Egyszerûsítenének az ITER-en
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#106
Háború esetén a légelhárítás fokozottan figyeli és védi az atomerõmûvet. Na meg az is igaz, hogy ezzel az erõvel a támadó rögtön használhat atomfegyvert is. Ugyanis amelyik támadó képes veszélyes kárt okozni egy mai atomerõmûben, annak atomfegyvere is van.
Ettõl természetesen nem teljesen alaptalanok az aggodalmaid, ezért is van az, hogy az atomerõmûveket felkészítik egy rakétatámadás elviselésére is.
Ettõl természetesen nem teljesen alaptalanok az aggodalmaid, ezért is van az, hogy az atomerõmûveket felkészítik egy rakétatámadás elviselésére is.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#105
"Ez a Korea-félszigeten zajló kötélhúzás is csak azt bizonyítja, hogy mennyire kockázatos a jelenlegi nukleáris energetika, és mellékterméke az atomfegyver arzenál."
Ezzel kissé melléfogtál: Az elsõ áramtermelõ atomerõmûvet a szovjetek építették, 1954-ben kezdett el üzemelni. Ha nagyon szõrszálhasogatunk, akkor az amerikai (Idaho) erõmû korábbi volt, de túl kicsi a kereskedelmi áramtermeléshez. Szóval inkább az atomerõmûveket kell a nukleáris fegyverkezés melléktermékének nevezni.
Ezzel kissé melléfogtál: Az elsõ áramtermelõ atomerõmûvet a szovjetek építették, 1954-ben kezdett el üzemelni. Ha nagyon szõrszálhasogatunk, akkor az amerikai (Idaho) erõmû korábbi volt, de túl kicsi a kereskedelmi áramtermeléshez. Szóval inkább az atomerõmûveket kell a nukleáris fegyverkezés melléktermékének nevezni.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#104
Képzeljük el, hogy háború van, oszt olyan degenerált alak a háború irányítója, hogy stratégiai célpontnak az ellenség meggyengítésere nem a hidakat, katonai és gazdasági objektumokat szemeli ki, ha nem pont az atomerõmûvet, oszt ott akármilyen erõs lehet a reaktorblokk, a mai rakétáknak az csak szívóka...és elõbb utóbb jönni fog egy ilyen elmebeteg...Azért veszélyes a Koreai játszma is...
#103
Persze. Odamegy. És hogyan jut be? Ezek õrzött objektumok.
A reaktortartály önmagában olyan masszaív, hogy olyan komoly mennyiségû robbanóanyag kellene oda, hogy baj legyen, hogy azt csak furgonnal tudod bevinni kb. A paksi reaktorok idejében kismértû gépek ütközésre volt felkészítve a rektroblokk. Azt ki kell bírnia. Akkor számold ki, hogy ahhoz ekvivalens hatáshoz mennyi kéne és milyen szakszerûen kéne berakni. Illetéktelen személy tüsszenteni nem tud anélkül egy tisztességes létesítményben, hogy ne tudnának róla. Franciországban egy szimpla finomító látogatás során az egyik munkatársat még a WC-re is elkísérték. Ha nem volt azonso nemû munkatárts akkor vártak addig, míg meg nem jött. Nem ott dolgozó soha nem lehetett olyan helyzetben, hogy nem látta kamera, vagy nem volt mellette valaki.
A reaktortartály önmagában olyan masszaív, hogy olyan komoly mennyiségû robbanóanyag kellene oda, hogy baj legyen, hogy azt csak furgonnal tudod bevinni kb. A paksi reaktorok idejében kismértû gépek ütközésre volt felkészítve a rektroblokk. Azt ki kell bírnia. Akkor számold ki, hogy ahhoz ekvivalens hatáshoz mennyi kéne és milyen szakszerûen kéne berakni. Illetéktelen személy tüsszenteni nem tud anélkül egy tisztességes létesítményben, hogy ne tudnának róla. Franciországban egy szimpla finomító látogatás során az egyik munkatársat még a WC-re is elkísérték. Ha nem volt azonso nemû munkatárts akkor vártak addig, míg meg nem jött. Nem ott dolgozó soha nem lehetett olyan helyzetben, hogy nem látta kamera, vagy nem volt mellette valaki.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#102
Ez a Korea-félszigeten zajló kötélhúzás is csak azt bizonyítja, hogy mennyire kockázatos a jelenlegi nukleáris energetika, és mellékterméke az atomfegyver arzenál.
Nem az lenne a legnagyobb baj, ha Magyarországon megépülne Paks II. Ezzel is lehetnek gondok, mert Paks I. eddigi megfelelõ mûködése nem garancia semmire. Sok olyan vállalatunk van (BKV, metró), amely korábban jól mûködött, de egyre több velük a gond, mert a munkafegyelem meglazult, az utasok részérõl is több a vandalizmus, erõszakosság, bliccelés.
(Majd biztos lesznek olyan jogvédõk, akik szerint pozitív diszkriminációra van szükség, és Pakson is több cigányt kell alkalmazni! Egyébként is egy kis uránrúd hazavitele továbbértékesítési céllal csak megélhetési bûnözés és/vagy része a hagyományos kultúrának.)
Szóval, az igazi veszély a nukleáris technológia elterjedése egyre szélesebb körben, olyan országokban is, ahol instabil állapotok uralkodnak. De instabilitás akár a fejlett ipari országokban is kialakulhat.
Ezzel nem azt mondom, hogy azonnal be kell zárni minden atomerõmûvet, de fel kell készülni a fokozatos felszámolásukra. Mondjuk, 100 éves távlatban. Ezt pedig már ma kell elkezdeni, legalábbis mentalitás szintjén. És sokkal jobb, ha ez a széles tömegekben (adófizetõkben, választópolgárokban) tudatosul, hogy egy átmeneti idõszakban vagyunk, és a fúziós atomerõmûvek kifejlesztésére pénzt kell fordítani, emellett az alternatív energiaforrásokat is fel kell fejleszteni. Magyarország e téren is sereghajtó. A tanyákat, apró falvakat ebek harmincadjára hagyták a kormányok 1989 után. Pedig a szocpolozás helyett sokkal jobb lett volna olyan gazdáknak adni támogatást, akik ezeken a tanyákon fent tudták volna tartani a családjukat, és emellett felesleges terményeiket a városi piacokon tudták volna értékesíteni. Egy-egy ilyen internettel, napelemekkel, biomasszás gázfejlesztõvel és szélerõmûvel felszerelt tanya kb. 5-10 ember tudott volna eltartani. Nem kellett volna a fiataloknak a nagyvárosi munkahelyek miatt magukra hagyniuk az idõseket, akik elhagyottan, depressziósan könnyû prédái a garázdálkodó csalóknak, tolvajoknak és rablóknak. Nos, az energiapolitika is ilyen messzire vezethet. Ezen a téren az EU-s forrásoknak nagy hasznát lehetne venni, de semmi sem történik. Az Orbán-kormány idején pozitívumnak tekintették a fürdõk korszerûsítését, és az is volt, de a tanyák korszerûsítése nem történt meg. Az MSZP-s Szanyi Tibor ehelyett olyanokat mondott, hogy tudomásul kell venni, hogy vidéken kb. 400 ezer ember felesleges, mert a mezõgazdaság nem tudja õket felszívni. Utána meg csak csodálkoznak, hogy rosszak a demográfiai mutatók, õk ártatlan arccal nem értik, hogy miért fogy a magyar. Meg azt sem, hogy miért függünk még mindig az orosz gáztól. Pedig ezért fizetni kell, a biomasszát termelõ trágya viszont ingyen lenne. Lehet épp ez a baj vele. Indiában (3. világ) ez, érdekes módon, nem baj.
