299
Az idegen csillagok körüli bolygókat nevezzük extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak.
  • Pares
    #219
    Száz év múlva jó lenne már oda menni, nem csak távcsövön keresztül találgatni...
  • Pluskast
    #218
    Ez kicsit olyasmi mint amikor anno az ókorban illetve a középkorban térképeket készítettek. Hasonlított a tényleges földhöz képest de nem volt tökéletes. Érdekes :) Lehet 100 év múlva már olyan csillagászati berendezéseink lesznek amikkel képesek leszünk olyan éles képeket készíteni ezekről a bolygókról mint mondjuk most a Marsról vagy a Jupiterről.
  • Pares
    #217
    Ez jó hír. Bár várható, hogy minél kifinomultabb észlelési technológiánk lesz, annál több Föld-szerű bolygót találunk majd. Magánvéleményem szerint élettel is teli van az univerzum, és nem feltétlenül Föld-szerű bolygókon, de ez más téma.
  • PetruZ
    #216
    A Föld-szerű exobolygók elég gyakoriak lehetnek körülöttünk, csak eddig nem nagyon figyeltünk fel rájuk, áradásul sokkal idősebbek lehetnek nálunk.
  • Desiderata #215
    Térkép készül egy exobolygó felszínéről
    "A módszer ahhoz hasonló, mintha egy sötét szobában ülnénk, háttal egy elnémított televíziónak, és a falon tükröződő fényekből próbálnánk meg kitalálni, hogy mi megy a tévében."
  • PetruZ
    #214
    Éppencsak lakható a Föld :P
  • PetruZ
    #213
    KOI 172.02, az eddig legföldszerűbb exobolygó és egy összehasonlító ábra.
  • PetruZ
    #212
    Kicsit hűvös, kicsit nagyobb, de új, potenciálisan lakható exobolygó a "közelben".
  • PetruZ
    #211
    Az első exobolygó egy négy csillagból álló rendszerben.
  • PetruZ
    #210
    Gyémántbolygó? És nincs is olyan messze... :)
  • Desiderata #209
    Lakhatósági zónában lévő bolygót találtak
  • PetruZ
    #208
    Nem teljesen exo, de pár héten belül két új holdat találtak a Pluto körül.
  • polarka
    #207
    A Kepler-űrtávcső eredményei első kézből
  • PetruZ
    #206
    A JUICE a tervek szerint 10 év múlva indul.
  • PetruZ
    #205
    A potenciálisan lakható bolygók száma milliárdnyi lehet csak a Tejútrendszeren belül (és egy új, érdekes szuperföld, a Gliese 667 Cc felfedezése).
  • PetruZ
    #204
    Arra ott volt a NASA/ESA projekt, a nemrég parkolópályára tett Europa Jupiter System Mission (EJSM), de a NASA kilépésével az ESA saját programot indított Jupiter Icy Moon Explorer (JUICE) néven. A német Enceladus Explorer egyelőre csak a lehetőségeket kutatja, az Europa természetesen kiemeltebb prioritású az ESA-nál.
  • Pluskast
    #203
    Miért nem az Europa? Nem lenne jobb elöszőr arra koncentrálni?
  • PetruZ
    #202
    A német űrhivatal hivatalosan is elindította az Enceladus Explorer küldetést, amelynek célja a jövőben az Enceladus-ra küldendő, a hőfúrójával a jégréteg alá is bemerészkedő szerkezet expedíciójának előkészítése. A cél: kideríteni, lehetséges-e az élet a hold jege alatt feltételezett óceánban.
  • polarka
    #201
    Szaunához hasonlít az egyik szuperföld
  • polarka
    #200
    csillagászat.hu: Szuperföldet fedeztek fel egy hármas csillagrendszer lakhatósági zónájában
  • PetruZ
    #199
    Van ott még több is, illetve még nem tudják biztosra, hogy szuperföldről, vagy gázbolygóról van szó.
  • polarka
    #198
    origo: Az eddigi legjobbnak tartják a most bejelentett szuperföldet
  • PetruZ
    #197
    Két új Föld-kategóriás exobolygó. Mivel egy haldokló vörös törpe körül keringenek, nagyon közel, a korábbi felfúvódás során minden bizonnyal elmerültek a koronában, ami végigperzselte őket és csak a sűrű magok maradtak meg (feltételezhetően óriásbolygók voltak korábban), azaz életre teljesen alkalmatlanok.
  • Pares
    #196
    Köszi a magyarázatot! Ezek szerint van mit csinálniuk a tudósoknak... :D
  • PetruZ
    #195
    Dehogy, rengeteg van még. Csak nem tudunk egyszerre több millió csillagot figyelni... Például a Kepler űrtávcső az űr egy pontját nézi, és kb. 150000 csillagot figyel, amelyek egy bizonyos típuscsoporton belül vannak (amelyeknél a legvalószínűbb az életre alkalmas bolygó léte). Ezen kívül van még több millió csillag csak abban a szegmensben (a CCD érzékelők kb. félmilliót tudnak befogni), amit nem figyelnek, mert vagy túl messze van, vagy túl nagy, túl forró, stb.. És ez egy akkora terület, ami látszólag kisebb, mint a Hold negyede...
