119
-
aarage #79 Na igen, de hogy a "madár miért repül" kérdés a rendszer _működés_éről szól.. Nem a létezését vitatja. Azt állíthatjuk talán hogy egy rendszer részei vagyunk, azaz minden amiről eddig hallottunk, tapasztaltunk, kikövetkeztettünk, feltételezéseink vannak, és az az akár mérhetetlen mennyiségű dolog is, amire majd LEHET hogy egyszer fény derül, MÁR a rendszer RÉSZE. Én a rendszer _létezését_ "firtatom". Azzal nem érem be, hogy "ami most elképzelhetetlen, az holnap már valósággá válik" mögé bújjunk. Például Gödel nagyszerű felfedezése.. az igen..az a rendszer egészéről tesz kijelentést..nagyon bizonytalan kijelentés ugyan, de úttörő jelentőségű sokak szerint. Összességében nézve magáról a rendszerről és a létezéséről SEMMIT sem tud. (Nem ide tartozik, nade pl ezért múlt el a materialista felfogásom, és váltam (nem gyakorló) hívővé. A köveket ide kérem! ) -
HeavyDee #78 "Minek jött létre a világegyetem? A tér, az idő, ,anyag, energia meg mindenféle dimenziók? Egyátalán létrejött? Biztos?"
Ezek a kérdések még valószínűleg nagyon sokáig megválaszolatlanok maradnak. Lehet hogy 20000 évvel ezelőtt az akkori fejjel valaki ugyan így filózott azon, hogy a madarak miért nem esnek a földre. Lehet, hogy 20000 év múlva létező, akkor gondolkodó "szerkezet" (egyáltalán nem biztos hogy az már szén alapú élőlény lesz, a lényeg az hogy gondolkodni tud majd egy mostaninál magasabb szinten) már úgy fog hozzá állni ezekhez a kérdésekhez, mint mi a repülés hogyanjához. -
aarage #77 Minek jött létre a világegyetem? A tér, az idő, ,anyag, energia meg mindenféle dimenziók? Egyátalán létrejött? Biztos? Minek ez a sok herce-hurca,hát nem lenne jóval egyszerűbb, ha nem lenne alapvetően _semmi_ ?! Akár csak a minimális energiaszintre való törekvés analógiájánál maradva.. miért kellett egyátalán ebbe bele(?!)kezdeni? .. és galaxisok és csillagrendszerek és bolygók és élőlények és cöcöcö.. nem körülményes ez kicsit? És ha már itt tartunk h "létezünk", akkor ezt hogyan lehet másképp felfogni, mint VALAMINEK/VALAKINEK egy fajta "szándéka" lenne? Jó-jó, hát persze, az Univerzális Egyenlet! Nade az mi a bánatér JÖTT LÉTRE?! A válaszokat előre is köszönöm! -
#76
Már megbocsáss, de a modern természettudományoknak semmi köze nincs a filozófiához. -
HeavyDee #75 Az én eddigi elképzelésem a világról: Szerintem az evolúció műve lehet ez az egész, hogy olyanok vagyunk amilyenek. Roppant bonyolult rendszerből áll egy fejlett élőlény mint pl ember, de ha jól megnézzük átlagban genetikailag elég nagy százalékban hasonlítunk minden más élőlényhez ami a földön él, (rohadtúl semmi közöm a biológiához, de az alapján amit tudományos forrásból rámragadt tv, internet általános, közép iskola) úgy tudom, hogy a legtöbb fajban ugyan úgy DNS van, az határozza meg "szerkezetünket". Ahhoz, hogy az evolúció idáig elhozza a legfejlettebb fajait (ember, emlősök stb), bőven volt ideje, hogy a túlélésért folytatott harcban ilyen tökéletesre fejlessze (gondoljunk bele, évmilliárdok azért nem kevés idő, sok generáció lemegy ennyi idő alatt mindenből, és elég nagy az egyedszám, rengeteg genetikai mutációnak van lehetősége). Most vegyük az emlősöket (nem vagyok biológus már mondtam, de ha nem tévedek, akkor ezek a legfejlettebb "szerkezetek" embereket is belevéve a halmazba). Mi motiválja, hajtja őket? Van pár elemi érzés, amelyek bizonyítottan kémiai jellegű belső reakciók: éhség, túlélés, társak szemében "elismerés", párzás, gondoskodás stb. És mindehez van egy ESZKÖZE, az agya (tehát csak egy evolúció során kifejlett testet kontrolálló ESZKÖZ), mely tervet dolgoz ki a környezetből az érzékszerveken keresztül felvett ingerek alapján az élelem, pár, dominancia stb megszerzésére, utódok életrenevelésére, összegezve annak megoldására, hogy az elöbb említett belső kémiai reakciók keltette érzéseket, szükségeleteket kielégítse egyszóval hogy éljen. És ez vonatkozik MINDEN emlősre (meg tudom sok minden másra is).
