A Szaharában termel magának áramot Európa
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#94
Az hogy mi is a "MAI" technológia, az korántsem reális. Nyugodtan számolhatsz rá plusz 10-20 évet!
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#93
azt nem értem, hogy ha most így függ az oroszoktól Európa a gáz kapcsán, akkor azon senki se gondolkozott el, hogy ezzel a projekttel meg az áramellátásunkat tesszük nem igazán megbízható és stabil országok kezébe?
most tényleg majd Kadhafi és társai kapcsolhatják le az áramot, vagy zsarolgathatnak majd minket?
amúgy is értelmetlen egy projekt, napenergia lényege és nagy elõnye, hogy lokálisan lehet vele áramot termelni. meg ez a minimális veszteségû kábel duma: szupravezetõkkel hozzák majd az áramot? mai technológiákkal 50% feletti veszteség is van ekkora távon szállítva az áramot.
akit érdekel bõvebben, blogon: www.napelemek.blog.hu
most tényleg majd Kadhafi és társai kapcsolhatják le az áramot, vagy zsarolgathatnak majd minket?
amúgy is értelmetlen egy projekt, napenergia lényege és nagy elõnye, hogy lokálisan lehet vele áramot termelni. meg ez a minimális veszteségû kábel duma: szupravezetõkkel hozzák majd az áramot? mai technológiákkal 50% feletti veszteség is van ekkora távon szállítva az áramot.
akit érdekel bõvebben, blogon: www.napelemek.blog.hu
#92
"Mi a lófasszal termel áramot két hetes szélcsend alatt? Mivel ha napokig viharos szél fúj?"
Használja a hálózati áramot.
"Mi a kutyafaszát csinál ha elromlik a berendezés?"
Kb. ugyanazt, mint amikor pl. a szél leszaggatja a vezetéket (falun még gyakori a légvezeték) és egy napig nincs villany.
Használja a hálózati áramot.
"Mi a kutyafaszát csinál ha elromlik a berendezés?"
Kb. ugyanazt, mint amikor pl. a szél leszaggatja a vezetéket (falun még gyakori a légvezeték) és egy napig nincs villany.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#91
Hülyeember mondja a TV-ben hogy a szélerõmû 250kW-ot termel egy háztartás meg 183kW-ot fogyaszt. Ezért ez a háztartás oké. Honnan tudja a hülye? Honnan tudja ez a szerencsétlen hogy mennyit fog fújni a szél?Mi a lófasszal termel áramot két hetes szélcsend alatt? Mivel ha napokig viharos szél fúj? Mi a kutyafaszát csinál ha elromlik a berendezés?
#90
"és a forró vizet meg 1000 féle képpen lehet árammá alakítani"
Én egyrõl se tudok pedíg dolgoztam erõmûben is!
Én egyrõl se tudok pedíg dolgoztam erõmûben is!
#89
Azt gondolom, hogy a 400Milliard dolláros vállalkozás elébe megy az esetlegesen felmerülhetõ problémának miszerint a napenegriás, szélenergiás stb. megújúló rendszerek számítások szerint 2050-re mondjuk kis (családiház, társasház) méretekben oly mértékben elterjedhetnek, hogy félõ ezek a ma nagy cégek, akik jövedelmüket energiaszolgáltatásból nyerik kevesebbet szakíthatnak a tortából.
Vagy végeláthatatlan viták lesznek köztük és a fogyasztóik között.
Így meg maradhat a világrend és a kedélyek is lenyughatnak.
Vagy végeláthatatlan viták lesznek köztük és a fogyasztóik között.
Így meg maradhat a világrend és a kedélyek is lenyughatnak.
#88
vagyis a generátort építették be 😄
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#87
dekomoly! lol a motort beleépítették a motorba 😊 mekkora ötlet, pedig milyen egyszerû.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#86
Micsoda? Kollektor az kb üveg és részcsövekbõl áll, és a forró vizet meg 1000 féle képpen lehet árammá alakítani. Nincs ebben semmi bonyolult sem drága. A probléma az, hogy kurvamesszire kéne szállítani az áramot, és még mindig ott lenne a user és az erõmû között egy geciputtony társaság, a szolgáltató. Házi saját energiaforrással meg nem lennének. És ilyenkor érdemes megnézni a villanyszámlán, hogy geciputtony banda milyen díjakat ver mindenkire, kb azt megteheti amihez pofája van, nincs korlát. Vicc!
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#85
"mire az olaj elfogy (nem fogy el soha csak annyira drága lesz) addigra más energiaforrások veszik át a helyét. Ezek a dolgok nem 2-3 év alatt fognak történni hanem inkább 20-30, éz ez bõven elég a váltásra."
mesélj, mire gondolsz? szerinted mi az, ami 20-30 éven belül kiválthatja az olajat? mondjuk egyszerûsítsünk, csak mezõgazdasági alapellátás tekintetében. valamibõl csak levontad ezt a következtetést.
az új ötletek valami meglévõ dolognak az újszerû felhasználását jelentik. már miért lenne egy új ötletben kudarc predesztinálva?
mesélj, mire gondolsz? szerinted mi az, ami 20-30 éven belül kiválthatja az olajat? mondjuk egyszerûsítsünk, csak mezõgazdasági alapellátás tekintetében. valamibõl csak levontad ezt a következtetést.
az új ötletek valami meglévõ dolognak az újszerû felhasználását jelentik. már miért lenne egy új ötletben kudarc predesztinálva?
#84
Nem lehet mindig csak halogatni a dolgokat. Hidd el, ha annyira szükség lett volna rá, már 10 éve lehetne fúzió. A magreakciók fizikája tökéletesen ismert.
Tudjuk milyen közeget kell hozzá elõállítani, tudjuk milyen közel vagyunk ennek fenntartásához.
Ismertek skálatörvények, amikbõl be lehet lõni a kívánt paramétereket.
Ezt persze nem kell nekem elhinni, de épp az a probléma, hogy ez a terület igazából még soha nem kapott esélyt. Elõször azt hitték baromi egyszerû lesz, hát nem lett az. De ettõl még messze nem lehetetlen.
Igaz, a tudomány történetében az áttörést sokszor a véletlen hozta meg. Egy kocsmai kísérlet (gõzgép), egy asztalon felejtett iránytû (áram mágneses hatása) vagy éppen uránszurokérc és film egy fiókban.
Ki tudja hol lennénk most, ha ezek akkor nem így történnek? De ha sok ember keres valamit, akkor elõbb utóbb lesz rá megoldás (már ami nem fizikai képletenség).
Ez a 400 milliárd is csak egy pánikreakció, akkor, amikor igazából már késõ és akkor sem jó helyre. Ha más projektek évekkel ezelõtt ennek csak 10-edét megkapják, lehet ma nem ennyit kéne befektetni (40 év alatt...)
Tudjuk milyen közeget kell hozzá elõállítani, tudjuk milyen közel vagyunk ennek fenntartásához.
Ismertek skálatörvények, amikbõl be lehet lõni a kívánt paramétereket.
Ezt persze nem kell nekem elhinni, de épp az a probléma, hogy ez a terület igazából még soha nem kapott esélyt. Elõször azt hitték baromi egyszerû lesz, hát nem lett az. De ettõl még messze nem lehetetlen.
Igaz, a tudomány történetében az áttörést sokszor a véletlen hozta meg. Egy kocsmai kísérlet (gõzgép), egy asztalon felejtett iránytû (áram mágneses hatása) vagy éppen uránszurokérc és film egy fiókban.
Ki tudja hol lennénk most, ha ezek akkor nem így történnek? De ha sok ember keres valamit, akkor elõbb utóbb lesz rá megoldás (már ami nem fizikai képletenség).
