Már 72.000 évvel ezelõtt is tûzben edzették a fegyvereket
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#64
Imádtam a semmitmondásod a mobilos topikban is.
Én veled órákig el tudnék beszélgetni. :-)
Én veled órákig el tudnék beszélgetni. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#63
Nem akarok én semmit bizonyitani, (fõleg olyat nem amit egyik oldalról sem lehet) ezt mindenki eldönti a maga hitvilága szerint. Van aki szerint szuperevolúció zajlott a földön, van akik szerint ufokok jöttek ide, és még olyanok is vannak akik szerint valami teremtõ potyogtatott ide minket. Jah a designer istenhivõket ki ne felejtsem mert vannak a tervezõben hívõk is, de ezek egyike sem tartozik most a pattintott kövek témájához.
ui: az egyiptomiak csak a sziriuszról tudtak (ami nem is csoda mert a legfényesebb csillag), és nem a sziriusz B-rõl, amit mint magad is leírtad csak az ezernyócszázas évek közepén-végén fedeztek fel.
ui: az egyiptomiak csak a sziriuszról tudtak (ami nem is csoda mert a legfényesebb csillag), és nem a sziriusz B-rõl, amit mint magad is leírtad csak az ezernyócszázas évek közepén-végén fedeztek fel.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#62
Remélem elég világos voltam!
Tehát, ha valaki nekem hitelt érdemlõen bizonyítja, hogy a dogonok 1862. elõtt tudtak a Szíriusz B-rõl, akkor én megeszem a kalapom!
Hadovából nem kérek! <#ejnye1>
Hadovából nem kérek! <#ejnye1>
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Izgalmas ez a Sízriusz.
A lényeg:
"A Szíriusz kísérõjének létezésérõl, elméletileg, már 1845 óta tudunk. Akkortájt fedezett fel Friedrich Wilhelm Bessel, a königsbergi csillagász, periodikus zavart a Szíriusz saját mozgásában, amelyet csak egy kísérõ hatásával tudott megmagyarázni. Azonban az akkori távcsövek még nem voltak képesek a kísérõ megfigyelésére. Csak 1862-ben fedezte fel az amerikai optikus, Allan G. Clark a fehér törpét optikailag is."
Tehát, ha valaki nekem hitelt érdemlõen bizonyítja, hogy a dogonok 1862 elõtt tudtak a Szíriusz B-rõl, akkor én megeszem a kalapom!
A handabanda nem érdekel, kedves Narumon és Tsai.<#ejnye1>
A lényeg:
"A Szíriusz kísérõjének létezésérõl, elméletileg, már 1845 óta tudunk. Akkortájt fedezett fel Friedrich Wilhelm Bessel, a königsbergi csillagász, periodikus zavart a Szíriusz saját mozgásában, amelyet csak egy kísérõ hatásával tudott megmagyarázni. Azonban az akkori távcsövek még nem voltak képesek a kísérõ megfigyelésére. Csak 1862-ben fedezte fel az amerikai optikus, Allan G. Clark a fehér törpét optikailag is."
Tehát, ha valaki nekem hitelt érdemlõen bizonyítja, hogy a dogonok 1862 elõtt tudtak a Szíriusz B-rõl, akkor én megeszem a kalapom!
A handabanda nem érdekel, kedves Narumon és Tsai.<#ejnye1>
Kara kánként folytatom tanításom.
#60
Az Orion öve mindenesetre jó kis hely lehet, bõséges ott a fény.
Kara kánként folytatom tanításom.
#59
Kara kánként folytatom tanításom.
#58
Kara kánként folytatom tanításom.
#57
Na, jó, benéztem, mert a Szíriusz a Nagy Kutya csillagkép tagja, ellenben az Orion csillagképet "régi csillagtérképeken Kaszás, Scytus (vagyis „szkíta”), Ozirisz vagy Nimród néven is említik."
Akkor viszont nem értem, hogy õsmagyar kutatók miért a Szíriuszról eredeztetnek minket, de mindegy.
Akkor viszont nem értem, hogy õsmagyar kutatók miért a Szíriuszról eredeztetnek minket, de mindegy.
Kara kánként folytatom tanításom.
#56
Kara kánként folytatom tanításom.
#55
Kavarás.
A Szíriusz, mint az északi félteke legfényesebb csillaga (bolygókról nem beszélünk!) imádat tárgya más népeknél is. A magyarok állítólag Nimródot tisztelték benne, de az egyiptomiaknál - az Orion csillagkép részeként - jó kis istenség.
Az, hogy megünnepelték, normális dolog, különben is az a hír járja, hogy a dogonok õsei valahonnan Egyiptom környékérõl vándoroltak mostani lakhelyükre.
A részletek már nem stimmelnek. Arra járt egy európai tudós (ha emlékeim nem csalnak csillagász volt az illetõ, a napfogyit ment oda megfigyelni a XIX. században) és ha már ott járt, és hallott az Orion tiszteletérõl, elmesélt nekik egyet és mást. A dogonok ezeket szépen beépítették a hidelemvilágukba. Nincs itt semmi misztikum, józan paraszti ésszel kell gondolkodni, és megvan a logikus magyARÁZAT. DE AKI erre nem hajlandó, az magára vessen, csak ne akarjon másokat is hülyíteni.
A Szíriusz, mint az északi félteke legfényesebb csillaga (bolygókról nem beszélünk!) imádat tárgya más népeknél is. A magyarok állítólag Nimródot tisztelték benne, de az egyiptomiaknál - az Orion csillagkép részeként - jó kis istenség.
Az, hogy megünnepelték, normális dolog, különben is az a hír járja, hogy a dogonok õsei valahonnan Egyiptom környékérõl vándoroltak mostani lakhelyükre.
A részletek már nem stimmelnek. Arra járt egy európai tudós (ha emlékeim nem csalnak csillagász volt az illetõ, a napfogyit ment oda megfigyelni a XIX. században) és ha már ott járt, és hallott az Orion tiszteletérõl, elmesélt nekik egyet és mást. A dogonok ezeket szépen beépítették a hidelemvilágukba. Nincs itt semmi misztikum, józan paraszti ésszel kell gondolkodni, és megvan a logikus magyARÁZAT. DE AKI erre nem hajlandó, az magára vessen, csak ne akarjon másokat is hülyíteni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#54
Kedves Halgatyó,
Nagyon köszönöm a biztatást.
A választ itt találtam meg. Széjjelbontom oldalszámok szerint.
20. oldal:
Kezdetben maga Peary is azt hitte, hogy az eszkimók valahogy sikerült levésegetniük kisebb vasdarabokat a nagy vastömbbõl. De késõbb kiderült, hogy másképp munkálják meg a fémet.
A York-foki meteorit annak idején eredetileg (gleccser?)jégre hullott. Maga az esemény pedig meteoritzápor volt. Késõbb a jég elolvadt, és a meteroitdarabok felszínre kerültek, keveredve a kövekkel. Nemcsak a néhány nagy vastömb található meg a helyszínen, hanem közepes nagyságú vasdarabok is, sõt egészen kicsik is.
21. oldal:
Négy óriási vastömb, öt közepes vasdarab (a nagyobbaknak rendre külön nevük is van: ,,kutya'', ,,asszony'', ,,férfi, ,,sátor'') de ezek mellett még számtalanul sok kicsi vasdarab is fellelhetõ.
Az ottani eszkimó csoportok nomadizáló életet folytattak. Eszközeik kõbõl, csontból készültek. De megtanulták ezeknek a kicsifajta (diónyi) vasdarabkáknak a felhasználását is. Tudatosan keresgélték a kicsi, diónyi méretû vasdarabokat.
Aztán elvitték õket az óriási vastömbökhöz. Ezeket a vasóriásokat használták üllõnek!
