238
-
bvalek2 #198 Az elképzelhető a mesék alapja, nem a tudományé. Az elméleteknek nem csak igazolhatóaknak, hanem cáfolhatóaknak (falszifikálhatóaknak) is kell lenniük, a tudomány nem úgy működik, hogy fantáziálok, aztán bizonyítsa be valaki. Ha valaminek a létét sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet, akkor nincs értelme foglalkozni vele, ugyanis tetszőlegesen sok ilyen dolgot el lehet képzelni, nagy spagetti szörnytől a láthatatlan rózsaszín egyszarvúig. -
Pares #197 Attól hogy valamire nincs bizonyiték, még nem bizonyitja, hogy nem is létezik. Egyébként meg a tudomány alapja az elképzelhető te nagyon okos. Ha nem tudnának semmit se elképzelni, akkor nem születnének teóriák, amiket nem kéne bebizonyitani... de mindegy, te mindenkinél jobban tudod. -
#196
"Aki ezzel ellentétesen érvel a nyilvánosság előtt, azt állitva, hogy más dimenziók is létezhetnek, vagy hogy a mi Univerzumunkon kivül más univerzumok létezése is elképzelhető, az mindig gúnyolódások célpontja lehet."
Elképzelhető? A Nagy Zöld Trüsszentő, akinek az orrlyukából robbant elő a világegyetem, az is elképzelhető, de érdemes komolyan venni?
Na ezt nem fogta fel a fényes tekintetű, hogy tudományos témában nincs olyan, hogy "elképzelhető", így aki tudományos fórumokra kiáll ezzel érvelni, az teljesen jogosan lesz kinevetve. Ha nem csak a saját szellemi maszturbációival lett volna elfoglalva, talán akkor nem beszél hülyeségeket.
Ennyi. -
Pares #195 Had idézzek pár sort Michio Kaku egyik könyvéből:
"Akárhol is vizsgálódtunk műszereinkel, mélyen az atom belsejében vagy a galaxishalmazok legtávolabbi tartományaiban, mindig csak erre a négy dimenzióra találtunk bizonyitékot. Aki ezzel ellentétesen érvel a nyilvánosság előtt, azt állitva, hogy más dimenziók is létezhetnek, vagy hogy a mi Univerzumunkon kivül más univerzumok létezése is elképzelhető, az mindig gúnyolódások célpontja lehet. Ezek a megrögzött előítéletek a világunkról, amelyekről először az ókori görög filozófusok elmélkedtek, úgy tűnik, elsorvadnak a tudomány fejlődésének hatására." -
Pares #194 Nos, én nem nyalom ennek a fickónak talpát, és nem is érdekel hogy mit tanit.
"Nem az a szektatag, aki nem ért egyet velem, hanem az, aki rendületlenül hisz hülyeségekben, és az érveket elengedi a füle mellett."
Te meg ezt nem birod megérteni, hogy nem engedem el a fülem mellett ezeket az érveket, de ha van ellenérv vagy akár nem is ellenérv, nem utasitom vissz már csak elvből is...
"Nem az a tudatlan, aki nem ért velem egyet, hanem az, aki olyat ír be ide, hogy egy általános iskolás is felnevet ha elolvassa."
Perszehogy felnevet, ha eleve ugy van nevelve... -
bvalek2 #193 Tudom ki az az indiai "csávó", feláll a szőr a hátamon tőle, és az amit mond aljasság. Ő is tudta hogy nincs igaza (írtam már 100 érvet, egyiket sem tudtad megcáfolni), csak azért mondja, hogy a tanulatlan embereket elfordítsa az iskolától, és a ő talpát nyalják helyette.
Már sokan írták, a tudomány nem demokratikus, és senkit sem érdekel senki magánvéleménye, itt csak a kézzelfogható eredmények számítanak. Az evolúció egy részével egyet nem érteni olyan, mint a gravitáció egy részével egyet nem érteni. Ez a tapasztalt valóság, akár tetszik akár nem.
- Nem az a szektatag, aki nem ért egyet velem, hanem az, aki rendületlenül hisz hülyeségekben, és az érveket elengedi a füle mellett.
- Nem az a tudatlan, aki nem ért velem egyet, hanem az, aki olyat ír be ide, hogy egy általános iskolás is felnevet ha elolvassa.
