144
  • babajaga
    #144
    "a Földközi-tengeren átívelő hálózaton keresztül jutna el Európába."

    Átível ám majd megmondom min!
  • babajaga
    #143
    "a tartályokban nap közben elegendő meleg folyadékot lehet tárolni, akkor a turbinák folyamatosan, tehát sötétben, éjszaka is tudnak áramot termelni."

    A józan meg a paraszt az még volna de ész az sehol! Miféle meleg folyadékról habognak? Tudod é hogy áramot 400 C fok feletti gőzzel lehet csak turbinával termelni? Tudod é milyen gyalázatos hatásfok lenne ebből? Azt hiszed hogy ha nekem egy írást mutatsz nem veszem észre a hülyeségeit másodpercek alatt? Hogy ki az együgyű arról regélhetnék. És a Szaharát ingyen adják európának? Na ne Náni néni!
  • Epikurosz
    #142
    Hát, persze.
    Majd a te együgyű okoskodásaidra fognak hallgatni, a józan paraszti eszük helyett.
  • babajaga
    #141
    Tudod a nagy nekibuzdulásban ilyen egyszerű mindennapos tényre nem gondolnak.
  • GyuriX2572
    #140
    Ha jon egy homokvihar akkor az egesznek annyi, mert beteriti a homok??
  • KillerBee
    #139
    Ezért írtam, hogy kicsit egyszerűsítve. :) A teljes magyarázat lényegében ugyanez, csak részletesebben, amit azért nem akartam először írni, mert írtad, hogy nem szakterületed a téma. Igaz, nekem is csak hobby.

    Szóval, amikor a szekunder tekercsre terhelést kapcsolsz, akkor akkor az abban folyó áram valóban létrehozza a saját fluxusát, amely ellentétes az eredetivel, azaz a terheletlen állapot fluxusának csökkentése irányában hat. Igen ám, de csökkenni fog mindkét tekercs meneteiben az indukálódó ellenirányú áram is a terheletlen állapothoz képest. Mihelyt azonban a primer tekercsben csökkenni kezd az indukált ellenirányú áram, ez áramnövekedést indít meg a primer tekercsben és ez a növekedés mindaddig tart, amíg a vasmagban a fluxus és a tekercsekben indukált ellenirányú áram el nem éri a terheletlen állapot értékeit - vagyis kompenzálja a fluxus és az ellenirányú áram csökkenését.
  • Caro
    #138
    Már hogyne. a szekunder áramnak ugyanolyan mágneses tere van, mint a primer áramnak, csakhogy azzal ellentétes irányú mágneses teret hoz létre (most tekintsünk el az ok-okozati elvtől, mert ez így is igaz).
    Ha a szekunder körben áram folyik, annak fluxusa lesz, mindegy, hogy az áramot mi folyatjuk valamilyen külső áramforrással, vagy épp a primer körből tápláljuk indukcióval.
    Ez a fluxus viszont ellentétes irányú lesz a primer tekercs fluxusával, vagyis részben kioltja. A vasmag meg magábazárja és vezeti a fluxust.
    Egy rövidrezárt szekunder körű ideális transzformátorban nem is lehet véges fluxus.
  • KillerBee
    #137
    Nagyobb teljesítményeknél triac helyett két antiparallel kapcsolt tirisztort szoktak használni. A triac tulajdonságai ugyanis a két vezetési irányban nem azonosak, továbbá gond lehet a nullátmeneti lekapcsolással is.
  • babajaga
    #136
    Ja azt elfelejtettem hogy a ruszki gyártmányú szabályzók voltak 4 tranzisztorosak 1 diak helyett.
  • babajaga
    #135
    Nem triakkal lehet szabályozni? Vagy egyenáramot használ a motor? Én anno még a lengyel piacon vettem triakos szabályzós villanykapcsolókat.Lestem mint Jenci a közösségi filmlesőben, volt olyan hogy egy diak helyett 4 tranzisztorral triggereltek. Most meg nem tudom majd használni mert az izzókat ki akarják irtani.
  • babajaga
    #134
    "A feladat most az, hogy találjanak egy olyan ionos folyadékfajtát, amely olcsón és hatékonyan működik; a kutatók egyelőre hallgatnak a lehetséges jelöltekről. Az újfajta akkumulátor egy sor előnnyel bírhat"

