Informatika és tudomány

  • physis
    #46
    Mindkét észrevételed igaz, vagy legalábbis élénk viták tárgya. Azt remélem, hogy a (régész-, néprajzi-)robotok révén gazdagabb leletanyaghoz fogunk jutni a jövő évtizedekben, akkor talán néhány vitás kérdésben előre lehet lépni.

    Nézzük egyenként:

    Vita: mai vadász gyűjtögetők --- egymás közti különbözőségek, egyedi történelem, különbség őseinktől

    Valóban, én is úgy érzem, hogy jelen van egyfajta óvatosság azzal szemben, hogy a ma élő vadász-gyűjtögetőknél megfigyelt tények túláltalánosítsuk.

    Egyrészt, mert az egyes ilyen népek nagyon sokban tudnak különbözni egymástól.

    Másrészt néhány régi (elő)ítéletről kiderült, hogy nem is igaz.

    Harmadrészt valószínű, hogy ezek a népek nem is annyira ,,történelem nélküliek'', és a múltbeli életük nagyon más is lehet, mint a mai, még akkor is, ha nem érte őket erős külső hatás.

    Szerintem mindez érdekes téma. A samanizmus eredetéről is sok vita van: attól még, hogy sok természeti népnél létezik ilyesmi, attól még nem teljesen biztosak a szakemberek abban, hogy az őskorban is létezett már. Vannak, akik azt mondják, hogy nem is olyan régi feljlemény. Persze sokan számítanak arra, hogy mégiscsak létezett már a kőkorszakban is. A vita még nincs lezárva. Ami a ma élő népeket illeti, vitatható az, mennyire lehet ,,samanizmusról beszélni'', nagy különbségek vannak egyes népek sámánsága között, sőt egy népen, akár csoporton belül is (ld. ,,Criticism of the term "shaman" or "shamanism" című fej.)''.

    Egy személyesebb élményem a vadász-gyűjtögetők diverzitásáról: nemrég arra gondoltam, meg kéne nézni egy másik szibériai nyelvet is, hogy nem csak az eszkimó nyelvekkel kontárkodjam. Ezért belekukkantottam a felső-kolimai jukagir nyelv alaktanába. Arra számítottam, hogy tipológiája legalább durván hasonló lesz a szibériai eszkimó nyelvekhez, pl. a szirenyikihez. Elvégre mégiscsak feltételezhető valami areális hatás az egyes szibériai nyelvek között, ami tipológiai hasonlósághoz is vezethet. Ezzel együtt, meglepetésemre rengeteg olyan vonást is mutatott a jukagir, ami számomra nagyon egyedinek tűnt. Persze nem a szókincs és a nyelvtan különbözősége lepett meg, hanem az, hogy olyan szempontok szerint is külön ragozási sorokat különböztet meg ez a nyelv, amikkel más nyelvek alaktana egyáltalán nem foglalkozik. Olyen esetekben is rendre teljesen különböző igeragozási sorokat kell alkalmazni, ha egy szót újonnan vezetek be a társalgás fonalába, vagy ha valamit kihangsúlyozok (nemcsak megemlítek) vagy ha valamiről feltételezem, hogy a hallgató már ismeri. Nem is értem teljesen ezeket a kifinomult szempontokat még, és néhány dolgon a kutatók is vitakoznak.

    Fémművesség az őskorban?

    Valóban, egyelőre nem találtam hivatkozást arra, hogy a történelem előtti korokból találtak volna leleteket, amik bizonyítanák, hogy más ekkor is létezett volna fémművesség. Eddig csak annyit találtam, hogy bár a meteoritvas felhasználása valóban régi eredetű, és megfigyelhető volt egyes ,,mai'' vadász-gyyűjtögetőknél is, de a legrégibb eddig ismert lelet mindössze i.e. 4000-ig vezethető vissza. Megintcsak remélem, a robotok révén a jövőben olyan leletanyaghoz is hozzá fogunk férni, amihez ma nem.