Na már most, az emlősők között volt, van különbség abban, hogy melyiknek mennyire fejlett ez a bizonyos eszköz, illetve, hogy milyen irányba terelődött a fejlődésük. Ez alapján vannak fejlettebbek, kevésbé fejlettek. Sok állatnál az evolúció a további fejlődést az érzék szervek tökéletesítése irányába fordította, míg némelyeknél (pl ember elötti emberszabásúak) a környezetből kapott információ feldolgozására fejlesztette az agyat tovább. Az lényegében ennek a fejlődési ágnak az eddigi csúcsa az ember. Félelmetesen hatékony, szükséglet-kielégítés megoldásáért felelős kommunikációs, inforáció-feldolgozó eszközt fejlesztett ki az evolúció nekünk. Mikor megszületik (egy ember megszületik), ~0-ról kezdi és az eddigi évezredeken át megszerzett tudást megtanulja kb 20 év alatt másoktól, aztán viszi tovább, majd továbbadja. Annyira fejlett cucc már a mi agyunk, hogy elkezd filózni az életről, a saját létezéséről meg csomó mindenről. Akármennyire is összetett dolgokat teszünk az életünkben, ha jól megnézzük végsősoron mindeki a már említett alap szükségleteit elégíti ki vele, amelyeket a teste kémiai folyamatai megparancsolnak neki, pontosabban fogalmazva csak készteti (ugyebár az agyunk, mi döntünk, hogy a pillanatnyi szükségletnek teszünk eleget, vagy pl egy nagyobb cél érdekében nem). Az állatok olyan cselekedeteit mikor pl megszerveznek egy vadászatot sokan ösztönnek monják, pedig az is egyfajta gondolkodás, csak ugyebár az ő agyuk sokkalta kevesebb infót tud feldolgozni, kissebb memóriája, gyengébb logikája van, nekik fejlett érzékszerveik vannak, semmi sem kényszeríti őket bonyolultabb gondolkodásra ezáltal.
Szerintem csak ennyi az egész, nincs itt semmi lélek, hókuszpókusz stb, csak ok-okozat, a kőkemény fizika, matéria és egy evolúciós remekmű: Mi... -
Dany007 #74 Köszi a sok érdekes magyarázatot Nexusnak és Zocsinak.
De valójában ezt a részét ismertem. Legalábbis nagyjából.
Ennél a fajta kérdésemnél a legtöbben hasonló választ szoktak adni mint ti.
Viszont én arra gondoltam, hogy milyen folyamat atomi, vagy molekuláris szinten, ami végbe megy ilyenkor? Okés, hogy felidézek egy régi elraktározott emléket. Okés, hogy megvan az oka mit miért stb...
De milyen atomok mozdulnak ilyenkor? Vagy talán elektronok?
Azt mondom gondolj egy számra... Megvan. De atomi szinten mi játszódott le? Keresel egy számodra kedves számot, vagy ránézel pont egy számra stb.. Ez mind okés, de mégis milyen atomok elektronok milyen mozgása az ami ezt befolyásolja? És mi indítja mindezt el?