    Ez télleg Mikulás! Kijelentik hogy kap oszt kiderül hogy kapirgálnak hátha bírhat.
  • KillerBee
    #133
    "úgy működik, mintha a primer tekercs önindukciós együtthatóját csökkentenék (Mivel a szekunderben folyó áram a vasmag fluxusát csökkenti)"

    Nem egészen.

    A szekunder tekercsben folyó áram nem csökkenti a vasmag fluxusát, az jó közelítéssel állandó - illetve a terhelés növekedésével kis mértékben csökken ugyan a fluxus, de ez a veszteségek növekedése, nem pedig a szekunder tekercsben folyó áram miatt történik. (Valójában a fluxus főképpen a rézveszteség miatt csökken - kisebb részben a vasmag remanenciája és a benne keletkező örvényáramok miatt -, a rézveszteség meg az áramerősséggel nő, de akkor sem maga a szekunder áram csökkenti a fluxust. Ez a megkülönböztetés azért lényeges, mert megmutatja, hogy az amúgy kis mértékű fluxuscsökkenés nem a trafó működésének elvéből fakad, hanem a valós alkatrészeknek az ideálistól való eltéréséből.)

    Kicsit leegyszerűsítve az történik, hogy ha terhelést kapcsolsz a szekunder tekercsre, akkor a vasmag mágneses fluxusváltozása áramot indukál benne (is), ezáltal kevesebb ellenirányú áram indukálódik a primer tekercsben. A kisebb ellenirányú áram már csak egy részét képes kioltani a primer tekercsbe befolyó áramnak, ezáltal megnő a primer tekercsen átfolyó eredő áramerősség.
  • Epikurosz
    #132
    babajaga!
    Te egy vegyÉSZ vagy.
    Amúgy, mindenkinek joga van nyugodt nyugdíjas évekhez, feltéve, hogy nem lopta a pénzt és a napot.
    Van neked egy meglepim. Mondjuk úgy, hogy előmikulás. :-D
  • Caro
    #131
    Igazad van, nem lesz állandó a primer áram.
    Ha jól sejtem ez zajlik le: ha van szekunder áram, akkor az úgy működik, mintha a primer tekercs önindukciós együtthatóját csökkentenék (Mivel a szekunderben folyó áram a vasmag fluxusát csökkenti). Az Ohmikus ellenása persze állandó. Viszont az önindukciós e.h. változásának hatására csökken a tekercs impedanciája, tehát az eredő áram megnő rajta.
    És emellé jön még be a fázistolás (Szintén R/X_L változásának hatására).
  • babajaga
    #130
    Na itt tényleg elbasztam, az 1000-en voltam kiakadva, mert az még öt sincs. Amúgy meg én mint vegyész dolgoztam mivel a gőzerőműben a nagynyomású kazánok sómentes vízből állítják elő a túlhevített gőzt(gázt).A vízből a sókat meg kémiai úton vegyszerekkel meg ioncserélőkkel vonják ki, így a desztillált minőséget érjük el. Nekünk kondenzációs és ellennyomásos turbináink voltak.Meg vagy elégedve?
  • Sanyix
    #129
    hát azért több ezer km-re áramot továbbítani... bár ha már úgysem tudnak vele mit kezdeni, akkor jó "túlfolyónak".

    Egyébként minderre megvan a technológia, az ingadozást, is ki lehet simítani valamennyire központilag vezérelt házanként akkumlátoros visszatáplálás szabályzással, na meg a statisztikákkal. Kiszámolnak egy alap mindig szükséges teljesítményt amennyire mindig szükség van a hálózaton, ha visszatáplál mindenki, ha nem, arra belőni a lassú reagálású erőművek teljesítményét (pl atom), az ingadozó részt meg a gyors reagálású erőművek (gáz, egyéb fosszilis), tudják követni az akksik és a statisztikák segítségével.
    Most is kb ezt csinálják, csak kisebb ingadozással, ráadásul nemhiszem hogy akksikat használnának, ugyhogy realtime próbálják követni...
  • KillerBee
    #128
    Az induktivitás 90 fokos fázistolása a feszültség és az áram fázisa között értendő.

