halgatyó#77
Ne haragudj, de eléggé furcsa dolgokat írsz.
1.) hogy a nagy nyomás szükségszerűen nagy hőmérsékletet jelent (vagy hoz létre)
Hogy véletlenül se lehessen félreérteni, NEM a nyomás NÖVEKEDÉSE közben, az összehúzódó anyagon az erő hatására végzett munkára vezeted vissza a hőmérsékletet, hanem a nyomás folytonos meglétére. Biztos, hogy átgondoltad? Talán csak rosszul fogalmaztál.
2.) Bármely bolygó belseje felé haladva (amennyiben lehetséges volna) a gravitáció bizony a nulla felé közelít. Ennek oka az, hogy ha egy GÖMBHÉLY alakú, homogén sűrűség-eloszlású testet vizsgálsz, BÁRMILYEN TÉR, AMELY a távolsággal négyzetesen csökken, a gömbhéj belsejében NULLA EREDŐ (tér)erőt fog kelteni.
Utánasázmolhatsz analitikusn is (szimmetrikus azaz gömbhéjra meg lehet csinálni, még integrálni sem kell, csupán gondolkodni) vagy numerikusan (számítógéppel integrálod, ez a hosszadalmasabb és nagyon nem elegáns)
Így innen nem tudom bebizonyítani (talán nem is annyira fontos, legalábbis nekem)
A nyomás és a hőmérséklet viszonyáról: NE tévesszen meg a gázok viselkedése, és a földi légkör (részben) ebből fakadó hőmérséklet eloszlása. A légkör ugyanis NEM STATIKUS.
Képzelj el egy hatalmas nyomás-gépet egy laborban. Résmentes (szivárgásmentes) teret közbezáró, hatalmas szilárdságú szorítópofái között néhány gramm gránit (vagy bármilyen anyag)
A nyomás olyan hatalmas, hogy az anyag pontosan idomult a szorítópofák által közbezárt tér alakjához. Mintha folyékony lenne. Pedig NEM folyékony, PÉLDÁUL terjednek benne a transzverzális (nyírási) hullámok, de erről később.
A gép ott áll a laborban, szorítópofái között az anyaggal, a nyomás a pofák között 600ezer bar. (nagyságrendileg kb. ennyi van a Föld középpontja környékén)
Már 1 hónapja áll ott. A belsejében azzal az anyaggal, amit nem láthatsz a szemeddel és nem tapinthatsz, mert amint felszabadul a nyomás alól, azonnal visszaalakul valami normális-szerű anyaggá (nem biztos, hogy azzá ami a megnyomatás előtt volt)
És most jön a kérdés: Mit értesz az összenyomott anyag HŐMÉRSÉKLETÉN? Nem a részecskék (hő-, azaz rendezetlen) mozgását?
Az összenyomás folyamata nagy energiát emésztett fel, és ez felhevítette az anyagot. De az a hő már távozott belőle. Hővezetés útján. Most az az anyag, a szorítópofák között SZOBAHŐMÉRSÉKLETŰ. Szerinted nem?
HA nem, akkor mi tartja melegen? Mi az a FOLYAMATOS energia felszabadulás, amely a hővezetés útján távozó hőenergiát folyamatosan pótolja?