Exobolygók
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#199
Van ott még több is, illetve még nem tudják biztosra, hogy szuperföldrõl, vagy gázbolygóról van szó.
#197
Két új Föld-kategóriás exobolygó. Mivel egy haldokló vörös törpe körül keringenek, nagyon közel, a korábbi felfúvódás során minden bizonnyal elmerültek a koronában, ami végigperzselte õket és csak a sûrû magok maradtak meg (feltételezhetõen óriásbolygók voltak korábban), azaz életre teljesen alkalmatlanok.
#196
Köszi a magyarázatot! Ezek szerint van mit csinálniuk a tudósoknak... 😄
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#195
Dehogy, rengeteg van még. Csak nem tudunk egyszerre több millió csillagot figyelni... Például a Kepler ûrtávcsõ az ûr egy pontját nézi, és kb. 150000 csillagot figyel, amelyek egy bizonyos típuscsoporton belül vannak (amelyeknél a legvalószínûbb az életre alkalmas bolygó léte). Ezen kívül van még több millió csillag csak abban a szegmensben (a CCD érzékelõk kb. félmilliót tudnak befogni), amit nem figyelnek, mert vagy túl messze van, vagy túl nagy, túl forró, stb.. És ez egy akkora terület, ami látszólag kisebb, mint a Hold negyede...
A bolygórendszerekbõl elsõsorban csak azokat vesszük észre ezzel a módszerrel, amelyek "élével" fordulnak felénk, tehát a bolygórendszerek nagy része eleve kiesik. A távcsõ két év alatt valamivel több, mint 2300 potenciális jelöltet észlelt, ezeket egyéb mérésekkel is meg kell erõsíteni még (ebbõl a 2300-ból 22 van megerõsítve jelenleg). A jelöltek kb. 5%-a Föld-méretû (kb. 200), ebbõl most az elsõ kettõt tudták megerõsíteni, de várható, hogy érkezik a többi is. A nagyobb ún. szuper-Földekbõl kb. háromszor ennyi van.
Jelenleg valamivel több, mint 700 exobolygót ismerünk kb. 600 csillag körül, tehát van még bõven mit átkutatni. Persze nem csak a Kepler foglalkozik ezzel, a Földrõl is sok megfigyelést végeznek, ill. ott van még az európai CoRoT ûrtávcsõ is, hasonló feladattal, de kisebb érzékenységgel. És ha megérjük, kb. 6 év múlva jön majd a James Webb is, ami már infravörös felvételeket is képes lesz készíteni az exobolygókról.
A bolygórendszerekbõl elsõsorban csak azokat vesszük észre ezzel a módszerrel, amelyek "élével" fordulnak felénk, tehát a bolygórendszerek nagy része eleve kiesik. A távcsõ két év alatt valamivel több, mint 2300 potenciális jelöltet észlelt, ezeket egyéb mérésekkel is meg kell erõsíteni még (ebbõl a 2300-ból 22 van megerõsítve jelenleg). A jelöltek kb. 5%-a Föld-méretû (kb. 200), ebbõl most az elsõ kettõt tudták megerõsíteni, de várható, hogy érkezik a többi is. A nagyobb ún. szuper-Földekbõl kb. háromszor ennyi van.
Jelenleg valamivel több, mint 700 exobolygót ismerünk kb. 600 csillag körül, tehát van még bõven mit átkutatni. Persze nem csak a Kepler foglalkozik ezzel, a Földrõl is sok megfigyelést végeznek, ill. ott van még az európai CoRoT ûrtávcsõ is, hasonló feladattal, de kisebb érzékenységgel. És ha megérjük, kb. 6 év múlva jön majd a James Webb is, ami már infravörös felvételeket is képes lesz készíteni az exobolygókról.
#194
Átvizsgálták? Ez azt jelenti, hogy 90+% hogy nincs már ott több bolygó?
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#193
Ó benéztem egy milliót bazzeg... <#idiota>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#192
Mert azokat már jórészt átvizsgálták. Az ismert exobolygók kb. 90%-a ezer fényéven belül van. Ha jól emlékszem, kettõ van, ami talán lakható (a Gliese 581d, meg volt még egy). Volt itt róluk korábban szó.