Úgyértem pl, hogy hallod a kérdést... Eljut a hangullám a füledbe, megrezegteti a kis "csigákat" azok elektromos impulzust generálnak, azt az agyad feldolgozza, majd kikeresi rá a legmegfelelőbbet, de itt a kérdés valójában. Mi az, hogy feldolgozza? Értelmezi? Ilyenkor vajon milyen folyamat zajlik, de atomi szinten milyen?
Mert valójában az agyunk is atomokból, molekulákból áll. Tehát ha nagyon tudományosak akarunk maradni, és nincs lélek, ami összefogná az egészet, akkor csakis az atomok, és molekulák bizonyos változásai azok, amik generálják a válaszokat és értelmezik a kérdéseket... De mi módon? -
Slim Rick #73 de ha kvantumi szinten van ellenőrizve és számítva ?
vagy ez olyan mint a fény ? ha nem figyeljük meg akkor úgy viselkedik mint a hullám, ha megfigyeljük mint részecske ?
vagy tök más ? x) -
Slim Rick #72 csak nem a kollektív tudatra gondolsz ? -
Slim Rick #71 oks -
#70
Erre is van elmélet, de most nem fejtem ki, mert mennem kell. Ha érdekel titeket, este leírom én mit hallottam/olvastam/láttam/tapasztaltam erről...! oks? -
#69
Japp, környezeti képünket ilyen raktározott infókból építjük fel. Ezért nem kell állandóan felmérni, hogy merre mész. Ezért nem vered be a lábad állandóan az ágy sarkába, pedig úgy mész el mellette, hogy közben nem kell a lábad elé nézni. Sőt igazából nem is tudod már, hogy néz ki az ágyad sarka.
Az ilyen asszociatív fogalom hozzárendelések által iszonyatos energiákat takarít meg az agyunk.
Ugyanez érvényes a különféle embertípusok besorolásánál. Mindenki létrehoz ilyen típusokat (politikus, rocker, üzletember, művész, hajléktalan...etc) és a korábban megismert ilyen típusú emberekből létrejött képedet húzod rá. Tehát ha megjelenik előtted egy üzletember öltönyben, akkor egyből több tucat jelzőt tudsz rá mondani, anélkül hogy bármit is kérdeznél tőle.
Akkor érdekes a szitu, ha egy új embertípussal találkozol, vagy egy olyan altípussal, ami eddig ismeretlen, mert akkor meg kell ismerned a másikat, hogy legyen elraktározott képed. Ez pedig nem kevés energia, idő, amit sokszor nem is szánunk rá, lustaságból. Ez az előítélet melegágya mellesleg, de ez teljesen természetes, mert így működünk alapból.
Nah, megint elkanyarodtam. Sry -
Slim Rick #68 ez sem egyszerű kérdés de van még bonyolultabb kérdés is ebből kiindulva , hogy teljesen új ötletek honnan jönnek, amikről még sosem hallottál, láttál, érzékeltél, ameddig nem találtad ki , nem is létezett semmilyen szinten a világunkban. -
#67
Itt is van egy kis pszichoanalízis. Az agy és így az ember 8sőt az egész természet és univerzum) olyan felépítéssel és működéssel bír, hogy mindig az mindig a lehető legegyszerűbb legyen. Erőlködésmentes. Tehát az agy is egyszerűsít. Így van az, hogy pl. intuitív gondolkozásnál (kitalálósdi) mindig a már korábban megtanult fogalomkörből választ először. Nahmost vegyünk egy gyereket alapul. Tanítod neki a gyümölcs fogalmát. Ezt ebben a környezetben a legegyszerűbben az almával tudod elmagyarázni. Kb. ez az első gyümölcs, amivel életedben először találkozol. Így gyümölcsként ez lesz domináns és nem a görögdinnye vagy papaya. Ugyanez értelmezhető minden fogalomkörre. Biztos ismered az "alma, répa, piros, kalapács" kitalálósdit. Szerinted mikre kérdenek benne? :P
A hűtőszekrény azért ilyen szempontból elég összetett.
