164
Látásjavító bambulás
-
#44
Megint szarráoffoltam egy topikot. Bocs. Menjünk át genetika topikba. Átkopizom oda ezt a hozzászólást, innen meg törölhető... -
#43
Oké, legyen a _farkas_ szeme. Ugyanolyan a látása, mint a kutyának.
Egyébként ez pontosan alátámasztja amit az előbb mondtam. A kutyánál szelekciós nyomás(mesterséges!) volt a méretre, szőrhosszra, intelligenciára, akármire, de szemre és látásélességre nem. Meg is maradt az alapvetően szürkületi vadászatra specializált szem, meg a színvakság, meg a rövidlátás. Nem javult, nem romlott.
Illetve úgy sejtem, hogy a súlyosan beltenyésztett, degenerált fajtáknak a szeme is romolhatott, de nem hinném, hogy pl kifejezetten a palotapincsik látásélességét bárki is vizsgálta volna farkassal, emberrel hasonlítva...
A kutya fő érzékszerve az orra. A füle és a szeme másodlagos, az orrát egészíti ki, az ízlelés és a tapintás meg szinte elhanyagolható. Úgy, mint ahogy nálunk a szem a fő érzékszervünk, mellette a fülünk és a tapintásunk, az orr és az ízlelés csak kiegészítő érzékszervek. De ez tökmindegy, abból a szempontból, hogy én azt az állítást akartam csak cáfolni, hogy a vadon élő állatok _minden_ érzékszerve jobb az emberénél.
1. A mozgásra érzékenység tanult, viselkedésbeli dolog, semmi köze az érzékszervhez.
2. Lásd előző nagy bekezdés végét.
4(?). Túlszaporodás esetén az az egyed sikeresebb, amelyik tud magának zsákmányt szerezni, vagy el tudja venni a gyengébbtől. Attól, hogy nem zsákmányállat, még ugyanúgy vannak szelekciós nyomások, amik érzékszervekre szelektálnak. -
Candi #42
Kicsit boncolgatva az általad hozott példát, a kutya szemét, tegyük fel, hogy rosszabb a látása az emberénél.
1. A kutya eleve nem egy szerencsés választás mivel háziasított állat, vagyis eleve nem működik nála a természetes szelekció törvénye, nem vadon élő állat. A háziasítás során megkapta a kaját, szállást az embertől, nem pusztultak el azok az egyedek, amelyek a vadonban hátrányokkal születtek volna. Ráadásul a fajnemesítések során egy csomó képessége romlott az őskutyához (farkashoz) képest, a mesterséges szelekciónak köszönhetően. Sokkal inkább a farkas (mint a kutya őse) példáját kellett volna felhoznod, aminek viszont már valóban sokkal jobb a látása, mint az embernek.
1. A farkas szeme sokkal érzékenyebb a mozgásra, mivel ragadozó, erre volt szüksége. Ebből a tekintetből messze felülmúlja a mi szemünk tudását - sokkal apróbb mozgásokat is észrevesz, mint a mi szemünk.
2. A hallása vagy 10x, míg a szaglása vagy 100x jobb a miénknél, amivel ismétcsak bőven kikompenzálja a látásának élességét a miénkhez képest.
4. Mindezek mellett a farkasnak a vadonban nem igazán volt (van) természetes ellensége, a tápláléklánc csúcsán áll, így nem is volt szüksége olyan éles érzékszervekre, mint a zsákmányállatoknak. Az ő érzékszervbeli fejlődését így nem az áldozatul esés motiválta, hanem inkább a túlszaporodási küszöb a populációjan, illetve fajtáján belül. -
#41
Hát bizony nem élesebb, és még a színeket sem látja túl jól, zöld-vörös színtévesztő. Kevesebb fénynél is tudja a látásélességének 100%-át hozni, de tekintve hogy ez sokkal kevesebb az emberénél, ezt én nem tekintem egyenrangúnak.
Diverzitásnak az a szerepe, hogy egy adott populáció túlélése szempontjából előnyös, ha sokféle és elterjedt "nem káros" mutáció van a génállományában, mert ha megváltoznak a körülmények, ezekre szükség lehet a túlélés érdekében.
A drifting meg nagyjából ezen nem hátrányos mutációk terjedése a populáción belül, a populáció genetikai változása szelekciós nyomás nélkül.
"Ez esetben a szelekciós nyomás minden esetben létező jelenség."
Na várj, én nem erről beszéltem. Nyilván _valamilyen_ szelekciós nyomás mindig van, én csak annyit állítottam, hogy az _emberi látás élességére_ vonatkozóan jelen körülmények közt nincs nyomás, és a látást érintő mutációk szabadon terjedhetnek. De ahogyan a "rossz" mutációk, úgy a "jók" is szabadon terjednek.