Ez a 400 milliárd is csak egy pánikreakció, akkor, amikor igazából már késõ és akkor sem jó helyre. Ha más projektek évekkel ezelõtt ennek csak 10-edét megkapják, lehet ma nem ennyit kéne befektetni (40 év alatt...)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#83
Én nem nagy tervekben látom a világot a nagy tervekben van a döglés... ezért nincs sem A sem B sem X, Y, Z tervem... a másik pedig soha nem mondtam, hogy az olaj jó, éppen az a baj, hogy már 30-40 évvel ezelõtt fel kelett volna váltani (de nem megvalósíthatatlan mese energiaforásokkal mint a szoláris), csak a régi nem engedte, és még mindég nem engedi (sajnos). Mivel kelett volna felváltani? Nem tudom... de aki azt hiszi, hogy az olajnak nem lett volna alternatívája ha a politika nem azt nyomja az téved abban 100% biztos vagyok benne. Sajnos mindaddig még ilyen mesebeli energiaforrásokkal ámítják a világot az olaj marad az úr.
Egyébként nem kell beszarni mire az olaj elfogy (nem fogy el soha csak annyira drága lesz) addigra más energiaforrások veszik át a helyét. Ezek a dolgok nem 2-3 év alatt fognak történni hanem inkább 20-30, éz ez bõven elég a váltásra. A nyugati civilizáció nem fog tönkremenni, egy nagy transzformáció elõtt van és ez után jobb lesz mint most, persze a transzformáció nem lineáris, leszenk rövidebb hanyatlások is az nem kétséges... de én úgy látom, hogy a legnagyobb fejlõdés éppen akkor van amikor a dolgok akadoznak nem akkor amikor minden tökéletes.
Régi mondás mi szerint az innováció és fejlõdés annya a szükséglet... vagyis így valahogy mondják. A mérnökök, tudósok, kutatók csodákra képes emberek csak nem kell nekik utban állni.
Más kárán meg nem tudsz tanulni (az baromság), ha valamit nem tapasztaltál nem tudod mirõl van szó (fõleg ha olyan dologról van szó amit még soha senki nem tapasztalt). Más kárán csak akkor "tanulsz" ha olyan dolgokat csinálsz amit már más csinált... az elõrehaladás és fejlõdés éppen az, hogy olyan dolgokat csinálj amit még senki nem csinált, hogy olyan dolgokat kombinálj amelyeket még senki nem kombinált (vagy ha igen akkor olyan kevesen, hogy még nincs lehetõséged látni).
Ha Nikola Tesla, Thomas Edison, Henry Ford vagy William Boeing másra várt volna, hogy "más kárán tanuljon" akkor lovas kocsival járnánk még mindég, és gyertyafénynél vonulnánk alkonyatkol az ágyba. Két féle ember van a földön olyan aki vezet és olyan aki kisér... ha nincs aki vezet akkor nincs mit kisérni, ha megállunk bedöglünk.
Egyébként nem kell beszarni mire az olaj elfogy (nem fogy el soha csak annyira drága lesz) addigra más energiaforrások veszik át a helyét. Ezek a dolgok nem 2-3 év alatt fognak történni hanem inkább 20-30, éz ez bõven elég a váltásra. A nyugati civilizáció nem fog tönkremenni, egy nagy transzformáció elõtt van és ez után jobb lesz mint most, persze a transzformáció nem lineáris, leszenk rövidebb hanyatlások is az nem kétséges... de én úgy látom, hogy a legnagyobb fejlõdés éppen akkor van amikor a dolgok akadoznak nem akkor amikor minden tökéletes.
Régi mondás mi szerint az innováció és fejlõdés annya a szükséglet... vagyis így valahogy mondják. A mérnökök, tudósok, kutatók csodákra képes emberek csak nem kell nekik utban állni.
Más kárán meg nem tudsz tanulni (az baromság), ha valamit nem tapasztaltál nem tudod mirõl van szó (fõleg ha olyan dologról van szó amit még soha senki nem tapasztalt). Más kárán csak akkor "tanulsz" ha olyan dolgokat csinálsz amit már más csinált... az elõrehaladás és fejlõdés éppen az, hogy olyan dolgokat csinálj amit még senki nem csinált, hogy olyan dolgokat kombinálj amelyeket még senki nem kombinált (vagy ha igen akkor olyan kevesen, hogy még nincs lehetõséged látni).
Ha Nikola Tesla, Thomas Edison, Henry Ford vagy William Boeing másra várt volna, hogy "más kárán tanuljon" akkor lovas kocsival járnánk még mindég, és gyertyafénynél vonulnánk alkonyatkol az ágyba. Két féle ember van a földön olyan aki vezet és olyan aki kisér... ha nincs aki vezet akkor nincs mit kisérni, ha megállunk bedöglünk.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#82
worst-case peak oil / klíma scenárióra lefordítva ez azt jelenti, hogy nem bánod, ha beledöglesz az emberiség 90%-val egyetemben. szíved joga.
failure is not an option. az egyéni túlélés szerintem elég mission-critical ahhoz, hogy bele se gondoljak a failingbe.
a "kisebb-nagyobb sikertelenség" helyett inkább a más kárán tanulok. miért kéne predesztináltan kicsit sikertelennek lennie valaminek? ezt azok mondják, akik nem tervezik meg megfelelõen a cselekedeteiket az adott projekt kapcsán (bocs, ne vedd magadra). veszek tojástartót vagy becsomagolom a tojást.
amirõl te beszélsz, az szerintem az alapkísérlet vagy teszt, aminek pont az a célja, hogy még project failure elõtt igazoljon vagy cáfoljon egy adott (jellemzõen technológiai) hipotézist. leejtem a kosarat egy tojással megnézni bírja-e.
failure is not an option. az egyéni túlélés szerintem elég mission-critical ahhoz, hogy bele se gondoljak a failingbe.
a "kisebb-nagyobb sikertelenség" helyett inkább a más kárán tanulok. miért kéne predesztináltan kicsit sikertelennek lennie valaminek? ezt azok mondják, akik nem tervezik meg megfelelõen a cselekedeteiket az adott projekt kapcsán (bocs, ne vedd magadra). veszek tojástartót vagy becsomagolom a tojást.
amirõl te beszélsz, az szerintem az alapkísérlet vagy teszt, aminek pont az a célja, hogy még project failure elõtt igazoljon vagy cáfoljon egy adott (jellemzõen technológiai) hipotézist. leejtem a kosarat egy tojással megnézni bírja-e.
#81
Nem értem, hogy miért erõltetnek egy olyan dolgot, amirõl nem tudni, hogy egyáltalán mûködik. Akkor játszadozzanak ezzel, ha majd sok mûködõ tenyésztõreaktor lesz. Lesz idõ kidolgozni a fúziósat is, ha lehetséges.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#80
bocsánat kimaradt az elõzõ elejérõl: "a környezetet nem negatívan befolyásolva."
#79
hogyne létezne fenntartható technológia. valamilyen módszer, ami tartósan képes x egyedet y színvonalon életben tartani.
"a lényeg éppen az, hogy még mielõtt káros fel kell váltani valamivel ami tovább viszi a dolgokat de nem úgy, hogy káros legyen"
lásd angolvécé és nádvécé gyönyörû példa.
a legnagyobb tévedés magunkat nem a természet részének hinni. amirõl te beszélsz, azt úgy hívják: olaj. mihelyst elfogy mindenki elõveszi a kiskapát és vadul elkezd a természetes fõdbe kapálni, nehogy éhen dögöljön.
