92
-
halgatyó #52 Azt hozzátenném, hogy nem vagyok ejtőernyős, és eddigi életem során nem is láttam közvetlen közelből ejtőernyőt vagy az azt használó embert.
Másik, hogy a mostani, áétalánosan használt ernyőket sokszor használják, míg az általam megvágyott biztonsági ernyő csupán egyszer használatos lenne,
továbbá, nem kellene annyira lefékezni az utast hogy szépen lágyan érjen földet, Már az is óriási segítség lenne, ha mondjuk 10m/s vagy ez alatt valamivel érne földet, ezzel a túlélési esélyei szárazföldön majdnem 100% lenne, vízben még 20m/s mellett is kb 100% Persze ha hideg a víz, akkor megfagy, de abszolút biztos mentőeszköz nincs, ezt tudni kell. Ha 50m/s sebességgel csapódik a vízbe, akkor biztosan nem fog megfagyni, de ez aligha vigasztalja a rokonokat.
Még egy szempont: a vázolt mentőrendszerrel felszerelt repülőgépek biztosítási költségei csökkenhetnének, mert a túlélőknek ill. a gyászoló rokonoknak fizetendő kártérítések jelentősen csökkenthetők lennének, ez az egyik oka, hogy az előbb max. 10%-ra becsültem a repjegydrágulást. (Pl. az utolsó Concord utasai is élhetnének, nagyobbrészt) -
#51
Még egy tanulsága talán van az előbb vázolt esetnek. Asszem, az utasok egy része ejtőernyőért imádkozott. Az esély többet ér, mint a biztos halál.
Imádkozni lehet sokmindenért, de nem biztos, hogy van értelme. Ott is olyan sebességgel repültek meg magasan, hogy értelme nem lett volna? Hol is értek volna földet vagy vizet? Igen hamar megfagytak volna...
A modern technológiai fejlesztés csodákra képes. Meggyőződésem, hogy néhány számillió dollár (ez csak elsőre tűnik soknak) befektetésével ki lehetne fejleszteni egy 1 kg-nál nem súlyosabb, visoznylag biztonságos ernyőt, és egy 2-3kg-os pirotechnikai egységet, ami az ülést kidobja a gépből (ehhez a géptörzset is nyilván módosítani kellene, ez lesz a legdrágább az egész fejlesztésben).
Erről is volt szó a felhők felett topikban. kb. 350-as tempó felett te tökmidegy, hogy milyen ernyőt csinálsz, afelett csak katapultülés mellett hagyható el a gép vagy farokrámpán. Egyik sem realitás. Az erőny tömege sem a légerőket figyelembevéve. A felsorolt tömegek a telejen illuzórikus kategóriában vannak.
Egy ilyen egység megmentene sok embert, bár nyilván megdrágítaná a repülést.
Évi kb. 2000 ember hal meg nagy utasszálító gépeken utazva. Ennek nagy része olyan, az ernyő mit sem érne.
De NEM 10-szeresére. Szerintem ha TÖMEGGYÁRTÁSba kerülne, akkor maximum 10%-ot drágítana a jegyen.
Ez így hasból erős becslés.
Persze egy ilyen változtatáshoz idő kellene. A most meglévő, legyártott, vagy ezután legyártandó (de hatalmas költséggel már kifejlesztett) gépek törzséből nem biztos hogy így ki lehet dobni az utasokat üléssel együtt. (Arra SEMMI esély, hogy egyás hegyén-hátán kimásszanak, nyilván)
Nem, nem bizots, TUTI. Technikaliag sem megoldható, mert az ülések túl sűrűn vannak. A katapultálás még egy edzett pilótát is megvisel. Az átlagcivilit még méginkább. Az 5 éve Mary és 80 éves Joe bácsi ilyet nem élne túl soha. Nem tudsz olyan szerkezetet megalkotni amik ilyen széles tartományban jók. Nézd meg, hogy a méregdrága katapultülések mit tudnak. (kb. 45-120 kg és 140cm-190 cm határokkal működnek.)