    Amiről én beszélek, az egyszerűen a tekercs önöndukciója, amit az iskolában valahogy úgy tanulhattál, hogy a (változó) mágneses fluxus az őt létrehozó árammal ellentétes irányú áramot indukál a tekercsben. Ha nagyon akarod, ezt tekintheted 180 fokos fázistolásnak, de nincs értelme, mert a fázistolást a feszültség és az áram fázisa közötti eltérésre szokás használni, ellenben itt áram versus áramról van szó.
  • Sanyix
    #127
    hát pl a nagy fogyasztás miatt a nagy feszültség volt indokolt, a váltakozó áram pedig teljesen más miatt, a nagy távolságú továbbítás miatt lett bevezetve, ami ugye házon belül arra a pár méterre, nem téma.
    Nem véletlen, hogy rövid távú vasúton is az egyenáram a menő, de nagy távolságú vasúton már váltakozó.
    Most én is belekötök minden apróságba amibe lehet :D
  • Sanyix
    #126
    Tudom, te mindenhol dolgoztál, mindent csináltál. De most tényleg hülye vagy, vagy csak csinálod?

    Gőzturbina? Stirling motoros generátor? Mondanak valamit?

    Képzeld el, hogy az erőművek nagy része ezt a 2 módszert alkalmazza :D
    Jó lehet hogy szenet lapátoltál és nem vetted észre...
  • Caro
    #125
    A mosógépekben általában univerzális motorok vannak, ami gyakorlatilag egyfajta DC motor, de váltóáramról is elmegy.
    Ezek nem hoznak létre fázistolást, vagyis a két fogyasztás érték azonos lesz.
    Azért használnak ilyet, mert ezt könnyű szabályozni tirisztorral (pont mert nincs fázistolás).
    A rendes váltóáramú motoroknál viszont van fázistolás, ami meg a terheléstől függ. Aszinkronmotornál pl. a fázistolás a váltóáramú frekvencia és a forgási frekvencia hányadosától függ.
  • Caro
    #124
    Az üres tekercs 90 fokos fáziskésést csinál. Az üres trafó ugyanígy. Amit te mondasz az 180 fok lenne.
    Én legalábbis így tudom, bár nem szakterületem a téma ;)
  • babajaga
    #123
    Azt viszont megmondhatnád mert nem tudom hogy van, mosásnál 250wattot vesz fel, centrifugálásnál viszont 600-at.
    A szívattyú meg 110 w-ot az külön motor?
  • babajaga
    #122
    A 250 wattos motorra 248-at mutat! A gané!
  • KillerBee
    #121
    A jobb fogyasztásmérők képesek kijelezni a meddő teljesítményt is. Ha nem, akkor is a hasznos teljesítményt szokták mutatni.

    "Egy transzformátor pl. üresen is nagy áramokat vehet fel, de ezek ideális esetben közel 90 fokos fáziskésésben vannak a feszültséghez képest. Vagyis nincs fogyasztás."

    Akkor az egy pocsékul megtervezett trafó - sajnos vannak ilyenek -, mert a nagy üresjárati áram (mihez képest nagy?) felmelegíti a tekercset, tehát mégis lesz fogyasztás.

