186
-
kukacos #26 A pontmutációk mellesleg ritkán járnak ennyire közvetlen és látványos sikerrel. Mint a cikk is kifejti, fejenként elég sok mutációt hordozunk, aminek jelentős százaléka apró változásokat okoz. Ha úgy tetszik, minden közömbös mutáció valójában pozitív hatású, mert növeli a faj genetikai változatosságát. Ha megjelenik egy szelekciós nyomás valamelyiken, párosodással egy pillanat alatt felszaporodik a kívánatos allél a populációban.
Konkrétabban: nézz szét és vedd észre, hogy mindenkinek különböző magassága van, más sebességgel futja a száz métert, van aki szőrös, van aki nem. Ezek a variációk közömbös mutációk millióival alakultak ki. Aztán amikor elkezdi a csapatot üldözni az oroszlán, egy pillanat alatt kiválogatódnak azok a mutációk, amelyek gyorsabbá teszik az egyedet, noha esetleg százezer éve jelentek meg közömbös változásként, amikor még senki sem mondta volna meg róluk, milyen fontosak lesznek később.
Magyarán sosem az a kérdés, mire jó egy mutáció most és azonnal, hanem hogy mire lesz jó esetleg százezer év múlva, adott környezetben. -
kukacos #25 Összefoglalnám akkor az "érveid":
1. Van olyan is, akit nem véd meg.
2. Súlyos mellékhatásai vannak.
3. Neked személy szerint nem tetszik.
4. Ha betegségnek hívják egy huszonegyedik századi Európában, akkor biztosan rossz volt egy tizedik századi Afrikában is. Mer' ezek a mutációk ilyenek, felcímkézik őket, aztán úgy maradnak.
5. Egyébként sem vagy hajlandó olyasmiről vitatkozni, ami egyértelműen bizonyítja, hogy hülyeséget beszélt a kedvenc elméleted/könyved/teremtéstörténeted.
A természet persze nagy ívben tojt minderre, és a gén elterjedt a maláriával fertőzött területeken. Sőt, ma úgy tartják, hogy egymástól függetlenül négyszer megjelent.
Gratulálok a brilliáns, jól felépített állásponthoz.
-
gosub #24 Jajaj nem bírom mint a szélgörcsöt ... 
...Csak nehogy a tenoristák kezére kerüljön! ahhh de jól esett 
-
terminator122 #23 Ok nem másolom ki a teljes oldalt de te sokmindenben torzitassz és muszáj egyhelyre leirni a dolgokat:"A sarlósejtesség mutációja - amely a vörösvértestek oxigén hiányában történő összeroskadását okozza - gyakran halálos azokra nézve, akik mindkét hibás kópiát hordozzák e génből, de csak enyhén károsítja azokat, akik csak egyet. Ez utóbbiak azonban nagymértékben ellenállnak a maláriának." Tehát sokszor előfordul hogy a sarlósejtes betegség halálos de akik csak az egyiket hordozzák az sem biztos hogy ellenáll a maláriának. Te azt irtad hogy mindig ellenáll. És ha nincs látható hatása attól még lehet káros, sőt mindig káros bizonyos mértékben. Ezenfelül gyakran okoz stroke-ot amitol elzáródnak a tüdő erei ,embólia alakulhat ki és az illető sokkal hajlamosabb a fertőzéskre mert a szervezetet nagyon legyengiti es ez a leggyakoribb elhalálozasi oka a betegsegnek. Ezenkivul gyakran megjelenik a sarlosejtes krizis ami a csontok fajdalmaval jar es meg van jopar komoly mellekhatasa. "A sarlósejtes vérszegénység manapság nagy árnak számít a múlt malária-rezisztenciájáért." Tehat ha valakit meg is ved a malaria ellen annak is jo eselye van hogy par even belul belehal vmelyik mellekhatasba pl. strokeba. De akit nem ved meg az egyertelmuen megszivta. Ha neked ez pozitiv mellekhatas akkor nem semmi. En ha afrikaban elnek malariaveszelyben akkor sem szeretnem elkapni ezt a betegseget. Megj. Nem veletlenul hivajk a tudosok betegsegnek mert az a betegseg ami roszabb allapotba hozza az embert. Ha tenyleg annyira jo hatasa lenne nem halnanak bele annyian ebbe a betegsegbe es nem betegsegrol lenne szo hanem inkabb ellenallo kepessegrol. Magyarazkodni lehet de errol tobbet nem akarok vitatkozni mert sztem ertelmetlen makacs ragaszkodas a sajat velemenyert. -
kukacos #22 Teljesen felesleges bemásolnod egy teljes weboldalt, csak a linket add meg.