-
#50
Annyira azért nem volt nagy nevű. Az Air Alaska volt asszem és jenki szemmel mérve tudtommal kicsi és lokális volt. Igen tanulságos esetek vannak a sorozatban az NG-n. Stephen Barlay, Légikatasztrófák című könyvét érdemes elolvasni, ha valaki be tudja szerzni. 1990-ben adták ki itthon... -
halgatyó #49 Még egy tanulsága talán van az előbb vázolt esetnek. Asszem, az utasok egy része ejtőernyőért imádkozott.
Az esély többet ér, mint a biztos halál.
A régi technológiával készített ejtőernyők lehet hogy nehezen használhatók és veszélyesek, bár elég sok ugrást hajt végre elég sok ember, és még van élő ejtőernyős...következésképp azért annyira nem lehet veszélyes
A modern technológiai fejlesztés csodákra képes. Meggyőződésem, hogy néhány számillió dollár (ez csak elsőre tűnik soknak) befektetésével ki lehetne fejleszteni egy 1 kg-nál nem súlyosabb, visoznylag biztonságos ernyőt, és egy 2-3kg-os pirotechnikai egységet, ami az ülést kidobja a gépből (ehhez a géptörzset is nyilván módosítani kellene, ez lesz a legdrágább az egész fejlesztésben).
Egy ilyen egység megmentene sok embert, bár nyilván megdrágítaná a repülést. De NEM 10-szeresére. Szerintem ha TÖMEGGYÁRTÁSba kerülne, akkor maximum 10%-ot drágítana a jegyen.
Persze egy ilyen változtatáshoz idő kellene. A most meglévő, legyártott, vagy ezután legyártandó (de hatalmas költséggel már kifejlesztett) gépek törzséből nem biztos hogy így ki lehet dobni az utasokat üléssel együtt. (Arra SEMMI esély, hogy egyás hegyén-hátán kimásszanak, nyilván)
Csak ötlendeztem -
halgatyó #48 Nem kifejezetten GPS téma, de érdekes.
Évekkel ezelőtt láttam valamelyik ismeretterjesztő tévécsatornán (3 ilyen: Spektrum, Nat.Geo., Discovery) egy sorozatot, amely repülőgép szerncsétlenségekkel foglalkozott. Az egyik eset igen érdekes, bár NEM airbussal esett meg, hanem valami jóval régebbi tipussal.
A gép utasokkal teli, felszállás után, a 10 km magasságból kőként zuhant az óceán vizébe. Természetesen csak fecniket találtak meg belőle. A nehezebb darabokat akkor is az óceán fenekéről kellett felhozni, ez volt az egyik tényező, ami hasonlított a mostani esetre.
Felhozták, kivizsgálták, de nem volt 2 nap, az biztos. (Valószínűleg ebben is hasonlítani fog a mostanira)
A szerencsétlenség közvetlen oka a hátsó (farokrészen levő)vízszintes vezérsíkot mozgató mechanika meghibásodása. Mivel az ilyen nagy utasszállítók kormánylapátjainak (hadd használjam ezt a pongyola kifjezésy) mozgatásához nagy erő szükséges, gépek mozgatják a lapátokat. Ebben a repülőgépben egy csavarorsó alakította át a villanymotor (szükség szerinti irányú) forgó mozgását a kormánylapát (vezérsík) megfelelő irányú elmozdulásává.
Ez a csavarorsó annyira elkopott, hogy a csavarmenet egy erősebb kormánymozdulat hatására átszakadt, és a vezérsík többé nem állt a pilóták vezénylete alatt.