    Üresjáratban a trafó elsősorban azért vesz fel kevés teljesítményt, mert a primer tekercs önindukciója a befolyó árammal azonos fázisú, de ellentétes irányú áramot indukál és ez (a tekercs nem nulla ohmikus ellenállása meg egyéb veszteségek miatt csak nagyrészt) kioltja a befolyó áramot. Ui. terhelés nélkül a trafó úgy működik, mint egy egyszerű induktivitás.
  • Caro
    #120
    Ja, hát fűtőszálra, izzóra jó. Induktív terhelésnél viszont nem biztos. Nem a pontosságával van baj, hanem azzal, hogy milyen definíció szerint méri a fogyasztást.
    Egy transzformátor pl. üresen is nagy áramokat vehet fel, de ezek ideális esetben közel 90 fokos fáziskésésben vannak a feszültséghez képest. Vagyis nincs fogyasztás.
    Ha elkezdik terhelni a szekunder kört, akkor ez a fázistolás csökken, és a transzformátor fogyasztani kezd. Ha meg rövidre zárják, akkor meg közel 0 lesz és elkezd rendesen fűteni.
    Motoroknál is hasonló a helyzet, bár ez függ a motor típusától.
    A fogyasztásmérő két dolgot tehet: vagy megméri külön a feszültség és áram effektív értékét, majd összeszorozza őket. Ez rossz, mert így pl. a trafóra üresen is nagy fogyasztást írna ki.
    Vagy megméri külön az U-t és külön az I-t és a kettő pillanatnyi értékét szorozza össze, majd ennek a szorzatnak veszi az időátlagát.
    Itt az előjelekre is figyelni kell, ez írja ki a valós fogyasztás értékét.
    Vagy csak az áramot méri meg és a feszültséget meg 230 V-nak veszi, ez a legrosszabb.
    A második a helyes működés, viszont ha vezetékeket kell méretezni, ott viszont az átfolyó áram a kérdés, nem a fogyasztás.
    Egy alulméretezett vezetékről simán elmehet egy 2 kW-os fűtőszál, de egy 2 kW-os motortól már szétéghet. És itt viszont a jó fogyasztásmérő nem fog 2 kW-ot mutatni, csak éppen a motor aktuális terhelésével valahogyan arányos értéket.
  • babajaga
    #119
    "Ha nem, akkor eleve hülyeséget mutat"

    Már miért mutatna hülyeséget? Erre csinálták.Olyan nincs hogy 300 watt helyett 500-at mutat.A 700 w-os grillnél 698w-ot mutat.Azt meg tudni kell hogy egy 3000Ft-os szerkezet nem lehet 1-2% pontosságú. Egy multiméter ára is meredeken függ a pontosságától.
  • Akuma
    #118
    Az egész bolygón felhasználásra kerülhet a visszatáplált energia. Csak kiépített hálózat, technológia és szerződés kérdése.

    Pl. az itthon visszatáplált áramot átadjuk olaszoknak, azok meg átadják franciáknak, azok meg amcsiknak, persze minden ország valamekkora hasznos levesz belőle. A lényeg hogy lehetséges hogy az itthon visszatáplált áram amerikában kerül felhasználásra, vagy éppen Japánban.

    De az se kizárt hogy kisugározzák a világbűrbe. Mondjuk lézer formájában.

    Azzal nincs gond ha kevesebb a visszatáplált energia a felhasználni kívántnál, mert jóval nagyobb a kapacitás mint az igény. A fölösleget pedig hővé alakítják.
  • Caro
    #117
    Nem baj az ha elveszik, általában tudják folytatni.
  • KillerBee
    #116
    Szerintem a vonatok sem mind egyszerre táplálnak vissza, így az összfogyasztáshoz képest (ellátási területenként is) ott sem vészes az ingadozás.

    "Nem a visszatáplálás okozza a nehézséget, hanem hogy milyen gyorsan változik a hálózaton a mérleg."

    Azt hiszem, eddig is erről beszéltünk.

