299
Az idegen csillagok körüli bolygókat nevezzük extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak.
-
#179
Sajnos csak találgatunk. Attól még, hogy a "lakható zónában" van egy bolygó még lehet bármi rajta. Pláne, hogy ezeket még csak nem is látjuk, csupán mérésekkel igazoljuk a létezésüket. -
polarka #178 Folyékony víz lehet egy távoli kőzetbolygón egy új modellszámítás szerint
Magányos, sötét bolygókkal lehet tele a világűr -
#177
Hatvannyolc Földhöz hasonló bolygójelöltet jelentett be a NASA -
#176
nagy nap lesz :) -
#175
Sebaj, lesz még. Statisztikai módszerek szerint, ha jól emlékszem, májusra várható az első igazi. :)
-
#174
Lemondtak a csillagászok az első lakható bolygóról :((( -
#173
biztató hogy ekkora bolygót beazonosítottak
-
#172
A Földnél másfélszer nagyobb exobolygót találtak (origo.hu)
(...de ez is lakhatatlan, olyan közel kering a csillagához.)
-
#171
Kepler: exobolygókkal kapcsolatos sajtótájékoztatót tart a NASA ma este (origo.hu)
(Valószínűleg nem lesz semmi extra kiemelkedő, csak a Kepler leállásról lesz tájékoztató, meg néhány új eredményt is kiadhatnak.)
-
#170
Elméleti kihívást jelent a HR 8799 negyedik bolygója (csillagaszat.hu)
-
polarka #169 Másik galaxisból érkezett bolygórendszert fedeztek fel -
forrai #168 Sok hiradás érkezik hatalmas erejü, rövid ideig tartó felvillanásokról, sötét területekről...
Vajon némelyik nem éppen egy induló fúzióról, egy újabb kiszakadó gázbolygóról, és abból kikondenzálódó Földről szól?
Hiszen az induló fúzióban hihetetlenül nagy energia koncentrálódik, ami óriási teljesítménnyel tör magának utat kifelé, egy még kivül sötét gázhalmazból!
Egy fáklya, röntgensugárzással, gázokkal, és középen egy rémült gázbolygóval, aki menetközben össze is tojja magát, hogy egy új életnek - szilárd bolygónak adjon teret? Mit üzenünk nekik? Hogy ők nem is létezhetnek, mert az egész csak egy nagy csalás?
Pedig ilyennek képzelem a Naprendszer születését is, nem valamiféle hideg porbacsomósodásnak! -
forrai #167 Szerintem lehet. hogy sikerül megpillantania, hogy egy kezdődő fúzió miatt hogyan szakad ki abból egy gázbolygó, ami gyorsan halványodva távolodik. Abból meg lehet majd határozni a sebességét is. És ha még 3000 K-en is érzékel, akkor látni fogja, hogyan kondenzálódik ki belőle egy szilárd bolygó, úgy 100 mkm-re tőle.
De mindezt sajna inkább a látható fény tartományában láthatná jól!
Persze a bolygó szélei már infrában is sugároznak, hiszen hidegek.
Vagyis szólhatna a látható fényűeknek, hogy nézzenek oda, ahol ő érdekeset lát?
Ráadásul a fura az lesz, hogy maga a csillag még nem is sugároz, csak millió év múlva a látható fény tartományában! Csak a kiszakadáskor kissé felvillan ott is! A bolygó lesz fényesebb, mint a napja? -
#166
Mit fog látni a világ legjobb távcsöve? -
forrai #165
Az elméleti csillagászat további minősíthetetlen hozzáállásai:
- Fogalma sincs az Univerzális Stacioner Pálya (USP= szinkronpálya) sorsdöntő kritérium szerepéről.
- Lekincsinyli, elbagatelizálja az árapály szerepét, például a Hubble törvényben is. -
forrai #164 Köszi a linket, muszáj idéznem is!
