299
Az idegen csillagok körüli bolygókat nevezzük extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak.
-
polarka #139 köszönöm -
#138
Semmi igazán komoly. A múltkori és a közben keletkezett Kepler-eredmények részletes feldolgozásai még mindig váratnak magukra, most nyárra várható egy nagyobb kupac belőlük. Jó 200 potenciális jelölt van, de január óra még mindig folytak szoftveres kalibrációk és update-ek, a legutolsó nagy adatcsomagot a hónap elején töltötték le, és most folynak az adatok ellenőrzései földi távcsövekkel is.
A többi, eddig is ismert bolygóról inkább csak pontosítások születtek, új hírek még nem nagyon.
-
polarka #137 Az utóbbi hónapokban nem figyeltem a híreket. Nem történt semmi új felfedezés az exobolygókat illetően? -
#136
elég extrém hely lehet -
#135
Újabb eredmények a Corot 7-b-ről (UniverseToday.com)
Összefoglaló: azt eddig is tudtuk, hogy a Corot 7-b a jelenlegi legközelebbi Föld-testvér, persze csak méretében. Kötött keringése (ami kb. 20 és fél óra) és tengelyforgása miatt egyik oldala mindig a csillaga felé néz, és az állandó 2000 fokos hőség miatt folyékony lávaóceán boríthatja, míg a túloldala -210 fokos fagyot produkál. A leglátványosabb mégiscsak a "kőzet-eső" lehet, amelyben a forró oldalról elpárolgó kőzetek a hideg oldalra érkezve újra megszilárdulnak, egyfajta esőt képezve.
Újdonság, hogy a szimulációk szerint a bolygó valaha gázóriás lehetett, amelynek sűrű atmoszféráját a csillagszél "elfújta", ahogy a bolygó egyre közeledett a csillagához és egyre lassult, kialakítva a mai állapotot. A mérések azt mutatják, a Corot 7-b korábban mintegy Szaturnusz-nagyságú és súlyú lehetett (kb. a Föld 100-szorosa), és a folyamat során nem csak a gázburkot, hanem a felforrósódó és elpárolgó külső rétegeit is elveszítette, így súlya ma már csak alig ötszöröse a Földének (és átmérője kevesebb, mint másfélszerese).
-
polarka #134 nm
egyébként az ESOcast 12-i adása pont a VLT interferométerről szólt. -
#133
polarka thx a linkeket!
-
#132
Az első színkép-felvétel egy exobolygóról (UniverseToday.com)
Angolul nem tudok kedvéért összefoglalva: a HR 8799 egy, a Napunknál mintegy másfélszer nagyobb, fiatal (kb. 60 millió éves) csillag, mintegy 129 fényévnyire tőlünk. Három ismert bolygója van, és a bolygók elhelyezkedése hasonlít a Naprendszerére, ezért kedvelt vizsgálati célpont. A most felvett színkép a középső, a Jupiternél mintegy tízszer nehezebb bolygóé. A feladat nehézségét az egyik kutató a következőképpen jellemezte: "mintha megpróbálnánk megállapítani egy 300 Wattos izzó mellett lévő gyertya fizikai tulajdonságait - 2 kilométeres távolságból." Az eddigi eredmények több tekintetben is ellentmondanak az eddigi, a bolygóra vonatkozó feltételezéseknek (pl. metánban gazdag légkört vártak, de több szén-monoxidot találtak), ezért a másik két bolygót is tüzetes vizsgálatnak veszik alá, ami az észlelési technológia finomítását is jelenti, és ez később akár a lakható bolygók (netán még az élet jeleinek) felfedezését is hozhatja.
-
polarka #131 Wiki:
Astronomical interferometer
Keck Interferometer(hátulról a 3. bekezdés) -
#130
Pillantás egy formálódó bolygórendszer mélyére
a két Keck hogyan tud 80 méteres tükröt adni? erről van valami leírás? mert sose értem -
#129
A Kepler első öt találata (csillagaszat.hu)
Egyelőre négy nagyon forró Jupiter-szerű, meg egy hidegebb Neptunusz-szerű a találat bő egy hónap feldolgozott és ellenőrzött adatai alapján. A projekt oldalán további potenciális jelöltekről is írnak, csak azok még nincsenek ellenőrizve.
-
polarka #128 Magyarul -
polarka #127 6 új bolygót fedeztek fel.