    Ha idézőjeles éjszakai áramról beszélsz (amin vsz. off-peak időszakot értesz és nem csupán az éjszakait), akkor azért érdekes lehet, amikor egy mosás alatt két-háromszor is elveszik a villanyt a mosógéptől. Kivéve, ha előre meghatározott időszakok számítanak off-peaknek, csak akkor az egész értelmét veszti, mert ez kizárja a dinamikus alkalmazkodást.
  • Caro
    #115
    Az 1400 W az csak valami névleges teljesítmény lehet, pontosan nem tudom, hogy erre mi a szokás, de majdnem biztos, hogy nem fog 1400-at mutatni.
    Én eleve nem bízok az ilyen fogyasztásmérőkben, nem tudom, hogy a fázistolást képesek-e kezelni?
    Ha nem, akkor eleve hülyeséget mutat.
    Ha meg kezeli, akkor is lehet, mert amint írtad, a vezetékeket az áramra és nem az elfűtött teljesítményre kell méretezni. Vagyis egyik funkciójának mindenképpen nem felel meg ez.
    Jobb egy multiméter, és azzal kell áramot mérni, csak fázistolást azzal se lehet.
    De egy egyszerű elektronikával megoldható az igazi teljesítménymérés, még a nem szinuszos jelek kezelése sem bonyolult.

    A villamosokról meg annyit, hogy azok max 1 MW-ot vesznek fel, egy vonat viszont simán lehet 5-6 MW is, és ugyanazok az erőművek táplálják őket.
    És vasúton is van visszatáplálás, a jobb mozdonyoknál.

    Nem a visszatáplálás okozza a nehézséget, hanem hogy milyen gyorsan változik a hálózaton a mérleg.
    Ezért lenne jó, ha jobban ösztönöznék az "éjszakai" áram használatát, mert az egy nagy szabályozható teljesítményt jelent, és környezetvédelmi szempontból sem lenne utolsó, ha kevesebb csúcserőművet kellene mentetni. És az emberek is olcsóbban kijönnének, ha arról mosnának, stb.
  • KillerBee
    #114
    "azért azt kizártnak tartom, hogy a villamosok ilyenmód kiegyenlítsék egymást."

    Ezt én is kizártnak tartom, de nem is ezt írtam. :) Hanem ezt: "Ezért a teljes villamoshálózat fogyasztása sokkal kevésbé ingadozik, mint az egyes villamosoké."

    A kettő nagyon nem ugyanaz. A "kevésbé ingadozik" természetesen százalékosan értendő, nem kW-ban.

    "ahhoz túl kevés megy egyszerre és túl sok a megálló / lámpa"

    Egyszerre 1-2 tucat villamos már elég jól csökkentheti a fogyasztás ingadozását (nem simára, de ezt soha nem is írtam). A sok megálló és lámpa éppen elősegíti a dolgot, hiszen a lámpák egy vonal mentén sem egyszerre váltanak, figyelj csak meg két egymást követő kereszteződést.

    "minek építenék a nagy szélkerekeket? azok is visszatáplálnak. asszem pont itt volt róla szó, hogy megvannak a pufferek és több szinten aktiválhatók a kiegészítő, gyors reagálású erőművek."

    Ha rosszmájú akarnék lenni, akkor azért, mert hatalmas szubvenciókat lehet rá kapni és a "zöld" áramot jó drágán el lehet adni, mert a szolgáltatókat kötelezik erre.

    Pufferekről a székerekek esetében nem tudok, azok nem tudnak semmit sem tárolni, azokról a szaharai beruházás kapcsán volt szó. Ha szélkerék-farmokban gondolkodunk, amelyeket itthonra is terveznek, akkor durva ingadozásokra lehet számítani, mert egyszerre sok nagy teljesítményű szélkerék áll meg vagy indul el.

    A gyors reagálású csúcserőművek igen drágán üzemelnek, drága az általuk termelt áram. Gazdaságossági szempontból nem éppen előnyös a nagyon drágán átvett szélkerék-energia bizonytalanságainak kompenzálására bekapcsolni a szintén drágán termelő csúcserőművet, netán újakat építeni. Így nézve tehát a szélkerék kétszeresen is drága.

