"így nem értem miért gondolnánk, hogy mégsem gy nya hőmérséklet, hanem a nyomás miatt olvadt az anyag odabenn"
Hát, mert a kettő kéz a kézben jár: a nagy nyomás miatt van nagy hő odalent, és nem fordítva.
Igen, tudok mondani olyan szilárd anyagot, amelyik nagy nyomás (=hő) hatására először megolvad, majd utána megszilárdul: például a vas, de a nikkel is, meg az összes fém, meg jóformán minden rendes anyag.
Ugyanis, ha növeled a nyomást, elszakítod a molekulaszintű kötéseket, és folyni kezd az anyag. Ha még jobban növeled a p-t, a molekulák atomjaikra esnek és ha jól összepréseled ezeket, akkor kristályszerű szerkezetet kapsz.
Én ezt mind a józan paraszti eszemre támaszkodva írtam le, nem vagyok vegyész - Isten ments!
Most így gondolkodtam azon, hogy a világegyetem leggyakrabb elemével, a hidrogénnel, mi lehet az ábra. Rémlik, hogy a Jupiternél, amelyet zömében H alkot, mint minden elbaltázott csillagaspiránst, a H az óriásbolygó közepében kikristályosodik, és létrejön az ún. fémes hidrogén.
Ha az óriásbolygó anyagutánpótlást kapna, akkor a préselés tovább folytatódna, és beindulna ugyebár a termonukleáris fúzió (H->He).