299
Az idegen csillagok körüli bolygókat nevezzük extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak.
-
fonak #259 Dehát a tudomány nem tévedhet :) (c) mikike -
#258
Káosz az egekben − exobolygóhelyzet -
#257
Az elsők között talált és leírt Gliese 581 d és g exobolygók valószínűleg nem is léteznek.
-
#256
Akartam már linkelni két forrást is, csak elfelejtődött. :)
-
#255
Ez az indexes "cikk" totál használhatatlan. Elöszőr azt írja ; "A bolygón valószínűleg a földihez hasonló hőmérséklet uralkodik", majd utána azt, hogy; "túl forró az élethez, és inkább a Vénuszra hasonlít". Most akkor milyen a hőmérséklete? Tipikus pontatlan index cikk (sajnos). -
#254
Potenciálisan lakható bolygót találtak -
#253
Kepler-188f, az első Föld méretű bolygó a lakhatósági zónán belül -
#252
Lakható bolygók hozzánk egész közel is lehetnek.
-
#251
A kezdeti ígéretes próbálkozások ellenére sem sikerült újra használhatóvá tenni a Keplert, így a NASA egyelőre keresi a módját, hogyan lehetne mégis munkára fogni az űrtávcsövet valamilyen más területen.
-
#250
Az IAU eddig mereven elzárkózott az exobolygók és csillagaik "népszerű" elnevezéseitől, de ez most megváltozott és közzétette a névadási, névjavaslati szabályait, amelyek hasonlóak a korábbiakhoz. Így most már nincs akadálya annak, hogy az újonnan felfedezett csillagok és bolygók a hivatalos betűk és számok mellé kiejthető és könnyebben megjegyezhető neveket is kapjanak.
Közben a Kepler 69c-ről kiderült, hogy szuperföld helyett inkább "szupervénusz". -
#249
Lehet, hogy mégis sikerül újra életre kelteni a Keplert. -
#248
Hogy vadásszunk most exobolygókra? -
#247
Hát, a 2018 talán már nem annyira közeljövő, de a Webb indulása akkorra van tervezve. Tudtommal addig lesz még az indiai Astrosat valamikor idén, 1-2 év múlva az európai LISA/Pathfinder, és az izraeli TAUVEX (már ha az űrbe jut egyáltalán, mert tavaly elkaszálták a '88(!) óta állandóan halogatott projektet). De ezek közül egyik sem exobolygó kereső, vagy hagyományos értelemben vett űrtávcső.
-
#246
Köszi! -
Pares #245 Egy van, amiről tudok, és sokat várnak tőle, a James Webb. -
#244
Várható a közeljövőben új űrtávcső fellövése és pályára állítása? -
#243
Egy új elmélet szerint 60 milliárd lakható bolygó is lehet csak a Tejútrendszerben.
-
#242
A Kepler után a COROT is beadta a kulcsot, nincs már fent bolygókereső űrtávcső, pár évig csak a földi távcsövekre hagyatkozhatunk (ill. a Kepler rengeteg adata van még feldolgozás és ellenőrzés alatt, ami szintén el fog tartani pár évig).
-
#241
Két új Kepler bolygó, egyúttal rögtön az igen ritka csillaghalmaz-bolygók közül, konkrétan ez a 3. és a 4., amit ismerünk, és az elsők, amelyeket átvonulásos megfigyeléssel találtak.
-
#240
Három új, potenciálisan lakható exobolygó egy 22 fényévnyire lévő csillag körül. -
#239
Lehet, hogy hibás mérések miatt valójában kevesebb Föld-szerű bolygót talált eddig a Kepler.
-
#238
a Kepler nincs jól, utód csak 5 év múlva indulhat -
#237
Újabb Föld-szerű bolygó(k). (origo.hu)
-
Pares #236 Meg van a válasz a "Hol vannak?" kérdésre?! -
#235
Százmilliárd Föld-szerű bolygó létezhet -
#234
Egy feltételezett, Jupiter-méretű, exobolygó formálódásának első képe egy 335 fényévre lévő csillag körül. -
#233
Végülis a hőmérséklet már egy egész jó támpont a felszínre vonatkozóan, de vmelyik óriásbolygóról (Fomalhaut, talán) készült már nagyobb felvétel, ahol már elnagyolt, eltérő hőmérsékletű régiók is megkülönböztethetők voltak (a légkörben, nem a felszínen). De ennél jobban a Földről már nemigen lehet lemenni a részletességben, azt majd a Webb távcső fogja tudni 2018-ban (ha elindul), de az sem lesz valami nagyon részletes.
-
Pares #232 Haladás, haladás! Már csak azt kell fejleszteni, hogy a felszíni körülményeket meg tudjuk állapítani, és most nem a hőmérsékletre gondolok. -
asszongyahogy #231 Kepler-37b, az eddig felfedezett legkisebb exo-bolygó.
![]()
-
Pares #230 Majd meglátjuk 100 év múlva... 
-
#229
A távíró is már 150 éves. Az évekkel meg nem lehet érvelni, mert a műszaki fejlődés nem vesz tudomást az időről. Már az ókori technológiával is számtalan olyan dolog megalkotható lett volna, amire csak 2000 évvel később jöttek rá, csak bizonyos hatások gátolták ezt. A legjobb példa az, hogy Lilienthal siklórepülőit szerintem simán megépíthették volna akkor, max. kicsit nehezebbek lettek volna. Mégsem tették meg.
Lehet, hogy eltelhet akárhány év, ha a fizika miatt nem lehetséges áttörni azt a korlátot, amit mai tudásunk határoz meg. -
#228
Ez az ötlete már másnak is megvan, sőt, kísérletileg is igazolták, hogy működne - csak most még csillió dolláros felszerelés kell hozzá és speciális körülmények között működik.
-
Pares #227 Nyilván ki kéne találni valami fejlettebb kommunikációs technológiát, arra van ott a 100 év. Nézz vissza 100 évet, akkor hogyan kommunikáltak az emberek? Jóformán csak postát használtak. Ma meg.
Mellesleg lenne egy ötletem: kvantum-összefonódás. -
#226
Pár pixel már most látható az exobolygókból (l. pl. Fomalhaut képek). Elvileg a Webb űrtávcső sokkal többre lesz képes infravörösben, a felszínről és a légkörről tud majd infókat gyűjteni, de egy térképet azért ez sem fog tudni csinálni. -
#225
13 év = gyors...? A marsról kbs/sec adatátvitel van. El nem tudom képzelni, hogy 13 fényév távolából milyen adat jönne vissza. -
#224
Kepler azért is jött létre, hogy adataiból megtervezésre kerülhessen a Hubble utódja
amivel talán már pár pixel látható lesz egy exobolygóból
nem tudom a jövő űrtávcső projektjei jelenleg hol állnak -
#223
az infó már jöhet vissza rádióhullámok segítségével -
#222
Még, ha drón oda is ér "gyorsan", az infó hogyan jön vissza "gyorsan"? -
Pares #221 Nem kötöm én időhöz, csak remélem hogy száz év múlva meg lesz a technológiánk ahhoz, hogy legalább drónokat tudjunk oda küldeni értelmes időn belül, és nem csak teleszkópokon keresztüli megfigyelést végezhetünk majd. -
#220
Miért csak száz év múlva? Miért kötöd időhőz?