"Egyébként a föld nincs túlnépesedve, csak a jelenlegi technológiák nem elég fejlettek"
egyébként én istenség vagyok, csak ezek a szuperképességeim nincsenek.
komolyra fordítva a szót megint az olajról van szó. elég fejlettek vagyunk most, hogy eltartsunk ennyi embert, mert van olaj. mit is mondtál a megbotló tojáshordókról? gondolom van B terved ha esetleg elfogyna az olaj.
az emberiség történelme semmire sem ad világos választ. 200 évvel ezelõtt minden máshogy volt. amit válasznak látsz az a szisztematikus pénzakarás, ha úgy tetszik túlélés. a baj az, hogy a túlélés a jelen szabályai szerint történik, nem pedig a várható jövõ szabályai szerint.
a "jól bevált" alatt személy szerint arra gondoltam, hogy az ismert képességû, 100 millió fok alatt is mûködõ napelemeket is lehet tolni, pont ahogy írod innovációval és k-f-fel. nem azt mondtam, hogy álljunk meg a fejlõdésben.
"a lényeg éppen az, hogy még mielõtt káros fel kell váltani valamivel ami tovább viszi a dolgokat de nem úgy, hogy káros legyen"
lásd angolvécé és nádvécé gyönyörû példa.
a legnagyobb tévedés magunkat nem a természet részének hinni. amirõl te beszélsz, azt úgy hívják: olaj. mihelyst elfogy mindenki elõveszi a kiskapát és vadul elkezd a természetes fõdbe kapálni, nehogy éhen dögöljön.
"Egyébként a föld nincs túlnépesedve, csak a jelenlegi technológiák nem elég fejlettek"
egyébként én istenség vagyok, csak ezek a szuperképességeim nincsenek.
komolyra fordítva a szót megint az olajról van szó. elég fejlettek vagyunk most, hogy eltartsunk ennyi embert, mert van olaj. mit is mondtál a megbotló tojáshordókról? gondolom van B terved ha esetleg elfogyna az olaj.
az emberiség történelme semmire sem ad világos választ. 200 évvel ezelõtt minden máshogy volt. amit válasznak látsz az a szisztematikus pénzakarás, ha úgy tetszik túlélés. a baj az, hogy a túlélés a jelen szabályai szerint történik, nem pedig a várható jövõ szabályai szerint.
a "jól bevált" alatt személy szerint arra gondoltam, hogy az ismert képességû, 100 millió fok alatt is mûködõ napelemeket is lehet tolni, pont ahogy írod innovációval és k-f-fel. nem azt mondtam, hogy álljunk meg a fejlõdésben.
#78
"Márpedig elektromos energiát ipari méretekben nem lehet tárolni. Az erõmûvek minden pillanatban pontosan annyit termelnek, amennyit felhasználsz."
Erre sokfele megoldas van.Hegyteton levo viztarozoban vizetpumpalunk,es ha kell leengedjuk es az forgatja a turbinat.De ma mar vannak focipalya meretu akkumlator tombok kifejezeten ilyen celokra,amik tobb tiz megawatt aramot tudnak tarolni.
Erre sokfele megoldas van.Hegyteton levo viztarozoban vizetpumpalunk,es ha kell leengedjuk es az forgatja a turbinat.De ma mar vannak focipalya meretu akkumlator tombok kifejezeten ilyen celokra,amik tobb tiz megawatt aramot tudnak tarolni.
#77
És még valamit a "Failure is NOT an option." a létezõ legroszabb stratégia... ha nem esünk hasra akkor nincs mibõl és mikor tanulni. Az a fontos, hogy ne tegyünk minden tolyást egy kosárba és akkor ha hasra esünk nincs minden veszve. Ezt a hülye stratégiát csak olyan emberek támogatják akik soha nem csináltak az életben semmit, mert aki valamit csinált az nagyon is tudja, hogy minden sikert sok kisebb nagyobb sikertelenség elõz meg.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#76
NEM LÉTEZIK fenntartható technológia... a lényeg éppen az, hogy még mielõtt káros fel kell váltani valamivel ami tovább viszi a dolgokat de nem úgy, hogy káros legyen (vagyis nem úgy, hogy a kár maradandó legyen).
Egyébként a kipusztulástól való távolságot lehetetlen mérni (és ezért értelmetlen vitatkozni rajta), nem is errõl beszéltem hanem arról, hogy mennyire minõséges és kényelmes az élet most és milyen volt akkor amikor nem volt technológia. Szóval a legnagyobb tévedés az embert a természet részének tekinteni, mert az ember régen kivált a természetbõl... az ember a civilizáció és a társadalom természet függõ (ezért kell megvigyázni a természetes környezetet, nem konzerválni hanem megvigyázni, vagyis olyan "helyzetet" (azért teszem idézõjelbe mert helyzet valójában nem létezik állandóság nélkül és a természet nem ismer állandóságot) kell fenntartani amelyben az emberi társadalom tovább tud fejlõdni.
Egyébként a föld nincs túlnépesedve, csak a jelenlegi technológiák nem elég fejlettek, hogy több embert életminõség romlása nélkül támogassanak... éppen ezért van szükség új technológiákra. Kevés emberel nem lehet elérni olyan fejlett piacot mint amilyen van, a népeség visszafogása (nem természetes módon) az emberiség végét jelentené (mégegy szar módszer amely nem tartalmaz értéket). Egyébként látható, hogy a fejlett világban a szaporulat stabilizálodott. Bill Gates a mólt héten éppen arról számolt be, hogy Afrikában a szaporulat éppen azért magas mert a gyerekek fele meghal, azokon a területeken ahol sikerült a gyermek elhalálozást csökkenteni ott drasztikusan csökkent a szaporulat is. A magas szaporulat is egy primitív válasz a túlélést veszélyeztetõ erõkre.
Ha ezeket az erõket korlátoljuk a magas szaporulatra sincs szükség és meg is szõnik (semmi tiltás nem kell hozzá). Ki kell bújni a sötétbõl, az emberiség történelme világos választ nyújt azokra a kérdésekre, hogy jobbat csak a fejlõdés csak az új módszerek feltárása és alkalmazása hozott és, hogy a legtöbb nyomor éppen abból származott amikor valaki a már meglévõ "jól bevált" (mekkora marhaság) eszközöket és megoldásokat nyomta le az emberek torkán.
Egyébként a kipusztulástól való távolságot lehetetlen mérni (és ezért értelmetlen vitatkozni rajta), nem is errõl beszéltem hanem arról, hogy mennyire minõséges és kényelmes az élet most és milyen volt akkor amikor nem volt technológia. Szóval a legnagyobb tévedés az embert a természet részének tekinteni, mert az ember régen kivált a természetbõl... az ember a civilizáció és a társadalom természet függõ (ezért kell megvigyázni a természetes környezetet, nem konzerválni hanem megvigyázni, vagyis olyan "helyzetet" (azért teszem idézõjelbe mert helyzet valójában nem létezik állandóság nélkül és a természet nem ismer állandóságot) kell fenntartani amelyben az emberi társadalom tovább tud fejlõdni.
Egyébként a föld nincs túlnépesedve, csak a jelenlegi technológiák nem elég fejlettek, hogy több embert életminõség romlása nélkül támogassanak... éppen ezért van szükség új technológiákra. Kevés emberel nem lehet elérni olyan fejlett piacot mint amilyen van, a népeség visszafogása (nem természetes módon) az emberiség végét jelentené (mégegy szar módszer amely nem tartalmaz értéket). Egyébként látható, hogy a fejlett világban a szaporulat stabilizálodott. Bill Gates a mólt héten éppen arról számolt be, hogy Afrikában a szaporulat éppen azért magas mert a gyerekek fele meghal, azokon a területeken ahol sikerült a gyermek elhalálozást csökkenteni ott drasztikusan csökkent a szaporulat is. A magas szaporulat is egy primitív válasz a túlélést veszélyeztetõ erõkre.