Amúgy itt a link a részletesebb cikkhez. A 950 millió fényévet nem tudom, honnan veszed, még az indexes cikkben sincs olyan adat, pedig õk elég pongyolák szoktak lenni. 😊
Amúgy itt a link a részletesebb cikkhez. A 950 millió fényévet nem tudom, honnan veszed, még az indexes cikkben sincs olyan adat, pedig õk elég pongyolák szoktak lenni. 😊
#191
2 új Föld típusú bolygót találtak...
De mindkettõ 950 millió fényévre van tõlünk! Én nem tudom, miért nem a közeli csillagokat vizsgálják át alaposan elõször?
De mindkettõ 950 millió fényévre van tõlünk! Én nem tudom, miért nem a közeli csillagokat vizsgálják át alaposan elõször?
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#190
ESI és PHI: Javaslat két új mérõszám bevezetésére az exobolygók lakhatóságának katalogizálására.
#189
Két érdekesség a Naprendszerünkbõl:
- Az Europa jege alatt lehetnek tavak: Tovább erõsödött az a feltételezés, hogy az Europa jégtakarója alatt folyékony víz van: olyan felszínváltozásokat fedeztek fel, ami nagyon hasonlít a földi jégtáblák és gleccserek víz feletti "bucskázásához".
- Vajon létezhet metán-alapú lakhatósági zóna? A NASA szerint lehetséges olyan szerves kémiai körforgás, ami víz helyett folyékony metánt használ.
És egy új tanulmány a lakhatósági zónák kapcsán: az exobolygók fényvisszaverõ képessége is befolyásolhatja a Napnál kisebb, hidegebb vörös törpék körüli zónák létezésének esélyét - és ezek a törpék kb. négyszer annyian vannak, mint azok a Nap-szerû csillagok, amelyek körül eddig a lakható exobolygókat kerestük...
- Az Europa jege alatt lehetnek tavak: Tovább erõsödött az a feltételezés, hogy az Europa jégtakarója alatt folyékony víz van: olyan felszínváltozásokat fedeztek fel, ami nagyon hasonlít a földi jégtáblák és gleccserek víz feletti "bucskázásához".
- Vajon létezhet metán-alapú lakhatósági zóna? A NASA szerint lehetséges olyan szerves kémiai körforgás, ami víz helyett folyékony metánt használ.
És egy új tanulmány a lakhatósági zónák kapcsán: az exobolygók fényvisszaverõ képessége is befolyásolhatja a Napnál kisebb, hidegebb vörös törpék körüli zónák létezésének esélyét - és ezek a törpék kb. négyszer annyian vannak, mint azok a Nap-szerû csillagok, amelyek körül eddig a lakható exobolygókat kerestük...
#187
A Szenátus támogatja a James Webb ûrteleszkóp költségvetését 2018-ig. (A szavazás és az elnöki jóváhagyás még hátra van, de úgy tûnik, mégsem hagyják veszni a dolgot.)
#185
Egy új szuperföld, ígéretes környezetben, "alig" 36 fényévnyire. 😊
#184
Újabb Jupiter-szerû exobolygó egy bináris rendszerben... amelyrõl kiderült, hogy valójában hármas rendszer.
#183
Ez nagyon rossz hír lenne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#181
#179
Sajnos csak találgatunk. Attól még, hogy a "lakható zónában" van egy bolygó még lehet bármi rajta. Pláne, hogy ezeket még csak nem is látjuk, csupán mérésekkel igazoljuk a létezésüket.
#178
#176
nagy nap lesz 😊
#175
Sebaj, lesz még. Statisztikai módszerek szerint, ha jól emlékszem, májusra várható az elsõ igazi. 😊
#173
<#eljen> biztató hogy ekkora bolygót beazonosítottak
#172
A Földnél másfélszer nagyobb exobolygót találtak (origo.hu)
(...de ez is lakhatatlan, olyan közel kering a csillagához.)
