266
  • Sir Ny
    #146
    akkor viszont a piramis is.
  • Sir Ny
    #145
    "Párhuzamosan mind a négy élen lehetett dolgozni.
    Mars vissza az iskolapadba!

    Max 2 élen lehetett párhuzamosan dolgozni, a másik 2 merőleges rá."

    időben párhuzamosan, vazze.
  • Sir Ny
    #144
    ""Ki mondta, hogy a szárazföld középpontjában van, persze kiterített térképen.
    A Föld nincs kiterítve, mert gömbölyű."
    Ez meg ugye, lévén h gömbölyű, nézőpont kérdése h mi a középpont. de a 3d testeket is ki lehet teríteni 2d-be."

    egyrészt egy gömböt nem lehet kiteríteni 2d-be,
    másrészt pedig ez egy gömb. ha akárhonnan elindulsz egy irányba, ugyanoda érsz vissza (majdnem),
    harmadrészt pedig gondolom puszta véletlen, hogy az egyiptomiak pont a világ közepén laktak, és ez egyáltalán nem befolyásolta őket, hogy oda rakják a piramisokat, ha szibériában laktak volna, akkor is a világ közepére rakták volna őket, ugye?
  • Epikurosz
    #143
    Egy ritka kivétel.
  • sathinel
    #142
    "By around 3400 BC, the monsoon retreated south to approximately where it is today,[16] leading to the gradual desertification of the Sahara.[17] The Sahara is now as dry as it was about 13,000 years ago.[12] These conditions are responsible for what has been called the Sahara pump theory."

    Kicsit érdemes utánnaolvasni hogy is nézett ki a sivatag nem csak lehülyézni valakit:D Aztán meg ég az ember pofája
  • Molnibalage
    #141
    Azt én sem értettem eddig, hogy miért három piramisról vakerált pár elvetemült. Legalább a GE képeket nézegetnék, vagy olvasnának egy kicsit...
  • hollófernyiges
    #140
    'A piramisépítéssel nem azért hagytak fel, mert kirabolták a régieket, mert a Királyok Völgye sírkamráit is ki lehetett rabolni, hanem mert kimentek divatból.'

    A sírokat gondosan elrejtették, lásd Tutanhamonét, amit a rablók csak a huszadik században találtak meg.
  • djhambi
    #139
    "Az a bokros-füves klíma az a sztyeppei vagy a préri."

    A Bokros füves? Ha ezt előbb tudtam vona...
  • sathinel
    #138
    Úgy tartják hogy Hermes Trismegistus volt az egyik nagy tanító akitől tanultak, és innen ered a hermetica. Görögök, keresztények, zsidók, mohamedánok, mindenki ezeket az egységes szimbólumokat, filozófiát sajátította el.

    Magyarul pl: http://www.tudatossag.com/?q=content/herm%C3%A9sz-triszmegisztosz

    Ez azért is fura mivel a kereszténységnek is volt olyan ága mint a buddhizmusnak még ma is van, egyéni megvilágosodás, tanuláson, bölcséválláss révén. A Szúfizmusban pl a gyémánttá kell változtatnod tudatod, és ha olvastátok A szúfi Út nevú könyvet Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó kiadásában, akkor szinte ugyanazon szimbólumokkal dolgoznak, csak másképp fogalmazzák meg gondolataikat. Ezért nagyon hasonló sok vallás, csak sokszor az egyház mint a kereszténységnél ezeket már megváltoztatta.

    Szúfi verseket olvasni olyan mintha Buddhista tanokat, verseket olvasna az ember.

    A Piramisok nem temetkezési céllal jöttek létre leginkább. A tanaikat, hermészi tanokat olvasgatva ezen formák, alakzatok jelentéssel bírtak.


    Elgondolkodtató hogy Ki lehetett, illetve honnan ez a sok hasonlóság, a szimbólumok miért eggyeznek meg. Elég csak megfigyelni a taró, tarott, vagy héber kabbala, stb közti eggyezést. A számok, szimbólumok mindenhol ugyanazt jelentették.
  • Epikurosz
    #137
    Nekem tetszik a honlap.
    Szerintem a "merj gondolkodni!" mottót én inspiráltam. :-)
  • Epikurosz
    #136
    A piramisépítéssel nem azért hagytak fel, mert kirabolták a régieket, mert a Királyok Völgye sírkamráit is ki lehetett rabolni, hanem mert kimentek divatból. Van ilyen!
    Ez az egyik.