Nem az lenne a legnagyobb baj, ha Magyarországon megépülne Paks II. Ezzel is lehetnek gondok, mert Paks I. eddigi megfelelõ mûködése nem garancia semmire. Sok olyan vállalatunk van (BKV, metró), amely korábban jól mûködött, de egyre több velük a gond, mert a munkafegyelem meglazult, az utasok részérõl is több a vandalizmus, erõszakosság, bliccelés.
(Majd biztos lesznek olyan jogvédõk, akik szerint pozitív diszkriminációra van szükség, és Pakson is több cigányt kell alkalmazni! Egyébként is egy kis uránrúd hazavitele továbbértékesítési céllal csak megélhetési bûnözés és/vagy része a hagyományos kultúrának.)
Szóval, az igazi veszély a nukleáris technológia elterjedése egyre szélesebb körben, olyan országokban is, ahol instabil állapotok uralkodnak. De instabilitás akár a fejlett ipari országokban is kialakulhat.
Ezzel nem azt mondom, hogy azonnal be kell zárni minden atomerõmûvet, de fel kell készülni a fokozatos felszámolásukra. Mondjuk, 100 éves távlatban. Ezt pedig már ma kell elkezdeni, legalábbis mentalitás szintjén. És sokkal jobb, ha ez a széles tömegekben (adófizetõkben, választópolgárokban) tudatosul, hogy egy átmeneti idõszakban vagyunk, és a fúziós atomerõmûvek kifejlesztésére pénzt kell fordítani, emellett az alternatív energiaforrásokat is fel kell fejleszteni. Magyarország e téren is sereghajtó. A tanyákat, apró falvakat ebek harmincadjára hagyták a kormányok 1989 után. Pedig a szocpolozás helyett sokkal jobb lett volna olyan gazdáknak adni támogatást, akik ezeken a tanyákon fent tudták volna tartani a családjukat, és emellett felesleges terményeiket a városi piacokon tudták volna értékesíteni. Egy-egy ilyen internettel, napelemekkel, biomasszás gázfejlesztõvel és szélerõmûvel felszerelt tanya kb. 5-10 ember tudott volna eltartani. Nem kellett volna a fiataloknak a nagyvárosi munkahelyek miatt magukra hagyniuk az idõseket, akik elhagyottan, depressziósan könnyû prédái a garázdálkodó csalóknak, tolvajoknak és rablóknak. Nos, az energiapolitika is ilyen messzire vezethet. Ezen a téren az EU-s forrásoknak nagy hasznát lehetne venni, de semmi sem történik. Az Orbán-kormány idején pozitívumnak tekintették a fürdõk korszerûsítését, és az is volt, de a tanyák korszerûsítése nem történt meg. Az MSZP-s Szanyi Tibor ehelyett olyanokat mondott, hogy tudomásul kell venni, hogy vidéken kb. 400 ezer ember felesleges, mert a mezõgazdaság nem tudja õket felszívni. Utána meg csak csodálkoznak, hogy rosszak a demográfiai mutatók, õk ártatlan arccal nem értik, hogy miért fogy a magyar. Meg azt sem, hogy miért függünk még mindig az orosz gáztól. Pedig ezért fizetni kell, a biomasszát termelõ trágya viszont ingyen lenne. Lehet épp ez a baj vele. Indiában (3. világ) ez, érdekes módon, nem baj.
Kara kánként folytatom tanításom.
#101
"Akkor egy kis továbbképzés nem ártana. Csenobilihez hasolnó baleset nem történhet, mert ma nincs felülmoderált reaktor már pozitív visszacsatolással."
akkor nem hasonló. akkor odamegy a terrorista, megrobbantja magát, és megnövekedik a sláger hallgatóinak száma...
ha a másik kezeddel játszol a tûzzel, akkor is megégetheted magadat.
akkor nem hasonló. akkor odamegy a terrorista, megrobbantja magát, és megnövekedik a sláger hallgatóinak száma...
ha a másik kezeddel játszol a tûzzel, akkor is megégetheted magadat.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#100
Igazad van, õ rá kár pazarolni, csak a saját véleményére ad...
Nem igaz. Csak attól, mert egy idõsebb ember mondja az még nem igaz. A kor állapot és nem a tudás fokmérõje. Ezek szerint az 55 éves matt alkesz árokásó Józsibácsi véleményére kéne hallgatnom?
Nem igaz. Csak attól, mert egy idõsebb ember mondja az még nem igaz. A kor állapot és nem a tudás fokmérõje. Ezek szerint az 55 éves matt alkesz árokásó Józsibácsi véleményére kéne hallgatnom?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#99
Mindenki képzelje magát E/1-be. Ez sem megy?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#98
A felsoroltak közül egy sem igaz rá sõt, pont fordítva. Csak minõségi munkát vagyok a kezembõl kiadni. Kivéve mikor rámparancsoltak, hogy ne. Határidõ volt és pályázott a cég. Mondtam, hogy így semmi értelme elküldeni, úgyis visszadobják. (Visszadobták...)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#97
te vagy a világ?
ha a világ erõsen akarja, akkor repülhet. nem úgy mint szupermen, hanem segédeszközzel. erõsen is akarta a világ, és repülnek az emberek.
ha a világ erõsen akarja, akkor repülhet. nem úgy mint szupermen, hanem segédeszközzel. erõsen is akarta a világ, és repülnek az emberek.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#96
A tokamakok és stellarátorok mágneses összetartást használnak. Én mégnem hallottam az elektrodinamikai összetartást, de lehet, hogy van aki így nevezi. A "taszító EM tér" alatt mit értesz? Egy anód, ahonnan van repkednek ki az ionok?