Ha pl a vadászrepülő pilóták csak egymás közt szaporodnának és külön populációt alkotnának, akkor előbb-utóbb kialakulna a sasszemű ember, mint alfaj, mert rajtuk viszont van nyomás a látásuk élességét tekintve.
(Oké, ez elég hülye példa volt, már rég nem a szemről szól a légi harc, inkább a műszerekről...)
"Márpedig egy populáción belül azon változások száma, amelyek az egyed hátrányára válnak, az egyed tulajdonságainak számával legalább négyzetes arányban nagyobbak, mint azok, amelyek az egyed előnyére válnak."
Ezt légy oly kedves támaszd már alá valamivel, mert alapvetően ez az az állításod, ami szerintem totális tévedés, és szvsz ebben gyökerezik itt a vitánk.
Most nyáron volt valami kutatás, volt itt is cikk róla SG-n, hogy _egyedenként_ 50-150 mutáció történik.
Tehát helyesebb lenne azt állítani, hogy a mutációk nagyon nagy része csak a diverzitást növeli, sem előnyös, sem hátrányos, a nagyon ritka kivételektől eltekintve.
Azt meg nem lehet tudni, hogy a későbbiekben mire lesz szükség, melyik mutáció lesz hasznos. -
Candi #40 Hehe, próbálj már meg egy tankönyvben CTRL + görgetni :DD
Ha meg arra akarsz kilukadni, hogy ne a könyvet nézzem hanem a monitort, akkor (a szemüveg mellett) egy újabb példával támasztottad alá azt, amit a csökkent látóképességű emberekkel kapcsolatban mondtam a kiegészítő eszközökről. Megintcsak egy technikai mód arra, hogy a nagyátlag által produkált látásélességhez igazodóan hogy lehet kompenzálni a rosszabb látási képességekkel rendelkezők számára a hiányosságukat. -
Candi #39 Mi van a kutya szemével? Azt ne mondd, hogy nem élesebb a miénknél :)
Genetikai diverzitás meg drifting, ezek nem tudom mit jelentenek, de utánanézek majd. Esetleg tudnál némi háttérinfót adni róluk, hogy pontosan mit is keressek ezekkel kapcsolatban?
Szelekciós nyomás alatt gondolom azt érted, hogy pl. az egereknél egy erős szelekciós nyomás a macska megléte (hiszen ő szelektál az egerek közül, vagyis nyomást gyakorol az egérpopulációra).
Ez esetben a szelekciós nyomás minden esetben létező jelenség. Akkor nem lenne az, ha korlátlan élettér és korlátlan erőforrások (egér esetében pl. kaja, víz) állnának rendelkezésre (ami pedig tudvalevőleg nem létezhet). Ha valami szaporodóképes, vagyis az idő múltával egyre több és több lesz, akkor a rendelkezésére álló erőforrások tekintetében addig fog növekedni a populáció száma, amíg az önmaga mennyiségéből adódó korlátait el nem éri.
Vagyis máris nem 100%-ban életképes a lassabban futó, kisebbet ugró, rosszabb szaglású, esetleg három vagy öt lábbal születő egér, mivel kevesebb tápanyagot tud összegyűjtögetni, mint a gabonagyűjtésre alkalmasabb társai. Márpedig egy populáción belül azon változások száma, amelyek az egyed hátrányára válnak, az egyed tulajdonságainak számával legalább négyzetes arányban nagyobbak, mint azok, amelyek az egyed előnyére válnak. Vagyis sokkal több (akár nagyságrendekkel) azon változások lehetséges száma, amelyek az "alapnál" rosszabb tulajdonságo(ka)t fog(nak) eredményezni az egyed részére fajtársaihoz mérten, mint azon lehetséges tulajdonságok száma, amelyek jobbá, életképesebbé teszik az egyedet a fajtársaihoz képest. Utóbbinak nagyobb az életbenmaradási (és így génállományának továbbörökítési) valószínűsége, mint az előbbinek, erről szól a természetes szelekció. -
syberia2 #38 Én tegnaop voltam szemésznél, orvos is ajánlotta. Szóval rosszat biztos nem tesz:) -
#37
Jajmár. Ez kb szempont lehetett addig, amíg tétel volt a könyvnyomtatás.
Egyébként meg ctrl-görgő, azt' megnőnek a betűk. Ja, meg helyet sem foglalnak túl sokat fizikailag. -
Candi #36 Tessék, élő példa :D
A neved helyén lévő kis sárga írás a kék sávban apró betűvel is van, ráadásul a kontrasztja is nagyon rossz. Ugyan ki lehet belőle bogarászni a neved (Sadist), de ezt is csak fél méterről látom úgy, hogy a nevedet tudom, és ez alapján következtetem ki.