Az persze nagyon jó és érdekes kérdés, hogy fiziológiailag és fizikailag milyen folyamatok kellenek ahhoz, hogy a gondolatod létrejöjjön. Meg az érzet, ami mindezt megerősíti. Valószínűleg itt valami összetett dolog jön a képbe. Tehát gondolsz az almára, és közben bedurrantod az agyad limbikus részét, elképzeled az ízét, látod lelki szemeid(!) előtt a képét, a formáját, színét. Ha tovább mész, érzed az ízét. Eszedbe jut mikor láttál, fogtál, ettél utoljára. Eszedbe jutnak az almával kapcsolatos emlékek, emberek, helyek, helyzetek. És mindez ad egy érzést, amit csak úgy hívsz: alma. -
#66
Nem atomok, meg ionok befolyásolják, nem ezeken a szinteken dől el. Hanem általában a közvetlen környezetből ingerek értelmezése az általuk felidézett emlékek, vagy az előző gondolataidhoz kapcsolódó asszociációk. Ezek a folyamatos társítások okoznak egy gondolat folyamot. És azért az almára gondoltál, mert a környezetedben van egy almára emlékeztető tárgy/személy és anélkül, hogy felfigyeltél volna rá a figyelmed perifériáján fel tűnt, majd amikor kerestél valamit, ami semmihez nem kötődött, a tudatalattid automatikusan felajánlotta.
Kb ezt a módszert használja fel a pszichoanalízis, hogy megvizsgálja a nem tudatosított tartalmakat, azokat, amikre esetlegesen, vagy véletlenül nem figyelsz. Az esetleges figyelmetlenség okozta defektusok tudatosítással, tanulással korrigálhatók. Viszont az amiről érzelmi reakcióid miatt nem akarsz tudomást venni, azok okozzák a gondokat.
Legalább is valami iylesmi a tudományos elmélet ezekről;))) -
#65
Miért gondolod, hogy csak 1 féle jövő van, a kvantummechanika szerint egy időben egy kvantum különböző valószínűségekkel található meg a tér különböző pontjain. Ráadásul ezek a különböző valószínűségű állapotok, az azokat ért, sőt az egymásra gyakorolt hatások is befolyásolják a kvantum viselkedését!
Gyakorlatilag egy párhuzamos időkre bontható multiverzumban élünk, melyek téridő síkjai hatással vannak egymásra.
Kiszámolhatsz egy állapotot, amit tekinthetsz jövőnek, de a tudatnak akkor is megvan az aképessége, hogy kiválassza azt a síkot, amire koncentrálva azt lakhelyéül választja az adott időponthoz köthetően. Miközben persze a párhuzamosan létező alteregói ezer módon döntenek másképp. -
Dany007 #64 Én valójában arra lennék kiváncsi, hogy mi történtik, idézi elő egy adott gondolat létrejöttét.
Tehát tegyük fel én most az almára gondolok. Oké. Előjön belőlem egy elraktározott idealizált kép az almáról. Oké. De miért pont az almára gondoltam, és mért nem a hűtőszekrényre?
Szal az nem világos, hogy milyen folyamatnak, milyen molekulának vagy milyen atomnak kell változnia ahhoz, hogy pont az almára gondoljak?
Komolyan kiváncsi lennék milyen atomok / molekulák mozognak akkor, amikor egy bizonyos tárgy/fogalom/bármi az eszembejut. És milyen folyamat / anyag indítja ezt el? -
#63
Hasonlóan gondolkodom én is. Régebben a szabad akaratot, mint ahogy pl az intelligenciát is teljesen általánosan értelmezték. Azt kutatták a filozófusok, pszichológusok, hogy van-e a tudatnak, a szubjektumnak döntési képessége. Ugyan így az embereket egy paraméterrel próbálták besorolni az okosok és a hülyék csoportjába. De ugye valójában az agynak rengeteg funkciója van és ki ebben, ki abban erős, a logikus gondolkodásra többé kevésbé képtelen emberek is lehetnek zseniálisak, talán a tudományt leszámítva bármely területen hatalmas sikereket érhetnek el.
