237
-
#197
Ez valami találós kérdés? A válasz:
Bármilyen magasról kilógathatod, mert csak a kilógatott zsinór hossza számít, nem pedig az, milyen magasról lógatod ki. :P De ha elég magasról lógatod ki, akkor már a hossza sem számít. Igaz, akkor már lógni sem fog...
Amúgy szakítószilárdság osztva a sűrűséggel, legalábbis földfelszíni gravitációban. De nem árt figyelni a mértékegységekre. -
#196
Részletkérdés... 
-
#195
Akkor el kéne dönteni ki írja meg a NASA-nak a jó hírt. Szerintem megírom gyorsan, lehet egy másik fórumban is megoldják addig 
-
#194
Csak éppen az űrhajós nem hiperszónikus sebességgel közlekedik és a nyomáskiegyenlítés nem 0,00001 sec... -
#193
Csak annyira gondoltam, amekkorát fel lehet halmozni :)
Szerintem mount everestnél lehet bőven nagyobbat is.
"Egyszerűen fel nem fogom, hogy mit ragaszkodsz egy ilyen elmebeteg ötlethez..."
Nemsokára megunom... Most csak hangosan gondolkodok elvi szinten. Tudom hogy elmebeteg 5let, de pont ezért tetszik. Nagyobb az esély, hogy még más nem gondolt rá.
Csak az elején gondoltam leágazásra, de az nem szükségszerű.
A légkör tulajdonságait úgy gondoltam kiegyenlíteni, ahogy pl az űrhajós bemegy az űrhajóba, csak fokozatosan. Nemtom hotyíjják, tudod az a két ajtó, bemennek közé, aztán kinyitják a belsőt. Na itt több ajtó lenne.
Ha nem embereket kéne kilőni, még talán akkor is hasznos lehetne, ha működne, ha megérné, ha nem lenne alternatíva, ha...
És ha ilyen lufi tornyokkal támasztanánk alá...
-
#192
Ja, csak az nem LEO pálya, meg erőssen elliptikus. :-)))) Oszt akkor megint ott vagyunk a fránya rakétáknál. Bár mondjuk céltól függően itt már akár alkalmazhatnánk a kémiai rakéta helyett más megoldást is. Ezaz, megoldottuk a problémát! Már csak tornyot kell építenünk, meg mágneses gyorsítót, meg hőálló kabint...:-) -
#191
ez most mindenkihez szólt, aki már számolt ilyet. xD -
#190
Egy horgászzsinórt kb. hány méter magasból lehetne kilógatni, hogy ne szakadjon el a saját súlyától? -
uwu #189 Ha nem omlik össze akkor elsüllyed. -
#188
Nem olvastál vissza? Nem halomzhatsz egymásra korlátlan földtömeget...
Hogyan közelítenéd fokozatosan a légkör tulajdonságait egy csőben?
Vagy egy huszonx km átmérőjű (lehetetlen megépíteni és mozgatni) valamid és erről te még egy leágazást csinálnál ami még sokix km hosszú? )Mint a részecskegyorsítók estén)
Az eltérő sűrűség erősen problémán a lökéshullámmok kialakulása miatt, de feledd ez a vacak bőven hangsebesség felett menne).
Azonnal szétesne a szerkezet a kialakuló lökéshullámoktól, ha nem elég masszív. ---> Iszonyatos tömeg ---> Lehetetlen.
Egyszerűen fel nem fogom, hogy mit ragaszkodsz egy ilyen elmebeteg ötlethez... -
#187
"Ha nagy magasságban, pl. 20km magasan dobod ki a csőből, akkor viszont a cső súlya olyan hatalmas lesz, hogy képtelenség lesz bármivel is megtartani. Főleg akkor, ha még a szög is változik."
Ezért kell aláhordani egy hegyet, vagy ráépíteni az everestre.
Viszont ferde dőlés szögnél el lehet osztani a súlyt több tartóelem között. Persze nagyobb lesz a súlya is. Lehet jobb a függőleges.
"ha hirtelen lépsz a csőből a légkörbe - kb. olyan lehet, mint amikor egy homokzsákba ütközöl."
