A sérült agy eltávolodik az anyagi világtól
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#125
Elfelejted, hogy igazából még mindig nem tudják, az okát az esõnek, illetve max pár jegyét tudják felismerni, illetve még a villámra sincsen frankó magyarázat, és a többi jelenség sincsen feltárva a gyökeréig, de még csak az sem, hogy mi az a mágneses mezõ.
#124
Off
Én mondtam. Magyarországon már nagy vonalakban a hatvanas évek végére ismert lett az összes szénhidrogén-lelõhely. Nagyon jó szakemberek voltak régebben, nem véletlenül dolgoztak külföldön is. Az egyik nagybátyám Egyiptomban is fúrt olajkutakat.
Én mondtam. Magyarországon már nagy vonalakban a hatvanas évek végére ismert lett az összes szénhidrogén-lelõhely. Nagyon jó szakemberek voltak régebben, nem véletlenül dolgoztak külföldön is. Az egyik nagybátyám Egyiptomban is fúrt olajkutakat.
#123
Amikor a hálózati feszültséget szabványosították, sok mindent figyelembe vettek. Többek között azt is, hogy a vezetékeknek, és a kapcsolóknak is van ellenállása. Az a feszültségesés, ami ezeken van, veszteséget okoz. Számolhatod akárhogy, attól az ott van. A magyar szabvány ezért ad meg kötelezõ vezeték-keresztmetszetet az átvinni kívánt áram nagysága után. Ugyanis minél vékonyabb egy vezeték, annál nagyobb a rajta esõ feszültség aránya. És annál nagyobb az a teljesítmény, amit annak a drótnak ki kell sugároznia. Mert ettõl a drót melegedni fog. Ha valami miatt ez a veszteség túl nagy, akkor a drót akár el is éghet.
Minél kisebb feszültséggel dolgozunk, annál komolyabban oda kell figyelni a hálózat egyes elemeinek a belsõ ellenállására. Az a korrózió, ami a 240 kapcsoló érintkezõinek vezetõképességét kis mértékben rontja, egy 24 voltos hálózatnál már arányában komoly feszültségesést okoz. Azaz sokkal nagyobb lesz az elveszõ teljesítmény. Ettõl hamarabb megy tönkre a kapcsoló, stb.
A másik, hogy a 24 voltos hálózatnál ugyanakkora teljesítmény átviteléhez tízszer akkora áramerõsség kell. Ez azt jelenti, hogy az egyes elemeket tízszer nagyobb átfolyó áramerõsségre kell méretezni, ami nagyon megdrágítja õket.
Plusz még jön egy-két járulékos probléma.
Egy kapcsolónál a nagyobb áramerõsség, nagyobb ívhúzást jelent a kapcsoláskor. Ez vagy gyorsabb elhasználódást von maga után, vagy drágább és több anyagot.
A fali vezeték ármérõjének megvastagítása egy rész a vezeték árának növekedését hozza magával, más rész a vastagabb vezeték magasabb szerelési költségeket is jelent.
Minél kisebb feszültséggel dolgozunk, annál komolyabban oda kell figyelni a hálózat egyes elemeinek a belsõ ellenállására. Az a korrózió, ami a 240 kapcsoló érintkezõinek vezetõképességét kis mértékben rontja, egy 24 voltos hálózatnál már arányában komoly feszültségesést okoz. Azaz sokkal nagyobb lesz az elveszõ teljesítmény. Ettõl hamarabb megy tönkre a kapcsoló, stb.
A másik, hogy a 24 voltos hálózatnál ugyanakkora teljesítmény átviteléhez tízszer akkora áramerõsség kell. Ez azt jelenti, hogy az egyes elemeket tízszer nagyobb átfolyó áramerõsségre kell méretezni, ami nagyon megdrágítja õket.
Plusz még jön egy-két járulékos probléma.
Egy kapcsolónál a nagyobb áramerõsség, nagyobb ívhúzást jelent a kapcsoláskor. Ez vagy gyorsabb elhasználódást von maga után, vagy drágább és több anyagot.
A fali vezeték ármérõjének megvastagítása egy rész a vezeték árának növekedését hozza magával, más rész a vastagabb vezeték magasabb szerelési költségeket is jelent.
#122
Off
Úgy tûnik, még 10% bányajáradékkal sem éri meg nekik... Pedig már azt hittem, lassan kirabolják az orszgot! <#nezze><#vigyor2>
Úgy tûnik, még 10% bányajáradékkal sem éri meg nekik... Pedig már azt hittem, lassan kirabolják az orszgot! <#nezze><#vigyor2>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#121
Ja, értem. Vesszõhibát vétettél csak.
Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény 24V-on 2,5A.
A teljesítmény itt a 2,5 .
Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény, 24V-on 2,5A
Itt a teljesítmény a 60
Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény 24V-on 2,5A.
A teljesítmény itt a 2,5 .
Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény, 24V-on 2,5A
Itt a teljesítmény a 60
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#120
"Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény 24V-on 2,5A."
A teljesítmények általam ismert mértékegysége a
A teljesítmények általam ismert mértékegysége a
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#119
#118
Mégis arra gondoltam, hogy a teljesítmény képlete P=U×I.
Ha a kifejtett energiát nézzük - és végsõsoron ezen van a lényeg, mert ez termeli a hõt - akkor:
E = U×I×t.
Mégis, erre gondoltam.
Ha a kifejtett energiát nézzük - és végsõsoron ezen van a lényeg, mert ez termeli a hõt - akkor:
E = U×I×t.
Mégis, erre gondoltam.
Kara kánként folytatom tanításom.
#117
#116
Ennyire egyszerû lenne? Mégis mire gondoltál?
#115
Sokféle teljesítményrõl hallottam már: hatásos, meddõ, komplex, látszólagos tejesítmény. Volt sok ("hasonló") mértékegységük:
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#114
Önmagában nem az amper a lényeg, hanem az U×I.