Ellenben a macskám szinte biztos, hogy nagyon jól fel tudná ismerni, és el tudná különíteni még így is a betűket, ha tudna olvasni. Namost, ha a mi szemünk is olyan éles lenne mint a macseké, akkor hasonló, vagy még kisebb méretű (jó kontraszttal) betűket is könnyedén elolvasnánk egy könyvből. Az "Elfújta a szél" c. mű nem 800, hanem csak összesen 100 oldalas lenne, ami rengeteg munkától és energiavesteségtől megkímélne minket (kevesebb tinta, kevesebb papír kellene, kevesebb lenne az előállítási, szállítási, raktározási költség, satöbbi. És ha ezt nemcsak a könyvekre, hanem minden másra rászámolnám, akkor a jelenleg előállított értékek ugyanennyi munkabefektetés és energiafelhasználás mellett csupán a harmadát tenné ki a jelenleginek. Vagy ugyanennyi energiafelhasználásból akár háromszorennyi értéket tudnánk előállítani, mint jelenleg. Nőne a GDP, ezzel együtt pedig a "jólét" is. Több könyvet tudnának megvenni az emberek, ezzel valószínűleg nőne az intelligenciaszint is, ami ismét a jólét növekedését jelenthetné. Kevesebb lenne a felderítetlen bűntény (a rendőrség több apró részletet venne észre egy-egy helyszínen), nőne a lakosságmorál, így kevesebb lenne maga a bűncselekmény is. Sokkal pontosabbak lennének az eszközeink (élesebb érzékszerveinkhez igazítva), ami jobb minőségű termékek előállítását tenné lehetővé, ismétcsak az életszínvonalat emelve és a szemétgyártást csökkentve. A művészek pontosabban tudnák leképezni a világunkat, mert eleve nagyobb felbontással látnának abba bele, tehát valószínűleg a kultúránk is magasabb szinten járna. És ez csak pár példa. Valószínűleg lennének hátulütői is a dolognak, ilyen viszont nem jut eszembe :D
-
#35
" Tehát e méretintervallumon belül, az erdős-mezős tájakon élő összes emlősnek minden érzékszerve jobb az emberénél, méghozzá legtöbb esetben nagyságrendekkel jobb."
Kutya szeme. (Ugye elég lesz ez az egyetlen cáfoló példa, hogy elfogadd, hogy ez az állításod nem igaz?)
Meg nézz utána a genetikai diverzitásnak és driftingnek.
Mindenesetre ha nincs szelekciós nyomás, akkor minden mutáció korlátlanul terjedhet az adott populációban.
Olyan meg nincs, hogy 1000 mutánsból 999 életképtelenEBB mint az "alap".
Ha van szelekciós nyomás, akkor életképtelenebb, ha nincs, akkor csak különböző, de ugyanúgy 100% életképes. A genetika nemigen minősít, nincs előnyös és előnytelen. Változás van, amit csak a körülmények tükrében lehet minősíteni, önmagában nem. -
#34
"Szandra bal szeme 0,5, jobb szeme pedig 1 dioptriás, és ennek megfelelően közel 10 éve szemüveget visel."
Vicces. -
Candi #33 Azért nem egészen van így :)
Két részre osztom a válaszom, mert itt úgy érzem, már erősen kétfelé ágazott a téma.
1.)
Amit Te írtál, az csak abban az esetben lenne igaz, ha egy "személyenkénti teljes, és minden értelemben vett átlagolás" után mindenki azonos értéket kapna. Vagyis ha valakinek jobb a látása, akkor törvényszerűen arányosan rosszabb mondjuk a hallása, vagy arányosan gyengébb a testfelépítése. Ez viszont nem így van.
Attól, hogy egy érzékszerved jobb az átlagnál, még nem következik egyértelműen, hogy egy másik rosszabb az átlagnál. Vagyis lehetsz Te mindenben ugyanolyan jó mint egy másik ember, ugyanakkor a szaglásod mondjuk élesebb az övénél. Vagyis minden téren képes vagy ugyanazt produkálni mint az a másik ember, ellenben szaglás terén legyőzöd őt. Ez pedig nem alkalmazkodásfüggő, egyszerűen valamilyen képességben jobb vagy mint az a másik. Ebből pedig az következik, hogy ha egy érzékszerved jobban funkcionálhat, akkor akár minden érzékszerved is jobb lehet a másikénál. Ergo többszörös előnyben lehetsz vele szemben, mert észreveszel olyan részleteket is életed folyamán, amire annak a másiknak nem terjed ki a figyelme, mert nem képes észlelni olyan dolgokat, amelyeket Te igen.
"Nincs olyan, hogy valami gyenge, vagy korcs, avagy gyengébb életképességű. A mutációk esetében sincs ilyen!
Olyan van, hogy él (tud ALKALMAZKODNI), avagy nem él. A többi csak rizsa."