Ha ezeket az erõket korlátoljuk a magas szaporulatra sincs szükség és meg is szõnik (semmi tiltás nem kell hozzá). Ki kell bújni a sötétbõl, az emberiség történelme világos választ nyújt azokra a kérdésekre, hogy jobbat csak a fejlõdés csak az új módszerek feltárása és alkalmazása hozott és, hogy a legtöbb nyomor éppen abból származott amikor valaki a már meglévõ "jól bevált" (mekkora marhaság) eszközöket és megoldásokat nyomta le az emberek torkán.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#75
kis ökokatasztrófás adalékként: én úgy gondolom számottevõ matematikai esélye van annak, hogy a nyugati világ beborul még a mi életünkben. peak oil, jégsapkák, erdõirtások erre hangsúlyozom matematikailag alapot adnak.
ha nem lesz áram a házadban hova ürítesz az elsõ 2 nap után? és akkor melyik a jobb megoldás? a gépek vagy a nád? szigorúan matematikailag, mint a légzsák a kocsidban. ugye azt se venné meg senki 2-300e pénzért, ha nem lenne kötelezõ.
ha nem lesz áram a házadban hova ürítesz az elsõ 2 nap után? és akkor melyik a jobb megoldás? a gépek vagy a nád? szigorúan matematikailag, mint a légzsák a kocsidban. ugye azt se venné meg senki 2-300e pénzért, ha nem lenne kötelezõ.
#74
"Különben a technológiai fejlõdés nélkül most is az a kis (a jelenlegihez képest) értéktelen és bizonytalan világban élnénk (már az a kevés ember aki képes lenne fennmaradni a technológiai fejlõdés nélkül). Össze sem hasonlítható a régi primitív élet és a modern élet, persze mikor jobbat nem ismersz akkor az a jó ami van."
miért gondolod, hogy most messzebb vagyunk a kipusztulástól, mint ötezer éve? mert ugye a fennmaradás a faj kipusztulásától mért távolság.
az, hogy te most marha modernnek meg fejlettnek érzed magad nem jelenti azt, hogy nem tettünk akár már mostanáig valami olyan visszafordíthatatlant, ami a faj kihalását eredményezi. szóval az egyén életben maradása nem egyenlõ a faj életben maradásával, ezt kihagyod az eszmefuttatásból.
egyébként szép gondolatok, csak pont a célt definiálod rosszul. ez különböztetne meg minket az állatoktól, hogy képesek vagyunk belátni cselekedeteink következményeit és ennek megfelelõen tervezni.
lehet, hogy azonnali és durva születésszabályozás kéne, hogy tizedennyien legyünk. akkor lehetne normális léptékben gazdálkodni az erõforrásokkal. nem azt mondom, hogy kiskanállal, ugyanúgy hatékonyan csaképp fenntartható(bb) módon. a fejlõdés nem feltétlenül technikai fejlõdés.
mondok egy példát: te belepisálsz az angolvécébe, aztán az mittomén hány, erõmûvel hajtott szivattyún át eljut a többtíz km-re levõ tisztítóba, ahol megint gépek ésatöbbi. egy ökofaluban meg ásnak egy nagy gödröt a kolónia szélén, beleraknak kavicsot meg nádat.
érted, a tudásunk nem veszne el, ha most azt mondnanánk, hogy fenntartható technológiákra helyezzük a hangsúlyt. ugyanúgy tudnánk a bacikról meg az anyagokról meg általában a világról.
miért gondolod, hogy most messzebb vagyunk a kipusztulástól, mint ötezer éve? mert ugye a fennmaradás a faj kipusztulásától mért távolság.
az, hogy te most marha modernnek meg fejlettnek érzed magad nem jelenti azt, hogy nem tettünk akár már mostanáig valami olyan visszafordíthatatlant, ami a faj kihalását eredményezi. szóval az egyén életben maradása nem egyenlõ a faj életben maradásával, ezt kihagyod az eszmefuttatásból.
egyébként szép gondolatok, csak pont a célt definiálod rosszul. ez különböztetne meg minket az állatoktól, hogy képesek vagyunk belátni cselekedeteink következményeit és ennek megfelelõen tervezni.
lehet, hogy azonnali és durva születésszabályozás kéne, hogy tizedennyien legyünk. akkor lehetne normális léptékben gazdálkodni az erõforrásokkal. nem azt mondom, hogy kiskanállal, ugyanúgy hatékonyan csaképp fenntartható(bb) módon. a fejlõdés nem feltétlenül technikai fejlõdés.
mondok egy példát: te belepisálsz az angolvécébe, aztán az mittomén hány, erõmûvel hajtott szivattyún át eljut a többtíz km-re levõ tisztítóba, ahol megint gépek ésatöbbi. egy ökofaluban meg ásnak egy nagy gödröt a kolónia szélén, beleraknak kavicsot meg nádat.
érted, a tudásunk nem veszne el, ha most azt mondnanánk, hogy fenntartható technológiákra helyezzük a hangsúlyt. ugyanúgy tudnánk a bacikról meg az anyagokról meg általában a világról.
#73
Nem forgatom ki a szavaidat. Nem is az ITER az amirõl én beszélek (az csak az egyik út és éppen azt mondom, hogy nem egy uton kell járni mert akkor nagy a kockázat és azt jelenti, hogy valami úton magakadályoztuk a másik konkurens utakon járást).
Különben a technológiai fejlõdés nélkül most is az a kis (a jelenlegihez képest) értéktelen és bizonytalan világban élnénk (már az a kevés ember aki képes lenne fennmaradni a technológiai fejlõdés nélkül). Össze sem hasonlítható a régi primitív élet és a modern élet, persze mikor jobbat nem ismersz akkor az a jó ami van.
És senki sem mondja, hogy ez volt az egyetlen út és azt sem, hogy ez volt a legjobb, de az emberiség ere volt képes ez a valóság a többi csak filozófia a többi csak elmélet. És nincs olyan, hogy "kivezet a bajból", az élet problémák megoldásának folyamata, ha nincs probléma nincs élet... a kérdés csak, hogy az elõttünk álló problémákat képesek vagyunk e olyan tempoval megoldani, hogy egy elõre tudjunk haladni, hogy ha néha van is egy-két lépés hátra, ha néha van is némi visszaesés, némi kár... de hoszabb távon elõre haladás legyen. Eddig ebben sikeresek voltunk és hiszem azt, hogy a jövõben is azok leszünk de éppen ezért kell új módszereket, új technológiákat felfedezni és alkalmazni, mert a jelenlegiekkel nem leszünk képesek folytatni a fejlõdést... és ha a fejlõdés megáll az emberiségnek vége. A földön élõ majdnem 7 milliárd ember nem tud abban megegyezni, hogy mi az ami fontos, hogy milyen cél van (mert ez mindenki esetében más más), de abban, hogy a közös célunk a fennmaradás és a fennmaradás csak fejlõdés melett lehetséges abban meg tudunk egyezni. Ezért kell kölünbséget tenni a közös és a magán között, a közös értékek eszköze a szabály nem pedig a parancs, a közös értékek nem végsõ cél felé mutatnak hanem egy absztrakt szabály rendszerhez amelyben sok sok kisebb nagyobb cél megvaléósításara van esély, nem az a kérdés, hogy mit, hanem az a kérdés, hogy hogyan. A politikának ezzel kellene foglalkoznia, a hogyan az a politika kérdése nem pedig a mit. És ha a szabály rendszer jó akkor sok ember, sok cég és sok szervezet különbözõ hasznos dolgok létrehozásán dolgozhat, olyan dolgok létrehozásán amely nem érdekel bennünket de a végén mindannyian élvezni fogjuk az eredményét.
