237
-
Amergin #117 Csak nehogy a 
-k kezébe kerüljön
-
djw #116 éppen építhetnék a mount everestre is... :) pár métert máris nyernek -
#115
Nem kell ide űrlift, hordjunk össze egy rohadt magas hegyet. 
1. Lehet rá építeni kilövőt.
2. Túrista paradicsom
3. Lehet bele építeni atom bunkereket
4. Sok munkahelyet teremt, csökken a munkanélküliség
5. Közelebb hozza a világ országait, ha globális projekt.
Most a viccet félretéve, hosszú távon lehet ,hogy megérné.
-
#114
Persze ez sincs ingyen, hacsak nem eresztik ki odafenn a gázt, pl. a héliumot - ami persze megint csak nem lenne ingyen. A léghajót ui. vissza is kell hozni, ahhoz meg össze kell nyomni a gázt, ami energia. Nem számoltam ki, de az energiamegmaradás törvényéből arra következtetek, hogy ez az energia nagyjából annyi lesz, amennyivel nőtt a tömeg helyzeti energiája.
De mindenképpen megtakarítható ezzel az a fölöslegesen kidobott energia, amiről a #110-ben írtam. -
kukacos #113 Pedig ez a lufis dolog egészen jó ötlet: csinálja meg a légkör nekünk az alsó húsz kilométert ahelyett, hogy nagy sebességgel megküzdenénk vele. Az, hogy a látvány nem egyezik a gyerekkori vágyálmaitokkal, és az égő seggű űrhajó sokkal kúlabb, mint a lufi, hát sajnálom. Viszont én nem egy lehorgonyzott 15 kilométeres komplexumban gondolkodnék, hanem apró automata léghajók tömegével, amelyek megfelelő időjárási körülmények esetén gyorsan összeállnak liftnek egy kilövés erejéig.
A léghajók egyébként is tervezik a visszatérésüket. Pl. ez a projekt már gőzerővel robog:
http://www.darpa.mil/sto/space/pdf/ISIS.pdf
Szóval készüljetek, pár év múlva rohadt nagy automata léghajók fognak SR-71 helyett képeket küldeni, nagyobb felbontással, ember nélkül, húsz kilométer magasról. Vagy itt van ez:
http://www.defenseindustrydaily.com/walrus-heavylift-blimp-getting-off-the-ground-01103/
500-1000 tonna terheléssel. Hát nem kúl? -
#112
"A 200 km magasan lévőt miért fújná el a hajtómű? Oda már nem kell akkora craft induláshoz. Nézd meg műholdak pályastabilizáló hajtóműve mekkora teljesítményű."
A műholdak rossz példa, mert azok épp akkora Föld körüli sebességgel keringenek, hogy szabadesésben legyenek, tehát a rájuk ható erők eredője nulla. Ám ez nem igaz egy 200km magasan a Földdel együtt mozgó testre. Ott a gravitációs erő csak kicsivel kisebb, mint a földfelszínen, a keringési sebesség meg nagyon nem elég a szabadeséshez. Tehár már a szinten tartáshoz kell komoly tolóerő. -
#111
"De ha fizkailag össze vannak kapcsolva a modulok akkor ez nem igaz, mert onnantól fogva egy test és arra hat az eredő erők szummája. (Szerintem.)"
Nem egészen, mert attól még a felhajtóerő az egyes elemekre külön-külön hat. Az elemeket összekötő szerkezet csak az egyes elemekre ható erők eredőjét továbbítja a szomszédos elemeknek. Az egész szerkezet nem tekinthető egy merev testnek, hiszen a ballonszerű elemek semmiképpen nem azok.
Én legalábbis nem úgy képzelem el a dolgot, hogy az egész egyetlen hatalmas, henger alakú léggömb. Inkább úgy, hogy sok-sok léggömb, amelyeket merev rudak rögzítenek egymáshoz. -
#110
"Hogy világos legyen: Ahhoz hogy földkörüli pályára állítsunk valamit, van egy minimális energia mennyiség, aminél az csak több energiával lehetséges. Ez pedig a tárgy helyzeti energiájának növekedése + mozgási energiájának növekedése."
Nagyon nem mindegy, mennyi az a bizonyos energia a mindenképpen szükséges minimumon felül. Ha rakétával küldöd fel, akkor a gravitációs erőnek megfelelő tolóerőt mindenképpen energia felhasználásával kell létrehoznod, holott ez a tolóerő még nem végez semmi fizikai munkát.