De igen, van. Tegyük fel, hogy van A és B egerünk. Mindenben megegyeznek, egyvalamit kivéve: az A egérnek jobb a szaglása, mint a B egérnek. Ugyanazon életutat feltételezve ugyanazon környezetben az A egér életképesebb, mivel messzebbről kiszagolja a búzát, vagyis több kaját tud adni a majdani kicsinyeinek, tehát 10, általa leellett pocos egérből nem csak 6, hanem 8 fog életben maradni (míg a B, kevésbé éles szaglású egér csak 6-ot tud felnevelni, a többi éhenhal).
Vagy ha az A egérnek jobb a hallása, akkor nem 3, hanem 4 évet fog élni, vagyis egy évvel több almot tud felnevelni, mielőtt egy macska elkapná, mert messzebbről meghallja a ragadozó közeledtét, így nagyobb előnye lesz azzal szemben, a 4 évesen már öregnek számító csontjaival is el tud még iszkolni előle, míg a B jelű egér erre már nem lesz képes 4 évesen.
Ez a természetes szelekció, az állandó verseny, amely csak a legjobbakat hagyta életben az évmilliók során.
Ez az, ami az embernél már nem működik, elég régóta. Anno még az erdős-mezős tájakon (mely az ember természetes életterének számított) bármelyik, hasonló méretű állatot is veszed alapul, általában az összes érzékszerve jobb az emberénél. (Hasonló méret alatt értem azt, hogy hasonlóak voltak az ellenségei, tehát ugyanazon veszélyek ellen kellett magát felvérteznie, hogy életben maradjon. Ez értendő kábé a macska nagyságútól a medve nagyságúig.) Tehát e méretintervallumon belül, az erdős-mezős tájakon élő összes emlősnek minden érzékszerve jobb az emberénél, méghozzá legtöbb esetben nagyságrendekkel jobb.
De nézzük meg a majomféléket, főleg a csimpánzt, amelynek génkészlete 99,9%-ban megegyezik az emberével. A csimpánznak is jobb az összes érzékszerve az emberénél. Valamikor valószínűleg egyforma volt, vagy legalábbis közel hasonló élességű volt a látásunk, a hallásunk, a szaglásunk és az ízlelésünk (mint a 4 legfőbb, életbenmaradáshoz szükséges érzékszervünk). Tehát amióta ember az ember (kábé 200ezer éve), azóta folyamatosan romlott ezen érzékszerveink érzékenysége, mert azok az egyedek is életben maradtak, amelyek rosszabb minőségű volt ezen érzékszerveik bármelyike, vagy akár mindegyike, és tovább tudták örökíteni a csökkent képességet hordozó génjeiket.
De továbbmegyek: Tételezzük fel, hogy egy csimpánznak és a 200ezer évvel ezelőtti embernek azonos szinten volt az összes érzékszerve (azt hiszem, ez elfogadható feltételezés). Ez esetben ki tudjuk számolni, hogy mennyit csökkent ez idő alatt az érzékszerveink hatékonysága, amiből pedig következtetni tudunk arra, hogy mennyi idő múlva fogjuk szinte teljesen elveszíteni ezen képességeinket. Ha pedig valaki vakon születik, mellé süket és néma is, szagokat sem érez, annak hiába van hyperagya, nem fogja tudni mire használni, mert nincsenek beáramló információk, amikkel dolgozni tudna...
---------------
2.)
"A kardfogú tigris is félelmetes ellenfél volt. Még náluknál jóval nagyobb élőlényeket is lenyomtak. Mégis kipusztult, mivel nem tudott alkalmazkodni. A patkány viszont nem látott olyan jól, nem volt olyan jó hallása, nem volt olyan erős és bátor, nem volt olyan nagy, és mindenki csak megpróbálta eltenni láb alól; mégis fennmaradt a mai napig. Egyszerűen ezért, mert tudott alkalmazkodni, változni."
A tigrissel kapcsolatban egyetértek, viszont a kipusztulásáért valószínűleg az ember egymagában (is) felelős (mint ahogy sok-sok más fajéért is a történelmünk során). Nevezhetjük népírtásnak is, ebben igen hatékonyak vagyunk.
A patkánnyal kapcsolatban, igen, ebben is igazat adok, de a tigris és a patkány között azért van pár óriási különbség.
1. Szaporaság: míg egy tigris 2-3 kölyköt hoz a világra, és talán 1-2 évente teszi ezt, addig a patkány nem ritkán 4-8 kölyköt is fial, ráadásul ezt évente több alkalommal is képes realizálni.
2. Ellátás: egy tigriskölyök felneveléséhez tonnákban mérhető húsmennyiségre van szükség, míg egy patkánykölyök beéri pár kilónyi gabonával is.