Persze a diszlexia is sok mindenre magyarázatot ad... -
Epikurosz #192 Annyira fáj az a tyúkszem?
:-) -
Pares #191 Már megbocsáss, de eccer nem mondtam, hogy nincs evolució, csak egy részével nem értek egyet... Azt irtam, hogy vannak olyan leletek, amik az evoluciós elméletet kibővitik, vagy megöregitik, de hogy nincs evolucio, olyat nem mondtam vagy legalábbis nem akartam mondani...
Egyébként nemtom ki ez az indiai csávó, nem is érdekel, de abban amit mond, van vmi.
És attól hogy más a véleményem, és te hülyeségnek tartod, attól még nem tartozok egyik szektába se. Az a szánalmas ha ezt igy gondolod, tehát egyáltalán nem tolerálod a másik ember véleményét. Sajnállak... érte. Egyébként azt vettem észre, hogy aki kicsit is, de vmiben nem ért veled egyet, az mindjárt szektatag meg tudatlan meg hülye, buta. stb...
A topic is mint látom elég off lett.
-
bvalek2 #190 Mert gondolkodik (tehát van), cogito ergo sum 
-
gosub #189 De minek létezel? -
Epikurosz #188 Amúgy megdöbbentő élmény volt rájönni, hogy akkor most én nem is létezem/létezhetem. 
-
Epikurosz #187 Bravó pjke!
Szép munka volt!
A lehető leghamarabb felveszem a kapcsolatot Úri Gellerrel, és jelzem neki, hogy ne keressen tovább, mert megvan az utódja.
pjke!
Ezennel a Illuzionista Bűvészek Lovagrendjének lovagjává ütlek! -
bvalek2 #186 Akkor én kezelésbe veszem az offtopik részét.
Jó hosszan értekezel a természeti állandók finom beállításáról. Figyelmedbe ajánlom a következő kreacionizmus paródiát, sokkal tanulságosabb, mint amilyennek elsőre látszik: Intelligens zuhanás. Az a lényege, hogy a "gravitáció elmélete" helytelen, ateista tudósok összeesküvése, valójában a Teremtő mozgat minden testet, és minden az ő akaratából zuhan.
Az, hogy a zuhanó testek ilyen hihetetlen pontossággal mozognak, és betartják a távolsággal fordított négyzetes arányt, eszerint annak a jele, hogy valaki hihetetlen gondot fordít rá, hogy minden test pont a megfelelő irányba mozduljon a megfelelő pillanatban. Annak az esélye, hogy ez véletlen legyen, annyira kicsi, hogy az a szám, ami kifejezi, több nullát tartalmaz, mint a Föld összes hülyesége miatt kitépett professzori hajszál! :)
Persze aki járt általános iskolába, az tanult a gravitációról, és a gravitációs erőről, az tudja, hogy egy nevetségesen egyszerű tört elintézi az egész "rejtélyt":
![]()
A természeti állandókat sem kell beállítani, egyszerűen arról van szó, hogy még nem tudjuk, miért annyi az értékük, amennyi. Soha senki nem mondta, hogy már mindent felfedeztek amit lehet, és a jelenlegi tudásunk végleges, légy egy kis türelemmel. Egyébként máris számtalan elmélet van a témában, majd az új gyorsítók meg űrtávcsövek eredményei segítenek eldönteni, hogy melyik helyes.
Az evolúció is hasonló cipőben jár, azzal a különbséggel, hogy kicsit több sütnivaló kell a megértéséhez, ezért aztán léteznek olyan tökkelütöttek a világban, akik el se hiszik. Csak mert nem lehet egyetlen képpel illusztrálni, a gondolkodni lusták már le is köpdösik. Ami az idézett bulvár ismeretterjesztő könyveket illeti, a szakszerűtlen fordítás még inkább ponyvaregénnyé silányította őket, én a helyedben nem venném készpénznek amit írnak. -
#185
Jaja, tipikus kreacionista ijesztgetés a nagy számokkal. Szóra sem érdemes. -
#184
Már megint a számzsonglőrködés meg a féligazságok.
1.: Az élő rendszerekben messze nincs ilyen specificitás. Nem véletlen, hogy a 20 aminosavra 61 kódpár van, a folyamat leállítására meg 3. Az aminosavakat több bázistriplet is kódolja, épp a bekövetkező hibák miatt.
