121
Wheeler–Feynman elnyelési elmélet. Igaz vagy hamis?
-
#81
Azért leírom szerintem hogy működik a világ.
Fogalmam sincs, és nem is érdekel.
A modern fizika leíró modelleket használ, amelyek soha nem fogják megmagyarázni, miért olyan a világ, amilyen.
Mindegy mit hiszel, akár az ellenkezőkét is be lehet bizonyítani kellő matematika ismeretében.
-
#80
Biztosan azért kapott Nobelt, mert nem értett hozzá,
-
#79
"miden ok nélkül elindul egy másik golyó "
Persze hogy értelmetlen a vita. Megint ezzel jösz, mikor már többször leírtam, hogy folyamatos az ok-okozati lánc.
Egy egyszerű téridő ábrát nem értesz. Igy nincs is értelme az egésznek.
A másik dolog, ez nem az én elméletem, hanem Feynmané. Tehát szerinted ő nem értett hozzá. Hát lehet.
Olvass vissza, többször leírtam, hogy nem hiszek az időbeli visszafele hatásban.
Na erről ennyit.
xd
-
#78
=)
Ez jó.
Miért állítod biztosan, hogy én tévedek?
Az élet sok területén jó ha az ember biztos magában.
De egyszer egy nagy filozófus azt mondta, hogy nincs annál biztosabb jele, a tévedésnek, mint mikor az ember biztos magában.
Szerintem sokat kell még tanulnod neked, és nekem is.
Nem állíthatunk semmit sem biztosan.
Én úgy hiszem te elkövetted ezt a hibát.
Én továbbra is kételkedek, és nem fogadok el semmit biztosan.
Nem hiszem, hogy a világunk úgy működne mint ahogy bemutattad.
Nem tudom beilleszteni az ok-okozati törvényekbe.
"Most a kör minden egyes pontja egy dőlő dominót jelöl. Ennek fényében a mondókád első része teljesen értelmetlen.
Az esemény azt jelenti, hogy megtörtént abban a pillanatban, ahova fel van rajzolva."
Ebből én arra gondolok, hogy te dőlő dominókat ábrázolsz, ahogy egyértelműen ezt is írod.
De ha így van, akkor már nem az ok-okozati törvény működteti az eseményeket, hanem az, hogy a dominók dőlő pozíciókban vannak.
Ez azt is jelenti, hogy akkor is eldőlnének, hogy mondjuk kiveszem a fél dominó állományt.
Magyarul nem az ok-okozat működteti már itt az eseményeket. Itt az események nincsenek is kapcsolatban egymással akkor. Mert akkor már nem az okozati kölcsönhatás indítja el.
A világunk viszont SZERINTEM nem így működik.
Megfigyelésekből tapasztalható akár a biliárd teremben, hogy nem tudsz úgy biliárdozni, hogy kiveszed az egyik golyót, majd miután meglököd a fehéret, az neki ütközik egy nemlétezőnek, majd egyszercsak minden ok nélkül elindul egy másik golyó az asztalon.
De mindegy...hosszú lenne ez a vita.
Inkább hagyjuk, és jelentsük, ki hogy nincs köztünk konszenzus.
Más gondolatokban viszont lehet, hogy lesz.
-
#77
Ez alap kvantummechanika, semmi okoskodás.
Én nem vitatkozok, kijavítottam a tévedéseid.
Itt van egy topikcím, én erről írtam. Ahogy Feynman is a megadott linken. Ő ezért Nobelt kapott, és sokkal "hihetetlenebb" dolgokat állított, mint én. A válaszaid alapján látom, el sem olvastad.
Majd egyszer eljutsz odáig, hogy megértsd, amiről ír, majd tényleg lesz értelme folytatni.
-
#76
Nem akarok meddő vitába szállni.
Olyat állítasz ami szerintem nem igaz.
Elolvastam amit mondtál, átgondoltam, ez a legtöbb amit tehettem. De aztán elvetettem. Nem azt mondom, hogy tévedsz, mert nem tudjuk mi az igazság.
Csak annyit mondhatok, hogy Szerintem ez nem így lehet, de csak azért mert én nem tudom elfogadni.
