Űrlift helyett felfújható torony
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#87
"A geostacionárius pálya magassága 35 786 km "
Gondold át mégegyszer!
Mekkora tömeget, mekkora tömegû kötéllel, milyen magasra, milyen magasból...
Gondold át mégegyszer!
Mekkora tömeget, mekkora tömegû kötéllel, milyen magasra, milyen magasból...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#85
azon gondolkoztatok mar hogy miert repul az okornyal a levegoben?
mert a hosszu fonálon felhajtóerõ keletkezik spirális formában.
az egy 10 centis darabka... mi lenne ezzel 20km-en?
nem is ertem hogyan kerulhetett ide a cikk. sg-n megjelentek a blikk tudositok? :C
mert a hosszu fonálon felhajtóerõ keletkezik spirális formában.
az egy 10 centis darabka... mi lenne ezzel 20km-en?
nem is ertem hogyan kerulhetett ide a cikk. sg-n megjelentek a blikk tudositok? :C
u dont have to listen anybody else but me
#84
"Függõleges "ûrliftet" lehetelen építeni, mert ahhoz szilárd váz kell. A szilárd váz esetében pedig nem csak az építmény tömegével kell számolni, hanem fellépõ oldalerõk az erõkar nagysága miatt hihetetlenül megnõnek."
Az ûrliftnél szó sincs szilárd vázról, nem is kell. Egy geostacionárius pályánál magasabban lévõ tömeg felfelé húzó ereje feszítené meg a kábelt.
Az ûrliftnél szó sincs szilárd vázról, nem is kell. Egy geostacionárius pályánál magasabban lévõ tömeg felfelé húzó ereje feszítené meg a kábelt.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#83
ki mondta, hogy úgy kell kinéznie mint a white knightnak? SOKKAL nagyobbnak kéne lennie, ez tény. de mondjuk egy an225 milyen magasra megy? 11ezer méter? megpakolva annyi sem?
magaslégköri üzemhez kéne tervezni, plusz arra, hogy le tudjon szállni.
magaslégköri üzemhez kéne tervezni, plusz arra, hogy le tudjon szállni.
\"The voices are back... Excellent.\"
#82
A felszin közelében a levegõ sûrûsége 1,2 Kg/m2.
A hidrogéné: 0,04 Kg/m2
A lufi anyagának tömegét nem tudjuk, mert ez függ a mérettõl, anyagtól, felépítéstõl.
De számoljunk az egyszerûség kedvéért 1 kg tömeg megemléséhez 1m2-es lufit.
A légkör sûrûsége 20Km-en kb: 0,0012Kg/m2. Oda 1000 m2-es lufi kell 1kg megemeléséhez.
Lehet egyébként, hogy nem pontos a számítás, mert nem jól emlékszem az adatokra, de nagyságrendileg hasonló.
Akik ûrhajót akarnak ilyen módon felvinni azok számolják már ki, mekkora lufi kell hozzá!
A hidrogéné: 0,04 Kg/m2
A lufi anyagának tömegét nem tudjuk, mert ez függ a mérettõl, anyagtól, felépítéstõl.
De számoljunk az egyszerûség kedvéért 1 kg tömeg megemléséhez 1m2-es lufit.
A légkör sûrûsége 20Km-en kb: 0,0012Kg/m2. Oda 1000 m2-es lufi kell 1kg megemeléséhez.
Lehet egyébként, hogy nem pontos a számítás, mert nem jól emlékszem az adatokra, de nagyságrendileg hasonló.
Akik ûrhajót akarnak ilyen módon felvinni azok számolják már ki, mekkora lufi kell hozzá!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#81
Az ötlet jó, csak nem függõlegesen kéne felállítani, hanem vízszintesen. A belsejében meg kiépíteni egy mágneses gyorsítót, amivel fel lehet gyorsítani egy testet. Ha elég magasan van, akkor kissebb a légellenállás, és hatékonyabban lehet hasznosítani egy "ágyú" energiáját. Így talán tényleg megspórolható egy elsõ fokozat.