Carnegie Institution beszámoló
US Santa Cruz beszámoló -
#126
Újabb fotók távoli bolygókról -
#125
Először fotóztak bolygót Naphoz hasonló csillag körül (origo.hu)
-
#124
Stabilabb lehet az élet a szuperföldeken -
polarka #123 Egy kis ismeretterjesztő az ESO HARPS cuccáról[ENG]. -
#122
elvileg jövőben kimutatható lesz a klorofill jelenléte, ami igazolná hogy élet van ott -
#121
várj, ez nem jelenti azt hogy ott élet van
szerves molekulák létrejöhetnek természetes úton is
engem az érdekel hogy eljön-e az a technikai és tudományos fejlettség hogy kimondják "igen, ott sok fényévnyire élet van!" -
Pares #120 Na erre kiváncsi vagyok (leszek). Hogyan is áll ma a tudomány? Melyiket tartják valószínűbbnek: a magától, véletlenek végtelen (és hihetetlenül valószínűtlen) sorozatát, vagy esetleg a pánspermia elméletet? Mert a pánspermia esetében valószínűleg jóval nagyobb az esélye, hogy akár milyen (számunkra) barátságtalan környezetben is megveti a lábát az élet, nem beszélve arról, ha olyan közegbe kerül az élet csírája, ahol még kedvezőek is a feltételek... -
Pares #119 A legenda szó dícséret arra a hülyeségre. -
#118
Szerves (?) molekulák egy exobolygó atmoszférájában
-
Candi #117 Sorry, köszi! -
#116
van külön topikja, oda pls -
Candi #115 Mi a helyzet a Nibiruval? Sokfelé olvastam róla, de elég ellnetmondó dolgokra bukkantam. Tényleg létezik, vagy csak legenda? -
#114
Exobolygó üstökösszerű pályán -
#113
gyűlnek :)
ha valaki esetleg nem látta még, videó a HATNet működéséről
-
COOLancs #112 32 új exobolygót fedeztek fel. Ezzel már több mint 400 az eddig talált naprendszeren túli bolygók száma. -
#111
Tudom, de mivel korábban is volt már és mert valamilyen szinten potenciális jelölt lehet továbbra is, sztem nem árt, ha marad. :)
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#110
Az Europa nem éppen Exobolygó, de a hír mondjuk érdekes. Ejj, ha a JIMO-t életben hagyták volna... :( -
#109
Oxigéndús lehet az Europa óceánja (origo.hu)
-
polarka #108 Ugyanez: az ESO honlapján és a csillagaszat.hu-n -
Candi #107 Ezek szerint légköre sincs, ami újabb magas gát az élet kialakulása előtt. -
#106
A COROT-7b további vizsgálatai megerősítették, hogy kőzetbolygóról van szó, de az is biztossá vált, hogy alkalmatlan az életre: nappal a felszínén 2000 fokos a hőség, ami éjszaka -200 fokra is lecsökkenhet.
-
Candi #105 Ha az óceánmélyi kis kürtőkre gondolsz, akkor valóban, de nem a forró vízben, hanem olyan helyeken, ahol megfelelő a hőmérséklet. A sejt elpusztul, a dns felbomlik ilyen hő mellett, nem képes életben maradni. -
polarka #104 A fekete- és fehér füstölgőknél is van élet.
"Sőt, ha már itt tartunk, mi is tulajdonképpen az élet? Mi nevezhető életnek, mik az élet alapvető ismertetőjegyei, funkciói?"
Erre pedig itt van ez. -
Candi #103 Na ez egy érdekes dolog, a víz folyékonysága. A kuktában is folyékony marad a víz, pedig jóval 100 fok feletti hőmérsékletű (120-130 fok). Mégis, egy 120 fokos vizet folyékonyan tartó bolygón az általunk ismert élet nem képes még vegetálni sem.
Sokminden kell ahhoz, hogy az élet kialakulhasson egy bolygón. Ez csak az egyik alapfeltétel a sok közül, hogy a "zöld zónában" helyezkedjen el az adott bolygó. Ezen kívül a gravitációs vonzása nem lehet kisebb egy bizonyos szintnél, különben nem képes a vízgőzt a légkörében tartani, az fokozatosan elillan, ugyanakkor nem lehet nagyobb sem egy bizonyos határnál.
Rengeteg dolognak kell összepasszolnia ahhoz, hogy egy bolygón megjelenhessen az élet. Egyesek szerint a földünkön sem alakulhatott volna ki, ha galaxisunkban megtett útja során nem botlik bele legalább egyszer egy szupernova-robbanás által a világűrbe küldött, vasnál nehezebb elemek áradatába, így kapva egy jó adagot egy rahedli fajta hasadóanyagból is. Sőt, a fáma szerint nagymértékben hozzájárult az is a jelenleg ismert élet kialakulásához bolygónkon, hogy van egy Holdunk, amely a mindennapos ár-apály jelenségért felelős.
Természetesen ez csak a miáltalunk ismert élet feltételeire jellemző. Az sincs kizárva, hogy a miénknél sokkal eltérőbb és mostohább körülmények között is képes valamiféle, az életnek nevezhető szerveződés kialakulni.
Sőt, ha már itt tartunk, mi is tulajdonképpen az élet? Mi nevezhető életnek, mik az élet alapvető ismertetőjegyei, funkciói? -
polarka #102 Habitable zone
Lakható övezet
wikik -
#101
Nem pontosan. A csillagának nem kell feltétlenül közelítenie a Nap tömegét, a "zöld zóna" (az a min/max távolság, ahol a víz maradandóan folyékonyan fennmaradhat hosszú ideig) főleg a tömegétől és a hőmérsékletétől függ, de általában arányos a mi Naprendszerünkhöz viszonyítva. Pl. az eddigi legjobb jelölt, a Gliese 581d is egy, a Napnál háromszor kisebb csillag körül kering.
-
syberia2 #100 Tudomásom szerint úgy találhatnak Föld-bolygókat ha a bolygó csillaga kb azonos méretű a nappal, a bolygó ugyanolyan távolságra van a csillagától mint a Föld az övétől, és található-e rajta víz, vagy vízjég, van-e légköre, stb.. Milyen tulajdonsággal kell még bírnia, hm?