Exobolygók
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#99
A Kepler elsõ eredményei a HAT-P-7b forró Jupiterrõl.
Érdemes megnézni a fénygörbéket, hihetetlen részletességû ez a cucc. (És az sem mindegy, hogy kint van az ûrben, távol minden zavaró hatástól.)
Érdemes megnézni a fénygörbéket, hihetetlen részletességû ez a cucc. (És az sem mindegy, hogy kint van az ûrben, távol minden zavaró hatástól.)
#98
Megoldódik az Enceladus rejtélye körüli vita?
Angolul nem tudok kedvéért: a vita azon megy, hogy az Enceladus vízkilövései vajon egy jégkéreg alatti mélyóceánból származnak (amit a Jupiter árapályhatásának melegítése folyékonyan tart), vagy a felszín közeli jég megolvadásának hatása. Nemrég ásványi sókat találtak a kilövelésekben, de ez sem volt perdöntõ, most viszont ammónia nyomaira bukkantak, ami a korábban már felfedezett metanollal és sóval együtt gyakorlatilag fagyállót jelent, vagyis most a vastag jégkéreg alatti folyékony óceán teóriája erõsödött jelentõsen.
Angolul nem tudok kedvéért: a vita azon megy, hogy az Enceladus vízkilövései vajon egy jégkéreg alatti mélyóceánból származnak (amit a Jupiter árapályhatásának melegítése folyékonyan tart), vagy a felszín közeli jég megolvadásának hatása. Nemrég ásványi sókat találtak a kilövelésekben, de ez sem volt perdöntõ, most viszont ammónia nyomaira bukkantak, ami a korábban már felfedezett metanollal és sóval együtt gyakorlatilag fagyállót jelent, vagyis most a vastag jégkéreg alatti folyékony óceán teóriája erõsödött jelentõsen.
#96
OFF:
Azt utálom az Indexben, h nem tüntetik fel a forrásanyagukat. Jelen esetben annyit ír, h az MTItõl van. Én viszont az MTI honlapján nem találom. Vagy ez ilyen suttyomban, fû alatt végzett dolog volt?
Aztán utal egy Nature cikkre, amire persze linket nem adnak, nehogy akit érdekel maga is megnézhesse. Egyébként megtaláltam.
A Natureben meg kapzsik és pénzt kunyiznak, h vki megnézze a teljes tanulmányt. Úgy néz ki jelen két kutatóhoz eddig még nem jutott el, h létezik az arXiv, ahová feltehetik nyugodtan, ha nem akarják elbújtatni a tanulmányukat, illetve éltetni a Naturet.
Mellesleg, az Index cikke ez alapján készült, csak kihagytak néhány bekezdést, nehogy tök egyforma legyen.
ON:
Ha ellátnak idáig, akkor igen. Bár az ûrbeli fotókon inkább kék és fehér területek látszanak a Földrõl és a zöldek jelenleg is csak kissé észrevehetõk. Egyébként meg, ha ellátnak idáig, akkor már korábban kiszúrták volna a kémiai összetevõket is a Földön és tudhatták volna, h ha akkor még nincs is élet, akkor könnyen elõfordulhat, h késõbb lesz. Lényeg, h a vizet már korábban is észrevehették, mint a zöldülõ szárazföldet.
Ha közel van, akkor vmi szar felbontású képen talán vmi kivehetõ lesz sztem.
Melyik bolygóból? Egyébként szórakoznak ilyennel, h néhányszor néhány pixelbõl kihozzanak minél legtöbbet. Azt mondták, h ha Földszerû bolygót látnak(Szárazföld/óceán tagolódással) és hosszabb ideig megfigyelik, akkor nagyjából a szárazföld/óceán arányát meg tudják saccolni. Csak ugye még nem találtak ilyen bolygót😊
Fizikailag tudnának (tudtommal). Anyagilag meg nem hiszem, h a GDP nagy részét beleölnék a dologba, vagyis marad a köztes megoldás. Bezzeg, ha vmi despota társadalomban élnénk, ahol a despota megparancsolná😊
Azt utálom az Indexben, h nem tüntetik fel a forrásanyagukat. Jelen esetben annyit ír, h az MTItõl van. Én viszont az MTI honlapján nem találom. Vagy ez ilyen suttyomban, fû alatt végzett dolog volt?