3. Veszélyesség: A tigris közvetlen veszélyt jelentett az emberre nézve, egyik a másiknak potenciális tápanyagforrásként szolgált, vagyis rivalizálási, területbirtoklási okora is visszavezethető a kettő közötti kapcsolat, míg a patkány jól megfért az ember mellett, nem jelentettek egymás számára közvetlen veszélyt.
4. Méret: a tigris a puszta mérete folyamán feltűnő volt az ember számára, míg a patkány a kis méreténél fogva nem volt feltűnő, sőt, szinte észrevehetetlen volt az ember számára. Épp ezért nem is próbálta eltenni láb alól, egyszerűen nem foglalkozott vele.
(Az csak az utóbbi néhányszáz év "hóbortja", hogy ki kell pusztítani a patkányokat is. Kábé azóta, hogy az ember "annyira elkorcsosult" - értve ez alatt konkrétan az immunrendszerének gyengülését -, hogy potenciális veszélyt jelent rá nézve a patkány, mint betegséghordozó.)
Ezek alapján viszont a patkány nem az érzékszerveinek köszönheti az életbenmaradását, vagyis lehetett volna jobb is, rosszabb is bármelyik (vagy akár mindegyik) érzékszerve a tigrisénél, sokkal inkább a fajának fejlődésútvonalbeli különbségeire vezethető vissza az ember mellett való megférésének sikeressége.
------------
Visszakanyarodva ezek után az eredeti témához:
Az embernek igenis szüksége lenne a jobb érzékszervekre ahhoz, hogy sikeresebb lehessen a fejlődése folyamán. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az átlagnál rosszabb érzékszervekkel rendelkező egyedek különböző eszközökkel próbálják kompenzálni a jó érzékszervekkel rendelkező társaikkal szembeni hátrányukat. Jó példa rá a szemüveg. Ezek nélkül nem lenne teljes értékű az élete, mert nem látná azt, amit kellene, így lemaradva a jó szemű egyedek mögött. Pl. nem tudnák őt alkalmazni sofőrként (nem látná az utat, táblákat, satöbbit), orvosként (nem tudna műteni, diagnosztizálni), villanyszerelőként (agyonbaszná az áram), tanárként (nem tudná leadni a tananyagot), stb.
Persze, a társadalmi berendezkedés, közösségben élés csupán egy bizonyos szintű látásélességet követel meg, ami persze elmarad az mögött, mint amit a vadon törvényei tennének szükségessé. Így szép lassan "lesüllyedünk" arra a szintre, ami még elegendő ahhoz, hogy normális életvitelt tudjunk folytatni.
Lenne ez akkor igaz, ha azok az egyedek, akik csökkent látásélességgel születnek, nem tudnák továbbörökíteni a degeneráltságukat. Viszont ezekkel a bizonyos eszközökkel (látásnál tipikusan a szemüveg) ők is tudják hozni ezt a bizonyos megkövetelt szintet. Ez pedig két utat fog eredményezni:
1. Idő kérdése, és mindenki szemüveget fog hordani, hogy a jelenlegi, az normális életvitelhez szükséges látásélességet biztosítani tudjuk.
2. Maga a társadalmunk által elvárt látásélességi szint normája fog csökkenni, hogy ahogy a nagyátlag látásélességi szintje is csökken. Ez a normacsökkenés sok apró dolog változását fogja megkövetelni. Például azt, hogy a könyvekben egyre nagyobb betűkkel fogják nyomtatni a szöveget, hogy az épp aktuális átlag általi személességgel gond nélkül el lehessen olvasni. Ráadásul fehérebb papírra is, hogy nagyobb legyen a kontraszt a betűk és a háttér között.
Nem épp ez van folyamatban ma? :) -
elmeroggyant #32 Annyiban igazad van, hogy az ember (és minden élőlény) amit nem használ, az elsorvad. Ha nincs szüksége jó látásra, akkor idővel gyengül.
Viszont megfeledkezel egy olyan apróságról, hogy az embernek VALÓBAN nincs is szüksége már jó látásra.
Lehet, hogy a természetben nem boldogulna olyan könnyen. De hát nem is kell neki.
Nincs olyan, hogy valami gyenge, vagy korcs, avagy gyengébb életképességű. A mutációk esetében sincs ilyen!
Olyan van, hogy él (tud ALKALMAZKODNI), avagy nem él. A többi csak rizsa.
Az ember az agyát és a kézügyességét fejlesztette eddig is (már aki), és ezzel hódította meg a Földet. Be kell lásd, ez lényegesen hatékonyabb volt eddig, mint a sashoz hasonló látás, vagy az oroszlánéhoz hasonló erő.
Valamit valamiért. Mindenben nem lehetsz a legjobb. Mindig lesz olyan, amiben gyengébb vagy a másiknál.
Egyetlen dolog a fontos: hogy tudj alkalmazkodni. Az ember pedig ebben jó (legalábbis eddig az volt).