De honnan vettek kalapácsot? Mivel a helyi, gneiszbõl való kötömbök alkalmatlanok voltak kalapácsként való felhasználásra (törékenységük miatt), ezért külön e célra bazaltdarabokat hoztak. Az egyik óriás vastömb mellett legalább tízezer bazaltkalapácsot találtak a kutatók. A bazaltot az eszkimók rendszeresen és tudatosan idehozták, 50 km távolságból, nemzedékeken keresztül, talán akár egy évezred hosszan is. A diónyi vasdarabokat a nagy vastömb adta üllõn munkálták meg a bazaltkalapácsokkkal.
Érmeszerû lemezekké hidegkovácsolták a vasdiókat. Ezekbõl a lemezekbõl köszörülték ki aztán az eszközeikhez szükséges pengéket.
22. oldal:
Mindvégig csak hidegkovácsolási technikákat alkalmaztak, izzítással való lágyításról vagy öntésrõl nem ismeretesek adatok itt. Ennek nemcsak az az oka, hogy nem ismertek melegkovácsolási vagy öntési, hegesztési technikákat, hanem az is, hogy az eszkimóknál nagyon ritka a tüzelõanyag* A hidegkovácsolást mutatja, hogy a megmunkált fémdarabok a sok gyötrés miatt rendkívül keményekké váltak.
________________________________________________
* Az eszkimó csoportok jelentõs része az sarkköri erdõhatártól északra él, nincs élõfa, ezért fûtõ- és világítóanyagként kénytelenek tengeri emlõsök zsírjával, uszadékfával, esetleg bokrokkal, mohával beérni. Nagy érték a fa (cserekereskedelem vagy uszadékfa révén jut jutnak hozzá esetleg). Például egyik csoportnál a fa ritkaságát, értékességet az is szemlélteti, hogy szinte fizetõeszköz-számba ment, és nagy értéke volt: pl. a sámánnövendék az õt beavató sámánmeternek egy fapóznát adott fizetségül. Meg volt olyan, hogy a szánt is kénytelenek voltak részben csontokból készíteni, sõt, jégtalpakat is alkalmaztak. Számos eszkimó csoport hó- vagy földkunyhóban lakott. Olyan mesét is olvastam, ahol két csónakozó eszkimó a vízben uszadékfát látott úszkálni, és mint valami nagy kincset vontatták haza, sõt mivel ketten voltak, össze is vesztek rajta.
Nagyon köszönöm a biztatást.
A választ itt találtam meg. Széjjelbontom oldalszámok szerint.
20. oldal:
Kezdetben maga Peary is azt hitte, hogy az eszkimók valahogy sikerült levésegetniük kisebb vasdarabokat a nagy vastömbbõl. De késõbb kiderült, hogy másképp munkálják meg a fémet.
A York-foki meteorit annak idején eredetileg (gleccser?)jégre hullott. Maga az esemény pedig meteoritzápor volt. Késõbb a jég elolvadt, és a meteroitdarabok felszínre kerültek, keveredve a kövekkel. Nemcsak a néhány nagy vastömb található meg a helyszínen, hanem közepes nagyságú vasdarabok is, sõt egészen kicsik is.
21. oldal:
Négy óriási vastömb, öt közepes vasdarab (a nagyobbaknak rendre külön nevük is van: ,,kutya'', ,,asszony'', ,,férfi, ,,sátor'') de ezek mellett még számtalanul sok kicsi vasdarab is fellelhetõ.
Az ottani eszkimó csoportok nomadizáló életet folytattak. Eszközeik kõbõl, csontból készültek. De megtanulták ezeknek a kicsifajta (diónyi) vasdarabkáknak a felhasználását is. Tudatosan keresgélték a kicsi, diónyi méretû vasdarabokat.
Aztán elvitték õket az óriási vastömbökhöz. Ezeket a vasóriásokat használták üllõnek!
De honnan vettek kalapácsot? Mivel a helyi, gneiszbõl való kötömbök alkalmatlanok voltak kalapácsként való felhasználásra (törékenységük miatt), ezért külön e célra bazaltdarabokat hoztak. Az egyik óriás vastömb mellett legalább tízezer bazaltkalapácsot találtak a kutatók. A bazaltot az eszkimók rendszeresen és tudatosan idehozták, 50 km távolságból, nemzedékeken keresztül, talán akár egy évezred hosszan is. A diónyi vasdarabokat a nagy vastömb adta üllõn munkálták meg a bazaltkalapácsokkkal.
Érmeszerû lemezekké hidegkovácsolták a vasdiókat. Ezekbõl a lemezekbõl köszörülték ki aztán az eszközeikhez szükséges pengéket.
22. oldal:
Mindvégig csak hidegkovácsolási technikákat alkalmaztak, izzítással való lágyításról vagy öntésrõl nem ismeretesek adatok itt. Ennek nemcsak az az oka, hogy nem ismertek melegkovácsolási vagy öntési, hegesztési technikákat, hanem az is, hogy az eszkimóknál nagyon ritka a tüzelõanyag* A hidegkovácsolást mutatja, hogy a megmunkált fémdarabok a sok gyötrés miatt rendkívül keményekké váltak.
________________________________________________
* Az eszkimó csoportok jelentõs része az sarkköri erdõhatártól északra él, nincs élõfa, ezért fûtõ- és világítóanyagként kénytelenek tengeri emlõsök zsírjával, uszadékfával, esetleg bokrokkal, mohával beérni. Nagy érték a fa (cserekereskedelem vagy uszadékfa révén jut jutnak hozzá esetleg). Például egyik csoportnál a fa ritkaságát, értékességet az is szemlélteti, hogy szinte fizetõeszköz-számba ment, és nagy értéke volt: pl. a sámánnövendék az õt beavató sámánmeternek egy fapóznát adott fizetségül. Meg volt olyan, hogy a szánt is kénytelenek voltak részben csontokból készíteni, sõt, jégtalpakat is alkalmaztak. Számos eszkimó csoport hó- vagy földkunyhóban lakott. Olyan mesét is olvastam, ahol két csónakozó eszkimó a vízben uszadékfát látott úszkálni, és mint valami nagy kincset vontatták haza, sõt mivel ketten voltak, össze is vesztek rajta.
#53
Ennél bonyolultabb a dolog mert több évszázada 50 évenként megünneplik a sziriusz b keringését. Persze ez innentõl hit kérdése mint ahogy szinte minden egyéb is.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#52
Na, persze, de a dogon legendákat az elsõ európaiakkal való találkozás után jegyezték fel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#51
"Ezt kétlem."
Mármint melyik részét?
"A dogonok leírása a Szíriuszról egyezik a valósággal. Az érdekessége az volt az egésznek, hogy a csillagászoknak csak úgy 150 évvel ezelõtt sikerült megerõsíteniük a dogonok által lerajzolt Szíriusz körül keringõ kisebb csillag létezését, azt, hogy a körülötte észlelt szabálytalanságok egy csillag létezését feltételezik, mely gravitációs erejénél fogva zavarja a Szíriusz pályáját, s késõbb alátámasztották a többi adatot is, vagyis a súlyáról állítottakat."
Mármint melyik részét?
"A dogonok leírása a Szíriuszról egyezik a valósággal. Az érdekessége az volt az egésznek, hogy a csillagászoknak csak úgy 150 évvel ezelõtt sikerült megerõsíteniük a dogonok által lerajzolt Szíriusz körül keringõ kisebb csillag létezését, azt, hogy a körülötte észlelt szabálytalanságok egy csillag létezését feltételezik, mely gravitációs erejénél fogva zavarja a Szíriusz pályáját, s késõbb alátámasztották a többi adatot is, vagyis a súlyáról állítottakat."
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#50
...mert:
1. én is piszkálnám
2. a hollywoodi filmekben is így láttam.