#80
Ezt úgy értsd, hogy az egész építményt x méter magas elemekbõl szerelnék össze, a függõleges csövek csak bizonyos oldalirányú merevséget biztosítanak (az ezt meghaladó oldalirányú erõket aktívan kompenzálnák). Ezek az x méter magas elemek önálló "léggömbökként" mûködnének, ezért minden egyes elemre külön-külön hat a felhajtóerõ. Én legalábbis így értettem a leírást.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#79
ÉS mekkora annak a két jármûnek a teherbírása? Kb. egy tucat utas. Játékszer ahhoz képest ami kéne. Nagyobb realitása van egy An-225-rõl vagy C-5-rõl kidobott rakétának. A C-5-ös teszt az már meg is volt ICBM-mel vagy 25 éve..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#78
és a harmadik fokozat? és a rengeteg darabka, amik leválnak? a harmadik fokozat általában kimegy az ûrbe és ott is marad, esetleg késõbb leesik, az elsõ fokozat elmerül a tengerben. az ariane-knál csak a két darab elsõ fokozat 280 tonna feltöltve. ezt is meg kell emelnie..
pl a saturn5 elsõ fokozata 2.3 millió kg volt és csak 68 kilométerre vitte fel a többi részt. a scramjet 75 kilométer magasságig használható, jóval nagyobb sebességet lehetne vele elérni. kvp is említette, hogy rakétának is használható, csak kell valami külön oxidáló is amit égethet, így megspórolhatnák vele a második és harmadik fokozatot is.
láttál már te kétfedelû repülõgépet? 1 világháború? ha nem is kettõ WK lenne, de nagyobb szárnyfelületre lenne szükség egy akkora tömeg felviteléhez. ezt már oldják meg a mérnökök. mellesleg meg ehhez jó lenne a szén nanocsõ meg egyebek, mert amennyi ebbe kéne, hogy a szárny kibírja a terhelést, azt pár éven belül elõ tudnánk állítani. egy ûrfelvonóhoz való mennyiséget nem hiszem..
pl a saturn5 elsõ fokozata 2.3 millió kg volt és csak 68 kilométerre vitte fel a többi részt. a scramjet 75 kilométer magasságig használható, jóval nagyobb sebességet lehetne vele elérni. kvp is említette, hogy rakétának is használható, csak kell valami külön oxidáló is amit égethet, így megspórolhatnák vele a második és harmadik fokozatot is.
láttál már te kétfedelû repülõgépet? 1 világháború? ha nem is kettõ WK lenne, de nagyobb szárnyfelületre lenne szükség egy akkora tömeg felviteléhez. ezt már oldják meg a mérnökök. mellesleg meg ehhez jó lenne a szén nanocsõ meg egyebek, mert amennyi ebbe kéne, hogy a szárny kibírja a terhelést, azt pár éven belül elõ tudnánk állítani. egy ûrfelvonóhoz való mennyiséget nem hiszem..
\"The voices are back... Excellent.\"
#77
Az igaz, hogy a földkörüli pályán a sebesség növelése emelkedést jelent.
De pont ezért nem elég felvinni egy torony tetejére valamit, sebességet is biztosítani kell, egyébként egyszerüen leesik. Egy hajtómûvet elindinítani egy ilyen alkotmány közelében, egyet jelent annak elfújásával. Fõleg ha lufi a dolog, mert számold ki mekkora, milyen tömegû lufi kell akár 1 tonnás ûrhajó felviteléhez! Az egész egy hatalmas vitorla is lenne, tekintve a nagy felületet.
De pont ezért nem elég felvinni egy torony tetejére valamit, sebességet is biztosítani kell, egyébként egyszerüen leesik. Egy hajtómûvet elindinítani egy ilyen alkotmány közelében, egyet jelent annak elfújásával. Fõleg ha lufi a dolog, mert számold ki mekkora, milyen tömegû lufi kell akár 1 tonnás ûrhajó felviteléhez! Az egész egy hatalmas vitorla is lenne, tekintve a nagy felületet.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#76
Még azt sem.
Mert a 20Km magasba jutáshoz minimum annyi energia kell mint 2000m/s sebesség eléréséhez. ez ugye 2Km/s az elsõ kozmikus sebesség pedig 7,2Km/s. A fenti sebességet 1G gyorsulással lehet elérni 200s alatt. Az ûrhajósokat Kb 6G éri.
Tehát 6G-1G-1G = 4G. Tehát, ha nem is pontos amit írtam, de látszik, az elsõ fokozat kb.: kétszer annyi energiát fordit a gyorsításra, mint az emelkedésre.
Mert a 20Km magasba jutáshoz minimum annyi energia kell mint 2000m/s sebesség eléréséhez. ez ugye 2Km/s az elsõ kozmikus sebesség pedig 7,2Km/s. A fenti sebességet 1G gyorsulással lehet elérni 200s alatt. Az ûrhajósokat Kb 6G éri.
Tehát 6G-1G-1G = 4G. Tehát, ha nem is pontos amit írtam, de látszik, az elsõ fokozat kb.: kétszer annyi energiát fordit a gyorsításra, mint az emelkedésre.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#75
Mihez képest?
A WTC egy hatalmas város közepén volt, nem volt nehéz a közelébe jutni.