A repülögép teljesen irányíthatatlanná vált, pörögve zuhant le 10km magasból az óceán vízébe (vagyis inkább vizéRE, mert nem nagyon hatol mélyre a sűrűség-különbség miatt)
Borzalmas lehetett az utasoknak. Bárki elképzelheti magát abba a helyzetbe. Amikor én először utaztam repülőgéppel (Tu134-es volt) eléggé kellemetlen időjárási helyzet volt, és volt egypár durva magasságvesztés. Hát, a gyomrom feljött a torkomba és a sz**r belémfagyott, pedig az a gép nem állt fejre.
Visszatérve az esetre. A baleset okának kiváltó oka, vagyis az egész katasztrofának az IGAZI oka a karbantartás elhanyagolása volt. Azt a tipust (a film alapján) 600 óránként kellett volna karbantartani, a csavarorsókat zsírozni. Ezt elmulasztották!! A csavarorsók kenés nélkül működtek, állítólag több mint 2000 órát a balesetig.
Az eset NEM A BURUNDI ÉS NEM IS AZ ETIÓP LÉGITÁRSASÁGNÁL TÖRTÉNT, nem ám. Hanem egy nagynevű észak-amerikai légitársaság gépe volt! Valami anyagi nehézsége volt a társaságnak, és ezért ritkították a karbantartásokat, és növelték a naponkénti gépfordulók számát.
És ez a tanulság a legfontosabb talán. Manapság súlyosabb helyzet van, mint akkor volt. Napjainkban nem egyetlen légitársaság van nehéz helyzetben, hanem iparágak, országok, az egész fejlett világ.
Bocs hogy ilyen hosszú voltam, de ez igen tanulságos eset. Sajnos, internetes hivatkozást nem tudok adni, de talán van itt aki emlékszik a filmre. -
#47
3kg? Annál szerintem picit nehezebb az ernyő. Nehéz olyan vészhelyzetet elképzelni ahol legalább az utasok töredéke is képes lenne kiugrani. -
minatomirai #46 Azért egy 3kg-os mentőernyő elférne a kézipoggyászban (vagy még háton is a pulóver alatt - vitorlázórepülő mentőernyő - aki vállalja a kényelmetlenséget), szóval rajta. Az esélyt ugyan nem sokat javít de legalább ad némi lehetőséget és kis szerencsével segíthet (lelkiekben is).
minato -
#45
Mármint az FBW előtt is volt autópilóta. -
#44
A FBW és az autopilóta az hogyan is jön ide? Az FBW is volt autópilóta. Ez nem az FBW hibája! Az együttműködő rendszereké. Az FBW semmi baj nincs, mert tökéletesen végrehajtotta a rossz utasításokat. Az agy a szar, nem az idegpályák huzalozása és a végtagok, emberi hasonlattal élve. -
#43
A jelből bizonyára be lehet mérni a dobozt. A GPS-adatokból sem lehetne pontosabban tudni, hol van, mert az utolsó helymeghatározás minden bizonnyal még a gyorsan haladó gépen volt, nem a vízbe csapódás előtt.
Ettől még hasznos lenne a GPS a gépen, főleg ha az adatokat továbbítanák is. -
slickboy #42 Nekem is egyből ez ugrott be, amikor keresni kezdték fekete dobozt, amely még egy hónapig sugározza a jeleit, mindjárt sugározhatná a pontos koordinátáit, ha összekombinálták volna egy GPS-szel. Ha már a gépre nem szereltek, legalább a fekete dobozt megtalálják. Valahogy olyan érthetetlen, hogy mobiltelefónia, műholdak, GPS korában nem találnak meg egy repülőgépet illetve hagyják úgy repülni, hogy pontosan nem is tudják merre jár. És naponta repülnek így járatok. Hátborzongató. -
PepeLopez #41 Én mikor utoljára repülőn ültem egy kis monitoron lehetett nézni hogy merre járunk, és mikor érkezünk meg, ezt az adatot ezekszerint nem küldik el? :)
Sőt amióta van barátság / elleség felismerő rendszer pontosan tudják ki hol van a légtérben, valami turpisság van itt :))
-
torcipepe #40 de TE elküldöd ezt az adatot az irányítótoronynak. akkor már fogják tudni.
eleve úgy szerepelt az első híradásokban hogy vagy kéttucat hibaüzenetet küldött a gép automatikusan haza. tehát az adatok küldésére van lehetőség. -
kvp #39 "Már más is említette, de látom nem sikerült megértened.
