Exobolygók
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#149
ez igen jó hír, és egyben emberi ésszel felfoghatatlan hol is tart a technika
#148
Megerõsítették az elsõként lefényképezett exobolygó létét (csillagaszat.hu)
#147
Kitárult a Kepler kincseskamrája (csillagaszat.hu)
(Mint az elõzõ origo.hu-s cikk, csak más megközelítésbõl is részletezve.)
(Mint az elõzõ origo.hu-s cikk, csak más megközelítésbõl is részletezve.)
#146
hát még milyen jó lesz látni a részletesebb infókat az exobolygókról x)
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#145
Jó látni hogy beindult a Kepler ûrtávcsõ. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#144
Megjelentek a Kepler elsõ adatsorai: több, mint 700 új, potenciális naprendszer... (origo.hu)
#143
Hat új exobolygó a CoRoT szondától (index.hu)
#142
#139
köszönöm
#138
Semmi igazán komoly. A múltkori és a közben keletkezett Kepler-eredmények részletes feldolgozásai még mindig váratnak magukra, most nyárra várható egy nagyobb kupac belõlük. Jó 200 potenciális jelölt van, de január óra még mindig folytak szoftveres kalibrációk és update-ek, a legutolsó nagy adatcsomagot a hónap elején töltötték le, és most folynak az adatok ellenõrzései földi távcsövekkel is.
A többi, eddig is ismert bolygóról inkább csak pontosítások születtek, új hírek még nem nagyon.
A többi, eddig is ismert bolygóról inkább csak pontosítások születtek, új hírek még nem nagyon.
#137
Az utóbbi hónapokban nem figyeltem a híreket. Nem történt semmi új felfedezés az exobolygókat illetõen?
#136
elég extrém hely lehet
#135
Újabb eredmények a Corot 7-b-rõl (UniverseToday.com)
Összefoglaló: azt eddig is tudtuk, hogy a Corot 7-b a jelenlegi legközelebbi Föld-testvér, persze csak méretében. Kötött keringése (ami kb. 20 és fél óra) és tengelyforgása miatt egyik oldala mindig a csillaga felé néz, és az állandó 2000 fokos hõség miatt folyékony lávaóceán boríthatja, míg a túloldala -210 fokos fagyot produkál. A leglátványosabb mégiscsak a "kõzet-esõ" lehet, amelyben a forró oldalról elpárolgó kõzetek a hideg oldalra érkezve újra megszilárdulnak, egyfajta esõt képezve.
Újdonság, hogy a szimulációk szerint a bolygó valaha gázóriás lehetett, amelynek sûrû atmoszféráját a csillagszél "elfújta", ahogy a bolygó egyre közeledett a csillagához és egyre lassult, kialakítva a mai állapotot. A mérések azt mutatják, a Corot 7-b korábban mintegy Szaturnusz-nagyságú és súlyú lehetett (kb. a Föld 100-szorosa), és a folyamat során nem csak a gázburkot, hanem a felforrósódó és elpárolgó külsõ rétegeit is elveszítette, így súlya ma már csak alig ötszöröse a Földének (és átmérõje kevesebb, mint másfélszerese).
Összefoglaló: azt eddig is tudtuk, hogy a Corot 7-b a jelenlegi legközelebbi Föld-testvér, persze csak méretében. Kötött keringése (ami kb. 20 és fél óra) és tengelyforgása miatt egyik oldala mindig a csillaga felé néz, és az állandó 2000 fokos hõség miatt folyékony lávaóceán boríthatja, míg a túloldala -210 fokos fagyot produkál. A leglátványosabb mégiscsak a "kõzet-esõ" lehet, amelyben a forró oldalról elpárolgó kõzetek a hideg oldalra érkezve újra megszilárdulnak, egyfajta esõt képezve.
Újdonság, hogy a szimulációk szerint a bolygó valaha gázóriás lehetett, amelynek sûrû atmoszféráját a csillagszél "elfújta", ahogy a bolygó egyre közeledett a csillagához és egyre lassult, kialakítva a mai állapotot. A mérések azt mutatják, a Corot 7-b korábban mintegy Szaturnusz-nagyságú és súlyú lehetett (kb. a Föld 100-szorosa), és a folyamat során nem csak a gázburkot, hanem a felforrósódó és elpárolgó külsõ rétegeit is elveszítette, így súlya ma már csak alig ötszöröse a Földének (és átmérõje kevesebb, mint másfélszerese).
#133
<#eljen>
polarka thx a linkeket!
polarka thx a linkeket!