Erősködni nem fogok, mert mostanában sokan úgy képzelik, hogy ők Albert Einstein legújabb reinkarnációi.
Ezt a témát megvitattuk. Ebben nem értettünk egyet. Számomra a kérdés nyitott marad, hogy honnan származik a világegyetem. Ez a kérdés nyitott még napjaink vezető tudósai számára is.
Részedről a problémát megoldottad, és lezártad.
Ennyi.
Én ezt elfogadom. De innentől már ne velem akarj vitatkozni, hanem mondjuk próbálkozz a CERN-ben. Ott majd megfelelnek neked.
Én minden esetre nem akarok okoskodni, nem akarok kioktatni, vagy játszani a tudálékos okoskát. Ezt a játékot én nem játszom. -
#75
Haláli vagy xd
Tudod, ne add fel, csak ha van rajta bélyeg.
Csak fórumozunk, nem vizsga van. Azt írsz, ami jólesik.
-
#74
A hullám tulajdonságnak semmi köze a megfigyelési procedúrához. Ez már egy lejárt lemez.
A megkülönböztethetetlen állapotok interferálnak. Ez annyit jelent, hogy az amplitudók összeadódnak, és utána adják meg a valószínűséget. Ilyen nincs a makrovilágban, csak kvantumszinten.
Ha két állapot megkülömböztethető, akkor a valószínűségek adódnak össze. Az amplitudókból először valószínűség lesz.
Ez a QM matematikája, és semmi köze a megfigyeléshez.
Na ez a részecske-hullám kettősség a kvantummechanikában.
-
#73
Írjon már valaki más is, akit érdekel a kvantummechanika.
Felhozhatunk más témát is.
Mit gondoltok Feynman avanzsált hullám elméletéről?
Ha megengedjük,hogy visszafelé az időben is mehetnek végbe az események, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a pozitron egy olyan elektron ami visszafelé halad számunkra az időben. Tehát ha fel tudnánk venni videóra egy pozitront, és visszafelé játszanánk le a videót, akkor egy negatív töltéssel rendelkező elektront láthatnánk a képen.
Így is lehet magyarázni, és helyes eredményeket kapunk így is, ebben a kontextusban.
Az avanzsált hullámok meg akkor olyan hullámok amik számunkra detektorokkal nem mérhetőek, de következtetni lehet rá az energia megmaradási törvényekből.
Vajon milyen tulajdonságai lehet egy ilyen időben visszafelé haladó elektromágneses hullámnak? -
#72
"Ha nincs belépési pontja a körnek, a dominók csak állnak. "
A téridő ábrán események halmazát szokás ábrázolni. Most a kör minden egyes pontja egy dőlő dominót jelöl. Ennek fényében a mondókád első része teljesen értelmetlen.
Az esemény azt jelenti, hogy megtörtént abban a pillanatban, ahova fel van rajzolva.
"Ez a részecske-hullám kettősség a kvantum mechanikában."
Nem részecske mem "hullám" állapotban van, vagy "részecske" állapotban. Ez teljes félreértése a QM-nak. Vegyük például ezt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Neutr%C3%ADn%C3%B3oszcill%C3%A1ci%C3%B3
A neutrinó olyan kevert állapotban, ahol az elektron és a müon neutrínó folytonosan átalakul egymásba. Ennek van egy hullámfüggvénye.
Ez nem azt jelenti, hogy a neutrínó egy hullám. Leírható ez az átalakulás egy komplex hullámmal.
A neutrinó "állapota" lehet elektron-neutrínó, müon-neutrinó vagy tau-neutrínó.
Nincs olyan, hogy hullám-neutrinó.
-
#71
A baloldali körön egy olyan pont sincs amely olyan esemény lenne amely megtörténik.
Ha nincs belépési pontja a körnek, a dominók csak állnak. Az események arra várnak, hogy megtörténjenek. A körből hiányzik az a pont, ahol elindítják az eseményeket. Szerintem.
Nem látom semmi lehetséges okát annak, hogy ha ilyen alakú lehet az ok-okozati lánc, elindulnak az események egymásra kiható folyamatai külső beavatkozás híján, azaz, magától.
