224
Vajon,mi az igazság?
  • Slayerboy
    #23
    Az teljesen más.. a víz alatt nem abba halunk bele, hogy sokáig nem veszünk levegőt és megfulladunk :D Hanem a reflex miatt levegőt akarunk venni a vízalatt emiatt víz jut a tüdőnkbe és megpusztulunk :S
  • TheRock18
    #22
    tehát,ha én megyek az autómmal,és lerántom az útról az autót és fának hajtok...akkor az nem direkt volt,nem én csináltam,hanem a sors akarta,hogy én rántsam le...
    de sajnos ezt sosem lehet kideríteni,hogy én akartam-e,vagy a sors
    ha nem rántom le,akkor a sors jutatta eszembe,hogy nem szabad
    vagy a én döntöttem úgy?...
    néha ilyenen is gondolkozok,miközbe elég gyorsan hajtok..."vajon,ha elrántanám a kormányt,és mindenki meghalna benne,akkor én tettem,vagy a sors?"
  • highlander15
    #21
    Abban az esetben az agy végülis a tübőben elraktározott levegőt használja.A hörgők tárolják az oxigént,onnan kerül a vérbe,a vörösvértestek szállítják az agyba.
  • andersh
    #20
    Létezik e sors?

    Ez könnyű.
    Persze h létezik.
    Olyan h véletlen nincs. A véletlen szót olyan eseményekre találta ki az ember, amik előzménye nagyon sok összetevőből áll, és lehetetlen számba venni őket és megvizsgálni, hogy mi lesz a kimenetele.

    Minden történésnek van előzménye, és annak is.
    A jelenleg ismert világ, amiben élünk, csak olyan lehet mint amilyen most, mert a cselekmények sorozata ilyenné tette, és nem véletlenül tette ilyenné, hanem csakis ez az egy lehetséges változata lehet világunknak.

    Nincs döntési képességünk, nem "irányíthatjuk" az életünket. A döntéseink két összetevőből születnek:
    1. genetikailag kódolt tulajdonságok (agresszió, ilyen-olyan intelligencia, stb.)
    2. leélt életünk eddigi tapasztalatai

    Mivel az 1.-t nem tudjuk befolyásolni, és a 2.-at se, mivel az is csak a világ összes többi cselekményének következménye, amivel szintén nem vagyunk hatással így igazából mindig úgy fogunk dönteni ahogy az meg van írva.

    Ha lenne egy ember akit megkérdezel h ő hogyan döntene, mást mondana, de ha olyan az az agya lenne és ugyan azt az életet élte volna le ő is akkor ebből következőleg ő is úgy döntene ahogy mi.

    Viszont a döntés illúziója az megvan, mert el kell gondolkozni rajta, hogy most akkor mi legyen, ami idő, és addig is gondolkozunk, de úgyis arra fogunk jutni, ami meg van írva.

    És ez csak egy példa, az összes többi esemény csak más események következménye, amit ki is lehetne számolni, ha rendelkeznénk akkora kapacitással.