Kara kánként folytatom tanításom.
#113
Az áram átalakíthatósága fontos szempont, továbbá a váltóáramú egyfázisú motorok nagy részét szénkefe nélkül lehet táplálni. Ez gazdaságosabb mûködést és karbantartást jelent. Egy 230V-os 60W-os izzó ~0,26A-t fogyaszt, ugyanez a teljesítmény 24V-on 2,5A. Közel tízszerese, és akkor még a nagy fogyasztókról a 2 kW-os bojler, mosógép fûtõbetéteirõl, a porszívó motorjáról nem is beszéltünk ami ~83A áramfelvételt produkálna. Közelítõleg gépkocsi generátorkábel kellene mindenütt ami ceruzavastagságú, de lehet aranyból is csinálni a vezetéket, akkor kicsit vékonyabb elegendõ. . A kábelkötések és a további átalakítás veszteségeirõl nem is beszéltünk. Minden háznál kellene lenni egy leválasztó transzformátornak.
#112
(egyesek szerint igen nagy) :-) Olyan szépen fogalmaztad, hogy eszembe sem jutott 'belekötni'.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#111
elvileg az USA ûrfegyverkezésének/fejlesztésének egy (egyesek szerint igen nagy) része kamu volt, hogy versenybe, - ezzel pénzköltésre - kényszerítsék az oroszokat. elképzelhetõ, hogy az parajelenségek kutatásával is hasonló volt a helyzet, fõleg úgy, hogy az USA fémilliót, a SU ellenben 20 milliót költött erre egy évben.
Occam bácsinak meg nem volt félnivalója, ugyanis saját borotváját (höhö) arra használta ebben az esetben, hogy Isten létét bizonyítsa.
(a kor tudományos szintjén a kreátor léte tûnt ésszerûbbnek, ezáltal egyszerûbbnek a szemében)
Occam bácsinak meg nem volt félnivalója, ugyanis saját borotváját (höhö) arra használta ebben az esetben, hogy Isten létét bizonyítsa.
(a kor tudományos szintjén a kreátor léte tûnt ésszerûbbnek, ezáltal egyszerûbbnek a szemében)
>:] Hiábavalóság, minden csak hiábavalóság...
#110
ezt magam is tudom bizonyitani. pont az a lenyeg, hogy hinni kell a dologban. hozzateszem, hogy tobb ember egyutt sokkal tobbre kepes. aki nem hiszi, ne higyje, bar attol meg mukodik. ez van.
#109
Én erre a pszi-kutató sztorira még el tudok képzelni olyan lehetõséget is, hogy az oroszok egyszerûen dezinformálták az amikat (vagy fordítva), mondván Hitlerék is belebuktak, hogy a zsidó tudomány (radar) helyett az okkultizmust preferálták, meg frigyládát kerestek.
"a keresztény világkép bizony, idõvel kivágta önmaga alatt a fát."
-Épp minap (tegnap) gondolkodtam rajta, hogy Occam mennyire bátor ember lehetett.
Én iszonatosan féltem volna egy lincseléstõl a helyében az után, amit kimondott.
"a keresztény világkép bizony, idõvel kivágta önmaga alatt a fát."
-Épp minap (tegnap) gondolkodtam rajta, hogy Occam mennyire bátor ember lehetett.
Én iszonatosan féltem volna egy lincseléstõl a helyében az után, amit kimondott.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#108
Van egy egyszerû válasz, csak nem fog tetszeni.
Hazudott. Régóta, és notóriusan hazudik.
Pénze meg a "bemutatókból", meg azoktól van, akiket be tud csapni.
Einstein elmélete meg nem hibás. Többszörösen bebizonyították. Csak vannak olyan folyamatok, amiket más módon jobban meg lehet magyarázni.
Hazudott. Régóta, és notóriusan hazudik.
Pénze meg a "bemutatókból", meg azoktól van, akiket be tud csapni.
Einstein elmélete meg nem hibás. Többszörösen bebizonyították. Csak vannak olyan folyamatok, amiket más módon jobban meg lehet magyarázni.
#107
Azért, mert túl vastagoknak kéne lenni a drótoknak.
Egy száz wattos és 240 voltos izzólámpa átenged magán ~0,42 ampert.
Egy száz wattos és 24 voltos izzólámpa viszont már 4,2 ampert enged át.
A 240 voltos hálózat a lakásban kb. 1 mm-es keresztmetszetû drótokból kijön, a 24 voltoshoz sokkal vastagabb kell. Ez sokkal drágább lenne.
Másrészt. A váltóáram valamivel kevésbé veszélyes, és könnyebb le, vagy feltranszformálni más feszültségre.
Egy száz wattos és 240 voltos izzólámpa átenged magán ~0,42 ampert.
Egy száz wattos és 24 voltos izzólámpa viszont már 4,2 ampert enged át.
A 240 voltos hálózat a lakásban kb. 1 mm-es keresztmetszetû drótokból kijön, a 24 voltoshoz sokkal vastagabb kell. Ez sokkal drágább lenne.
Másrészt. A váltóáram valamivel kevésbé veszélyes, és könnyebb le, vagy feltranszformálni más feszültségre.
#106
Azt én még mindig nem értem, hogy OK, hogy Tesla váltóráama nagy távolságokon gazdaságosabban szállítható, de a lakásajtón belül miért nem 12 vagy 24 voltos áramot használunk?
Kara kánként folytatom tanításom.
#105
Edison és Tesla, egyenáram kontra váltóáram harca pontosan mutatja azt, hogy miként mûködik a világ. Nem feltétlenül fogadja el a világ az újat jobbat, mert a régihez anyagi érdekeltsége fûzõdik valakinek vagy valakiknek! Mai napig beszélünk Einstein relativitás elméletérõl amit most is tanítanak az iskolában, de van egy kis bibi vele! Vannak más elméletek is amit matematikai úton bizonyítottak, ám ezt valamiért nem fogadtuk el, nem tanítjuk az iskolában. Vajon miért? Einstein relativitás elméletét is sántítva alkalmazzuk, és teljes egészében nem is tudtuk igazolni, de ezt vesszük alapul. Nem furcsa ez ez egy kicsit?