:-)
1. én is piszkálnám
2. a hollywoodi filmekben is így láttam.
:-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#49
Márpedig szerintem a kõkorszaki szakik akkor is piszkálták a tüzet a lándzsával.
Kara kánként folytatom tanításom.
#48
physis: köszi a részletes leírást! Nagyon érdekes volt.
Pár dolgot nem értek, pl. hogyan tudtak az eszkimók egy nagy vastömbbõl kiszakítani egy darabot és azt alakítani? Ha engem odaállítanának egy tonnás vastömb elé, hogy sarokcsiszoló, vasfûrész, hegesztõ meg hasonlók nélkül, puszta kézzel tépjek ki belõle egy darabot és csináljak belõle pengét, hát igencsak törném a fejemet
Pár dolgot nem értek, pl. hogyan tudtak az eszkimók egy nagy vastömbbõl kiszakítani egy darabot és azt alakítani? Ha engem odaállítanának egy tonnás vastömb elé, hogy sarokcsiszoló, vasfûrész, hegesztõ meg hasonlók nélkül, puszta kézzel tépjek ki belõle egy darabot és csináljak belõle pengét, hát igencsak törném a fejemet
#47
meg lehet h pattintott-pengeju borotvat hasznaltak..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#46
Mindkét észrevételed igaz, vagy legalábbis élénk viták tárgya. Azt remélem, hogy a (régész-, néprajzi-)robotok révén gazdagabb leletanyaghoz fogunk jutni a jövõ évtizedekben, akkor talán néhány vitás kérdésben elõre lehet lépni.
Nézzük egyenként:
Vita: mai vadász gyûjtögetõk --- egymás közti különbözõségek, egyedi történelem, különbség õseinktõl
Valóban, én is úgy érzem, hogy jelen van egyfajta óvatosság azzal szemben, hogy a ma élõ vadász-gyûjtögetõknél megfigyelt tények túláltalánosítsuk.
Egyrészt, mert az egyes ilyen népek nagyon sokban tudnak különbözni egymástól.
Másrészt néhány régi (elõ)ítéletrõl kiderült, hogy nem is igaz.
Harmadrészt valószínû, hogy ezek a népek nem is annyira ,,történelem nélküliek'', és a múltbeli életük nagyon más is lehet, mint a mai, még akkor is, ha nem érte õket erõs külsõ hatás.
Szerintem mindez érdekes téma. A samanizmus eredetérõl is sok vita van: attól még, hogy sok természeti népnél létezik ilyesmi, attól még nem teljesen biztosak a szakemberek abban, hogy az õskorban is létezett már. Vannak, akik azt mondják, hogy nem is olyan régi feljlemény. Persze sokan számítanak arra, hogy mégiscsak létezett már a kõkorszakban is. A vita még nincs lezárva. Ami a ma élõ népeket illeti, vitatható az, mennyire lehet ,,samanizmusról beszélni'', nagy különbségek vannak egyes népek sámánsága között, sõt egy népen, akár csoporton belül is (ld. ,,Criticism of the term "shaman" or "shamanism" címû fej.)''.
Egy személyesebb élményem a vadász-gyûjtögetõk diverzitásáról: nemrég arra gondoltam, meg kéne nézni egy másik szibériai nyelvet is, hogy nem csak az eszkimó nyelvekkel kontárkodjam. Ezért belekukkantottam a felsõ-kolimai jukagir nyelv alaktanába. Arra számítottam, hogy tipológiája legalább durván hasonló lesz a szibériai eszkimó nyelvekhez, pl. a szirenyikihez. Elvégre mégiscsak feltételezhetõ valami areális hatás az egyes szibériai nyelvek között, ami tipológiai hasonlósághoz is vezethet. Ezzel együtt, meglepetésemre rengeteg olyan vonást is mutatott a jukagir, ami számomra nagyon egyedinek tûnt. Persze nem a szókincs és a nyelvtan különbözõsége lepett meg, hanem az, hogy olyan szempontok szerint is külön ragozási sorokat különböztet meg ez a nyelv, amikkel más nyelvek alaktana egyáltalán nem foglalkozik. Olyen esetekben is rendre teljesen különbözõ igeragozási sorokat kell alkalmazni, ha egy szót újonnan vezetek be a társalgás fonalába, vagy ha valamit kihangsúlyozok (nemcsak megemlítek) vagy ha valamirõl feltételezem, hogy a hallgató már ismeri. Nem is értem teljesen ezeket a kifinomult szempontokat még, és néhány dolgon a kutatók is vitakoznak.
Fémmûvesség az õskorban?
Valóban, egyelõre nem találtam hivatkozást arra, hogy a történelem elõtti korokból találtak volna leleteket, amik bizonyítanák, hogy más ekkor is létezett volna fémmûvesség. Eddig csak annyit találtam, hogy bár a meteoritvas felhasználása valóban régi eredetû, és megfigyelhetõ volt egyes ,,mai'' vadász-gyyûjtögetõknél is, de a legrégibb eddig ismert lelet mindössze i.e. 4000-ig vezethetõ vissza. Megintcsak remélem, a robotok révén a jövõben olyan leletanyaghoz is hozzá fogunk férni, amihez ma nem.
Nézzük egyenként:
Valóban, én is úgy érzem, hogy jelen van egyfajta óvatosság azzal szemben, hogy a ma élõ vadász-gyûjtögetõknél megfigyelt tények túláltalánosítsuk.
Egyrészt, mert az egyes ilyen népek nagyon sokban tudnak különbözni egymástól.
Másrészt néhány régi (elõ)ítéletrõl kiderült, hogy nem is igaz.
Harmadrészt valószínû, hogy ezek a népek nem is annyira ,,történelem nélküliek'', és a múltbeli életük nagyon más is lehet, mint a mai, még akkor is, ha nem érte õket erõs külsõ hatás.
Szerintem mindez érdekes téma. A samanizmus eredetérõl is sok vita van: attól még, hogy sok természeti népnél létezik ilyesmi, attól még nem teljesen biztosak a szakemberek abban, hogy az õskorban is létezett már. Vannak, akik azt mondják, hogy nem is olyan régi feljlemény. Persze sokan számítanak arra, hogy mégiscsak létezett már a kõkorszakban is. A vita még nincs lezárva. Ami a ma élõ népeket illeti, vitatható az, mennyire lehet ,,samanizmusról beszélni'', nagy különbségek vannak egyes népek sámánsága között, sõt egy népen, akár csoporton belül is (ld. ,,Criticism of the term "shaman" or "shamanism" címû fej.)''.
Egy személyesebb élményem a vadász-gyûjtögetõk diverzitásáról: nemrég arra gondoltam, meg kéne nézni egy másik szibériai nyelvet is, hogy nem csak az eszkimó nyelvekkel kontárkodjam. Ezért belekukkantottam a felsõ-kolimai jukagir nyelv alaktanába. Arra számítottam, hogy tipológiája legalább durván hasonló lesz a szibériai eszkimó nyelvekhez, pl. a szirenyikihez. Elvégre mégiscsak feltételezhetõ valami areális hatás az egyes szibériai nyelvek között, ami tipológiai hasonlósághoz is vezethet. Ezzel együtt, meglepetésemre rengeteg olyan vonást is mutatott a jukagir, ami számomra nagyon egyedinek tûnt. Persze nem a szókincs és a nyelvtan különbözõsége lepett meg, hanem az, hogy olyan szempontok szerint is külön ragozási sorokat különböztet meg ez a nyelv, amikkel más nyelvek alaktana egyáltalán nem foglalkozik. Olyen esetekben is rendre teljesen különbözõ igeragozási sorokat kell alkalmazni, ha egy szót újonnan vezetek be a társalgás fonalába, vagy ha valamit kihangsúlyozok (nemcsak megemlítek) vagy ha valamirõl feltételezem, hogy a hallgató már ismeri. Nem is értem teljesen ezeket a kifinomult szempontokat még, és néhány dolgon a kutatók is vitakoznak.