    Pl. egy kocka eldobása se véletelen. Ha idegesek vagyunk tovább rázzuk, nagyobb erővel, és ahogy kiengedjük a kezünkből az is millió dolog következménye, idegek milyen állapotban vannak, van e izomlázunk, stb stb. nagyon apró dolgok.
  • gfreak
    #19
    viszont akkor nem volt agyhalott ;)
  • andersh
    #18
    na akkor:
    1. 17m35s az nem 90min
    2. annak az embernek volt a tüdejében levegő, mert előtte vett egy nagy levegőt, és abból gazdálkodott. halott ember nem lélegzik, és általában az ember halála előtt nem szokott egy nagy levegőt venni, hogy elég legyen neki
  • gfreak
    #17
    az agya viszont kapott oxigént a vérárammal annak a merülőnek is, nem arról van szó hogy a respiráció leállásával az agyad is elszáll, hiszen ha a véráram rendben és géppel lélegeztetnek, az agyad megússza...tehát ha nem veszel levegőt attól az agyad még kap oxigént amit egy korábbi belélegzéskor a szervezetedbe juttattál...
  • TheRock18
    #16
    ha tudsz angolul(sajnos nem tom,hova lett a feliratos videó) akkor írd be youtube-on,hogy 90 minutes in heaven
    a pali könyvet is írt róla,tehát elég ép elméjű maradt,ha beszélni,sőt könyvet írni is tudott
  • TheRock18
    #15
    17perc 35 másodperc a világbajnok szabadtüdős merülő... tehát,amit mondasz az nem igaz
  • highlander15
    #14
    Ez úgy baromság,ahogy van!Maradandó,súlyos agykárosodás nélkül még pár percet is lehetetlen megúszni,nem hogy 90-et!Ha 90 perc alatt nem kap oxigént az agy,akkor kaputt,sőt még 3 perc is halálos lehet nagy eséllyel!
  • miilann04
    #13
    vajon?
  • gfreak
    #12
    egyetértek...ez az "igaz" történet eléggé légbőlkapottnak tűnik...vagy ha tényleg annyi idő után tér vissza, már az csoda ha a nevére emlékszik
  • Fehercsoki
    #11
    Kamu.Egy teljesen normális ember nem tudom felfogni hogy hihet el ilyen szarságokat...
  • Slayerboy
    #10
    Azért 90perc után ritkán "jönnek vissza" emberek.. vagy ha mégis, olyan agykárosodást szenved mint a picsa :)
  • Wolfsnack
    #9
    halleluja! x+1-dik "elmélkedjünk a semmiről" topik
  • gfreak
    #8
    értelmes megközelítés...mondjuk az ha valaki nem hisz egy omnipotens entitásban még nem kötelezően egyenlő azzal hogy az embert tekinti mindennek urának..pusztán semennyire nem foglalkozik nem evilág dolgokkal...ettől még nem lesz egy destruktív tagja egy társadalomnak, és közösségromboló hatása sincs...az ateisták nem nagyon szoktak habzó szájjal, fröcsögve - teszem azt - katolikusokra támadni, pusztán egy tudományos szűrőn át vizsgálják a hitet...

    én elég sokáig nem foglalkoztam a hittel, nem vagyok megkeresztelve, őseim rámhagyták hogy majd felveszek olyan vallást magamnak, amilyet akarok...így egy teljesen elfogulatlanul, tiszta lappal indultam úgymond, és elég sokfajta vallással megismerkedtem...végülis választottam magamnak úgymond "vallást", igazából minden vallásban találtam olyat ami megragadott...

    szóval "hívő"-ként lehet kezelni, bár "vallásom" mint olyan, nincs...nem vagyok keresztény, mohamedán, buddhista, de hitem ettől függetlenükl van...csak nem tartom szükségesnek hogy ezt eklőírások szerint, többedmagammal, rituálék és meghatározott időpontok szerint gyakoroljam

    sajnos többször belefutottam nézeteltérésekbe olyan "fanatikus hívőkkel", akik se érvelni, se magyarázni nem voltak hajlandóak, de egy idő után míg én beszéltem, ők üvöltöttek...
  • nonicks
    #7
    miért lenne lehetetlen?
    amikor a vak ember és érez dolgokat és hall is dolgokat!
  • TheRock18
    #6
    az a helyzet,hogy 30-60-90perccel szívleállás után,már semmilyen álmot nem láthat az emberi elme...
    ettől függetlenül nem tudom,hogy létezik-e,hiszek benne,és vagy bejön,vagy nem...

    azt mondják,hogy ezeket az agy oxigén hiányos állapota idézi elő...ami lehetséges,ha pár percről beszélünk,na de 90perc?
    mellesleg volt rá példa,hogy a születésétől fogva vak ember,letudta írni a kórtermet a dokiktól kezdve mindenig...ami egy vak embernél lehetetlen
  • Unreal1942
    #5
    Nekem az a véleményem, hogy teljesen mind1 van e ilyesmi vagy sem. Majd kiderül.
    Szerintem az emberek szeretik ezzel nyugtatni magukat, hogy nem szűnik meg a lét. Sőt még jobb is lesz valami más formában.
    A halál szerintem egy nagy semmi. Megszűnik minden a gondolat az érzés és porrá leszünk. Nem nagyon hiszek ezekben a misztikumokban. Akik úgymond vissza jöttek a halálból (eszméletlenségből) azok talán egy álmot látnak és azt gondolják, hogy a túlvilágon jártak.
  • TheRock18
    #4
    látom,veled itt gyakran fogok találkozni,mert már ismerős a zöld fejléced :)
    amíg,nem sértesz meg,addig nyugodtan írhatsz :)
  • Vlala #3
    Isten, ördög, ufó, mutáns, tengeri szörny, szcientológia, túlvilág, lélekvándorlás...
    Tökmindegy, melyik létezik és melyik nem. Lehet, hogy mind, lehet, hogy egyik sem.
    Higgy valamiben, és erősödj meg ebben a hitedben. A hit a belső mag, amelyből energiát nyerünk.
    A lényeg az, hogy amíg hiszel egy felsőbbrendű lény létezésében, addig nem esel abba a hibába, hogy önmagadt, mint Embert tekinted a világ urának, mert abból csak tragédiák születhetnek.
  • TheRock18
    #2
    90 perc szívdobbanás nélkül
    2008-01-31 19:36:30, csütörtök