Egy ûrlift meg a nagy semmi közepén lenne, körbevéve minden finomsággal. <#nyes>
A WTC egy hatalmas város közepén volt, nem volt nehéz a közelébe jutni.
Egy ûrlift meg a nagy semmi közepén lenne, körbevéve minden finomsággal. <#nyes>
#74
Az elsõ fokozatot megspórolod ez tény, ez az értelme ennek a megoldásnak, de hogy kevesebb szemetet juttatnánk fel? Mitõl lenne kevesebb? Amit megspóroltlsz a hordozó repülõgéppel, az földröl történõ rakétás indításnál se jut ki föld körüli pályára.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#73
"én egy sima rakétát raknék két white knight közé"
Ez kb. itt áttment sci-fi-be. Kíváncsi lennék rá, hogy vízionálod ezt a két white knight közé dolgot?
Ez kb. itt áttment sci-fi-be. Kíváncsi lennék rá, hogy vízionálod ezt a két white knight közé dolgot?
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#72
már csak azért is ez tûnik a leg épeszûbb ötletnek, mert a spaceship one már bizonyított.
én egy sima rakétát raknék két white knight közé. lecsatlakoznak mondjuk 18-19 km magasan, a rakéta elkezdi nyomni magát lapos szögben a föld felé (gyorsít), begyújt egy lejjebb már említett scramjetet és és a világûr felé veszi az irányt. ez három okból lenne jobb, mint a lufitorony:
- egy hogy nem nulla lenne a sebessége a földfelszínhez képest induláskor.
- ebbõl kifolyólag nem kéne a leg energia és üzemanyag igényesebb elsõ fokozat. (kisebb súly, nagyobb hasznos teher, kisebbet szól ha berobban, nem az egész semmisül meg ha berobban. olcsóbb utankénti fajlagos költség, a kevesebb fokozat miatt, maga az ûrhajó is egyszerûbb lenne, olcsóbb lenne, plusz kevesebb szemetet lõnénk fel repülésenként)
- bárhol telepíthetõ lenne a világon, csak egy 4 kilométeres leszállópálya kéne.
én egy sima rakétát raknék két white knight közé. lecsatlakoznak mondjuk 18-19 km magasan, a rakéta elkezdi nyomni magát lapos szögben a föld felé (gyorsít), begyújt egy lejjebb már említett scramjetet és és a világûr felé veszi az irányt. ez három okból lenne jobb, mint a lufitorony:
- egy hogy nem nulla lenne a sebessége a földfelszínhez képest induláskor.
- ebbõl kifolyólag nem kéne a leg energia és üzemanyag igényesebb elsõ fokozat. (kisebb súly, nagyobb hasznos teher, kisebbet szól ha berobban, nem az egész semmisül meg ha berobban. olcsóbb utankénti fajlagos költség, a kevesebb fokozat miatt, maga az ûrhajó is egyszerûbb lenne, olcsóbb lenne, plusz kevesebb szemetet lõnénk fel repülésenként)
- bárhol telepíthetõ lenne a világon, csak egy 4 kilométeres leszállópálya kéne.
\"The voices are back... Excellent.\"
#71
Én nem értek hozzá, nem akarom fikázni a dolgot... Elmebeteg dolog viszont akkor is 😄
Én azokat pártolom, akik az ûrhajókat valami másik repülõ jármûrõl akarnák indítani, mert az sokkal értelmesebb ötlet, és olcsóbb, kivitelezhetõbb.
Én azokat pártolom, akik az ûrhajókat valami másik repülõ jármûrõl akarnák indítani, mert az sokkal értelmesebb ötlet, és olcsóbb, kivitelezhetõbb.
#70
Mármint kiszerint és milyen szempontból? A '70-es évek eleji technolóigai szint gyermeke volt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#69
Hogy világos legyen:
Ahhoz hogy földkörüli pályára állítsunk valamit, van egy minimális energia mennyiség, aminél az csak több energiával lehetséges. Ez pedig a tárgy helyzeti energiájának növekedése + mozgási energiájának növekedése.
Ahhoz hogy földkörüli pályára állítsunk valamit, van egy minimális energia mennyiség, aminél az csak több energiával lehetséges. Ez pedig a tárgy helyzeti energiájának növekedése + mozgási energiájának növekedése.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#68
Viszont ha szépen megkérsz elkaplak 😄
#67
Hát nem tudom, hogy mennyi összeget toltak a rakétajtómû fejlesztésekbe õszintén szólva, de inkább a megbízhatósán növelésre mentek rá, mert ma már nem csak a fegyveres erõk cuccait küldik fel és az nem lenne állapot, hogy a megrendelõk holdjai nem kerülnének fel a helyükre a folyamatos kurdarc miatt. Kéne valami adat arról, hogy a relatív teljeítménye a rakétáknak az idõ elõrehaladtával hogyan javult. Tehát adott saját tömeg mellett mekkora a hasznos teher és milyen magasra viheti fel. Az aboszlút számok nem elegendõek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#66
Ha összedõl legalább megtudnád, hogy milyen a szabadesés, kb. 15 km-en át.