2.:Az sem igaz, hogy egy adott fehérje csak akkor működőképes ha minden aminosav a helyén van. Valójában legtöbbször a fehérjékben az aminosavaknak akár a felét is le lehet cserélni anélkül, hogy elveszítenék a működőképességét. A fontos, hogy a fehérje ún. aktív helye ne sérüljön.
3.: Előszeretettel írogattad le az óriási számokat, amik a hihetetlenül kicsi valószínűségekre mutatnak rá. Akkor gondolkodj el ezen egy kicsit:
Ma az élet megjelenését nagyjából 1-1.5 milliárd évvel a föld keletkezése utánra teszik. Az ehhez igényelt kémiai reakciók általában többé-kevésbé pillanatszerűek de még a legkomplexebbek is néhány órát vesznek igénybe. Reakciótérnek nem egy lombik állt rendelkezésre, hanem a Föld óceánjainak nagyjából teljes térfogata. (A felső kb. 10-20 méter nem, mivel nem volt ózonpajzs ami a sugárzás ellen védett volna)
Ez kb. 1360 millió KÖBKILÓMÉTER teret jelent, miközben ezek a molekulák nano illetve mikrométer térfogatúak. Lehet, hogy a vak véletlen nem túl hatékony, de iszonyatosan sok lehetőségből mégis sok mindenre képes. A lottót is megnyerik időnként. -
pjke #183 Köszönöm a figyelmet! Nem nem vagyok szektás, és napi szinten követem a tudományos világ híreit is. Lehet kezdeni a szidást: -
pjke #182 
És a végére:
Hugh Ross asztrofizikus illusztrációja:
Fedje le oroszországot pénzérmékkel egy holdig érő oszlopban (380 000km), majd tegye meg ugyan ezt további egymilliárd, oroszország méretű kontinenssel.Az egyik pénz érmét fesse be pirosra, és helyezze el valahol, az egymilliárd rakás valamelyikében. Kösse be egy barátja szemét, és kérje meg, hogy emelje ki a piros érmét: annak az esélye, hogy sikerül neki kb. 1:10a negyvenediken.
De még ezt is elhalványítja az összehangoltság egyik legészbontóbb példája. Olyan univerzumban élünk amiben az entrópia állandóan nő., amit a termodinamika második főtétele mond ki. Sir ROger Penrose oxfordi matematikus:
Próbáljuk elképzelni a teljes világegyetem fázisterét. Efázistér mindegyik pontja különböző lehetséges kiindulási pontot ábrázol. Egytűvel felfegyverkezett teremtőt képzelünk el, aki kiválasztja a fázistér valamelyik pontját. A tű mindegyik különböző elhelyezése különböző világegyetemet hoz létre. A teremtő céljainak megfelelő pontosság az így létrehozott világegyetem entrópiájától függ. Viszonylag könnyű volna nagy entrópiájú univerzumot teremteni, mert a tű ekkor a fázistér egy nagy térfogatába szúrhatna bele. (Emlékezzünk arra, hogy az entrópia a fázistérfogat logaritmusával arányos).Ám hogy a világot alacsony entrópiájú állapotból indítsa-hogy valóban legyen egy második főtétel-a teremtőnek a fázistér egy sokkal kisebb térfogatába kell céloznia. Milyen kicsi legyen ez atartomány, hogy az így létrejövő világegyetem közelről emlékeztessen arra, amelyben élünk? Hogy megválaszolja ezt a kérdést, Penrose a fekete lyukak entrópiájára vonatkozó Bekenstein-Hawking képletet használja.
Számításai szerint ahhoz, hogy olyan univerzumot kapjunk mely kompatibilis a termodinamika második törvényével és az általunk megfigyelt világgal 1:10a 10-diken a 123-dikon (10 a 10 a 123-ik hatványon) pontossággal kellett, célozni behangolni. Ez akkora szám, hogy a közönséges tízes jelölésben még leírni sem tudnánk: az 1-est 10 a 123-dikon nulla követné!!!
MÉG Ha A Világyegyetem MINDEN EGYES PROTONJÁRA ÉS NEUTRONJÁRA ÍRNÁNK EGY NULLÁT-MESSZE NEM TUDNÁNK MÉG AKKOR SEM LEÍRNI E SZÁMOT.