Az energia nem kicsi, gyk. egy TV képcsõ feszültsége már szinte elég is, mondtam, az a baj, hogy még a legoptimálisabb energián is a Coulomb-szórás dominál a fúzióval szemben.
Egy lineáris berendezésben elvileg lehetne fókuszálni a nyalábokat, kvadrupól mágnesekkel, ahogy a gyorsítók kilépõcsöveiben is teszik, de arról még nem hallottam, hogy valaki ilyet megpróbált volna.
Az igaz, ha el tudod kerülni, hogy termalizálódjon a nyaláb, akkor tudsz energiatermelõ fúziót csinálni.
Azt szintén nem tudom hogy tudnád elérni, hogy a magok 'pontosan' találják el egymást. Mégcsak ilyen kísérletrõl sem hallottam. Esetleg azon lehetne agyalni, hogy ha polarizált nyalábokkal dolgoznánk (mángeses tér irányába állított magmágneses momentum), akkor lehet, hogy mengõne a fúziós hkm.. De ez is csak tipp, viszont ilyen kísérletet nem láttam a hatáskeresztmetszet táblázatokban, úgyhogy lehet, hogy ki kellene próbálni.
Az energia nem kicsi, gyk. egy TV képcsõ feszültsége már szinte elég is, mondtam, az a baj, hogy még a legoptimálisabb energián is a Coulomb-szórás dominál a fúzióval szemben.
Egy lineáris berendezésben elvileg lehetne fókuszálni a nyalábokat, kvadrupól mágnesekkel, ahogy a gyorsítók kilépõcsöveiben is teszik, de arról még nem hallottam, hogy valaki ilyet megpróbált volna.
Az igaz, ha el tudod kerülni, hogy termalizálódjon a nyaláb, akkor tudsz energiatermelõ fúziót csinálni.
Azt szintén nem tudom hogy tudnád elérni, hogy a magok 'pontosan' találják el egymást. Mégcsak ilyen kísérletrõl sem hallottam. Esetleg azon lehetne agyalni, hogy ha polarizált nyalábokkal dolgoznánk (mángeses tér irányába állított magmágneses momentum), akkor lehet, hogy mengõne a fúziós hkm.. De ez is csak tipp, viszont ilyen kísérletet nem láttam a hatáskeresztmetszet táblázatokban, úgyhogy lehet, hogy ki kellene próbálni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Igazad van, õ rá kár pazarolni, csak a saját véleményére ad...
A mai fiatalságot illetõen ez a rossz társadalmi formának is köszönhetõ, hogy olyanok amilyenek, tisztelet a kivételnek, minden a környezettõl függ meg a szülõktõl is sok múlik persze, de a szülõk nem lehetnek igaz mindenütt ott, pl. kollégiumba való eltávozás.....
A mai fiatalságot illetõen ez a rossz társadalmi formának is köszönhetõ, hogy olyanok amilyenek, tisztelet a kivételnek, minden a környezettõl függ meg a szülõktõl is sok múlik persze, de a szülõk nem lehetnek igaz mindenütt ott, pl. kollégiumba való eltávozás.....
#94
Szerintem csak pazarolod az idõdet Molnibale-zsal és még pár hozzá hasonlóval. A kora miatt is, képtelen felfogni néhány lényeges dolgot, de ez sajnos korjelenség. Én magam is hibás vagyok benne, mert - hogy egy példát mondjak - kb. 15 évvel ezelõtt beszélgettem egy nálam kb. 10 évvel idõsebb férfivel a szülõfalumból, és õ mesélte, hogy az egyik szomszédunk megpályázta a polgármesteri tisztséget. Persze elõtte volt néhány évet önkormányzati képviselõ. Én akkor azt mondtam, hogy a fiatalokat kell hagyni, hogy elõtérbe kerüljenek, stb. Többször, több helyen nyilvánítottam ki ezt a véleményem, amelyet azóta nagyon megbántam.
Az, hogy egy számítógépes játékokon felnevelkedett generáció jobban ért a számítógép kezeléséhez, még nem jelenti azt, hogy érett, felnõtté vált.
Hatalmas felelõtlenség figyelhetõ meg náluk, egyes fórumokon rosszul szocializálódott hangnem, a szexualitás túlhangsúlyozása, és még sorolhatnám. Az csak hab a tortán, hogy rendkívül irritálja õket, ha egy általuk öregnek, elavultnak hitt ember a saját területükön gyõzi le õket. Hogy csak egy példát mondjak, évekkel ezelõtt megbíztam egy fiatal srácot egy szoftver kidolgozásával. Eleve zavarta, hogy voltak kifogásaim a végtermékkel kapcsolatban, mert õ valahogy úgy képzelte el, hogy felhappolja a pénzt, majd odébbáll. Otthon ugyanis ahhoz szokott, hogy apró teljesítményekért is megdicsérték, és ha nem teljesült a kívánsága, gondolom, földhöz verte magát, netán még le is idiótázta a felnõtteket. Így zsarolt.
Majd jött olyan kifogás, hogy amit én akarok, azt nem lehet programozással megoldani. Erre elõvettük a C-vel rokon nyelvû programkódot, és megmutattam neki, hogy mit kell módosítani. Na, ezzel végleg elástam nála magam, mert hogy jövök én ahhoz a 30-as éveimmel, hogy megértsek egy C-nyelvû kódot? Végül lett valami az egészbõl, de igazából soha nem voltam megelégedve a mûvel. Kifizettem, aztán viszlát, menjen isten hírével. Érdekes, én ifjú koromban sem voltam ilyen. Én csak azért kerestem fel néha idõsebb rokonokat, hogy tanuljak tõlük valamit. Ha mást nem, olyan személyes emlékeket amelyek nincsenek benne a történelemkönyvekben. Ma sem vagyok más, szívesen elbeszélgetek idõs emberekkel. Természetesen, a kor itt is, mint sok mindenben másodlagos. Egyéb van ezek mögött.
Az, hogy egy számítógépes játékokon felnevelkedett generáció jobban ért a számítógép kezeléséhez, még nem jelenti azt, hogy érett, felnõtté vált.
Hatalmas felelõtlenség figyelhetõ meg náluk, egyes fórumokon rosszul szocializálódott hangnem, a szexualitás túlhangsúlyozása, és még sorolhatnám. Az csak hab a tortán, hogy rendkívül irritálja õket, ha egy általuk öregnek, elavultnak hitt ember a saját területükön gyõzi le õket. Hogy csak egy példát mondjak, évekkel ezelõtt megbíztam egy fiatal srácot egy szoftver kidolgozásával. Eleve zavarta, hogy voltak kifogásaim a végtermékkel kapcsolatban, mert õ valahogy úgy képzelte el, hogy felhappolja a pénzt, majd odébbáll. Otthon ugyanis ahhoz szokott, hogy apró teljesítményekért is megdicsérték, és ha nem teljesült a kívánsága, gondolom, földhöz verte magát, netán még le is idiótázta a felnõtteket. Így zsarolt.