Ha az első linknél is tovább olvasnád a google-t, gyorsan megtaláltad volna, hogy véd a malária ellen:
http://www.origo.hu/tudomany/elet/20011217atuto.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Sickle-cell_disease#Genetics
Pontosan ez az, amiért annak ellenére, hogy az általad is beidézett betegséget tudja okozni, igen elterjedt az afrikai lakosság körében. Egyszerűen jobban megéri a gyerekek 1/4-ét elveszíteni sarlósejtesség miatt, mint a gyerekek 3/4-ét malária miatt.
Ha még jobban utánaolvastál volna, azt is megtudhatnád, hogy a sarlósejtesség néhány emberre abszolút semmilyen észrevehető hatással sincs (pontosan azért, mert egyéb génjeik kombinációi nem engedik a betegség kifejlődését). Előttük fényes jövő áll a maláriával fertőzött területeken, génjeik kombinációját nagy sikerrel adnák tovább.
Íme, egy pozitív gén "in the making". -
terminator122 #21 Azt javaslom neked hogy nezz utana jobban mert a betegsegnek rengeteg rossz hatasa van:"A hemoglobin gén mutációja a VVT belsejében található folyadékban kevésbé oldódó hemoglobin képződését eredményezi, amely az oxigénszállítás normális szakaszai során polimerizálódhat. A polimerek kialakulásuk után nem képesek visszaalakulni, és az oldhatatatlan Hgb S miatt a sejtek egy hányada sarlóhoz hasonló formát vesz fel. A sejtek egy része ilyen formájú marad, a betegség erről a sejtformáról kapta a sarlósejtes vérszegénység nevet. A sarlósejtes vérszegénység rendkívül változatos tünetekkel járó betegség. Néhány beteg alig tapasztal kellemetlenségeket, és csak véletlenül fedezik fel betegségüket, míg mások többszörös szövődményektől szenvednek. A gyakori szövődmények egyike az úgynevezett „sarlósejtes krízis”, amely a csontok (elsősorban a hosszú csövescsontok) fájdalmával jár. Bár a fájdalmas roham jelentkezhet idiopátiásan (ismeretlen okból) is, leggyakrabban a következő okok válthatják ki: az oxigén kínálat csökkenése, fertőzés, kiszáradás, (földrajzi) magassági változás, és hőmérsékleti szélsőségek. A sarlósejtes krízis kialakulásának pontos mechanizmusa nem teljesen ismert, de úgy tűnik, hogy a kevésbé sarlósodott sejtek egy része az erek falához tapad, majd a kóros sejtek még jobban elzárják a test kis vénáit (vazooklúzió), és feltételezhetően az erek elzáródása okozza a krízisek alatt a fájdalmat. A krízis tünetei általában néhány nap vagy hét alatt szűnnek. Csekély az összefüggés a fájdalmas krízisek száma és a maradandó szervkárosodás mértéke között.
A sarlósejtek általában rövidebb ideig maradnak a keringésben: a rendes 120 nap helyett csak 10-20 napig. Ennek ellensúlyozására a betegek szervezetének több VVT-t kell a normálisnál sokkal gyorsabban termelnie, és kénytelen azokat éretlenül a véráramba bocsájtani. A páciensek egyre vérszegényebbé válhatnak, ha szervezetük nem képes fenntartani a VVT-termelés ütemét. A heveny vérsejtszám-csökkenés leggyakoribb oka a parvovirus B19 fertőzés, amely úgynevezett „aplasztikus krízist” okoz.