Amikor az emberek elkezdtek dolgozni a számítógép ötletén, senkit kurvára nem érdekelt a dolog, fõleg nem a politikát és a közvéleményt... de az a néhány ember mégis csinálta és ma mindenki óriási hasznot élvez ez miatt, sõt mondhatni lehet, hogy az a jelentéktelennek megítélt apróság lett a jelen kor meghatározója az ami nélkül már elsem tudjuk képzelni az életet és ami nélkül sokkal de sokkal szegényebb életet lehet élni.
Nem volt itt semmi központi cél, semmi központi döntés, semmi 400 milliárdos terb... csak szabályok amelyek keretében szabadon dolgozhatott az ember és az eredmény elképesztõ lett nem csak annak aki ezt csinálta hanem mindenkinek.
Különbséget kell tenni a cél-irányitott ember (nem a saját célja) és a szabály-irányított ember között az egyik rab a másik szabad ember. Az egyik csak azt csinálja amit lerajzolnak neki (építi a meglévõt) a másik kreatív, innovatív és a fejlõdés alapja.
Különben a technológiai fejlõdés nélkül most is az a kis (a jelenlegihez képest) értéktelen és bizonytalan világban élnénk (már az a kevés ember aki képes lenne fennmaradni a technológiai fejlõdés nélkül). Össze sem hasonlítható a régi primitív élet és a modern élet, persze mikor jobbat nem ismersz akkor az a jó ami van.
És senki sem mondja, hogy ez volt az egyetlen út és azt sem, hogy ez volt a legjobb, de az emberiség ere volt képes ez a valóság a többi csak filozófia a többi csak elmélet. És nincs olyan, hogy "kivezet a bajból", az élet problémák megoldásának folyamata, ha nincs probléma nincs élet... a kérdés csak, hogy az elõttünk álló problémákat képesek vagyunk e olyan tempoval megoldani, hogy egy elõre tudjunk haladni, hogy ha néha van is egy-két lépés hátra, ha néha van is némi visszaesés, némi kár... de hoszabb távon elõre haladás legyen. Eddig ebben sikeresek voltunk és hiszem azt, hogy a jövõben is azok leszünk de éppen ezért kell új módszereket, új technológiákat felfedezni és alkalmazni, mert a jelenlegiekkel nem leszünk képesek folytatni a fejlõdést... és ha a fejlõdés megáll az emberiségnek vége. A földön élõ majdnem 7 milliárd ember nem tud abban megegyezni, hogy mi az ami fontos, hogy milyen cél van (mert ez mindenki esetében más más), de abban, hogy a közös célunk a fennmaradás és a fennmaradás csak fejlõdés melett lehetséges abban meg tudunk egyezni. Ezért kell kölünbséget tenni a közös és a magán között, a közös értékek eszköze a szabály nem pedig a parancs, a közös értékek nem végsõ cél felé mutatnak hanem egy absztrakt szabály rendszerhez amelyben sok sok kisebb nagyobb cél megvaléósításara van esély, nem az a kérdés, hogy mit, hanem az a kérdés, hogy hogyan. A politikának ezzel kellene foglalkoznia, a hogyan az a politika kérdése nem pedig a mit. És ha a szabály rendszer jó akkor sok ember, sok cég és sok szervezet különbözõ hasznos dolgok létrehozásán dolgozhat, olyan dolgok létrehozásán amely nem érdekel bennünket de a végén mindannyian élvezni fogjuk az eredményét.
Amikor az emberek elkezdtek dolgozni a számítógép ötletén, senkit kurvára nem érdekelt a dolog, fõleg nem a politikát és a közvéleményt... de az a néhány ember mégis csinálta és ma mindenki óriási hasznot élvez ez miatt, sõt mondhatni lehet, hogy az a jelentéktelennek megítélt apróság lett a jelen kor meghatározója az ami nélkül már elsem tudjuk képzelni az életet és ami nélkül sokkal de sokkal szegényebb életet lehet élni.
Nem volt itt semmi központi cél, semmi központi döntés, semmi 400 milliárdos terb... csak szabályok amelyek keretében szabadon dolgozhatott az ember és az eredmény elképesztõ lett nem csak annak aki ezt csinálta hanem mindenkinek.
Különbséget kell tenni a cél-irányitott ember (nem a saját célja) és a szabály-irányított ember között az egyik rab a másik szabad ember. Az egyik csak azt csinálja amit lerajzolnak neki (építi a meglévõt) a másik kreatív, innovatív és a fejlõdés alapja.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#72
felesleges kiforgatni a szavaimat. csak arról beszélek, hogy az iter ismeretlen kimenetelû projekt, amire épeszû ember nem épít infrastruktúrát. márpedig ez a cikkben szereplõ projekt célja.
egyébként pont a technológiai fejlõdés okozta azt, hogy mindjárt "bedöglünk". nem azt mondom, hogy lett volna üdvözítõbb út. az sem bizonyított azonban, hogy ez kivezet minket a bajból.
egyébként pont a technológiai fejlõdés okozta azt, hogy mindjárt "bedöglünk". nem azt mondom, hogy lett volna üdvözítõbb út. az sem bizonyított azonban, hogy ez kivezet minket a bajból.
#71
Ez a logika szerint adjunk mindenkinek kiskanalat (hogy ezzel kapáljanak) és megoldjuk a munkanélküliséget (mindenki el lesz foglalva 100% de jelentéktelen produktivitás melett)... mert a meglévõ megoldások csak akkor jelentenek megoldást ha semmi új értéket nem termelünk, ha nettó negatív eredményre törekszünk. Meglévõ megoldás szart sem ér, fõleg nem egy modern fejlett világban.
Ez kb. olyan mintha azt mondanánk, hogy az afrikai parasztnak adjunk gépet mert akkor 100% növeli a termelését (és ez egyszerû dolog mert semmi új tudást nem igényel) de a haszon nagyon kicsi, mert kicsire a 100% nem sok... a másik megoldás az amcsi vagy EU paraszt akinek a termelése már így is tetõn van, új innovációk révén (amelyekhez kutatás és fejlesztés kell) mondjuk 5% növeli a termelést... és ez az 5% az õ esetében 10x annyi mint az afrikai esetében a 100%. Most akkor melyik a jobb megoldás (környezetvédelmi szempontból is)?
A jövõ nem képzelhetõ el a meglévõ megoldásokkal, ha ezzel akarunk jövõt akkor bedöglünk.
Ez kb. olyan mintha azt mondanánk, hogy az afrikai parasztnak adjunk gépet mert akkor 100% növeli a termelését (és ez egyszerû dolog mert semmi új tudást nem igényel) de a haszon nagyon kicsi, mert kicsire a 100% nem sok... a másik megoldás az amcsi vagy EU paraszt akinek a termelése már így is tetõn van, új innovációk révén (amelyekhez kutatás és fejlesztés kell) mondjuk 5% növeli a termelést... és ez az 5% az õ esetében 10x annyi mint az afrikai esetében a 100%. Most akkor melyik a jobb megoldás (környezetvédelmi szempontból is)?
A jövõ nem képzelhetõ el a meglévõ megoldásokkal, ha ezzel akarunk jövõt akkor bedöglünk.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#70
úgyértem az a vagonnyi pénz, amit a fúzióra költenek épp elég kell legyen, hogy valami kijöjjön belõle belátható idõn belül. nem a fúzió ellen vagyok, csak épp elég lóvé megy oda is.
#69
én úgy gondolom ez az elõremenekülõsdi jópofa, de a jelenlegi helyzetben inkább a már mûködõ megoldásokba kell nyomni a pénzt. majd ha már teli van mindenki óccó napelemekkel meg hõszivattyúval és még nem elég, akkor legyen persze fúzió. ahogy most állunk (a klímakutatók jelentõs része szerint) inkább azonnali cselekvésre van szükség, a fúzió most olyan, mint 19-re lapot húzni.