Az, hogy szerinted a gyengén látók egyfajta "korcsok" (tudom, nem ezt írtad, de ez jön le), még nem azt jelenti, hogy valóban azok. A természet szemszögéből nincs helyes vagy helytelen. Nincs jó avagy rossz.
Hiába adsz kiváló látást az embernek, még nem lesz Übermensch. Egyszerűen csak annyit érsz el, hogy látás terén jobb lesz a másiknál, és adott esetben ez előnyére válhat.
Viszont ez időt és energiát igényel. Amit más dolgoktól vesz el. Vegyünk egy példát:
Te fejleszted a szemedet, hogy jól láss. (Amit Balumann írt, valóban működik - amit használsz, fejlődik, amit nem, az visszafejlődik.)
A másik ember meg mondjuk a számítógépes tudását fejleszti (és ezzel romlik a szeme).
Te kiváló leszel, ha kikerülsz a természetbe, viszont a másikkal szemben hátrányban leszel, ha más területre tévedsz. Hiába van neki 60dioptriás szemüvege, ha fel tudja törni az X bank rendszerét, és abból pénzt majd kaját szerez, akkor túlél. (Vagy nem túl drasztikus példával: munkát talál IT cégnél.) Te meg hiába látsz jól, ilyen helyzetben nem te fogod megkapni a melót, mert nem értesz annyira mondjuk a Linuxhoz.
Innentől meg hiába az Übermensch elmélet, mégis ő az életképesebb. Tudott alkalmazkodni az adott körülményekhez: ero ő nyert, te meg vesztettél.
A kardfogú tigris is félelmetes ellenfél volt. Még náluknál jóval nagyobb élőlényeket is lenyomtak. Mégis kipusztult, mivel nem tudott alkalmazkodni. A patkány viszont nem látott olyan jól, nem volt olyan jó hallása, nem volt olyan erős és bátor, nem volt olyan nagy, és mindenki csak megpróbálta eltenni láb alól; mégis fennmaradt a mai napig. Egyszerűen ezért, mert tudott alkalmazkodni, változni.
Amit sokan tennének az idióta "fajnemesítéssel", az pont ellentétes a természet rendjével. A jelenlegi, idealizált állapotot próbálják fenntartani, mert nem bírják elviselni a változást és a változó körülményeket. A természet persze sz*rik rá nagy ívben - hiszen úgyis neki lesz igaza. :) Ez az emberi próbálkozás is csak egy kis kitérő az ő szemében.
A változás örök. Lehet ellene küzdeni, de eddig még mindig ő győzött. ;) -
Candi #31 Dehogynem :) A jó szeműekből sokkal kisebb arány születik, mint a rossz szeműekből. A természetben (és szinte mindenhol, minden téren) a "nem életképes változás" a domináns, mert sokkal könnyebb valamit elqrni mint jól megcsinálni, ezzel a természet törvényei sincsenek másképp. Ezért van az, hogy a mutációk döntő hányada rontja, és csak nagyon kis %-uk növeli egy faj, egy egyed életbenmaradási esélyét.
Avatkozz be génszinten 1000 egyednek a fejlődésébe! Persze úgy, hogy fogalmad sincs, mit és mire változtatsz. 999 olyan egyed fog születni, amelyik gyengébb életképességű mint az átlag, és csak egy lesz, amelyik valami "tuti újítással" születik. -
#30
Ebből:
"Ez az embereknél nem működik, ugyanúgy életben maradnak a látási problémákkal születők is, és ezt tovább is tudják örökíteni."
nem következik ez:
"Ergo a látásunk folyamatosan romlik, grenerációról generációra."
Attól még, hogy nem szelektálódnak ki a rosszabb látásúak, ugyanúgy nem szelektálódnak ki a jó szeműek sem. Tehát mindkettő fennmarad. Se nem javul, se nem romlik az átlag. -
#29
Hozzáállás kérdése. Én a szobatársamtól hallottam róla, és csinálgatom is néha. Nem vagyok szemüveges, de nem is szeretnék egyhamar az lenni, ezért nekem megéri hogy tornáztassam a szemem, ártani nem árt.
De pl ott van az apukám, akinek egyre romlik a szeme, és nem csinálja pedig ajánlottam neki a szemtornát, és miért? Mert "nincs ideje rá". -
huntofa #28 ez egy nagy tehénszar , valakinek finom valakinek nem! -
#27
Érdemes párhuzamban gondolkodni más esetekkel, pl. ideiglenes bénulással, vagy még bénulás sem kell, hanem tegyük fel, valamilyen törés miatt nem mozgathatod 3-4 hétig valamidet. Az izmok elszoknak a mozgástól, és újra edzésbe kell hoznod (valóban az újra tanulás nem a legideálisabb kifejezés).