(...de ez is lakhatatlan, olyan közel kering a csillagához.)
#171
Kepler: exobolygókkal kapcsolatos sajtótájékoztatót tart a NASA ma este (origo.hu)
(Valószínûleg nem lesz semmi extra kiemelkedõ, csak a Kepler leállásról lesz tájékoztató, meg néhány új eredményt is kiadhatnak.)
(Valószínûleg nem lesz semmi extra kiemelkedõ, csak a Kepler leállásról lesz tájékoztató, meg néhány új eredményt is kiadhatnak.)
#170
Elméleti kihívást jelent a HR 8799 negyedik bolygója (csillagaszat.hu)
#168
Sok hiradás érkezik hatalmas erejü, rövid ideig tartó felvillanásokról, sötét területekrõl...
Vajon némelyik nem éppen egy induló fúzióról, egy újabb kiszakadó gázbolygóról, és abból kikondenzálódó Földrõl szól?
Hiszen az induló fúzióban hihetetlenül nagy energia koncentrálódik, ami óriási teljesítménnyel tör magának utat kifelé, egy még kivül sötét gázhalmazból!
Egy fáklya, röntgensugárzással, gázokkal, és középen egy rémült gázbolygóval, aki menetközben össze is tojja magát, hogy egy új életnek - szilárd bolygónak adjon teret? Mit üzenünk nekik? Hogy õk nem is létezhetnek, mert az egész csak egy nagy csalás?
Pedig ilyennek képzelem a Naprendszer születését is, nem valamiféle hideg porbacsomósodásnak!
Vajon némelyik nem éppen egy induló fúzióról, egy újabb kiszakadó gázbolygóról, és abból kikondenzálódó Földrõl szól?
Hiszen az induló fúzióban hihetetlenül nagy energia koncentrálódik, ami óriási teljesítménnyel tör magának utat kifelé, egy még kivül sötét gázhalmazból!
Egy fáklya, röntgensugárzással, gázokkal, és középen egy rémült gázbolygóval, aki menetközben össze is tojja magát, hogy egy új életnek - szilárd bolygónak adjon teret? Mit üzenünk nekik? Hogy õk nem is létezhetnek, mert az egész csak egy nagy csalás?
Pedig ilyennek képzelem a Naprendszer születését is, nem valamiféle hideg porbacsomósodásnak!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#167
Szerintem lehet. hogy sikerül megpillantania, hogy egy kezdõdõ fúzió miatt hogyan szakad ki abból egy gázbolygó, ami gyorsan halványodva távolodik. Abból meg lehet majd határozni a sebességét is. És ha még 3000 K-en is érzékel, akkor látni fogja, hogyan kondenzálódik ki belõle egy szilárd bolygó, úgy 100 mkm-re tõle.
De mindezt sajna inkább a látható fény tartományában láthatná jól!
Persze a bolygó szélei már infrában is sugároznak, hiszen hidegek.
Vagyis szólhatna a látható fényûeknek, hogy nézzenek oda, ahol õ érdekeset lát?
Ráadásul a fura az lesz, hogy maga a csillag még nem is sugároz, csak millió év múlva a látható fény tartományában! Csak a kiszakadáskor kissé felvillan ott is! A bolygó lesz fényesebb, mint a napja?
De mindezt sajna inkább a látható fény tartományában láthatná jól!
Persze a bolygó szélei már infrában is sugároznak, hiszen hidegek.
Vagyis szólhatna a látható fényûeknek, hogy nézzenek oda, ahol õ érdekeset lát?
Ráadásul a fura az lesz, hogy maga a csillag még nem is sugároz, csak millió év múlva a látható fény tartományában! Csak a kiszakadáskor kissé felvillan ott is! A bolygó lesz fényesebb, mint a napja?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#165
Az elméleti csillagászat további minõsíthetetlen hozzáállásai:
- Fogalma sincs az Univerzális Stacioner Pálya (USP= szinkronpálya) sorsdöntõ kritérium szerepérõl.
- Lekincsinyli, elbagatelizálja az árapály szerepét, például a Hubble törvényben is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#164
Köszi a linket, muszáj idéznem is!