#68
Éppen ezért kell fejlõdni és átlépni a "jelenlegi mûszaki megoldásokat"... de ehhez kutatás, innováció és tudás megosztásra (nem pedig elzárásra) van szükség.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#67
nem az volt, hogy a jelenlegi mûszaki megoldásokkal nincs is elég lítium a számottevõ energiatermeléshez szükséges reaktorszámhoz?
nem találom a szép képet a belsejérõl.
nem találom a szép képet a belsejérõl.
#66
Persze, hogy semmi... és ezért is érdemes csinálni, az amit már tudunk az nem sokat ér, az amiben új lehetõségek tárnak fel azt érdemes csinálni. Minden a világon ami valami nagyot hozott ilyen volt, kinevetett dolog amelyet csak néhány ember volt elég bátor üldözõbe venni és éppen ezek a dolgok azok amelyek megváltoztatták a világot amelyek 1000x megtérülést (vagy még nagyobbat) hoztak.
A nap energia már évezredek óta ismert dolog, nagyon sok féle képpen használja is az ember már évezredek óta és semmi ismeretlen sincs benne, és tudjuk, hogy nagyon "híg", hogy óriási területekre van szükség, hogy valami értelmes mennyiséget "kaszáljunk le", még akkor is ha 100% a kihasználási fokozat. Itt semmi új nincs, minden ismert és minden világos (hogy nem hozhat semmi forradalmit, a legjobb esetben is csak felválthatja a jelenlegi energiatermelés egy részét), a fúziós energia töredéke felváltja a jelenlegit és kinyitja a következõ kaput, elhoz egy olyan világot amelyben nem a jelenlegi energiafogyasztás lesz elképzelhetõ hanem annak 10x, 100x... ez az ami megéri ez az ami valódi civilizációs lépést eredményez elõ.
Az egyik a régi új ruhába öltöztetése a másik valami tényleg új. Még ha mondjuk esetleg lehetetlenség (már miért lenne de mégis) akkor is érdemes megprobálni. A fuzió létezik és létezik szabályozott formában is... (a Nap is szabályozott forma és az ITER is csak az a baj, hogy még nettó energia fogyasztó és nem termelõ) még csak azt kell megtalálni, hogyan tudnánk ezt kicsiben és biztonságos feltételekkel itt a Földön létrehozni.
De mondom nem ez a lényeg... nem mondtam, hogy most mindent a fúziós energiába kell fektetni, azt mondtam, hogy hagyni kell a piacot, hogy megoldásokat találjon... mert még eddig MINDÉG a piac találta meg a megoldásokat és sokkal hatékonyabb ha nem szívják el tõlle az erõforrásokat és ha nem adnak neki politikai "segítséget" (korporatizmus). És nem csak az energia a fontos, a 400 milliárd egy része olyan dolgokra is szükséges amelyeknek semmi közük az energiához de sok embernek fontosabb dolgot jelentenek. Én pl. jobban szeretném ha igazi áttörések lennének az egészségügyben, ha 100 évig élhetnénk egészségesen mert a nanótechnológia ezt elérhetõvé tenné mint, hogy 15% energia "zöld" legyen mert a 15% úgy sem változtat semmit a helyzeten, esetleg nem 2080-ban fogunk megfulladni hanem 2090-ben 😊
És fogadni merek, hogy konkurens erõforrás felhasználások 2050-ig nem csupán 15% hanem akár 100% tiszta energiát is biztosíthatnak... a LIFE is érdekes ebbõl a szempontból. Kockázat van... de mindenben van kockázat... az igazi hülyeség ekkora összeget egy lapra tenni, ekkora összeg kezelését néhány ember döntéshozási körébe tenni... mintha mindenttudó Istenek lennének.
A nap energia már évezredek óta ismert dolog, nagyon sok féle képpen használja is az ember már évezredek óta és semmi ismeretlen sincs benne, és tudjuk, hogy nagyon "híg", hogy óriási területekre van szükség, hogy valami értelmes mennyiséget "kaszáljunk le", még akkor is ha 100% a kihasználási fokozat. Itt semmi új nincs, minden ismert és minden világos (hogy nem hozhat semmi forradalmit, a legjobb esetben is csak felválthatja a jelenlegi energiatermelés egy részét), a fúziós energia töredéke felváltja a jelenlegit és kinyitja a következõ kaput, elhoz egy olyan világot amelyben nem a jelenlegi energiafogyasztás lesz elképzelhetõ hanem annak 10x, 100x... ez az ami megéri ez az ami valódi civilizációs lépést eredményez elõ.
Az egyik a régi új ruhába öltöztetése a másik valami tényleg új. Még ha mondjuk esetleg lehetetlenség (már miért lenne de mégis) akkor is érdemes megprobálni. A fuzió létezik és létezik szabályozott formában is... (a Nap is szabályozott forma és az ITER is csak az a baj, hogy még nettó energia fogyasztó és nem termelõ) még csak azt kell megtalálni, hogyan tudnánk ezt kicsiben és biztonságos feltételekkel itt a Földön létrehozni.
De mondom nem ez a lényeg... nem mondtam, hogy most mindent a fúziós energiába kell fektetni, azt mondtam, hogy hagyni kell a piacot, hogy megoldásokat találjon... mert még eddig MINDÉG a piac találta meg a megoldásokat és sokkal hatékonyabb ha nem szívják el tõlle az erõforrásokat és ha nem adnak neki politikai "segítséget" (korporatizmus). És nem csak az energia a fontos, a 400 milliárd egy része olyan dolgokra is szükséges amelyeknek semmi közük az energiához de sok embernek fontosabb dolgot jelentenek. Én pl. jobban szeretném ha igazi áttörések lennének az egészségügyben, ha 100 évig élhetnénk egészségesen mert a nanótechnológia ezt elérhetõvé tenné mint, hogy 15% energia "zöld" legyen mert a 15% úgy sem változtat semmit a helyzeten, esetleg nem 2080-ban fogunk megfulladni hanem 2090-ben 😊
És fogadni merek, hogy konkurens erõforrás felhasználások 2050-ig nem csupán 15% hanem akár 100% tiszta energiát is biztosíthatnak... a LIFE is érdekes ebbõl a szempontból. Kockázat van... de mindenben van kockázat... az igazi hülyeség ekkora összeget egy lapra tenni, ekkora összeg kezelését néhány ember döntéshozási körébe tenni... mintha mindenttudó Istenek lennének.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#65
igen, egyértelmû hogy kell is rá. azonban tényleg komoly keresztmetszetek kellenek egy archimédészi körhöz. a vízszivattyúzásban pont az lenne a jó, hogy pont a megfelelõ munkapontban hût csak. a vízhûtés folyamatosan rontja a hatásfokot, mert jó hõvezetõbõl kell lennie. persze gondolom menedzselt az ipari cucc hûtése és a regenerátor szakaszosan kapja a vizet, de az megint a komplexitást növeli. egy jól megtervezett víznyerõ fluidyne geotermikus hûtésû lenne, a kiemelt víz 10 fokos. a hûtött víz legalább környezeti hõmérsékletû.
keress rá nitrozil sörösdobozos-csapvizes stirlingjeire a jutubon. azok legalább teljesítenek csak gyenge hatásfokkal.
ez amit otthonra linkeltél egy demó 0 nyomatékkal. mit akarsz ezzel? épphogy saját magát legyõzi.
keress rá nitrozil sörösdobozos-csapvizes stirlingjeire a jutubon. azok legalább teljesítenek csak gyenge hatásfokkal.
ez amit otthonra linkeltél egy demó 0 nyomatékkal. mit akarsz ezzel? épphogy saját magát legyõzi.
#64
Látom nem értesz. Persze, hogy létezik a fúzió, ez nem kérdés. Ember is megcsinálta már, csak nem éppen szabályozott formában. Ezek a termonukleáris fegyverek.