"Az eddig megfigyelt Naprendszeren kívüli planéták között sok a csillagához meglepően közel mozgó óriásbolygó. A modellek alapján ezek a rendszer keletkezésekor vándorolhatnak befelé, és mozgásuk során kipenderítik a náluk beljebb kialakult égitesteket. Az ilyen bolygórendszerekben tehát nem várhatóak a mi Földünkhöz hasonló helyzetű és tömegű égitestek.
A fokozatosan gyarapodó ismert exobolygók alapján készült új statisztika azonban ennek ellentmondani látszik. A felfedezések korai szakaszában szinte csak a Jupiterhez hasonló bolygókat találtak, ma azonban már a Neptunuszra emlékeztető, kisebb tömegű égitestekből azonosítanak egyre többet."
A bolygócsomosodási elmélet teljességgel indokolatlan, és a feje tetejére állit mindent!
A bolygók kiszakadása a csillagukból főképpen azok fúziója kezdeti, instabil időszakában szinte törvényszerű.
A mi Napunk a "vemhessége" és a szülése azonban, olyan "intenzív volt, hogy az általam vélt legelső, kiszakadó nagy tömegü "Anonymus I" gázbolygó elrepült a Naprendszerből, a távoli kondenzálódó Oorth felhő objektumokat (beleértve a Plutót is), hagyva mag után.
Impulzusa kilökte a Napot az Orion galaxis karból is, megmentve őt más környező csillagok dühétől.
Ez az egyik fontos tényező, amelyet a SETI program nem vizsgál, tudomásom szerint.
Mert tízmillárdos kell, hogy legyen a nagyságrendje a Földhöz hasonló bolygóknak, hiszen mind így keletkezett!
De csak kevésnek volt olyan "vehemens" nagymamája, mint a mi Napocskánk!
Mert a mamánk viszont az egyik kiszakadó gázbolygó lehetett, talán az Uránusz, aki bele is betegedett a szülésünkbe!
Ám a Napunk, és más csillagok ma is eregetnek újabb gázbolygókat. Azonban a későnszülettek már csak fellobbannak, és a szinkronsugáron belül visszahulva elvetélnek.
A bolygók csomósodási elmélete: a csillagászat egyik "ezotérikus", megkövesedett hite. -
#163
Egy Föld keringhet minden ötödik nap körül -
#162
A legújabb vizsgálatok szerint a Gliese 581d lehet, hogy mégis melegebb a feltételezettnél és nincs kizárva a lakhatósága.
-
forrai #161 Mert a 7th uwu nem hiszi el nekem, én meg nem tudok mérni! -
forrai #160 Észlelő csillagászok! Szeretlek titeket! Le tudnátok nekem mérni 10 év alatt 3 m Mars távolodást!
Jutalmat tűzök ki! Egy csomag ZI-ZI-t!
(Jaj, hol lehetne olyat venni?)
-
forrai #159 De a Holdat meg tudjuk figyelni! És a Marsot is már évek óta figyelhetnénk! Mert a számításom szerint a Földtől évi ~0,3 m-t távolodik. 20 év alatt 3 m talán mérhető lenne olyan távolságból is.
Egy Föld nagyságú bolygó, ha a Naptól 20 Mkm-re indulna, évi 80 m-t is távolodna, annak 2-3 órás kezdeti forgásperiódusa esetén. 100 év alatt az 8 km távolodás. Annak már talán van mérhető keringési periódus változása is. De vannak más eszközök is.
Ha lennének még adataim (talán találok) kiszámolhatom ezt is.
De amire nem gondolunk, azt nem is mérjük. -
7th uwu #158 Szép nagy lózung már megint.
Naprendszeren kívüli bolygókat csak pár éve tudunk megfigyelni. A közeledés/távolodás-t még közvetlenül nem tudjuk mérni. Csak a legnagyobb bolygókat észleljük, meg néhány kisebbet a szomszéd csillagok körül. Arra, hogy közeledik, vagy távolodik csak a mi naprendszerünkben szerzett tapasztalatok alapján tudunk következtetni a megfigyelt bolygó paramétereiből.
