121
Wheeler–Feynman elnyelési elmélet. Igaz vagy hamis?
-
#41
Nem "keringünk" ebben a körben, az időről beszélünk.
Nem fogjuk ugyanezt a pillanatot mégegyszer átélni. Ez nem mozgás, hanem egy állandó kör, mint amikor papirra felrajzoljuk. Az sem mozgás. Nincs kezdete se vége.
Az időt tudod rajta definiálni, teszemazt eltakarod egy másik papírlappal a lerajzolt kört, és lassan láthatóvá teszed. Azt mondod, hogy ahol metszi a kört a másik papírlap széle, az a jelen. De a kör ettől még nem fog változni.
(csak mint lehetőséget írom le, nem így gondolom a világ működését) -
#40
Szerintem attól, hogy abszurd a te(mi) valóságodban(valóságunkban) még létezhet egy másik valóságban. És így veszti el értelmét mindennemű okfejtés az univerzum keletkezésével kapcsolatosan.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az ilyen okfejtésnek gyakran végtelen ciklus majd fatal error lesz a vége :). Ergo valószínűleg a Crysis 23 kiütné a Windows 17-et, majd a fejlesztőknek egy patch-el kellene lebutítani az MI-t.
Amúgy mivel foglalkozol, hogy ennyire benne vagy a témában? -
#39
Jó tegyük fel, hogy így van.
De akkor ki hozta létre ezt a két univerzumot? És hogy lehet az, hogy körbe körbe történnek meg benne a dolgok? Ez a körciklus ahhoz hasonlatos, mint ahogy egy szupravezető mágnesben kering a végtelenségig, ellenállás nélkül az elektromosság.
Csakhogy ugyebár, ezt az elektromos impulzust, előbb bele kell vezetni a mágnesbe, magától csak mert TUDNA a végtelenségig körbe keringeni ez az impulzus, nem jelenti azt, hogy magától megtörténik.
Csak úgy lehetséges, hogy egy mindent elindító esemény következtében megtörténik a cselekmények egymásra ható folytonossága.
Számítsd be, hogy a dolgok nem jönnek létre maguktól, és nem történik semmi sem magától.
Már maga az, hogy semmiből valami előáll is abszurd, számomra.
Olyan mint 0+0=1
Van a világon x mennyiségű létező dolog "energia,tömeg" ezek honnan a fenéből jöttek elő?
Vagy egy olyan másik világból származnak végső soron közvetlenül, vagy közvetetten, ahol nem érvényes a kauzalitás, nem érvényes a tömegmegmaradás, és ahol a "0+0=1" is helyes matematikailag "a matematika a létező világunk egy modellje".
Vagy pedig eleve nem is létezik ez az egész.
Mert ha csak ideképzeljük, akkor bárhogy elképzelhetjük.
Olyan helyzetben is lehetünk akár, mint mondjuk a Crysis 23. remakejében az egyik MI-vel rendelkező ellenfél egyszer csak elgondolkodik magáról és környezetéről, hogy akkor most mi is ez...
Csak annyit lát, hogy egy szép táj veszi őt körül, és csak történnek az események, és nem tudja, hogy mitől van ez, hiszen ő nem lát ki a játékon kívülre, és fogalma sem lehet arról amit mi élünk meg valóságosnak, nem tudhat a számítógépről, processzorról ami folyamatosan számolja őt, minden egyes gondolatával együtt.
Nem tudja, hogy került oda, de egyszer csak ott volt, és nem tudja, hogy kihúzhatom a számítógép tápkábelét is.
Ő is elkezd gondolkodni ezeken a kauzalitási paradoxonokon, és ő is csak arra a következtetésre jut, hogy kell lennie valaminek ami ezt az egész állapotot előidézte, amit ő valóságosnak él meg.
-
Saintgerman #38 Egy másik kedvencem arról, hogy az energia káoszban miképp vagyunk manipulálva az illúzió világunk teremtésében. (lehet, hogy már az nwo ról ez is ismert)
The Matrix Of Illusion -
#37
Ahogy egy körnek sincs kezdete, ennek se lenne.