Majd jött olyan kifogás, hogy amit én akarok, azt nem lehet programozással megoldani. Erre elõvettük a C-vel rokon nyelvû programkódot, és megmutattam neki, hogy mit kell módosítani. Na, ezzel végleg elástam nála magam, mert hogy jövök én ahhoz a 30-as éveimmel, hogy megértsek egy C-nyelvû kódot? Végül lett valami az egészbõl, de igazából soha nem voltam megelégedve a mûvel. Kifizettem, aztán viszlát, menjen isten hírével. Érdekes, én ifjú koromban sem voltam ilyen. Én csak azért kerestem fel néha idõsebb rokonokat, hogy tanuljak tõlük valamit. Ha mást nem, olyan személyes emlékeket amelyek nincsenek benne a történelemkönyvekben. Ma sem vagyok más, szívesen elbeszélgetek idõs emberekkel. Természetesen, a kor itt is, mint sok mindenben másodlagos. Egyéb van ezek mögött.
Kara kánként folytatom tanításom.
Tudjuk, hogy nagyon beképzelt vagy, irónia értésed 0-a, olyan biztos vagy a dolgok menetében, de tudod mit kívánom, hogy legyen egyszer egy ilyen katasztrófa, oszt majd hajtogasd akkor is, hogy te milyen okos vagy, pedig nagyban kihangsúlyoztam, hogy nem a technológia a hibás, ha nem az ember, nagyon jól tudom, hogy pontosan mi történt csermobilban, ugye azt is tudod, hogy a reaktor lerobbanása után majdnem bekövetkezett egy másik is, talán nem is irkálnánk itt mert nagyon más világ lenne itt Európa közepén....
És ide figyelj, én is tudom nagyjából, hogy mûködnek a mai atomerõmûvek és milyen biztonsági intézkedéseket hoztak meg, tudom, hogy kisebb a valószínûsége, hogy bekövetkezhet olyan katasztrófa mint Csernobilben, DE MIHEZ IS VISZONYÍTVA? TÖRD AZT AZ OKOSTOJÁS AGYADAT, biztos tudod a választ....
Amúgy Paksra azért hivatkoztam mert most volt a TV2-õn hír róla, hogy az épület komplexumban valamit nem bírt el a daru, oszt lesett ezáltal egy kisebb sugárzás lépett fel, apropó milyen ügyes emberkék lehettek azok, hogy nem tudták elõre, hogy a daru nem fogja elbírni, pedig ott nem lenne helye hibának, de 100%-ig nem is lehet persze kiküszöbölni...irónia értésed 0-a, leülhetsz 1-sel....
És ide figyelj, én is tudom nagyjából, hogy mûködnek a mai atomerõmûvek és milyen biztonsági intézkedéseket hoztak meg, tudom, hogy kisebb a valószínûsége, hogy bekövetkezhet olyan katasztrófa mint Csernobilben, DE MIHEZ IS VISZONYÍTVA? TÖRD AZT AZ OKOSTOJÁS AGYADAT, biztos tudod a választ....
Amúgy Paksra azért hivatkoztam mert most volt a TV2-õn hír róla, hogy az épület komplexumban valamit nem bírt el a daru, oszt lesett ezáltal egy kisebb sugárzás lépett fel, apropó milyen ügyes emberkék lehettek azok, hogy nem tudták elõre, hogy a daru nem fogja elbírni, pedig ott nem lenne helye hibának, de 100%-ig nem is lehet persze kiküszöbölni...irónia értésed 0-a, leülhetsz 1-sel....
#92
Pont olyan képzetlen személyzettel, mint a csernobili. Az akkori erõmûvek balesetei felhántorgatni olyan, mint összevetni egy mai F1 vagy személyautót egy 30-40 évvel ezelõttivel. Tessék megnézni, hogy mibe haltak bele akkoriban és miket élnek ma túl az emberek..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#91
És rád hányszor is? Eh... Sokak szemében az egyik fõtroll vagy itt okkultist (bár õt bannolták), idendi (õt is...) és még sok hasonló egyénnel együtt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#90
És nem is lett cseroboli végeredmény te nagyon te...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#89
Errõl beszélek. A legsúlyosabb baleseteknél is már 30 éve is benmaradat a sugárzás. Akkor a mostani és azok tapasztalai alapján épülteknél szerintetek nem maradna. A sok atomenergiaellenes okostojás meg azonnal kapcsolja le a netet és a gépét, mert 40% abból jön itthon.
Rühellem a racionalitás nélüli atomenergia ellenzõket.
Rühellem a racionalitás nélüli atomenergia ellenzõket.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#88
Hol? Én szégyelném magam, ha 50 évesen is olyan fejlõdésképtelen lennék mint te.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#87
Meg akkor szimplán tudatlan vagy. Nézd már meg, hogy mi volt csernobilban és nézd meg, hogy mi van Pakson. Egy baleset estén ma minimális emberi bevatkozás lehetséges, pont a tapasztalatok miatt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#86
"Fúziót persze lehet vele csinálni, csak nem energiatermelõt. Hasonló elven mûködik a Fusor is, de az is csak neutrongenerátornak jó.
Az elsõ dolog, hogy a fúzióhoz szükséges hõmérséklet egy gyorsítónak nevetségesen kicsi energia. 25 keV körül van a D-T fúzió csúcsa, már 100 éve is létezett 1 MeV-os statikus gyorsító."
A fusor eseten pont az a gond, hogy elektrosztatikus rendszeru, ezert allandoan az elektroda halonak utkozik a plazma, ami miatt elveszti az energiajat. Viszont ha taszito elektromagneses terrel gyorsitjuk a hidrogen atommagokat, akkor egyreszt mindig kozepen marad a sugar, masreszt nem fog nekiutkozni semminek csak a szembejovo sugarnak. Ezt hivjak electrodynamic confinement-nek es ezt hasznalja a polywell, a stellarator es az iter is, csak mas mas konfiguracioban. A lenyeg a jo konfiguracio megtalalasa lenne. Szerintem ket linearis gyorsito eleg lenne, csak a vezerleset kell jol megtervezni.
"A baj az, hogy az "ütközõ" magok közt is nagyon ritka a fúziós reakció, a Coulomb-szórás sokkal valószínûbb, ami a kinetikus energiát termikussá konvertálja. Ezért nem mûködnek a gyorsító alapú fúziós eszközök."
