#63
Hasonlóan gondolkodom én is. Régebben a szabad akaratot, mint ahogy pl az intelligenciát is teljesen általánosan értelmezték. Azt kutatták a filozófusok, pszichológusok, hogy van-e a tudatnak, a szubjektumnak döntési képessége. Ugyan így az embereket egy paraméterrel próbálták besorolni az okosok és a hülyék csoportjába. De ugye valójában az agynak rengeteg funkciója van és ki ebben, ki abban erős, a logikus gondolkodásra többé kevésbé képtelen emberek is lehetnek zseniálisak, talán a tudományt leszámítva bármely területen hatalmas sikereket érhetnek el.
A szabad akarat kérdését a keleti emberek évszázadok óta komplexen, egy rendszerben értelmezik, amit egy szóval jellemezhetünk: karma.
A karma azért tűnik jobb szónak, mint a sors, mert a sors/szerencse ugye az európai kultúra felfogásában teljesen vak, esetleges, és arra hivatott, hogy az emberi gyengeségeinkkel karöltve gyengítse szabad akaratunkat céljaink elérésében. Ez utóbbi egy elég negatív felfogása az életnek, miközben a karma sokkal inkább a rendre helyezi a hangsúlyt.
A korábban emített Matrix c. filmnek van egy nagyszerű mondanivalója, amikor a Tevező elött szembesül Neo azzal, hogy élete a szabad akarat illúziója ellenére is egy megírt pályán haladt. Ráadásul, hogy az ezzel való szembesülés sem segít abba, hogy a sors alol feloldozást nyerjen.
De még is, ez egyszer igen!
Szóval nem biztos, hogy a szabad akarat mindíg érvényesül, lehet hogy életünk 99%-át úgy töltjük mint arobotok, és ezekben a tevékenységeinkben az agyunk képességei tökéletesen kiszolgálnak.ű
De mindíg van 1-2 kérdés, amire lehet hogy csak nemmel vagy igennel tudunk válaszolni és csak akkor abban a pillanatban, de ilyen formán az életünk értelmét jelentik.
#63