Na de mi bizonyítja azt a tényt, hogy ez szabályozhatóan, idelet a Földön is megy és mindezt emberi árom és megfelelõ ellátásbiztonsággal? Szerintem semmi.
Na de mi bizonyítja azt a tényt, hogy ez szabályozhatóan, idelet a Földön is megy és mindezt emberi árom és megfelelõ ellátásbiztonsággal? Szerintem semmi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63
A fúziós energia létezik (tudod a Nap és a csillagok... és Teller Ede kis találmánya... csak még nem olyan formában, hogy nem desztruktív módon nettó energiatermelés legyen az eredmény). És nem csak pénz kell hozzá, hanem nagyon komoly kutatások, szimulációk és sok sok innováció... de a pénz az ami nélkül nem biztosíthatóak a megfelelõ erõforrások, ezek a kutatások nem elég gyorsan történnek és az innováció elmarad.
Különben nem csak ITER létezik...
https://str.llnl.gov/AprMay09/moses.html
...úgy látom még a Terminátort is érdekli 😊
Különben nem csak ITER létezik...
https://str.llnl.gov/AprMay09/moses.html
...úgy látom még a Terminátort is érdekli 😊
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#62
Mert tudjuk hogy a mérettel hogy skálázódnak a paraméterek.
A mérettel viszont a költség is skálázódik...
ITER méretû tokamak nem nagyon van, szupravezetõs pláne nem.
De pl. a Compass-ra is azt mondják, (ha egyszer rendesen összerakják), hogy plazma stabilitási szempontból nem lehet gond.
Persze olyan plazmát még senki sem csinált, amit jeletõs részben a fúzió fût. Lehet hogy jobb lesz, lehet rosszabb, de nem is kell feltétlen hogy fûtse önmagát.
A mérettel viszont a költség is skálázódik...
ITER méretû tokamak nem nagyon van, szupravezetõs pláne nem.
De pl. a Compass-ra is azt mondják, (ha egyszer rendesen összerakják), hogy plazma stabilitási szempontból nem lehet gond.
Persze olyan plazmát még senki sem csinált, amit jeletõs részben a fúzió fût. Lehet hogy jobb lesz, lehet rosszabb, de nem is kell feltétlen hogy fûtse önmagát.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#61
http://www.straitstimes.com/Breaking+News/World/Story/STIStory_450091.html
...de szerintem ez nem baj, szerintem más a baj...
...de szerintem ez nem baj, szerintem más a baj...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#60
A gond az, hogy nem bizonyított tény, hogy technikailag megvalósítható az, amit képzelnek. Miért kezeli mindenki úgy a fúziós energiát, mintha létezne, csak pénz kellene?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#59
15%? 4000 milliárd Euróért? Ez csak nekem tûnik pénzkidobásnak? Esetleg számolják ki már ez más fajta energiamixre is. Az energetiak "alaptörvényét" sérti ez az elképzelés. Az energetika villamosáram elõállítása terén nem törekszik monokultúrára. Hány reaktorblokk jön ki ebbõl? És nem több ezer km-rõl kell iszonyatos veszteséggel áramot ide hozni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58
Azt én is értelmesebb lépésnek találom. De mint ahogy már elmondtam itt a régi harcáról van szó az új ellen... az ITER valami új, valami amihez sok új tudásra és innovációra van szükség, ez a projekt viszont már kivitelezhetõ =nem szükséges hozzá semmi innováció) és a régi erõket nem érdekli, hogy értelmetlen és, hogy nettó energia fogyasztó õket csak az érdekli, hogy tovább forogjon a kerék méghozzá lehetõleg úgy, hogy az õ kezükben maradjon a hatalom (a tõke stb.)... Amikor meg a végén majd mindenkinek világos lesz, hogy egy óriási mellébefektetésrõl van szó akkor éppen úgy mint most a bankok mellébefektetését majd ezt is az adófizetõk terhére hárítják... csupán azért mert megtehetik és mert ezek a cégek is "túl nagyok és túl fontosakk, hogy csõdbe mennyenek"...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#57
"egyébként a stirling legnagyobb baja a hûtés. meleget elõ lehet állítani tükrökkel vagy fresnel-lencsével, de lassan hûl vissza."
A belinkelt kereskedelmi rendszer vizhuteses, gyakorlatilag tettek egy vizhuto blokkot a hideg oldalra. Egy szep nagy hutofelulettel (toronnyal) es egy passziv keringesi rendszerrel tokeletes hutest lehet elerni. (passziv keringesi rendszer: lasd egy ford t modell huteset)
"ezért, és a végtelenül primitív felépítés miatt tetszik a fluidyne típusú stirling."
Aramfejleszteshez viszont nem igazan alkalmas es ha generatort hajtanank vele, akkor remesen alacsony lenne a hatasfoka.
"azért a nasa-féle cuccot otthon nemigen lehet kivitelezni."
Egy asztali valtozat:
http://www.youtube.com/watch?v=cjjkj-UGboM
A belinkelt kereskedelmi rendszer vizhuteses, gyakorlatilag tettek egy vizhuto blokkot a hideg oldalra. Egy szep nagy hutofelulettel (toronnyal) es egy passziv keringesi rendszerrel tokeletes hutest lehet elerni. (passziv keringesi rendszer: lasd egy ford t modell huteset)
"ezért, és a végtelenül primitív felépítés miatt tetszik a fluidyne típusú stirling."
Aramfejleszteshez viszont nem igazan alkalmas es ha generatort hajtanank vele, akkor remesen alacsony lenne a hatasfoka.
"azért a nasa-féle cuccot otthon nemigen lehet kivitelezni."
Egy asztali valtozat:
http://www.youtube.com/watch?v=cjjkj-UGboM
#56
ebben hol van az, hogy hol lehet ilyet kapni? mert ez ha jól értem csak a nagy stirling mezõ projekthez kapcsolódik, amirõl korábban cikkeztek.
egyébként a stirling legnagyobb baja a hûtés. meleget elõ lehet állítani tükrökkel vagy fresnel-lencsével, de lassan hûl vissza. ezért, és a végtelenül primitív felépítés miatt tetszik a fluidyne típusú stirling. ezzel lehet közvetlenül vizet szivattyúzni, ami hûti a rendszert. ingyen szivattyúzott melegvíz azért nem olyan rossz. vidi:
http://www.youtube.com/watch?v=7Gtins-mMRg&feature=player_embedded
itt egy arc, akivel leveleztem is, de jópár hónapja nem néztem az oldalra. nem tudom azóta mire jutott:
http://www.iedu.com/DeSoto/Projects/Stirling/
azért a nasa-féle cuccot otthon nemigen lehet kivitelezni. ezt reálisabb lenne.
persze nem elektron jön ki belõle, de a legkisebb ellenállás felé haladva célszerû átállni valami önellátó cuccra.
egyébként a stirling legnagyobb baja a hûtés. meleget elõ lehet állítani tükrökkel vagy fresnel-lencsével, de lassan hûl vissza. ezért, és a végtelenül primitív felépítés miatt tetszik a fluidyne típusú stirling. ezzel lehet közvetlenül vizet szivattyúzni, ami hûti a rendszert. ingyen szivattyúzott melegvíz azért nem olyan rossz. vidi:
http://www.youtube.com/watch?v=7Gtins-mMRg&feature=player_embedded
itt egy arc, akivel leveleztem is, de jópár hónapja nem néztem az oldalra. nem tudom azóta mire jutott:
http://www.iedu.com/DeSoto/Projects/Stirling/
azért a nasa-féle cuccot otthon nemigen lehet kivitelezni. ezt reálisabb lenne.
persze nem elektron jön ki belõle, de a legkisebb ellenállás felé haladva célszerû átállni valami önellátó cuccra.