A végén lennének szekciók, amik fokozatosan közelítenék a légkör tulajdonságait, amikor odaér a jármű kinyílna az ajtaja, mögötte becsukódna.
Már írta valaki ,hogy mi van akkor ha az űrlift végét kikötjük egy nagy tömegű űrbeli ojjektumhoz? Úgy nem lenne jobb?
-
uwu #186 Még mindíg az űrlift a leg életképesebb az űrutazás megkönnyítéséhez, és még az is lehetetlen egyenlőre! Lehet, hogy soha nem lesz, még az sem, nem hogy torony...
A tornyos baromságok mind halva született ötletek. -
uwu #185 Ahhoz képest, hogy az űrlift drótját se lehet megcsinálni, te egy olyan tétesítményten fantáziálsz ami átszeli a légkört.
Miből akarod csinálni? A földön valaha épített dolgok összességéhez is csak a töredékét használták fel ennek az anyagszükségletéhez képest. Nézdd meg a világ legnagyobb hídját, na ott tart most az építőipar. Te egy 1000-szer akkora dolgot szertenél:D -
#184
"A közegellenállás a sebesség négyzetével arányosan nő, néhány km/s-nál - ha hirtelen lépsz a csőből a légkörbe - kb. olyan lehet, mint amikor egy homokzsákba ütközöl."
Igaz, a szuperszónikus sebességen ez már nem igaz. De a lassulás akkor is halálos lenne, a felhevülés is. -
#183
Elvileg szinte mindent meg lehet csinálni, csak hát az a fránya gyakorlat...
Tegyük fel, hogy 1g-vel gyorsítasz a csőben. Ha viszonylag alacsonyan, nagy légköri nyomáson dobod ki a csőből az eszközt, akkor a dőlésszögtől függően 1g és 2g közötti lefelé mutató erő hat az eszközre és az utasokra. Amint kijut az eszköz a légkörbe, hirtelen hatalmas lassulást szenved és ezzel nagyon hirtelen megfordul az eszközben érzékelt nehézkedési erő iránya és erősen meg is nő, szintén hirtelen. Az emberek azonnal meghalnak, az eszköz meg darabokra törik, majd a darabjai elégnek. A közegellenállás a sebesség négyzetével arányosan nő, néhány km/s-nál - ha hirtelen lépsz a csőből a légkörbe - kb. olyan lehet, mint amikor egy homokzsákba ütközöl.
Ha nagy magasságban, pl. 20km magasan dobod ki a csőből, akkor viszont a cső súlya olyan hatalmas lesz, hogy képtelenség lesz bármivel is megtartani. Főleg akkor, ha még a szög is változik. -
#182
A folyamatos szögváltoztatás sem jó.
- Pörgettyűnyomaték? Ilyen sebességnél elég vicces nagyságrenben lenne...
- Függőleges esetben a több tucat km átmérőjű pályának hol lesz helye?
Igen, klotyó.... -
#181
Elismerem elég csekély a tudásom fizikából, nem azt tanulok, szabadidőmet sem ezzel töltöm, suliban bemagolt képleteket + a számolós feladatokat meg már 1 héttel a vizsga után elfelejtettem.
Pedig ha tudtam volna,hogy jól jönnek a SG.hu-n...
Így elég nehéz mindent számításba venni, de hát azért vagytok ti ,hogy megmondjátok a frankót, ne kelljen már utánanézegetnem.
A pálya dőlésszögét elvben fokozatosan lehet változtatni, akár egészen a függőlegesig, tehát elvileg az nem jelenthet problémát. Kb úgy működne ,ahogy a mágneses vonat, ott sem okoz gondot a mágneses tér,vagy igen? Vákuum csinálás lehet gondot okoz,de nem kell 100% vákuum. Körpályát el lehet hagyni, de az elején lehet jól jön.
Súrlódás + a sebesség akkor lehet gondot okoz, mondjuk ha nagyobb pályát építünk akkor ez a szám csökken. Elképzelhető,hogy lehet akkora pályát építeni ,hogy ne jelentsenek gondot.
Persze még mindig sok részlet van. És valszeg van közte olyan, amitől az egészet le lehet húzni a klotyón. -
#180
"emiatt a szerkezet szilárdsága erősen korlátos."
