Az idegen csillagok körüli bolygókat nevezzük extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak.
-
#195
Dehogy, rengeteg van még. Csak nem tudunk egyszerre több millió csillagot figyelni... Például a Kepler űrtávcső az űr egy pontját nézi, és kb. 150000 csillagot figyel, amelyek egy bizonyos típuscsoporton belül vannak (amelyeknél a legvalószínűbb az életre alkalmas bolygó léte). Ezen kívül van még több millió csillag csak abban a szegmensben (a CCD érzékelők kb. félmilliót tudnak befogni), amit nem figyelnek, mert vagy túl messze van, vagy túl nagy, túl forró, stb.. És ez egy akkora terület, ami látszólag kisebb, mint a Hold negyede...
A bolygórendszerekből elsősorban csak azokat vesszük észre ezzel a módszerrel, amelyek "élével" fordulnak felénk, tehát a bolygórendszerek nagy része eleve kiesik. A távcső két év alatt valamivel több, mint 2300 potenciális jelöltet észlelt, ezeket egyéb mérésekkel is meg kell erősíteni még (ebből a 2300-ból 22 van megerősítve jelenleg). A jelöltek kb. 5%-a Föld-méretű (kb. 200), ebből most az első kettőt tudták megerősíteni, de várható, hogy érkezik a többi is. A nagyobb ún. szuper-Földekből kb. háromszor ennyi van.
Jelenleg valamivel több, mint 700 exobolygót ismerünk kb. 600 csillag körül, tehát van még bőven mit átkutatni. Persze nem csak a Kepler foglalkozik ezzel, a Földről is sok megfigyelést végeznek, ill. ott van még az európai CoRoT űrtávcső is, hasonló feladattal, de kisebb érzékenységgel. És ha megérjük, kb. 6 év múlva jön majd a James Webb is, ami már infravörös felvételeket is képes lesz készíteni az exobolygókról.