Ehhez képest elég nagy arcra vall, hogy ilyeneket állítasz. -
forrai #157 Erre az exobolygóra (WASP-1) valóban iszonyú árapályerők hatnak, amelyek gyorsan távolítják, csökkentve a csillag forgássebességét. Persze ez nehezen figyelhető meg, de talán valahogyan mégis meglehet?
Egy számításban, amelynél a Nap "árapály csatolási tényezőjét" (~a Nap áramlás -disszipációs tényezője)F=10^-5 -re vettem fel, a Föld Napból történő kezdeti kiszakadási távolságát 125 Mkm-re kaptam, és az árapálytávolodási sebességét pedig kezdetben 8 m/évre (jelenleg is méter nagyságrendű egy év alatt. (ez egy elég nagy program).
A Holddé, mint tudjuk, jelenleg 38-45 mm/év.
Ilyesmiről szeretnék a Fizika- csillagászat topikban beszélgetni. -
forrai #156 A bolygók szétdarabolódását nem önmagában csak a Roche pálya okozza (a Phobos már rég szétesett volna), hanem a szinkron pálya ráhatásával együtt.
Amely ~17000 km távolságban lehetett a Marstól, amikor felhevítette és szétvetette az akkor még ott kerengő Phobos'Deimos kisholdat. -
forrai #155 Az hogy egy bolygó közel van a csillagához, az három dolgot is jelenthet.
1. Ha a szinkron pályán belül van: zuhan.
2. Ha a szinkron pályán túl van: távolodik.
3. Ha éppen rajta van: melegszik, és szétszakad, ahogyan valaha a Mars Phobos'"Deimos kisholdja (szerintem)
A csillag szinkronpályája pedig a csillag forgássebességétől függ. Ha az nagyobb, mint a keringési sebesség, akkor távolodik (lásd Hold, Deimos). Ha kisebb, akkor zuhan (Lásd Phobos), ha meg azonos, akkor szétmegy a bolygó. (+Roche pálya).
Nem megalapozott a feltevés sem, hogy kötött forgású a bolygó.
A csillagból történt kiszakadásakor ugyanis örökölte annak perdületét. Szerintem, mert fiatal csillagról lehet szó, az gyorsan foroghat, így a bolygó most fenemód távolodik, gyorsan forogva tömegeket vet le magáról.
Ahogy hűl, csökken a sugara, a forgássebessége nő, s így örökké a kritikus állapotban van, amelyben ledobja a légkörét.
A bolygók csomósodási elmélete ezt sehogy, vagy pont fordítva magyarázza. -
#154
Egyelőre nincs megerősítve a Gliese 581g létezése: origo.hu és UniverseToday
-
#153
Gliese 581g - az eddigi legkomolyabb Föld-szerű exobolygó találat: index.hu cikk, origo.hu cikk, részletesebb cikk az UniverseToday-on -
polarka #152 Az eddigi legizgalmasabb bolygórendszert fedezték fel -
#151
[URL=http://www.universetoday.com/2010/07/15/hubble-confirms-comet-like-tail-on-vaporizing-planet/]"Párolgó" exobolygó[/URL] (universetoday.com)
-
#150
OFF: fantázia egy idegen világról -
#149
ez igen jó hír, és egyben emberi ésszel felfoghatatlan hol is tart a technika -
#148
Megerősítették az elsőként lefényképezett exobolygó létét (csillagaszat.hu)
-
#147
Kitárult a Kepler kincseskamrája (csillagaszat.hu)
(Mint az előző origo.hu-s cikk, csak más megközelítésből is részletezve.)
-
polarka #146 hát még milyen jó lesz látni a részletesebb infókat az exobolygókról x) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#145
Jó látni hogy beindult a Kepler űrtávcső. :) -
#144
Megjelentek a Kepler első adatsorai: több, mint 700 új, potenciális naprendszer... (origo.hu)
-
#143
Hat új exobolygó a CoRoT szondától (index.hu)
-
#142
Első felvételek egy csillaga körül keringő exobolygóról (origo.hu)
-
#141
Furcsán keringő exobolygók
![]()
-
#140
Bolygóevő csillagot talált az űrtávcső
