64
  • Polemius
    #24
    >>"olyan írott anyagok is készültek, amelyeket ma már nem tudunk elolvasni, mert közben nemcsak a nép TŰNT EL nyomtalanul, anem a nyelvét is elfelejtettük"
    Mondj egy ilyent pls, es kerlek nezz mar utana neten miutan ide leirod!>>

    Például a Lineáris A?
  • RealPhoenixx
    #23
    Halgatyo:

    "Szerinted a környezeti körülmények nem gyakorolnak hatást az emberi fejlődésre?"
    Ezt senki sem vitatta, SOT!!!!!!
    Pont errol szoltam!!!!!!!!!!!!!!
    Vagyis: nem az ember valtoztatta akkoriban a kornyezetet igazandibol, illetve a kornyezeteben levo anyagokat, hanem az ember csak, vadaszott, "halaszott", es GYUJTOGETETT!!!! Es az elozo mondatombol az utolso szo a lenyeg!!! Nem pedig anyagot alakitott, etc

    "olyan írott anyagok is készültek, amelyeket ma már nem tudunk elolvasni, mert közben nemcsak a nép TŰNT EL nyomtalanul, anem a nyelvét is elfelejtettük"
    Mondj egy ilyent pls, es kerlek nezz mar utana neten miutan ide leirod!

    "300 év alatt ÚJ KUTYA FAJTÁT LEHET KITENYÉSZTENI, amely lényeges tulajdonságaiban nem is hasonlít az őseire! "
    Igen, olyant is ki lehetett tenyeszteni amelynek nem fule van, hanem radarja, nem laba van hanem kereke, es nem farka van, hanem antennaja!!! JOL MONDOD! :)
  • halgatyó
    #22
    A példád szerintem rossz.
    Természetesen egy hangyából nem lesz 10ezer év alatt ember. Ilyet senki sem állított.
    De ha egy területen élő, mondjuk 100ezer okosabb-butább ember közül huzamos időn át a szerényebb értelmi képességűek halnak meg nagyobb valószínűséggel, akkor az a lakosság 10ezer év alatt JELENTŐSEN értelmesebbé fog válni. Nem értem, hogy ezt hogy lehet logikus ésszel nem megérteni (nem cseszegetni akarlak, hanem azt a logokai tényt-érvet kideríteni, ami a megértést akadályozza, csak eddig rejtve maradt)

    Amit leírtam, az csupán az emberi fejlődésre vonatkozott. SZUPERVULKÁN NÉLKÜL.
    Arról fogalmam sincs, hogy az adott időszakban volt-e szupervulkán, és az mennyi időre tudta lerontani a körülményeket.
    De a kiválogatódási és fejlődési folyamat nemcsak ott és nemcsak akkor, hanem nagyon sok helyen a Földön és előtte és utána is, nagyon sokszor lezajlott, ebben biztos vagyok.
  • halgatyó
    #21
    Az ember sokmindent máshogyan lát attól függően, hogy csak olvasott róla vagy a saját kezében tapasztalta meg.
    Néhány évvel ezelőtt a kezembe került pár olyan kődarab, amit egy kemény tárggyal megkopogtatva éles szilánkok pattantak le róla. A lepattanó szilánkok is, és visszamaradó kő is iszonyú éles volt! Mint a törött üveg, csak azzal a különbséággel, hogy a törött üveg élének szöge kb. 90fok, míg ennek a kőnek sokkal hegyesebb szögűek voltak az élei.
    Olyan volt, mint a borotva.

    Sokan a pattintott kőkorszakot "fejletlenebbnek" tartják a csiszolt ("neolit") kőkorszaknál. Pedig ezek a pattintott eszközök sokkal élesebbek voltak még a köszörült vaskori eszközöknél is.

    Ilyen kövek azonban nem hevernek mindenhol!
    Valahol olvastam, hogy kőkori kereskedelmi útvonalak is alapultak a pattintható kövek továbbítására azokra a területekre, ahol ilyen kövek nem voltak.

    A tűz körül táncikáló régi embereknek óriási felfedezés lehetett, amikor észrevették, hogy a tűzben az egyébként használhatatlan kövek ilyen pattintható valamivé váltak.
    (Érzésem szerint ehhez 2-3száz fok kevés, de nem akarok okoskodni ha nem próbáltam ki)
  • RealPhoenixx
    #20
    URAMISTEN!!!!

    Ezt a szupervulkan meg hasonlo dolgokat pls fejezzetek be a tanulasi kepessegeket illetoen!!!

    Mivel ebben a taplalkozas jatszott sokkal inkabb szerepet (biokemiai, vagyis biologiai es kemiai folyamatok), a genetikai tenyezok mellett!

    Hiaba akarna egy hangya hasonlo okos lenni, hiaba kenyszeritene egy esetleges hangyavesz a kipusztulas hatarara, egeszen egyszeruen akkor sem rendelkezhetne olyan tanulasi kepessegekkel mint az ember!
    De egy buta embert biokemiai dolgokat figyelembe veve lehet tuningolni es okosabba tenni, de termeszetesen nem korlatlan mertekben, csak nehany szazalekkal lehet megloni!
  • halgatyó
    #19
    Nem tűnik sületlenségnek. Szerinted a környezeti körülmények nem gyakorolnak hatást az emberi fejlődésre? Szerintem igen.