Ez reszben azert van mert nem eleg nagy az energiajuk, masreszt azert mert nem teljesen szemben utkoznek, tehat a mozgasi energiajuk jo resze megmarad. Harmadrezt a termikus energiabol (ami a 'hibas' utkozesekbol van) jelenleg nem nyerik vissza az energiat, pedig ezt is vissza lehetne forgatni a rendszerbe, igy javitva az energiamerleget.
Roviden: linearis gyorsitoval, nagyobb engergian, impulzusuzemben lehetne csinalni mukodo fuzios reaktorokat, csak annyi a lenyeg, hogy a gyorsito magnesek ne veszitsenek tul sok energiat a folyamat soran (szupravezeto magnesekre van szukseg) Ha minimalis befektetett energiaval kepesek vagyunk ennel valamivel tobb energiat kinyerni, akkor mar pozitiv a folyamat energiamerlege.
Az elsõ dolog, hogy a fúzióhoz szükséges hõmérséklet egy gyorsítónak nevetségesen kicsi energia. 25 keV körül van a D-T fúzió csúcsa, már 100 éve is létezett 1 MeV-os statikus gyorsító."
A fusor eseten pont az a gond, hogy elektrosztatikus rendszeru, ezert allandoan az elektroda halonak utkozik a plazma, ami miatt elveszti az energiajat. Viszont ha taszito elektromagneses terrel gyorsitjuk a hidrogen atommagokat, akkor egyreszt mindig kozepen marad a sugar, masreszt nem fog nekiutkozni semminek csak a szembejovo sugarnak. Ezt hivjak electrodynamic confinement-nek es ezt hasznalja a polywell, a stellarator es az iter is, csak mas mas konfiguracioban. A lenyeg a jo konfiguracio megtalalasa lenne. Szerintem ket linearis gyorsito eleg lenne, csak a vezerleset kell jol megtervezni.
"A baj az, hogy az "ütközõ" magok közt is nagyon ritka a fúziós reakció, a Coulomb-szórás sokkal valószínûbb, ami a kinetikus energiát termikussá konvertálja. Ezért nem mûködnek a gyorsító alapú fúziós eszközök."
Ez reszben azert van mert nem eleg nagy az energiajuk, masreszt azert mert nem teljesen szemben utkoznek, tehat a mozgasi energiajuk jo resze megmarad. Harmadrezt a termikus energiabol (ami a 'hibas' utkozesekbol van) jelenleg nem nyerik vissza az energiat, pedig ezt is vissza lehetne forgatni a rendszerbe, igy javitva az energiamerleget.
Roviden: linearis gyorsitoval, nagyobb engergian, impulzusuzemben lehetne csinalni mukodo fuzios reaktorokat, csak annyi a lenyeg, hogy a gyorsito magnesek ne veszitsenek tul sok energiat a folyamat soran (szupravezeto magnesekre van szukseg) Ha minimalis befektetett energiaval kepesek vagyunk ennel valamivel tobb energiat kinyerni, akkor mar pozitiv a folyamat energiamerlege.
Én pont az egészben csak arra akartam kilyukadni, hogy az ember az, aki mindig az elsõdleges veszélyforrás, hiába tökéletes a technológia, ha emberi mulasztás történik.....
#84
A lényeg azonban nem az, volt-e baleset vagy sem. Üzemzavarok, kisebb balesetek elkerülhetetlenek, a lényeg az, hogy veszélyes sugárszennyezés ne történjék. A repülõgépeket sem tiltották be csak azért, mert az elején volt pár halálos baleset (na meg azóta is nem kevés).
A szénerõmûvek radioaktív kibocsájtása még így is többnyire meghaladja a hasonló teljesítményû atomerõmûvek radioaktív kibocsájtását, az egyéb környezetkárosításról nem is beszélve.
A szénerõmûvek radioaktív kibocsájtása még így is többnyire meghaladja a hasonló teljesítményû atomerõmûvek radioaktív kibocsájtását, az egyéb környezetkárosításról nem is beszélve.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#83
Azt se hallgasd el, hogy ezek a balesetek mind Csernobil elõtt voltak. A Three Mile Island-i balesetben biztonsági rendszabályt szegtek meg, a Windscale-i és a kanadai NRX baleset pedig nagyon a kezdeti szakaszban történt.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#82
Ha csak három lett volna... Rengeteg volt, igaz nem erõmûvi balesetek, hanem általában "csak" reaktorosok.
A legismertebbek a Csernobili mellet a Windscale-i tûzeset és a Three Mile Island-i részleges leolvadás.
Katonai balesetekbõl rengeteg volt, a legdurvább valószínûleg az SL-1, de az orosz Kurcsatov kutatóintézetben is történt többször is megszaladás.
Volt sok, de szennyezés nem történt, mert a nyugati blokkok körül volt normális containment, meg a keleti blokkoknál sem, amíg vízmoderátorosak voltak.
A legismertebbek a Csernobili mellet a Windscale-i tûzeset és a Three Mile Island-i részleges leolvadás.
Katonai balesetekbõl rengeteg volt, a legdurvább valószínûleg az SL-1, de az orosz Kurcsatov kutatóintézetben is történt többször is megszaladás.
Volt sok, de szennyezés nem történt, mert a nyugati blokkok körül volt normális containment, meg a keleti blokkoknál sem, amíg vízmoderátorosak voltak.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#81
Veszélyes emberek, mert agresszivitásukkal elõbb-utóbb olyan posztokra tornázzák fel magukat, ahol aztán vagy a pénz, vagy a hatalom utáni éhségüket élik ki, és útjukat emberi hullák szegélyezik.
Kara kánként folytatom tanításom.
#80
Hülyékkel nem érdemes vitatkozni, mert legyõznek a rutinjukkal.
Én Molnibalage-ra bizonyítottam már rá, hogy hülyeséget ír, bár nem energetikai téren, de egy köszönet vagy elnézéskérés helyett napokig nem lehetett látni a fórumon. Amikor meg visszajött, és én írtam tévedést, mindjárt lehülyézett, tombolt az önkívülettõl, hogy rajtakapott engem egy hibán. Veszélyes emberek az ilyenek.
Én Molnibalage-ra bizonyítottam már rá, hogy hülyeséget ír, bár nem energetikai téren, de egy köszönet vagy elnézéskérés helyett napokig nem lehetett látni a fórumon. Amikor meg visszajött, és én írtam tévedést, mindjárt lehülyézett, tombolt az önkívülettõl, hogy rajtakapott engem egy hibán. Veszélyes emberek az ilyenek.
Kara kánként folytatom tanításom.
Ugye azt is tudod, hogy világszerte még 3 atomerõmû baleset történt csak nem csernobil lefolyású volt, és nem is a csernobili technológiával mûködtek....
