125
-
#125
Elfelejted, hogy igazából még mindig nem tudják, az okát az esőnek, illetve max pár jegyét tudják felismerni, illetve még a villámra sincsen frankó magyarázat, és a többi jelenség sincsen feltárva a gyökeréig, de még csak az sem, hogy mi az a mágneses mező.
-
teddybear #124 Off
Én mondtam. Magyarországon már nagy vonalakban a hatvanas évek végére ismert lett az összes szénhidrogén-lelőhely. Nagyon jó szakemberek voltak régebben, nem véletlenül dolgoztak külföldön is. Az egyik nagybátyám Egyiptomban is fúrt olajkutakat. -
teddybear #123 Amikor a hálózati feszültséget szabványosították, sok mindent figyelembe vettek. Többek között azt is, hogy a vezetékeknek, és a kapcsolóknak is van ellenállása. Az a feszültségesés, ami ezeken van, veszteséget okoz. Számolhatod akárhogy, attól az ott van. A magyar szabvány ezért ad meg kötelező vezeték-keresztmetszetet az átvinni kívánt áram nagysága után. Ugyanis minél vékonyabb egy vezeték, annál nagyobb a rajta eső feszültség aránya. És annál nagyobb az a teljesítmény, amit annak a drótnak ki kell sugároznia. Mert ettől a drót melegedni fog. Ha valami miatt ez a veszteség túl nagy, akkor a drót akár el is éghet.
Minél kisebb feszültséggel dolgozunk, annál komolyabban oda kell figyelni a hálózat egyes elemeinek a belső ellenállására. Az a korrózió, ami a 240 kapcsoló érintkezőinek vezetőképességét kis mértékben rontja, egy 24 voltos hálózatnál már arányában komoly feszültségesést okoz. Azaz sokkal nagyobb lesz az elvesző teljesítmény. Ettől hamarabb megy tönkre a kapcsoló, stb.
A másik, hogy a 24 voltos hálózatnál ugyanakkora teljesítmény átviteléhez tízszer akkora áramerősség kell. Ez azt jelenti, hogy az egyes elemeket tízszer nagyobb átfolyó áramerősségre kell méretezni, ami nagyon megdrágítja őket.
Plusz még jön egy-két járulékos probléma.
Egy kapcsolónál a nagyobb áramerősség, nagyobb ívhúzást jelent a kapcsoláskor. Ez vagy gyorsabb elhasználódást von maga után, vagy drágább és több anyagot.
A fali vezeték ármérőjének megvastagítása egy rész a vezeték árának növekedését hozza magával, más rész a vastagabb vezeték magasabb szerelési költségeket is jelent. -
djhambi #122 Off
Úgy tűnik, még 10% bányajáradékkal sem éri meg nekik... Pedig már azt hittem, lassan kirabolják az orszgot!
-
djhambi #121 Ja, értem. Vesszőhibát vétettél csak.
Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény 24V-on 2,5A.
A teljesítmény itt a 2,5 [A].
Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény, 24V-on 2,5A [az áram].
Itt a teljesítmény a 60 [W]. -
djhambi #120 "Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény 24V-on 2,5A."
A teljesítmények általam ismert mértékegysége a [W], [VA] és [var]. Az Amper az áramerősség mértékegysége. Nagyon csúnya dolgot írtál fel és ez piszkálja a csőröm. A fogyasztó (izzó) hatásos teljesítménye a 60 [W]. A feszültség esik, az áram folyik. -
teddybear #119 Off
Vitatkoztunk a Makói-árok gázmezőjéről. Ez a legújabb hír. -
Epikurosz #118 Mégis arra gondoltam, hogy a teljesítmény képlete P=U×I.
Ha a kifejtett energiát nézzük - és végsősoron ezen van a lényeg, mert ez termeli a hőt - akkor:
E = U×I×t.
Mégis, erre gondoltam. -
Piel #117 "De egyiknek sem volt [A] dimenziója."