-
#36
Ezt is el lehet képzelni, mint bármi mást is.
Ebben az esetben kapunk egy végtelen ciklust, egy olyan rendszert ami körciklusban hozza létre az eseményeket.
DE, még ebben az esetben is kell, hogy legyen ennek a ciklusnak egy belépési pontja, ahol amikor megtörténik az első esemény, és amelytől fogva körciklusra áll a kauzalitás. Gondolom. -
#35
A foton számára nincs elindulás, vagy megérkezés, mert egy pontszerű térben lebeg, melynek nincsenek kiterjedései. Nincs idő sem amiben felépülhet az időbeli iránnyal rendelkező ok-okozati kölcsönhatás.
De talán elképzelhető, hogy a megoldás kulcsa a foton lesz, mivel a foton olyan állapotban van, ami lehet akár az első dominó is, az idő és tér bármely pontján. Mert mint ahogy megbeszéltük, a foton számára minden térbeli pozició egy pont, és minden időbeli pillanat "múlt jelen jövő" egyszerre történik.
-
#34
Az időbeni visszahatás, ugyan egy kicsit kacifántossá, kuszává teszi a dolgot, és engedélyezi azt, hogy az első mindent kiváltó dominó nem csak a sor elején, hanem bárhol máshol is elhelyezkedhet. Tehát megtalálhatjuk a világ létezésének a legvégén, vagy a létezésének közepén is.
Az szerintem akkor is biztos marad, hogy kell lennie egy mindent kiváltó, a világ eseményeit elindító behatásnak.
Ha engedélyezzük az időbeni visszahatást akkor is egy paradoxonhoz jutunk, mint normális esetben, mert ugyan ha vissza is tudunk hatni az időben, és időben visszafelé működő eseményeket is ki lehet váltani az számunkra ugyan úgy jelentkezik mint az időben előre ható cselekmény, csak mi úgy látjuk mint egy visszafelé játszott filmet. Ilyenek az avanzsált hullámok.
A kvantummechanikában bizony nagyon nehéz megállapítani, hogy az ok, vagy az okozat volt e előbb, mivel ez a szint nem olyan mint a video felvételek. Az események időbeni állapota sem abszolút, hanem itt is érvényes a határozatlansági reláció. Ezen a szinten maga az idő is fluktuál, mint minden más állapot jelző.
Egy KM entitás mozgása is olyan határozatlan mint egy részeg ember az utcán. Miközben előre látod mozogni, közben akár visszafelé is mozoghat, sőt akár össze vissza véletlenszerűen, de az állapotai összegezve meghatározhat egy kitüntetett irányt.
Tehát ha tudjuk egy ilyen entitás pontos állapotát a térben, már semmi információt nem kaphatunk haladási irányáról. Fordítva, ha tudjuk egy entitás haladási irányát, nem tudhatjuk biztosan hol van a térben pontosan. A részecske térbeli helye és impulzusa Heisenberg féle határozatlansági relációt mutat.
Több ilyen állapotmutató között is van ilyen határozatlansági reláció.
Heisenberg-féle határozatlansági reláció
Az idő is ilyen határozatlanságban van.
Hiába az időbeni visszahatás, az ok-okozati kapcsolatokra nincs kihatással, de viszont innentől időbeli irányban már nehezen tudjuk felgöngyölíteni az esemény láncot. Össze vissza kellene ugrálgatnunk az időben, de akkor is csak egyetlen dominót keresnénk, amit nem egy másik dominó indított el.
-
#33
Mivan, ha azok a dominok egy masik univerzumban vannak? Az visszafele megy időben a miénkhez képest, de szorosan kapcsolódik hozzá.