Vagy nézzük az általános emberi mozgást/ügyességet, egy ember ilyenekre lenne képes mint amiket ő csinál, de ha csak sétálgatunk civilizált módon, 60-80 éves korunkra járni sem tudunk. Ha nézed pl. a Túlélés törvényei sorozatot, gyakran találkozunk idős természetben élő emberekkel, Szibériában pl. egy 84 éves viszi zsákmányt szerezni, fel meg lemászik simán a lóról és kilométereket gyalogol naponta.
A természetellenes életmódunk okoz nagyon sok problémát, elszoktatnak a mozgástól, látástól, és sokmindentől.
A szemüveg még jobban elrontja a szemedet, ha nem használod és tornáztatod nem fog tovább romláni, ha jól csinálod akkor javulni fog. -
#26
Talan azert mert sok a kamu.. -
#25
-
#24
Akkor majd kipróbálom. De azt még mindig tartom, hogy faszság a lent írt idézet. Megmondták nekem, hogy addig fog romlani a szemem, amíg növök, utána abbamarad, tán hirtelen megtanulom majd használni?
amúgy érdekes, hogy nekem úgy javult meg a szemem néha pár napra, hogy szimplán nem hordtam a szemüveget, és a 25 centis látótáv helyett volt 25 méter. Aztán felvettem a szemüveget, és visszaállt szépen. -
#23
Sajnos ennek 2 fő oka van, egyrészt ha elmész megvizsgáltatni a szemed, automatikusan vetetik meg a szemüveget, nekem olyat is mondtak, hogy meg is vakulhatok akár ha nem veszem komolyan.
A másik, hogy ezek a jó és ingyenes gyakorlatok mellett nagyon sok csalás is van. Lehet kapni ilyen javító szemüveget, amin ilyen lyukas, az pl. tényleg nem javít, bár jobban látni vele. Nameg vannak akik tanfolyamot indítanak ilyenből, ami szintén teljesen felesleges annak, aki tud szöveget értelmezni. Biztos, hogy előbb találkoztál már tanfolyamhirdetéssel, mint ezzel az oldallal vagy könyvel...
Sajnos a csalásokat kevesebben tekintik gyanúsnak, mint a jót (főleg ha azért még csak fizetni sem kell :P). -
#22
kösz ,majd holnap kipróbálok párat.
nekem doki azt mondta hogy egyik szemem letakarom és a mütött szememmel követem az ujjam kifelé teljesen vagy tollat is lehet nézni tökmindegy
-
#21
Mindet :P -
#20
kancsalság ellen melyik gyakorlatot a legérdemesebb csinálni ? :) -
#19
énis csináltam ezt mert az alkalmatosságimhoz nem volt elég jo a szemem, és hihetetlen jól müködik
ezt szeretem a magyarokban h mindenhez ilyen hihetetlen pozitivan álnak hozzá h kamu...probálja ki mindenki és akk majd látni fogja a különbséget -
Candi #18 Vagy akár a természetes szelekció, helyesebben annak hiánya is okozza ezeket a dolgokat. A vadonban az a macska, amelyik csálé szemmel születik, legfeljebb az egy éves kort éri meg, amíg az anyja hordja neki a kaját. Amikor már a saját lábára kell állnia, éhendöglik még nemzőképessége elérése előtt, mert nem látja meg a kaját.
Ez az embereknél nem működik, ugyanúgy életben maradnak a látási problémákkal születők is, és ezt tovább is tudják örökíteni. Ergo a látásunk folyamatosan romlik, grenerációról generációra. -
#17
-
#16
Van akinek javult már a szeme a szemüvegtől, és nem csak rosszabb lett? -
#15
Erről már én is olvastam, amikor írta nem voltak olyan eszközök, amikkel részletesen tanulmányozhatta volna. A tapasztalatok, és a gyakorlatok voltak előbb, ebből vonta le a működését, tévesen.
A lényegen nem változtat, a szemünkel azért van egyre több probléma, mert helytelenek a nézési szokásaink, nem jut be minden vitamin ami kellene, káros fények/anyagok érik, stb.. Kicsi korban alakul ki a legtöbb minden, ekkor lenne fontos, hogy a gyerekek ne könyvek meg TV előtt üljenek (vagy legalábbis ne sokat).
Más témában is sokszor említem, természetben élő embereknél nincs probléma a látással, állatoknál is jóval ritkább. Nálunk már az a ritka, hogy valaki 50-60 év felett szemüveg nélkül lát.
A látás pedig igenis javítható (legjobb példa a pilóták, hajósok látása), fejleszthető (sajnos a civilizált szokások akadályozzák; monitor, tv bámulás, és sok minden). Abba gondolj bele, hogy te mikor használod a szemedet úgy, mint egy természetben élő ember/állat, és mennyire természetellenesen használjuk mi. Az összefüggéseket kell nézni, és az egészséges "alapméretezettel" összehasonlítani.
