• physis
    #36
    Bár nem feltétlenül lehet a ma élő vadász-gyűjtögető népek életmódjából minden részletre pontosan következtetni az ősemberek életmódjára, ennek ellenére most mégis összeszednék néhány esetet, ahol ma élő vadász-gyűjtögetők fémet használnak. Itt persze a természetben szabadon elérhető fémekről van szó: termésrézről, meteorvasról.

    ,,A fémek használatára csak lassan és későn jöttek rá. Ennek okát elsősorban abban kell keresnünk, hogy viszonylag nehezen megszerezhetők. Az arany és a vörösréz kivételével szinte sohasem fordulnak elő tisztán, hanem különféle ércekből kell bonyolult technikai eljárásokkal kivonni a fémet. Ezért a legrégebben használt fém a meteorvas, a réz és az arany. Észak-Amerikában a természetes réz rögökben fordul elő, és hidegen kalapálható. Az eszkimók és az indiánok fel is használják, kalapálással különféle eszközöket készítenek belőle, s ezekkel cserekereskedelmet is folytatnak. Jellemző, hogy az eszkimók egyik csoportját a nagyarányú rézfeldolgozás miatt réz-eszkimóknak nevezik.'' (Bodrogi 2005: 3. fej.)


    Vas

    Egyes eszkimó csoportok állítólag a környéken fellelhető meteoritvasat felhasználták eszközeikhez, sőt az így elérhető szűz vas egészen nagy távolságokra is eljutott a hordák között (már nem emlékszem pontosan: vagy cserekereskedelem, vagy pedig tudatosan indított expedíciók útján) (Freuchen 1961).

    Réz

    A réz-eszkimók fémművessége annak volt köszönhető, hogy az ún. termésréz ércfeldolgozó eljárások nélkül nélkül is, szűzen fellelhető a természetben:

    ezt pedig fel tudták használni egyes eszközeikhez:

    (Képek forrása: Kitikmeot Regional Trade in 1900)

    Más

    Nem tartozik szorosan a ,,natív'' metallurgia témakörébe. de érdekes, hogy a kevés ma még élő érintetlen vadász-gyűjtögető nép egyike, a szentinel-szigetiek is dolgoznak fel fémet eszközeikhez. Ezt azonban a közelben megrekedt hajóroncsokból nyerik ki, ilyen értelmeben ez ,,nem igazi'' ősi eljárás.

    A jelenség érdekességét inkább az adja, hogy a szentinel-szigetiekkel még nem vette fel a kapcsolatot a ,,külvilág'', az eseti találkozások régi kalóz- és hajótöréses epizódokra korlátozódnak, a modern kori kapcsolatfelvételt meghiúsította a szentinel-szigetiek örvendetes, egészsége és megalapozott gyanakvása, és India józan tapintatossága, visszafogottsága.

    Az esetből mindenesetre számomra úgy tűnik, hogy a természeti népek hajlandóak a fémet felhaználni anélkül is, hogy erre valaki megtanítaná őket. Ha a fém szűz állapotban kéznél van, hamar rájönnek, hogy kitermeljék azt, és beépítsék eszközeikbe.

    ______________________________________________

    Freuchen, Peter (1961). Book of the Eskimos. (Elérhető: FSZEK Központi).

    Bodrogi, Tibor (2005). Mesterségek, társadalmak születése . Budapest: Neumann Kht.