Aztán utal egy Nature cikkre, amire persze linket nem adnak, nehogy akit érdekel maga is megnézhesse. Egyébként megtaláltam.
A Natureben meg kapzsik és pénzt kunyiznak, h vki megnézze a teljes tanulmányt. Úgy néz ki jelen két kutatóhoz eddig még nem jutott el, h létezik az arXiv, ahová feltehetik nyugodtan, ha nem akarják elbújtatni a tanulmányukat, illetve éltetni a Naturet.
Mellesleg, az Index cikke ez alapján készült, csak kihagytak néhány bekezdést, nehogy tök egyforma legyen.
ON:
"...ez a tény a nálunk fejlettebb civilizációknak adhat(ott) támpontot, hogy élet van itt?"
Ha ellátnak idáig, akkor igen. Bár az ûrbeli fotókon inkább kék és fehér területek látszanak a Földrõl és a zöldek jelenleg is csak kissé észrevehetõk. Egyébként meg, ha ellátnak idáig, akkor már korábban kiszúrták volna a kémiai összetevõket is a Földön és tudhatták volna, h ha akkor még nincs is élet, akkor könnyen elõfordulhat, h késõbb lesz. Lényeg, h a vizet már korábban is észrevehették, mint a zöldülõ szárazföldet.
"magyarán, mi is láthatunk egyszer majd kék(óceán)-zöld(növényzet) bolygót?"
Ha közel van, akkor vmi szar felbontású képen talán vmi kivehetõ lesz sztem.
"Webb ûrtávcsõ "csak" 1-2 pixelt ad majd vissza a bolygóból, amibõl a spektroszkópia se tudom mit mutat ki
mi az oka hogy nem építenek valami überbrutál távcsövet? fizikai vagy anyagi oka van?"
Melyik bolygóból? Egyébként szórakoznak ilyennel, h néhányszor néhány pixelbõl kihozzanak minél legtöbbet. Azt mondták, h ha Földszerû bolygót látnak(Szárazföld/óceán tagolódással) és hosszabb ideig megfigyelik, akkor nagyjából a szárazföld/óceán arányát meg tudják saccolni. Csak ugye még nem találtak ilyen bolygót😊
Fizikailag tudnának (tudtommal). Anyagilag meg nem hiszem, h a GDP nagy részét beleölnék a dologba, vagyis marad a köztes megoldás. Bezzeg, ha vmi despota társadalomban élnénk, ahol a despota megparancsolná😊
#94
Egymilliárd éve zöld a Föld, ez a tény a nálunk fejlettebb civilizációknak adhat(ott) támpontot, hogy élet van itt?
magyarán, mi is láthatunk egyszer majd kék(óceán)-zöld(növényzet) bolygót?
Webb ûrtávcsõ "csak" 1-2 pixelt ad majd vissza a bolygóból, amibõl a spektroszkópia se tudom mit mutat ki
mi az oka hogy nem építenek valami überbrutál távcsövet? fizikai vagy anyagi oka van?
magyarán, mi is láthatunk egyszer majd kék(óceán)-zöld(növényzet) bolygót?
Webb ûrtávcsõ "csak" 1-2 pixelt ad majd vissza a bolygóból, amibõl a spektroszkópia se tudom mit mutat ki
mi az oka hogy nem építenek valami überbrutál távcsövet? fizikai vagy anyagi oka van?
#93
huh, ez félelmetes, mondjuk én annyira nem vagyok képben hogy azt se tudtam hogy másik galaxis csillagait el tudják különíteni egymástól <#wow2>
Exobolygókat vizsgáló kutatóprogram indul Magyarországon
reméljük majd sok eredményrõl hallunk
Exobolygókat vizsgáló kutatóprogram indul Magyarországon
reméljük majd sok eredményrõl hallunk
#92
Az elsõ, a Tejútrendszeren kívül felfedezett exobolygó (egyelõre még nincs megerõsítve).
#91
Véletlen megint megnéztem egy híradást áprilisból. Most vettem észre, h akkor is említettek, h óceánbolgyó-jelölt.
