237
-
Inquisitor #1 "A turisták elé majdnem olyan látvány tárulna, mint a világűr pereméről, itt azonban még nem kell megküzdeniük a súlytalansággal."
???
Pláne, hogy súlytalanság vagy két nagyobb gravitációs mező kiegyenlítődésénél jöhet létre, meg szabadesésnél. Mi köze ennek a sztatoszféra határaihoz? Vagy aki nyilatkozta az Tom & Jerry szintű anyagokból szerezte a fizikai tudását? -
moikboy #2 Hát igen, akármilyen magasra mennének, nem tapasztalnának súlytalanságot - az űrhajókban is csak azért van mert kering a Föld körül, kvázi szabadesésben van. -
endale #3 Vajon mekkora lenne a kilengése egy 15 km magas felfújható toronynak? -
#4
Úgy elmebaj ahogy van.
800.000 tonna? Az "alsóbb" elemek, hogy bírnak el ekkora terhelést?
"és aktív stabilizáló rendszerrel kellene ellátni."
Igen... tegyük fel a 3-as modul stabilizálója megadja magát. Jön egy szél és az egész kóceráj rádől a tőle 10 km-re levő szomszédos városkára.
Agyhúgykövet kapok, de menten. -
roliika #5 Zárt renccer..gondolom azvolt az alapötlet, hogy zárt renccerben a gáz nyomása homogén. Lent meg fönt is ugyanannyi elvileg. -
#6
Nagyon szigetelni kéne, hogy az a gáz ne szivárogjon, mert akkor máris roggyan az "alkotmány". -
#7
hát a másik megoldás se 100%os agysejtállományra utal.. sőt az egész ötlet -> 
-
Ahoy #8 És ha fellőnének a zűrbe egy űrhajót, rákötve egy nagy acélhúrt? :D akkor nem esne le mert a másik vége lebegne az űrben? :D nem? (kövezzetek meg, nem vagyok jó fizikából) -
djw #9 az hagyján, hogy az alsó elemek hogy bírják el... de a talaj hogy bírja el... mekkora és milyen alap kellene már egy ilyen felfújhatósághoz... na meg aztán kinek van akkora tüdeje? :D -
waterman #10 15 kilométer magas? oda miért nem lenne elég egy nagyobbacska repülő? speciálisan ehhez? mint a white knight, csak kicsit nagyobb méretben? és ha nagyon környezetbarátak akarnak lenni, akkor hidrogén üzemanyagú sugárhajtóművekkel.
#4 Tinman: ha héliumos cellákból csinálják a dolgot, akkor kicsit "önhordó", mert a hélium könnyebb a levegőnél:)
#5 Roliika: nem hiszem, hogy ugyanaz lenne a tetején is meg az alján is, esetleg egy szegmensében, mivel a légköri nyomásnál nagyobb nyomás kell idelenn, odafenn meg ugyanez a nyomás szétvetne bármit ami műanyagból van. mint az elengedett lufi, ami egy idő után kidurran. -
Tsol #11 Nemá! Az SG átmegy viccportálba? -
waterman #12 olyan hosszú húr kéne, hogy a szabadon lévő végén a centrifugális erő hajszálnyit nagyobb legyen a földi gravitáció mértékénél. ha fel is akarunk rajta vinni valamit, akkor annak a súlyát is kell bírnia, mert ha csak éppen nagyobb lenne a gravitációnál, akkor megránthatnánk az egészet és jönne lefelé. a gond azzal van, hogy nincs az az acélhúr per pill, ami kibírná ezt, ugyanis a húr közepén ki kell bírnia a szerkezet fele súlyát, pussz az esetleges terhet amit felvinnél rajta. -
#13
Hmm most elgondolkoztattál. Valóban, ha van egy erős, és kiba hosszú kötél, aminek a vége kint az űrben, ahol lebeg, a másik vége meg a föld felett, tehát talajtól kb 2 méterre lenne, akkor az lebegne?:D monjduk teljes szélcsendbe. -
Ford Prefect #14 Már ez a kemény 7 méter magas torony is több helyen megtörik, mi lenne itt 15 kilométeren. Másrészt 15 kilométer egy nagy nulla, egy átlag utasszállító is 11 km-en repül, és annak még NAGYON nincsen világűr-fílingje. Mondjuk, ha az összes kínai felfújható krokodil és gumicsónak gyárat ráállítanánk a feladatra, hamar meglenne az alapanyag. :)
Kedvencem még a "megküzdeni a súlytalansággal" kifejezés, mintha egész életünkben nem gravitáció ellen küzdenénk.:) -
Caro #15 Nem, ez nem hülyeség, működik, mert a modulok megtartják a saját súlyukat. Az alsóbb szinteken biztosan.
