Űrlift helyett felfújható torony
← ElőzőOldal 5 / 5
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#37
36 km magasságból nehezen tudná egy mûhold egész Nyugat- és Közép-Európát beteríteni mûsorral. 36 km-nél még az ISS is sokkal magasabban kering, és még ott is naponta többször megkerüli a Földet.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#36
Kilométer az bizony. Amit te írsz az kb 36 km, még jócskán benne a légkörben, a mûholdak meg jól lefékezõdnének és lepotyognának.
#35
Nem, wazz, nem okosabb az átlagember, csak évtizedeken keresztül iskolákban és egyéb helyeken többek között azt is beletöltötték a fejecskénkbe, hogy mi az ami lehetetlen. És nem az olyan múlt századbeli kijelentésekre gondolok, hogy a levegõnél nehezebb anyag nem repülhet és hasonló tévedések.
De a kutatók is megérik a pénzüket. Nekik mindig új dolgot kell kitalálni, mert már folyamatban lévõ kutatásokra nem kapnának támogatást. Ezért akár azt is ki merik jelenteni, hogy felkutatják a bölcsek kövét, csak finanszírozza valaki. Ha azt mondaná, hogy rákkutatásra kell a pénz, azt mondanák, hogy keressetek magatoknak más témát, mert a rákkutatással már épp elegen foglalkoznak. Ezért licitálnak egymásra egyre nagyobb marhaságokkal, aminek aztán késõbb lehet majd egy-két hasznos mellékterméke, de hogy nem a szerzõdésben leírt projekttel fognak foglalkozni (legfeljebb látszattevékenységként), azt õk tudják a legjobban.
De a kutatók is megérik a pénzüket. Nekik mindig új dolgot kell kitalálni, mert már folyamatban lévõ kutatásokra nem kapnának támogatást. Ezért akár azt is ki merik jelenteni, hogy felkutatják a bölcsek kövét, csak finanszírozza valaki. Ha azt mondaná, hogy rákkutatásra kell a pénz, azt mondanák, hogy keressetek magatoknak más témát, mert a rákkutatással már épp elegen foglalkoznak. Ezért licitálnak egymásra egyre nagyobb marhaságokkal, aminek aztán késõbb lehet majd egy-két hasznos mellékterméke, de hogy nem a szerzõdésben leírt projekttel fognak foglalkozni (legfeljebb látszattevékenységként), azt õk tudják a legjobban.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#34
"A geostacionárius pálya magassága 35 786 km az átlagos tengerszint fölött. " - vagyis métert akartál mondani, ugye?
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#33
Csak a kötélnek (és itt tökmindegy, mibõl készül) elsõsorban a saját súlyát kéne szakadás nélkül elbírni. Az acél erre nem jó. Aki jó fizikából+matekból és ismeri az acél szakítószilárdságát, pofonegyszerûen utánaszámolhat, hogy hány méteres hossznál fog a függõleges acélkábel elszakadni a saját súlyától. Természetese a teherbírása függ a keresztmetszetétõl, de attól meg az önsúlya nõ, és már megint ott tartunk, hogy el fog szakadni. Többek között ezért vetették el az ûrliftet. Jelenleg nincs a Földön olyan ismert anyag, ami erre megfelelõ lenne.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#32
A sztratoszfére felsõ határa majdnem három nagységrenddel alacsonyabban van a geostacionárius pálya magasságánál. A kettõnek nem sok köze van egymáshoz.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#31
Nem biztos. Ha csinálunk egy normál léghajót, az túl magasra nem tud emelkedni, mert rohamosan csökken a levegõ sûrûsége.
Ha viszont akkorát csinálunk, hogy 20 km-en legyen jó, az meg nem tud leszállni a földre 😊
Ha viszont akkorát csinálunk, hogy 20 km-en legyen jó, az meg nem tud leszállni a földre 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#30
Hát látványos lesz az 100% ha elkészül valaha. Csak szerintem ez annyira fantasztikum, mint a transzatlanti alagút.