Ezt meg hol olvastad? -
Piel #116 Ennyire egyszerű lenne? Mégis mire gondoltál? -
djhambi #115 Sokféle teljesítményről hallottam már: hatásos, meddő, komplex, látszólagos tejesítmény. Volt sok ("hasonló") mértékegységük: [W], [VA], [var]. De egyiknek sem volt [A] dimenziója. Talán a leginkább használható képlet a P = 1/2·Re{U·I*}. -
Epikurosz #114 Önmagában nem az amper a lényeg, hanem az U×I.
-
Piel #113 Az áram átalakíthatósága fontos szempont, továbbá a váltóáramú egyfázisú motorok nagy részét szénkefe nélkül lehet táplálni. Ez gazdaságosabb működést és karbantartást jelent. Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény 24V-on 2,5A. Közel tízszerese, és akkor még a nagy fogyasztókról a 2 kW-os bojler, mosógép fűtőbetéteiről, a porszívó motorjáról nem is beszéltünk ami ~83A áramfelvételt produkálna. Közelítőleg gépkocsi generátorkábel kellene mindenütt ami ceruzavastagságú, de lehet aranyból is csinálni a vezetéket, akkor kicsit vékonyabb elegendő. . A kábelkötések és a további átalakítás veszteségeiről nem is beszéltünk. Minden háznál kellene lenni egy leválasztó transzformátornak. -
#112
(egyesek szerint igen nagy) :-) Olyan szépen fogalmaztad, hogy eszembe sem jutott 'belekötni'. -
#111
elvileg az USA űrfegyverkezésének/fejlesztésének egy (egyesek szerint igen nagy) része kamu volt, hogy versenybe, - ezzel pénzköltésre - kényszerítsék az oroszokat. elképzelhető, hogy az parajelenségek kutatásával is hasonló volt a helyzet, főleg úgy, hogy az USA fémilliót, a SU ellenben 20 milliót költött erre egy évben.
Occam bácsinak meg nem volt félnivalója, ugyanis saját borotváját (höhö) arra használta ebben az esetben, hogy Isten létét bizonyítsa.
(a kor tudományos szintjén a kreátor léte tűnt ésszerűbbnek, ezáltal egyszerűbbnek a szemében) -
hangulati #110 ezt magam is tudom bizonyitani. pont az a lenyeg, hogy hinni kell a dologban. hozzateszem, hogy tobb ember egyutt sokkal tobbre kepes. aki nem hiszi, ne higyje, bar attol meg mukodik. ez van. -
#109
Én erre a pszi-kutató sztorira még el tudok képzelni olyan lehetőséget is, hogy az oroszok egyszerűen dezinformálták az amikat (vagy fordítva), mondván Hitlerék is belebuktak, hogy a zsidó tudomány (radar) helyett az okkultizmust preferálták, meg frigyládát kerestek.
"a keresztény világkép bizony, idővel kivágta önmaga alatt a fát."
-Épp minap (tegnap) gondolkodtam rajta, hogy Occam mennyire bátor ember lehetett.
Én iszonatosan féltem volna egy lincseléstől a helyében az után, amit kimondott.
-
teddybear #108 Van egy egyszerű válasz, csak nem fog tetszeni.
Hazudott. Régóta, és notóriusan hazudik.
Pénze meg a "bemutatókból", meg azoktól van, akiket be tud csapni.
Einstein elmélete meg nem hibás. Többszörösen bebizonyították. Csak vannak olyan folyamatok, amiket más módon jobban meg lehet magyarázni. -
teddybear #107 Azért, mert túl vastagoknak kéne lenni a drótoknak.
Egy száz wattos és 240 voltos izzólámpa átenged magán ~0,42 ampert.
Egy száz wattos és 24 voltos izzólámpa viszont már 4,2 ampert enged át.
A 240 voltos hálózat a lakásban kb. 1 mm-es keresztmetszetű drótokból kijön, a 24 voltoshoz sokkal vastagabb kell. Ez sokkal drágább lenne.