A sarlósejtes vérszegénységben a három szövődmény, amelytől leginkább tartani kell a stroke, a heveny mellkasi szindróma, és a fertőzések. A stroke gyakoribb gyermekekben, mint felnőtekkben: a sarlósejtes vérszegénységben szenvedő gyermekek 10 százalékában fordul elő. Elzáródhatnak a tüdő erei is, heveny mellkasi szindróma, embólia alakulhat ki. Sarlósejtes vérszegénységben sűrűbben fordulnak elő fertőzésekis, és ez az egyik fő halálozási ok ebben a betegségben.
A sarlósejtes vérszegénység szövődményei közé tartozik még az epekő, csontelhalás, vesebetegség, lábszárfekély, retinopátia (szem ideghártyájának betegsége) és priapizmus (kóros, nem szűnő erekció). A gyermekek fogékonyabbak az ujjak gyulladására, és gyakori náluk a lép megnagyobbodása is.
A sarlósejt genetikai változat/mutáció elsősorban afrikai leszármazottakban található meg, de előfordulhat a Mediterrán területről, Dél- és Közép-Amerikából, a Közép Keletről, Indiából és Karibi területekről származó személyekben is." Nézz utána jobban. http://www.labtestsonline.hu/condition/Condition_SickleCellAnemia.html
Lehet hogy igazad van hogy ellenálló a malária ellen habár én ilyet nem kaptam , talatam legalabb 10 mellékhatást ami halálhoz is vezethet. Tehát ez nem jó példa. Ha tudsz egy pozitiv mutaciot ami tenyleg pozitiv arra én is kivánácsi lennék és még több ezer biológus. -
kukacos #20 Egyébként a közömbös mutációk a valójában fontosak, mert genetikailag "szétterítenek" egy fajt a géntérképen, úgy, hogy nem befolyásolják az egyed szaporodási képességét. Amikor egy új környezeti faktor üt be, például egy új betegség, egy új ragadozó vagy új élőhely, az addig közömbös változások valamelyike hirtelen előlép szaporodást befolyásoló faktorrá, és átformálja a faj uralkodó génjeit. -
kukacos #19 Ez egyszerűen szamárság. Sarlósejtes vérszegénységről hallottál például? Ez egy emberi mutáció, ami betegséget is tud okozni, de ennek ellenére épp a szemünk előtt konvertálódik egy hasznos génváltozattá, ami megvéd a malária ellen. -
terminator122 #18 Na az is egy nagyon jo pelda. Ott volt egy jopar mutacio de senki nem lett superman vagy volwerine de voltak 2 fejuek es lab nelkuliuek es ful nelkuliek es stb. de 1 pozitiv mutaciot senki nem tud mutatni. -
kukacos #17 Javaslok egy csernobili kirándulást. -
terminator122 #16 Csak az a gond a mutaciokkal hogy eddig felfedezett mutaciok hatasai kivetel nelkul hatranyos hatasuak. Altalaban betegseg vagy torzszuletes a kovetkezmeny. Meg a 6 uj is hatranyos mert azt nem igazan tudja hasznalni es az is degeneralt.
Rengeteg betegseg a mutacioknak az oka, de amikor pozitiv hatasu mutaciokat keresunk , mindenki csak hallgat. B.G. Ranganathan biológus szerint is amikor egy rendezett dns lancban veletlenszeru valtozas kovetkezik be az csak az eredetinek a leromlasahoz vezethet. De ezt egyszeru megerteni ha elfogadjuk azt hogy a dns informaciot tartalmaz es mivel veletlenszeruen uj,addig nem letezo, informacio nem johet letre ezert pozitiv hatasu veletlenszeru valtozas sem johet letre mert az mar uj informaciohozzaadast jelentene. -
#15
Egy dologgal vajon számoltak-e a kutatók:
az anya majdnem mindíg biztos, az apa viszont csak 50%-ban, vagyis vagy ő az apa, vagy nem. Na most, ha egyszer is nem, akkor már rengeteg "mutációt" találnak.....
