• Doktor Kotász
    #208
    Amit a teleportációról írtok, hogy itt lebomlunk, ott meg felépít minket valami gép, azzal egy probléma van.
    Itt meghall az aki kipróbálja, ott meg teremtődik valaki más, aki tök ugyanolyan, mint az aki itt megsemmisült.
    De ez akkor is egy ember likvidálásáért cserébe teremteni egy másik életet.
    És ez semmiben sem különbözik attól, mintha az itteni embert odaklóónoznák minden atomjának pontos kvaantumállapotával megeggyezőleg, de hogy ne legyen később jogi, erkölcsi, érzelmi gubanc abból, hogy ketten vannak, az ittenit gyorsan tarkón lövik, és elégetik egy ipari kemencében, a hamvait szétszórják, hogy ne maradjon utána kézzel fogható "nyom".

    A cikket fikázóknak meg csak annyit mondanék, hogy aki szokott gondolatkísérleteket végezni, az már régen erre a következtetésre jutott, amire a cikk. Ha szilárd anyag fénysebességgel összemérhető sebességgel mozogna, akkor az egyszerű részecskékkel való ütközés is óriási terhelést jelentene a szerkezetre, és a benne utazókra nézve, de ha egy centiméteres közetdarabbal ütközne a test, az egy hirosimai robbantás erejével böven felérne. Huzz egy vonalat egy tetszőleges irányba, és pár fényév távolságra és a vonal mentén képezz egy hengert rá. Ebben a képzeletbeli csőben fog elhaladni az űrhajó. Százával, ezrével lesznek benne centiméteres kőzetdarabok.

    Mondjuk egy olyan szerkezet, ami nem a térben halad, hanem elől "megeszi" a teret, hátul meg "kiszarja", az