Nem értem meg, hogy lenne ez lehetséges. Sajnos én ragaszkodok a világi tapasztalataimhoz, és azok azt súgják, hogy ilyen nem történik. Nincs rá precedens a világunkban szerintem.
"Újra leírom, a baloldali kör minden egyes eseményének van oka."
Magát a folyamatot lehet így ábrázolni, az igaz. De egy esemény csak akkor válik okká egy másik esemény számára, ha az meg is történik.
Tehát ha így körbe rakok esemény-dominókat, és csak várok, soha nem fognak eldőlni. Hiába tudnának a végtelenségig körbe körbe dőlöngélni.
Ahhoz nekem először be kell avatkoznom, és minimum el kell döntenem egy esemény-dominót.
A másik.
A kvantum mechanika szerint a dolgok események, különböző képen viselkednek, ha megfigyeljük őket, vagy ha nem figyeljük meg őket.
Tehát kijelenthetjük, hogy a dolgok más más állapotban vannak a megfigyelő számára, attól függően, hogy kölcsönhatásban van e a dologgal, vagy sem.
Az egyik ilyen állapotot részecske modellel pontosan le tudjuk írni, és el is tudjuk képzelni.
A másik állapotát viszont nem, mert még soha nem figyelte meg senki ezt az állapotot, mert nem lehet megfigyelni, pont a megfigyelési esemény okán. Ezt az állapotot elképzelni nem, de matematikailag jól le tudjuk írni, mert közvetett úton már sikerült kísérleti tapasztalati ismereteket szerezni.
Ez a részecske-hullám kettősség a kvantum mechanikában.
Szerintem ez nem csak egy leírási mód, hanem ez annál sokkal bonyolultabb elmélet. Pár szóban nem lehet kifejteni.
-
#70
Jelenleg van a fejedben egy kép a világról, amibe nem fér bele az, amit írtam. Nem célom meggyőzni téged.
-
#69
Újra leírom, a baloldali kör minden egyes eseményének van oka. A kör saját magának az oka.
A vírtuális részecskékre ez helytálló leírás. Lehet, hogy a világra is.
-
#68
" a dolgok valószínűségi hullám állapotukban vannak."
A dolgoknak nincs ilyen állapota, ez egy leírási mód. Ezt is írtam már.
Mintha a falnak beszélnék.
-
#67
"Olyat sem állíthatunk, hogy valami úgy létezzen, hogy ok nélkül."
Mutass a baloldalon olyan pontot, amit nem előz meg egy másik esemény. Mindegyiknek van oka.
Nem tudom kivel beszélgetsz. -
#66
Bármit állíthatunk, de ha nincs összhangban a létező világgal, akkor az csak képzelgés, fantáziálás a nem valós dolgokról.
Azt állítani, hogy nincs kezdete és nincs vége, az ellentmond a tapasztalati megfigyeléseknek. A létező világban, amiben élünk minden okkal történik.
Olyat sem állíthatunk, hogy valami úgy létezzen, hogy ok nélkül.
Valami úgy menjen végbe, úgy történjen meg, hogy nem volt oka, azt nem váltotta ki semmi, az is helytelen következtetés. Hiszen mint mindnyájan ismerjük a világunk ezen alapvető működését, semmi sem történik magától.
Az ok-okozati törvények nem manipulálhatóak azzal sem, ha megfordítjuk az idő kerekét.
A dominók meg nem fognak maguktól ledőlni, csak azért ha egymás mellé állítom őket. Mint ahogyan a gitár húrjai sem rezdülnek meg maguktól, csak mert képesek lennének a rezgésre.
A világban sem történik semmi sem, csak mert az események meg történhetnének. A legelső eseményt is valamilyen eseménynek ki kell váltania. De ha ezt az eseményt szintén egy másik esemény váltja ki, akkor ez az esemény már nem lehet a legelső esemény.
Az, hogy a világ a vákuumból bukkant fel, lehetségesnek tartom, de ez újabb kérdéseket vet fel.