Ekkor a mi univerzumunk keletkezésének az oka a tükörvilág halála, a tükörvilág keletkezésének az oka pedig a mi univerumunk összeomlása lesz. -
#32
Amit írtál az "időtlen" fotonról az azt is jelenti, hogy a foton számára az indulás és az érkezés ugyan az az esemény. De akkor azok akár fel is cserélhetőek.
-
Saintgerman #31 Itt egy videó, amin ábrákkal illusztrálja az agy mûködését. Holographic Universe (Part 1 of 2) itts all illusion -
#30
A világunk egyszerűen nem létezhet magától.
És mi van, ha vannak dominók, amik "időben" visszafele mennek?
Akkor a világot saját létezése hozta létre.
(igazából nem hiszek az időbeli visszahatásban, de a tudomány nem hit kérdése-) -
#29
Van még egy számomra nagyon érdekes filozófiai gondolati kísérlet, okfejtegetés.
A világunk leg alapvető építőköve, a kauzalitás. Magyarul, az ok-okozat kapcsolata. Semmi sem történik magától. Minden eseményt egy másik esemény vált ki. Ez az ok-okozati kapcsolat, összefüggés.
Ezt szemléltetni a dominó hatással lehet a legegyszerűbben.
A világunk olyan mint egy nagyon nagyon hosszú, nagyon sok elemű, és több szálra szétágazó dominó sorozat. Minden eseményt egy dominó reprezentál.
Egy dominó, hogy egy atom nekimegy egy másiknak, egy másik esemény, hogy ennek hatására az utóbbi atom megváltoztatja haladási irányát, és egy detekorba kerül, ahol végül az ok-okozati láncban felvillan egy lámpa, amire a megfigyelő oda fordítja a tekintetét, amely cselekedet több milliárd neuront aktivál, és amelyeket egyenként is több milliárd atom épít fel.
Tehát az egyértelmű, hogy egy esemény csak akkor történhet meg, ha ezt az eseményt valamilyen másik esemény, mint ok, kiváltja.
Most kövessük visszafelé az eseményeket. Bontsuk vissza a dominó láncot.
Ha megtaláljuk az első dominót amely mögött nincs újabb eldőlt dominó amely kihatott volna az előtte állóra, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy itt történt EGY olyan ESEMÉNY ami elindította az egész folyamatot.
Ugyanígy ha visszakeressük az "első eseményt" a világunkban, az első mindent kiváltó OKOT akkor megállapíthatjuk, hogy paradoxonhoz jutottunk.
Mert az első esemény nem történik meg magától, azt valaminek ki kell váltania, kell lennie olyan valaminek ami ezt az "első eseményt" kiváltja. És ha így van, akkor megyünk tovább a szálon, és soha nem találunk olyan első okot amely mögött nem találhatnánk másik eseményt.
Ha ez a lánc a végtelenbe fut, az hibás következtetés lenne mert így soha nem találnánk olyan kiváltó okot, amely valóban elindítaná az események láncát.
Magyarul. Minden féle képen kell egy kéz amely eldönti a legelső dominót.
Ha végtelen hosszú a dominólánc akkor nem indulhat el a dominó láncesemény.
Az, hogy a jelenünkben események történnek, az arra ad szerintem bizonyítékot, hogy az ok-okozati lánc véges hosszú, és amelynek a végén találunk egy "kezet", amely elindította az első eseményt "innentől megy minden magától" és amely kéz mentes a mi világunk ok-okozati korlátaitól. Ez a kéz "esemény" úgy tudott beavatkozni "elindítani a világot" a világunkban, hogy az nem volt része ennek a világnak, egy kívülről ebbe a világba behatoló cselekményről "eseményről" lehet szó talán.
Más magyarázatot nem tudok. A világunk egyszerűen nem létezhet magától.
Ezt kizárja az ok-okozat. Ugyan ide jutunk, ha nem eseményekről beszélünk, hanem tömegről, és energiáról gondolkodunk.
Az energia megmaradás szerint, ami a teljes világunkban szintén alapvető megállapítás, energia nem jöhet létre, és nem is veszhet el.