A nálad lévő GPS-ről csak TE fogod tudni, hol vagy éppen."
Az airfrance gepen volt inmarsat-os adatkapcsolat, tehat meg zuhanas kozben is kepes volt kommunikalni, csak nem tudta megmondani, hogy hol van. A masik az, hogy a gps kepes a sebesseg es magassagmero muszereket reszben helyettesiteni vagy legalabb referencia jelet adni, amibol kiderul, hogy valami elromlott. (meg mielott a robotpilota a hibas jelek miatt hulyeseget csinalna) Tartaleknak jo es olcso. Ha mar vettek a faradtsagot, hogy kapjon a gep muholdas adatkapcsolatot, akkor ennyi erovel kaphatott volna egy sima repulofedelzeti gps-t is. -
kvp #38 azaz 18 km (60,000 ft) -
L3zl13 #37 Már más is említette, de látom nem sikerült megértened.
A nálad lévő GPS-ről csak TE fogod tudni, hol vagy éppen. Távolról továbbra sem fogját tudni megállapítani a pozíciódat.
Az utasok pedig szvsz anélkül is észrevették, hogy széttört a gép, hogy lett volna GPS-ük...
-
kvp #36 A gps akar ballisztikus raketakon is hasznalhato. Ezert van egy tiltas a civil chipekben, ami 18000 kilometer es/vagy tobbszoros hangsebesseg folott letiltja az aramkort. A precizitas repulok es hajok eseten a jobb vetel es a nagyobb antennak miatt joval nagyobb, mint szarazfoldi felhasznalasnal. A frissites altalban 30 masodperces, mivel ennyi a jelismetlesi ideje egy-egy gps muholdnak. Egyebkent repulok eseten hasznalhatnanak loran-t is, ez csak a nagy nyilt tereken mukodik megbizhatoan, de az egbolt es az oceanok ennek szamitanak. Ott a precizitas tobb szaz meteres, de azert egy kozel fel evszazados es teljesen ingyenes technologiahoz kepest egesz jo. Mint azt mar mashol emlitettem, a hajozasban a loran es a gps ma mar alapfelszereles, de a legtobb uj amerikai gyartmanyu repulore is kerul gps vevo, ha masnak nem, akkor tartaleknak. A franciak egyszeruen valamiert nem haladnak a korral. -
feri79 #35 GPS miért nem működik nagy sebesség mellett? Biztos, hogy működik, legfeljebb a pontossága leromlik, de szerintem egy repülőgépnél ami az óceán felett repül akár >500Km/h-val, nem is az a lényeg, hogy 10cm pontossággal megállapítsák a helyzetét. A másik, hogy már miért ne lehetne GPS-el a magasságot mérni??? A pozíciót az érzékelt műholdak távolsága alapján határozzák 3 vagy több műhold alapján pedig simán meghatározható a térbeli (3D-s) pozíció.
Egyébként szerintem a mobiltelefonnal keverik egyesek a GDS-t, ugyanis a mobilnál valóban probléma, hogyha túl gyors a cellák váltása. -
kvp #34 "Ez egy nevetséges érv. Tudtommal soha nem zuhant le gép még a fly by wire miatt, viszont a pilóta dolgát megkönnyíti."