NEM MEGLEPŐ, hogy Paul Davies- az összehangoltság sok ilyen példájával találkozva-ezt mondja: Úgy tűnik mintha valaki pontosan beállította volna a természet állandóit, hogy megteremtse az univerzumot....az embernek az az érzése, hogy az egészet megtervezték.
-
pjke #181 
Davies hozzáteszi, hogy ez a fajta rendezettség nem származhat a természeti törvényekből. Lehet-e specifikus véletlenszerűség egy determinisztikus, mechanikus, törvényszerű folyamat szavtolt eredménye-például a fizika és a kémia törvényszerűségeinek irgalmára hagyott őslevesben? Szó sincs róla. Nincs a természetnek olyan ismert törvénye, ami képes lenne végre halytani ezt a mutatványt.
Arno Penzias Nobel díjas fizikus, a kozmikus háttérsugárzás felfedezője: A csillagászat elvezet minket egy egyszeri eseményhez, egy univerzumhoz, amely a semmiből lett teremtve, amely nagyon pontosan ki van egyensúlyozva, biztosítandó az élethez szükséges megfelelő feltételeket, és amely mögött egy terv van. (cosmos, bios and theos 1992)
A modern fizika és kozmológia egy olyan univerzum képét tárja elénk, amelynek alaperői bámulatosan bonyolultan és finoman ki vannak egyensúlyozva, hogy képesek legyenek az élet fenntartására. A legutóbbi kutatások megmutatták, hogy a természet alapállandói-a szénatom energiaszintjeitől az univerzum tágulási sebességéig-éppen a megfelelő értékkel rendelkeznek az élet létezéséhez. Az állandók tehát pontosan be vannak állítva, és ez az összehangoltság magyarázatra szorul.
pl: Erős nukleáris kölcsönhatás szabályozza, hogy a protonok és neutronok mennyire ragadnak össze az atommagban. Ha 2 százalékkal gyengébb lenne, azok nem ragadnának össze, és az univerzum csupán hidrogénből állna, melynek magjában egy proton van és egyetlen neutron sincs. De ha erősebb lenne 0,3 százalékkal akkor túl sok proton-neutron kötés lenne, és csak nehéz elemek jönnének létre, a hidrogén pedig ritka lenne vagy nem létezne. stb. stb.
Sir Fred Hoyle matematikus, csillagász úgy találta hogy a hélium, berilium, szén és oxigén nukleáris alapállapoti energiáját pontosan egymáshoz kellett hangolni.
Ha az eltérés 3-4 százaléknál nagyobb lenne az univerzum nem tudná fenntartani az életet. Mintha egy szuperintelligens lény benyúlt volna a fizikába, valamint a kémiába és a biológiába. A természetben nincsenek vak erők. Csillagászati és asztrofizikai szemle 1982. 16.o.
Paul Davies elméleti fizikus azt mondja, hogy ha az erős nukleáris kölcsönhatás és az elektromágneses kölcsönhatás aránya egy TÍZBILLIOMOD értékkel eltérne, nem jöhettek volna létre csillagok.
Egy olyan világhoz mint a miénk, a gravitáció és a gyenge nukleáris kölcsönhatás közötti egyensúlynak 1:10a 40-ediken pontosságon belül kell lenie.
Ez az a pontosság, amire egy céllövőnek lenne szüksége, ha el akarna találni egy pénzérmét a megfigyelhető univerzum távoli végén, HÚSZ MILLIÁRD fényév távolságban.
-
pjke #180 
Cicero kr.e. 46. : Aki ezt lehetségesnek tartja, nem fogom fel ésszel miért nem gondolja ugyanígy azt is, hogy ha a huszon egy betű aranyból vagy bármely más anyagból készült, végtelenül sok példányát valamilyen edénybe dobnák, s aztán összerázva a földre öntenék, Ennius Évkönyvek című munkáját hoznák létre olvasható állapotban. Nem tudom akár egyetlen verssor esetében is képes lenne-e ilyen sokra a vak véletlen!