De ha nem jöhet létre, akkor az univerzumunk tömege, energiája honnan származik? Ki hozta ide? Ha mindig is volt, akkor az hogy lehetséges?
Ha meg valahogy ide került, akkor előtte hol volt, és egyáltalán volt e olyan, hogy ez az energia, és tömeg nem létezett?
-
#28
Ez a topik alcím nagyon gáz.
xd
-
#27
A valószínűségi hullámok nem terjednek.
Nincs is erre szükség, ha az egész világ egyetlen részecskéből áll. Persze ez a gondolat is meredek.
De már csak ilyen ez a világ. -
#26
Olvastam Schrödinger kiscicáit. -
#25
Igy működik az agy, felépíti az univerzumnak egy verzióját, variációját. Ez az univerzum olyan, amilyennek az agy önmagát látja.
Ahogy hallottuk, egy csak egy elmélet, de szerintem nagyon érdekes. Számunkra az agyunk hozza létre az univerzum "érzetét", de ez nem azt jelenti, hogy az agy hozta létre a külső univerzumot is.
Elképzelhető, de elég meredek gondolat.
-
#24
Vigyázz a koppenhágai értelmezése a kvantummechanikának már elavulttá vált.
Igen jó közelítése a valóságnak, de hibás.
Niels Bohr azt feltételezte, hogy a kísérleti berendezésben a megfigyelt entitás vagy hullám állapotban, vagy mint pontszerű részecskeként prezentálódhat. Az, hogy melyik állapotban tartózkodik a kvantummechanikai objektum, az a kísérleti berendezés egészétől, és a megfigyelés körülményeitől függ. A teljes holisztikus rendszer hatására változik a megfigyelt entitás állapota.
Már akkor is megváltozik a részecske-hullám tulajdonság, ha minden mérő műszer be van kapcsolva, de mi egyszerűen nem vagyunk ott hogy tudomást szerezzünk a mért eredményekről, és ha nem is szerezhetünk tudomást a mért eredményekről.
Ez azért lehetséges, mert maga a kísérleti berendezés, és maga a megfigyelt, objektum is mind együtt egy valószínűségi hullámmá épül le, amint nem jut hozzánk a kísérletről semmilyen információ.
Bohr, azt állítótta, hogy a megfigyelt objektum vagy csak hullám, vagy csak részecske tulajdonságot mutathat a kísérlet egészét tekintve.
Erre építették fel a komplementaritás elvét, és a hullám-részecske dualizmust.
Ez a principiuma a koppenhágai tanoknak megbukott valamikor a 1990 években, mikor a japánok bekavartak egy olyan kísérlettel amiben egy fotont egyszerre figyeltek meg hullámként és részecskeként is.
Már olyan dolgokat is tudunk a fotonról, hogy a foton egy nagyon vegyes tulajdonságokkal rendelkező energiaszállító entitás, amely rendelkezik minden létező elem tulajdonságaival egyszerre, ezek szuperpoziciójában van.
Mutathat lepton, elektron, mutathat bozon, kvark és más tömeggel rendelkező tulajdonságokat is, amely tulajdonságaival kölcsönhatásba is léphet más dolgokkal, de csak igen igen rövid ideig, amennyit a kvantum fluktuáció még megenged, mert a foton energiája is időben változó számunkra, fluktuál.
Új dolgok még, hogy kísérletek szerint bármely dolog kölcsönhatásra csak részecske állapotában, ha megfigyelünk egy ilyen kvantummechanikai entitást az mindaddig amíg megfigyeljük, részecske állapotában van, mivel maga a megfigyelés állapot is egy különleges kölcsönhatás a részecske és a megfigyelő között. De állapot, tulajdonság változásra csak hullám állapotában képes az objektum.
Tehát kísérlet szerint ha nátrium atomokat gerjesztek rádió hullámokkal, amíg megfigyelem az állapotukat nem változik meg, nem gerjesztődnek.
És ez így is történik kísérletek szerint.