A kauzalitás a vákuumban is érvénes. Érvényes akkor is amikor a dolgok valószínűségi hullám állapotukban vannak.
Hiszen ha nem figyelünk meg valamit, sok ideig, majd aztán megfigyeljük, az előálló események, és állapotok, követik az időben helyes, ok-okozati törvényszerűséget.
Tegyük fel, hogy a világunk a vákuumból jött elő.
Ebben az esetben, mint ahogy a többi vákuumból előbukkanó dolog, vissza kell, hogy térjen a vákuumba, a semmibe.
De mivel megint csak azt tudom mondani, hogy semmi nem történik magától, mert ez egy sziklaszilárd tapasztalati úton megállapított ténye a világnak, nem megkerülhető. Ezzel összhangban meglévő magyarázatot kellene adnunk a világ létezésére. Legalábbis arra, hogyan indult el az egész.
Tehát jogosan kérdezhetem azt, hogy ha a vákuumból bukkant elő a világ, ezt az eseményt mi váltotta ki?
És minek hatására jött létre ez a hihetetlenül nagy mennyiségű energia, és tömeg? A vákuum fluktuációból csak nagyon kis energiák tudtak létrejönni, majd azon nyomban el is tűnni.
Sok kis elektromágneses hullám, és ritkán megjelennek tömeggel rendelkező részecske-antirészecske párok, elektron-pozitron, de csak a miliszekundum milliárdod részére, hogy aztán egyesülve ismét visszatérjenek a vákuumba. A semmibe.
Ezt az alkotási folyamatot ki lehetne terjeszteni az egész világra, de akkor ott van az a kérdés, hogy Miért? Miért történt ahogy megtörtént. Avagy, Mi váltotta ki? -
SovereignX #65 Ha jól emlékszem Hawking szerint az téridő - az univerzumunk - olyan mint egy gömb. Ha a földön is elindulsz az északi sarkpontról egy egyenes vonal mentén vissza jutsz ugyan oda. Egy darabig délnek haladsz majd újra északnak veszed az utat pedig egy pillanatra sem tértél el az egyenestől.
A párhuzamosok - az egymástól független események - előbb utóbb egy pontban egyesülnek majd újra szétválnak. A világegyetem kezdete és a vége. Mindig is volt. Folyamatosan körbe és körbe megyünk a gömbön.
Elfogadjuk, hogy fénysebességnél nincs se idő sem tér. Az idő ugye az a valami ami két esemény közt "eltelik". Fogalmazzuk meg úgy hogy az idő két kölcsönhatás közt lejátszódott kölcsönhatások sorozata. Akkor minél gyorsabban haladunk annál gyorsabban játszódnak le számunkra ezek a kölcsönhatások. Pontosabban minél gyorsabban haladunk annál hamarabb észleljük ezeket a kölcsönhatásokat amik már megtörténtek. Legalább is egy fénysebességgel haladó megfigyelő számára. -
SovereignX #64 Szerintem nem kell, hogy kezdete legyen az univerzumnak. Miért nem létezhet már "öröktől fogva". A kezdet és a vég csak a mi fogalmaink szerint létezik. Ugyan is minden amit ismerünk annak volt kezdete és volt/van/lesz vége.
Az idő is "csak nekünk létezik". Ha fotonként lennénk képesek létezni mi sem gondolkodnánk el a mikoron és a hogyanon. Elfogadnánk hogy mindig is volt mert nem ismerjük mi az hogy még nincs meg már van. -
#63
A jobboldalon a folyamat eleje és vége ugyanazon térbeli pontban van. Ez az X koordináta, a spirál középvonala. Ez az a pont, ahol te elindítottad a folyamatot.
De az események közt eltelt idő miatt ez a két esemény téridőben máshol van.
-
#62
Te a jobb oldali ábrában gondolkodol. Úgy szemlélve mindig igazad van.
Csakhogy én a bal oldaliról beszélek. Nincs kezdete a folyamatnak. Ilyen a vákumban megjelenő részecske-antirészecske pár. Nem kell külső energia a megjelenésükhöz.