    Nem azt mondom, hogy nem lehet megoldani az ingadozások problémáját, csak azt, hogy egyrészt erre a mai magyar hálózat nem alkalmas, másrészt a dolog igen drága.
  • lapaleves
    #113
    látom tényleg élvezed, legközelebb hozok neked szöges nyakörvet.

    szóval először próbálkozz szerintem egyszerűbb mondatokkal, ezek a bonyolultak nem mindig sikerülnek.

    szóval nem tudom mi a kérdés, de megpróbálom megsaccolni: szerintem arra lehetsz kíváncsi, hogy miért fogyaszt csak 1020w-ot az 1400w névleges teljesítményű porszívó.

    azért, mert a motor vákuumban kisebb terheléssel tud forogni. ha felnyitod a porzsák tetejét, kiveszed a zsákot és szabad utat engedsz a levegőnek, akkor valszeg többet fog mutatni, mint így. hogy 1400 wattot-e, azt nem tudom.

    bónusz kísérlet otthonra, csak neked: ha valamelyik testrészeddel bedugaszolod a csövet, akkor még ennél is kisebb fogyasztást kapsz majd. a testrész kiválasztását a kreativitásodra bízom.
  • babajaga
    #112
    Ha mindenki földhőt akarna hasznosítani akkor hova építenének?
  • babajaga
    #111
    H amár olyan kurvajól tudsz magyarázni mondd meg az előbb az 1400-as porszívóval ügyködtem a fogyasztásmérő a szívásnál 1020wattot mutatott pedig a porzsák se üres épp.Tudod a mérőn az van hogy watt nincs hö.
  • lapaleves
    #110
    nem érdemled meg, de elmondom mi a lényeg:

    autonóm rendszerből indulok ki, mert az autonóm. amíg jön a 230v, addig porszívó és mosógép, ezek kvázi kényelmi dolgok. söprögetni is lehet, meg kézzel mosni.

    ami viszont lényeg, a meleg és a meleg víz. a 12v rendszer levegős és vizes napkollektorokat fog kiszolgálni, ez lesz az elsődleges funkciója. van már benne földhő-hasznosítás, brutál keresztmetszetű vízcsövek, alapos szigetelés mindenhol.

    ezen felül lesz világítás meg minimális híradástechnika. annyira nem elborult dolog, a rendelkezésre állás pedig szépen skálázható a később megjelenő jobb panelekkel és akksikkal.
  • lapaleves
    #109
    2 x 1,2 --> 2 x 1,5mm2.
  • lapaleves
    #108
    elmesélem, látom imádsz nyilvánosan megszégyenülni.

    "világításra, szellőztetésre, szerverre, notira, miegyébre." ebben melyik a porszívó?

    első körben egy normálisabb pc táp úgyis hajt egy szervert 7/24. ennek a két 12v ágára megy 10mm2 kábel két sokamperes autó biztosítékkal. ez a kettő betáp.

    a betápról 2 x 1,2 vezetékek mennek a fogyasztókhoz. ezek egy kupac, részben nagy teljesítményű led (3 x 10w szobánként), részben 12v noti töltő, kinti ledek, 12v kamerák, 12v mozgásérzékelők, 12v ventilátorok a szellőző rendszerben. 12v keringető szivattyú a napkollektor pufferéhez. pc monitor dettó.

    második körben a két betáp majd napelemről és akksiról kapja majd a delejt, a szerver tápja meg lecserélődik dc 12v tápra. a napekem betáp is 10mm2, ebből vettem már 100 métert, elég súlyos.

    a 1,5 rézvezeték 12v/30w-nál 1w veszteséget csinál 15 méteren, ami vállalható.
  • babajaga
    #107
    "épül a 12v hálózat a házban "

    Az fasza lesz! Egyetlen porszívó 100 ampernél többet igényel, akkor még hol a többi. Mit gondolsz annakidején miért tértek át a többszáz voltos váltakozóra?
  • lapaleves
    #106
    pláne nem teljesen világos miért hasonlítgatod a fűtőszál nélkül felvett teljesítményt a fűtőszálas dobozára írttal. de biztos koppanok megint.
  • lapaleves
    #105
    pont azért kerül fél millába egy napelemes inverter meg visszatápláló, mert szinkronizálnia kell.

    de nem értem mi a vita tárgya. ezek a berendezések léteznek, működnek.