Hiába szemtréningezik valaki, ha a nap további részében gép vagy könyvek előtt ül, vagy ha vitaminhiány okozza a rossz működést, vagy pszichés oka is lehet, vagy rossz világítás, vagy bármi. Mindenre kell figyelni, és akkor javulni fog.
Persze lehet, hogy nekem is főleg az egyre gyakoribb biciklizés segített, mert olyankor tényleg használnom kell a látásomat :P -
Fbn Lx #14 ezek nagyon jó írások.
ne zárjátok a topikot, egyrészt nem reklámoz semmiféle szolgáltatást, másrészt sok hasznos dolog van itt. -
#13
ezt a könyvet a 20 század elején írták, és azóta már az új felfedezések (pl. a fényképeszetben) bebizonyították, hogy a szem nem úgy működik, ahogy azt a könyvben leírják, így a javasolt gyógymódok is megkérdőjelezhetőek. -
#12
Itt egy rövid ilyen gyakorlatlista: Szemtorna: gyakorlatok, akár az irodában is
Mit tegyünk szemünk egészségéért? - ezt is érdemes elolvasni, pl. vitaminhiány is ronthatja a látást
Szemünk fénye (informed.hu) -
#11
Van egy nagyon jó könyv is ami erről szól; Harry Benjamin: Tökéletes látás szemüveg nélkül -
#10
Én így konkrétan nem álltam neki szemtornázni ahogy az oldal írja, hanem így menet közben, amikor eszembe jut és olyan környezetben vagyok, akkor szoktam így végezni. Nekem is szemtengelyferdülésem van (kicsi korom óta mindig szemüveget akartam rámsózni). A helyzet úgy nézett ki, hogy 10. osztályban a szemorvos 3x is felkeresett, hogy elmentem-e szemészetre, mondta hogy ezzel sürgősen el kell mennem, mert ez csak rosszabbodni fog. Kb. a 11.-es szemvizsgálat előtt 2-3 hónappal találkoztam az oldallal, akkor kezdtem el, jóval több számot tudtam elolvasni azon a táblán (meg úgy tapasztalom is, hogy jóval kisebb betüket is el tudok olvasni), kérdezte hogy na csak kaptam szemüveget. :D Mondtam, hogy nem, szemtréningezek, mondta hogy rendben, csak ne hagyjam abba, utána már nem küldött szemészetre. Azóta egy kicsit feledésbe merült, valószínű a szemtengelyferdülés miatt majd az enyémet is megműttetjük, mivel annyi időm nincs, hogy naponta órákat szemtréningezzek, utána jöhet a "szuperlátás" kifejlesztése :D -
#9
te mennyit csinaltad, es mennyivel lett jobb? -
#8
"Én nem nagyon hiszem el..."
Azt elhiszed, hogyha rendszeresen kimész futni, akkor nagyobb távolságokat tudsz megtenni futva, mintha maximum sétálnál, de többnyire csak feküdnél/ülnél valami előtt? -
#7
A pislogás inkább a relaxáció része (ha túl erőlteted a szemed, az sem jó, fejfájást okoz), a legfontosabb gyakorlat az a nagyonközelre és nagyontávolra fúkuszálás felváltva, meg az egyéb tornák amikkel a szemedet mozgatod.
Ha túl sokat fúkuszálsz egy távolságra (monitorra bámulsz, olvasol, bambulsz a villamoson, és stb.), akkor folyamatosan romlik. Amikor az erdőben minden egyes "molekulát" megvizsgálsz hogy nem támad-e meg valami, meg hol találsz ételt, vagy pl. sűrűn figyeled a partot/leszállópályát akkor javul :D
-
#6
Én már számtalanszor linkeltem, saját topikomban is, nagyon is igaz mindenben az oldal, és ezt saját tapasztalatból is mondom. A szemben is izmok vannak (pl. a lencse görbületét változtató izmok), amiket ha nem természetes módon használsz, elszoknak (mint bármi más izom), helytelenül fognak működni. A szemtorna, vagy "látás gyakorlás" javítja a látást, és sokkal jobb látás is "kifejleszthető" (pl. egy cikk: A szuper látás fejlesztése, egy másik cikk: Dioptriacsökkentés szemtornával, de nagyon sok van.
Ha ez az oldal linkelése reklámnak számít, akkor mi nem számít annak?! Még csak nemis fizetős, teljesen ingyenes technikákat ír le.
Olvassátok végig, és gyakoroljátok, ha 2-3 hónap alatt tényleg nem láttok javulást, akkor kellene így véleményt írni valamiről. Bár én nekem mondhatjátok, mivel nekem és szüleimnek is rendesen javult tőle, pedig csak az alapgyakorlatot végezzük, azt sem a legsűrűbben. -
syberia2 #5 Kösz:)