    Don Piper
    Igaz történet:

    Egy hideg januári reggelen a lelkész éppen egy acélhíd felé tartott.
    Erős szél és záporeső csapdosta a szélvédőt. A háromgyermekes édesapa gondolatai a következő vasárnapi prédikációja körül jártak, melynek a témája:" Hiszek a hatalmas Istenben.
    Nem is sejtette, hogy a következő másodpercek döntően más dimenziót adnak majd ennek a prédikációnak. Egy teherautó hirtelen kifarolt a hídon, nekicsapódott a lelkész kis piros autójának, odanyomta a híd korlátjához, azután átgördült a tetején. 11óra 45perc volt.
    Az egyik helyszínre érkezett mentős próbálta kitapintani a lelkész pulzusát. De semmi életjel.
    "valószínűleg azonnal meghalt" - szólt oda a társának. Még néhány tapasztalt mentős kolléga is ellenőrizte az összeroncsolódott kocsiban fekvő lelkész pulzusát, de ők is ugyanazt állapították meg. Ponyvát húztak a kocsi fölké és arra a speciális vágóra vártak, amivel az áldozatot kiszabadíthatják a roncsok közül. Teljes 90 percig feküdt ott, amíg egy másik lelkész odament, és imádkozni kezdett érte...

    SZEMPILLANTÁS ALATT A MENNYBEN
    "Ahogy megtörtént az ütközés, nem egy sötét alagútba kerültem, amiről már sokan beszéltek -
    számol be később Don Piper nem mindennapi útjáról. - Ahogy az utolsó képeket - a hidat és a sűrű esőt- láttam, hirtelen minden képzeletet felülmúló, ragyogó fény vett körül. Csak ennyi volt. Következő éber pillanatomban már a mennyben álltam. Öröm áradt szét bennem, ahogy körbenéztem."
    Az örökkévalóságba nyert bepillantás örökre beleégett a lelkész emlékezetébe. Arra emlékszik, barátok és rokonok csoportja fogadta. "Néhányan átöleltek, vagy megpuszilták az arcomat, kezet fogtak velem. Még soha nem éreztem, hogy mások ennyire szeretnek engem. Teljesen mindegy volt, hogy ki, hogyan került ide. Csak a megérkezés öröme számított, és ez az öröm fölöslegessé tett minden egyéb kérdést. Az időnek sem volt már semmi jelentősége. Meleg, ragyogó fény vett körül. Ahogy széjjelnéztem, alig tudtam befogadni a gyönyörű élő színeket. Minden árnyalat, minden tónus szebb és elevenebb volt, mint amit valaha láttam.
    Minden rossz emlék is elhalványult, már nem foglalkoztatott, hogy mit hagytam magam mögött. Nem szomorított el, hogy a családomtól és az anyagi javaimtól meg kellett válnom.
    Egyszerűen mintha Isten minden negatívumot, minden gondot kitörölt volna a tudatomból.
    A körülöttem lévő emberek olyan tökéletesnek látszottak, nevetésük átragadt rám is.
    Éreztem, hogy szeretnek, hogy jobban szeretnek, mint amit valaha is átéltem(...) Amikor rám néztek, tudtam, mit ért a Biblia tökéletes szeretet alatt.
    Otthon éreztem magam, ott voltam, ahová mindig is tartoztam. Ez volt az a hely, ahol élni akartam, sokkal jobban, mint bárhol máshol a földön. Megállt az idő, én egyszerűen csak ott voltam a mennyben. Megszűnt számomra minden szorongás, minden félelem. Semmi nem hiányzott, tökéletesnek éreztem az egészet. Mennyei zenét hallottam, és éreztem Isten jelenlétét. De nem láttam Jézust színről- színre. Nem láttam fényalakot(...), csak néztem a kapun befelé, és arra vágytam, hogy lássam, mi várna ott rám."
    Vajon miért nem látta Istent? "Csak úgy tudom megmagyarázni, hogy ha valóban megláttam volna Istent, akkor soha nem akartam volna visszajönni - mondja Don Piper. - Arra gondolok, ha egyszer meglátjuk Istent, akkor soha többé nem akarunk visszatérni a Földre, mert hozzá képest minden üres és értelmetlen.