Hidd el, kb. az utsó 100 m lesz a szar 😄
Hidd el, kb. az utsó 100 m lesz a szar 😄
#65
A MANPAD elég érdekes lenne, mert nem tudom, hogy mire lockolna rá a fej. Ha süt a Nap akkor az egész felmelegszik, de felhõs idõben a felülete a környezõ levegõvel aznos.
A megjegyzésed meg minden építményre igaz. Ma itthon 0 erõfeszítésbe kerülne felrobbantani egy nagy vasúti hidat is, ha van elég robbanóanyagod. Egyszerûen nem õrzik õket. Nem tduom, hogy mulyen szélességi körön lenne egy ilyen szerkezet optimális, de ha Cape Canaveral-t jól el tudják szeparálni a környezettõl akkor ezt is körbe lehet keríteni kellõen. Az STS rendszerre sem lõtt még rá senki, pedig elég nagy célpont.
A megjegyzésed meg minden építményre igaz. Ma itthon 0 erõfeszítésbe kerülne felrobbantani egy nagy vasúti hidat is, ha van elég robbanóanyagod. Egyszerûen nem õrzik õket. Nem tduom, hogy mulyen szélességi körön lenne egy ilyen szerkezet optimális, de ha Cape Canaveral-t jól el tudják szeparálni a környezettõl akkor ezt is körbe lehet keríteni kellõen. Az STS rendszerre sem lõtt még rá senki, pedig elég nagy célpont.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#64
"bármi izé aminek jelentõs tömege van és el bír mozdulni adott magasságon "
"Azoknak a tömege jóval nagyobb (acél+beton vs lufi+hélium), "
ellentmondás.
"Az ûrhajó iszonyat mennyiségû energiát haszál fel arra, hogy lóf.sznyi mennyiségû anyagot (kb teljes tömeg 1%-a)"
Lufival mekkora terhet lehet felvinni?
És a probléma nem felvinni, hanem hogy ott is maradjon.
Kapise?
"Azoknak a tömege jóval nagyobb (acél+beton vs lufi+hélium), "
ellentmondás.
"Az ûrhajó iszonyat mennyiségû energiát haszál fel arra, hogy lóf.sznyi mennyiségû anyagot (kb teljes tömeg 1%-a)"
Lufival mekkora terhet lehet felvinni?
És a probléma nem felvinni, hanem hogy ott is maradjon.
Kapise?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#63
Komolytalan, komolytalan...<#nevetes1>
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#62
A WTC is egy szuperbiztos építmény volt.
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Gondolod mezei terroristát 100km-es körzetébe engednék, ha mondjuk ez lenne az egyetlen a földön. Gondolod nem volna körülötte kb 100 km halálzóna, aknákkal, automata mozgásérzékelõs géppuskákkal, stb? Gondolod hogy ugyanez nem vonatkozna a levegõre is, szintén automata, nem kérdezek, lelõlek a picsába akárki is vagy rakétarendszerrel?
#60
de a pincebol ha eloveszik a gyuruket akkor mar nem kellene lit 😄
#59
egy fekete lyukkal meg meg lenne oldva az energia is <#crazya>
#58
A 200 km magasan lévõt miért fújná el a hajtómû? Oda már nem kell akkora craft induláshoz. Nézd meg mûholdak pályastabilizáló hajtómûve mekkora teljesítményû.
#57
hmm szerintem a csillagkapu anyaga nagyon is jo lenne ehez az epimenyhez<#email> vagy esetleg egy kis naqvada szalas kotel
#56
Aktív stabilizátor pl a giroszkóp is, vagy bármi izé aminek jelentõs tömege van és el bír mozdulni adott magasságon adott irányban. Az ámítógépek meg kiszámolják merre kell mozogni, oszt jónapot. Jelenleg fél km magas toronyházakat csinálnak, amik frankón kibírnak földrengést, tájfunt, mindent. Azokat is ilyen módon stabilizálják. Azoknak a tömege jóval nagyobb (acél+beton vs lufi+hélium), szóval ez a 15 km nagyjából sima ügynek tûnik 150 méterenkénti stabilizátorokkal.