Ha kijelentjük azt, hogy a parafenomén emberek csalók, akkor csalóknak kiálltjuk ki az indigó gyermekeket is? Azért mert a többi ember ezt nem tudja felfogni, nem tudja mérlegen lemérni, mert nekik nincs ilyen képességük? Na neee..!
Ha kijelentjük azt, hogy a parafenomén emberek csalók, akkor csalóknak kiálltjuk ki az indigó gyermekeket is? Azért mert a többi ember ezt nem tudja felfogni, nem tudja mérlegen lemérni, mert nekik nincs ilyen képességük? Na neee..!
#104
Rendben. Akkor Uri Geller a földõl kereste és ásta elõ az aranyat még az aranyláz idején és ebbõl gazdagodott meg? Vagy az UFO amivel találkozott az hozta neki? Sokan sok félét mondanak! Az ember valóban jobb színben szeretné feltüntetni magát, ez alap! Persze mindig mindenkinek van egy irigye is, aki leszólja. Ez is alap. Akkor most hol is lehet az igazság?
#103
"az "ezoterikától" meg agyf*szt kapok"
Én is...
Én is...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#102
Kara kánként folytatom tanításom.
#101
"15 évig foglalkoztam vallástörténelemmel és teológiáva"
Ezt valahogy éreztem (, mármint nem pont 15évet 😊 )
"és mielõtt valakitõl jönne az ûberérv, ami mindent üt:
nem hiszek semmilyen istenben, nem követek egy vallást sem, az "ezoterikától" meg agyf*szt kapok."
(Mondjuk ez sem érv.)
Ennek megvan a megfelelõje a másik oldalon is.
Többször találkoztam már ilyen vitákban a te korábbi állításoddal a keresztény kultúrkör védelmében, de ott sem tûntek érvnek, pláne nem voltak alátámasztva.
"olyan szinten szedte ízekre a bibliai történéseke"
Ez érthetõ, ha azt érzik a feladatuknak, hogy megpróbálják beleszuszakolni a tanokat a modern világba.
Ezt valahogy éreztem (, mármint nem pont 15évet 😊 )
"és mielõtt valakitõl jönne az ûberérv, ami mindent üt:
nem hiszek semmilyen istenben, nem követek egy vallást sem, az "ezoterikától" meg agyf*szt kapok."
(Mondjuk ez sem érv.)
Ennek megvan a megfelelõje a másik oldalon is.
Többször találkoztam már ilyen vitákban a te korábbi állításoddal a keresztény kultúrkör védelmében, de ott sem tûntek érvnek, pláne nem voltak alátámasztva.
"olyan szinten szedte ízekre a bibliai történéseke"
Ez érthetõ, ha azt érzik a feladatuknak, hogy megpróbálják beleszuszakolni a tanokat a modern világba.
#100
"a new age és a kereszténység aztán nagyon kedveli egymást."
Tudom, hogy nem kedvelik egymást. Amit mindkettõ a saját terepének tart, ott csak egymás rovására tudnak területet szerezni.
Én a mentalitásbeli hasonlóság alapján alapján veszem egy kalap alá õket. "believers"
Tudom, hogy nem kedvelik egymást. Amit mindkettõ a saját terepének tart, ott csak egymás rovására tudnak területet szerezni.
Én a mentalitásbeli hasonlóság alapján alapján veszem egy kalap alá õket. "believers"
#99
nem, csak számodra tûnik úgy. 😊)
ha meg úgy lenne, még érdekesebb lenne a dolog, hisz a new age és a kereszténység aztán nagyon kedveli egymást...
ha meg úgy lenne, még érdekesebb lenne a dolog, hisz a new age és a kereszténység aztán nagyon kedveli egymást...
>:] Hiábavalóság, minden csak hiábavalóság...
#98
kiemeltem a két lényegi pontot, ennyi. (#91)
az a lényege annak, amiért írtam a mosolygok mondatot.
odaírtam, hogy mik szólnak errõl.
nem azért, mert meggyõzésnek szántam.
ötlet az értelmesen hozzáállóknak, hogy közhelyek ismételgetése helyett szélesítsék kicsit a látókörüket.
az, hogy hiszel-e nekem abban, amit leírtam, nekem nem fontos.
vallásszabadság van, mindenki azt hisz, amit akar. 😉
amit ajánlottam könyvet, jó szívvel ajánlom még mindig.
hidd el, érdemes elolvasni.
15 évig foglalkoztam vallástörténelemmel és teológiával, de nem fogok vitatkozni és ideírni a kályhától, hogy miért ez az álláspontom.
meg aztán majd úgyis jön egy asztalos, aki megmondja, hogy nem úgy van (nem rád értem). 😊)
és mielõtt valakitõl jönne az ûberérv, ami mindent üt:
nem hiszek semmilyen istenben, nem követek egy vallást sem, az "ezoterikától" meg agyf*szt kapok.
azt meg csak úgy mellékesen hozzáteszem, hogy a modern teológia nem feltétlen próbálja védeni a vallási tanokat.
egyrészt már jóideje nem csak vallásos emberek játszótere a teológia, másrészt annak a "köcsög katolikus egyháznak" pár teológusa olyan szinten szedte ízekre a bibliai történéseket tudományos szempontból, ahogy azt a fórumokon elõforduló, legvéresebb szájú vallásfikázók a legmerészebb álmaikban sem tudják elképzelni. 😊
az a lényege annak, amiért írtam a mosolygok mondatot.
odaírtam, hogy mik szólnak errõl.
nem azért, mert meggyõzésnek szántam.