Ha leveszem a megfigyelő műszert, azon nyomban elkezd a valóság lebomlani egy valószínűségi hullámmá, minden, nem csak a részecskék, minden amivel nincs kapcsolatban a megfigyelő. Ebben a valószínűségi-hullám állapotban történnek a változások, energia állapot változás, tömeg változás, helyzet, mozgás állapot változás, de amint visszatesszük a megfigyelő műszert, a valószínűségi hullám összeomlik és a valóság "szilárd" pontszerű részecskék állapotában jelenik meg számunkra.
Mikor a hullám összeomlik, szerepet kapnak a valószínűségek, mert nem lehet tudni, hogy a részecske hol bukkan fel újra megint a semmiből.
A valószínűségi hullámok a végtelenbe terjednek, ezeket a végteleneket akarta megszüntetni Feynman is, amikor az avanzsált hullám elméletét kidolgozta.
Mondhatni, hogy semmi sem létezik mindaddig amíg, meg nem figyeljük, kölcsönhatásba nem lépünk a környezetünkkel, hogy abban a pillanatban a valószínűségek káoszából a semmiből előálljon a valóság.
Ha ez így van, és mi, mint megfigyelők meghalunk, akkor a tudatunk nem léphet kölcsönhatásba a halott testünkön keresztül semmi világival "ami nem létezik, nem léphet kölcsönhatásba" akkor mi megszününk megfigyelők maradni, és gyakorlatilag a teljes világ összeomlik számunkra, minden egyes atomja egy valószínüségi hullámmá.
Egyáltalán létezik e a világ, vagy ez csak egy illúzió a megfigyelő "tudat" számára???
Csak azt tudom, hogy a tudatom létezik a többiről nincs fogalmam. Nem tudhatok semmi biztosat. Lehet, hogy ez a világ csak ide van festve a szemünk elé. Lehet, hogy mi generáljuk az egészet, saját magunknak.
-
#23
hivatalos = elismert
-
#22
Hogy egy a hivatalos agykutatótól is halljunk erről a témáról
http://www.youtube.com/watch?v=LS3wMC2BpxU
-
Saintgerman #21 Szerintem is jól képzeled, hogy a világ csak a mi számunkra létezik, mivel ezt a holografikus világot mi teremtjük. Az anyagi világ amit valóságosnak ismerünk, az az, amit az agyunk gyárt. Az agyunk jelek billióit fogja percenként, és rendszerezi egyrészét, majd mint hologrammot vetíti ki, és ez a hologramm számunkra a valóságos világ.
Az NWO-on már linkeltem korábban:
The Real Reality ! -
#20
Nagyon jó gondolatok. -
#19
Ha valóságos, létező hullámoknak gondolom a kvantummechanika hullámfüggvénye által leírt hullámokat, akkor ahhoz, hogy működjön az egész, bizonyos esetekben a hullámoknak időben visszafele kellene haladniuk.
A kvantummechanika jelenleg elfogadott koppenhágai értelmezése szerint ezek a hullámok nem léteznek a valóságban, ezzel megkerüli a problémát.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantummechanika
-Filozófiai következmények-
-
#18
http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1965/feynman-lecture.html
Remélem tudsz angolul.. -
SovereignX #17 Köszönöm eme részletes okfejtést. Nagyon tanulságosnak véltem. -
#16
igen, de a MI időnkben örökéletű. nyilván van a fotonnak sajátideje is, én arról beszéltem. -
#15
Szerintem a fotonok, vagy EM hullámok tulajdonságaiból megállapítható az, hogy a foton számára az idő abban az értelemben ahogy mi értelmezzük nem létezik. Nem létezik maga a tér sem.
Egy foton számára minden olyan állapotfeltétel teljesül amely végbemegy a c határsebességen.