#78
Ezért volt szükséges fejleszteni a korszerû erõmûvek szabotázsvédelmét, a csernobili baleset ugyanis szabotázsként is felfogható (még ha nem az volt is a cél). A kikapcsolhatatlan védelmek ezt a célt szolgálják.
Molnibalage #73:
Pedig a Mûegyetemen sok hasonló érdeklõdésû lány akad.
Molnibalage #73:
Pedig a Mûegyetemen sok hasonló érdeklõdésû lány akad.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#77
Az utolsó mondat elsõ fele igaz, a második nem. Rengeteg fejlesztés volt az atomerõmûvek biztonsága terén, még az üzemelõ RBMK reaktoroknál is.
Ma már nem lehet kikapcsolni az üzemzavari hûtõrendszert és a fõ üzemvédelmi rendszert, mint TMI és Csernobil esetén. Az elõbbinél nem lett volna zónaolvadás, az utóbbinál rég leállította volna a reaktort, mielõtt elfajultak volna a dolgok.
Ma már nem lehet kikapcsolni az üzemzavari hûtõrendszert és a fõ üzemvédelmi rendszert, mint TMI és Csernobil esetén. Az elõbbinél nem lett volna zónaolvadás, az utóbbinál rég leállította volna a reaktort, mielõtt elfajultak volna a dolgok.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#76
Azért ez így nem teljesen igaz. Fúziót persze lehet vele csinálni, csak nem energiatermelõt. Hasonló elven mûködik a Fusor is, de az is csak neutrongenerátornak jó.
Az elsõ dolog, hogy a fúzióhoz szükséges hõmérséklet egy gyorsítónak nevetségesen kicsi energia. 25 keV körül van a D-T fúzió csúcsa, már 100 éve is létezett 1 MeV-os statikus gyorsító.
A baj az, hogy az "ütközõ" magok közt is nagyon ritka a fúziós reakció, a Coulomb-szórás sokkal valószínûbb, ami a kinetikus energiát termikussá konvertálja. Ezért nem mûködnek a gyorsító alapú fúziós eszközök.
Az elsõ dolog, hogy a fúzióhoz szükséges hõmérséklet egy gyorsítónak nevetségesen kicsi energia. 25 keV körül van a D-T fúzió csúcsa, már 100 éve is létezett 1 MeV-os statikus gyorsító.
A baj az, hogy az "ütközõ" magok közt is nagyon ritka a fúziós reakció, a Coulomb-szórás sokkal valószínûbb, ami a kinetikus energiát termikussá konvertálja. Ezért nem mûködnek a gyorsító alapú fúziós eszközök.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Ugye ezt te magad sem gondoltad komolyan amit írtál, te még nem hallottad soha azt a szólást soha, ahogy Csernobil esetében is a rendszerben a leggyengébb láncszem az ember, jó példa nálatok is Pakson az emberi mulasztásból bekövetkezett kisebb üzemzavarok a javítás következtében...És tökéletes biztonság nincs, a mai atomerõmûvek cseppet sem veszélytelenebbek a csernobili technikai rendszernél.....
#74
A fuzios reaktorokbol elvileg ki lehetne nyerni az energiat 90%-os hatasfokkal is, megpedig akkor ha olyan reakciotipust hasznalnak, ami az optikai es az radiofrekvencias tartomanyban bocsatja ki az energiaja nagyobbik reszet, amit megfelelo napelemekkel es antennakkal kozvetlenul elektromos aramma lehet alakitani.
Egyebkent letezik egy, az utobbi idoben nem vizsgalt fuzios reaktor tipus is, meghozza a gyorsito alapu. Ebben ket gyorsitot allitanak egymassal szembe, ahol a fuziohoz szukseges energiat a ket nyalab keresztezesi pontjan erik el. Elonye,hogy csak 1-1 ponton kell a megfelelo nyomasnak, honek es mozgasi energinak meglennie es a nem utkozo atomok elvileg energiaveszteseg nelkul haladnak tovabb. Legegyszerubb valtozata a 2 egymassal szembeallitott linearis gyorsito. Idealis esetben impulzusuzemben hajtva lehetoseg lenne folyamatos reakcio letrehozasara, ahol a kivant kimeno teljesitmenyt az ukozesek ismetlesenek frekvenciajaval lehetne beallitani. Megfelelo szupravezeto magnesek eseten a magneses ter maradhat allano, hiszen minden uj utkozesnel a hidrogen plazma 0-rol indul es adott iranyba gyorsul. A keletkezo hidrogen/helium plazma es az energia a ket gyorsito kozotti ukozesi ponton nyerheto ki, tehat idealis esetben a tekercseket egyaltalan nem veszelyezteti.
Egyebkent letezik egy, az utobbi idoben nem vizsgalt fuzios reaktor tipus is, meghozza a gyorsito alapu. Ebben ket gyorsitot allitanak egymassal szembe, ahol a fuziohoz szukseges energiat a ket nyalab keresztezesi pontjan erik el. Elonye,hogy csak 1-1 ponton kell a megfelelo nyomasnak, honek es mozgasi energinak meglennie es a nem utkozo atomok elvileg energiaveszteseg nelkul haladnak tovabb. Legegyszerubb valtozata a 2 egymassal szembeallitott linearis gyorsito. Idealis esetben impulzusuzemben hajtva lehetoseg lenne folyamatos reakcio letrehozasara, ahol a kivant kimeno teljesitmenyt az ukozesek ismetlesenek frekvenciajaval lehetne beallitani. Megfelelo szupravezeto magnesek eseten a magneses ter maradhat allano, hiszen minden uj utkozesnel a hidrogen plazma 0-rol indul es adott iranyba gyorsul. A keletkezo hidrogen/helium plazma es az energia a ket gyorsito kozotti ukozesi ponton nyerheto ki, tehat idealis esetben a tekercseket egyaltalan nem veszelyezteti.
#73
Pontosan így van. Egyébként honnan vagy ennyire tájékozott? Kevés nõvel találkoztam eddig aki ekkora affinitást mutatne energetika és egyéb természettudományok felé...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#72
Amindenit, de lemaradtam a tényekrõl. 😮 Köszi a magyarázatot. 😊 Én eddig csak deutériumról meg sóról hallottam, amit ki lehet a tengervízbõl nyerni. 😄
#71
Ami a lényegét tekintve egy abszorpciós hõszivattyú. Na jó, nem egészen az, hiszen közvetlen munkavégzésre használják, de a Carnot-törvényt akkor sem lehet megkerülni.
De igazad van és köszönöm a kiigazítást, mert elsõre nem gondoltam erre a lehetõségre.
De igazad van és köszönöm a kiigazítást, mert elsõre nem gondoltam erre a lehetõségre.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#70
Geotermikusnál nem hõszivattyúval csinálnak áramot, hanem nem víz alapú körfolyamattal. Úgy tudom ammóniát szoktak használni. Ezeknek is megvan persze a maguk baja.