#29
A legszebb, hogy az sg-n az átlagember okosabb mint a yorki egyetem ûrmérnökei, és pillanatok alatt bármirõl megállapítják hogy lehetetlenség 😄 Nyilván a kutatással töltött hónapok-évek alatt eszükbe sem jutottak azok a problémák, amit itt ránézésbõl 5 perc alatt megtalálnak. 😊
#28
A Coriolis-erõ egyébként még nem is lenne olyan nagy probléma, csak elég lassan kéne felvontatni a terheket.
#27
A léghajó tényleg sokkal egyszerûbb, biztonságosabb és néhány nagyságrenddel olcsóbb. Ez az ötlet kicsit olyan, mintha egy másodosztályú sci-fiben találták volna ki, ami 2058-ban játszódik.
De tudjátok mit? Bár tévednék . . .
De tudjátok mit? Bár tévednék . . .
#26
leszerzõdtették óriástüdejû levegõfújót
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#25
Ha ez kepes lenne akkora magassagban megtartani magat, akkor valamivel egyszerubb lenne egy olyan leghajot kesziteni ami felmenne a kivant magassagba, majd arrol indulhatnanak az urhajok. Hasonlot mar keszitettek es egy par tonna megemelesere alkalmas lehajot valamivel konnyebb osszehozni. A magaslegkori szelek pedig csak akkor szamitanak sokat, ha a szerkezet oda van kotve a talajhoz, mig ha leghajorol van szo, akkor az haladhat a szellel amig az urhajo inditasat vegzi.
#24
"Kizárt dolog, mert nem tudom"
#23
Mekkora baromsag ez....
#22
A geostacionárius pálya magassága 35 786 km az átlagos tengerszint fölött.
#21
Elgondolkoztam én ezen.
Van DigiTv mûholdja.
A digi parabolát nem kell mozgatni a mûhold felé mert az a földhöz képest egy helyben áll.
De viszont forog körbe csak pont ugyanolyan sebességgel mint a föld.
Feljebb viszik a mûholdat így nem kell neki nagy forgási sebesség ahhoz hogy pont egyensúlyba legyen a két erõvel(centrifuga+gravitáció) és így lebegés van.
És a mûhold "áll egy helybe" a földhöz képes.
Van DigiTv mûholdja.
A digi parabolát nem kell mozgatni a mûhold felé mert az a földhöz képest egy helyben áll.
De viszont forog körbe csak pont ugyanolyan sebességgel mint a föld.
Feljebb viszik a mûholdat így nem kell neki nagy forgási sebesség ahhoz hogy pont egyensúlyba legyen a két erõvel(centrifuga+gravitáció) és így lebegés van.
És a mûhold "áll egy helybe" a földhöz képes.
#20
Raj Seth , micsoda indiai hangzás <#idiota>
#19
@Inquisitor: "Pláne, hogy súlytalanság vagy két nagyobb gravitációs mezõ kiegyenlítõdésénél jöhet létre, meg szabadesésnél. Mi köze ennek a sztatoszféra határaihoz? Vagy aki nyilatkozta az Tom & Jerry szintû anyagokból szerezte a fizikai tudását?"
Az a köze a sztratoszféra határaihoz, hogy ha jó helyen húzzák fel az oszlopot, akkor bizonyos magasságban a szabadesés és a gravitációs erõ pont kiegyenlíti egymást (geostacionárius pálya), hm? szerintem. Nem volt az hülye, aki ezt kitalálta.
@moikboy: "Hát igen, akármilyen magasra mennének, nem tapasztalnának súlytalanságot - az ûrhajókban is csak azért van mert kering a Föld körül, kvázi szabadesésben van." - de tapasztalnánk, pont az elõzõekben leírtak miatt. Geostac. pályán csak nekünk, relatív koordinátarendszerben utazó embereknek (ti. a föld felszínéhez rögzített) tûnik a magasban levõ mûhold (vagy bármi) állónak, igazából szabadon esik, nem?
Az a köze a sztratoszféra határaihoz, hogy ha jó helyen húzzák fel az oszlopot, akkor bizonyos magasságban a szabadesés és a gravitációs erõ pont kiegyenlíti egymást (geostacionárius pálya), hm? szerintem. Nem volt az hülye, aki ezt kitalálta.