Az ûrhajó iszonyat mennyiségû energiát haszál fel arra, hogy lóf.sznyi mennyiségû anyagot (kb teljes tömeg 1%-a) juttasson az ûrbe. A gond az, hogy az anyagok jelenlegi energiasûrûsége túl kicsi, ezért az ûrhajó az össz energia nagyon-nagy részét arra pazarolja, hogy magát a hajtóanyagot magával vigye. Ez olyan, mintha egy autóba 40000 liter benzint kéne ahhoz tankolni, hogy eljussunk Miskolcról Budapestre 5 személlyel. Ez nevetséges hatékonyság. Hogy értsd: a fatüzelésû ûrhajó nem bírna felszállni, mert túl nehéz a fa, és a súlyához képest kevés energiát termel. Jelenleg olyan hajtóanyagokat csinálunk, amivel éppen fel bír szállni, de ez csak egy hajszálon múlik, 1-2%-on. Amúgy az ûrben már simán jó volna a fatüzelésû ûrhajó is, mert gravitáció úgysincs, bármi kis energiát ki tud préselni magából, el tud indulni, és tud folyamatosan gyorsulni. Szóval a rakétahajtómû egy vicc, amíg nem találnak ki valamit, amibõl vödörnyi elég ahhoz, hogy 100 tonnát 200 km-re felvigyen.
Mivel kb ekkor lenne ugyanott a hatékonysága, mint az ûrliftnek lehetne, ha megtalálnák a megfelelõ anyagokat, és tudnák stabilizálni. Szóval a tudósok elõtt jelenleg 2 út áll:
1. Csinálnak szuper hajtóanyagot, ami milliószor hatékonyabb azoknál, amivel jelenleg az ûrhajót hajtjuk. Ja, meg mondjuk mellékhatásként ne kúrja szét a fél földet indításkor, tehát pl antianyag, atom, fúziós nem kéne. Úgy néz ki ez esélytelen.
2. Csinálnak egy ûrliftet, és utána felhúzzák az árút minimális, földön elõállított energiával. Jelenleg ez is esélytelen, de míg az 1. pontban egy olyan területrõl beszélünk, amibe már csilliárd dollárokat toltak bele, és nem fejlõdik tovább, 20 év alatt nem javul 1%-ot a hatékonysága, addig a 2. terület jóformán szûz.
Szerintem az ûrlift közelebb áll a megvalósításhoz, mint az az ûrhajó, amivel már lehet értelmesebb dolgokat csinálni, mint amit most tudnak (1-2 mûhold pályára állítása, és annyi).
Az ûrhajó iszonyat mennyiségû energiát haszál fel arra, hogy lóf.sznyi mennyiségû anyagot (kb teljes tömeg 1%-a) juttasson az ûrbe. A gond az, hogy az anyagok jelenlegi energiasûrûsége túl kicsi, ezért az ûrhajó az össz energia nagyon-nagy részét arra pazarolja, hogy magát a hajtóanyagot magával vigye. Ez olyan, mintha egy autóba 40000 liter benzint kéne ahhoz tankolni, hogy eljussunk Miskolcról Budapestre 5 személlyel. Ez nevetséges hatékonyság. Hogy értsd: a fatüzelésû ûrhajó nem bírna felszállni, mert túl nehéz a fa, és a súlyához képest kevés energiát termel. Jelenleg olyan hajtóanyagokat csinálunk, amivel éppen fel bír szállni, de ez csak egy hajszálon múlik, 1-2%-on. Amúgy az ûrben már simán jó volna a fatüzelésû ûrhajó is, mert gravitáció úgysincs, bármi kis energiát ki tud préselni magából, el tud indulni, és tud folyamatosan gyorsulni. Szóval a rakétahajtómû egy vicc, amíg nem találnak ki valamit, amibõl vödörnyi elég ahhoz, hogy 100 tonnát 200 km-re felvigyen.
Mivel kb ekkor lenne ugyanott a hatékonysága, mint az ûrliftnek lehetne, ha megtalálnák a megfelelõ anyagokat, és tudnák stabilizálni. Szóval a tudósok elõtt jelenleg 2 út áll:
1. Csinálnak szuper hajtóanyagot, ami milliószor hatékonyabb azoknál, amivel jelenleg az ûrhajót hajtjuk. Ja, meg mondjuk mellékhatásként ne kúrja szét a fél földet indításkor, tehát pl antianyag, atom, fúziós nem kéne. Úgy néz ki ez esélytelen.