    Ilyen hosszú idő távlatában az "optikánk" CSALÓKA. Pl.: i.e. 90ezer és i.e. 70ezer között 20ezer év van. Ha az ilyen régi történelmet szemléljük, akkor sok emberben az a benyomás támad, hogy ez csak egy pillanat.

    Pedig NEM!! Kossuth Lajos fő tevékenysége pl. 160 évvel ezelőtt zajlott, ami kevesebb mint az előbbi 20ezer év 1%-a.
    2ezer évvel ezelőtt (ami az előbbi 20 ezer év tizedrésze) olyan írott anyagok is készültek, amelyeket ma már nem tudunk elolvasni, mert közben nemcsak a nép TŰNT EL nyomtalanul, anem a nyelvét is elfelejtettük.

    300 év alatt ÚJ KUTYA FAJTÁT LEHET KITENYÉSZTENI, amely lényeges tulajdonságaiban nem is hasonlít az őseire!
    (Egyébként ezt a TÉNYT NAGYON AJÁNLOM MINDENKI FIGYELMÉBE, aki az ember genetikai hanyatlásáról vad agresszivitással tudomást sem véve "fasisztákat" meg "embertenyésztést" ordítoz)

    Ha egy területen jelentősen megváltozik a környezet mondjuk 10ezer évre, az GYÖKERESEN ÁTALAKÍTJA az ott élő embereknek nem csupán a viselkedésmintáit (szerszámkészítés, vadászat, gyűjtögetés vagy termelés) hanem a genetikai állományát is.
  • RealPhoenixx
    #18
    Mekkora suletlensegek az ilyen dolgok: a termeszetben amugyis elofordulo jelensegeket hatasara kialakulo dolgokat, melyeket a veletlen hoz ossze (erdotuzek, etc), es a tanulasi kepesseg (az embernel), osszehozni ugy, ahogy ezt ebben a cikkben tettek!

    A valosag sokkal inkabb az: talaltak azok az emberek akkoriban olyan koveket, amelyeket jobban tudtak pattintani, ezeket a kovetket hasznaltak szerszam keszitesre, kozuk nem volt a kovek tuzben "edzesehez", ahoz hogy kesz komuvesseg legyen, es igy tovabb.

    NB: ellentmondas a cikkben: ha ezt a technikat orokitettek volna, akkor ezt sok sok generacion at, egy elegge nagy csaladfanak kellett volna ismernie, es ahoz hogy ez az ismeret elvesszen, egy igencsak nagy csaladfanak egy az egyben kellett volna kipusztulnia (lasd: az elavult technikakat is ismerik bizonyos csaladfak, akik tovabbvisznek ismereteket, pl: agyagmuvesseg; titkosnak nevezett csaladi receptek, melyekre egesz iparvallalkozasok epultek mara, etc)
  • Chocho
    #17
    Ijesztő, hogy egyetlen szupervilkán kitörése milyen súlyos következményekkel járt. Ugyanakkor az is valószínű, hogy pont emiatt fejlődtünk azon a ponton annyit, hisz rá voltunk kényszerülve, hogy újdonságokat találjunk és fedezzünk fel a túlélésért. Mi több, a genetikai Ádám is akkor élt.
  • Balumann
    #16
    Az új elméletek tudtommal nem cáfolják azt, hogy pártízezer évig a kromagnoni és a neándervölgyi párhuzamosan élt. Valószínűleg egy jóval korábbi közös őse volt, tehát korábban kettéváltak. A vulkánkitörés következtében létrejött körülményekhez viszont csak a neándervölgyiek tudtak alkalmazkodni, Dél-Afrikában. Valószínűsíthető, hogy ennek következtében alakult ki a nyelv, ekkor kezdtek fejledtebb eszközöket kitalálni (hiszen korábban nem volt szükség rájuk, elég élelmet tudtak szerezni a korábbi eszközeikkel).
    A bekövetkező jégkorszak (-5-10 fokkal csökkent átlaghőmérséklet), és a 10milliárd tonna kénsav miatti savasesők a föld más területei az élőlények többségének lakhatatlanná váltak.
  • Epikurosz
    #15
    72.000 évvel ezelőtt zűrös volt a világ. Szumátrán felrobbant a Toba vulkán, emiatt globális lehűlés következett be, és az emberiség nagyobb része kihalt. Az emberi népesség pár ezer főre csökkent! Akik megmaradtak, nagy tüzeket gyújtottak este, és körbetáncolták. A harcosok nem holmi galyakkal piszkálták a tüzet, hanem a lándzsával. Elég ciki lett volna másként tenni, egy harcosnak az a legnagyobb szégyen ma is, ha elhagyja a fegyverét. Aki nem lépett egyszerre, az nem kapott rétest estére.
  • halgatyó
    #14
    Ez mondhatni, falrengető felfedezés. 72000 évvel ezelőtt még neandervőlgy ősember is alig volt, HA igaz amit ma tudnak.