    ÚJRA A FÖLDÖN

    Mialatt a balesetet szenvedett lelkész a menny kapuja előtt állt, rendőrök és tűzoltók próbálták letakarítani a hídról a balesetben szétszóródott roncsdarabokat. Rövid idő alatt hatalmas dugó keletkezett.
    13 óra 15 perckor egy másik mentőscsapat még egyszer megvizsgálta Don Piper pulzusát. Semmi. A holttestet látva nem is számítottak másra. Mindent elborított a vér és az üvegszilánkok. A halott szemén, fülén és száján is erős vérzés nyomai látszottak. Lábai beszorultak az armatúrába, a kormány a mellkasát odapréselte az ülés támlájához. -" Elvérzett"- jegyezte meg az egyik mentős.
    A hosszú dugóban várakozók között ott állt egy másik lelkész - Rick Onerecker és felesége is. Egyszer csak úgy gondolták, előre mennek a baleset helyszínére. -"Lelkész vagyok, segíthetek, esetleg imádkozhatok valakiért?" A rendőr megrázta a fejét. A piros autós férfi halott.
    "Ekkor Isten szólt hozzám." -mesélte később Onerecker lelkész. - Imádkozz a piros autóban lévő férfiért!" Ez a gondolat sokkolta a konzervatív keresztény embert. Halottakért imádkozni, ez teljesen ellentétes a teológiai felfogásával. Mégis erősen érezte,hogy imádkoznia kell azért az emberért. "-Szeretnék imádkozni a piros autóban ülő férfiért" - mondta végül a rendőrnek. -"Már mondtam, az a férfi halott!" - válaszolt a rendőr.
    "-Tudom, hogy furcsán hangzik, de mégis szeretnék imádkozni érte."
    A rendőr hosszan nézett rá, végül ezt mondta: -"Ha ezt akarja, hát tegye, de figyelmeztetem, iszonyú látvány."
    Odament a lelkész, biztonság kedvéért megtapintotta a nyaki ütőeret, de semmit nem érzett. Majd rátette a kezét Don jobb válára és imádkozni kezdett. Nem ismerte ezt a férfit, csak azt tudta, Isten azt akarja, hogy imádkozzon érte. Teljes szívvel imádkozott, még a könnyei is eleredtek.Az volt az érzése, hogy elsősorban a belső sérülésekért kell imádkoznia és gyógyulász kérnie, aztán azt is, hogy a férfi megszabaduljon az agykárosodástól, belső vérzésektől és szervi károsodásoktól.