ötlet az értelmesen hozzáállóknak, hogy közhelyek ismételgetése helyett szélesítsék kicsit a látókörüket.
az, hogy hiszel-e nekem abban, amit leírtam, nekem nem fontos.
vallásszabadság van, mindenki azt hisz, amit akar. 😉
amit ajánlottam könyvet, jó szívvel ajánlom még mindig.
hidd el, érdemes elolvasni.
15 évig foglalkoztam vallástörténelemmel és teológiával, de nem fogok vitatkozni és ideírni a kályhától, hogy miért ez az álláspontom.
meg aztán majd úgyis jön egy asztalos, aki megmondja, hogy nem úgy van (nem rád értem). 😊)
és mielõtt valakitõl jönne az ûberérv, ami mindent üt:
nem hiszek semmilyen istenben, nem követek egy vallást sem, az "ezoterikától" meg agyf*szt kapok.
azt meg csak úgy mellékesen hozzáteszem, hogy a modern teológia nem feltétlen próbálja védeni a vallási tanokat.
egyrészt már jóideje nem csak vallásos emberek játszótere a teológia, másrészt annak a "köcsög katolikus egyháznak" pár teológusa olyan szinten szedte ízekre a bibliai történéseket tudományos szempontból, ahogy azt a fórumokon elõforduló, legvéresebb szájú vallásfikázók a legmerészebb álmaikban sem tudják elképzelni. 😊
>:] Hiábavalóság, minden csak hiábavalóság...
"... nem is valláshoz közel álló emberek írták a hivatkozási alapot"
Átböngészve Tarnas mûveit, azért úgy tûnik számomra, hogy van egy kis "new age"-es "stih"-je a fickónak. Vagy ezek csak számomra egykutya?
"de mindegy, mit is számít az egy fórumon, nemdebár."
végülis...
Átböngészve Tarnas mûveit, azért úgy tûnik számomra, hogy van egy kis "new age"-es "stih"-je a fickónak. Vagy ezek csak számomra egykutya?
"de mindegy, mit is számít az egy fórumon, nemdebár."
végülis...
#96
amirõl beszélgettünk, nem volt köze a dogmákhoz, még csak nem is valláshoz közel álló emberek írták a hivatkozási alapot.
de mindegy, mit is számít az egy fórumon, nemdebár. 😉
de mindegy, mit is számít az egy fórumon, nemdebár. 😉
>:] Hiábavalóság, minden csak hiábavalóság...
#95
Tetszett a hsz-ed! bár nem nekem szólt.
"Akár le ís írhattad volna, hogy szerinted miért a vallásos világképbõl következik önmaga kétségbevonhatóságának/korlátainak a beismerése."
Nem követtem annyira figyelemmel a vitátok, de azért a vallásokban épp ez a lényeg, hogy dogmákat, megkérdõjelezhetetlen, örökérvényû igazságokat fektetnek le. Kiragadnak egy történelmi kort, és azt kitüntetettként kezelik.
Például, a kereszténység esetében az i.sz. 30-33 közötti röpke 3 év, amikor Jézus tanított, háttérbe szorítja az azt megelõzõ kb. 5000 évet, és az azt követõ kb. 2000 évet.
Nincs ez másként a többi nagy vallás esetében sem. Pedig, ha a világról hiteles tanításra vágyunk, azt általában - persze nem mindig - a legfrissebb könyvekben van benne. Tudományügyileg.
Ami az üdvözülést illeti, nos ... Ehhez annyira nem értek. :-)
"Akár le ís írhattad volna, hogy szerinted miért a vallásos világképbõl következik önmaga kétségbevonhatóságának/korlátainak a beismerése."
Nem követtem annyira figyelemmel a vitátok, de azért a vallásokban épp ez a lényeg, hogy dogmákat, megkérdõjelezhetetlen, örökérvényû igazságokat fektetnek le. Kiragadnak egy történelmi kort, és azt kitüntetettként kezelik.
Például, a kereszténység esetében az i.sz. 30-33 közötti röpke 3 év, amikor Jézus tanított, háttérbe szorítja az azt megelõzõ kb. 5000 évet, és az azt követõ kb. 2000 évet.
Nincs ez másként a többi nagy vallás esetében sem. Pedig, ha a világról hiteles tanításra vágyunk, azt általában - persze nem mindig - a legfrissebb könyvekben van benne. Tudományügyileg.
Ami az üdvözülést illeti, nos ... Ehhez annyira nem értek. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
"(a könyv ismerete nélkül légyszives egyelõre ne vond kétségbe, amit mondok)"
Én nem vontam kétségbe azt az állításod, hogy ez alapján a könyv alapján alkottad a véleményed. 😊 Egyszerûen nem értek egyet azzal, amit korábban írtál.
Sajnos körbebarikádoztad a véleményedet többszáz oldalas könyvekkel ezzel lehetetlenné téve a rá való reflektálás lehetõségét.
Kb. egyenlõ esélyûnek érzem, hogy:
- vagy alátámasztják az álláspontod,
- vagy nem,
- vagy nem, is szólnak róla.
De könyörgöm, a fickó filozófus (is), az meg azért nem ûrhajó-hajtómû mérnök precizitású szakma. Vagy úgy van, amit mond vagy nem.
Emiatt akár akrobatikus talajgyakorlatot is elõírhattál volna, egyet nem érteni akkor is lehetne a véleményeddel.
Mindegy, mire elolvasom, már rég belepte a por a hozzászólásod.
Akár le ís írhattad volna, hogy szerinted miért a vallásos világképbõl következik önmaga kétségbevonhatóságának/korlátainak a beismerése.
Miért nem inkább e világkép korlátoltsága -ellenére- sikerült meglépni az attól való megszabadulást?
(Az idézett állítás nem errõl szól, nem is érv. Azzal én is egyetértek, hogy a gondolkodásra hatással tud lenni bármilyen világkép.)