Ilyen folyamatokban kell gondolkozni. Ezért jobb téridőben felrajzolni folyamatokat. Ha a körbe állított dominók "látványában" gondolkozol, akkor nem tudsz abból a szemléletmódból kilépni.
A jobb oldali ábrán nincs kapcsolat a folyamat eleje és vége között. A bal oldalin van.
-
#61
![]()
-
#60
Felrajzolom téridőben, látni fogod az eseményláncok külömbözőségét. -
Fbn Lx #59 És ha a dominó eldőlésének nem az oka volt, hogy egy másik dominó meglökte, hanem a dominó létezése időtől és tértől függetlenül magában foglalja azt az eseményt, hogy őt feldönti egy másik, ezáltal a másik által való meglökés ennek a szükségesen bekövetkező eseménynek az okozatává válik, ahelyett, hogy az oka lenne? Nem csak a szemlélet módjának kérdése ez? Ha az ember lineárisan, az időben adott irányban az adott eseménytérben előre haladva logikai kapcsolatokat fedez fel, és eképpen visszafelé haladva a dolgok inverzét észlelhetjük, a megszokott ok-okozati gondolkodás nem csupán megszokás, ahogyan a világot látni tanultuk, avagy az illúzió szükséges terméke, és minden esemény ok és okozat nélkül létezhet, ha nem figyeljük meg azt? -
#58
De még mindig nem értem.
"A világunk utolsó pillanatában dőlő dominó..."
Itt már egy eleve működő dominóról beszélsz. Amit egy másik már meglökött.
Én arra az eseményre "dominóra" vagyok kíváncsi, aminek nem volt oka, nem következménye valaminek "ami a rendszerhez tartozik".
Arra a dominóra vagyok kíváncsi ami a legelső az ok-okozati láncban, amit nem egy másik dominó indított el.
Ilyet mutass nekem kérlek. -
#57
"Ha nem kell elindítani, akkor hogy megy végbe?"
A világunk utolsó pillanatában dőlő dominó energiája átkerül a másik univerzumba. Ott visszamegy a világunk kezdetéig, és visszakerül a mi univerzumunkba. És eldönti az első dominót. -
#56
Nem arról beszélek, hogy valami a MI világunkban visszafele megy az időben, de ezt mi normál időirányúnak látjuk. Ilyen a pozitron, és természetesen jól gondolod, az nem fordított ok-okozattal működik.
De én másról beszélek, egy tükörvilágról, aminek a részecskéit mi nem is láthatjuk, mérhetjük meg. De kölcsönhatásba léphet bizonyos esetekben a két univerzum. Például a kezdetekkor és a végén dominók formájában.
Most ez az egyetlen feltevés. -
#55
"Ebben a világban amiben élünk semmi olyan nincs ami csak úgy magától végbemegy."
Először is itt van egy feltevés, létezik egy párhuzamos világ, ahol az idő visszafele megy.Nem gondolkozhatsz a megszokott módon. Most nem arról beszélünk, hogy a mi világunkban lehet ilyen, hanem ha feltételezzük a másik világot, akkor lehetséges-e hogy valami önmagának az oka legyen.
Na jó, mégegy próba.
Ha te simán körbe rakod a domimnókat, akkor neked kell egyet eldönteni, hogy beinduljon az egész.
Ha "téridőben" rakom körbe a dominókat, akkor mindegyikre rá fog dőlni az "előttelévő", egyiket sem kell eldönteni.
Az előttelévő szó azért van most idézőjelben, mert a tükörvilág ok-okoza viszonya fordított.
-
#54
"Nem kell külső energia, nem kell "elindítani" a folyamatot."
"Nem érted, de nembaj."
Hmm, de szeretném megérteni, mert szeretem a dolgokat egyértelműen és tisztán látni.
Miért nem kell külső beavatkozás? Miért nem kell elindítani?
Ha nem kell elindítani, akkor hogy megy végbe?
Ebben a világban amiben élünk semmi olyan nincs ami csak úgy magától végbemegy.