"Az eddig megfigyelt Naprendszeren kívüli planéták között sok a csillagához meglepõen közel mozgó óriásbolygó. A modellek alapján ezek a rendszer keletkezésekor vándorolhatnak befelé, és mozgásuk során kipenderítik a náluk beljebb kialakult égitesteket. Az ilyen bolygórendszerekben tehát nem várhatóak a mi Földünkhöz hasonló helyzetû és tömegû égitestek.
A fokozatosan gyarapodó ismert exobolygók alapján készült új statisztika azonban ennek ellentmondani látszik. A felfedezések korai szakaszában szinte csak a Jupiterhez hasonló bolygókat találtak, ma azonban már a Neptunuszra emlékeztetõ, kisebb tömegû égitestekbõl azonosítanak egyre többet."
A bolygócsomosodási elmélet teljességgel indokolatlan, és a feje tetejére állit mindent!
A bolygók kiszakadása a csillagukból fõképpen azok fúziója kezdeti, instabil idõszakában szinte törvényszerû.
A mi Napunk a "vemhessége" és a szülése azonban, olyan "intenzív volt, hogy az általam vélt legelsõ, kiszakadó nagy tömegü "Anonymus I" gázbolygó elrepült a Naprendszerbõl, a távoli kondenzálódó Oorth felhõ objektumokat (beleértve a Plutót is), hagyva mag után.
Impulzusa kilökte a Napot az Orion galaxis karból is, megmentve õt más környezõ csillagok dühétõl.
Ez az egyik fontos tényezõ, amelyet a SETI program nem vizsgál, tudomásom szerint.
Mert tízmillárdos kell, hogy legyen a nagyságrendje a Földhöz hasonló bolygóknak, hiszen mind így keletkezett!
De csak kevésnek volt olyan "vehemens" nagymamája, mint a mi Napocskánk!
Mert a mamánk viszont az egyik kiszakadó gázbolygó lehetett, talán az Uránusz, aki bele is betegedett a szülésünkbe!
Ám a Napunk, és más csillagok ma is eregetnek újabb gázbolygókat. Azonban a késõnszülettek már csak fellobbannak, és a szinkronsugáron belül visszahulva elvetélnek.
A bolygók csomósodási elmélete: a csillagászat egyik "ezotérikus", megkövesedett hite.
"Az eddig megfigyelt Naprendszeren kívüli planéták között sok a csillagához meglepõen közel mozgó óriásbolygó. A modellek alapján ezek a rendszer keletkezésekor vándorolhatnak befelé, és mozgásuk során kipenderítik a náluk beljebb kialakult égitesteket. Az ilyen bolygórendszerekben tehát nem várhatóak a mi Földünkhöz hasonló helyzetû és tömegû égitestek.
A fokozatosan gyarapodó ismert exobolygók alapján készült új statisztika azonban ennek ellentmondani látszik. A felfedezések korai szakaszában szinte csak a Jupiterhez hasonló bolygókat találtak, ma azonban már a Neptunuszra emlékeztetõ, kisebb tömegû égitestekbõl azonosítanak egyre többet."
A bolygócsomosodási elmélet teljességgel indokolatlan, és a feje tetejére állit mindent!
A bolygók kiszakadása a csillagukból fõképpen azok fúziója kezdeti, instabil idõszakában szinte törvényszerû.
A mi Napunk a "vemhessége" és a szülése azonban, olyan "intenzív volt, hogy az általam vélt legelsõ, kiszakadó nagy tömegü "Anonymus I" gázbolygó elrepült a Naprendszerbõl, a távoli kondenzálódó Oorth felhõ objektumokat (beleértve a Plutót is), hagyva mag után.
Impulzusa kilökte a Napot az Orion galaxis karból is, megmentve õt más környezõ csillagok dühétõl.
Ez az egyik fontos tényezõ, amelyet a SETI program nem vizsgál, tudomásom szerint.
Mert tízmillárdos kell, hogy legyen a nagyságrendje a Földhöz hasonló bolygóknak, hiszen mind így keletkezett!