2. Csinálnak egy ûrliftet, és utána felhúzzák az árút minimális, földön elõállított energiával. Jelenleg ez is esélytelen, de míg az 1. pontban egy olyan területrõl beszélünk, amibe már csilliárd dollárokat toltak bele, és nem fejlõdik tovább, 20 év alatt nem javul 1%-ot a hatékonysága, addig a 2. terület jóformán szûz.
Szerintem az ûrlift közelebb áll a megvalósításhoz, mint az az ûrhajó, amivel már lehet értelmesebb dolgokat csinálni, mint amit most tudnak (1-2 mûhold pályára állítása, és annyi).
#55
Már megint egy hülyeség. Unatkozó tudósok.
Egy ilyen építményt egy mezei terrorista secperc alatt lerombol. Még vállról indítható rakéta (MANPAD) sem kellene hozzá, egy RPG-vel (páncélököl) is le lehetne rogyasztani az egészet.
Egy ilyen építményt egy mezei terrorista secperc alatt lerombol. Még vállról indítható rakéta (MANPAD) sem kellene hozzá, egy RPG-vel (páncélököl) is le lehetne rogyasztani az egészet.
Kara kánként folytatom tanításom.
#54
Üssetek meg, de én összeszarnám magam, ha nekem kéne elsõként "felmennem" ennek az elmebeteg 15km magas építménynek a tetejére! 😄
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#53
És mekkora hasznos teherrel? Mert a repcsik is olyanok, hogy X teherrel Y méterig tudnak felmenni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52
Függõleges "ûrliftet" lehetelen építeni, mert ahhoz szilárd váz kell. A szilárd váz esetében pedig nem csak az építmény tömegével kell számolni, hanem fellépõ oldalerõk az erõkar nagysága miatt hihetetlenül megnõnek.
20 000m magasan ható 1N 1m magasan 20 000N jelent! Ha pedig hajlékony a dolog akkor van egy olyan hossz és oldalirányú erõ páros ami felett az oldalirányú elmozdulás gyorsabban nõ mint a magasság. Ez azt jelentheti például, hogy egy 20 000m hosszú építmény csak mondjuk 2000m magas lesz, és ha növeljük a hosszt akkor alig emelkedik a magasság.
Ha úgy képzeljük el a dolgot, mint egymásfölé kötött léggömböket, akkor ahhoz, hogy a legfelsõ ugyan akkora tömeget emeljen, mint az alsó, annak annyiszorosa kell legyegyen a kiterjedése ahányszor ritkább a levegõ fent.
Lehet számolni.
20 000m magasan ható 1N 1m magasan 20 000N jelent! Ha pedig hajlékony a dolog akkor van egy olyan hossz és oldalirányú erõ páros ami felett az oldalirányú elmozdulás gyorsabban nõ mint a magasság. Ez azt jelentheti például, hogy egy 20 000m hosszú építmény csak mondjuk 2000m magas lesz, és ha növeljük a hosszt akkor alig emelkedik a magasság.
Ha úgy képzeljük el a dolgot, mint egymásfölé kötött léggömböket, akkor ahhoz, hogy a legfelsõ ugyan akkora tömeget emeljen, mint az alsó, annak annyiszorosa kell legyegyen a kiterjedése ahányszor ritkább a levegõ fent.
Lehet számolni.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#51
Ez nem léghajó, csak egy gázballon,léggömb ahogy tetszik. A léghajó az irányítható.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#50
Annak aki nem veszi észre: Ez egy bulvár hír, nem tudományos.
1: "Az egész ûrfelvonó törekvés lényege, hogy a költséges és környezetbarátnak nem igazán mondható rakétatechnika nélkül juttassanak el szállítmányokat alacsony földkörüli pályára"
Ez nem alkalmas erre
2: "de akár ûrhajók kilövését sem tartják kivitelezhetetlennek.
"Erre sem alkalmas, egy ûrhajót nem birna el, és a hajtómû elfújná.
3: "itt azonban még nem kell megküzdeniük a súlytalansággal" No koment
Ennek meglátásra nem kell egyetemet végezni.
1: "Az egész ûrfelvonó törekvés lényege, hogy a költséges és környezetbarátnak nem igazán mondható rakétatechnika nélkül juttassanak el szállítmányokat alacsony földkörüli pályára"
Ez nem alkalmas erre
2: "de akár ûrhajók kilövését sem tartják kivitelezhetetlennek.
"Erre sem alkalmas, egy ûrhajót nem birna el, és a hajtómû elfújná.