A szabad akarat kérdését a keleti emberek évszázadok óta komplexen, egy rendszerben értelmezik, amit egy szóval jellemezhetünk: karma.
A karma azért tűnik jobb szónak, mint a sors, mert a sors/szerencse ugye az európai kultúra felfogásában teljesen vak, esetleges, és arra hivatott, hogy az emberi gyengeségeinkkel karöltve gyengítse szabad akaratunkat céljaink elérésében. Ez utóbbi egy elég negatív felfogása az életnek, miközben a karma sokkal inkább a rendre helyezi a hangsúlyt.
A korábban emített Matrix c. filmnek van egy nagyszerű mondanivalója, amikor a Tevező elött szembesül Neo azzal, hogy élete a szabad akarat illúziója ellenére is egy megírt pályán haladt. Ráadásul, hogy az ezzel való szembesülés sem segít abba, hogy a sors alol feloldozást nyerjen.
De még is, ez egyszer igen!
Szóval nem biztos, hogy a szabad akarat mindíg érvényesül, lehet hogy életünk 99%-át úgy töltjük mint arobotok, és ezekben a tevékenységeinkben az agyunk képességei tökéletesen kiszolgálnak.ű
De mindíg van 1-2 kérdés, amire lehet hogy csak nemmel vagy igennel tudunk válaszolni és csak akkor abban a pillanatban, de ilyen formán az életünk értelmét jelentik. -
dukey42 #62 az ilyen témák után mindig elmennek ilyen metafizikai irányba a hozzászólások :)
de jó ez, érdekes ezeket olvasgatni -
sikamika #61 Rendkivul jo a cikk, igazan elgondolkodtato es baromi erdekes.
De ami igazi meglepetest okozott az a hozzaszolasok, igazan erdekes elkepzelesek lattak napvilagot, ami nagyon jo.
Koszi balumann a linket a szuperhurrol es zsocsinak a konyvajanlot - tuti elolvasom. -
readswift #60 jajj :DDD -
Slim Rick #59 szerintem nem, mert az ember annyira nagy rizikó faktora lenne a számításnak, hogy végtelen eredményt ontana magából a gép. ebből kiindulva . . . az ember útja nincs megírva ,rajta múlik az élete -
Slim Rick #58 Csupán egy feltételezés : Képzeljük el, lenne egy szuper számítógép, (aminek bármit adhattunk számolni, egyből végezne is vele), és lenne hozzá egy tökéletes scanner ami a világot monitorozza mondjuk 10 éven át. Mindent rögzít mindenféle eshetőségben , gyakorlatilag mindent, a legkisebbtől a legnagyobb dolgokig. Az embereket is. Kérdés az, hogy megtudná e jósolni a jövőt , és ha igen milyen pontossággal ?
*/ mindent mindennel összetudna vetni , mi hogyan , miért hat a másikra. -
coyotetm #57 A cikket olvasva párszor elvigyorodtam. A kis fehér egerek jutottak eszembe a Galaxis Utikalauz-ból. Ahogy Lame is írta, miért ne foglalkozhatna ezzel is az agy. Vicces párhuzam. Először defraggol (indexel), aztán valószínűségszámít az agy, utána meg foglalkozik a "az élet érteleme, meg minden" jellegű 10 millió éves projektel. (persze, mint azóta mindenki tudja, 42). - Ezen kívül felettébb elgondolkodtató ez az egész. (érdekesek az okfejtéseitek is...) -
#56
Másfelől, hogy véletlen-e valami vagy már előre kitervelt kész átverés volt nagyon függ attól, hogy milyen a pillatnyi érzelmi beállítottságod. Mennyire vagy képes tiszta fejjel, objektívan megállapítani annak a lehetőségét, hogy mindaz okkal történt-e. Mert lehet, hogy most véletlennek fogod fel hogy taliztál a mostani csajoddal, de ha 10 év múlva visszagondolsz, akkor lehet rájössz arra, hogy azért taliztál akkor és ott vele, mert épp olyan hangulati időszakod volt, hogy találkozni akarták vele akkor és ott. Tehát nincs véletlen, mert te magad hoztad létre a saját világod, csak épp nem fogod fel, mert rengeteg része nem tudatos, hanem ösztönszerű, holott a teremtő erőd megvan, csak nem tudod tudatosan használni....
nahjó, befejeztem az OFF-olást...!