Még akkor sem, ha tegyük fel ez a világ nem létezik, csak ideálmodjuk, akkor is kell egy külső esemény, maga az álmodási folyamat, vagy a teremtés eseménye, vagy az isteni beavatkozás, egy kéz mozdulat ami elindítja az első eseményt, és lendületet ad a világnak.
Bárhogy hívhatjuk.
Sajnos nem tudok olyat elképzelni, hogy magától megy a világ, és nincs szüksége "elindításra".
Ha te ezt tisztán látod, akkor kérlek magyarázd el nekem is, hogy én is tisztán láthassak. Ennyit mindenki megérdemel aki olvas minket. -
#53
Nem érted, de nembaj. -
#52
Szerintem így nem lenne jó.
Bevezeted a tükörvilágot, és engedélyezed az idő visszafelé haladását ebben. Nem történik itt semmi, hiába manipulálod az időt.
Hiába fordítod meg az idő irányát, az ok-okozati összefüggések megmaradnak.
Ahogy elmondtad a két világrendszer egy önmagára visszaható végtelen ciklusban van. Most az mindegy, hogy 2 részből áll, vagy 20 részből. Az egész egy holisztikus rendszert alkot. Fel lehet fogni egy kísérleti berendezésnek is.
Azért mert megengeded, hogy a dominók egymást döntögessék le, időben visszafordítva az irányt, a kauzalitás akkor sem változik.
Egy dominó eldől, eldől egy másik, ami szintén eldönt egy másikat.
Semmi féle képen nem indulhat el a folyamat, csak akkor ha az egész rendszert tekintve "lényegtelen hány univerzum alkotja a rendszert, és milyen tulajdonságokkal" van legalább egy olyan dominó amit nem egy másik dominó döntött le.
Ha nem tudsz ilyet felmutatni, az ok-okozati összefüggések alapján az összes dominó végig álló állapotban marad.
Hiába mutatsz rá egy olyan dominóra amit szintén egy másik dominó döntött el, az szerintem nem egyenlő azzal, hogy a dominók csak mert képesek lennének rá, maguktól elindítják a folyamatot.
"Nem veszed észre, hogy a kör egyik fele időben visszafele halad. Nincs kezdet."
Mondtam, hogy szerintem az idő iránya itt nem számít, lehet az akár cikk cakkos, vagy telhet az véletlenszerű pontokban ugrálva is.
Az ok-okozat kapcsolatra nincs kihatással.
Ha mondjuk visszafelé történnek az események, akkor előbb látod az okozatot, de aztán minden féle képen meg kell, hogy történjen az ok esemény is, ami egy másik eseménynek lesz az okozata. És így tovább.
Szerintem.
Ez egy nagyon szorosan kapcsolt lánc.
Lehet ez olyan lánc is ami időben össze vissza tekereg, átmegy több univerzumon, akár világokon. Visszafuthat magába is.
Akkor sem indul el az bizonyos impulzus magától rajta, csak azért mert képes önmagába visszatérő végtelen ciklusra.
Tegyük fel, hogy van egy örökmozgóm. Ez egy rendszer, amely ha lendületbe kerül vég nélkül működik. Gondolom valami ilyesmi lehet a világ is.
De szerintem ahhoz, hogy ez az örökmozgó működésbe lépjen, nekem kívülről meg kell löknöm. El kell indítanom. Másképpen nem megy.
"Azért valamit tisztázzunk. Függetlenül a koppenhágai értelmezés igazságtartalmától, a valószínűségi hullám csak egy leírásmód.
A valóság nem "bomlik le" ilyen hullámokra."
Csak röviden fogalmaztam. Úgy is fogalmazhattam volna, hogy olyan állapotba kerülnek az elemek, események, amely egyszerre tartalmaz minden lehetséges kimenetelt, állapotot. Nem anyagi minőségében van jelen a világ, hanem egy matematikailag jól leírható valószínűségi hullám fügvényben, de amely állapotot eddig még senki nem tudott elképzelni, mert teljesen ellentmond mindennek amit a világi agyunk fel tud fogni. Ezt az állapotot hívják még szuperpoziciónak is. Ilyenkor egy elektron, vagy foton bejár minden lehetséges útvonalat, mindvégig kapcsolatban van a teljes világegyetemmel és önmaga végtelen lehetséges állapotaival, és ez a kapcsolat alapjaiban meghatározza ennek az elemnek a viselkedését. Ez az elem egyszerre minden lehetséges állapotban van aminek valószínűségei vannak.