Hogy világos legyen:
Szerinted mennyi mechanikai munkát végez az a rakétahajtómű, amely egy 100 tonnás tömeget 5 méter magasan lebegtet a felszín felett? És mennyi energiát használ fel? - pontosan annyit, amennyi a 100 tonnás tömeg 1g-vel való gyorsításához szükséges. -
#109
Ha tényleg 100 tona körüli a tömege akkor már az is nagy segítség lenne, ha csak 11-12 km-re felviszi egy átalakított B-747 vagy bármi más. -
waterman #108 nem is azt mondom, hogy hú holnap már meg is lehet építeni, mert az sg fórumon azt mondták, hanem pl a venture star egy elég komoly project volt, és ha belegondolok, hogy az a földről indulva akart felszállni, akkor arra jutok, hogy a cipelt üzemanyag felét ki lehetne váltani egy köztes szállítórepülővel, amit még az alsóbb légkörben lehetne használni. és ahhoz nem kellettek volna fokozatok. venture star video -
#107
"Na már most amenyiben azt a magasabban lévő tömeget lelassítom hogy az is geostacionárius legyen (egyébként feltekerné a kötelet a Föld körül, és rövid úto landolna, ha már elszakítani nem bírná), akkor az a 35 786 km magaságra ereszkedne le."
Ezt gondold át még egyszer, légy szíves. Az "ellensúly" épp azért fejt ki húzóerőt (pontosabban a kötél épp azért húzza az ellensúlyt, mert ez az erő pótolja ki az adott magasságon a szinkron pályán maradáshoz nem elegendő gravitációs erőt.
Gondold végig, milyen erők hatnak egy geostacionárius pályán keringő testre, majd azt, milyen erők hatnak az említett ellensúlyra. -
#106
Na neeeeeeee! Ciolkovszkij pl. a Föld körül keringő űrállomásokat is eltervezett! Ezért eleve elavultak a Föld körül keringő űrállomások?
Már az ókorban is voltak vízen úszó hajók, ezek a felhajtóerőt használták ki. Ettől máris elavulttá válnak a mai hajók, amelyek pontosan ugyanezen az elven működnek.
Sorolhatnám még tovább, de talán érted, mennyire melléfogtál most. -
#105
Értelek.:-) A tisztánlátás érdekében én is kevésbé megvalósíthatónak tartom az űrliftet, meg a felfújható ugrálóvárat, amit építeni akarnak a cikk szerint, de a scramjet+ nanoakármis repülőgép jelenleg pont olyan fikció mint az előzőek.
Persze, kimehet az űrbe, nem is vontam kétségbe, de mint említettem nincs scramjet per pill., ami használható, és ez ugyan úgy utolsó fokozat lenne, mint a földről indított rakétáknál, magyarul az űrszemétben sem spóroltál semmit. -
#104
Éppen erről beszélek. A mérnökökön túl meg finanszírozni is kell. Amíg nincs profit addig a magáncégeket ez nem nagyon mozgatja és mivel ehhez milliárdok kellenek a bukta magas kockázatával elég nehéz erre pénzt szerezni. -
#103
Na ezzel én is egyetértek. Jóval kevesebb rizikót látok a hajtóműfejlesztés terén. -
#102
tényleg?
akkor picsánkénebasznilófasszal :) -
#101
Akkor kérlek vázolj fel egy versenyképesebb elképzelést. Fikázni én is tudok erőlködés nélkül. -
#100
Hát igen, "ötletként", "gondolkoztak" és mi lett belőle?:-))) Az ötletek szépek, meg jók, ez az ürlift dolog is nagyon fasza ötlet, elméletben működik, csak legyen aki megépítse. Jaj, tudom, majd a mérnökök...:-))) Csak a sok ember, aki jön itt nanobizbaszokkal, meg scramjetekkel, az nem az, különben nem a levegőbe beszélnének. :-) (nem rád értem, mielőtt véletlenül félreértenél) -
toto66 #99 
-
toto66 #98 Nem a madarak repülésére gondoltam...
De azért tényleg, miért hisznek el az emberek minden zöldséget?
Nyilván azért fordítanak rakétákra, stb. annyi pénzt, mert az űrlift megvalósítható meg hasznos is.
Vagy nem? -
waterman #97 igen, tisztában vagyok vele, de gondoltam hogy ne úgy nézzen ki mint a helios, így inkább több szárny lenne az ideális, mint egy nagyon nagy fesztávolságú.