Tehát végtelen időtorzulás, és a végtelen vektorális kontrakció. Ami szerintem azt jelenti, hogy egy foton számára úgy torzul a tér, hogy a számunkra bármilyen hosszú távolság is egyenlő lesz a foton koordináta rendszerében a 0 távolsággal. Más szavakkal, a foton számára nem létezik 3 dimenzió, a foton egy egydimenziós pontszerű térben lebeg.
Sőt azt mondom, feltételezem, hogy egy végtelen kis időpillanatban történik mindez, ennek nem mond ellen semmi sem.
Mivel ahogy közelítjük a c határsebességet, úgy torzul exponenciálisan az idő.
Ahogy egyre gyorsabban haladunk, úgy telik egyre lassabban számunkra az idő. c határsebességben az idő folyama megáll. Másszavakkal az idő nem telik. Ebben az állapotban van a foton. Ha gyorsabban tudna haladni a foton "hozzánk képest" akkor számára visszafelé haladna az idő. Az időnek van iránya. De mivel a foton c-vel utazik a térben minden viszonyítási rendszerben, minden a világban létező dologhoz, eseményhez képest, számára az idő nem telik. Így a saját ideje tetszőlegesen kicsi lehet. Vagy, tovább megyek. A foton számára nem létezik olyan hogy idő.
Így nem érvényes a fotonra a sajátidő fogalma sem.
A foton számára a világunk egy pontszerű, időtlen "esemény", amelyben a foton számára időtlenül egyszerre megtörténik minden esemény, és amelyben az egész világ minden időpillanata egyszerre létezik.
Ily módon, én is úgy hiszem, hogy a foton számára nincs olyan, hogy jövő, jelen és múlt. Mindhárom állapotban egyszerre tartózkodik.
Úgy gondolom a foton maga az energia, amely időtlenül létezik, és az, hogy átalakul más energiákká, vagy tömeggel rendelkező részecskékké, az csak illúzió, egy olyan jelenség amely nem a foton állapotát változtatja meg, hanem a külső szemlélő számára változik meg valami amitől a fotont tömegként, vagy más energiaállapotban érzékeli.
Ilyen külső megfigyelő számára végbemenő állapotváltozás, a mindenki számára, minden vonatkoztatási rendszerben megfigyelt c állandó.
Például, egy szuper ufóval "tegyük fel rendelkezik egy foton sebességével" ami képes c-vel haladni az univerzumunk keresztül utazása, egy időpillanatig tart. De a külső szemlélők számára ez az esemény úgy torzul, hogy függetlenül a különböző megfigyelők számára, függetlenül attól, hogy egymáshoz képest, hogy és milyen irányban és sebességgel mozognak ezt a szuper ufót egy véges nagy sebességnek fogják mérni, c-nek.
Úgy gondolom,hogy minden ami van, tömeggel rendelkező dolog, vagy más állapot, esemény mind mind egy ilyen elektromágneses hullámnak valamilyen más és másként torzult állapotai, amik más más viszonyítási rendszerekből mérve, számukra akár más és más állapotot is felvehetnek.
Gondoljunk csak a tömegdefektusra, és a hosszúságok megváltozására, egy méter nem minden viszonyítási rendszerben jelenti ugyan azt a hosszúságot.
Én valahogy úgy képzelem, hogy az egész világ csak számunkra létezik, akik nem vagyunk képesek abba az állapotba kerülni amiben a foton van.
De a foton számára csak önmaga létezik, és nem léteznek sem a bolygók, sem a csillagok, sem semmi anyagi dolog. Minden olyan dolog ami nem foton, az a foton által létrehozott u.n. illúzió, egy állapot defektusa a fotonnak, számunkra akik belül rekedtünk ebbe a 3 dimenziós csapdába.
Mellesleg úgy gondolom, hogy csak egyetlen foton létezik, ezt világosan láthatnánk is, ha ki tudnánk törni ebből a 3 dimenziós korlátból. De számunkra egy időpillanatban létező minden foton, egy mesterfoton önmaga reprezentációja.