Valóban, egyelõre nem találtam hivatkozást arra, hogy a történelem elõtti korokból találtak volna leleteket, amik bizonyítanák, hogy más ekkor is létezett volna fémmûvesség. Eddig csak annyit találtam, hogy bár a meteoritvas felhasználása valóban régi eredetû, és megfigyelhetõ volt egyes ,,mai'' vadász-gyyûjtögetõknél is, de a legrégibb eddig ismert lelet mindössze i.e. 4000-ig vezethetõ vissza. Megintcsak remélem, a robotok révén a jövõben olyan leletanyaghoz is hozzá fogunk férni, amihez ma nem.
#44
Nézem a cikket és az elõkép egy ronda, kócos, szakállas pofa, akinek a szemébe lóg a haja. De miért gondolják az illusztrátorok, hogy az õsembereknek a szemébe lógott a haja? Hiszen ez marhaság. Ahogyan minket is, úgy biztosan õket is zavarta volna a szemükbe lógó haj.
Férfi-e az, aki nem teszi jobbá a világot?
#43
Ezt kétlem.
Kara kánként folytatom tanításom.
#42
A dogonok csillagászati ismereteiben az a "furcsa" hogy õk akkor állítottak olyat amikor a modern kutatók még nem tudták!!!
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#41
Az, hogy ma mit csinálnak a "természeti népek" nem mérvadó a múltra nézve. Ritka az olyan nép, amely az utóbbi 200 évben teljesen elszigetelten élt volna. Még ha közvetlenül nem is találkoztak a civilizációval, cserekereskedelem és más közvetett hatások révén eltanultak egysmást.
Szerintem, a dogonok csillagászati ismeretei sem eredetiek. Egy részüket az óegyiptomiaktól vették át, más részüket a modern korban odatévedt kutatóktól.
A kõkor-rézkor-vaskor az idõegyenesen szépen követhetõ, nagy meglepetések nem lehetnek. A kõkori népeknél is találhatunk vasat tartalmazó kõeszközöket, de ezzel kifújt. Nekik ezek kövek voltak, csak mások. Fémfeldolgozásról nincs szó.
Szerintem, a dogonok csillagászati ismeretei sem eredetiek. Egy részüket az óegyiptomiaktól vették át, más részüket a modern korban odatévedt kutatóktól.
A kõkor-rézkor-vaskor az idõegyenesen szépen követhetõ, nagy meglepetések nem lehetnek. A kõkori népeknél is találhatunk vasat tartalmazó kõeszközöket, de ezzel kifújt. Nekik ezek kövek voltak, csak mások. Fémfeldolgozásról nincs szó.
Kara kánként folytatom tanításom.
#40
Én sem értem.
Kara kánként folytatom tanításom.
#39
"A vulkánkitörés következtében létrejött körülményekhez viszont csak a neándervölgyiek tudtak alkalmazkodni, Dél-Afrikában"
Namost ezt csak én nem értem, vagy rosszul irtad?
Namost ezt csak én nem értem, vagy rosszul irtad?
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#38
A hivatkozásoknál néhyány link elromlott. Javítás:
Képek forrása: Wikimedia Commons, Ahnighito és Meteorite iron harpoon
Részletesebb forrás a témáról:
Vagn Fabritius Buchwald: Iron and steel in ancient times. 1. fejezet: Meteorites and man
Képek forrása: Wikimedia Commons, Ahnighito és Meteorite iron harpoon
Részletesebb forrás a témáról:
Vagn Fabritius Buchwald: Iron and steel in ancient times. 1. fejezet: Meteorites and man
#37
Megvan a közvetlen forrás is arról, hogy egyes eszkimók vasat is dolgoztak fel: York-foki vasmeteorit
Íme a York-foki egyik vasmeteorit:
és az eszkimók pengét nyertek ki efféle szûz vastömbökbõl, és beleépítették eszközeikbe:
(Képek forrása: Wikimedia Commons, Ahnighito és Meteorite iron harpoon)
Részletesebb forrás a témáról:
Vagn Fabritius Buchwald: Iron and steel in ancient times. 1. fejezet: Meteorites and man
Íme a York-foki egyik vasmeteorit:
és az eszkimók pengét nyertek ki efféle szûz vastömbökbõl, és beleépítették eszközeikbe:
(Képek forrása: Wikimedia Commons, Ahnighito és Meteorite iron harpoon)
Részletesebb forrás a témáról:
Vagn Fabritius Buchwald: Iron and steel in ancient times. 1. fejezet: Meteorites and man
#36
Bár nem feltétlenül lehet a ma élõ vadász-gyûjtögetõ népek életmódjából minden részletre pontosan következtetni az õsemberek életmódjára, ennek ellenére most mégis összeszednék néhány esetet, ahol ma élõ vadász-gyûjtögetõk fémet használnak. Itt persze a természetben szabadon elérhetõ fémekrõl van szó: termésrézrõl, meteorvasról.
Vas
Egyes eszkimó csoportok állítólag a környéken fellelhetõ meteoritvasat felhasználták eszközeikhez, sõt az így elérhetõ szûz vas egészen nagy távolságokra is eljutott a hordák között (már nem emlékszem pontosan: vagy cserekereskedelem, vagy pedig tudatosan indított expedíciók útján) (Freuchen 1961).
Réz
A réz-eszkimók fémmûvessége annak volt köszönhetõ, hogy az ún. termésréz ércfeldolgozó eljárások nélkül nélkül is, szûzen fellelhetõ a természetben:
ezt pedig fel tudták használni egyes eszközeikhez:
(Képek forrása: Kitikmeot Regional Trade in 1900)
Más
Nem tartozik szorosan a ,,natív'' metallurgia témakörébe. de érdekes, hogy a kevés ma még élõ érintetlen vadász-gyûjtögetõ nép egyike, a szentinel-szigetiek is dolgoznak fel fémet eszközeikhez. Ezt azonban a közelben megrekedt hajóroncsokból nyerik ki, ilyen értelmeben ez ,,nem igazi'' õsi eljárás.
A jelenség érdekességét inkább az adja, hogy a szentinel-szigetiekkel még nem vette fel a kapcsolatot a ,,külvilág'', az eseti találkozások régi kalóz- és hajótöréses epizódokra korlátozódnak, a modern kori kapcsolatfelvételt meghiúsította a szentinel-szigetiek örvendetes, egészsége és megalapozott gyanakvása, és India józan tapintatossága, visszafogottsága.
Az esetbõl mindenesetre számomra úgy tûnik, hogy a természeti népek hajlandóak a fémet felhaználni anélkül is, hogy erre valaki megtanítaná õket. Ha a fém szûz állapotban kéznél van, hamar rájönnek, hogy kitermeljék azt, és beépítsék eszközeikbe.
______________________________________________
Freuchen, Peter (1961). Book of the Eskimos. (Elérhetõ: FSZEK Központi).
Bodrogi, Tibor (2005). Mesterségek, társadalmak születése . Budapest: Neumann Kht.
,,A fémek használatára csak lassan és késõn jöttek rá. Ennek okát elsõsorban abban kell keresnünk, hogy viszonylag nehezen megszerezhetõk. Az arany és a vörösréz kivételével szinte sohasem fordulnak elõ tisztán, hanem különféle ércekbõl kell bonyolult technikai eljárásokkal kivonni a fémet. Ezért a legrégebben használt fém a meteorvas, a réz és az arany. Észak-Amerikában a természetes réz rögökben fordul elõ, és hidegen kalapálható. Az eszkimók és az indiánok fel is használják, kalapálással különféle eszközöket készítenek belõle, s ezekkel cserekereskedelmet is folytatnak. Jellemzõ, hogy az eszkimók egyik csoportját a nagyarányú rézfeldolgozás miatt réz-eszkimóknak nevezik.'' (Bodrogi 2005: 3. fej.)
