Wheeler–Feynman elnyelési elmélet. Igaz vagy hamis?
  • Frayer
    #71
    A baloldali körön egy olyan pont sincs amely olyan esemény lenne amely megtörténik.
    Ha nincs belépési pontja a körnek, a dominók csak állnak. Az események arra várnak, hogy megtörténjenek. A körből hiányzik az a pont, ahol elindítják az eseményeket. Szerintem.
    Nem látom semmi lehetséges okát annak, hogy ha ilyen alakú lehet az ok-okozati lánc, elindulnak az események egymásra kiható folyamatai külső beavatkozás híján, azaz, magától.
    Nem értem meg, hogy lenne ez lehetséges. Sajnos én ragaszkodok a világi tapasztalataimhoz, és azok azt súgják, hogy ilyen nem történik. Nincs rá precedens a világunkban szerintem.

    "Újra leírom, a baloldali kör minden egyes eseményének van oka."
    Magát a folyamatot lehet így ábrázolni, az igaz. De egy esemény csak akkor válik okká egy másik esemény számára, ha az meg is történik.
    Tehát ha így körbe rakok esemény-dominókat, és csak várok, soha nem fognak eldőlni. Hiába tudnának a végtelenségig körbe körbe dőlöngélni.

    Ahhoz nekem először be kell avatkoznom, és minimum el kell döntenem egy esemény-dominót.

    A másik.
    A kvantum mechanika szerint a dolgok események, különböző képen viselkednek, ha megfigyeljük őket, vagy ha nem figyeljük meg őket.
    Tehát kijelenthetjük, hogy a dolgok más más állapotban vannak a megfigyelő számára, attól függően, hogy kölcsönhatásban van e a dologgal, vagy sem.

    Az egyik ilyen állapotot részecske modellel pontosan le tudjuk írni, és el is tudjuk képzelni.
    A másik állapotát viszont nem, mert még soha nem figyelte meg senki ezt az állapotot, mert nem lehet megfigyelni, pont a megfigyelési esemény okán. Ezt az állapotot elképzelni nem, de matematikailag jól le tudjuk írni, mert közvetett úton már sikerült kísérleti tapasztalati ismereteket szerezni.

    Ez a részecske-hullám kettősség a kvantum mechanikában.
    Szerintem ez nem csak egy leírási mód, hanem ez annál sokkal bonyolultabb elmélet. Pár szóban nem lehet kifejteni.