Legutobb iden januarban egy ausztral airbus, ugyanebbol a sorozatbol kerult bajba, de meg idoben elkaptak a pilotak. A gep a szarazfold elhagyasa utan a nyilt tengeren egyszer csak elkezdett leszallni. A pilotaknak sikerult kikapcsolni a robotpilotat, de igy is eleg nagyot estek, aminek par tucat serult lett az eredmenye. Szerencsere eleg magasan voltak ahhoz, hogy ne zuhanjanak le. Az airbus-ok eseten a robotpilota rendszeresen romlik el, ez szeriahibanak tekintheto. A leggyakoribb hiba az, hogy a levegoben lekapcsolja a hajtomuveket es a gep atesik. Ez tobbnyire a hibas sebessegszenzorok miatt szokott bekovetkezni, gyakorlatilag most mar minden tipus erintett amit a 80-as evek ota gyartottak (a 380-as kivetelevel). Mivel a most leesett gepen is egy 1978-as szabvany szerinti repulesvezerlo elektronika volt, egy 1982-es muholdas csatoloval ezert ugy nez ki, hogy jo ideje nem valtoztattak az elektronikan. (akkoriban meg nem volt gps)
A gepet egy sima polgari repulofedelzeti gps is megmenthette volna (18000 meterig jok), mindenfele draga kiegeszito infrastruktura nelkul. A gps egyseg kepes pozicio, magassag, mozgasi sebesseg es irany adatokat biztositani, kb. 30 masodpercenkenti frissitessel. Ez boven eleg arra, hogy a pilotak eszleljek, hogy mar megint valami gond van fedelzeti muszerekkel vagy a robotpilotaval es at tudnak kapcsolni kezi vezerlesre. Peresze ettol meg meghalhatnak, mert az airbus-okban szoftveres limiterek-ek vannak, amik megakadalyozzak a pilotakat abban, hogy tul hirtelen vagy tul eros mozdulatot tegyenek a botkormannyal, mivel a gep torzse nem birja ki a kormanyszervekkel maximalisan kifejtheto erot es a levegoben szettorik ha kapkod a pilota. Tobbnyire a tul durva kezi vezerles hatasara a farok szenszalas resze szokott eloszor letorni. Ez is szeriahiba, de nem rendeltetesszeru hasznalatbol ered. (a robotpilota kikapcsolasa annak szamit)
Katasztrofak eseten is hasznos tud lenni egy gps egyseg, mivel a most lezuhant gep is jelezte, hogy gond van, mar 4 perccel a szeteses elott, de nem tudta megmondani, hogy hol van, csak azt, hogy baj van. Ha kuldott volna pozicioadatot is, akkor legalabb tudtak volna merre jart mielott szetesett.
A korabban emlitett ejtoernyo es egyeb megoldasok nem tul celszeruek, de az egesz utasteret egy kontenernek lehetne tekinteni, es azt mar el lehet latni megfelelo mentorendszerekkel. Ha az utaster kepes levallni a gep tobbi reszerol, kepes uszni a vizen es kepes ejtoernyovel leszallni, akkor a legtobb lehuhanassal jaro katasztrofat tul lehetne elni. A felrobbanno gepek es a levegoben bekovetkezo utkozesek ellen ugyan nem ved, de jobb mint a jelenlegi semmi. Ma mar csak disznek raknak mentomellenyt a gepekre, mert a legtobb mai gep nem marad egyben ha vizre szall le. Egy megfelelo, a geprol levalaszthato utaster eleg sok ember eletet megmenthetne, bar valoszinuleg a pluszsuly a jegyarakra egy jo 10-es szorzot rakna, amit meg az utasok egy resze sem tud/akar megfizetni. -
torcipepe #33 a google ezt adta elsőként:
http://www.sg.hu/cikkek/22195/jol_szerepelt_a_gps_iranyitasu_raketa -
#32
A beágyazott rendszerek szoftverét egészen jóra meg lehet írni, mivel sokkal egyszerűbbek pl. egy OS-nél vagy akár egy gyakran lefagyó mobiltelefonnál (nem is okostelefonra gondolok).