    A másik: ezeket az építményeket, nemkülönben pl. a Stonehenge együttest is, de mondhatnám a mexikói Hold piramist is az uralkodók saját dicsőségükre emelték, bizonyítva azt is, hogy jóban vannak az istenekkel, és a tájolásokkal a tudásukat is fitogtatták.

    Igenám, de ha jött egy földrengés, akkor jól megrázta ezeket a cuccokat, lehullott a burkolat stb. Akkor hogyan állunk azzal a nagy isteni jóbanvalósággal? - kérdezhette a nép.

    A másik: tudás. OK, hogy betájoltak egy cuccot, hogy jelezze a nyári napéjegyenlőséget, de a precesszió betett ezeknek.
    Összecsődítettek egy csomó népet, hogy lesz itt nagy mozi, és egyszercsak kiderült, hogy, jé, a nap nem is az oltár felett kel fel, és nem is a régi helyén nyugszik le. az ilyenek azért rendesen alá tudták ásni a papság hitelét, pláne, ha az eső sem megrendelésre esett.
    Nem beszélve a járványokól, és mindenféle megrázkódtatásról.

    Szóval, felróni az egyiptomiaknak azt, hogy a gizai nagy piramisok után is miért nem építettek ugyanolyan nagy piramisokat - hát ez jó nagy butaság.
  • hollófernyiges
    #135
    "Miert nics semmi diszites a piramis belsejeben, semmi utalas a farao kileterol akinek epult?"

    Mert a díszítés meg a jelzés a külső részén volt. Meg a sírtemplom is, a korábbi masztabás temetkezési hagyománynak megfelelően. Később divatba jött dekorálni a sírok belsejét és útmutató szöveget írni a falra a halottnak, de ekkor még nem.

    "Miert csak a harom nagy piramis maradt "épen" mig az utána epult piramisok a gyenge "minoseguk" miatt elenyésztek?"
    Egyiptomban száznál is több kisebb-nagyobb piramis van, plusz még a szudáni kusita piramisok. A gizaiakon kívül van még három nagy kőpiramis ami jó állapotban megmaradt, de Menkauré után már nem költöttek annyit a fáraó hülyeségeire (részben ezek miatt omlott be az Óbirodalom, fellázadt a nép), téglából, olcsón építettek piramist, aztán meg rejtett sírkamrát, mert a piramisokat mind kirabolták, kicsit feltűnőek voltak. Mondjuk egy kivételével a rejtett sírokat is kirabolták aztán. Azt az utolsót az amerikaiak rabolták ki :)
    "Miert nem maradt semmilyen irasos feljegyzes a nagy poramis epiteserol, holott mindent leirtak az akkori eletrol es akkori vilagrol?"
    Jó is lenne, de javarészt vallási szövegek, halotti útmutatók, meg a fáraók dicsekvései maradtak fenn.
  • Epikurosz
    #134
    Kérdések és válaszok

    "Miert epit kb. 10 000 ember 20 evig egy abban a korba a messze leghatalmasabb epitmenyt, aminek a celjat ma sem tudjuk egyertelmuen megallapitani."
    Miért építették fel a dubaiak a Burdzs Kalifát? Az amcsik a Brooklyn Bridget vagy az Empire State Buildinget vagy a Szabadság szobrot? A kínaiak a Nagy Falat? A kínaiak a Mao mauzóleumot? Az észak-koreaiak Kim Ir-szen mauzóleumát? Vagy ott van a Kremlben a Lenin mauzóleum.
    Stonehenge. Angkor. Mexikói piramisok. Húsvét-szigeteki szobrok.
    Kínai agyaghadsereg.

    Mindegyiknek van funkciója!
    Legyen az akár kultikus vagy temetkezési is.

    A piramis kultikus és temetkezési hely volt.


    "Miert nem maradt semmilyen irasos feljegyzes a nagy poramis epiteserol, holott mindent leirtak az akkori eletrol es akkori vilagrol?"
    Amikor a Nagy Piramis felépült, épp kialakult az írásbeliség. Kr.e. 3000 körül. A kezdeti írásbeliség nyilvántartási és számadási céllal funkcionált, esetleg totemek, istenek ábrázolása, még nem volt szerepe a történetírás.

    Egyébként, olyan népek is építettek piramisokat, akiknek nem is volt írásuk. Azok hogyan mesélték volna el az építés történetét írásban Na bummmmmm! Leégtél!


    "Miert nics semmi diszites a piramis belsejeben, semmi utalas a farao kileterol akinek epult?"

    1. Mert volt ízlésük, nem szerették a giccset.
    2. Én erre tippelek: A falak festettek voltak, de teljesen lekopott a cucc. Később finomítottak ezen.


    "Miert csak a harom nagy piramis maradt "épen" mig az utána epult piramisok a gyenge "minoseguk" miatt elenyésztek?"

    Mér, mér mér?
    Azér, mer beindult az őrület. ESZKALÁLÓDTAK a cuccok. Pont, mint a húsvét-szigetekieknél. Beindult az őrület: nem csak a fáraó, hanem lassan mindenki balzsamoztatni akarta magát, sőt, - őrület! - állatok millióit is bebalzsamozták, és külön kis tartóban temették el. Meddig lehet ezt fenntartani???

    A zsidók egyébként, Kr.e. 1200 körül (Mózes) érezték is, hogy az a tempó nem tartható fent sokáig, ezért a legelső adandó alkalommal (Thérai vulkánkitörés, szökőár stb.) el is húzták onnan csíkot, és spórolós vallást alakítottak ki maguknak: egy Isten (olcsó áldozatok), bálványimádás tiltása (drága az aranyborjú, kéremszépen) stb.

    Legközelebb nem fogok mindent a szádba rágni! Elvárom, hogy használd:
    1. a józan magyar paraszti eszed
    2. az intelligenciád (ha nincs neked ilyen, akkor ki kell fejleszteni!): IQ+EQ
    3. az erkölcsi érzéked (ha nincs neked ilyen, akkor nagy bajban vagy! de ne add fel a reményt)

  • Epikurosz
    #133
    Az a bokros-füves klíma az a sztyeppei vagy a préri.
    Csak egy bogarat teszek a füledbe, és majd az angol wikin utánanézel, mert értelmes ember vagy te: Swimmers' cave. Oksi?
  • Epikurosz
    #132
    Jóemberek!

    Egy dolgot meg kell érteni:

    Az ókori civilizációkat helyi értékükön kell kezelni. Tehát nem voltak olyan primitív bunkók, de túlértékelni sem kell őket.

    Igazából, mindkét szélsőséges szemlélet oka az ismerethiány.

    Ha valaki nem ismeri a történelmet, akkor azt hiszi, hogy mi találtuk fel a spanyolviaszt, vagy belemagyaráz mindenféle ufós hülyeséget, így próbálja kitölteni a saját fejében tátongó mélyűrt. Ráadásul, az ilyen ember lusta is, mert nem veszi a fáradtságot, hogy gondolkozzon, tanuljon, utánajárjon a dolgoknak.
  • Selecao
    #131
    Szabad munkások, értem :)
  • Anotino
    #130
    Egy egesz varos fennmaradt, ahol az epitkezok eltek.

    Hogy miert epitettek? A perzsa piramisokat peldaul vallasi okbol. Ugy gondoltak, hogy a hegyek szent dolgok, mert kozelebb visznek istenhez, igy a siksagokon piramisokat epitettek, hogy ezt a hianyossagot potoljak. Mai gondolkodasmod mellett ilyen celra mar nem csinalnanak ekkora beruhazast (ha megis, akkor jonnek az ufo leszallopalya, bevasarlokozpont es hasonloan frappans otletek, vagy csak szimplan marad a "rejtely", mert az titokzatos) es ezt a folyamatot tukrozheti a piramisok visszafejlodese.


    Hogy hogyan epitettek? Ugy, hogy az emberek talalekonyak, es az akkori emberek pont olyan intelligensek voltak, mint a maiak, csak kevesebbet TV-ztek. Lasd a lejjebb linkelt stonehenge video, http://www.youtube.com/watch?v=pCvx5gSnfW4 es ezeknel a trukkoknel valoszinuleg sokkal magasabb volt a szint akkor.
  • B0nFire
    #129
    Na, persze. Azt sem tudják eldönteni, hogy mi volt a fáraó neve, hol Kheopsz, hol Khufu, akkor majd pont ez lesz a bizonyosság. Hogyne!
  • Emmegki
    #128
    A piramis fényesen csillogó gúla volt, csak a márvány borítást lenyúlták róla az arabok.
  • Emmegki
    #127
    "főarcheológus" -> jó lesz az régésznek is.
  • Eriongtk
    #126
    "Miert nics semmi diszites a piramis belsejeben, semmi utalas a farao kileterol akinek epult?"

    Mert nem nekik épült, ők csak találták

    "Miert csak a harom nagy piramis maradt "épen" mig az utána epult piramisok a gyenge "minoseguk" miatt elenyésztek?"

    Mert próbálkoztak ők is :)
  • bambusz76
    #125
    mielott valaki kijavitaná:

    korba=korban, ?, poramis=piramis, nics=nincs.

    keso van... :-)
  • bambusz76
    #124
    kerdes:

    Miert epit kb. 10 000 ember 20 evig egy abban a korba a messze leghatalmasabb epitmenyt, aminek a celjat ma sem tudjuk egyertelmuen megallapitani.

    Miert nem maradt semmilyen irasos feljegyzes a nagy poramis epiteserol, holott mindent leirtak az akkori eletrol es akkori vilagrol?

    Miert nics semmi diszites a piramis belsejeben, semmi utalas a farao kileterol akinek epult?

    Miert csak a harom nagy piramis maradt "épen" mig az utána epult piramisok a gyenge "minoseguk" miatt elenyésztek?

  • Molnibalage
    #123
    Mert a katedrális hasznos a szó technikai értelmében? Egyébként én sem értek egyet azzal a valamivel.
  • Tetsuo
    #122
    A palmasziget pont hogy fejletlensegunket bizonyitja.
    Csak az ember lehet akkora barom, hogy ilyen haszontalan dolgokra pazarolja eroforrasait..
  • [HUN]FaTaL
    #121
    "Lekell, hogy lombozzalak, de Egyiptomban az éghajlat nem sivatagi volt párezer éve, hanem mondjuk olyan bokros-füves."

    Milyen az a bokros-füves éghajlat? Mert én ilyenről még nem hallottam. :D:D
  • fade2black
    #120
    "Szabad munkások építették a piramisokat"

    Egész történelmünk egyik legnagyobb tévedése a rabszolgatartó társadalmakról alkotott kép. Egy piramis uugy épült mint a sokezer gigantikus katedrális europában. Amiben Egyiptom egyedi volt az a szervezettség. Míg egy bazilika (bár rossz plda annyira nem is nagy, meg késői, de méretei azért impozánsak) felépítése 50év volt addig egy piramist 20év alatt összedobtak.
  • dronkZero
    #119
    Ez itt egy elég érdekes elképzelés. Nekem nagyon tetszik. Most találtam, soha nem hallottam még róla, de abszolút logikus, és _nagyon_ sok mindent megmagyaráz!
  • Epikurosz
    #118
    "Fejlettebbek voltak, mint mi."

    Épp a napokban néztem a dokfilmet a Pálma-sziget építéséről.
    Azzt, aki ilyen kijelentéseket tesz, elküldeném oda egy évig kényszermunkára, hogy móresre tanuljon.
  • Epikurosz
    #117
    "Réz és kőszerszámok álltak rendelkezésre. "

    Na, és?
    Ma vasszerszámaink vannak, de a legjobb csiszolószerszámokat gyémántból meg egyéb kőzetekből készítik.

    Gyakorlatilag, egyik követ tudod csiszolni a másikkal, nem kell oda semmilyen fémeszköz.

    Na, mars vissza a sulipadba!
  • Doktor Kotász
    #116
    "Persze ez így tök jól hangzik, nekem pl nem is evvel van a gondom, hanem hogy körömszakadtáig ragaszkodnak a 20 éves ütemtervhez s ez teszi lehetetlenné."

    Mi a hihetetlen a 20 évben?
    Ma fél év alatt fel tudnánk építeni, ha venné valaki a pénztárcáját, és áldozna rá. Ma acélrámpa lenne, és motoros csörlővel húznák a köveket, kamionokkal szállítanák oda, nem egy csatornán tutajoznának odáig.
    Itt csak köveket kell egymásra hajigálni, és nincs technológiai határidő, hogy várni kell, míg megköt az alap. Mondjuk lehetne betont is használni és köveket kiönteni a helyszínen, és akkor nem kell bányászni nagy köveket, hanem durr, robbantunk, leőröljük, kiégetjük, és mehet nagyüzemben a cementgyártás.
    Simán eláldogálna évezredekig az épület.
    Nekik ehhez 20 éve kellett, ennyit jelent a technika.
  • gosub
    #115
    Hát az bizony jó pár ezer évvel a piramisok építése előtt volt A nílus adott ott életet, ha nem hiszel a tudósoknak akkor a festményeken, szobrokon még a hivatalnokok is elég lengén vannak öltözve
    Lehet hogy a jégkorszak idején legeltettek ott birkákat de nem 5000 éve. Qrva meleg volt akkor is az biztos.
  • gosub
    #114
    A Nagy Piramis az arab hódításig kiváló állapotban volt, bár kifosztva, ez kb. 3000 év! Volt egy felújítás, de az csak a feltöréseket foltozta ki. Az arabok idejéig még fehér oldalához sík mészkő borította, Hérodotosz idejében még megvolt az aranysüvege. Az ember tette benne a legnagyobb kárt, a természet csak csiklandozta. Valószínűleg ha nem hordják-bontják, jobb állapotban lenne mint az Országház, vagy a londoni parlament felújítás nélkül.
  • Doktor Kotász
    #113
    "A TUDOMÁNY! Az antarktiszi jég oxigén-izotópos vizsgálata arra utal, hogy az utóbbi 10 ezer évben, az ún. holocén korban, a hőmérséklet a Földön többé-kevésbé állandó volt."

    Lekell, hogy lombozzalak, de Egyiptomban az éghajlat nem sivatagi volt párezer éve, hanem mondjuk olyan bokros-füves.
    Mert az éghajlatot lokálisan is sok dolog befolyásolja. Mondjuk az emberi tevékenység. Erózió miatt sivatagosodott el a vidék. Lelegelték a birkák vagy valami ilyesmi. De az elmúlt évezredekben a többé kevésbé sem igaz, amit az állandóságról írsz.
  • gosub
    #112
    Persze ez így tök jól hangzik, nekem pl nem is evvel van a gondom, hanem hogy körömszakadtáig ragaszkodnak a 20 éves ütemtervhez s ez teszi lehetetlenné.
  • Alfa Of NS
    #111
    Ja most látom, mai technológiával épített játszik csak :) Amúgy a piramisok se tartottak volna ki, ha lenne funkciójuk és nem piramis alakban lennének rakva. Gyakorlatilag kupacba raktak egy csomó követ, az jó hogy nem ment tönkre teljesen. Részben igen, mert látni rajtuk hogy megdolgozta a köveket a természet.
  • Alfa Of NS
    #110
    "Vannak olyan szerkezetek, ami 200 éves, mai szemmel ótvar vasból van és áll. "

    Lincoln Katedrális, Anglia, 1200-tól 1300-ig építették. 80 méter magas. 160 volt eredetileg.

    wikipedia.com: Lincoln Cathedral
  • gosub
    #109
    "Ki mondta, hogy 5400 éve ugyanolyan volt ott az éghajlat, mint ma?
    Mars vissza az iskolapadba!"
    A TUDOMÁNY! Az antarktiszi jég oxigén-izotópos vizsgálata arra utal, hogy az utóbbi 10 ezer évben, az ún. holocén korban, a hőmérséklet a Földön többé-kevésbé állandó volt.
    Mars vissza az iskolapadba!!

    "Honnan volt annyi zsír?
    Ki mondta, hogy zsír kellett? agyag és víz kombója ugyanazt tudja.
    Mars vissza az iskolapadba!"
    Vizes agyagot azon az éghajlaton nem lehet kenésre használni, rendkívül gyorsan kiszárad, majd szinte kiég mint a cserép és az agyag vízhatlansága miatt hatalmas munka újra folyósítani. Állandó problémát jelentene. Meg hát jó lenne ha végig szilárdra kennék hogy ne süllyedjen el.
    Mars vissza az iskolapadba!!

    "Ki mondta, hogy egyszerre egy követ kellett a helyére tenni, emiatt x másodperc jutott egy bazi nagy kőre?
    Párhuzamosan mind a négy élen lehetett dolgozni.
    Mars vissza az iskolapadba!"
    Ez egy átlag, mondhatnám azt hogy négy oldalról dolgozva is oldalanként 6 percenként kellett egy kőtömböt bányában kifejteni, kifaragni, helyszínre szállítani, helyére emelni.
    Mars vissza az iskolapadba!!

    "Ki mondta, hogy a szárazföld középpontjában van, persze kiterített térképen.
    A Föld nincs kiterítve, mert gömbölyű.
    Na, mars..."
    Akkor nézz rá egy földgömbre úgy, hogy előtted Egyiptom legyen, nem kell hozzá kiteríteni, máris láthatod hogy onnan nézve a legtöbb a szárazföld. (Bár segítségül ki is lehet 'teríteni' a földgömböt, esetleg olyan fogalom hogy területtartó vetület?)
    Na, takarodj vissza az iskolába!!!
  • passatgt
    #108
    párhuzamosan=egyszerre
  • Doktor Kotász
    #107
    Nem vicces, hanem röhejes. :-)