Egyes eszkimó csoportok állítólag a környéken fellelhetõ meteoritvasat felhasználták eszközeikhez, sõt az így elérhetõ szûz vas egészen nagy távolságokra is eljutott a hordák között (már nem emlékszem pontosan: vagy cserekereskedelem, vagy pedig tudatosan indított expedíciók útján) (Freuchen 1961).
A réz-eszkimók fémmûvessége annak volt köszönhetõ, hogy az ún. termésréz ércfeldolgozó eljárások nélkül nélkül is, szûzen fellelhetõ a természetben:
ezt pedig fel tudták használni egyes eszközeikhez:
(Képek forrása: Kitikmeot Regional Trade in 1900)
Nem tartozik szorosan a ,,natív'' metallurgia témakörébe. de érdekes, hogy a kevés ma még élõ érintetlen vadász-gyûjtögetõ nép egyike, a szentinel-szigetiek is dolgoznak fel fémet eszközeikhez. Ezt azonban a közelben megrekedt hajóroncsokból nyerik ki, ilyen értelmeben ez ,,nem igazi'' õsi eljárás.
A jelenség érdekességét inkább az adja, hogy a szentinel-szigetiekkel még nem vette fel a kapcsolatot a ,,külvilág'', az eseti találkozások régi kalóz- és hajótöréses epizódokra korlátozódnak, a modern kori kapcsolatfelvételt meghiúsította a szentinel-szigetiek örvendetes, egészsége és megalapozott gyanakvása, és India józan tapintatossága, visszafogottsága.
Az esetbõl mindenesetre számomra úgy tûnik, hogy a természeti népek hajlandóak a fémet felhaználni anélkül is, hogy erre valaki megtanítaná õket. Ha a fém szûz állapotban kéznél van, hamar rájönnek, hogy kitermeljék azt, és beépítsék eszközeikbe.
______________________________________________
Freuchen, Peter (1961). Book of the Eskimos. (Elérhetõ: FSZEK Központi).
Bodrogi, Tibor (2005). Mesterségek, társadalmak születése . Budapest: Neumann Kht.
#35
Igazad lehet, a görgök hatalmas csillagászati tudását éppúgy újra fel kellett fedezni, mint az egyiptomiakét.
És szerintem a tábortüzet, hogy ne harapózzon el, kövekkel vették körül. A kövek a nagy hõmérséklet-ingadozásnak köszönhetõen elpattantak (lást sivatag: nappal +50 fok, éjjel 0 fok, a kövek széttöredeztek, lett homok). Látták, hogy szétpattannak a kövek, és éles felületek alakulnak ki. Látták, hogy az éles felületû kövekkel jobban lehet bõrt ráncigálni és húst kaszabolni. Ezért ezeket a tábortûz köveket, amik megpattannak, tovább pattintották. És bumm, így lett a "csokapik". (Szerintem ez tök logikus, és ehhez nem is kell ismerni az edzést, szimplán megfigyeléseket kell beültetni a hétköznapokba.)
És szerintem a tábortüzet, hogy ne harapózzon el, kövekkel vették körül. A kövek a nagy hõmérséklet-ingadozásnak köszönhetõen elpattantak (lást sivatag: nappal +50 fok, éjjel 0 fok, a kövek széttöredeztek, lett homok). Látták, hogy szétpattannak a kövek, és éles felületek alakulnak ki. Látták, hogy az éles felületû kövekkel jobban lehet bõrt ráncigálni és húst kaszabolni. Ezért ezeket a tábortûz köveket, amik megpattannak, tovább pattintották. És bumm, így lett a "csokapik". (Szerintem ez tök logikus, és ehhez nem is kell ismerni az edzést, szimplán megfigyeléseket kell beültetni a hétköznapokba.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#34
Ez azért még nem metalurgia...<#rolleyes>
\"Jobb a Linux... De akkor se kell!!! :P :DD\" Írtam egy ingyenes alkalmazást magyar nyelven: http://logout.hu/bejegyzes/deta/egy_hasznos_alkalmazas_tolem_nektek_sok_szeretette/hsz_1-50.html
#33
Az õsök is a fogtechnikát részesítették elõnyben, hogy jobban tudjanak táplálkozni.
A vegetáriánus életmódhoz kellenek is a hatalmas cápafogak, amiknek fém íze van. A legnagyobbnak tûnõ fegyvert használták fel a túlélésre.
Tényleg elismerem, õk voltak a civilizáció csúcsai amit ki kell vizsgálni.
<#hehe>
A vegetáriánus életmódhoz kellenek is a hatalmas cápafogak, amiknek fém íze van. A legnagyobbnak tûnõ fegyvert használták fel a túlélésre.
Tényleg elismerem, õk voltak a civilizáció csúcsai amit ki kell vizsgálni.
<#hehe>
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#32
Igen, és van több is.
Magyar vonatkozású a Rohonci kódex. Ha ezekre ráengedsz egy õsakármilyen kutatót, akkor simán megfejti, és bebizonyítja, hogy õsmagyar, õsromán, õstót stb. írás. :-)
Magyar vonatkozású a Rohonci kódex. Ha ezekre ráengedsz egy õsakármilyen kutatót, akkor simán megfejti, és bebizonyítja, hogy õsmagyar, õsromán, õstót stb. írás. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#31
Szerintem egyáltalán nem kellett a lándzsájukkal vakargatni a tüzet.
Ahol tûzrakás van, ott a máglya alatti kövek és talaj szükségszerûen átmelegednek. Ennél még jobban átforrósodnak azok a kövek, amelyeket a tûzrakás oldalára, mintegy felülrõl nyitott kemence formában halmozhattak fel, hogy jobb legyen a lángok huzata.
Az üveget is valahogy így fedezhették fel a föniciaiak (ha tényleg õk voltak és nem korábban valaki). Sõt, lehet hogy a rezet is valahogy így. Asszem ez általános lehetett akkoriban. Ja, meg az égetett téglát is alighanem így találták fel nagyon régen ismeretlenek.
Ahol tûzrakás van, ott a máglya alatti kövek és talaj szükségszerûen átmelegednek. Ennél még jobban átforrósodnak azok a kövek, amelyeket a tûzrakás oldalára, mintegy felülrõl nyitott kemence formában halmozhattak fel, hogy jobb legyen a lángok huzata.
Az üveget is valahogy így fedezhették fel a föniciaiak (ha tényleg õk voltak és nem korábban valaki). Sõt, lehet hogy a rezet is valahogy így. Asszem ez általános lehetett akkoriban. Ja, meg az égetett téglát is alighanem így találták fel nagyon régen ismeretlenek.
#29
"Ezt a szupervulkan meg hasonlo dolgokat pls fejezzetek be a tanulasi kepessegeket illetoen!!!"
És ha nem fejezzük be, akkor hisztizel és földhöz fogod verni magad? Neked fog fájni.
És ha nem fejezzük be, akkor hisztizel és földhöz fogod verni magad? Neked fog fájni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#28
"Ezt a szupervulkan meg hasonlo dolgokat pls fejezzetek be a tanulasi kepessegeket illetoen!!!
Mivel ebben a taplalkozas jatszott sokkal inkabb szerepet (biokemiai, vagyis biologiai es kemiai folyamatok), a genetikai tenyezok mellett!"