épp azért lenne jó a scramjet, mert egy fokozattal fel lehetne menni.. maga a sima scramjet technológia jó 75 kilométerig. ha viszont ezután adjuk hozzá az oxidálószert, folyékony oxigént, akkor tovább is mehet, onnantól már rakétaként. a venture star-nak is fokozatmentes hajtóművet terveztek. nézd meg a scramjet hajtómű formáját, össze lehetne hozni a venture star aerospike-jával és ha az egészet magasról indítjuk, akkor kimehet az űrbe.
amit leírtam, az az én fikcióm, de mivel több eleme már létezik, így jobban megvalósíthatónak érzem, mint egy felfújható lufivárat, aminek a tetején akkor most nem tud az ember csinálni semmit, vagy egy 37ezer km hosszú kábelt, aminek a szimpla kábel ellensúlya elérne a föld-hold távolság feléig.. -
toto66 #96 Nem az űrbejutás elavult, hanem ez fajta elképzelt módja, mint a repülésnél a csapkodó szárny. -
#95
Komolyan gondolod ezt a blődséget? Az ember mindig is repülni akart. Most megteheti. Akkor ez is egy elavult elképzelés, mert csak évezredek óta vágyunk rá? A példa kifordított, de szemlélet világos szerintem. A repülés alapelve is Bernoulli óta ismert. Fúj, de elavult szar mi? Sőt, a levegőzénl könnyebb repszerkezet elve meg Archimédesz törvényén alapul. Fúj, de szar... -
#94
A történelemben nem egyszer merült fel ötletként, hogy módosított nagyteljesíményű vadásszal 100-200 kg-mos holdakat LEO pályára lehetne küldeni. Módosított MiG-31 esetén ig gondolkoztak ezen emlékeim szerint a '90-es évek végén. -
#93
Ha sokkal nagyobb akkor meg nem megy fel. A hasonlósági elmélet miatt a meglevő technológiával nagyobb gépet építve nem fogod arányosan ugyanazt a teljesítményt kapni. 10 ember az kb. 800-1000 kg hasznos teher és nem koncentrált. A láthatáron nincs semmi a hagyományos gépeken kívűl ami meg tudna elemni száz vagy több száz tonnát. Száz tonna feletti gép is van szám szerint 4-5 db, de ebből az ICBM-es mutatványre nem képes mind, mert nincs hátsó tehertér rámpa...
A gépek: An-124, An-225, C-5B, B-747 és A380. AZ utóbbiból nem is tudom, hogy van e cargo változat tervezve e... -
#92
De ha fizkailag össze vannak kapcsolva a modulok akkor ez nem igaz, mert onnantól fogva egy test és arra hat az eredő erők szummája. (Szerintem.) -
brueni #91 eltűnt a moderátor!?
lehet lófaszozni, picsázni, meg bazmegolni...
szép.
-
toto66 #90 "Egy geostacionárius pályánál magasabban lévő tömeg felfelé húzó ereje feszítené meg a kábelt. "
"Az igaz, hogy a földkörüli pályán a sebesség növelése emelkedést jelent."
Na már most amenyiben azt a magasabban lévő tömeget lelassítom hogy az is geostacionárius legyen (egyébként feltekerné a kötelet a Föld körül, és rövid úto landolna, ha már elszakítani nem bírná), akkor az a 35 786 km magaságra ereszkedne le. -
#89
A 3. fokozatot nem tudod repülővel megspórolni. A repülőről leoldás után kell a rakéta. Az pedig fentmarad, ugyan úgy, ahogy a földi rakétás indításnál is.
A scramjet nagyon faszaja, csak nincs belőle egy használható darab se, hovatovább a 75km még messze nem a világűr, kell még oda rakéta, meg hajtóanyag. Ergo megint nem spróroltad meg a 3. fokozatot. Függetlenül attól, hogy scramjet+rakéta egyben van kialakítva.
Igen, bármily hihetetlen is, láttam már kétfedelűt. Viszont ezekszerint te nem tudod, hogy azzal, hogy egymás fölé szerelsz két szárnyat, még nem lesz kétszer olyan "jó" a repülőd. De ez már magas tudomány neked.
Nanobizbaszunk sincs még, hogy nagy szárnyakat gyártsunk hozzá.
"ezt már oldják meg a mérnökök" ilyen bölcsész szintű hozzállással szerintem nem sokra mész. Azon vannak, hogy megoldják, de amíg napjainkban nem kézzel fogható baromságokkal jössz, addig nem lesz belőle semmi.
A hordozórepülőgép+rakéta kis tömegeknél megoldható, de a szemét az űrben attól még nem lesz kevesebb. -
toto66 #88 "The concept of a space elevator dates back to 1895 when Konstantin Tsiolkovsky"
Azért egy kissé elavult elképzelés... -
toto66 #87 "A geostacionárius pálya magassága 35 786 km "
Gondold át mégegyszer!