#90
Szerintem folyamatosan vizslatják, hiszen elég közeli a csillaga, a berendezéseink és a technológiánk is finomodik, aztán egyszer majd csak mondanak valami okosabbat is róla. 😊
Viszont közben meg van az elsõ, asztrometriával felfedezett exobolygó is. A VB 10b a Jupiternél kb. hatszor nagyobb tömegû, csillaga ennek is kisebb és hûvösebb, mint a Nap, viszont arányait tekintve ott van, ahol a Naprendszerben is a Jupiter.
Viszont közben meg van az elsõ, asztrometriával felfedezett exobolygó is. A VB 10b a Jupiternél kb. hatszor nagyobb tömegû, csillaga ennek is kisebb és hûvösebb, mint a Nap, viszont arányait tekintve ott van, ahol a Naprendszerben is a Jupiter.
#89
Talán beigazolódik a feltevés. Arról nincsen vhol szó, h van-e már terv, h hogyan/mikor vizsgálják meg, h van-e víz rajta?
#87
#86
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#85
Háát ha aktív a magja akkor azért lehet, hogy egy kicsit jobb az életfeltétel mint a marson.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#84
A hétszer nagyobb tömeg nem jelent hétszer nagyobb méretet (gömbrõl van ugye szó, és a belsõ összetétele is lehet más), de igazából nem is a méret a lényeg. A "d" bolygó nincs igazán bõven benne a zónában, a szélén van, a naprendszeri arányokat nézve még a Marson is túl valamivel, tehát nem tûnik túl ideálisnak (itt van egy jó összehasonlító kép is). Talán a 66 napos keringési periódus miatt nagyobb lehet az átlagos besugárzása, ami kompenzálhatja ezt, de a "d" szerintem inkább fagyos, Mars-szerû hely lehet.
#83
Az ugyan ebben a rendszerben találhat "d" jelzésû bolygó viszont bõven benne van a "lakható" zónában, viszont annaj tömege meg 7x nagyobb, mint a Földé... De aszongyák hogy eddig ez a legjobb jelölt egy jeges/vizes bolygóra...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#82
- "súlyú" helyett tömegû
- csak kár, hogy túl forró
- csak kár, hogy túl forró
#81
Az eddigi legkönnyebb, "1.9 Föld" súlyú bolygót fedeztek fel a szépséghibája hogy 3 nap alatt kerüli meg a napját...
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#80
Végre. Akkor talán már nyáron olvashatunk érdekes dolgokról.
#78
A JWST (ahogy a Hubble sem)bolygókeresésre van optimalizálva, csak szerencsés esetben fedezhet fel exobolygókat.
Közvetlen megfigyeléshez minimum egy Terestrial Planet Finder vagy Darwin (ESA) kaliberû több tükrös projekt kellene, csakhogy ezek egyikének a fejlesztését sem kezdték el.
Közvetlen megfigyeléshez minimum egy Terestrial Planet Finder vagy Darwin (ESA) kaliberû több tükrös projekt kellene, csakhogy ezek egyikének a fejlesztését sem kezdték el.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#77
Persze hogy kevés bolygót találtak meg közvetlen megfigyeléssel: mert még nincs olyan eszköz ami ezt lehetõvé teszi.
A Keplerrel szemben nagy az elvárás, de szerintem fele sem igaz. A COROT-ra is azt mondták hogy több száz bolygót fog felfedezni, ehhez képest 2 év alatt sikerült 7-et. Ha a Kepler 10szer hatékonyabb lesz , az is messze van a több ezer új exobolygótól.
Éppen az a probléma hogy ilyen eszközökkel semmilyen valós statisztikát nem lehet felállítani az exobolygókról, mert a módszer csak a napjukhoz közel keringõ, viszonylag nagy méretû bolygókat lehet találni.
A Keplerrel szemben nagy az elvárás, de szerintem fele sem igaz. A COROT-ra is azt mondták hogy több száz bolygót fog felfedezni, ehhez képest 2 év alatt sikerült 7-et. Ha a Kepler 10szer hatékonyabb lesz , az is messze van a több ezer új exobolygótól.
Éppen az a probléma hogy ilyen eszközökkel semmilyen valós statisztikát nem lehet felállítani az exobolygókról, mert a módszer csak a napjukhoz közel keringõ, viszonylag nagy méretû bolygókat lehet találni.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#76
Emellett már rég elkezdték azt a nagy projektet, amit vársz: az lesz a James Webb ûrteleszkóp (majd 2013-ban).