Az a jó, ha mindegyik olyan, hogy pontosan a modul saját súlyát bírja el. A 800000 tonna nagy része szerintem a töltőgáz, amit viszont így nem kell megtartani.
A torony teteje szerintem csak pár tonna, azt meg könnyen megtartja ennyi hélium.
Itt az a lényeg, hogy könnyen fel lehet rajta menni. -
Attila1945 #16 Erről a South Park Létra a mennybe című epizódja jutott eszembe.
Komolyra véve a szót ez azért nem kivitelezhető szerintem, mert mekkora kilengése lenne már ennek a toronynak? -
#17
A felhajtóerő miatt (hélium) az alsó akárhány kilométernek nem lenne súlya. A magaslégköri szelek inkább jelentenének veszélyt, bár a teher szállításánál a Coriolis-erő miatt amúgy is szükség lenne aktív stabilizálásra. Csak míg a Coriolis-erő pontosan kiszámítható - sőt ellensúllyal akár kompenzálható is -, addig a szelek nem. -
Szefmester #18 nem egy magas hegyen lenne?:P
az lehet akár +2km is:D -
zakzag #19 @Inquisitor: "Pláne, hogy súlytalanság vagy két nagyobb gravitációs mező kiegyenlítődésénél jöhet létre, meg szabadesésnél. Mi köze ennek a sztatoszféra határaihoz? Vagy aki nyilatkozta az Tom & Jerry szintű anyagokból szerezte a fizikai tudását?"
Az a köze a sztratoszféra határaihoz, hogy ha jó helyen húzzák fel az oszlopot, akkor bizonyos magasságban a szabadesés és a gravitációs erő pont kiegyenlíti egymást (geostacionárius pálya), hm? szerintem. Nem volt az hülye, aki ezt kitalálta.
@moikboy: "Hát igen, akármilyen magasra mennének, nem tapasztalnának súlytalanságot - az űrhajókban is csak azért van mert kering a Föld körül, kvázi szabadesésben van." - de tapasztalnánk, pont az előzőekben leírtak miatt. Geostac. pályán csak nekünk, relatív koordinátarendszerben utazó embereknek (ti. a föld felszínéhez rögzített) tűnik a magasban levő műhold (vagy bármi) állónak, igazából szabadon esik, nem? -
readswift #20 Raj Seth , micsoda indiai hangzás
-
rolandi350 #21 Elgondolkoztam én ezen.
Van DigiTv műholdja.
A digi parabolát nem kell mozgatni a műhold felé mert az a földhöz képest egy helyben áll.
De viszont forog körbe csak pont ugyanolyan sebességgel mint a föld.
Feljebb viszik a műholdat így nem kell neki nagy forgási sebesség ahhoz hogy pont egyensúlyba legyen a két erővel(centrifuga+gravitáció) és így lebegés van.
És a műhold "áll egy helybe" a földhöz képes. -
Hawaii #22 A geostacionárius pálya magassága 35 786 km az átlagos tengerszint fölött. -
bmw #23 Mekkora baromsag ez.... -
Hawaii #24 "Kizárt dolog, mert nem tudom" -
kvp #25 Ha ez kepes lenne akkora magassagban megtartani magat, akkor valamivel egyszerubb lenne egy olyan leghajot kesziteni ami felmenne a kivant magassagba, majd arrol indulhatnanak az urhajok. Hasonlot mar keszitettek es egy par tonna megemelesere alkalmas lehajot valamivel konnyebb osszehozni. A magaslegkori szelek pedig csak akkor szamitanak sokat, ha a szerkezet oda van kotve a talajhoz, mig ha leghajorol van szo, akkor az haladhat a szellel amig az urhajo inditasat vegzi. -
Sir Ny #26 leszerződtették óriástüdejű levegőfújót -
Nos #27 A léghajó tényleg sokkal egyszerűbb, biztonságosabb és néhány nagyságrenddel olcsóbb. Ez az ötlet kicsit olyan, mintha egy másodosztályú sci-fiben találták volna ki, ami 2058-ban játszódik.