-
Rotcsa #14 Én is akarok tűzgömböt lőni és repülni csak magamtól és és akarok még ön-gyógyulni mint a Rozsomák és és olyan erős lenni mint Hulk-bácsi igen, igen én is mutálódni akarok! 
-
Rotcsa #13 X-men Origines:Homo sapiens sapiens 
-
djhambi #12 "A kutatók remélik, felfedezésükkel megoldást találhatnak a mutációk csökkentésére és betekintést nyerhetnek az emberi evolúcióba."
Ma még csak betekintést nyernek, holnap már géntenyésztett emberek lesznek... -
Epikurosz #11 ill. a megnyilvánulásaik.
Képeld el, hogy vki 6 ujjal születik, és kezet fogsz vele. Ez már elég jó kézelfoghatóság. -
moikboy #10 Van kézzelfogható mutáció pl. genetikai rendellenességek. -
Epikurosz #9 A DNS meghibásodásairól van szó, amelyek néha kézzel is megfoghatók. -
mynameisbence #8 csak azt nem értem hogy ezek milyen mutációk. az ok hogy vannak vmi fehérjék meg mittomén de több száz mutációból hogy nincs legalább 1 ami kézzelfogható? (vagy van csak xavier doki eltitkolja előlünk )
-
who am I 7 #7 Csaknem! 
-
#6
Csaknehogy....!
-
szivar #5 Ez Isten akarata.
-
#4
"személyenként 100-200 mutáció alakult ki"
szerintem ez azt jelenti, hogy apáról fiúra történt átlagosan ennyi mutáció, nem a 13 generáció alatt. -
Xantia #3 13 generáció alatt kb. 150 mutáció, azt jelenti, hogy apa-fiú származtatás után legalább 10 mutációt összeszed a fiú. Persze ebben rengeteg sejtmásolási hiba tevődik össze - a kezdő megtermékenyített petesejtből a sokadik másolás után lesz új hímivarsejt.
Nem lep meg mutációnak ezen előfordulása. Valószínűleg ennél kisebb mutatáció szám esetén nem tudnánk alkalmazkodni a környezet gyors változásához. Egyébként azt is jelenti, hogy nem kell félni a globális felmelegedéstől - igaz sok faj kihal, de sok tud alkalmazkodni az ember jelenlétéhez.
Egyik evolúciós kísérletben a madarak csőrét vizsgálták egy szigeten. 3-5 aszályos év után a madarak csőre jelentősen megvastagodott (5-10%), mert alkalmazkodtak az aszály miatt fellelhető keményebb magvak feltöréséhez.
A mutáció mértéke magyarázhatja a Darwini evulúciót is, valóságban néhány generáció alatt nagy különbségek alakulhatnak ki - főleg ha van egy negatív környezeti tulajdonság, ami kiválogatja az egyéneket. -
Epikurosz #2 Aszem erre szokta benyögni valamelyik kis i betűs, hogy: Mind meghalunk! :-) -
#1
Igazság szerint rengeteg olyan mutáció van bennünk, ami ugyan növeli a genetikai változatosságunkat, de nem nyilvánul meg, mert pl az un stresszfehérjék gyak leellenőrzik a szintetizált fehérjéket és addig alakítják őket, amíg olyan állapotba nem kerülnek, ahogy annak ki kell nézniük a helyes működéshez.
A gond akkor van, ha ezekre a fehérjékre nem jut elég erőforrása a szervezetnek, mert akkor egyre több eltérés okoz megnyilvánuló hibát is. Pedig lehet, hogy "csak" fáradtak vagyunk, vitaminhiányunk van, vagy akármilyen nem olyan súlyosnak tűnő betegségünk.