Én nem vontam kétségbe azt az állításod, hogy ez alapján a könyv alapján alkottad a véleményed. 😊 Egyszerûen nem értek egyet azzal, amit korábban írtál.
Sajnos körbebarikádoztad a véleményedet többszáz oldalas könyvekkel ezzel lehetetlenné téve a rá való reflektálás lehetõségét.
Kb. egyenlõ esélyûnek érzem, hogy:
- vagy alátámasztják az álláspontod,
- vagy nem,
- vagy nem, is szólnak róla.
De könyörgöm, a fickó filozófus (is), az meg azért nem ûrhajó-hajtómû mérnök precizitású szakma. Vagy úgy van, amit mond vagy nem.
Emiatt akár akrobatikus talajgyakorlatot is elõírhattál volna, egyet nem érteni akkor is lehetne a véleményeddel.
Mindegy, mire elolvasom, már rég belepte a por a hozzászólásod.
Akár le ís írhattad volna, hogy szerinted miért a vallásos világképbõl következik önmaga kétségbevonhatóságának/korlátainak a beismerése.
Miért nem inkább e világkép korlátoltsága -ellenére- sikerült meglépni az attól való megszabadulást?
(Az idézett állítás nem errõl szól, nem is érv. Azzal én is egyetértek, hogy a gondolkodásra hatással tud lenni bármilyen világkép.)
Errõl nekem az jutott eszembe, hogy a füvesek mennyivel olcsóbban kijönnének úgy, ha ezt kioperálnák belõlük. Vagy csak letilthatóvá tennék.
#92
""Ha ez egy létezõ dolog lenne, akkor a természettudomány elismerné"
mert nem feltétlen áltudományos valami csak azért, mert a mainstream nem fogadja el x évtizedig."
Itt korántsem pár évtizedrõl van szó. Azért, mert most parapszichológia a neve, ugyanaz a képzelgés, ami miatt boszorkányokat égettek, és amiért esõtáncokat jártak. Aztán rájöttek, hogy az esõ milyen meterológiai események következtében jön létre, ezért azt találták ki, hogy az agy mozgat tárgyakat. Száz év múlva, mikor az általános iskolában agyat fognak tanítani, és számítógépesen modellezhetõ lesz, akkor pedig egy új dolgot kreálnak a természetfeletti-hívõk.
mert nem feltétlen áltudományos valami csak azért, mert a mainstream nem fogadja el x évtizedig."
Itt korántsem pár évtizedrõl van szó. Azért, mert most parapszichológia a neve, ugyanaz a képzelgés, ami miatt boszorkányokat égettek, és amiért esõtáncokat jártak. Aztán rájöttek, hogy az esõ milyen meterológiai események következtében jön létre, ezért azt találták ki, hogy az agy mozgat tárgyakat. Száz év múlva, mikor az általános iskolában agyat fognak tanítani, és számítógépesen modellezhetõ lesz, akkor pedig egy új dolgot kreálnak a természetfeletti-hívõk.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#91
ok és okozat. a keresztény világkép bizony, idõvel kivágta önmaga alatt a fát.
"Annak ellenére, hogy a következõ évszázadokat Európa csendes kultúrális elszigeteltsége jellemzi <...> a germán népek nyughatatlan vállalkozó szelleme a Római Katolikus egyház civilizáló befolyásával kombinálódva olyan kultúrát kovácsol egybe, amely újabb ezer év leforgása alatt megteremti a modern nyugatot. <...> z egyház az az intézmény, amely a nyugatot egybefogja és egyúttal a folyamatosságot a klasszikus civilizációval fenntartja."
(R. Tarnas; A kereszténység megjelenése in. A nyugati gondolat stációi)
aztán bõvebben kifejt pár dolgot a késõbbi fejezetekben.
(a könyv ismerete nélkül légyszives egyelõre ne vond kétségbe, amit mondok)
Az Eliade könyvekben meg arról olvashatsz, hogy azzal, hogy a zsidó/keresztény világkép más vallásokkal szemben valóságnak fogta föl a történelmi idõt, hogy vezetett a modern nyugati gondolkodáshoz.
"Annak ellenére, hogy a következõ évszázadokat Európa csendes kultúrális elszigeteltsége jellemzi <...> a germán népek nyughatatlan vállalkozó szelleme a Római Katolikus egyház civilizáló befolyásával kombinálódva olyan kultúrát kovácsol egybe, amely újabb ezer év leforgása alatt megteremti a modern nyugatot. <...> z egyház az az intézmény, amely a nyugatot egybefogja és egyúttal a folyamatosságot a klasszikus civilizációval fenntartja."
(R. Tarnas; A kereszténység megjelenése in. A nyugati gondolat stációi)
aztán bõvebben kifejt pár dolgot a késõbbi fejezetekben.
(a könyv ismerete nélkül légyszives egyelõre ne vond kétségbe, amit mondok)
Az Eliade könyvekben meg arról olvashatsz, hogy azzal, hogy a zsidó/keresztény világkép más vallásokkal szemben valóságnak fogta föl a történelmi idõt, hogy vezetett a modern nyugati gondolkodáshoz.
>:] Hiábavalóság, minden csak hiábavalóság...
#90
Ehhez neki is lenne néhány gondolata 
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
én meg csak arra próbáltam reflektálni, hogy a gondolkodás szabadsága pont vallások érdekeivel ellentés az iránya. (Tehát a hatását nem zártam ki, de szerintem nem vallási tézisekbõl következhett a felvilágosult gondolkozás, hanem annak visszaszorításával tudott teret nyerni.)
Egyelõre az elõzetesét elolvastam Tarnas könyvének (az még idõ mire be is szerzem esetleg), de arra a következtetésre utalást nem találtam benne, amit te a korábbi hozzászólásodban leírtál: A vallás tette volna lehetõve, hogy a vallás teret veszítsen?!)