-
#55
A másik dolog a véletlen ésper előre meghatározott sorstudat vitája. Szerintem az igazság valahol a kettő között van. Volt szerencsém egyetemen meghallgatni egy igen művelt pszichológus előadását. Ő azt mondta, hogy minden ember mikor ide születik erre a Földre az első éveit azzal tölti, hogy benyomásokat, ingereket gyűjt, és felépíti későbbi személyiségét. Képzeld tehát azt, hogy vagy te, vannak vastaggal jegyzett motivációid, és ahogy idősödsz és leszel képes egyre komplexebb elmélkedésre, úgy rajzolsz egyre részletesebb motivációs ábrát magadba, egyre vékonyabb vonalakkal, egyre cizelláltabban. De a fő kontúrok, a fő motivációk ott vannak. A lényeg, mert kicsit megbonyolítottam úgy érzem, a bácsi elmondása szerint kb. 5-6 éves korunkig megírjuk a saját életünk, saját "kis könyvünk" ahogy ő hívta. Kitűzzük a célunkat, hogy mit szeretnénk. (Ide értsd azt, hogy ha pl. alkesz volt az ősöd és püfölt, mint állat, akkor vélhetőleg te is hajlamos leszel ilyesmire annyi idősen, mint az ősöd, mert azt a mintát másolod a füzetedbe. Ezt persze sokan letudják egy "öröklött dolog" vagy "hajlam" jelzővel. Szóval...) A poén az, hogy az emberi psziché valamiért elfelejti ezt a dolgot, a kis könyvet. Elő lehet hozni töredékeket belőle és akkor előre látod, vagy utólag az ok-okazati összefüggést.
Mindez egybevág a sorstudattal. Kvázi önmagunk sorsát már megírtuk (alkesz leszel-e vagy sem, és minden következményt, ami ezzel jár), de a "6-tól a halálig" időszak alatt, azt csinálsz és úgy és ahogy akarod. Véletlenek sorozata, mely egy irányba terelget azért...
Másik analógia a vonatos típus. Ezt talán egy IMP-ben olvastam régebben, ha jól emléxem. Ott is a sors volt a témája a cikknek. A lényeg, hogy mikor megszületsz jegyet váltasz a saját vonatodra, melynek van egy uticélja. Mindenkinek meghatározott a cél, és az érkezési idő. DE (és itt jön a lényeg). Az, hogy milyen emberek szállnak fel a vonatodra (barát, haver, ismerős, kolléga, enemy) a te saját döntésed eredménye. Ahogy az is, hogy az egyes emberekkel a különböző kabinokban mennyi időt töltesz el, illetve, hogy ki mikor száll le (halál, elköltözik, stb.) és fel újból (20 év múlva megint találkozol). Valamint az is mindenkinek saját döntése, hogy milyen tájakon halad a vonat és hogy hányszor áll meg. De a feszes menetidőt mindenkinek tartania kell.
Ebből a szempontból, tehát megint csak van meghatározott és saját döntés által befolyásolható részek. -
#54
Elvileg az agy irányítja a tested. Vagyis inkább az agy által létrehozott gondolatok. Ha létezik lélek, akkor az agy a kapu a spiritusz és látható tested között. Mellesleg számos ezoterikus fejtegetés van arról, hogy a testünk formája, a lelkünk formája ezen a síkon. Tehát van egy láthatatlan asztrál-test a testünk alatt és a testünk csak egy kvázi burok, ami lehetővé teszi az ezen a síkon való működésünket. De nem is ebbe szeretnék belemenni. Vélhetőleg ezek a dolgok idővel műszerekkel(!) is mérhetőek lesznek. Feltéve, hogy úgy van kitalálva a világunk, hogy képesek leszünk annyira érzékeny műszereket létrehozni.