Ha egy foton számára nem létezik sem tér, sem idő, akkor azok számára akik egy téridő korlátolt világban élnek ez a foton tetszőleges időpillanatban, tetszőlegesen sok állapotban, kölcsönhatásban prezentálódhat.
DE önmagával nem léphet kölcsönhatásba adott időpillanatban.
Ha ez megtörténhetne, akkor nem egy mesterfoton létezik, hanem több.
Tudtommal a fény, és minden elektromágneses hullám interferálhat magával.
Ez is a kölcsönhatás egy formája. Ha ezt a kölcsönhatást fel tudnánk oldani, a foton számára, akkor megmaradhatna ez az elegáns mesterfoton elméletem.
Egyelőre ennyi... =( -
#14
A fotonok nem léteznek az időben, pontosabban MINDIG vannak. Azok a fotonok amik az ősrobbanáskor keletkeztek és még mindig repülnek "kifelé", ugyanúgy nullidősek. -
#13
a fotonnak ugyanúgy van sajátideje mint bármi másnak. a foton számára csak a körülötte levő tér pontszerű, és a környezete ideje végtelen lassú, de a !saját!ideje ugyanolyan tempóban telik, mint bármi más ideje, vagyis a fény sebességével. imho -
SovereignX #12 Eszembe jutott egy dolog. Oké ez az elmélet már nem aktuális. De ami belőle következik? Az univerzum ismerete, az eljövendő események előre megjósolhatósága. Mert ugye ha vmi fénysebességgel halad akkor a saját szemszögéből se tér se idő nincs. Pontosabban egy foton számára nincs különbség a között hogy a Földre kell eljutnia a naptól vagy az Androméda galaxisig. Az időre is igaz azt hiszem, hogy a foton "nem tud külömbséget tenni" múlt jelen jövő között hiszen ez nem is létezik számára.
Így... egy teszem azt az ebben a pillanatban keletkező foton a saját szemszögéből nézve a saját keletkezése előtt is létezik?
Lehet eltértem egy kicsit a témáról és lehet a feltevésem is hülyeség de... azért jó lenne építő jellegű véleményt hallani.
Köszönöm. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#11
Felteszem pont ezért kerül manapság is elő, mert nincs jobb erre. De én nem mozgok igazából otthonosan a fizika terén, tehát a tévedés jogát fenntartom. :) -
SovereignX #10 Nagyon kösz!
Más. Mi van helyette? Mert ezzel magyarázták az előre eldöntés - két rés kísérletet -.
A koppenhágai értelmezésen kívül persze. Már ha van. -
#9
Megnézve a Wikin és a Physicsforum alapján a W-F elmélet nem illeszthető be a jelenleg elfogadott fizikai képbe, de mint vitaalap ma is sűrűn előkerül a jelek szerint. -
#8
A további idióta hozzászólások büntetőpontot érnek. Ha nem tudsz értelmesen hozzászólni, ne szólj hozzá. -
SovereignX #7 Alap esetben John Gribbin Schrödinger kiscicáiban olvastam róla. De az már nem mai könyv. Talán '96. -
SovereignX #6 Tudnád indokolni. Vagy link. -
#5
Érdekes elmélet eddig nem nagyon találkoztam ezzel. Remélem értelmes vitapartnerek is lesznek a végén akik értenek hozzá mert jó lenne ilyenről olvasgatni. -
SovereignX #1 Remélem valaki(k) segítenek nekem válaszolni erre a kérdésre. Az elmélet szerint van időbeli visszahatás. Még olvastam olyat is, hogy a modern QM szerint nincs időbeli visszahatás. Most akkor mi van?
Mert ha van akkor, ha képes lennék szóba elegyedni egy fotonnal az megmondhatná nekem, hogy holnap mik lesznek a Tippmix eredmények. Mert ugye az időben előre és hátra felé kibocsájtott hullámok végett az EM kölcsönhatásban résztvevő összes részecske egy bazi nagy háló része. Minden egyes részecske tisztában van a többi állapotával. Így lényegében az univerzum állapotával.