Az utasok szilárdságáról már nem is beszélve. :D -
#179
A visszahullást még függőleges kilövés mellett is elég könnyen elkerülhetné, "csak" a csőből való kilépés magasságában érvényes szökési sebességre kellene felgyorsítania az eszközt (plusz közegellenállás miatti veszteség).
Sőt akár Föld körüli pályára is léphet az eszköz, hiszen a csőből kilépés magasságától függően az Egyenlítőn 465m/s kerületi sebességnél nagyobbat is kaphat. Ez meg elég a Föld körüli pályán maradáshoz, igaz, jóval a Hold pályáján túl. :D -
#178
Elérni valószínűleg elérné, csak fent nem maradna, hullana vissza mint a space ship one. Az oka viszont már túl tudományos az ilyen ötletek kiagyalóinak.:-) -
#177
És miután elhagyta a vákuumos területet? Nagyon kis légellenállsú területről kilépne egy olyanba ahol izmos van. Azonnal darabokra törne a szerkezet, mert ugyebár a gyorsítandó tömeg nem lehet végtelen nagy emiatt a szerkezet szilárdsága erősen korlátos.
Ilyen iszonyat nagy pályán hogyan csinálsz tartós váákuumot?
A gyorsítás után ha függőlegesen indítanád útjára 7,9 km/s-mal akkor sem érné el soha a büdös életbe a kellő magasságot. Hogyan rakod át függőlegesbe?
Milyen erős mágneses tér kéne ehhez? Az utasok és műszerek hogyan bírják?
Semmilyen szinten nem reális ötlet. -
#176
Szénné égne a jármű. Igaz, az utasok nem panaszkodnának a hőségre, mert már előtte palacsintává lapultak. -
#175
Miért olyan nehéz megérteni, hogy nem értelmes megoldás az ágyú szerű kilövés, legyen az mágneses gyorsítású, vagy akár puskaporos?
A LEO pályához kell ~7,9km/s-os sebesség, amihez a sebesség vektor pontos iránya is elengedhetetlen. Ilyen módon kilőve nem tudod körpályára állítani a tárgyat, mert visszahullik mint egy darab sz.r. Ehhez kellene még rakéta, ami végül pályára állítja.
A fenti problémánál sokkal nagyobb probléma az, hogy a LEO pályán megfelelő sebessg eléréséhez a gyorsító pályád végén sokkal nagyobb sebességre van szükség, mint ami a LEO pálya magasságában van, mert le kell győzni a gravitációt, és a légellenállást. Na most ha 20km magasan van a pályád vége, még akkor is tetemes légellenállással, és aerodinamikai melegedéssel kell szembenézned. (lásd űrsikló).
A körpálya pedig hülye megoldás, mert lehet hogy 20 kör alatt tudod felgyorsítani az embereket kis gyorsulással, de a körpálya miatt a centripetális gyorsulásod lesz óriási ekkora sebességnél, vagy a körpályád lesz a föld átmérőjével összemérhető nagyságú.
Ezek egymagukban nem megoldások, bármennyire is megindult a fantáziátok. -
#174
Igen sajnos sok ördög lakozik a részletekben. Vákum talán segítene vmit. -
#173
Vagy megint egy másik 5let: Űrvasút!!! 
Tulajdonképpen az űrlift és a mágneses gyorsító keveréke.
Lenne egy kiba**ott hosszú pálya az egekbe, megfelelő dőlt szögben. Nem kell ,hogy kiérjen az űrig. Ezen gyorsítanák az űrhajókat mágneses elven. Tehát nem kapszulákat lőne ki mint a mágneses körgyorsító, hanem űrhajókat. Ha emberekről van szó akkor megint csak lehetne a pályának egy kör alakú része, ahol lassabban gyorsítanának, hogy kibírják. Lehetne fedett, és vákum benne, hogy ne legyen súrlódás a levegővel, amíg sűrű a légkör.
Vagy ha frizbi alakú lenne az űrhajó és akkor pörgetni is lehetne pluszban...