#75
közvetlen módszerrel kevés bolygót találtak eddig,
Keplerrel sok (pár ezer) bolygót sikerülthet néhány év alatt felfedezni
statisztikát készíthetnek hogy mennyire gyakoriak a Földszerû bolygók, majd azokra fókuszálva újabb vizsgálatok jöhetnek
Keplerrel sok (pár ezer) bolygót sikerülthet néhány év alatt felfedezni
statisztikát készíthetnek hogy mennyire gyakoriak a Földszerû bolygók, majd azokra fókuszálva újabb vizsgálatok jöhetnek
#74
A tranzitmegfigyeléses technikával nem sokra megyünk, szerintem idõvel kiderül, hogy az adatok egy része hibás, ráadásul csak az exobolygók töredékét lehet vele detektálni. Az ezen a módszeren alapuló keresés komoly eredményeket nem fog hozni, így a Kepler sem, ez is csak pénzkihajítás volt. Sok szétszórt projekt helyett (Corot, Kepler, földi teleszkópok) egy nagyobb projektet kellene elkezdeni, a közvetlen megfigyelésekre.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#70
Több milliárd Földhöz hasonló bolygó lehet a galaxisban, sûrûn jelennek meg ilyen cikkek
#69
Az eddigi legkisebb szilárd exobolygó.
(Az angolul hadilábon állók kedvéért: a COROT-Exo-7b mintegy 140 parszekre található tõlünk, mérete legfeljebb a Föld kétszerese lehet, és biztosan szilárd halmazállapotú. A gond csak az, hogy közel kering a napjához, mintegy 20 óra alatt kerüli meg, ezért a felszíni hõmérséklete 1000-1500 fok körüli. Az elõzetes feltételezések szerint valószínûleg folyékony láva borítja, de nem zárható ki forró vízgõz sem.)
Egyébként ez a 337. exobolygó. 😊
(Az angolul hadilábon állók kedvéért: a COROT-Exo-7b mintegy 140 parszekre található tõlünk, mérete legfeljebb a Föld kétszerese lehet, és biztosan szilárd halmazállapotú. A gond csak az, hogy közel kering a napjához, mintegy 20 óra alatt kerüli meg, ezért a felszíni hõmérséklete 1000-1500 fok körüli. Az elõzetes feltételezések szerint valószínûleg folyékony láva borítja, de nem zárható ki forró vízgõz sem.)
Egyébként ez a 337. exobolygó. 😊
#66
Új, 3 éves program indul az Alpha Centauri B megfigyelésére bolygó(k) után kutatva. A hozzánk legközelebb (alig valamivel több, mint 4 fényévnyire) lévõ csillag-hármas a Napunkhoz legjobban hasonlító tagja körül korábban is feltételezték már bolygók jelenlétét, de most olyan pozícióban lesz egy jó ideig, ami ideális lehetõséget nyújt a megfigyelésére. A számítások és feltételezések szerint ha van ott bolygó, akkor az nagy valószínûséggel pont a lakható zónában lesz megtalálható, mérete pedig a Földéhez hasonló lehet.
#65
Elõször meg kell tanulni a Földön észlelni...lol
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#64
Amúgy ha jól emlékszem az ESA-nak is van egy hasonló programja nem? Vagy tévedek?
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#63
olyan képet egyáltalán nem fognak kapni
a lényeg most annyi egyenlõre, hogy egyátalán a csillag és környékén levõ bolygók együttese felõl (pontszerûen) érkezõ különbözõ sugárzások (ir, optikai, uv)-at szét tudják válogatni és megállapíthassanak valamit, ahogy írtad színképelemzéssel pl. hogy ott van e valami, és ha van akkor kb. mi lehet az
a lényeg most annyi egyenlõre, hogy egyátalán a csillag és környékén levõ bolygók együttese felõl (pontszerûen) érkezõ különbözõ sugárzások (ir, optikai, uv)-at szét tudják válogatni és megállapíthassanak valamit, ahogy írtad színképelemzéssel pl. hogy ott van e valami, és ha van akkor kb. mi lehet az
#62
Én úgy tudom, hogy a Kepler tízszer réletsebb képeket lesz képes csinálni mint a Huble. Bár szerintem itt még valami más plussz is lehet mert még ha teszem azt 10-szer közelebbre is képes ellátni a föld méretû bolygók megtalálásához, az is kevés hozzá.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#61
az élet nyomait nem tudom hogyan tudják majd kimutatni
esetleg az óceánokat és az õserdõ zöld színét észlelik és abból következtetnek
illetve színképelemzéssel a kémiai anyagokra
az is lehet hogy építettek az ottaniak egy nagy piramist hogy meglássuk a civilizációjukat <#idiota>
az is lehet hogy a mi piramisainkat tanulmányozzák éppen!?
