Az idegen csillagok körüli bolygókat nevezzük extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak.
-
forrai #155 Az hogy egy bolygó közel van a csillagához, az három dolgot is jelenthet.
1. Ha a szinkron pályán belül van: zuhan.
2. Ha a szinkron pályán túl van: távolodik.
3. Ha éppen rajta van: melegszik, és szétszakad, ahogyan valaha a Mars Phobos'"Deimos kisholdja (szerintem)
A csillag szinkronpályája pedig a csillag forgássebességétől függ. Ha az nagyobb, mint a keringési sebesség, akkor távolodik (lásd Hold, Deimos). Ha kisebb, akkor zuhan (Lásd Phobos), ha meg azonos, akkor szétmegy a bolygó. (+Roche pálya).
Nem megalapozott a feltevés sem, hogy kötött forgású a bolygó.
A csillagból történt kiszakadásakor ugyanis örökölte annak perdületét. Szerintem, mert fiatal csillagról lehet szó, az gyorsan foroghat, így a bolygó most fenemód távolodik, gyorsan forogva tömegeket vet le magáról.
Ahogy hűl, csökken a sugara, a forgássebessége nő, s így örökké a kritikus állapotban van, amelyben ledobja a légkörét.
A bolygók csomósodási elmélete ezt sehogy, vagy pont fordítva magyarázza.