3: "itt azonban még nem kell megküzdeniük a súlytalansággal" No koment
Ennek meglátásra nem kell egyetemet végezni.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#49
"Ha csinálunk egy normál léghajót, az túl magasra nem tud emelkedni, mert rohamosan csökken a levegõ sûrûsége. Ha viszont akkorát csinálunk, hogy 20 km-en legyen jó, az meg nem tud leszállni a földre"
http://en.wikipedia.org/wiki/Project_Excelsior
Nem tudom, miert nem nez mindenki legalabb egy kicsit utanna mielott mond valamit. Ha 1960-ban tudtak olyan leghajot kesziteni, ami felment 30 kilometer magasra, akkor most miert ne tudnank. Es mindez egy viszonylag olcso es regi technologiaval. Egyebkent a project excelsior soran kerult sor az idaig legnagyobb magassagbol vegrehajtott ejtoernyos ugrasra. (a ballon kosaranak a peremere az volt irva, hogy 'ez a vilag legmagassabb lepcsofoka')
ps: A toronnyal az a gond, hogy hiaba birja minden elem megtartani a sajat sulyat, ilyen nagy magassagkulonbseg eseten a magaslegkori szelek ereje a torony teljes hosszaban hat, mivel az alja rogzitve van. Egy 20 kilometeres erokar viszont mar nem elhanyagolhato es jelenleg nincs olyan anyag, ami kepes lenne ekkora nyiro terhelest megtartani. Aktiv stabilizatorokkal esetleg meg meg lehetne fogni a tornyot, de az repulogep hajtomuveket jelentene minden egyes gyuruhoz, ami szvsz hasznalhatatlan es nem eri meg.
Urhajo inditasra a legjobb egy levegot hasznalo repulo jarmu (szarnya van es nem visz magaval oxidaloszert), mert igy nem csak ma magassag, de a kezdosebesseg sem lesz 0. Tehat az idealis egy hangsebesseg felett repulo hordozo repulogep, amirol mar kompresszor nelkul is be lehet inditani egy scramjet-et. (ami a legkort elhagyva atalakithato hagyomanyos raketava) Egy ilyen hordozogep es a hozza tartozo urrepulo mar eleg regi otlet. De kiserleteztek a ketto kombinalasaval is, ezeket hivjak single state to orbit urrepuloknek.
http://en.wikipedia.org/wiki/Project_Excelsior
Nem tudom, miert nem nez mindenki legalabb egy kicsit utanna mielott mond valamit. Ha 1960-ban tudtak olyan leghajot kesziteni, ami felment 30 kilometer magasra, akkor most miert ne tudnank. Es mindez egy viszonylag olcso es regi technologiaval. Egyebkent a project excelsior soran kerult sor az idaig legnagyobb magassagbol vegrehajtott ejtoernyos ugrasra. (a ballon kosaranak a peremere az volt irva, hogy 'ez a vilag legmagassabb lepcsofoka')
ps: A toronnyal az a gond, hogy hiaba birja minden elem megtartani a sajat sulyat, ilyen nagy magassagkulonbseg eseten a magaslegkori szelek ereje a torony teljes hosszaban hat, mivel az alja rogzitve van. Egy 20 kilometeres erokar viszont mar nem elhanyagolhato es jelenleg nincs olyan anyag, ami kepes lenne ekkora nyiro terhelest megtartani. Aktiv stabilizatorokkal esetleg meg meg lehetne fogni a tornyot, de az repulogep hajtomuveket jelentene minden egyes gyuruhoz, ami szvsz hasznalhatatlan es nem eri meg.
Urhajo inditasra a legjobb egy levegot hasznalo repulo jarmu (szarnya van es nem visz magaval oxidaloszert), mert igy nem csak ma magassag, de a kezdosebesseg sem lesz 0. Tehat az idealis egy hangsebesseg felett repulo hordozo repulogep, amirol mar kompresszor nelkul is be lehet inditani egy scramjet-et. (ami a legkort elhagyva atalakithato hagyomanyos raketava) Egy ilyen hordozogep es a hozza tartozo urrepulo mar eleg regi otlet. De kiserleteztek a ketto kombinalasaval is, ezeket hivjak single state to orbit urrepuloknek.
#48
De már létezik olyan anyag ami megtartja ilyen távolságon is a saját súlyát, amit leírták a cikkben is (carbon nano tubes).
#47
szóval a 8 centi átmérõjû csövek akkorák, mint egy lécsõfok. inch esetleg?
#46
Ezt nem igazán értem. Ha az egész fel van töltve levegõnél könyebb anyaggal akkor nincs olyan, hogy az aljának nincs súlya. Szerintem az egész szerkezet átlagsûrûsége a meghatározó. (Vagy én nem értek valamit?) A Zeppelin sem olyan volt, hogy egyes részeinek nem volt tömege. Archimédesz törvénye a levegõben is él, csak az esetek nagy részében ez lényegtelen, mert az ember olyan kis mennyiségû levegõt szorít ki, hogy annak felhajtóereje lényegtelen a nagy sûrûség különbség miatt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
"Az egész ûrfelvonó törekvés lényege, hogy a költséges és környezetbarátnak nem igazán mondható rakétatechnika nélkül juttassanak el szállítmányokat alacsony földkörüli pályára."