De csak kevésnek volt olyan "vehemens" nagymamája, mint a mi Napocskánk!
Mert a mamánk viszont az egyik kiszakadó gázbolygó lehetett, talán az Uránusz, aki bele is betegedett a szülésünkbe!
Ám a Napunk, és más csillagok ma is eregetnek újabb gázbolygókat. Azonban a késõnszülettek már csak fellobbannak, és a szinkronsugáron belül visszahulva elvetélnek.
A bolygók csomósodási elmélete: a csillagászat egyik "ezotérikus", megkövesedett hite.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#162
A legújabb vizsgálatok szerint a Gliese 581d lehet, hogy mégis melegebb a feltételezettnél és nincs kizárva a lakhatósága.
#161
Mert a 7th uwu nem hiszi el nekem, én meg nem tudok mérni!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#160
Észlelõ csillagászok! Szeretlek titeket! Le tudnátok nekem mérni 10 év alatt 3 m Mars távolodást!
Jutalmat tûzök ki! Egy csomag ZI-ZI-t!
(Jaj, hol lehetne olyat venni?)
Jutalmat tûzök ki! Egy csomag ZI-ZI-t!
(Jaj, hol lehetne olyat venni?)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#159
De a Holdat meg tudjuk figyelni! És a Marsot is már évek óta figyelhetnénk! Mert a számításom szerint a Földtõl évi ~0,3 m-t távolodik. 20 év alatt 3 m talán mérhetõ lenne olyan távolságból is.
Egy Föld nagyságú bolygó, ha a Naptól 20 Mkm-re indulna, évi 80 m-t is távolodna, annak 2-3 órás kezdeti forgásperiódusa esetén. 100 év alatt az 8 km távolodás. Annak már talán van mérhetõ keringési periódus változása is. De vannak más eszközök is.
Ha lennének még adataim (talán találok) kiszámolhatom ezt is.
De amire nem gondolunk, azt nem is mérjük.
Egy Föld nagyságú bolygó, ha a Naptól 20 Mkm-re indulna, évi 80 m-t is távolodna, annak 2-3 órás kezdeti forgásperiódusa esetén. 100 év alatt az 8 km távolodás. Annak már talán van mérhetõ keringési periódus változása is. De vannak más eszközök is.
Ha lennének még adataim (talán találok) kiszámolhatom ezt is.
De amire nem gondolunk, azt nem is mérjük.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#158
Szép nagy lózung már megint.
Naprendszeren kívüli bolygókat csak pár éve tudunk megfigyelni. A közeledés/távolodás-t még közvetlenül nem tudjuk mérni. Csak a legnagyobb bolygókat észleljük, meg néhány kisebbet a szomszéd csillagok körül. Arra, hogy közeledik, vagy távolodik csak a mi naprendszerünkben szerzett tapasztalatok alapján tudunk következtetni a megfigyelt bolygó paramétereibõl.
Ehhez képest elég nagy arcra vall, hogy ilyeneket állítasz.
Naprendszeren kívüli bolygókat csak pár éve tudunk megfigyelni. A közeledés/távolodás-t még közvetlenül nem tudjuk mérni. Csak a legnagyobb bolygókat észleljük, meg néhány kisebbet a szomszéd csillagok körül. Arra, hogy közeledik, vagy távolodik csak a mi naprendszerünkben szerzett tapasztalatok alapján tudunk következtetni a megfigyelt bolygó paramétereibõl.
Ehhez képest elég nagy arcra vall, hogy ilyeneket állítasz.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
#157
Erre az exobolygóra (WASP-1) valóban iszonyú árapályerõk hatnak, amelyek gyorsan távolítják, csökkentve a csillag forgássebességét. Persze ez nehezen figyelhetõ meg, de talán valahogyan mégis meglehet?
Egy számításban, amelynél a Nap "árapály csatolási tényezõjét" (~a Nap áramlás -disszipációs tényezõje)F=10^-5 -re vettem fel, a Föld Napból történõ kezdeti kiszakadási távolságát 125 Mkm-re kaptam, és az árapálytávolodási sebességét pedig kezdetben 8 m/évre (jelenleg is méter nagyságrendû egy év alatt. (ez egy elég nagy program).