    A bolygórendszerekből elsősorban csak azokat vesszük észre ezzel a módszerrel, amelyek "élével" fordulnak felénk, tehát a bolygórendszerek nagy része eleve kiesik. A távcső két év alatt valamivel több, mint 2300 potenciális jelöltet észlelt, ezeket egyéb mérésekkel is meg kell erősíteni még (ebből a 2300-ból 22 van megerősítve jelenleg). A jelöltek kb. 5%-a Föld-méretű (kb. 200), ebből most az első kettőt tudták megerősíteni, de várható, hogy érkezik a többi is. A nagyobb ún. szuper-Földekből kb. háromszor ennyi van.
    Jelenleg valamivel több, mint 700 exobolygót ismerünk kb. 600 csillag körül, tehát van még bőven mit átkutatni. Persze nem csak a Kepler foglalkozik ezzel, a Földről is sok megfigyelést végeznek, ill. ott van még az európai CoRoT űrtávcső is, hasonló feladattal, de kisebb érzékenységgel. És ha megérjük, kb. 6 év múlva jön majd a James Webb is, ami már infravörös felvételeket is képes lesz készíteni az exobolygókról.
  • Pares
    #194
    Átvizsgálták? Ez azt jelenti, hogy 90+% hogy nincs már ott több bolygó?
  • Pares
    #193
    Ó benéztem egy milliót bazzeg...
  • PetruZ
    #192
    Mert azokat már jórészt átvizsgálták. Az ismert exobolygók kb. 90%-a ezer fényéven belül van. Ha jól emlékszem, kettő van, ami talán lakható (a Gliese 581d, meg volt még egy). Volt itt róluk korábban szó.

    Amúgy itt a link a részletesebb cikkhez. A 950 millió fényévet nem tudom, honnan veszed, még az indexes cikkben sincs olyan adat, pedig ők elég pongyolák szoktak lenni. :)
  • Pares
    #191
    2 új Föld típusú bolygót találtak...

    De mindkettő 950 millió fényévre van tőlünk! Én nem tudom, miért nem a közeli csillagokat vizsgálják át alaposan először?
  • PetruZ
    #190
    ESI és PHI: Javaslat két új mérőszám bevezetésére az exobolygók lakhatóságának katalogizálására.
  • PetruZ
    #189
    Két érdekesség a Naprendszerünkből:
    - Az Europa jege alatt lehetnek tavak: Tovább erősödött az a feltételezés, hogy az Europa jégtakarója alatt folyékony víz van: olyan felszínváltozásokat fedeztek fel, ami nagyon hasonlít a földi jégtáblák és gleccserek víz feletti "bucskázásához".
    - Vajon létezhet metán-alapú lakhatósági zóna? A NASA szerint lehetséges olyan szerves kémiai körforgás, ami víz helyett folyékony metánt használ.
    És egy új tanulmány a lakhatósági zónák kapcsán: az exobolygók fényvisszaverő képessége is befolyásolhatja a Napnál kisebb, hidegebb vörös törpék körüli zónák létezésének esélyét - és ezek a törpék kb. négyszer annyian vannak, mint azok a Nap-szerű csillagok, amelyek körül eddig a lakható exobolygókat kerestük...
  • polarka
    #188
    csillagászat.hu: Bolygók minden mennyiségben...
  • PetruZ
    #187
    A Szenátus támogatja a James Webb űrteleszkóp költségvetését 2018-ig. (A szavazás és az elnöki jóváhagyás még hátra van, de úgy tűnik, mégsem hagyják veszni a dolgot.)
  • PetruZ
    #186
    [URL=http://www.universetoday.com/88762/invisible-world-discovered-around-a-distant-star/]Egy "láthatatlan" exobolygó.[/URL]
  • PetruZ
    #185
    Egy új szuperföld, ígéretes környezetben, "alig" 36 fényévnyire. :)
  • PetruZ
    #184
    Újabb Jupiter-szerű exobolygó egy bináris rendszerben... amelyről kiderült, hogy valójában hármas rendszer.
  • Molnibalage
    #183
    Ez nagyon rossz hír lenne.
  • PetruZ
    #182
    Nem lesz James Webb űrteleszkóp 2018-ban... és később sem?
  • polarka
    #181
    Magyar-amerikai felfedezésű exobolygóról készítette egymilliomodik képét a Hubble-űrtávcső
  • polarka
    #180
    Tíz új CoRoT exobolygó