A te példád amúgy sem jó itt, mert ha hibás a jeladó és nincs redundáns jeladó, akkor ez éppen megerősíti és nem cáfolja a redundancia fontosságát. Azt meg nem a rendszer, hanem az adott tervezés hibájának tekinteném, ha nem lenne mód manual override-ra. (Kivéve, ha épp a cockpit kezelőszervének jeladójára gondolsz, de akkor meg a redundáns jeladó hiánya a hiba.)
Véleményem szerint a FBW esetén sem érdemes a tökéletesség hiányát hibául felróni, mert a hagyományos rendszer sem az. De ha a FBW általános megbízhatósága jobb, akkor az már haladás. Ennek eldöntéséhez kellenének a statisztikák. -
#31
Gonodom az a GPS ami attól eltörik, hogy 2 méter magasból leesik az túlél egy ilyen esetet? -
halgatyó #30 Na, még két cikket idézek ide, csak hogy látható legyen: a dolgokról folyik némi vita, szóval nem csupán egy magamfajta ürge kételkedik sziklaszilárdnak beállított dolgokan:
hír1
Persze tudom, hogy nem kell mindent elhinni, amit valaki leírt, de ha véletlenül igaz lenne, amit a cikkben írnak, az döbbenetes lenne!
"Officially the crash was blamed on pilot error, many questions remained unanswered including a bizarre development where Switzerland’s institute of forensic evidence and criminology determined that the plane’s flight data recorder had been substituted after the crash, placing doubt on the entire investigation." -
archelf #29 ...főleg ha az elgépeléseket is kijavítom :) -
archelf #28 "Márpedig tökéletes szoftvert tudtommal még nem írtak... minden szoftver csak konvergál a tökéleteshez, mint határérték"
Szoftvert (matematikailag is bizonyítottan) lehetséges hibamentesen megírni. Amúgy nem is kell professzórnak lenni hozzá, nekem is sikerült már.
AE -
Szefmester #27 vajon mi lett volna ha az egyik utas bekapcsolva felejti a gps-ét.. ő legalább ponotsan meg lett volna találva.. felszálláskor minden utas kaphatna egy gpst.. és ha pár tucat utas hirtelen tesz egy balkanyart a többi meg jobbost akkor szólna a rendszer hogy vazzeg kettétört a gép.. küldjem a mentőket? Ok Ignore Cancel Later -
halgatyó #26 A tippelgetés olyan mint a munkahipotézis. HA előtte meg van mondva, hogy most tippelgetés következik, és NEM a bizonyított tények, AKKOR szerintem van helye ennek is (mint ahogyan volt már tippelgetés, és szerintem Te is ugyanabból a tippelgető sajtóból értesülsz az eseményekről) -
halgatyó #25 A sokswzoros redundancia a véletlenszerű hibák ellen véd, de nem a szoftverhibák ellen. Meg lehet 5szörözni egy irányító rendszert, de ha mind az 5 alrendszeren ugyanaz a szoftver fut, és teszemazt egy hibás jeladó miatt leállítja a motorokat és a pilóták meg csak tehetetlenül néznek, mint a csúcsforgalomban földbegyökerezett audik és hasonlók vezetői, hát nem éppen kellemes, ilyenkor az ember rögtön arra gondol, hogy inkább lehetne kézzel kurblizni mint egy trabantot, de menjen már
Márpedig tökéletes szoftvert tudtommal még nem írtak... minden szoftver csak konvergál a tökéleteshez, mint határérték -
#24
Ezek a gépek (az utasszállítók is) bizonyos túlbiztosítással épültek, és az irányító rendszer kivételével, a többi részük már jelentős tapasztalat által csiszolt.
Az a "bizonyos" olyan 4-5-szörös egyes gépeken.