    A HALOTT ÉNEKELNI KEZD

    Kívülről szemlélve a helyzet elképesztően hatott. Rick is furcsán érezte magát. Tudta, hogy a férfi halott, mégis imádkozik érte, nem is akárhogy, talán életében most a legbuzgóbban.
    Már egy ideje imádkozott és énekelt, aztán egy újabb énekbe kezdett: "Ó, mily hű barátunk Jézus..." És ekkor hihetetlen dolog történt. A halott ember hallkan bekapcsolódott az éneklésbe. Ricknek elakadt a lélegzete. Azonnal a legközelebb lévő mentőshöz rohant:-"A férfi él, nem halt meg, él!" De ki hiszi ezt el neki? Mindenki úgy nézett rá, mintha meghibbant volna. "Tényleg? - kérdezte az egyik mentős.- Nézze, mi tapasztalt mentősök vagyunk, pontosan tutdjuk mikor halott valaki. És az az ember annyira halott, hogy halottabb már nem is lehetne.
    Rick az egyik mentőautó sofőrjéhez rohant. "-Kérem, nézze meg azt a férfit! Él!"- a sofőr úgy nézett rá, mintha nem lenne normális. "Figyeljen, mi nem az első alkalommal csináljuk ezt végig. Ez az ember..."
    "Maga figyeljen ide! - szakította félbe őt Rick. -Lefekszem ide az autója elé. Ha nem megy oda a piros autóhoz, akkor át kell gázolnia rajtam! De kérem, jöjjön oda velem! Csak még egyszer tapintsa meg a férfi pulzusát!"
    A mentős végül engedett, odamentek Donhoz, megtapintotta a pulzusát - és lüktetett! Hirtelen mindenki akcióba lendült. Végre megérkezett a speciális vágó, hogy a férfit ki tudják szabadítani a roncsból.
    Don alig érzett valamit. "A testem sokkos állapotban volt. Nem éreztem fájdalmat, akkor még nem. A fájdalom később jelentkezett. Nem tudtam mozdítani a fejemet. Az emberek nagyon hallkan beszéltek körülöttem. Arra gondoltam, valami iszonyú dolog történhetett és azt hiszem, velem."
    Don nem tudja megmagyarázni, miért nem maradhatott a mennyben, de a bizonyossaág, hogy egy napon újra odamehet, békével tölti el.
    Az orvosok nem nagyon reménykedtek felépülésében, de mégis életben maradt. Sokszor meg kellett operálni és számtalan kezelést kellett kibírnia. A mai napig testi fájdalmak között él, mégis sok embernek nyújt bátorítást történetével: betegeknek, haldoklóknak és gyászolóknak. Az üzenete így hangzik: a keresztény embereknek nem kell félniük a haláltól - a menny egy csodálatos hely.

    Don Piper lelkész csak most írta le részletesen az 1989-ben Texasban átélt balesetnek és következményeinek a történetét. Rick Onerecker lelkész azóta végleg a mennybe költözött.
    Forrás:Lydia keresztény magazin 30.sz.


  • TheRock18
    #1
    Vajon,mi az igazság?
    Tegnap este sok minden eszembe jutott,hogy mi létezhet és mi nem
    mire hitték,hogy nincs,amíg nem tudták bebizonyítani
    rengeteg dolog van,ami létezett,de nem hittek benne
    Én,mint hithű ember,nem kéne,hogy ilyen kérdéseket tegyek fel,de felteszem,mert kíváncsi vagyok a többiek véleményére.
    Vajon van Isten,Ördög? Természetesen,ha az egyik van,akkor a másiknak is lennie kell.
    Miért van az,hogy ha látunk valakit szenvedni,akkor sajnáljuk?Honnan jön ezaz érzés?Ki kódolta belénk,hogy ezt sajnálnunk kell,nem pedig örülni ennek.
    Létezik a sors?
    Isten,ugye nem látható.De ettől függetlenül létezhet.
    Vannak dolgok,amiket az emberi elme képtelen felfogni.
    pl. Isten,Ördög,végtelen,halhatatlanság
    Mint tudjuk a végtelen létezik,de képtelenek vagyunk felfogni,mi is az.
    Feketelyukak is léteznek,amelyek olyan erőt birtokolnak,hogy képesek bolygókat megnyújtani,mi közben a vonzák magukba a Földnél sokkal nagyobb bolygót is.
    Egy fekete lyukban,nincs tér és idő.Nos mi ezt nem tudjuk elképzelni.
    Most,hogy újra felcsaptam a Bibiliát,és beleolvastam,sehol nem írják,hogy aki meghal,az a mennyországba kerülne,vagy a pokolba.
    Azt írták,hogy majd feltámad.Ez annyiba jó,hogy egy halottnak,1 perc és 1000év is ugyanannyi idő.
    De,hogy is támadhatna fel bárki is,aki az enyészeté lett?
    Erre is választ ad a Bibilia,hogy Isten minden általa alkotott emberre,állatra,pontosan emlékszik.
    Mi van azokkal a beszámolókkal,ahol a fickó/nő klinikai halálból tér vissza?Ők mind beszámoltak valamirőla,amely mindenkinél egy kicsit másabb.
    Youtube-on van fent egy videó,ami arról szól,hogy a csávó 90percig halott volt,és,hogy ő addig hol járt.