Ezeknek a valószínűségi állapotoknak végtelen kiterjedésük van, ami azt jelenti, hogy egy itt lévő elektron, nagyon kicsi rá az esély, de matematikailag felbukkanhat akár az univerzum másik végében is egy pillanat alatt.
Hosszú ebbe belemenni, de ez ugyan az amit te vákuumnak hívsz. A vákuum maga a semmi az értelmezés szerint. De úgy gondolom a határozatlanság megengedi azt, hogy az állapotok állandó változásban legyenek, vagy felcserélődjenek.
Egy kitüntetett irányba haladó dolog, egy pillanatra haladhat visszafelé is egy kis időre, ha utána behozva lemaradását folytatja eredeti irányban az útját. Ugyan ez a tömeggel, helyzettel, impulzussal, idővel. Minden tulajdonság állandóan fluktuál, így a 0 tömeg is állandóan változik.
"Mégis mindennek van oka."
Ezt akarom én is elmondani :)
"Amikor ledől a világunkban az utolsó dominó is, akkor végetér a világunk, de egyben ledönti a tükörvilág első dominóját. Ott akkor kezdődik minden. Az idő ott visszafele megy.
Nincs kezdete a folyamatnak, hanem időben zárt, mint egy kör. Végtelen, vég és kezdet nélküli."
Hagyjuk akkor a dominót mint tárgyat.
Azt mond meg nekem, ebben a világban, mi váltja ki az első dominó ledőlését. Azt nem mondhatod, hogy egy másik dominó, mert én az első dominóról kérdezek, nem a másodikról, vagy a sokadikról.
Azt nem állíthatod, hogy nincs első dominó, mert akkor el sem kezdődik az eldőlési láncfolyamat. Minden dominó áll. Arra vár, hogy valaki, vagy egy másik dominó eldöntse.
Fontos megértenünk, hogy tapasztalati úton tudjuk "ez a világunk tapasztalt tulajdonsága", hogy az események nem történnek maguktól. Azok kiváltódnak.
Tudjuk, hogy az eseményeknek van kezdetük, és van végük. Fontos leszögeznünk, hogy magától semmi sem történik. Maguktól az események nem mennek végbe.
Ezek tapasztalati tények, amikkel nem lehet vitázni.
-
#51
De másként is elmondom.
Minden dominónak meg tudod találni azt a párját, ami miatt eldől. Ennek is van impulzusa, pontosan az előző mondat miatt.
Mindnek.
Nem kell külső energia, nem kell "elindítani" a folyamatot.
-
#50
" elkezd a valóság lebomlani egy valószínűségi hullámmá"
Azért valamit tisztázzunk. Függetlenül a koppenhágai értelmezés igazságtartalmától, a valószínűségi hullám csak egy leírásmód.
A valóság nem "bomlik le" ilyen hullámokra.
"Mikor a hullám összeomlik, szerepet kapnak a valószínűségek, mert nem lehet tudni, hogy a részecske hol bukkan fel újra megint a semmiből."
A részecske nem a semmiben van, hanem a vákumban, ami egy anyagi közeg. Ebben tényleg el tud süllyedni. Nem a foton képes átalakulni mindenfélévé, hanem ez a közeg, a vákum.
/és azért sem írom két u-val xd/
-
#49
"Végtelen, vég és kezdet nélküli."
Mégis mindennek van oka. -
#48
Ezért nehéz sokaknak megérteni a relativitást. Azt hiszik, hogy a téridő ábrákat elég ha térben képzelik el. Nem.
Meg kell tanulni térben és időben gondolkozni. Folyamatokban, nem csak állóképekben.
Csak úgy érthető meg amit itt leírtam.
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1259691311 -
#47
Nem veszed észre, hogy a kör egyik fele időben visszafele halad. Nincs kezdet.