A tippelgetés meg szerintem undorító, médiahype az egész. Én egy büdös szót sem szóltam volna az esetről, mert bizonyíték hiányában csak tippelgetni lehet és megvezetni a sok tudatlan birkát. -
#23
Az A340 volt és protógép. Sebaj... -
#22
GPS vezérlésű rakéta nincs emlékeim szerint és a JDAM bombákban a hordozó gépeken sem filléres GPS van. -
halgatyó #21 Most nem találom (a youtuben nincs) az egyik airbus (asszem 380-as)próbarepüléséről készült filmet. Az látható rajta, ahogy elszáll a kifutópálya fölött, aztán az erdőből nagy füstfelhő.
A kivizsgálás szerint a repülőgép irányító rendszere romlott el.
Egyik magyar nyelvű weblapon az utóbbi héten olvastamó, hogy volt még egy irányító rendsdzeres baleset airbussal, most nem találom a cikket. (ez nem túl bizonyító erejű, de nem mentettem el, mert nem gondoltam hogy szükség lesz rá)
Továbbá: a katonai gépek esetébe több ilyen eset is volt, amiről lehetett olvasni. Ezek a gépek (az utasszállítók is) bizonyos túlbiztosítással épültek, és az irányító rendszer kivételével, a többi részük már jelentős tapasztalat által csiszolt.
Az ejtőernyős vitáról: ez már néhányszor (más fórumokon) végigment, és vannak érvek és ellenérvek oda meg vissza.
Én tisztelem az 1. pontban idézett hozzászólót, de mindent még neki sem hiszek el... ugyanis:
-- itt NEM arról van szó, hogy a Málcsi néni összehajtogatja magának az ejtőernyőt, aztán kiugrik a gépből 11000 méteres magasságban, 900 km/óra sebesség mellett..
-- Arról sincs szó, hogy az ejtőernyő MINDENKIT megment, mint ahogy egyetlen más biztonsági berendezés (légzsák, gyermekülés, biztonsági öv, mentőcsónak) SEM ment meg mindenkit (Az Estonia kompon is voltak mentőcsónakok)
-- Tudjuk, hogy a repülésben minden apró változtatás óriási költségek elköltését vagy megtakarítását eredményezheti. Ez bizony csábítja azokat, akik anyagilag érdekeltek, de nem ők vannak éppen veszélyben.
Más.: ez a repülőgép -- ha lehet hinni a híreknek -- megfelelően ellenőrzött és karbantartott, hibátlan, modern konstrukció volt... basszus, valahogyan mégiscsak lezuhant, nekem ne mondja senki, hogy a sebességmérő hibája miatt egy gépnek ott fönt, 11000 méter magasságban, amikor a motorok teljes gázzal működnek (tehát NEM a leszállás közbeni átesésről van szó!) egysercsak lepottyan...
Valami miatt valakik gondosan kerülik a gép felrobbantásának lehetőségét... pedig ha minden tökéletesen működött, akkor valami miatt mégiscsak le kellett pottyannia, mert fönt nem maradt, ezt már tudjuk -
torcipepe #20 és vajh a gps irányítású rakéták milyen sebességgel mennek, ha hangsebesség körüli sebességű gépből kilőve azt lehagyja a gépet majd félméteres pontossággal célba talál??
a cikkben amúgy benne van, hogy a repülési terv alapján a pilóták szokták bejelenteni hol tartanak az óceán felett és hogy ez nagyon kényelmetlen számukra. a gps automatikusan csinálhatná ugyanezt nagyobb pontossággal és rendszerességgel. küldené az infót oda ahová megy, illetve haza is. nem kellene arra hagyatkozni, hogy a repülésirányító, aki lehet nem is tud olyan jól angolul pontosan megérti és 2-3 órával illetve több tucat másik gép után emlékszik-e a koordinátákra.
2 vevővel a gép két végében pedig egy közelítő irányt is tudna adni. -
#19
Csak ez így nem igaz, mert mint már volt róla szó az autós GPS-sek nem jók a gépen és ott kicsivel magasabb követelmények is vannak.