De tudjátok mit? Bár tévednék . . . -
Nos #28 A Coriolis-erő egyébként még nem is lenne olyan nagy probléma, csak elég lassan kéne felvontatni a terheket. -
Blackrav3n #29 A legszebb, hogy az sg-n az átlagember okosabb mint a yorki egyetem űrmérnökei, és pillanatok alatt bármiről megállapítják hogy lehetetlenség :D Nyilván a kutatással töltött hónapok-évek alatt eszükbe sem jutottak azok a problémák, amit itt ránézésből 5 perc alatt megtalálnak. :) -
Crane #30 Hát látványos lesz az 100% ha elkészül valaha. Csak szerintem ez annyira fantasztikum, mint a transzatlanti alagút. -
Caro #31 Nem biztos. Ha csinálunk egy normál léghajót, az túl magasra nem tud emelkedni, mert rohamosan csökken a levegő sűrűsége.
Ha viszont akkorát csinálunk, hogy 20 km-en legyen jó, az meg nem tud leszállni a földre :) -
#32
A sztratoszfére felső határa majdnem három nagységrenddel alacsonyabban van a geostacionárius pálya magasságánál. A kettőnek nem sok köze van egymáshoz. -
#33
Csak a kötélnek (és itt tökmindegy, miből készül) elsősorban a saját súlyát kéne szakadás nélkül elbírni. Az acél erre nem jó. Aki jó fizikából+matekból és ismeri az acél szakítószilárdságát, pofonegyszerűen utánaszámolhat, hogy hány méteres hossznál fog a függőleges acélkábel elszakadni a saját súlyától. Természetese a teherbírása függ a keresztmetszetétől, de attól meg az önsúlya nő, és már megint ott tartunk, hogy el fog szakadni. Többek között ezért vetették el az űrliftet. Jelenleg nincs a Földön olyan ismert anyag, ami erre megfelelő lenne. -
#34
"A geostacionárius pálya magassága 35 786 km az átlagos tengerszint fölött. " - vagyis métert akartál mondani, ugye? -
#35
Nem, wazz, nem okosabb az átlagember, csak évtizedeken keresztül iskolákban és egyéb helyeken többek között azt is beletöltötték a fejecskénkbe, hogy mi az ami lehetetlen. És nem az olyan múlt századbeli kijelentésekre gondolok, hogy a levegőnél nehezebb anyag nem repülhet és hasonló tévedések.
De a kutatók is megérik a pénzüket. Nekik mindig új dolgot kell kitalálni, mert már folyamatban lévő kutatásokra nem kapnának támogatást. Ezért akár azt is ki merik jelenteni, hogy felkutatják a bölcsek kövét, csak finanszírozza valaki. Ha azt mondaná, hogy rákkutatásra kell a pénz, azt mondanák, hogy keressetek magatoknak más témát, mert a rákkutatással már épp elegen foglalkoznak. Ezért licitálnak egymásra egyre nagyobb marhaságokkal, aminek aztán később lehet majd egy-két hasznos mellékterméke, de hogy nem a szerződésben leírt projekttel fognak foglalkozni (legfeljebb látszattevékenységként), azt ők tudják a legjobban. -
NullZ3r0 #36 Kilométer az bizony. Amit te írsz az kb 36 km, még jócskán benne a légkörben, a műholdak meg jól lefékeződnének és lepotyognának. -
#37
36 km magasságból nehezen tudná egy műhold egész Nyugat- és Közép-Európát beteríteni műsorral. 36 km-nél még az ISS is sokkal magasabban kering, és még ott is naponta többször megkerüli a Földet. -
#38
Fogadjunk, hogy ha ez Dubaiban készülne megrendelésre, menne ott a 20 km-es változat is aranyfüsttel bevonva... :)
-
#39
A teljes rendszer összsúlya 800.000 tonna, az nem azt jelenti, hogy az alsó elemeknek ennyit kell tartaniuk.
Minden egyes elem egy kvázi léghajó, így mindegyik csak az ön vagy a legfelső néhány elem súlyát tartaná. -
#40
Szerinted van lehetetlen? :O