"Ultimate" megoldás nem nagyon van az energiaproblémára sajnos.
"Ultimate" megoldás nem nagyon van az energiaproblémára sajnos.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#69
Erre nem lehet válaszolni, mert még nincs üzemelõ reaktor. Erre írtam, hogy a kompakt hõforrás miatt valószínûleg alacsonyabb lenne (a felhasznált energia), mint a szélerõmûveknél. Ezen kívül a szelet ugye nem tudod szabályozni, ezt meg igen.
A "fogyó" alkatrész elvileg csak a lítium köpeny, de abból üzemanyag lesz, a neutronokat szeretnénk ezen belül tartani, mert a szupravezetõknek nem tenne jót, ha intenzív neutrontérbe kerülnének.
Sajnos energiaegységre a fúzió jóval több neutront termel, mint a fisszió. Persze vannak alternatív reakciók is, pl. D+He3 alig termelne (csak a D-D mellékreakciókból), de annak a megvalósításától nagyon-nagyon messze vagyunk.
A "fogyó" alkatrész elvileg csak a lítium köpeny, de abból üzemanyag lesz, a neutronokat szeretnénk ezen belül tartani, mert a szupravezetõknek nem tenne jót, ha intenzív neutrontérbe kerülnének.
Sajnos energiaegységre a fúzió jóval több neutront termel, mint a fisszió. Persze vannak alternatív reakciók is, pl. D+He3 alig termelne (csak a D-D mellékreakciókból), de annak a megvalósításától nagyon-nagyon messze vagyunk.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#68
Továbbá a geotermikus energiát semmiképpen ne említsd itt! Az ugyanis elektromos energiát igényel (hõszivattyú) és hõenergiát termel, vagyis ha eléred az 5-ös COP-t, akkor a befektetett villamos energiának kb. a kétszeresét nyered vissza. Ha nem hõszivattyút alkalmazol, akkor meg max. fûtésre jó, mert azzal a vízhõmérséklettel normális hatásfokkal nem tudsz villamos energiát elõállítani (delta T).
Az egyéb környezeti problémákról nem is beszélve.
Az egyéb környezeti problémákról nem is beszélve.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#67
Még mindig nem érted, pedig a #60-ban én is írtam, ha nem is olyan tudományos részletességgel, mint Caro. Egy fúziós erõmû üzemeltetése nem igényel külsõ energiaforrást, így nincs értelme a felhasznált és a megtermelt energia hányadosáról beszélni. Az ITER más, az csak próba, demonstráció - vagy még az sem.
Az építés energiaigénye más dolog, de az erõmû élettartama során termelt energiához képest mindenképpen elhanyagolható. Abban sem vagyok biztos, hogy hasonló teljesítményû szélerõmûpark építése sokkal olcsóbb lenne. Hasonló teljesítményen ne a névlegest értsd, hanem a ténylegest (beleértve a szélcsendet is). Az sem mellékes, hogy egy fúziós erõmû alkalmas alaperõmûnek, egy szélerõmû viszont csöppet sem.
Az építés energiaigénye más dolog, de az erõmû élettartama során termelt energiához képest mindenképpen elhanyagolható. Abban sem vagyok biztos, hogy hasonló teljesítményû szélerõmûpark építése sokkal olcsóbb lenne. Hasonló teljesítményen ne a névlegest értsd, hanem a ténylegest (beleértve a szélcsendet is). Az sem mellékes, hogy egy fúziós erõmû alkalmas alaperõmûnek, egy szélerõmû viszont csöppet sem.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#66
Caro koszi a felvilagositast. A vegeredmenyben a megtermelt es a felhasznalt (epites+uzemeltetes) energia hanyadosa szamit. Ha ez nem eri el az 5-ot, akkor nem nagyon erdemes vele foglalkozni. 5-os energianyeresegre jol skalazhato kiforrott technologiak vannak: szel (sokkal jobb mint 5), geotermikus, nap, arapaly.
#65
A tengervízben szinte minden fém megtalálható. Hasadóanyagoknál akkora az energianyereség, hogy még azt a kis koncentrációt is megéri kivonni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#64
Csak az ITER nagyon kompakt hõforrást használna, szemben a szélerõmûvekkel, amikbõl nagyon sokat kell építeni.
A tisztességes reaktorállapotban pedig a plazmát nem kell fûteni, mert a fúzió során keletkezõ alfa-részecskék fûtik, a folyamat pedig stabil egyensúlyi állapotban mûködik.
Az elsõ ITER tervekben egy ilyen, plazma "égést" is lehetõvé tevõ reaktor szerepelt, de a költségvetési vágások miatt maradt a 10x-es energiasokszorozás.
Egyébként gondolkoznak rajta, hogy a fúziós reaktorokból nem feltétlen csak termikusan lehetne kinyerni az energiát, hanem pl. egyes plazmahullámok energiájának kivonásával, hasonlóan egy transzformátorhoz.
Ezek a módszerek egyenlõre nem mûködnek, majd talán egyszer. Ha mûködik, akkor ennek nagyon jó hatásfoka lehet.
A tokamakok legnagyobb baja, hogy nem tudnak folyamatosan mûködni. Az ITER a 10x-es sokszorozást csak 5 percig tudja, mivel a plazmában az áramot induktív úton hajtják, a primer tekercsben pedig nem lehet a végtelenségig növelni az áramot.
Létezik a plazmáknak "önhajott" árama is, ezt ma sokat kutatják, mert a kihasználása nagyon fontos lenne. Sajnos általában rosszabb hatással van a plazma összetartásra, mint az induktívan hajtott áram, viszont léteznek olyan különleges konfigurációk (amikor a mágneses nyírás fordított), ahol nem, hanem éppen stabilizál. Ez nagyon ígéretesnek tûnik.
A probléma a plazmafizikával, hogy vannak az "egyszerû" MHD egyenletek, amik leírnak jónéhány dolgot, de rettentõ sok elhanyagolás van bennük. Illetve ott vannak a kétfolyadék egyenletek, amikben már nincs sok elhanyagolás, de nagyon bonyolultak és nehezen kezelhetõk. Ezen kívül még ott van a bonyolult geometria is.
Itt nem mûködik az a módszer, hogy pusztán matematikával messze lehet jutni. Néhány plazmahullám és instabilitás még kijön, ezek valóban meg is figyelhetõk, de sok más is van, amiket csak a mérésekbõl veszünk észre, és így keresik hozzá az elméletet.
A tisztességes reaktorállapotban pedig a plazmát nem kell fûteni, mert a fúzió során keletkezõ alfa-részecskék fûtik, a folyamat pedig stabil egyensúlyi állapotban mûködik.