Érdemes kettéválasztani tehát a spiritusz, gondolati világot - ami sokkal tovább mutat, mint a fizikai valóság. Úgy vet fel problémákat, válaszol rájuk, keresi az optimális utat, és végül létre is hozza. Tehát, amire gondolsz az valósággá válik. Idővel. Újraszerveződő univerzum. Vajon miért van az, hogy sci-fi írók kiagyalnak valamit papíron, és 50 év múlva már valóság?
A másik a fizikai valóság, mely tele van korlátokkal. De vajon mennyire nagyok ezek a korlátok, van e felfogóképességi határa? Teszem azt ugye minden ember képes valamennyire monitorozni az agyát és a gondolatait. Ha sokat műveled magad, akkor sokkal jobban, mint egy egyszerűbb ember. De minden agynak van egy tudatos határa. Amikor már annyira komplex kérdéseket/lehetőségeket feszegetsz, hogy képtelen vagy megoldani a saját egyenleted. Olyankor elmondod az elképzelésed egy barátodnak, aki szintén agyalgat rajta, és így tovább. Viszont annyira nem hatékony az egész, hogy komplett tudós kollektívák évekig, évtizedekig elmélkednek egy-egy kérdésen, mire használható eredményt kapunk. Ha valakit érdekel a válasz az egészre, akkor olvasson Asimow-ot. Tőle is az Alapítvány és a Föld c. művet. Abban tökéletesen leírja, hogy mi is az optimális út. Mert ugye mindenki érzi, hogy többről van itt szó, mint test meg kémia, vagy programozott adatforgalom.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Kollektív tudatról hablatyolok, ahol én képes vagyok veled együtt gondolkozni, összedobva a mentális kapacitásunkat direkte. Picit hatékonyabb, mint matekozni papíron. -
halaszlo #53 Lehet, hogy alváskor töredezettségmentesít az agy.
Vagy letölti a frissítéseket. Tömörít, archivál, vírust írt. Ki tudja... -
drstein #52 A természettudományok alapja a filozófia. Abból fejlődött ki. -
Archenemy #51 "csak felfogás kérdése a dolog. felfoghatod ígyis és úgyis a dolgot, de ez a tényen nem változtat. "
Igen, én is így gondolom, lehet, hogy "a rendszeren kívülről" nézve nem véletlen valami, de nekünk, akik benne vagyunk, véletlen. Én azt szeretem hinni, amit Neo :p
Valaki írta, hogy az előre elrendeltetettség erkölcsileg felmentené a bűnözőket. Nekem mindegy, szerintem nem azért kell börtönbe zárni őket, mert bosszút akarok állni rajtuk, hanem hogy ne keveredjenek a normális emberekkel. -
#50
Az hagyján, de az agy saját magán gondolkozik! -
#49
Hát az a film finoman szólva.. Khöm... Filozófiát a természettudományokkal keverni? -
#48
Az embert semmiképpen nem teremtették, csak az életet teremthették, és hogy nem vagyunk tökéletesek nem magyarázza meg szerintem, hogy véletlenszerüen fejlődtünk volna eddig. Például lehet, hogy még átmeneti hiba, tehát idővel ezek folyamatosan eltűntek volna/eltűnnek, vagy okkal nem tökéletes semmi.
És azok a hülye megoldások lehetnének-e jobban megoldva, nem akadályoznának-e valamit. -
Myron #47 ott a pont -
#46
hiszed vagy sem, nincs egy hete, hogy újra megnéztem a mátrixot, gyönyörű hd-ben, és úgy érzem, sok apró részletet megértettem benne, amiket amikor x évvel ezelőtt néztem meg, még nem értettem. de nem is ez a lényeg. nem látok semmiféle ellentmondást a film mondanivalója és aközött, amit mondtam. így beszélnek róla a filmben:
-Do you believe in fate, Neo?
-No.
-Why not?