A szupervulkán kitörése 73-75 ezer évvel ezelõtt megkérdõjelezhetetlen, és nem mai kutatás eredménye. Az, hogy ez hatással volt az élõvilágra, viszont már fõként mai, ezt már több kutatás is alátámasztja (Toba-tó -i kutatások, Grönlandi jégmintában és mindenhol kimutatható, DNS vizsgálatok, stb.).
Idézet wikipediaról:
"A Toba-tó helyén 75 000 évvel ezelõtt történt kitörés 2800 köbkilométer anyagot dobott a levegõbe, így ez volt az utóbbi 25 millió év legnagyobb kitörése. Összehasonlításképpen: a Mount St. Helens 1980-as, az emberi történelemben nagynak számító kitörése mindössze 1,2 köbkilométer anyagot hozott a felszínre, amíg az ugyancsak indonéziai Mount Tambora 1815-ös kitörése kb. 80 köbkilométer anyagot lövellt ki és nyár nélküli évet okozott Észak-Amerikában.
A kitörés erejére jellemzõ, hogy az egész Indiai-szubkontinenst 15 cm vastagon terítette be a vulkáni hamu, de Közép-Indiára egy helyen 6 méteres-, Malajzia egyes részeire 9 méteres hamuréteg rakódott. Továbbá, – a számítások szerint, – a kitöréssel mintegy 10 milliárd tonna kénsav került az atmoszférába, savas esõvel mérgezve tovább a környezetet."
Meg van egy dokumentumfilm is errõl, amit ajánlok akit érdekel a téma, Kõkorszaki apokalipszis a címe (National Geographic), lehet még adják is.
Mivel ebben a taplalkozas jatszott sokkal inkabb szerepet (biokemiai, vagyis biologiai es kemiai folyamatok), a genetikai tenyezok mellett!"
A szupervulkán kitörése 73-75 ezer évvel ezelõtt megkérdõjelezhetetlen, és nem mai kutatás eredménye. Az, hogy ez hatással volt az élõvilágra, viszont már fõként mai, ezt már több kutatás is alátámasztja (Toba-tó -i kutatások, Grönlandi jégmintában és mindenhol kimutatható, DNS vizsgálatok, stb.).
Idézet wikipediaról:
"A Toba-tó helyén 75 000 évvel ezelõtt történt kitörés 2800 köbkilométer anyagot dobott a levegõbe, így ez volt az utóbbi 25 millió év legnagyobb kitörése. Összehasonlításképpen: a Mount St. Helens 1980-as, az emberi történelemben nagynak számító kitörése mindössze 1,2 köbkilométer anyagot hozott a felszínre, amíg az ugyancsak indonéziai Mount Tambora 1815-ös kitörése kb. 80 köbkilométer anyagot lövellt ki és nyár nélküli évet okozott Észak-Amerikában.
A kitörés erejére jellemzõ, hogy az egész Indiai-szubkontinenst 15 cm vastagon terítette be a vulkáni hamu, de Közép-Indiára egy helyen 6 méteres-, Malajzia egyes részeire 9 méteres hamuréteg rakódott. Továbbá, – a számítások szerint, – a kitöréssel mintegy 10 milliárd tonna kénsav került az atmoszférába, savas esõvel mérgezve tovább a környezetet."
Meg van egy dokumentumfilm is errõl, amit ajánlok akit érdekel a téma, Kõkorszaki apokalipszis a címe (National Geographic), lehet még adják is.
#27
"amit fém nélkül igen csak nehéz megoldani, pl. a kövek precíz megmunkálását mint pl. Stonehenge"
Én értem mire gondolsz. A kõkorszakban legfeljebb kõvel tudták megmunkálni a követ, és így tényleg nehéz lehetett többtonnás kavicsokat faragni. A csiszolt-kõkorban vizes homokkal csiszoltak, esetleg keményebb kõvel alakították a puhábbat... Nehéz erre választ találni.
Én értem mire gondolsz. A kõkorszakban legfeljebb kõvel tudták megmunkálni a követ, és így tényleg nehéz lehetett többtonnás kavicsokat faragni. A csiszolt-kõkorban vizes homokkal csiszoltak, esetleg keményebb kõvel alakították a puhábbat... Nehéz erre választ találni.
#26
Polemius:
Koszonom, hogy engem igazolsz ezzel is! :)
ld: http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=topics&file=nyomtat&cikk=linearis-4a3ea00acf85d
Koszonom, hogy engem igazolsz ezzel is! :)
ld: http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=topics&file=nyomtat&cikk=linearis-4a3ea00acf85d
Asus P5E; Q6600@3,4GHZ; Dragon 800MHZ 8G, Asus 8600GT; Samsung 1,25T; Dragon haz; Cooler Master M620; Logitech G5; Schyte Ninja 1100 RevB; Canon LBP810 & Lide 600F; LG L226WTQ & Belinea 21\"; NEC RW
#25
Ha jól tudom a lándzsák nyele fából volt, a kõ pedig bõrrel volt a végéhez erõsítve, tehát ha azzal is piszkálta a tüzet addig nem hagyhatta benne hogy a kõ egyáltalán átmelegedjen, mert akkor leégett volna a végérõl a kõ^_^
Ahoz meg hogy a kõ szerkezete így megváltozzon eléggé fel keltetett melegíteni(szerintem ilyen hõmérsékleten már izzik a kõ, de lehet tévedek)
Ahoz meg hogy a kõ szerkezete így megváltozzon eléggé fel keltetett melegíteni(szerintem ilyen hõmérsékleten már izzik a kõ, de lehet tévedek)
#24
>>"olyan írott anyagok is készültek, amelyeket ma már nem tudunk elolvasni, mert közben nemcsak a nép TÛNT EL nyomtalanul, anem a nyelvét is elfelejtettük"
Mondj egy ilyent pls, es kerlek nezz mar utana neten miutan ide leirod!>>
Például a Lineáris A?
Mondj egy ilyent pls, es kerlek nezz mar utana neten miutan ide leirod!>>
Például a Lineáris A?
Minden jog fenntartva!
#23
Halgatyo:
"Szerinted a környezeti körülmények nem gyakorolnak hatást az emberi fejlõdésre?"
Ezt senki sem vitatta, SOT!!!!!!
Pont errol szoltam!!!!!!!!!!!!!!
Vagyis: nem az ember valtoztatta akkoriban a kornyezetet igazandibol, illetve a kornyezeteben levo anyagokat, hanem az ember csak, vadaszott, "halaszott", es GYUJTOGETETT!!!! Es az elozo mondatombol az utolso szo a lenyeg!!! Nem pedig anyagot alakitott, etc
"olyan írott anyagok is készültek, amelyeket ma már nem tudunk elolvasni, mert közben nemcsak a nép TÛNT EL nyomtalanul, anem a nyelvét is elfelejtettük"
Mondj egy ilyent pls, es kerlek nezz mar utana neten miutan ide leirod!
"300 év alatt ÚJ KUTYA FAJTÁT LEHET KITENYÉSZTENI, amely lényeges tulajdonságaiban nem is hasonlít az õseire! "
Igen, olyant is ki lehetett tenyeszteni amelynek nem fule van, hanem radarja, nem laba van hanem kereke, es nem farka van, hanem antennaja!!! JOL MONDOD! :)
"Szerinted a környezeti körülmények nem gyakorolnak hatást az emberi fejlõdésre?"
Ezt senki sem vitatta, SOT!!!!!!
Pont errol szoltam!!!!!!!!!!!!!!
Vagyis: nem az ember valtoztatta akkoriban a kornyezetet igazandibol, illetve a kornyezeteben levo anyagokat, hanem az ember csak, vadaszott, "halaszott", es GYUJTOGETETT!!!! Es az elozo mondatombol az utolso szo a lenyeg!!! Nem pedig anyagot alakitott, etc
"olyan írott anyagok is készültek, amelyeket ma már nem tudunk elolvasni, mert közben nemcsak a nép TÛNT EL nyomtalanul, anem a nyelvét is elfelejtettük"
Mondj egy ilyent pls, es kerlek nezz mar utana neten miutan ide leirod!