A Holddé, mint tudjuk, jelenleg 38-45 mm/év.
Ilyesmirõl szeretnék a Fizika- csillagászat topikban beszélgetni.
Egy számításban, amelynél a Nap "árapály csatolási tényezõjét" (~a Nap áramlás -disszipációs tényezõje)F=10^-5 -re vettem fel, a Föld Napból történõ kezdeti kiszakadási távolságát 125 Mkm-re kaptam, és az árapálytávolodási sebességét pedig kezdetben 8 m/évre (jelenleg is méter nagyságrendû egy év alatt. (ez egy elég nagy program).
A Holddé, mint tudjuk, jelenleg 38-45 mm/év.
Ilyesmirõl szeretnék a Fizika- csillagászat topikban beszélgetni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#156
A bolygók szétdarabolódását nem önmagában csak a Roche pálya okozza (a Phobos már rég szétesett volna), hanem a szinkron pálya ráhatásával együtt.
Amely ~17000 km távolságban lehetett a Marstól, amikor felhevítette és szétvetette az akkor még ott kerengõ Phobos'Deimos kisholdat.
Amely ~17000 km távolságban lehetett a Marstól, amikor felhevítette és szétvetette az akkor még ott kerengõ Phobos'Deimos kisholdat.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#155
Az hogy egy bolygó közel van a csillagához, az három dolgot is jelenthet.
1. Ha a szinkron pályán belül van: zuhan.
2. Ha a szinkron pályán túl van: távolodik.
3. Ha éppen rajta van: melegszik, és szétszakad, ahogyan valaha a Mars Phobos'"Deimos kisholdja (szerintem)
A csillag szinkronpályája pedig a csillag forgássebességétõl függ. Ha az nagyobb, mint a keringési sebesség, akkor távolodik (lásd Hold, Deimos). Ha kisebb, akkor zuhan (Lásd Phobos), ha meg azonos, akkor szétmegy a bolygó. (+Roche pálya).
Nem megalapozott a feltevés sem, hogy kötött forgású a bolygó.
A csillagból történt kiszakadásakor ugyanis örökölte annak perdületét. Szerintem, mert fiatal csillagról lehet szó, az gyorsan foroghat, így a bolygó most fenemód távolodik, gyorsan forogva tömegeket vet le magáról.
Ahogy hûl, csökken a sugara, a forgássebessége nõ, s így örökké a kritikus állapotban van, amelyben ledobja a légkörét.
A bolygók csomósodási elmélete ezt sehogy, vagy pont fordítva magyarázza.
1. Ha a szinkron pályán belül van: zuhan.
2. Ha a szinkron pályán túl van: távolodik.
3. Ha éppen rajta van: melegszik, és szétszakad, ahogyan valaha a Mars Phobos'"Deimos kisholdja (szerintem)
A csillag szinkronpályája pedig a csillag forgássebességétõl függ. Ha az nagyobb, mint a keringési sebesség, akkor távolodik (lásd Hold, Deimos). Ha kisebb, akkor zuhan (Lásd Phobos), ha meg azonos, akkor szétmegy a bolygó. (+Roche pálya).
Nem megalapozott a feltevés sem, hogy kötött forgású a bolygó.
A csillagból történt kiszakadásakor ugyanis örökölte annak perdületét. Szerintem, mert fiatal csillagról lehet szó, az gyorsan foroghat, így a bolygó most fenemód távolodik, gyorsan forogva tömegeket vet le magáról.
Ahogy hûl, csökken a sugara, a forgássebessége nõ, s így örökké a kritikus állapotban van, amelyben ledobja a légkörét.
A bolygók csomósodási elmélete ezt sehogy, vagy pont fordítva magyarázza.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#154
#153
Gliese 581g - az eddigi legkomolyabb Föld-szerû exobolygó találat: index.hu cikk, origo.hu cikk, részletesebb cikk az UniverseToday-on
#151
"Párolgó" exobolygó (universetoday.com)
#150