Másrészt. A váltóáram valamivel kevésbé veszélyes, és könnyebb le, vagy feltranszformálni más feszültségre. -
Epikurosz #106 Azt én még mindig nem értem, hogy OK, hogy Tesla váltóráama nagy távolságokon gazdaságosabban szállítható, de a lakásajtón belül miért nem 12 vagy 24 voltos áramot használunk? -
Piel #105 Edison és Tesla, egyenáram kontra váltóáram harca pontosan mutatja azt, hogy miként működik a világ. Nem feltétlenül fogadja el a világ az újat jobbat, mert a régihez anyagi érdekeltsége fűződik valakinek vagy valakiknek! Mai napig beszélünk Einstein relativitás elméletéről amit most is tanítanak az iskolában, de van egy kis bibi vele! Vannak más elméletek is amit matematikai úton bizonyítottak, ám ezt valamiért nem fogadtuk el, nem tanítjuk az iskolában. Vajon miért? Einstein relativitás elméletét is sántítva alkalmazzuk, és teljes egészében nem is tudtuk igazolni, de ezt vesszük alapul. Nem furcsa ez ez egy kicsit?
Ha kijelentjük azt, hogy a parafenomén emberek csalók, akkor csalóknak kiálltjuk ki az indigó gyermekeket is? Azért mert a többi ember ezt nem tudja felfogni, nem tudja mérlegen lemérni, mert nekik nincs ilyen képességük? Na neee..! -
Piel #104 Rendben. Akkor Uri Geller a földől kereste és ásta elő az aranyat még az aranyláz idején és ebből gazdagodott meg? Vagy az UFO amivel találkozott az hozta neki? Sokan sok félét mondanak! Az ember valóban jobb színben szeretné feltüntetni magát, ez alap! Persze mindig mindenkinek van egy irigye is, aki leszólja. Ez is alap. Akkor most hol is lehet az igazság? -
djhambi #103 "az "ezoterikától" meg agyf*szt kapok"
Én is... -
Epikurosz #102 Én erre izgulok. -
throwthisaway #101 "15 évig foglalkoztam vallástörténelemmel és teológiáva"
Ezt valahogy éreztem (, mármint nem pont 15évet :) )
"és mielőtt valakitől jönne az űberérv, ami mindent üt:
nem hiszek semmilyen istenben, nem követek egy vallást sem, az "ezoterikától" meg agyf*szt kapok."
(Mondjuk ez sem érv.)
Ennek megvan a megfelelője a másik oldalon is.
Többször találkoztam már ilyen vitákban a te korábbi állításoddal a keresztény kultúrkör védelmében, de ott sem tűntek érvnek, pláne nem voltak alátámasztva.
"olyan szinten szedte ízekre a bibliai történéseke"
Ez érthető, ha azt érzik a feladatuknak, hogy megpróbálják beleszuszakolni a tanokat a modern világba. -
throwthisaway #100 "a new age és a kereszténység aztán nagyon kedveli egymást."
Tudom, hogy nem kedvelik egymást. Amit mindkettő a saját terepének tart, ott csak egymás rovására tudnak területet szerezni.
Én a mentalitásbeli hasonlóság alapján alapján veszem egy kalap alá őket. "believers" -
#99
nem, csak számodra tűnik úgy. :))
ha meg úgy lenne, még érdekesebb lenne a dolog, hisz a new age és a kereszténység aztán nagyon kedveli egymást... -
#98
kiemeltem a két lényegi pontot, ennyi. (#91)
az a lényege annak, amiért írtam a mosolygok mondatot.
odaírtam, hogy mik szólnak erről.
nem azért, mert meggyőzésnek szántam.
ötlet az értelmesen hozzáállóknak, hogy közhelyek ismételgetése helyett szélesítsék kicsit a látókörüket.
az, hogy hiszel-e nekem abban, amit leírtam, nekem nem fontos.
vallásszabadság van, mindenki azt hisz, amit akar. ;)
amit ajánlottam könyvet, jó szívvel ajánlom még mindig.
hidd el, érdemes elolvasni.