    A kormeghatározás nem egyszerű probléma. A legtöbb módszer csak egy szűk időtartományban és/vagy bizonyos anyagok esetében működik.

    Jelen cikkben igen finoman fogalmazva is pongyolán van leírva a kormeghatározás módszere. Hogy a tűzben kimásznak az elektronok az anyagból... Ááááááááá!
    Ja, persze ott kószálnak körülötte, mint a legyek...Jajajjj

    Valószínűleg termolumineszcens kormeghatározást használtak, amennyire a cikkből meg lehet itélni. A valamikor erős hőhatásnak kitett tárgyak korát ezzel lehet leginkább megsaccolni.
  • Drawain
    #13
    Annyival egészíteném ezt ki, hogy valóban törékenyebbé válhatott, viszont nem valószínű, hogy követ ütögettek utána a fegyverrel - vadászaton puhább anyagba kell szúrni :) azon nem valószínű, hogy széttörik.
  • Szefmester
    #12
    ha meg nem rideg nem tudsz szilánkokat lepattintani belőle... szal szerintem logikus.. hülye példa de ha elörsz egy üveglapot akkor a szilánkjai nagyon élesek, az ősembernek pedig ez az élesség kellett a kezdetleges késeihez, fegyvereihez..
  • Szefmester
    #11
    egy masszívabb vastagságú fadarab? gyerekként nyársaláskor vastagabb szőlővesszőt használtunk nyársnak, és egy széklábvastag fával piszkáltuk a tüzet/parazsat.. a fa csak akkor gyullad meg ha sokáig teszed ki a tűznek..próbáld ki ;)
  • babajaga
    #10
    "tűz keményebbé, erősebbé és ridegebbé teszi a követ, sokkal egyszerűbbé válik a pattintása"

    Elég nagy tévedés mert a rideg anyag sokkal könnyebben törik. Márpedig a törékeny anyagot eleve nehéz megmunkálni. Az acélt is ha teljesen keményre edzzik törékeny lesz ezért használják utána az ún megeresztést.
  • Epikurosz
    #9
    Valamivel piszkálni is kellett a tüzet, csupasz kézzel nem lehetett.
  • Tsol
    #8
    hátezegykicsitelcsúszott
  • Tsol
    #7
    .
    - -
  • djhambi
    #6
    "A világ megismerhető, csak mi nem fogjuktudni soha megismerni." - Dr. Orosz László
  • hodobaj
    #5
    Persze a piramisok korát tényleg nem lehet megállapítani ez szén izotópos cucc is csak hum-bum mert neked kábel tv-d van. grat.
  • dronkZero
    #4
    Ennyi marhaságot összehordani egy hozzászólásban... Nem semmi.
  • teddybear
    #3
    Ez nem fémmegmunkálás, ez csak az, hogy rájött néhány egyed, hogyha azt az eléggé mállékony követ tűzben áthevíti, akkor jól pattintható követ kap. És mivel a pattintható kő érték volt a szemében, tovább adta az utódainak. Ennyi, bár ez is komoly agymunka lehetett.
  • Zedas
    #2
    Milyen fémről van itt szerinted szó???
  • MacropusRufus
    #1
    Elöbb v. utóbb de bele fogunk futni abba, hogy a teljes emberi faj kialakulásának és fejlődésének az időrendjét át kell majd dolgozni.
    A Natgeon volt egy műsor, az Élet nyomában címmel. Ott fejtették ki, hogy ha az élet megjelenésétől napjaingik 1 órát veszünk akkor az első kb. 50 percben csak bacik meg egysejtűek éltek a itt. A komolyabb élet az uccsó kb. 10 percben jelent meg a modern ember (homo sapiens) meg kb. az uccsó 0.02 másodpercben. Na ezt kell majd átírni. Túl sok olyan régészeti lelett van ami csak azért nem kerül feldolgozásra mert nem fér bele a tudomány álltal felépített tip-top világképbe. Ahhoz, hogy közel 165ezer évvel ezelött valakik fémet munkáljanak meg igen csak komolynak mondható technikai felfutás kell, akkor is, ha csak - mai szemmel nézve - primitív eszközöket gyártottak. Tehát könnyen lehet, hogy a homo sapiens keletkezését simán visszább lehet tolni. Ráadásúl mivel expinenciálisan fejlődik a emberi technika ezért nem picit kell visszatolni. Sztem.
    És ezzel együtt meg sok minden más ideje is eltolódik. Pl. a piramisok - egyes tudósok szerint - nem pont akkor keletkeztek amikorra a tudomány teszi, hanem elöbb. Jelenleg ez azért nem lehetséges mert akkor belefutunk a kőbaltás ember idejébe. Haviszont minden elöbb kezdődött akkor simán belefér az is az időbe.
    Meg ha igaz a hír, akkor lehet magyarázatott kapunk sok olyan még megválaszolatlan kérdésre, amit fém nélkül igen csak nehéz megoldani, pl. a kövek precíz megmunkálását mint pl. Stonehenge.
    De majd jönnek a kor vezető tudósai, és megmagyarázzák, hogy ez a lelet nem is úgy van, és egyáltalán hülyeség az egész.