Egyelõre az elõzetesét elolvastam Tarnas könyvének (az még idõ mire be is szerzem esetleg), de arra a következtetésre utalást nem találtam benne, amit te a korábbi hozzászólásodban leírtál: A vallás tette volna lehetõve, hogy a vallás teret veszítsen?!)
"A gáz ott kezdõdik, ha keveri a mentalizmust, és a valós képességeket...ahogy valóban Geller is tette a mûsorban, ezzel 1et értek."
Te hogyan különbözteted meg a "valós" képességeket az ügyes trükköktõl?
(Az is meglepõ, hogy Uri neve felmerült, mint bizonyíték. Számtalanszor leplezték már le.)
Te hogyan különbözteted meg a "valós" képességeket az ügyes trükköktõl?
(Az is meglepõ, hogy Uri neve felmerült, mint bizonyíték. Számtalanszor leplezték már le.)
#87
de mivel nem vagyok túl nagy paraszt, csak egy kicsit, elmondom, hogy arra gondolok (egyszerûsítve), hogy a nyugati gondolkodásnak adott egy lehetséges irányt, ami miatt eljutott az ilyen jellegû tudományos gondolkodáshoz (ellentétben a kelettel).
Richard Tarnas; A nyugati gondolat stációi
meg
Mircea Eliade; Vallási hiedelmek és eszmék története
hogy az olvasmányosabbakat említsem.
ha ezek mérete elriasztana, akkor szintén Eliade; Az örök visszatérés mítosza.
ezekben meg van említve az ok-okozat.
Richard Tarnas; A nyugati gondolat stációi
meg
Mircea Eliade; Vallási hiedelmek és eszmék története
hogy az olvasmányosabbakat említsem.
ha ezek mérete elriasztana, akkor szintén Eliade; Az örök visszatérés mítosza.
ezekben meg van említve az ok-okozat.
>:] Hiábavalóság, minden csak hiábavalóság...
#86
nem. 😊
>:] Hiábavalóság, minden csak hiábavalóság...
"
én meg elmosolygok magamban azokon az egyházfikázókon, akik úgy osztják az észt, hogy fingjuk sincs arról, hogy annak, hogy így gondolkodhatnak valamirõl, erõsen szerepe van a zsidó/keresztény világképnek..."
Hmm, én úgy látom, hogy sokkal inkább annak a szerepe, hogy kiszorultak a vallások a hatalomból, emiatt nem igazán számottevõ már egy ideje a véleményük. Amíg betüremkedtek bármilyen hatalmi szervezetbe, addig nagyon nem volt bocsánatos bûn az egyházzal ellentétes véleményt alkotni. Pont jól szemlélteti ezt az újkori európa vs. az iszlám államok.
én meg elmosolygok magamban azokon az egyházfikázókon, akik úgy osztják az észt, hogy fingjuk sincs arról, hogy annak, hogy így gondolkodhatnak valamirõl, erõsen szerepe van a zsidó/keresztény világképnek..."
Hmm, én úgy látom, hogy sokkal inkább annak a szerepe, hogy kiszorultak a vallások a hatalomból, emiatt nem igazán számottevõ már egy ideje a véleményük. Amíg betüremkedtek bármilyen hatalmi szervezetbe, addig nagyon nem volt bocsánatos bûn az egyházzal ellentétes véleményt alkotni. Pont jól szemlélteti ezt az újkori európa vs. az iszlám államok.
#84
*sóhajt* 😊
CCCP vs USA.
tök lényegtelen, h Hitler még elõbb volt.
és akkor a "korántsem az érdek nélküli igazságkeresés" javítva korántsem CSAK az érdek nélküli igazságkeresés-re.
újra leírom azt a mondatot, amire reagáltam eredetileg:
"Ha ez egy létezõ dolog lenne, akkor a természettudomány elismerné"
mert nem feltétlen áltudományos valami csak azért, mert a mainstream nem fogadja el x évtizedig.
és Kuhnt ne kerüljük már meg sokadszorra is, ha az Edison vs. Tesla meccset ki is szedjük a dologból. 😊
"Kuhn hatása rendkívüli volt: megtermékenyítõleg hatott a szemantikára és a realizmus körüli vitákra, hozzájárult az empirista tudományfelfogás finomításához; a hagyomány, tekintély, minta szerepének megvilágítása a tudományos racionalitás és a tudásszociológia fogalmának újragondolását eredményezte."
CCCP vs USA.
tök lényegtelen, h Hitler még elõbb volt.
és akkor a "korántsem az érdek nélküli igazságkeresés" javítva korántsem CSAK az érdek nélküli igazságkeresés-re.
újra leírom azt a mondatot, amire reagáltam eredetileg:
"Ha ez egy létezõ dolog lenne, akkor a természettudomány elismerné"
mert nem feltétlen áltudományos valami csak azért, mert a mainstream nem fogadja el x évtizedig.
és Kuhnt ne kerüljük már meg sokadszorra is, ha az Edison vs. Tesla meccset ki is szedjük a dologból. 😊
"Kuhn hatása rendkívüli volt: megtermékenyítõleg hatott a szemantikára és a realizmus körüli vitákra, hozzájárult az empirista tudományfelfogás finomításához; a hagyomány, tekintély, minta szerepének megvilágítása a tudományos racionalitás és a tudásszociológia fogalmának újragondolását eredményezte."
>:] Hiábavalóság, minden csak hiábavalóság...
#83
"elvileg az oroszok voltak elõbb. 😊"
A németek. Hitler és társai komolyan hittek pár elmebeteg ötletben ezen a téren is. (Belsõ Föld elmélet, meg a többi)
Jópár fejes tartott szeánszokat, meg minden egyebet.