15 évig foglalkoztam vallástörténelemmel és teológiával, de nem fogok vitatkozni és ideírni a kályhától, hogy miért ez az álláspontom.
meg aztán majd úgyis jön egy asztalos, aki megmondja, hogy nem úgy van (nem rád értem). :))
és mielőtt valakitől jönne az űberérv, ami mindent üt:
nem hiszek semmilyen istenben, nem követek egy vallást sem, az "ezoterikától" meg agyf*szt kapok.
azt meg csak úgy mellékesen hozzáteszem, hogy a modern teológia nem feltétlen próbálja védeni a vallási tanokat.
egyrészt már jóideje nem csak vallásos emberek játszótere a teológia, másrészt annak a "köcsög katolikus egyháznak" pár teológusa olyan szinten szedte ízekre a bibliai történéseket tudományos szempontból, ahogy azt a fórumokon előforduló, legvéresebb szájú vallásfikázók a legmerészebb álmaikban sem tudják elképzelni. :)
-
throwthisaway #97 "... nem is valláshoz közel álló emberek írták a hivatkozási alapot"
Átböngészve Tarnas műveit, azért úgy tűnik számomra, hogy van egy kis "new age"-es "stih"-je a fickónak. Vagy ezek csak számomra egykutya?
"de mindegy, mit is számít az egy fórumon, nemdebár."
végülis... -
#96
amiről beszélgettünk, nem volt köze a dogmákhoz, még csak nem is valláshoz közel álló emberek írták a hivatkozási alapot.
de mindegy, mit is számít az egy fórumon, nemdebár. ;) -
Epikurosz #95 Tetszett a hsz-ed! bár nem nekem szólt.
"Akár le ís írhattad volna, hogy szerinted miért a vallásos világképből következik önmaga kétségbevonhatóságának/korlátainak a beismerése."
Nem követtem annyira figyelemmel a vitátok, de azért a vallásokban épp ez a lényeg, hogy dogmákat, megkérdőjelezhetetlen, örökérvényű igazságokat fektetnek le. Kiragadnak egy történelmi kort, és azt kitüntetettként kezelik.
Például, a kereszténység esetében az i.sz. 30-33 közötti röpke 3 év, amikor Jézus tanított, háttérbe szorítja az azt megelőző kb. 5000 évet, és az azt követő kb. 2000 évet.
Nincs ez másként a többi nagy vallás esetében sem. Pedig, ha a világról hiteles tanításra vágyunk, azt általában - persze nem mindig - a legfrissebb könyvekben van benne. Tudományügyileg.
Ami az üdvözülést illeti, nos ... Ehhez annyira nem értek. :-) -
throwthisaway #94 "(a könyv ismerete nélkül légyszives egyelőre ne vond kétségbe, amit mondok)"
Én nem vontam kétségbe azt az állításod, hogy ez alapján a könyv alapján alkottad a véleményed. :) Egyszerűen nem értek egyet azzal, amit korábban írtál.
Sajnos körbebarikádoztad a véleményedet többszáz oldalas könyvekkel ezzel lehetetlenné téve a rá való reflektálás lehetőségét.
Kb. egyenlő esélyűnek érzem, hogy:
- vagy alátámasztják az álláspontod,
- vagy nem,
- vagy nem, is szólnak róla.
De könyörgöm, a fickó filozófus (is), az meg azért nem űrhajó-hajtómű mérnök precizitású szakma. Vagy úgy van, amit mond vagy nem.
Emiatt akár akrobatikus talajgyakorlatot is előírhattál volna, egyet nem érteni akkor is lehetne a véleményeddel.
Mindegy, mire elolvasom, már rég belepte a por a hozzászólásod.
Akár le ís írhattad volna, hogy szerinted miért a vallásos világképből következik önmaga kétségbevonhatóságának/korlátainak a beismerése.
Miért nem inkább e világkép korlátoltsága -ellenére- sikerült meglépni az attól való megszabadulást?