"300 év alatt ÚJ KUTYA FAJTÁT LEHET KITENYÉSZTENI, amely lényeges tulajdonságaiban nem is hasonlít az õseire! "
Igen, olyant is ki lehetett tenyeszteni amelynek nem fule van, hanem radarja, nem laba van hanem kereke, es nem farka van, hanem antennaja!!! JOL MONDOD! :)
Asus P5E; Q6600@3,4GHZ; Dragon 800MHZ 8G, Asus 8600GT; Samsung 1,25T; Dragon haz; Cooler Master M620; Logitech G5; Schyte Ninja 1100 RevB; Canon LBP810 & Lide 600F; LG L226WTQ & Belinea 21\"; NEC RW
#22
A példád szerintem rossz.
Természetesen egy hangyából nem lesz 10ezer év alatt ember. Ilyet senki sem állított.
De ha egy területen élõ, mondjuk 100ezer okosabb-butább ember közül huzamos idõn át a szerényebb értelmi képességûek halnak meg nagyobb valószínûséggel, akkor az a lakosság 10ezer év alatt JELENTÕSEN értelmesebbé fog válni. Nem értem, hogy ezt hogy lehet logikus ésszel nem megérteni (nem cseszegetni akarlak, hanem azt a logokai tényt-érvet kideríteni, ami a megértést akadályozza, csak eddig rejtve maradt)
Amit leírtam, az csupán az emberi fejlõdésre vonatkozott. SZUPERVULKÁN NÉLKÜL.
Arról fogalmam sincs, hogy az adott idõszakban volt-e szupervulkán, és az mennyi idõre tudta lerontani a körülményeket.
De a kiválogatódási és fejlõdési folyamat nemcsak ott és nemcsak akkor, hanem nagyon sok helyen a Földön és elõtte és utána is, nagyon sokszor lezajlott, ebben biztos vagyok.
Természetesen egy hangyából nem lesz 10ezer év alatt ember. Ilyet senki sem állított.
De ha egy területen élõ, mondjuk 100ezer okosabb-butább ember közül huzamos idõn át a szerényebb értelmi képességûek halnak meg nagyobb valószínûséggel, akkor az a lakosság 10ezer év alatt JELENTÕSEN értelmesebbé fog válni. Nem értem, hogy ezt hogy lehet logikus ésszel nem megérteni (nem cseszegetni akarlak, hanem azt a logokai tényt-érvet kideríteni, ami a megértést akadályozza, csak eddig rejtve maradt)
Amit leírtam, az csupán az emberi fejlõdésre vonatkozott. SZUPERVULKÁN NÉLKÜL.
Arról fogalmam sincs, hogy az adott idõszakban volt-e szupervulkán, és az mennyi idõre tudta lerontani a körülményeket.
De a kiválogatódási és fejlõdési folyamat nemcsak ott és nemcsak akkor, hanem nagyon sok helyen a Földön és elõtte és utána is, nagyon sokszor lezajlott, ebben biztos vagyok.
#21
Az ember sokmindent máshogyan lát attól függõen, hogy csak olvasott róla vagy a saját kezében tapasztalta meg.
Néhány évvel ezelõtt a kezembe került pár olyan kõdarab, amit egy kemény tárggyal megkopogtatva éles szilánkok pattantak le róla. A lepattanó szilánkok is, és visszamaradó kõ is iszonyú éles volt! Mint a törött üveg, csak azzal a különbséággel, hogy a törött üveg élének szöge kb. 90fok, míg ennek a kõnek sokkal hegyesebb szögûek voltak az élei.
Olyan volt, mint a borotva.
Sokan a pattintott kõkorszakot "fejletlenebbnek" tartják a csiszolt ("neolit") kõkorszaknál. Pedig ezek a pattintott eszközök sokkal élesebbek voltak még a köszörült vaskori eszközöknél is.
Ilyen kövek azonban nem hevernek mindenhol!
Valahol olvastam, hogy kõkori kereskedelmi útvonalak is alapultak a pattintható kövek továbbítására azokra a területekre, ahol ilyen kövek nem voltak.
A tûz körül táncikáló régi embereknek óriási felfedezés lehetett, amikor észrevették, hogy a tûzben az egyébként használhatatlan kövek ilyen pattintható valamivé váltak.
(Érzésem szerint ehhez 2-3száz fok kevés, de nem akarok okoskodni ha nem próbáltam ki)
Néhány évvel ezelõtt a kezembe került pár olyan kõdarab, amit egy kemény tárggyal megkopogtatva éles szilánkok pattantak le róla. A lepattanó szilánkok is, és visszamaradó kõ is iszonyú éles volt! Mint a törött üveg, csak azzal a különbséággel, hogy a törött üveg élének szöge kb. 90fok, míg ennek a kõnek sokkal hegyesebb szögûek voltak az élei.
Olyan volt, mint a borotva.
Sokan a pattintott kõkorszakot "fejletlenebbnek" tartják a csiszolt ("neolit") kõkorszaknál. Pedig ezek a pattintott eszközök sokkal élesebbek voltak még a köszörült vaskori eszközöknél is.
Ilyen kövek azonban nem hevernek mindenhol!
Valahol olvastam, hogy kõkori kereskedelmi útvonalak is alapultak a pattintható kövek továbbítására azokra a területekre, ahol ilyen kövek nem voltak.
A tûz körül táncikáló régi embereknek óriási felfedezés lehetett, amikor észrevették, hogy a tûzben az egyébként használhatatlan kövek ilyen pattintható valamivé váltak.
(Érzésem szerint ehhez 2-3száz fok kevés, de nem akarok okoskodni ha nem próbáltam ki)
#20
URAMISTEN!!!!
Ezt a szupervulkan meg hasonlo dolgokat pls fejezzetek be a tanulasi kepessegeket illetoen!!!
Mivel ebben a taplalkozas jatszott sokkal inkabb szerepet (biokemiai, vagyis biologiai es kemiai folyamatok), a genetikai tenyezok mellett!
Hiaba akarna egy hangya hasonlo okos lenni, hiaba kenyszeritene egy esetleges hangyavesz a kipusztulas hatarara, egeszen egyszeruen akkor sem rendelkezhetne olyan tanulasi kepessegekkel mint az ember!
De egy buta embert biokemiai dolgokat figyelembe veve lehet tuningolni es okosabba tenni, de termeszetesen nem korlatlan mertekben, csak nehany szazalekkal lehet megloni!
Ezt a szupervulkan meg hasonlo dolgokat pls fejezzetek be a tanulasi kepessegeket illetoen!!!
Mivel ebben a taplalkozas jatszott sokkal inkabb szerepet (biokemiai, vagyis biologiai es kemiai folyamatok), a genetikai tenyezok mellett!
Hiaba akarna egy hangya hasonlo okos lenni, hiaba kenyszeritene egy esetleges hangyavesz a kipusztulas hatarara, egeszen egyszeruen akkor sem rendelkezhetne olyan tanulasi kepessegekkel mint az ember!
De egy buta embert biokemiai dolgokat figyelembe veve lehet tuningolni es okosabba tenni, de termeszetesen nem korlatlan mertekben, csak nehany szazalekkal lehet megloni!
Asus P5E; Q6600@3,4GHZ; Dragon 800MHZ 8G, Asus 8600GT; Samsung 1,25T; Dragon haz; Cooler Master M620; Logitech G5; Schyte Ninja 1100 RevB; Canon LBP810 & Lide 600F; LG L226WTQ & Belinea 21\"; NEC RW
#19
Nem tûnik sületlenségnek. Szerinted a környezeti körülmények nem gyakorolnak hatást az emberi fejlõdésre? Szerintem igen.