A németek. Hitler és társai komolyan hittek pár elmebeteg ötletben ezen a téren is. (Belsõ Föld elmélet, meg a többi)
Jópár fejes tartott szeánszokat, meg minden egyebet.
#82
"(a csak példa szemlélteti, hogy a természettudomány korántsem az érdek nélküli igazságkeresés és elismerés világa.)"
Az Edison kontra Tesla ellenérdek ide nem jó példa. Tesla energetikai rendszere jobb volt, és ennek fizikai oka van. A témához meg semmi köze az egésznek.
Viszont iskolapéldája a szabad versenyes kapitalizmus üzlettörténelmének.
"amúgy csak halkan jegyzem meg, hogy az x azért csinálja, mert y is, az nem magyarázza meg, hogy miért kutatnak valamit, ha nincs semmi eredménye. 😉"
Politikusok adták rá a pénzt, azaz balekok. Mindkét oldalt bepalizták. Eredmény? Rájöttek, hogy pár kábítószernek érdekes mellékhatásai vannak. Meg arra, hogy humbug az egész.
Az Edison kontra Tesla ellenérdek ide nem jó példa. Tesla energetikai rendszere jobb volt, és ennek fizikai oka van. A témához meg semmi köze az egésznek.
Viszont iskolapéldája a szabad versenyes kapitalizmus üzlettörténelmének.
"amúgy csak halkan jegyzem meg, hogy az x azért csinálja, mert y is, az nem magyarázza meg, hogy miért kutatnak valamit, ha nincs semmi eredménye. 😉"
Politikusok adták rá a pénzt, azaz balekok. Mindkét oldalt bepalizták. Eredmény? Rájöttek, hogy pár kábítószernek érdekes mellékhatásai vannak. Meg arra, hogy humbug az egész.
#81
lemaradt: de értem, hogy a magyarázatot az öncélúságban látod.
mondjuk nem ez lett volna az elsõ eset, hogy az USA papíron kutat valamit, hogy irdatlan pénzek értelmetlen elköltésére vegye rá a szovjetúniót...
mondjuk nem ez lett volna az elsõ eset, hogy az USA papíron kutat valamit, hogy irdatlan pénzek értelmetlen elköltésére vegye rá a szovjetúniót...
>:] Hiábavalóság, minden csak hiábavalóság...
#80
elvileg az oroszok voltak elõbb. 😊
és igen, Edison oka (többek között) ez volt, de nem is erre volt kiélezve a mondandóm, hanem arra, hogy a tudomány feltétlenül elfogadja-e, ami igaz.
(a csak példa szemlélteti, hogy a természettudomány korántsem az érdek nélküli igazságkeresés és elismerés világa.)
ezért hoztam fel a káoszelméletet, ami csak a nyolcvanas évek közepén nyerte el a méltó helyét a tudományos életben, pedig évtizedekkel elõtte foglalkoztak vele nem éppen komolytalan tudósok. (és Kuhn tanulmányát, ami elég egyértelmûen arról szók, hogy a tudomány nem éppen úgy mûködik, mint ami a reakciómat kiváltó hozzászólásban írva volt.)
és mint mondottam, szkeptikus vagyok, tehát nem fogok vitatkozni. 😊)
amúgy csak halkan jegyzem meg, hogy az x azért csinálja, mert y is, az nem magyarázza meg, hogy miért kutatnak valamit, ha nincs semmi eredménye. 😉
és igen, Edison oka (többek között) ez volt, de nem is erre volt kiélezve a mondandóm, hanem arra, hogy a tudomány feltétlenül elfogadja-e, ami igaz.
(a csak példa szemlélteti, hogy a természettudomány korántsem az érdek nélküli igazságkeresés és elismerés világa.)
ezért hoztam fel a káoszelméletet, ami csak a nyolcvanas évek közepén nyerte el a méltó helyét a tudományos életben, pedig évtizedekkel elõtte foglalkoztak vele nem éppen komolytalan tudósok. (és Kuhn tanulmányát, ami elég egyértelmûen arról szók, hogy a tudomány nem éppen úgy mûködik, mint ami a reakciómat kiváltó hozzászólásban írva volt.)
és mint mondottam, szkeptikus vagyok, tehát nem fogok vitatkozni. 😊)
amúgy csak halkan jegyzem meg, hogy az x azért csinálja, mert y is, az nem magyarázza meg, hogy miért kutatnak valamit, ha nincs semmi eredménye. 😉
>:] Hiábavalóság, minden csak hiábavalóság...
#79
Az oroszok azért finanszíroztak ilyen kutatásokat, mert az amik is csinálták. És egy versengés hamar öncélúvá válik.
"csak, hogy egy abszurd példát említsek: ha Edisonon múlik, nincs ma váltóáram, mert önérdekbõl fúrta Tesla-t."
Ez így igaz, de oka volt rá. Anyagi oka, és nem is kevés.
Edison akkor már rendelkezett egy egyenáramú áramszolgáltató rendszerrel, amit már több helyen kiépítettek. Erre jött egy másik ember, aki kitalál egy jobb rendszert, ráadásul olyat, amihez nem lehet felhasználni csak a drótokat és az izzólámpákat Edison rendszerébõl. Ha áttérnek az új rendszerre, akkor Edison kidobott egy nagy vagyont az ablakon. Természetesen harcolt, ameddig tudott. A pénz nagy úr!
Viszont arról szó sincs, hogy a parapszichológia jobb lenne bármiben, mint a ma elfogadott módszerek.
"csak, hogy egy abszurd példát említsek: ha Edisonon múlik, nincs ma váltóáram, mert önérdekbõl fúrta Tesla-t."
Ez így igaz, de oka volt rá. Anyagi oka, és nem is kevés.