(Az idézett állítás nem erről szól, nem is érv. Azzal én is egyetértek, hogy a gondolkodásra hatással tud lenni bármilyen világkép.)
-
krajcsovszkig #93 Erről nekem az jutott eszembe, hogy a füvesek mennyivel olcsóbban kijönnének úgy, ha ezt kioperálnák belőlük. Vagy csak letilthatóvá tennék. -
djhambi #92 ""Ha ez egy létező dolog lenne, akkor a természettudomány elismerné"
mert nem feltétlen áltudományos valami csak azért, mert a mainstream nem fogadja el x évtizedig."
Itt korántsem pár évtizedről van szó. Azért, mert most parapszichológia a neve, ugyanaz a képzelgés, ami miatt boszorkányokat égettek, és amiért esőtáncokat jártak. Aztán rájöttek, hogy az eső milyen meterológiai események következtében jön létre, ezért azt találták ki, hogy az agy mozgat tárgyakat. Száz év múlva, mikor az általános iskolában agyat fognak tanítani, és számítógépesen modellezhető lesz, akkor pedig egy új dolgot kreálnak a természetfeletti-hívők. -
#91
ok és okozat. a keresztény világkép bizony, idővel kivágta önmaga alatt a fát.
"Annak ellenére, hogy a következő évszázadokat Európa csendes kultúrális elszigeteltsége jellemzi [...] a germán népek nyughatatlan vállalkozó szelleme a Római Katolikus egyház civilizáló befolyásával kombinálódva olyan kultúrát kovácsol egybe, amely újabb ezer év leforgása alatt megteremti a modern nyugatot. [...] z egyház az az intézmény, amely a nyugatot egybefogja és egyúttal a folyamatosságot a klasszikus civilizációval fenntartja."
(R. Tarnas; A kereszténység megjelenése in. A nyugati gondolat stációi)
aztán bővebben kifejt pár dolgot a későbbi fejezetekben.
(a könyv ismerete nélkül légyszives egyelőre ne vond kétségbe, amit mondok)
Az Eliade könyvekben meg arról olvashatsz, hogy azzal, hogy a zsidó/keresztény világkép más vallásokkal szemben valóságnak fogta föl a történelmi időt, hogy vezetett a modern nyugati gondolkodáshoz. -
#90
Ehhez neki is lenne néhány gondolata ![]()
-
throwthisaway #89 én meg csak arra próbáltam reflektálni, hogy a gondolkodás szabadsága pont vallások érdekeivel ellentés az iránya. (Tehát a hatását nem zártam ki, de szerintem nem vallási tézisekből következhett a felvilágosult gondolkozás, hanem annak visszaszorításával tudott teret nyerni.)
Egyelőre az előzetesét elolvastam Tarnas könyvének (az még idő mire be is szerzem esetleg), de arra a következtetésre utalást nem találtam benne, amit te a korábbi hozzászólásodban leírtál: A vallás tette volna lehetőve, hogy a vallás teret veszítsen?!) -
throwthisaway #88 "A gáz ott kezdődik, ha keveri a mentalizmust, és a valós képességeket...ahogy valóban Geller is tette a műsorban, ezzel 1et értek."
Te hogyan különbözteted meg a "valós" képességeket az ügyes trükköktől?
(Az is meglepő, hogy Uri neve felmerült, mint bizonyíték. Számtalanszor leplezték már le.) -
#87
de mivel nem vagyok túl nagy paraszt, csak egy kicsit, elmondom, hogy arra gondolok (egyszerűsítve), hogy a nyugati gondolkodásnak adott egy lehetséges irányt, ami miatt eljutott az ilyen jellegű tudományos gondolkodáshoz (ellentétben a kelettel).
Richard Tarnas; A nyugati gondolat stációi
meg
Mircea Eliade; Vallási hiedelmek és eszmék története
hogy az olvasmányosabbakat említsem.
ha ezek mérete elriasztana, akkor szintén Eliade; Az örök visszatérés mítosza.
ezekben meg van említve az ok-okozat. -
#86
nem. :)