-
#172
A gond az, hogy mekkora sebessséggel is kéne elhajítani egy tárgyat? Mekkora sebesség kell ahhoz, hogy LEO pályára kerülj? Több km/s, de ez a rakéta csak magasabban éri el. Mire a mágneses módszerrrel bármit felgyorsítanál bármi tengerszinten vagy csak párezer méteren régen meglágyulna vagy elégne bármilyen szerkezeti anyag a levegővel való súrlódás miatt.
A körpályán levő gyorsulálst is ki kell bírni. Ehhez orbitálisan nagy pálya kellene... -
#171
Igen gondoltam hogy az a baja a hegynek,hogy túl nagy a tömeg, de valamilyen alappal lehet el lehetne oszlatni.
Másik 5let: Mágneses gyorsító. 
Lenne egy kör alakú pálya, ahol egy kapszulát és a benne lévő embereket vagy tárgyakat felgyorsítanák a megfelelő sebességre mágnesekkel. Aztán ha összejött, akkor megszakítani a kör alakú pályát és kilőni őket az űrbe, egy elkapó állomáshoz.Ami stabilizátorokkal van ellátva. Pont akkora sebességre kell gyorsítani csak, hogy fokozatosan lassuljon le és nem egy adott pillanatban, így nem kéne annyit stabilizálni az állomást és talán az emberek is kibírnák a gyorsulást/lassulást. A lenti kilövőállomás szabályozható gyorsítású lenne.
Lenne egy nagy állandó űrállomás, ahonnan az űrmissziók indulnának. A hajókat is itt raknák össze, vagy alakítanák át bolygóközi utazásra.A kapszulákat erre az állomásra továbbítanák.
-
#170
Azt a háborút érti III. Vh alatt, amiben a légierő feleslegessé válik. :D -
#169
OFF
- Mit értesz III. Vh alatt? Miért is lenne felesleges a légierő?
- Egy bazi nagy ballon leszedésében árul már el, hogy mi nehéz feladat? Egyedül a relatíve kis radarkeresztmetszete védi semmi más. Az ezeréves SA-2 rendszerek bármelyike fellő 20 km-re. Az U-2 Gary Powers-szer is magasabban és gyorsabban repült, de az 1960-ban volt...
Ezek a legszutyokabb diktatórikus államban is ott vannak. Ha 50 km-nél közelebb van egy ilyen akkor annak annyi. Optikai úton is rá lehet vezetni a rakétét, mert egy ekkora léghajó talán még úgy is látszik. (Az index. légrakos topikján volt egy poszt amiben leírták, hogy tiszta időben kb. 70 km-ről látszódott a kamerán egy B737 méretű cél.) Ma Kína, Irán, Oroszország és még pár ország számára ez nem lenne egy egetverő probléma. Az Sz-300 és társai alsó hangon 100 km-ig elmennek és azért nem bóvli radar van rajtuk.
Ez AWACS lelövése sokkal-sokkal durább. Első körben azért, mert vadászok ellen folyamatosan HAVCAP védi őket. Ez 2-4 gép helyzettől függően.
Második körben nem megy közel ilyesmikhez, de a fotofelderítéshez viszont kell...
ON -
#168
"És ha fellőnének a zűrbe egy űrhajót, rákötve egy nagy acélhúrt?"
-Ja, aztán oda küldenénk Lajkó Félixet, hogy hegedüljön rajta valamit. -
Sir Ny #167 odamegy egy lopakodó (mondjuk egy B-2) egy tűvel, és kilyukasztja. nem nagy cucc. -
kukacos #166 A harmadik világháborúban, amire te gondolsz, egy rakat fegyver válik feleslegessé, mondjuk úgy az egész légierő. Minden egyéb esetben nincs igazad, az amerikai légierő fölénye ellenében, 600km távolságban, >20km magasan repülő objektumok leszedése a legnagyobb katonai hatalmakat kivéve senkinek nincs esélye, legyen az akármilyen nagy és lassú is. Nagyjából összemérhető egy AWACS kilövésével. -
#165
Én: "Szerinted az ellensúly (a geostacionárius pályánál magasabban, de a Földdel szinkron kényszerpályán mozgó tömeg) szabadesésben van???????????????