Edison akkor már rendelkezett egy egyenáramú áramszolgáltató rendszerrel, amit már több helyen kiépítettek. Erre jött egy másik ember, aki kitalál egy jobb rendszert, ráadásul olyat, amihez nem lehet felhasználni csak a drótokat és az izzólámpákat Edison rendszerébõl. Ha áttérnek az új rendszerre, akkor Edison kidobott egy nagy vagyont az ablakon. Természetesen harcolt, ameddig tudott. A pénz nagy úr!
Viszont arról szó sincs, hogy a parapszichológia jobb lenne bármiben, mint a ma elfogadott módszerek.
#78
A földmûves is lehet hülye a szakmához, de az ilyen elõbb-utóbb éhen döglik. Arról nem is szólva, hogy amint kárt okoz tanulóideje alatt, az apja azonnal nyakon vágja.
A bölcsész meg hát ha hülyeséget mond, akkor legfeljebb a kollégái veszekedését provokálja.
A bölcsész meg hát ha hülyeséget mond, akkor legfeljebb a kollégái veszekedését provokálja.
#77
Ez a cikk amit belinkeltél semmilyen mûszaki adatot nem tartalmaz. A magleb meg nem áramtermelõ szerkezet, hanem áramból egyenes irányú mozgást csinál, és közben felemeli a kocsiszerkezetet a pályától már centire. Egészen más dolog.
Amit viszont nem lehet megkerülni az az, hogy minden változó mágneses tér örvényáramot kelt, és ez fékezi az õt létrehozó mozgást. Ezt csak csökkenteni lehet, teljesen megszüntetni nem. Szóval valami mindenképp akadályozni fogja a forgást. Ebben az esetben kiküszöbölik a mechanikai súrlódást, de belép egy másik akadályozó dolog.
Nagyobb méreteknél már nem lehet ilyen célra állandó mágneseket alkalmazni, mert nem elég nagy teljesítményûek. Elektromágnesek kellenek, azok mûködtetéséhez viszont áram kell, ami rontja a hatásfokot. Mert azt az áramot valahonnan venni kell.
Hatásfok. A hagyományos generátorok elég jó hatásfokkal rendelkeznek, amennyiben egy bizonyos méretet meghaladnak. Egy bicikli-dinamó mondjuk úgy 60-80% körüli hatásfokkal rendelkezik, de egy erõmûvi (akár szélerõmûbe épített) generátor mindenképp 90% fölöttit produkál. A 80%-kal jobb hatásfok ezért nem értelmezhetõ.
Szélkerék hatásfoka. Elsõsorban az aerodinamikai kialakítása az, ami meghatározza a szélkerék hatásfokát. Ezt szélcsatornában lehet ellenõrizni, szokták is. Fogalmam sincs, hogy ez a szélkerék hogy néz ki, a hatásfokát meg pláne nem tudom így behatárolni. És azt sem tudom, hogy mihez hasonlítják, mihez képest 80% a javulás. Így errõl nem tudok mit mondani.
Ami pedig a kínaiakat illeti. A szerkezet mûködése igaz, az az lehet ilyen csapágyazással készíteni forgó mozgást végzõ gépet. De nem tudom, hogyan viselkedne például ez a csapágyazás például erõs viharban? Mennyi idõ után verné darabokra a a csapágyház a tengelyt? Mert a mágneses csapágyazásnál mindenképp van egy légrés, ami szabad mozgást biztosít a tengelynek. Ez a rákfenéje az egésznek, ha valami nem üzemszerû probléma támad. Például egy széllökés éri a szerkezetet.
Amit viszont nem lehet megkerülni az az, hogy minden változó mágneses tér örvényáramot kelt, és ez fékezi az õt létrehozó mozgást. Ezt csak csökkenteni lehet, teljesen megszüntetni nem. Szóval valami mindenképp akadályozni fogja a forgást. Ebben az esetben kiküszöbölik a mechanikai súrlódást, de belép egy másik akadályozó dolog.
Nagyobb méreteknél már nem lehet ilyen célra állandó mágneseket alkalmazni, mert nem elég nagy teljesítményûek. Elektromágnesek kellenek, azok mûködtetéséhez viszont áram kell, ami rontja a hatásfokot. Mert azt az áramot valahonnan venni kell.
Hatásfok. A hagyományos generátorok elég jó hatásfokkal rendelkeznek, amennyiben egy bizonyos méretet meghaladnak. Egy bicikli-dinamó mondjuk úgy 60-80% körüli hatásfokkal rendelkezik, de egy erõmûvi (akár szélerõmûbe épített) generátor mindenképp 90% fölöttit produkál. A 80%-kal jobb hatásfok ezért nem értelmezhetõ.
Szélkerék hatásfoka. Elsõsorban az aerodinamikai kialakítása az, ami meghatározza a szélkerék hatásfokát. Ezt szélcsatornában lehet ellenõrizni, szokták is. Fogalmam sincs, hogy ez a szélkerék hogy néz ki, a hatásfokát meg pláne nem tudom így behatárolni. És azt sem tudom, hogy mihez hasonlítják, mihez képest 80% a javulás. Így errõl nem tudok mit mondani.
Ami pedig a kínaiakat illeti. A szerkezet mûködése igaz, az az lehet ilyen csapágyazással készíteni forgó mozgást végzõ gépet. De nem tudom, hogyan viselkedne például ez a csapágyazás például erõs viharban? Mennyi idõ után verné darabokra a a csapágyház a tengelyt? Mert a mágneses csapágyazásnál mindenképp van egy légrés, ami szabad mozgást biztosít a tengelynek. Ez a rákfenéje az egésznek, ha valami nem üzemszerû probléma támad. Például egy széllökés éri a szerkezetet.
#76
Nem! Az õrülté sérült és nem a bölcsészé (már ha éppen nem õrült)...
Ha hallucinál valaki az eltávolodik a valóságtól...
De, hát nem akarok személyeskedni... <#wave>
Ha hallucinál valaki az eltávolodik a valóságtól...
De, hát nem akarok személyeskedni... <#wave>
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Oldal 1 / 3Következő →