Ilyen hosszú idõ távlatában az "optikánk" CSALÓKA. Pl.: i.e. 90ezer és i.e. 70ezer között 20ezer év van. Ha az ilyen régi történelmet szemléljük, akkor sok emberben az a benyomás támad, hogy ez csak egy pillanat.
Pedig NEM!! Kossuth Lajos fõ tevékenysége pl. 160 évvel ezelõtt zajlott, ami kevesebb mint az elõbbi 20ezer év 1%-a.
2ezer évvel ezelõtt (ami az elõbbi 20 ezer év tizedrésze) olyan írott anyagok is készültek, amelyeket ma már nem tudunk elolvasni, mert közben nemcsak a nép TÛNT EL nyomtalanul, anem a nyelvét is elfelejtettük.
300 év alatt ÚJ KUTYA FAJTÁT LEHET KITENYÉSZTENI, amely lényeges tulajdonságaiban nem is hasonlít az õseire!
(Egyébként ezt a TÉNYT NAGYON AJÁNLOM MINDENKI FIGYELMÉBE, aki az ember genetikai hanyatlásáról vad agresszivitással tudomást sem véve "fasisztákat" meg "embertenyésztést" ordítoz)
Ha egy területen jelentõsen megváltozik a környezet mondjuk 10ezer évre, az GYÖKERESEN ÁTALAKÍTJA az ott élõ embereknek nem csupán a viselkedésmintáit (szerszámkészítés, vadászat, gyûjtögetés vagy termelés) hanem a genetikai állományát is.
Ilyen hosszú idõ távlatában az "optikánk" CSALÓKA. Pl.: i.e. 90ezer és i.e. 70ezer között 20ezer év van. Ha az ilyen régi történelmet szemléljük, akkor sok emberben az a benyomás támad, hogy ez csak egy pillanat.
Pedig NEM!! Kossuth Lajos fõ tevékenysége pl. 160 évvel ezelõtt zajlott, ami kevesebb mint az elõbbi 20ezer év 1%-a.
2ezer évvel ezelõtt (ami az elõbbi 20 ezer év tizedrésze) olyan írott anyagok is készültek, amelyeket ma már nem tudunk elolvasni, mert közben nemcsak a nép TÛNT EL nyomtalanul, anem a nyelvét is elfelejtettük.
300 év alatt ÚJ KUTYA FAJTÁT LEHET KITENYÉSZTENI, amely lényeges tulajdonságaiban nem is hasonlít az õseire!
(Egyébként ezt a TÉNYT NAGYON AJÁNLOM MINDENKI FIGYELMÉBE, aki az ember genetikai hanyatlásáról vad agresszivitással tudomást sem véve "fasisztákat" meg "embertenyésztést" ordítoz)
Ha egy területen jelentõsen megváltozik a környezet mondjuk 10ezer évre, az GYÖKERESEN ÁTALAKÍTJA az ott élõ embereknek nem csupán a viselkedésmintáit (szerszámkészítés, vadászat, gyûjtögetés vagy termelés) hanem a genetikai állományát is.
#18
Mekkora suletlensegek az ilyen dolgok: a termeszetben amugyis elofordulo jelensegeket hatasara kialakulo dolgokat, melyeket a veletlen hoz ossze (erdotuzek, etc), es a tanulasi kepesseg (az embernel), osszehozni ugy, ahogy ezt ebben a cikkben tettek!
A valosag sokkal inkabb az: talaltak azok az emberek akkoriban olyan koveket, amelyeket jobban tudtak pattintani, ezeket a kovetket hasznaltak szerszam keszitesre, kozuk nem volt a kovek tuzben "edzesehez", ahoz hogy kesz komuvesseg legyen, es igy tovabb.
NB: ellentmondas a cikkben: ha ezt a technikat orokitettek volna, akkor ezt sok sok generacion at, egy elegge nagy csaladfanak kellett volna ismernie, es ahoz hogy ez az ismeret elvesszen, egy igencsak nagy csaladfanak egy az egyben kellett volna kipusztulnia (lasd: az elavult technikakat is ismerik bizonyos csaladfak, akik tovabbvisznek ismereteket, pl: agyagmuvesseg; titkosnak nevezett csaladi receptek, melyekre egesz iparvallalkozasok epultek mara, etc)
A valosag sokkal inkabb az: talaltak azok az emberek akkoriban olyan koveket, amelyeket jobban tudtak pattintani, ezeket a kovetket hasznaltak szerszam keszitesre, kozuk nem volt a kovek tuzben "edzesehez", ahoz hogy kesz komuvesseg legyen, es igy tovabb.
NB: ellentmondas a cikkben: ha ezt a technikat orokitettek volna, akkor ezt sok sok generacion at, egy elegge nagy csaladfanak kellett volna ismernie, es ahoz hogy ez az ismeret elvesszen, egy igencsak nagy csaladfanak egy az egyben kellett volna kipusztulnia (lasd: az elavult technikakat is ismerik bizonyos csaladfak, akik tovabbvisznek ismereteket, pl: agyagmuvesseg; titkosnak nevezett csaladi receptek, melyekre egesz iparvallalkozasok epultek mara, etc)
Asus P5E; Q6600@3,4GHZ; Dragon 800MHZ 8G, Asus 8600GT; Samsung 1,25T; Dragon haz; Cooler Master M620; Logitech G5; Schyte Ninja 1100 RevB; Canon LBP810 & Lide 600F; LG L226WTQ & Belinea 21\"; NEC RW
#17
Ijesztõ, hogy egyetlen szupervilkán kitörése milyen súlyos következményekkel járt. Ugyanakkor az is valószínû, hogy pont emiatt fejlõdtünk azon a ponton annyit, hisz rá voltunk kényszerülve, hogy újdonságokat találjunk és fedezzünk fel a túlélésért. Mi több, a genetikai Ádám is akkor élt.
Gaming is believing.
#16
Az új elméletek tudtommal nem cáfolják azt, hogy pártízezer évig a kromagnoni és a neándervölgyi párhuzamosan élt. Valószínûleg egy jóval korábbi közös õse volt, tehát korábban kettéváltak. A vulkánkitörés következtében létrejött körülményekhez viszont csak a neándervölgyiek tudtak alkalmazkodni, Dél-Afrikában. Valószínûsíthetõ, hogy ennek következtében alakult ki a nyelv, ekkor kezdtek fejledtebb eszközöket kitalálni (hiszen korábban nem volt szükség rájuk, elég élelmet tudtak szerezni a korábbi eszközeikkel).
A bekövetkezõ jégkorszak (-5-10 fokkal csökkent átlaghõmérséklet), és a 10milliárd tonna kénsav miatti savasesõk a föld más területei az élõlények többségének lakhatatlanná váltak.
A bekövetkezõ jégkorszak (-5-10 fokkal csökkent átlaghõmérséklet), és a 10milliárd tonna kénsav miatti savasesõk a föld más területei az élõlények többségének lakhatatlanná váltak.
#15
72.000 évvel ezelõtt zûrös volt a világ. Szumátrán felrobbant a Toba vulkán, emiatt globális lehûlés következett be, és az emberiség nagyobb része kihalt. Az emberi népesség pár ezer fõre csökkent! Akik megmaradtak, nagy tüzeket gyújtottak este, és körbetáncolták. A harcosok nem holmi galyakkal piszkálták a tüzet, hanem a lándzsával. Elég ciki lett volna másként tenni, egy harcosnak az a legnagyobb szégyen ma is, ha elhagyja a fegyverét. Aki nem lépett egyszerre, az nem kapott rétest estére.
Kara kánként folytatom tanításom.
Oldal 1 / 2Következő →