#55
Sajnos kilátástalan életkörülmények között élõ tömegek szeretnék elhagyni ezeket az országokat, és mivel a gazdasági gyarmatosításhoz nincsenek eszközeik, így majd a diaszpórát használják fel az érdekeik érvényesítéséhez.
#54
Azt a nasas cuccot linkeld már be, mert egy otthoni építéstõl is csak a szigetelések tartanak vissza
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Animation_TDC_01_jeff.gif
Erdekes, hogy mind a wikipedia ide vonatkozo oldalarol, mind a nasa-s oldalrol toroltek kepet. Viszont talaltam egy ceget, aki elkezdte gyartani. (a cikkben van par eliras, a generator valojaban 25 kW-os)
http://www.memagazine.org/supparch/pefeb05/runlong/runlong.html
A nasa-s oldalakon csak ennyit talaltam:
http://www.grc.nasa.gov/WWW/TECB/past_projects_large_free_piston.htm
#53
szerintem még akkor se. erre van az "éjszakai" áram, meg a mögöttes vonalak az egyre lassabban szabályozható erõmûvekkel.
#52
Rosszul fogalmaztam kissé. Nem az a baj, hogy 'kicsi' a visszatermelés, hanem, hogy rendszerezetlen (napsütéstõl illetve széltõl függ). Ezt nehéz kezelni. Persze 1-2vel míg így se lenne probléma, viszont ha tömegessé válna akkor bizony megnyekkenne a rendszer.
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#51
Ez a 15% nagyon jó, ha 2050-ben megvalósuló energia fogyasztást fedezni( itt nem csak fûtésre gondolok), tekintve azt, hogy európai unió fejlett országok társulata, és nem kis energiát fogyaszt. Az meg, hogy ez afrikában valósul meg, nem jelenti, hogy alapvetõen rossz ötlet lesz, hiszen az Európai uniónak megvannak az eszöközei, hogy befolyásulni tudja ezen országok nagytöbbségét. Gondolok itt olcsó élelmiszer szállításra és egyebekre. Nemcsak a föld felett lehet huzni vezetéket, hanem alatti is, igaz ha gebasz van drágább javítani, de remélhetõleg kevesebbszer történik meg. Ellenrõzõ rendszer is drágább. Ha magyar megújuló energia felhasználásra szött programokat nézzük(nem tudom egyáltalán van-e ilyen) ahhoz képest ez fényévekre jár. Sõt, ha amerikát nézzük, akik most klimavédelmi szerzõdést a koppenhágai csúcson bojkottálják ugyan az a helyzet.
Az meg, hogy, afrikából jönnek az EU-ba az emberek már most is létezõ dolog. Ennek hatására viszont nem fog több menni, sõt munkahelyeket teremet az ottani embereknek. Hiszen ne higgyük, hogy, majd európai polgár fogja végezni a fizikai munkákat ott.
Szerintem ez jobb megoldás: kiszolgáltatottnak lenni olyan országokra, amikre hatást tudunk gyakorolni, mint egy olyannak (értem itt Oroszországot), amire nem nagyon tudunk hatást gyakorolni, lásd. az északi áramlatnál mûködõ orosz diplomáciát. Utolsó sorban ne higgyük azt, hogy Erópai Unió országai nem fojtatnak le megújuló energiaforrást használó beruházásokat közben a saját országukban.
Az meg, hogy, afrikából jönnek az EU-ba az emberek már most is létezõ dolog. Ennek hatására viszont nem fog több menni, sõt munkahelyeket teremet az ottani embereknek. Hiszen ne higgyük, hogy, majd európai polgár fogja végezni a fizikai munkákat ott.
Szerintem ez jobb megoldás: kiszolgáltatottnak lenni olyan országokra, amikre hatást tudunk gyakorolni, mint egy olyannak (értem itt Oroszországot), amire nem nagyon tudunk hatást gyakorolni, lásd. az északi áramlatnál mûködõ orosz diplomáciát. Utolsó sorban ne higgyük azt, hogy Erópai Unió országai nem fojtatnak le megújuló energiaforrást használó beruházásokat közben a saját országukban.
#50
Az ITER-re sajnálják a 10 milliárd €-t, ha ennek a projekt költségének 1%-ával megtolnák, akkor lehet hogy 10 éven belül lenne energiatermelõ fúziónk.
És akkor nem kellene afrikába helyezni az energiatermelés jelentõs részét, és valószínûleg kevesebb pénzbõl is ki lehetne építeni azonos mennyiségû kapacitást...
És akkor nem kellene afrikába helyezni az energiatermelés jelentõs részét, és valószínûleg kevesebb pénzbõl is ki lehetne építeni azonos mennyiségû kapacitást...
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#49
épp hogy õk is 24 órás folyamatos áramtermelésben gondolkodnak. a kellõ árammennyiséget szolgáltatnák afrikából, a felhasználás helyi kiegyenlítése meg már nem az õ problémájuk lenne. erre találták ki a smart gridet, ami talán addigra el is terjed..
és megint csak azt tudom mondani, hogy a délutáni beszélgetõs sók közben nem mosóport kell reklámozni, hanem hogy ne csak hétvégén hanem hét közben napközben legyenek szívesek mosni a háziasszonyok, vagy aki megteheti, mert a mosógép mondjuk kinn van a garázsban, az mosson éjjel, a folyósóra vegyen ledes lámpát etc, mert kiegyenlítetteb fogyasztás kell etc..
és megint csak azt tudom mondani, hogy a délutáni beszélgetõs sók közben nem mosóport kell reklámozni, hanem hogy ne csak hétvégén hanem hét közben napközben legyenek szívesek mosni a háziasszonyok, vagy aki megteheti, mert a mosógép mondjuk kinn van a garázsban, az mosson éjjel, a folyósóra vegyen ledes lámpát etc, mert kiegyenlítetteb fogyasztás kell etc..
\"The voices are back... Excellent.\"
#48
Jól értelmezem hogy 4000 milliárd dollárból meg lehetne csinalni a 100% környezetbarat áramellatast az euban ?😊
#47
nem úgy csinálják, hogy a rendszerben vannak fogyasztók, amit õk kapcsolnak ki, meg be (bojler), így ha nõ a fogyasztás, akkor lekapcsolják ezeket, ha meg csökken , akkor bekapcsolják? Vagy ezzel csak addig játszanak, amíg fokozzák az erõmû teljesítményét?<#fejvakaras>
#46
Miért is? ha biztosítasz nekik az otthonuk közelében megélhetést, akkor minek jönne ide? Egy erõmû építésének semmi köze a bevándorláshoz.
#45
A megújuló forrásokkal az az egy baj, hogy nem folyamatosak. Márpedig elektromos energiát ipari méretekben nem lehet tárolni. Az erõmûvek minden pillanatban pontosan annyit termelnek, amennyit felhasználsz.
Hogy ha változik a fogyasztás, akkor változtatják a terhelésüket.
A rendszerben ezért vannak a másodperces, (turbina terhelés), perces (erõmûvi tartalék kapacitás) és negyedórás (azonnal indítható csúcserõmûvek) tartalékok.
Egy szél és napenergia alapú rendszerben hol tartasz ilyen tartalékokat? Ha ezt valaki megoldja, itt a kánaán.
Hogy ha változik a fogyasztás, akkor változtatják a terhelésüket.
A rendszerben ezért vannak a másodperces, (turbina terhelés), perces (erõmûvi tartalék kapacitás) és negyedórás (azonnal indítható csúcserõmûvek) tartalékok.
Egy szél és napenergia alapú rendszerben hol tartasz ilyen tartalékokat? Ha ezt valaki megoldja, itt a kánaán.