@moikboy: "Hát igen, akármilyen magasra mennének, nem tapasztalnának súlytalanságot - az ûrhajókban is csak azért van mert kering a Föld körül, kvázi szabadesésben van." - de tapasztalnánk, pont az elõzõekben leírtak miatt. Geostac. pályán csak nekünk, relatív koordinátarendszerben utazó embereknek (ti. a föld felszínéhez rögzített) tûnik a magasban levõ mûhold (vagy bármi) állónak, igazából szabadon esik, nem?
#18
nem egy magas hegyen lenne?😛
az lehet akár +2km is😄
az lehet akár +2km is😄
#17
A felhajtóerõ miatt (hélium) az alsó akárhány kilométernek nem lenne súlya. A magaslégköri szelek inkább jelentenének veszélyt, bár a teher szállításánál a Coriolis-erõ miatt amúgy is szükség lenne aktív stabilizálásra. Csak míg a Coriolis-erõ pontosan kiszámítható - sõt ellensúllyal akár kompenzálható is -, addig a szelek nem.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#16
Errõl a South Park Létra a mennybe címû epizódja jutott eszembe.
Komolyra véve a szót ez azért nem kivitelezhetõ szerintem, mert mekkora kilengése lenne már ennek a toronynak?
Komolyra véve a szót ez azért nem kivitelezhetõ szerintem, mert mekkora kilengése lenne már ennek a toronynak?
#15
Nem, ez nem hülyeség, mûködik, mert a modulok megtartják a saját súlyukat. Az alsóbb szinteken biztosan.
Az a jó, ha mindegyik olyan, hogy pontosan a modul saját súlyát bírja el. A 800000 tonna nagy része szerintem a töltõgáz, amit viszont így nem kell megtartani.
A torony teteje szerintem csak pár tonna, azt meg könnyen megtartja ennyi hélium.
Itt az a lényeg, hogy könnyen fel lehet rajta menni.
Az a jó, ha mindegyik olyan, hogy pontosan a modul saját súlyát bírja el. A 800000 tonna nagy része szerintem a töltõgáz, amit viszont így nem kell megtartani.
A torony teteje szerintem csak pár tonna, azt meg könnyen megtartja ennyi hélium.
Itt az a lényeg, hogy könnyen fel lehet rajta menni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#14
Már ez a kemény 7 méter magas torony is több helyen megtörik, mi lenne itt 15 kilométeren. Másrészt 15 kilométer egy nagy nulla, egy átlag utasszállító is 11 km-en repül, és annak még NAGYON nincsen világûr-fílingje. Mondjuk, ha az összes kínai felfújható krokodil és gumicsónak gyárat ráállítanánk a feladatra, hamar meglenne az alapanyag. 😊
Kedvencem még a "megküzdeni a súlytalansággal" kifejezés, mintha egész életünkben nem gravitáció ellen küzdenénk.😊
Kedvencem még a "megküzdeni a súlytalansággal" kifejezés, mintha egész életünkben nem gravitáció ellen küzdenénk.😊
#13
Hmm most elgondolkoztattál. Valóban, ha van egy erõs, és kiba hosszú kötél, aminek a vége kint az ûrben, ahol lebeg, a másik vége meg a föld felett, tehát talajtól kb 2 méterre lenne, akkor az lebegne?😄 monjduk teljes szélcsendbe.
̊ ̊̊ ̊̊̊ ̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊̊ ̊̊
#12
olyan hosszú húr kéne, hogy a szabadon lévõ végén a centrifugális erõ hajszálnyit nagyobb legyen a földi gravitáció mértékénél. ha fel is akarunk rajta vinni valamit, akkor annak a súlyát is kell bírnia, mert ha csak éppen nagyobb lenne a gravitációnál, akkor megránthatnánk az egészet és jönne lefelé. a gond azzal van, hogy nincs az az acélhúr per pill, ami kibírná ezt, ugyanis a húr közepén ki kell bírnia a szerkezet fele súlyát, pussz az esetleges terhet amit felvinnél rajta.
\"The voices are back... Excellent.\"
#11
Nemá! Az SG átmegy viccportálba?