Az érvelésed ott bukik el, hogy NINCS szabadesésben. A teszem azt 50,000 km magasan geoszinkron kényszerpályán (a kötél miatt kényszerpálya) mozgó tömeg szögsebessége - azonos a geostacionárius pályán keringő tömegével, sebessége azonban 50/36-szorosa annak. Ezáltal kifelé ható erő hat rá, amit kissé pongyolán centrifugális erőnek szoktak nevezni. Ezen erő ellenerejének - vagyis a centripetális erőnek - egy részét szolgáltatja a gravitáció, a másik részét a kötél, amely lefelé húzza a tömeget."
Te: "Igen szabadesésben, ha nem hiszed kérdez meg csillagászt!
De minden szabadesésben van amire hat a Föld gravitációja és nincs ellenirányú erő vele szemben. A kötél pedig nem az, hiszen az egyező irányú erőt fejt ki a gravitációval!"
Na mármost, a te definíciód szerint sem lehet szabadesésben az említett ellensúly, hiszen a gravitációs erő mellett a kötél is erőt fejt ki rá.
De ha rákeresel a szabadesés definíciójára, akkor is ezt találod a Wikipediában (tudományos dolgokban azért igen megbízható):
"Free fall is motion with no acceleration other than that provided by gravity." -
#164
Nem igazából ez a neve, ezt gravitational assist vagy slingshot maneuver néven szokták emlegetni. Magyarul talán parittyamanőver, de pontosan nem ismerem a magyar megnevezését.
Igaz, nem éppen az általad javasolt módon alkalmazzák, de a tiéd is lényegében véve az. Űrszondák sebességét szokták így növelni, amikor az egy bolygó közvetlen közelében halad el. -
uwu #163 Én nem tudom elképzelni, hogy ez működőképes ötlet lenne.
A szélteher nagyon alattomos dolog, ha a szélteher rezonanciát okoz nagy gáz lehet. Persze látom én is, hogy stabilizálják közben, de azért egy ilyet menetközben elhangolni, úgy hogy jó legyen... lehetetlennek tűnik, túl nagy erők kellenek. Ahhoz hogy precízen lekövessék valamivel azt az erőt létre is kéne hozni a megfelelő sebességgel. Mégis milyen eszközük van erre? A hidraulika kevés lesz. Robbantgatni kéne minimum:D
Ráadásul az a 15 km szinte semmi. Kilátónak jó, de semmi több.
A könnyű starthoz kell az a 36000km, tehát ez semmit nem ér. Akkor meg már ott a koriolis erő, amivel ugyanúgy nem fognak tudni mit kezdeni, mint az űrliftnél. Az űrliftnél sem a nanocsöves anyag hiánya az egyetlen dolog ami miatt lehetetlen...
-
Nos #162 Fantasztikus, vagy nem, jó ez a cikk. Nagyon beindította a fantáziát és az indulatokat is :) -
#161
Tényleg olvasd el mégegyszer. ;-) Jól beszél pedig. -
#160
"na de ha lepottyantod az űrhajót, begyújtod LEFELÉ menet a rakétákat (tehát a felső vége füstöl..), majd a megfelelő sebesség közelében felhúzza az orrát és nekilódul a szpész felé? :) tehát én így értettem a kezdősebességet. :) "
Sok a szmájli, ezért remélem tényleg csak vicc volt. Ez még akkor se működne, hogy a föld közepén keresztül próbálnád megcsinálni. Lefelé zuhanva az egyre sűrűbb légkörbe belegyorsítani? Energetikai szempontból ennél csak jobbat lehet kitalálni, ráadásul nincs az a rakéta ami tisztes sebességből "felhúzva" szét ne törne a nagy terheléstől, amit a felhúzás közben kap. Ez pont olyan baromság, mint ha ágyúval akarnál műholdakat fellőni. -
WoodrowWilson #159 Bocs, hogy beleszólok, de épp azt írta, hogy nem végez munkát:P Olvasd el még egyszer a #110-et. -
Sir Ny #158 és mégis ki mondta, hogy nem fogyaszt energiát? de te azt írtad munka, ami abban a formájában helytelen és hülyeség volt.