény = elektron, akkor nem kellene a fénynek negatív töltéssel rendelkeznie? -
#229
:DD
Na azért majd megint kitalálnak valamit...
Az unokáink már a holdon fognak drága épületekben lakni ahol tejes üvegben osztják a levegőt, és ahol a nagy gravitációs számla idegesíti az embereket! :D -
Epikurosz #230 Te ennyire értetlen vagy?
Igazolod azt, amit mondtam, és még te reklamálsz.
Ott írja: "The energy and momentum of a photon depend only on its frequency (ν) or equivalently, its wavelength (λ)" Magyarán: a foton energiája és nyomatéka csak a frekcenciájától függ (vagy ami ezzel egyenértékű, a hullámhossztól". Vagyis a tömegtől nem függ! Akkor minek rabolod az időm?
Ráadásul, én még hajlandó is voltam visszalépni, ugyanis nem zárom ki teljesen a foton tömegszerűségét, ahogy a wikis szócikk is taglalja ezt később. Tehát, az hogy a fotonnak nincs tömege, az a tudomány mai állása szerint jelenthető ki, de a kvantumfizika mániája az, hogy minden kvantálni akar, így a fotonnak is tömeget feltételez, sőt gravitont is feltételez. Olyan ez is, mint a bölcsek kövének keresése, csak más szinten.
A kvantumfizika szerint az egész világ egy nagy labdajátékpálya, ahol a játékosok egymás kezébe dobálnak különböző labdákat. A kavntumfizikusok ezeket a labdákat keresik, próbálják leírni.
A húrelmélet szerint azonban a világ egy nagy hullámgomolyag, a részecskék pedig csomók, amelyek egyes húrokon létrejönnek és továbbítódnak. Minél kisebb egy ilyen csomó, annál gyorsabban terjed. Az általunk ismert legkisebb csomót lehet nevezni fotonnak, amely max. 300.000 km/s sebességgel terjed, ennyi a hullám max. terjedési sebessége az ideális, egyéb interferenciáktól mentes közegben (vákuum).
Jól mondom? -
Polllen #231 Akkor nem csak azt a hajtóművet kell feltalálni, ami fénysebességre gyorsít, de azt az energia pajzsot is, ami megvéd közben...micsoda dráma... 
-
Epikurosz #232 "Az foton tömegét úgy kapod meg, hogy az E = hf összefüggés alapján megkapott energiáját egyszerűen elosztod c^2-tel az E = mc^2 összefüggést használva."
Na, egy ekkora barmot próbálok én oktatni, aki bevallottan utál engem. Hálátlan tanítványa!
Az hiszem ma, amikor a közeli cukrászdában, a törzshelyemen megittam a kávémat, a hölgyemény cukor helyett meszet tett bele. Na, majd kap ő tőlem.
Te, Isten barma!
A hv és az mcc az egyenletnek ugyanazon oldalán vannak, össze kell adni őket. Ha meg átvinnéd valamelyiket, akkor ugye mínuszba menne.
Ma megint rossz napom van. -
#233
Ha lehet ezt a foton=elektron dolgot ne említsd a középiskolától kezdődően mert kivágnak fizika/kémiaóráról. :) -
toto66 #234 Bocs, nem olvastam végig a fórumot, ezért lehet, hogy már írták:
Ez téves:
"Ahhoz, hogy egy csapat 10 éven belül megtegye a Tejút közepéhez vezető utat, a fény sebességének 99,999998 százalékával kell haladnia."
27 000 év alatt esetleg!
A Tejútrendszer középpontja a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában van, távolsága a Naptól 27 000 fényév. -
Juszufka #235 Igen. 132-szer írták eddig. Az első 5-6 alkalommal érdemben is reagáltunk rá. -
toto66 #236 Akkor bocs!
A #155-től lefelé nem olvastam... -
vasziszdasz #237 És ha térkapun dzsavelnak az idegenek? -
warchief #238 Szerintem ez a cikk egy kapitális baromság, már elnézést a cikkírótól! Tulajdonképpen azt is meg lehetne írni, hogy véleménye szerint a városon belül 300 km/óra fölött sosem fogunk tudni utazni, mert akkor már túl nagy lesz az esélye a balesetnek. Úgy persze tényleg nem, ha a mostani technikát vesszük alapul, mint ahogy az Ezeréves Sólyom esetében is a képen a mágikus fénysebesség-gombot.
A cikk első bekezdése is hülyeség, hiszen ki vállalkozna akár fénysebességgel átutazni egy másik galaxisba. Akárhogy is telne az idő "odabent", mégiscsak 2 millió fényévről van szó. És itt is van a fő gond, hogy igaz, hogy a belső szemlélőnek lassabban telik az idő, de csak nekik, és így a kutatási célú, vagy teherszállítási célú utazások is értelmetlenek.
Igazából szerintem ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy lehet-e fénysebességgel haladni, mert csillagközi utazásra kevéske, galaxisközi utazásra meg teljesen alkalmatlan. Szóval, ha lehetséges az ilyen "emberi időn belül eljuthatunk egy másik galaxisig" utazás, akkor azt nem fénysebességgel fogjuk megtenni, és szerintem olyan technika mellett, ami ezt lehetővé teszi, nem lesz gond a hidrogén atom. -
warchief #239 "És ha térkapun dzsavelnak az idegenek?"
Huhh, ezt miért is írtad ide? :) -
pet0330 #240 Hidrogénatomok?!
Én azthittem, hogy a hidrogén molekulás, nem? -
Akuma #241 Nem hiszem, hogy közeli jövőben gondot jelentene egy olyan űrhajó megépítése ami hidrogén nyomás álló. Mivel már manapság is vannak olyan acéltartályok, amelyek 300 bar nyomásra vannak tervezve. Azaz a normál légköri nyomás 300 szorosát elviselik. Ha nem csal a számításom, akkor ez az említett 30 milliárd hidrogénnek (1 bar) éppen a 300 szorosa becsapódás esetén. Azaz közel 9 billiárd atom ütközik egy időben egy ilyen tartály falának. Tudommal ezzel együtt nincs olyan veszély, hogy nem szabadna a tartály közelébe menni. Tehát nem sugároz. Így furcsa nekem az amit ez a professzor állít. (De hát biztos jobban tudja.) Ha ezt ötvözzük azzal a régi jó öreg ötlettel, amit a világháborúan sikerrel alkalmaztak, mégpedig hogy a tankok páncélzatát 60 fokba megdöntik, akkor ugyanazon tömeg mellett jóval nagyobb falvastagságon kell áthatolnia a lövedéknek. Jelen esetben a hidrogén atomnak. Tehát ezt alapul véve, egy hosszabb de karcsúbb űrhajó szükséges. Valamint van egy jelenleg is fejlesztés alatt álló technológia, amely mágneses tér keltésével eltaszítja a közeli részecskéket. Magyarul fogalmazva, elfújja, vagy ha mást nem is, jelentősen tompítja a becsapódást, mint egy lökhárító. Azt viszont osztom, hogy nem szívesen lennék tesztalany egy ilyen űrutazásban. Egy dolog az, hogy felgyorsítják egy adott sebességre, nade azzal meg is kell állni. És sebességgel négyzetesen arányos a fékút. Legalábbis itt a Földön. Űrben nem tudom ez igaz e. De gondolom igen. És nem igen van semmi közeg, amivel lassítanak. (Némi sűrített gázt leszámítva.) Mint pl gépjárműveknél a gumi és az aszfalt közti kapcsolat, súrlódási tényező.