nem tudom mennyire tudnak ellátni, mekkora nagyítást tudnak elérni
már a csillagok kilengésének mérése is annyira apró hogy nem tudom mivel mérik
a másik, hogy van-e valami fizikai határa nagyobb/összetettebb teleszkópok/tükrök építésének
mekkora lehet a legtisztább kép amit egy idegen bolygóról kaphatunk?
aki csillagászati mûszerekben otthon van, írhatna pár kulisszatitkot mert ezekrõl nem-igen lehet információt megtudni
esetleg az óceánokat és az õserdõ zöld színét észlelik és abból következtetnek
illetve színképelemzéssel a kémiai anyagokra
az is lehet hogy építettek az ottaniak egy nagy piramist hogy meglássuk a civilizációjukat <#idiota>
az is lehet hogy a mi piramisainkat tanulmányozzák éppen!?
nem tudom mennyire tudnak ellátni, mekkora nagyítást tudnak elérni
már a csillagok kilengésének mérése is annyira apró hogy nem tudom mivel mérik
a másik, hogy van-e valami fizikai határa nagyobb/összetettebb teleszkópok/tükrök építésének
mekkora lehet a legtisztább kép amit egy idegen bolygóról kaphatunk?
aki csillagászati mûszerekben otthon van, írhatna pár kulisszatitkot mert ezekrõl nem-igen lehet információt megtudni
#60
Nagyon kíváncsi leszek. Tuti, hogy találni fognak olyan méretû bolygókat mint a Föld de azért nagyon kíváncsi leszek, hogy találnak e olyat mint a Föld és netán még élet nyomait is.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#59
fehér törpe felszínén találtak bolygó nyomokat
ami mondjuk ennél is durvább hogy pulzár körül is találtak bolygót, enyhén meglepõ tudván a csillagok életútját
egyébként a Kepler megérkezett Cape Canaveral-re <#eljen>
ami mondjuk ennél is durvább hogy pulzár körül is találtak bolygót, enyhén meglepõ tudván a csillagok életútját
egyébként a Kepler megérkezett Cape Canaveral-re <#eljen>
#58
#42 😊
#57
5 éve tuti nem volt 300, csak néhány tucat
itt van a pontos lista: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_stars_with_confirmed_extrasolar_planets
itt van a pontos lista: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_stars_with_confirmed_extrasolar_planets
#56
Ma napig: 333. Forrás: http://exoplanet.eu/catalog.php
#55
Valaki tudja pontosan mennyi exobolygót fedeztek fel eddig? Ezt a bûvös 300-as számot kb. 5 éve hallom folyamatosan...
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#54
úgyérzem nem teljes a felsorolás, de igazad van.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#53
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52
miért, itt Európában mivel töltötték az emberek az elmúlt pár évezredet? hagyok idõt átgondolni😊
Mind ugyanabban a sz@rban fekszünk, csak van aki arccal felfelé... \"Cuius testiculos habes, habeas cardia et cerebellum\"
#51
A Kepler ugyanúgy "csak" fedési bolygókat tud majd keresni, mint a mostani földi távcsövek, bár nagyságrendekkel nagyobb érzékenységgel, vagyis tényleg van remény arra, hogy Föld-szerû bolygókat is találjunk. Viszont a Webb lesz az, ami képes lesz ezeket egyenként le is fényképezni infrában, mérhetõ paraméterekkel. 😊
#50
Elõször talán olyan emberek kellenének afrikába akik nem azzal töltötték az utóbbi 10ezer évet hogy a szomszédjaikat ölték, mert miért ne.