#10
15 kilométer magas? oda miért nem lenne elég egy nagyobbacska repülõ? speciálisan ehhez? mint a white knight, csak kicsit nagyobb méretben? és ha nagyon környezetbarátak akarnak lenni, akkor hidrogén üzemanyagú sugárhajtómûvekkel.
#4 Tinman: ha héliumos cellákból csinálják a dolgot, akkor kicsit "önhordó", mert a hélium könnyebb a levegõnél😊
#5 Roliika: nem hiszem, hogy ugyanaz lenne a tetején is meg az alján is, esetleg egy szegmensében, mivel a légköri nyomásnál nagyobb nyomás kell idelenn, odafenn meg ugyanez a nyomás szétvetne bármit ami mûanyagból van. mint az elengedett lufi, ami egy idõ után kidurran.
#4 Tinman: ha héliumos cellákból csinálják a dolgot, akkor kicsit "önhordó", mert a hélium könnyebb a levegõnél😊
#5 Roliika: nem hiszem, hogy ugyanaz lenne a tetején is meg az alján is, esetleg egy szegmensében, mivel a légköri nyomásnál nagyobb nyomás kell idelenn, odafenn meg ugyanez a nyomás szétvetne bármit ami mûanyagból van. mint az elengedett lufi, ami egy idõ után kidurran.
\"The voices are back... Excellent.\"
#9
az hagyján, hogy az alsó elemek hogy bírják el... de a talaj hogy bírja el... mekkora és milyen alap kellene már egy ilyen felfújhatósághoz... na meg aztán kinek van akkora tüdeje? 😄
#8
És ha fellõnének a zûrbe egy ûrhajót, rákötve egy nagy acélhúrt? 😄 akkor nem esne le mert a másik vége lebegne az ûrben? 😄 nem? (kövezzetek meg, nem vagyok jó fizikából)
#7
hát a másik megoldás se 100%os agysejtállományra utal.. sõt az egész ötlet -><#idiota>
practitioner of the forbidden arts of death
#6
Nagyon szigetelni kéne, hogy az a gáz ne szivárogjon, mert akkor máris roggyan az "alkotmány".
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#5
Zárt renccer..gondolom azvolt az alapötlet, hogy zárt renccerben a gáz nyomása homogén. Lent meg fönt is ugyanannyi elvileg.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#4
Úgy elmebaj ahogy van.
800.000 tonna? Az "alsóbb" elemek, hogy bírnak el ekkora terhelést?
"és aktív stabilizáló rendszerrel kellene ellátni."
Igen... tegyük fel a 3-as modul stabilizálója megadja magát. Jön egy szél és az egész kóceráj rádõl a tõle 10 km-re levõ szomszédos városkára.
Agyhúgykövet kapok, de menten.
800.000 tonna? Az "alsóbb" elemek, hogy bírnak el ekkora terhelést?
"és aktív stabilizáló rendszerrel kellene ellátni."
Igen... tegyük fel a 3-as modul stabilizálója megadja magát. Jön egy szél és az egész kóceráj rádõl a tõle 10 km-re levõ szomszédos városkára.
Agyhúgykövet kapok, de menten.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#3
Vajon mekkora lenne a kilengése egy 15 km magas felfújható toronynak?
#2
Hát igen, akármilyen magasra mennének, nem tapasztalnának súlytalanságot - az ûrhajókban is csak azért van mert kering a Föld körül, kvázi szabadesésben van.
"A turisták elé majdnem olyan látvány tárulna, mint a világûr peremérõl, itt azonban még nem kell megküzdeniük a súlytalansággal."
???
Pláne, hogy súlytalanság vagy két nagyobb gravitációs mezõ kiegyenlítõdésénél jöhet létre, meg szabadesésnél. Mi köze ennek a sztatoszféra határaihoz? Vagy aki nyilatkozta az Tom & Jerry szintû anyagokból szerezte a fizikai tudását?
???
Pláne, hogy súlytalanság vagy két nagyobb gravitációs mezõ kiegyenlítõdésénél jöhet létre, meg szabadesésnél. Mi köze ennek a sztatoszféra határaihoz? Vagy aki nyilatkozta az Tom & Jerry szintû anyagokból szerezte a fizikai tudását?
← ElőzőOldal 5 / 5