#132
Az elsõ színkép-felvétel egy exobolygóról (UniverseToday.com)
Angolul nem tudok kedvéért összefoglalva: a HR 8799 egy, a Napunknál mintegy másfélszer nagyobb, fiatal (kb. 60 millió éves) csillag, mintegy 129 fényévnyire tõlünk. Három ismert bolygója van, és a bolygók elhelyezkedése hasonlít a Naprendszerére, ezért kedvelt vizsgálati célpont. A most felvett színkép a középsõ, a Jupiternél mintegy tízszer nehezebb bolygóé. A feladat nehézségét az egyik kutató a következõképpen jellemezte: "mintha megpróbálnánk megállapítani egy 300 Wattos izzó mellett lévõ gyertya fizikai tulajdonságait - 2 kilométeres távolságból." Az eddigi eredmények több tekintetben is ellentmondanak az eddigi, a bolygóra vonatkozó feltételezéseknek (pl. metánban gazdag légkört vártak, de több szén-monoxidot találtak), ezért a másik két bolygót is tüzetes vizsgálatnak veszik alá, ami az észlelési technológia finomítását is jelenti, és ez késõbb akár a lakható bolygók (netán még az élet jeleinek) felfedezését is hozhatja.
Angolul nem tudok kedvéért összefoglalva: a HR 8799 egy, a Napunknál mintegy másfélszer nagyobb, fiatal (kb. 60 millió éves) csillag, mintegy 129 fényévnyire tõlünk. Három ismert bolygója van, és a bolygók elhelyezkedése hasonlít a Naprendszerére, ezért kedvelt vizsgálati célpont. A most felvett színkép a középsõ, a Jupiternél mintegy tízszer nehezebb bolygóé. A feladat nehézségét az egyik kutató a következõképpen jellemezte: "mintha megpróbálnánk megállapítani egy 300 Wattos izzó mellett lévõ gyertya fizikai tulajdonságait - 2 kilométeres távolságból." Az eddigi eredmények több tekintetben is ellentmondanak az eddigi, a bolygóra vonatkozó feltételezéseknek (pl. metánban gazdag légkört vártak, de több szén-monoxidot találtak), ezért a másik két bolygót is tüzetes vizsgálatnak veszik alá, ami az észlelési technológia finomítását is jelenti, és ez késõbb akár a lakható bolygók (netán még az élet jeleinek) felfedezését is hozhatja.
#131
#130
Pillantás egy formálódó bolygórendszer mélyére
a két Keck hogyan tud 80 méteres tükröt adni? errõl van valami leírás? mert sose értem
a két Keck hogyan tud 80 méteres tükröt adni? errõl van valami leírás? mert sose értem
#129
A Kepler elsõ öt találata (csillagaszat.hu)
Egyelõre négy nagyon forró Jupiter-szerû, meg egy hidegebb Neptunusz-szerû a találat bõ egy hónap feldolgozott és ellenõrzött adatai alapján. A projekt oldalán további potenciális jelöltekrõl is írnak, csak azok még nincsenek ellenõrizve.
Egyelõre négy nagyon forró Jupiter-szerû, meg egy hidegebb Neptunusz-szerû a találat bõ egy hónap feldolgozott és ellenõrzött adatai alapján. A projekt oldalán további potenciális jelöltekrõl is írnak, csak azok még nincsenek ellenõrizve.
#127
#125
#122
elvileg jövõben kimutatható lesz a klorofill jelenléte, ami igazolná hogy élet van ott
#121
várj, ez nem jelenti azt hogy ott élet van
szerves molekulák létrejöhetnek természetes úton is
engem az érdekel hogy eljön-e az a technikai és tudományos fejlettség hogy kimondják "igen, ott sok fényévnyire élet van!"
szerves molekulák létrejöhetnek természetes úton is
engem az érdekel hogy eljön-e az a technikai és tudományos fejlettség hogy kimondják "igen, ott sok fényévnyire élet van!"
#120
Na erre kiváncsi vagyok (leszek). Hogyan is áll ma a tudomány? Melyiket tartják valószínûbbnek: a magától, véletlenek végtelen (és hihetetlenül valószínûtlen) sorozatát, vagy esetleg a pánspermia elméletet? Mert a pánspermia esetében valószínûleg jóval nagyobb az esélye, hogy akár milyen (számunkra) barátságtalan környezetben is megveti a lábát az élet, nem beszélve arról, ha olyan közegbe kerül az élet csírája, ahol még kedvezõek is a feltételek...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#119
A legenda szó dícséret arra a hülyeségre.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#117
Sorry, köszi!
#116
van külön topikja, oda pls
#115
Mi a helyzet a Nibiruval? Sokfelé olvastam róla, de elég ellnetmondó dolgokra bukkantam. Tényleg létezik, vagy csak legenda?
#113
#112
32 új exobolygót fedeztek fel. Ezzel már több mint 400 az eddig talált naprendszeren túli bolygók száma.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#111
Tudom, de mivel korábban is volt már és mert valamilyen szinten potenciális jelölt lehet továbbra is, sztem nem árt, ha marad. 😊
#110
Az Europa nem éppen Exobolygó, de a hír mondjuk érdekes. Ejj, ha a JIMO-t életben hagyták volna... 😞
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#109
Oxigéndús lehet az Europa óceánja (origo.hu)
#108
Ugyanez: az ESO honlapján és a csillagaszat.hu-n
#107
Ezek szerint légköre sincs, ami újabb magas gát az élet kialakulása elõtt.