Az elsõ ITER tervekben egy ilyen, plazma "égést" is lehetõvé tevõ reaktor szerepelt, de a költségvetési vágások miatt maradt a 10x-es energiasokszorozás.
Egyébként gondolkoznak rajta, hogy a fúziós reaktorokból nem feltétlen csak termikusan lehetne kinyerni az energiát, hanem pl. egyes plazmahullámok energiájának kivonásával, hasonlóan egy transzformátorhoz.
Ezek a módszerek egyenlõre nem mûködnek, majd talán egyszer. Ha mûködik, akkor ennek nagyon jó hatásfoka lehet.
A tokamakok legnagyobb baja, hogy nem tudnak folyamatosan mûködni. Az ITER a 10x-es sokszorozást csak 5 percig tudja, mivel a plazmában az áramot induktív úton hajtják, a primer tekercsben pedig nem lehet a végtelenségig növelni az áramot.
Létezik a plazmáknak "önhajott" árama is, ezt ma sokat kutatják, mert a kihasználása nagyon fontos lenne. Sajnos általában rosszabb hatással van a plazma összetartásra, mint az induktívan hajtott áram, viszont léteznek olyan különleges konfigurációk (amikor a mágneses nyírás fordított), ahol nem, hanem éppen stabilizál. Ez nagyon ígéretesnek tûnik.
A probléma a plazmafizikával, hogy vannak az "egyszerû" MHD egyenletek, amik leírnak jónéhány dolgot, de rettentõ sok elhanyagolás van bennük. Illetve ott vannak a kétfolyadék egyenletek, amikben már nincs sok elhanyagolás, de nagyon bonyolultak és nehezen kezelhetõk. Ezen kívül még ott van a bonyolult geometria is.
Itt nem mûködik az a módszer, hogy pusztán matematikával messze lehet jutni. Néhány plazmahullám és instabilitás még kijön, ezek valóban meg is figyelhetõk, de sok más is van, amiket csak a mérésekbõl veszünk észre, és így keresik hozzá az elméletet.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#63
Megelõztél. 😊
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#62
Ha hinni lehet a Wikipediának, akkor a japánok már kipróbálták. Más kérdés, hogy valószínûleg akkor már érdemesebb lesz a tenyésztõ reaktorok alkalmazása, ha addigra még sehol sem lesznek a fúziós erõmûvek.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#61
Tomat0, akkor szolj a japanoknak is mert ok mar csinaljak is. Urant vonnak ki tengervizbol. Persze ez sem konnyu dolog, de lehetseges.
http://sciencelinks.jp/j-east/article/199920/000019992099A0680729.php
http://www.journalarchive.jst.go.jp/english/jnlabstract_en.php?cdjournal=jnst1964&cdvol=21&noissue=1&startpage=1
http://sciencelinks.jp/j-east/article/199920/000019992099A0680729.php
http://www.journalarchive.jst.go.jp/english/jnlabstract_en.php?cdjournal=jnst1964&cdvol=21&noissue=1&startpage=1
#60
Nem hinném, hogy egy kísérleti eszköz hatásfoka (energianyeresége) azonos lenne a kiforrott technológiáéval. Egyébiránt meg félreérted a dolgot: amint a fúzió önfenntartóvá válik, nem kell kívülrõl energiát belevezetni, mert a termelt energia használható fel e célra. Persze ettõl még igaz az általad említett 40%.
Csak mellékesen, a cikk megint keveri a teljesítmény és az energia fogalmát, bár ezen már szinte meg sem kell lepõdni:
"nagyjából 500 MW hõenergia keletkezik - ez a mûködtetéshez befektetett energia tízszerese lenne"
Csak mellékesen, a cikk megint keveri a teljesítmény és az energia fogalmát, bár ezen már szinte meg sem kell lepõdni:
"nagyjából 500 MW hõenergia keletkezik - ez a mûködtetéshez befektetett energia tízszerese lenne"
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#59
Ekkora marhaságot azért ne mondjunk már kérem!!! Az uránt sose vonják ki és nem is fogják tengervízbõl kivonni! Maximum a deutériumot vonják ki tengervízbõl. Az urániumot, vagyis a hasadóanyagot, ami konkrétabban U235, azt úgy állítják elõ, hogy U238-at gázzá -urán-hexafluoriddá- alakítanak, majd centrifugákon átvezetik õket és kinyerik a nagyon csekély mennyiségû U235-t.
#58
Ha igazak a szamok a cikkben, akkor az ilyen reaktorok nem fognak semmifele energiaproblemat megoldani.
10x-es hoenergia nyereseg az nagypon szereny, ugyanis a hoenergiat csak 40%-os hatasfokkal lehet elektromos aramma alakitani. Az energianyereseg igy maris csak 4x-es. Ha az epites energiagienyet hozzavesszuk, akkor konnyen lehet hogy az egesz csak sulyosbitja az energiaproblemainkat, mert az epittetesre meg az uzemeltetesre tobb energia megy el mint amit az eromu az ellettartama alatt termel. Ha ez a 10x-es energianyereseg elmeleti korlat (es nem lehet legalabb 20-30x-osra javitani), akkor az egesz TOKELETESEN ERTELMETLEN.
A szeleromuvek energianyeresege 1:18-hoz atlagosan, vagyis az epites es uzemeltetes energiajat 18x-osan hozza vissza. Es ez kesz, kiforrott technologia, csak epiteni kell.
Hoenergia termelesre meg a biomassza vagy a geotermikus sokkal egyszerubb.
10x-es hoenergia nyereseg az nagypon szereny, ugyanis a hoenergiat csak 40%-os hatasfokkal lehet elektromos aramma alakitani. Az energianyereseg igy maris csak 4x-es. Ha az epites energiagienyet hozzavesszuk, akkor konnyen lehet hogy az egesz csak sulyosbitja az energiaproblemainkat, mert az epittetesre meg az uzemeltetesre tobb energia megy el mint amit az eromu az ellettartama alatt termel. Ha ez a 10x-es energianyereseg elmeleti korlat (es nem lehet legalabb 20-30x-osra javitani), akkor az egesz TOKELETESEN ERTELMETLEN.
A szeleromuvek energianyeresege 1:18-hoz atlagosan, vagyis az epites es uzemeltetes energiajat 18x-osan hozza vissza. Es ez kesz, kiforrott technologia, csak epiteni kell.
Hoenergia termelesre meg a biomassza vagy a geotermikus sokkal egyszerubb.
#57
Elemzõk azt mondják, 1000$/kg-os uránár mellett már megérné. Ekkor állítólag 30%-al lenne drágább az atomenergia, mint most a <100$/kg-os árszint mellett.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy