266
-
Epikurosz #266 Csak mellékesen jegyzem meg, hogy rájöttem a "lélekjáratok" titkára. 
-
#265
Persze, meg az egyiptomiak az élieneket sem ábrázolták. Vagy olyan SG stílusban Rá egy goa'uld!
Ha meg előbb építették az ufók a piramisokat, érdekes, hogy pont jó emberi használatra... -
Epikurosz #264 Nem voltak ők annyira buták. -
Epikurosz #263 (Ez erőmű-piramis, de az ókoriak nem ilyenek voltak!) -
Epikurosz #262 Nappiramis (De őrült fantáziálgatásoktól, kérem, kíméljenek az urak!)
![]()
A Singapore-based company, MSC Power Corp, is building its first "solar pyramid" in India. The solar pyramid works by drawing in air, heating it with solar energy and moving it through turbines to generate electricty. The company aims to be listed this year on NASDAQ in an initial public offering that it says could be worth more than $5 billion.
The small scale of the power generation - up to 36 MW with the current design means it is more suitable for rural areas than for powering cities. -
djhambi #261 Epikurosz sok szemléletet tanult a hozzászólásaimból az elmúlt hónapokban. :) -
Epikurosz #260 érdekes? semmitmondó.
filozofál, mindenféle konkrétumok nélkül. -
Epikurosz #259 A tegnap néztem valamelyik term.tud. csatit, és olyan gépeket láttam, hogy élvezet volt őket nézni. Azért a modern technika verhetetlen! -
Pares #258 Még egy kis érdekesség, hogy a helyi legendákat se hadjuk ki a buliból:
"In Phoenician times, Baalbek had supposedly been a religious centre devoted to Baal. Local Arab legends place the cyclopean walls (the Baalbek Terrace) into the time of Cain and Abel."
Káin és Ábel idejében? Az meg mikor lehetett?
-
Pares #257 Hasonlítsátok csak össze azt a 3 óriás követ a rómaiak által odaépített templomok jóval kisebb építőelemeivel. Feltűnően nagy a külömbség a 3 nagy kő és a rómaiak köveinek eróziójában. Még egy ellenérv, hogy sokkal öregebbek azok az óriás kövek a római templomoknál. -
Pares #256 18. század vége. Megcsinálták, de 2 év telt el a kő megmozgatásának elkezdése és a célba juttatása közt. 400 ember kellett hozzá, és új technikákat kellett kifejleszteni. Mindezt egy darab (bazi nagy és nehéz) kőért.
Ehez képest Baalbekban a többek közt 3db ezer tonna körüli Trilithonból álló falat azt se tudják, hogy kik, mikor és hogyan építették. Nem a rómaiak voltak, ezt még a régészek is elismerik. Nem voltak képesek megmozgatni akkora köveket, de alapvetően az építészeti stílusukba sem passzolnak bele az ilyen óriási építőelemek. Ráadásul ezeket nem 300 éve, hanem legjobb esetben is 5000 éve építették...
Itt egy érdekes írás Baalbek köveiről. -
Pares #255 Aha. Valami adat, hogy milyen nehéz kövekek, mennyi és milyen messzire? -
djhambi #254 Viccből írtam, de az irónia smiley nélkül nehezen megy át a hsz-en. :) -
Epikurosz #253 A "digitally restored" arra vonatkotik, hogy a fényképet restaurálták. -
Epikurosz #252 El vagytok tévedve. Ezek az óceániai bennszülöttek 1915-ben nem kísérleteztek, hanem építkeztek, őseik hagyományait követve. -
wednes #251 Nem a japánok güriztek, hanem helybelieket fogadtak fel a melóra, pénzért. -
djhambi #250 Hát jah, a kőtologató edezett egyiptomiakat összehasonlítva a pici japán tudósokkal... -
Epikurosz #249 Apropó, téged is meglep, hogy kevés a pocakos a képen? -
Epikurosz #248 Látod az elszántságot és intelligenciát a pasas arcán, amelyik a kövön áll?
Na, lassan olyan leszek én is. :-D -
Epikurosz #247 "Marinos Carburis, lieutenant-colonel in the Russian Army, organized the move of an enormous boulder called the Thunder Stone (Russian, Камень-Гром) from the Gulf of Finland in 1768 to Saint Petersburg, Russia for the purpose of using it as a pedestal for the Bronze Horseman statue. Based on the density of granite, the mass of the Thunder Stone has been estimated to be around 1500 tonnes. This was done by rolling it on bronze ball bearings on a track. It took an estimated 400 men 9 months to move it. [58]" -
Epikurosz #246 ![]()
People on Nias Island in Indonesia move a megalith to a construction site, circa 1915. Digitally restored. -
djhambi #245 Nem akartam ennyire belemenni, de akkor elmondom. A 20. század előtt úgy ismerték meg a természetet, hogy észrevettek kísérletek alapján összefüggéseket. A huszadik századra ez megfordult, elkezdtek elméleteket gyártani (hiszen nehezen tapasztaltak atomi szintű jelenségeket, illetve relativisztikus sebességeknél történő eseményeket), és ezeket az elméleteket próbálták kísérlettel igazoltatni vagy cáfoltatni. Einstein kozmológiai állandója addig sejtés volt amíg kísérlettel Hubble cáfolta. De nem is került be a tankönyvekbe. Amíg kifejlődött a jó pár atommodell, az is ez az út. De azok csak szemléletes elképzelések voltak. Rutherford kikövetkeztette, hogy az elektronok vannak kívül, a pozitív töltés van belül, a méreteket kísérlettel megállapította (szórásos kísérlet), de kijelentette, hogy valahol a modell hibás, mert az elektronnak, mivel a körmozgást a Coulomb erő tartja fenn, de közben elektromágnesesen sugároz, a protonba kell zuhannia. De akkor nem lenne a világ világ. Aztán jött Borh a kvantált elektronpályákkal, de még ő sem értette. Aztán de Broglie egészítette ki az elektronok de Broglie állóhullámaival.
Tehát egy elmélet önmagában csak egy elmélet, ha a kísérlet igazolja, vagy cáfolja, akkor az kanonizálja a fizikába, vagy veti el. (Nem beszéltem még külön az axiómákról. Az másik nap.)
Tehát, mivel Einstein állandóját a világegyetem tágulása lerombolta, mint kísérlet, ezért nem került bele a fizika könyvébe. Így az állítás igaz maradt. -
#244
lol -
#243
Mivel szukitetted a definiciot, ezert az alkimiat nem hozom fel.
Es termeszetesen Newton torvenyei ma is ervenyesek, azt csupan kiegeszitette a 2 relativitas elmelet. Ebben egyetertunk.
Viszont peldaul Einstein "kozmologiai allandojarol" megfeledkeztel.. -
TomecK #242 Nyah, igen kurvára elszamoltam :) felcseréletem egy két 10-est, szal akkor egy 100 tonnás kőhöz, aminél nagyobbak nem voltak kb. 300 ember kell, egy 1000 tonáshoz meg 3000 ember, ekkora bakot. :) -
Pares #241 Milyen érdekes, a kicsiket közelről, a nagyokat messziről kellett. :) -
Alfa Of NS #240 A kövek nagy részét közeli bányából szerezték. Csak a pár db brutál nagy követ hozták messziről. -
Pares #239 Úgy érted a kövek ott voltak, csak kocka alakúra faragták őket? Minek? Mármint Petrában nem faragtak a kövekbe tégla mintát, hogy úgy mondjam, vagy ilyen építő elemeket sem találsz ott. Ott egy az egyben, benne van a sziklában a "templom". Baalbekben pedig egyértelműen látni, hogy az alap több darab kőből épül föl, mint egy lego. Erre gondoltál? Raádásul amint említve volt, az arrébb lévő kőfejtőben is találtak hatalmas köveket (pl.: a "helybenhagyott" 1200 tonnásat is), szóval kötve hiszem, hogy csak "úgy" kifaragták helyben egy hegyből vagy dombból. Azokat oda vitték, és ott "rakták össze". -
Pares #238 "...30 emberre van szükség és egy 1000 Tonnás kőtömböt arrébhúznak ..... szal gyak egy középsulis osztállyal lehet megoldanám ezt a 1000 Tonnás kőelhuzást ... nem varázslat ez :)"
Szerintem jó lenne, ha használnál "egy kis józan paraszti eszet" is... 30 ember? 1000 tonna megmozgatása. Aha. Ennyi elég is. -
wednes #237 "de nem olyan vészes pár kilométer emelkedő fából...."
Ezt ugye most nem mondod komolyan?
Az a kevés fa amit Libanonból importáltak (cédrusok) erre biztos nem elég.
"Csakhogy a piramis építésénél nem egy, nem is kettő, hanem több tucat fából készült darura lett volna szükség, márpedig Egyiptom közismerten „fa szűkében” volt már a fáraók korában is. A daruk ácsolásához szükséges alapanyagot a mai Libanon területéről hozhatták volna, ami viszont roppant költséges művelet volt már akkor is, amikor hajóácsolás céljából importálták a fát Egyiptomba."
Már a fa daruk alkalmazását is elvetették, pedig az töredék nyersanyagot igényelne egy fa rámpához képest.
Ráadásul egy tökéletes, masszív, ellenálló, 8%-os lejtésű simára gyalult, folyamatosan karban tartott (évtizedeken keresztül) min 1 kilométeres fából készült rámpa lett volna a világ 8 csodája. Szinte tömör fából kéne lennie az egésznek, hogy a teher be ne szakadjon alatta. A képzett ácsok számáról már nem is beszélve. Már eleve egy hihetetlenül hatalmas hajóflottát kellett fenntartani, amik szállították a köveket (800km retúr) a Níluson a kőbánya és a kikötő között. -
Alfa Of NS #236 Remélem nem vagy repülőgéptervező 
1000 tonna ugyanis 10.000.000 N, nem 100.000 
, így a te paramétereid alapján nem 30, hanem 3.000 ember kell a huzigáláshoz 
-
TomecK #235 Nagyon nem bírok magammal és számoltam még egy kicsit, ha feltételezzük hogy a 140 m magas vitatott piramist, maximum 100 tonnás kődarabokból építették fel, akkor kiszámoltam, hogy 8 fokos meredekségű lejtőt építve, a piramis köré, akkor az egyenes lejtő esetén 1 kilométer hosszú lejtő, természetesen ha a piramist körbe-körbe akarjuk építeni akkor ennek a többszöröse de nem olyan vészes pár kilométer emelkedő fából.... szal a lényeg, hogy 8 fokos lejtésszög esetén 100 tonnás követ max. 6-7 ember felhúz ugyanilyen "görgős" módszerrel. plusz kell még 4-6 ember aki rakosgatja a gerendákat, ennyi kissé hihetetlen hogy 10 ember felvisz egy 100 tonnás követ 140 méter magasra ? Ha azt mondjuk hogy csak fél kilométert haladnak óránként akkor is 2 óra alatt felérnek a tetőre, és szerintem gyorsabban húzták. Szal nem kell ehhez az egész melóhoz több mint 10000 ember szerintem. -
TomecK #234 Namost még egy kis józan paraszti ész meg ugye fizika ... ha adott egy 1000 Tonnás kő egyből azt gondoljuk hogy azt nem tudjuk megmozdítani.. ez hülyeség 1000 tonnás követ helyenként alá kell ásni kör alapú fa gerendákat "cövekeket" kell aládugni úgy 50-60 cm-ként a többi helyen miután alatt vannak a cövekek kiássuk szépen, gyakorlatilag eltüntetjük a földet a kő alól és cöveket rakunk helyette, nah ha 1000 tonna akkor az 100.000 N erő lefele, ha veszünk egy igen csak durva és nagyon túlzó 0,2 -es súrlódási tényezőt akkor a súrlódási erő már csak 20000 N és egy átlagos ember szerintem átlagosan olyan 600-700 N erőt ki tud fejteni húzással akkor csak 30 emberre van szükség és egy 1000 Tonnás kőtömböt arrébhúznak ..... szal gyak egy középsulis osztállyal lehet megoldanám ezt a 1000 Tonnás kőelhuzást ... nem varázslat ez :) -
djhambi #233 "A fizika a viláunk alapvető működését modellezi, egy kövület kiásásából nem lehet olyan precízen, tisztán, tudományosan állást foglalni."
A fizika és archeológia között nincs más, csak +- 50 év.
-
djhambi #232 Én azt a szót használtam, hogy természettudomány, és azt, hogy science. Nem azt, hogy tudomány. Mert bár a science magyar fordítása hétköznapokba a tudomány, az angolok ezt a szót szigorúan a természettudományokra értik. Nem a humán tudományokra, közgazdaságtudományra, stb... Nekünk mindegyikben benne van a tudomány szó, ezért a magyar tudomány sokkal inkább elkent. Ha természettudományról beszélünk, elsősorban a fizikáról, matemtiáról. Azután belevesszük a kémiát, mint az atomfizikának a kibővítését. A kémiából pedig felépül a biológia. Kémiai és fizikai alapokon nyugszik a földrajz, és ahogy távolodunk a fizikától, úgy lesz ez egyre kevésbé igaz. Ahogy az archeológia tudomány, nem természettudomány, bár földrajzi, biológiai alapokon nyugszik, legalább ugyanannyira történelem is. A fizika a viláunk alapvető működését modellezi, egy kövület kiásásából nem lehet olyan precízen, tisztán, tudományosan állást foglalni.
Szóval, amikor azt mondom, hogy Newton nem tapsztalt relativisztikus körülmények között tömegpont-mozgásokat, mégis, évszázadokkal később csak egyetlen szorzóval kellett ellátni a képletet, mely v<<c-re kiadja a klasszikus mechanikát, fogadd el, hogy a science modellje bővül, és nem átíródik. Newtonnak mindvégig igaza volt, amilyen körülmények között kísérleteket elvégzett. Az építőmérnökök, gépészmérnökök ugyanazzal az 1700-as évekbeli képlettel számolják a 21. századi feladataikat, mint amit Newton maga írt le. Ez igazolja a természettudomány létjogosultságát. -
Irasidus #231 1. Nem a tudomány téved hanem az ember, de melyikük tévedhetetlen?
2. Az EMBERI tévedéseket a tudomány módszertanával tárták fel, és nem a te butaságoddal.
3. A tévedéseket mindig a tudomány művelői tárták fel, nem a hozzád hasonló "mindent kritizálok" típusú emberek. -
#230
Azert azt nem mondhatod, hogy a tudomany csak boviti magat es nem tevedett soha..
LOL -
djhambi #229 Szerinted miért építenek részecskegyorsítót, ha nem azért, hogy kvarkokat ütköztessenek, hogy lássák, hogy a világ tapasztalata egyenlő-e azzal, amit levezettek? Ls tudtommal őslénytanból senki sem írta le egy könyvbe sem, hogy milyen a kültakarójuk színe. A tapasztalat ott a csontokból épül fel. A tárgyi leleekből következtetnek, és nem közölnek tényént vaktában ellőtt godolatokat. (És ha megint elkezdi valaki, hogy az evolúcióra nincs bizonyíték, javaslom, keresse fel Epikuroszt egy jó nagy kiosztásra. :P) -
Epikurosz #228 Azokat a bazi nagy 1k tonnás köveket nem kellett vinni sehová. A felhasználás helyén kifaragták őket, gyakorlatilag egy hegyet kifaragtak, abból lett a templom stb.
Azok az emberek csináltak ilyeneket. Petrát is szépen kifaragták az utódaik. -
cateran #227 " tapasztalatokkal, kísérletekkel, mérésekkel alá van támasztva"
Meg 1 nagy turot... pl. elmeleti fizika...hol van benne a tapasztalat,kiserlet,meres? Vagy ez nem resze a termeszettudomanyoknak?
Vagy Oslenytan....hogyan is neztek ki? Mert arra semmi bizonyitek nincs,csak feltetelezes (horribile dictu...) hisz senki sem latta,csak elkepzelni lehet oket (persze a csontmaradvanyokbol rekonstrualni lehet a tobbe-kevesbe pontos alakot,de a pikkelyek,bor szinet nem...ha nincs maradvany,marad a valoszinuseg,nyakonontve nemi fantaziaval)