-Because I don't like the idea that I'm not in control of my life.
csak felfogás kérdése a dolog. felfoghatod ígyis és úgyis a dolgot, de ez a tényen nem változtat. mondhatod, hogy már úgyis el van döntve minden, akkor minek strapálod magad, és fejbelőheted magad. vagy felfoghatod úgy is, hogy nagyjából te irányítod az életedet, ami nagyjából igaz is, és válhatsz nagy emberré is. te csak azt tudhatod, hogy a vége előre el van döntve, azt nem, hogy pontosan mi a vége, és nem is tudhatod meg.
a te példádnál: elveheted a választás lehetőségét az autóversenyzőtől. (illetve a választás mint olyan nem is létezik ilyenkor, vagy inkább tekinthetsz rá úgy, mint egy újabb közel végtelen sok körülménytől függő dologra) a lényeg csak annyi, hogy az autóversenyző ne jöhessen rá, hogy mi fog történni. és mivel szinte végtelen (persze nem végtelen, csak nagyon-nagyon sok) dologtól függ hogy mi fog történni, nem is fog rájönni soha, és talán arra sem, hogy nem is volt valós választása. -
#45
Szerintem defragol, indexlei az állományt meg firssíti a cellákat pihenés alatt:D -
toto66 #44 "1953-ban egy Louis Sokoloff nevű fizikus felfektetett egy 20 éves egyetemi hallgatót egy hordágyra, elektródákat helyezett a fejbőrére, és egy fecskendőt szúrt a nyaki verőérbe"
Ez tetszik az SG-ben az energiával Ben Zin az aggyal Sokoloff foglalkozik...
-
galedki #43 létezik ok-okozat, de szerintem amig nem dobja el a kockát, nem lehet tudni, mit dob. ok-okozat a fizikai világra létezik, nem a biológiaira. (pl. meggondolod magad, és nem dobod el a kockát.) ha dobsz, elvileg valóban meghatározható a szám. csak dobsz-e? :) a nagy mozgató elve (szerintem) itt hibádzik... létezik-e szabad akarat, röviden. ha igen, akkor nincs ilyen oksági láncolat a kezdetektől. -
Lame #42 Mar latom magam elott az uj agymegoszto halozatot ami az agy kihasznalatlani idejeben futtat kulonbozo kutatasokhoz szamitasokat :) -
#41
Szerintem is a VALÓSÁGBAN egy jóléti társadalomban élünk ahol egyre többen nem dolgoznak, helyette sok sok órára kapcsolódnak egy virtuális valósághoz, egy másik világhoz. Aztán amikor más dolguk van, elteszik az itteni testüket aludni :D Nyomorult addiktok vagyunk mind! ;) Asszem ezentúl többet fogok aludni, csakhogy legyen egy kicsit normálisabb életem "odaát".
-
lapaleves #40 pont az a lényeg, hogy a tudatunkkal képesek vagyunk a jövőre vonatkoztatott modelleket felállítani, és ezekhez valamilyen valószínűségeket rendelni. ezeket kiértékelve hozzuk meg a döntéseket, korábban nem létező konstellációt hozva létre. ezért nem futunk át a száguldó kocsi előtt, mint más állatok. nagyjából a taktika és a stratégia különbsége, bár ez kicsit ferde így.
különbense vírusirtás, hanem defrag. valami olyasmiről lehet szó, hogy az emlékekhez valamilyen jellemzők alapján ilyenkor hozzácsatoljuk az új infókat, nagyobb képeket hozva létre. mint amikor rendet rak az ember, mindent kis fiókókba pakol el. minél több hasonló dolog van az egyes fiókokban, annál könnyebb fiókhoz rendelni az új bigyókat, amivel találkozunk.
odáig nem mennék, hogy egy bigyó több fiókban is benne van-e, de valszeg igen és végülis ez a lényeg. ha az új bigyó elpakolásakor egyszerre kihúzol 10 fiókot, amibe potenciálisan tartozhat, akkor sokkal reálisabban és gazdagabban tudod értékelni az egyes fiókokba tartozás relevanciáját.
"aludjunk rá egyet"