Nem képzelheted el az általam leírt világot körberakott dominókkal. A hasonlat nemhogy sántít, de teljesen rossz.
Úgy kell elképzelni, hogy van egy hosszú dominósor mindkét világban. Amikor a tükörvilágban az utolsó ledől, az dönti el a mi világunkban a sor elején lévő dominót. Ekkor ott világvége van, a mi világunk pedig ekkor "születik".
Amikor ledől a világunkban az utolsó dominó is, akkor végetér a világunk, de egyben ledönti a tükörvilág első dominóját. Ott akkor kezdődik minden. Az idő ott visszafele megy.
Nincs kezdete a folyamatnak, hanem időben zárt, mint egy kör. Végtelen, vég és kezdet nélküli. -
SovereignX #46 Én is olvastam a könyvben egy ilyen kísérletről, hogy atomokat gerjesztettek lézer sugárral. És amíg megfigyelték őket nem voltak képesek egyik energia szintről a másikra ugrani. -
SovereignX #45 Ahhoz eléggé, hogy a nagyját felfogjam. :) -
#44
Már elsőre is megértettem.
Akkor úgy mondom, mint egy dominó sor kör alakban, lebutítva.
Ha keresem visszafelé az eseményeket, mindig körbe körbe szaladgálok majd.
De ezzel akkor sincs megmagyarázva az első dominó eldőlése.
Ha van egy körbezárt dominó sorod. Hiába körbezárt, akkor is kell egy kéz ami elindítja az elsőt, aztán már utána a végtelenségig döntögethetik egymás a dominók.
Mivel egy dominó sem dől el magától, mindig csak valamilyen ráhatás következtében, és lesz egy dominó az okozati lánc legelején "nem időben, vagy térben" ami abban különbözik a többitől, hogy azt nem egy másik dominó indította el.
Nem tudom ennél tisztábban leírni.
Akár milyen elrendezésben képzelsz el világokat, akár milyen szabályokat vezetsz be, ha NEM szeged meg az ok-okozat összefüggési szabályt, nem tudsz olyan világot felállítani amely csak úgy, magától "cselekszik" elindul.
A programozás tudományban is vannak végtelen ciklusok, sőt lehet írni, olyan végtelen ciklusokat melyek irracionális futásúak, olyanok mint mondjuk pí, vagy az e arány szám. Mindig másképpen fut le a ciklus, és mást csinál, de végtelen ciklusban marad a kód, állandóan meghívja önmagát.
Ezeknél a végtelen ciklusoknál is, csak akkor van lehetőség, hogy elkezdjenek futni, ha egy másik kód Kívülről meghívja. Tehát egy pillanatban a cselekmények sorában átadja a vezérlést.
A végtelen ciklusban, ha megpróbálod debugolni, visszakeresni, hogy hol mi történik benne, azt fogod tapasztalni mint amit az általad elképzelt univerzumban is tapasztalnál, mintha végtelen hosszú lenne a kód, és soha nem találnád meg az első parancsot ami végrehajtódott benne, egyszerűen mert nincs rá lehetőséged ebben az elrendezésben.
De mind tudjuk, akik nem a program kódban élünk, hogy hogy történt meg az egész. Egy másik program kívülről meghívta a végtelen ciklust egy JMP, vagy CALL hívással például. -
#43
"Csak úgy lehetséges, hogy egy mindent elindító esemény következtében megtörténik a cselekmények egymásra ható folytonossága."
Rajzolj egy kört, és indulj el rajta. Definiáljuk az okot úgy, hogy egy adott ponttól a körön a balra levő pont.
Mindennek meg fogod találni az okát, és visszajutsz ugyanoda. Ez az ok-okozat felfüzése nem a kör tulajdonsága, hanem te végzed el a fejedben. Nem egy valódi mozgás.
A kör "valós" viselkedése csak attól függ, hogy hogyan definiálod ennek a világnak a jelenét.
-
#42
Túl sok ismeretterjesztő könyvet olvasott.
Ezek a dolgok a tudomány szempontjából lényegtelenek. A tudományt csak az érdekli, ami kiszámolható.
A többi már filozófia.