Mekkora tömeget, mekkora tömegű kötéllel, milyen magasra, milyen magasból... -
waterman #86 az űrlift -
#85
azon gondolkoztatok mar hogy miert repul az okornyal a levegoben?
mert a hosszu fonálon felhajtóerő keletkezik spirális formában.
az egy 10 centis darabka... mi lenne ezzel 20km-en?
nem is ertem hogyan kerulhetett ide a cikk. sg-n megjelentek a blikk tudositok? :C -
#84
"Függőleges "űrliftet" lehetelen építeni, mert ahhoz szilárd váz kell. A szilárd váz esetében pedig nem csak az építmény tömegével kell számolni, hanem fellépő oldalerők az erőkar nagysága miatt hihetetlenül megnőnek."
Az űrliftnél szó sincs szilárd vázról, nem is kell. Egy geostacionárius pályánál magasabban lévő tömeg felfelé húzó ereje feszítené meg a kábelt. -
waterman #83 ki mondta, hogy úgy kell kinéznie mint a white knightnak? SOKKAL nagyobbnak kéne lennie, ez tény. de mondjuk egy an225 milyen magasra megy? 11ezer méter? megpakolva annyi sem?
magaslégköri üzemhez kéne tervezni, plusz arra, hogy le tudjon szállni. -
toto66 #82 A felszin közelében a levegő sűrűsége 1,2 Kg/m2.
A hidrogéné: 0,04 Kg/m2
A lufi anyagának tömegét nem tudjuk, mert ez függ a mérettől, anyagtól, felépítéstől.
De számoljunk az egyszerűség kedvéért 1 kg tömeg megemléséhez 1m2-es lufit.
A légkör sűrűsége 20Km-en kb: 0,0012Kg/m2. Oda 1000 m2-es lufi kell 1kg megemeléséhez.
Lehet egyébként, hogy nem pontos a számítás, mert nem jól emlékszem az adatokra, de nagyságrendileg hasonló.
Akik űrhajót akarnak ilyen módon felvinni azok számolják már ki, mekkora lufi kell hozzá!
-
T0nk #81 Az ötlet jó, csak nem függőlegesen kéne felállítani, hanem vízszintesen. A belsejében meg kiépíteni egy mágneses gyorsítót, amivel fel lehet gyorsítani egy testet. Ha elég magasan van, akkor kissebb a légellenállás, és hatékonyabban lehet hasznosítani egy "ágyú" energiáját. Így talán tényleg megspórolható egy első fokozat. -
#80
Ezt úgy értsd, hogy az egész építményt x méter magas elemekből szerelnék össze, a függőleges csövek csak bizonyos oldalirányú merevséget biztosítanak (az ezt meghaladó oldalirányú erőket aktívan kompenzálnák). Ezek az x méter magas elemek önálló "léggömbökként" működnének, ezért minden egyes elemre külön-külön hat a felhajtóerő. Én legalábbis így értettem a leírást. -
#79
ÉS mekkora annak a két járműnek a teherbírása? Kb. egy tucat utas. Játékszer ahhoz képest ami kéne. Nagyobb realitása van egy An-225-ről vagy C-5-ről kidobott rakétának. A C-5-ös teszt az már meg is volt ICBM-mel vagy 25 éve.. -
waterman #78 és a harmadik fokozat? és a rengeteg darabka, amik leválnak? a harmadik fokozat általában kimegy az űrbe és ott is marad, esetleg később leesik, az első fokozat elmerül a tengerben. az ariane-knál csak a két darab első fokozat 280 tonna feltöltve. ezt is meg kell emelnie..
pl a saturn5 első fokozata 2.3 millió kg volt és csak 68 kilométerre vitte fel a többi részt. a scramjet 75 kilométer magasságig használható, jóval nagyobb sebességet lehetne vele elérni. kvp is említette, hogy rakétának is használható, csak kell valami külön oxidáló is amit égethet, így megspórolhatnák vele a második és harmadik fokozatot is.
láttál már te kétfedelű repülőgépet? 1 világháború? ha nem is kettő WK lenne, de nagyobb szárnyfelületre lenne szükség egy akkora tömeg felviteléhez. ezt már oldják meg a mérnökök. mellesleg meg ehhez jó lenne a szén nanocső meg egyebek, mert amennyi ebbe kéne, hogy a szárny kibírja a terhelést, azt pár éven belül elő tudnánk állítani. egy űrfelvonóhoz való mennyiséget nem hiszem..