Egy földbe csapodó gép esetén is sokszor megsérült a fekete doboz is. Nincs rá garancia, hogy a GPS segíten. Miért is építsenek ki egy 35 milliárd dolláros rendszert mikor az elmúlt 30 évben talán 2-3 nagy gép zuhant (vagy több?, erről jó lenne egy lista) így tengerbe. A többit vagy felrobbantották vagy eltérítették.
Csúnya dolog a számokkal játszani, de egyszerűen ez nem kifizetődő. Persze, ha meg a rendszer miatt drágább lesz a jegy akkor meg morog mindenki ugye? -
#18
Az is érdekes, hogy a 4. gen vadászok mindegyike szinte FBW vezérlésű és mégsem potyognak le sorban...
(Az F-15C és E az nem egészen, annak hibrid felfogású rendszere van.)
A Su-27 és MiG-29 gépek alapverzión nincs FBW, de azokból nem sok van és érdekes módon magasabb több is veszik oda belőlük, de ez inkább az általános forráshiány és az orosz szellemű üzemeltetés miatt van / volt. -
Szemjuel #17 de én azt mondom, hogy a LEZUHANT repülő, aminek mozgási energiája és sebessége is megközelítőleg 0 (nulla) :D ott nem számít hogy lassú a gps... helyzetmeghatározásra elegendő lenne egy pár ezer forintos kütyü is, a műholdnak pedig külön egység küldené a jelet... én ezt írtam ha rendesen elolvasod és nem csak a saját véleményed támadását látnád mindenhol :) -
#16
Létezik olyan statisztika (alapos okelemzésekkel együtt), amely megmutatná, vajon a hagyományos vagy a FBW rendszerek romlanak el gyakrabban?
Talán csak az én személyes preferenciám, de egy mikrovezérlős rendszerben jobban megbízom, mint egy mechanikus/hidraulikusban. Többszörös (nagyon sokszoros) redundanciával a megbízhatóság igen komoly lesz. -
#15
Miért? Szerinted mennyivel? Ha nem 900-zal akkor is max. 600-700 fékezi a sűrűbb légkör. Akkora sebességnél meg a gép alacsonyan már elkezed darabokra esni. -
Szemjuel #14 nahde abban megegyezhetünk, hogy nem 900 km/h -s sebességgel halad a lezuhant repülő amit meg kell találni! :) Szóval ilyen esetben lenne jó egy jeladó, ami jelen esetben egy mindenálló doboz, benne egy aksi, gps egység, jeladó egység hármasból jönne össze! rohadt bonyolult lehet összerakni... -
#13
A "fly by wire" nevű szarrá computerizált konstrukciós elv betiltása és a bűnösök bebörtönzése,(ami a katapulttal ellátott katonai repülőgépeken megfelel, az a polgári repülésre átültetve bűncselekmény, ezt pár korábbi airbus eset igazolni látszik, nomeg a szarrá compueritázlt fosautók viselkedése is)
Ez egy nevetséges érv. Tudtommal soha nem zuhant le gép még a fly by wire miatt, viszont a pilóta dolgát megkönnyíti. A fosautókat meg talán ne hasonlítsd egy Airubushoz vagy Boeinghoz...
valami ejtőernyő-szerűség és gépelhagyási lehetőség biztosítása az utasoknak (ez csak első hallásra tűnik bizarrnak, aki utánaszámol, az rájöhet, hogy az 1 utaskilométerre eső költség nem lenne sokkal nagyobb, mint az autósok kisgyermekeire ráerőszakolt "biztonsági gyermekülés" utaskilométer-költsége)
Tévedés. Talán látogasd meg a Felhők felett topikot. Az ernyő teljesen elvetélt ötlet minden szempontból.
1.
2.
És van még pár érv ez ellen. A legtöbb baleset idején vagy túl magasan van a gép, vagy túl gyorsan repül, vagy esély sem lenne senkinek kiugrani. Nonszensz ötlet. A gépen nem a 101-es hadosztály utazik.