#106
A COROT-7b további vizsgálatai megerõsítették, hogy kõzetbolygóról van szó, de az is biztossá vált, hogy alkalmatlan az életre: nappal a felszínén 2000 fokos a hõség, ami éjszaka -200 fokra is lecsökkenhet.
#105
Ha az óceánmélyi kis kürtõkre gondolsz, akkor valóban, de nem a forró vízben, hanem olyan helyeken, ahol megfelelõ a hõmérséklet. A sejt elpusztul, a dns felbomlik ilyen hõ mellett, nem képes életben maradni.
#104
A fekete- és fehér füstölgõknél is van élet.
Erre pedig itt van ez.
"Sõt, ha már itt tartunk, mi is tulajdonképpen az élet? Mi nevezhetõ életnek, mik az élet alapvetõ ismertetõjegyei, funkciói?"
Erre pedig itt van ez.
#103
Na ez egy érdekes dolog, a víz folyékonysága. A kuktában is folyékony marad a víz, pedig jóval 100 fok feletti hõmérsékletû (120-130 fok). Mégis, egy 120 fokos vizet folyékonyan tartó bolygón az általunk ismert élet nem képes még vegetálni sem.
Sokminden kell ahhoz, hogy az élet kialakulhasson egy bolygón. Ez csak az egyik alapfeltétel a sok közül, hogy a "zöld zónában" helyezkedjen el az adott bolygó. Ezen kívül a gravitációs vonzása nem lehet kisebb egy bizonyos szintnél, különben nem képes a vízgõzt a légkörében tartani, az fokozatosan elillan, ugyanakkor nem lehet nagyobb sem egy bizonyos határnál.
Rengeteg dolognak kell összepasszolnia ahhoz, hogy egy bolygón megjelenhessen az élet. Egyesek szerint a földünkön sem alakulhatott volna ki, ha galaxisunkban megtett útja során nem botlik bele legalább egyszer egy szupernova-robbanás által a világûrbe küldött, vasnál nehezebb elemek áradatába, így kapva egy jó adagot egy rahedli fajta hasadóanyagból is. Sõt, a fáma szerint nagymértékben hozzájárult az is a jelenleg ismert élet kialakulásához bolygónkon, hogy van egy Holdunk, amely a mindennapos ár-apály jelenségért felelõs.
Természetesen ez csak a miáltalunk ismert élet feltételeire jellemzõ. Az sincs kizárva, hogy a miénknél sokkal eltérõbb és mostohább körülmények között is képes valamiféle, az életnek nevezhetõ szervezõdés kialakulni.
Sõt, ha már itt tartunk, mi is tulajdonképpen az élet? Mi nevezhetõ életnek, mik az élet alapvetõ ismertetõjegyei, funkciói?
Sokminden kell ahhoz, hogy az élet kialakulhasson egy bolygón. Ez csak az egyik alapfeltétel a sok közül, hogy a "zöld zónában" helyezkedjen el az adott bolygó. Ezen kívül a gravitációs vonzása nem lehet kisebb egy bizonyos szintnél, különben nem képes a vízgõzt a légkörében tartani, az fokozatosan elillan, ugyanakkor nem lehet nagyobb sem egy bizonyos határnál.
Rengeteg dolognak kell összepasszolnia ahhoz, hogy egy bolygón megjelenhessen az élet. Egyesek szerint a földünkön sem alakulhatott volna ki, ha galaxisunkban megtett útja során nem botlik bele legalább egyszer egy szupernova-robbanás által a világûrbe küldött, vasnál nehezebb elemek áradatába, így kapva egy jó adagot egy rahedli fajta hasadóanyagból is. Sõt, a fáma szerint nagymértékben hozzájárult az is a jelenleg ismert élet kialakulásához bolygónkon, hogy van egy Holdunk, amely a mindennapos ár-apály jelenségért felelõs.
Természetesen ez csak a miáltalunk ismert élet feltételeire jellemzõ. Az sincs kizárva, hogy a miénknél sokkal eltérõbb és mostohább körülmények között is képes valamiféle, az életnek nevezhetõ szervezõdés kialakulni.
Sõt, ha már itt tartunk, mi is tulajdonképpen az élet? Mi nevezhetõ életnek, mik az élet alapvetõ ismertetõjegyei, funkciói?
#102
#101
Nem pontosan. A csillagának nem kell feltétlenül közelítenie a Nap tömegét, a "zöld zóna" (az a min/max távolság, ahol a víz maradandóan folyékonyan fennmaradhat hosszú ideig) fõleg a tömegétõl és a hõmérsékletétõl függ, de általában arányos a mi Naprendszerünkhöz viszonyítva. Pl. az eddigi legjobb jelölt, a Gliese 581d is egy, a Napnál háromszor kisebb csillag körül kering.
#100
Tudomásom szerint úgy találhatnak Föld-bolygókat ha a bolygó csillaga kb azonos méretû a nappal, a bolygó ugyanolyan távolságra van a csillagától mint a Föld az övétõl, és található-e rajta víz, vagy vízjég, van-e légköre, stb.. Milyen tulajdonsággal kell még bírnia, hm?
every damn day