Ez is merõ baromság. LEO pályán ezzel a szarral nem tudják teljesen kiváltani a rakétákat. 200km-en elengedve a szállítmányt, úgy hullik vissza a földre, mintha csak a sarki épület tetejérõl lökték volna le.
Ez is merõ baromság. LEO pályán ezzel a szarral nem tudják teljesen kiváltani a rakétákat. 200km-en elengedve a szállítmányt, úgy hullik vissza a földre, mintha csak a sarki épület tetejérõl lökték volna le.
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#44
f@sság. lehetetlan az ami még nem valósult meg. Wright-ék elõtt lehetetlen volt az is, hogy a levegõnél nehezebb gépek repüljenek. többek között...
#43
igen. az országgal is ugyanez a probléma. mindenki mindent zsigerbõl cáfol és jobban tud másoknál. ez tény.
#42
Ahogy páran már mondták a 800.000 tonna az a teljes rendszer TÖMEGE.
Ez nem egy felhõkarcoló, ez lebeg, nem kell megtartani.
Nyilván nem borulna el ezért kell a giroszkóp és a stabilizáló rendszer, aminek a jelentõsebb része valószínûleg a felsõ vége felé lenne.
A 15 km tényleg nem jó semmire, de ez egy teszt. Ha mûködik majd követi az 50 100 200 km-es változat.
Az meg más kérdés hogy szerintem baromság, kivitelezhetõ de semmi értelme.
Inkább olyan ûrhajó kellene ami képes repülõ ként felszállni, kimenni az ûrbe, és visszajöni.
Egy SpaceShipOne/Two csak 20 tonna teherbírással.
Mûholdak felküldésre megfelelõ méretû megépítése irdatlan összegekbe kerülne, és kérdéses hogy megtérülne e valaha.
Olcsóbbnak kell lennie mint egy rakéta, viszont évente nem megy fel annyi mûhold ami fedezné az üzemeltetést, vagy esetleg hasznot hajtana.
Másik probléma a karbantartás. Mi van ha valami miatt 14km magasan el kezd szivárogni a gáz, és ez még csak 14km nem 200.
A logisztikáról és a tényleges építésrõl már nem is beszélve.
@akyyy 13#
természetesen leesne
Ez nem egy felhõkarcoló, ez lebeg, nem kell megtartani.
Nyilván nem borulna el ezért kell a giroszkóp és a stabilizáló rendszer, aminek a jelentõsebb része valószínûleg a felsõ vége felé lenne.
A 15 km tényleg nem jó semmire, de ez egy teszt. Ha mûködik majd követi az 50 100 200 km-es változat.
Az meg más kérdés hogy szerintem baromság, kivitelezhetõ de semmi értelme.
Inkább olyan ûrhajó kellene ami képes repülõ ként felszállni, kimenni az ûrbe, és visszajöni.
Egy SpaceShipOne/Two csak 20 tonna teherbírással.
Mûholdak felküldésre megfelelõ méretû megépítése irdatlan összegekbe kerülne, és kérdéses hogy megtérülne e valaha.
Olcsóbbnak kell lennie mint egy rakéta, viszont évente nem megy fel annyi mûhold ami fedezné az üzemeltetést, vagy esetleg hasznot hajtana.
Másik probléma a karbantartás. Mi van ha valami miatt 14km magasan el kezd szivárogni a gáz, és ez még csak 14km nem 200.
A logisztikáról és a tényleges építésrõl már nem is beszélve.
@akyyy 13#
természetesen leesne
#41
<#eplus2>
#40
Szerinted van lehetetlen? 😮
#39
A teljes rendszer összsúlya 800.000 tonna, az nem azt jelenti, hogy az alsó elemeknek ennyit kell tartaniuk.
Minden egyes elem egy kvázi léghajó, így mindegyik csak az ön vagy a legfelsõ néhány elem súlyát tartaná.
Minden egyes elem egy kvázi léghajó, így mindegyik csak az ön vagy a legfelsõ néhány elem súlyát tartaná.
#38
Fogadjunk, hogy ha ez Dubaiban készülne megrendelésre, menne ott a 20 km-es változat is aranyfüsttel bevonva... 😊
Szegény ember vízzel főz! Persze ha van mit a tejbe aprítania... :)