DNS (eredeti tervrajz) a t g c, replikáció(megkettőződés) RNS (másolat az eredetiről) t helyett u tehát a u g c, az átírt információt elviszi a sejt azon részeibe ahol a fehérjék tényleges gyártása kezdődik. A fehérje egy sor aminosavból készül egy másik fordítási folyamat révén, amelyben egy nukleotid-triplett határoz meg egy aminosavat. pl a cga triplett orginint, az uug triplett pedig leucint határoz meg. Ezt nevezik genetikai kódnak. Mármost a négybetűs abc-ből (a u g c) 64 lehetséges triplett alkotható, és mindegyik triplettnek pontos jelentése van-közülük 61 aminosavakat határoz meg, a maradék három pedig írás jel. 20 aminosav van, és általában mindegyiket több külömböző triplett kódolja (pl mind a caa, mind a cag triplett a glutamint kódolja). Tehát az aminosavak sorrendjét a fehérjében pontosan meghatározza a bázisok sorrendje a DNS molekula gerince mentén.
Így ha még lehetséges lenne is viszonylag könnyen előállítani az aminosavakat természetes úton(ami, mint láttuk, nem lehetséges), a valóban nehéz feladat az, hogy ezeket az építőelemeket a funkcionális fehérjét szolgáltató komplex láncba szervezzük.
Egy dolog téglát gyártani, és egészen más dolog megszervezni egy ház vagy gyár megépítését. Akár olyan köveket is használhatunk, amelyeket a természet formált, és elszórva hevernek mindeféle alakban és méretben. De az építkezés megszervezéséhez olyan információra van szükség, ami nincs benne a kövekben. Ugyan ez a helyzet az élet építőelemeivel. A vak véletlen nem vezet célra. Crain- Smith ezt így fogalmazta meg:A vak véletlen teljesítő képessége nagyon korlátozott. A kooperáció alacsony szintjén nagyon könnyen produkálja a betűk és szavak megfelelőit, de gyorsan tehetetlenné válik amint nő a szervezés mennyisége. A hosszú várakozási idők és nagytömegű anyagforrások hamar lényegtelenné válnak.
Paul Davies szemléletesebben fogalmaz: Egy fehérjét előállítani egyszerűen energia bevitelével olyan, mint egy téglarakás alatt felrobbantani egy dinamit rudat, és azt várni. Hogy a téglák házzá álljanak össze. A téglák levegőbe emeléséhez elég energiát tudunk felszabadítani, de anélkül, hogy az energiát szabályozott és rendezett módon összekapcsolnánk a téglákkal, kevés a reményünk, hogy mást produkáljunk, mint kaotikus rendetlenséget.
Valójában minnél többet tanulmányozzák az élő sejtet, annál több közös jellemzőt mutat az emberi intelligencia legbonyolultabb csocstechnológiai termékével, a számítógépekkel-kivéve, hogy a sejt információ feldolgozási kapacitása messze meghaladja mindazt, amire a mai számítógépek képesek.
Bill Gates: A DNS olyan mint egy számítógépprogram, de sokkal sokkal fejlettebb, mint bármelyik szoftver, amit valaha kifejlesztettünk.
És ahogy a számítógép nem működhet szoftver nélkül a sejt sem működhet a Dns-ben kódolt információ nélkül. DE amint Paul Davies megfigyelte- a kódolt bemenet önmagában csak egy halom hasznavehetetlen adat, hacsak nem áll rendelkezésre egy értelmező vagy kulcs. Önmagában a genetikai adat puszta szintaxis. A kódolt genetikai adat megdöbbentő hasznossága abból a tényből fakad, hogy az aminosavak "megértik". A DNs-szál mentén eloszló információ biológiailag lényeges. Számítógépes nyelven szólva a genetikai adat: szemantikai adat. Tehát a genetikai adatoknak specifikált komplexitása van.
-
pjke #179 "A feltekeredő DNS-spirálra meg még mindig könnyebben hiszem el azt, hogy magától jött létre, véletlen mutációk _ÉS SZELEKCIÓ_ hatására, mint hogy az ősz szakállas bütykölte hat nap alatt. Más alternatíva meg nincs. Akkor meg már inkább egy lehetséges tévedés, mint a semmi, vagy az orbitális faszság."
kis Számolás:
Hogyan keletkeztek az aminosavak?
1920 A.I. Oparin, 1952 Stanley Miller
Laboratóriumban tesztelte Oparin felvetését, szimulálva a korai föld feltételezett légkörét. Két nap múlva 2%-os aminosav hozamot mért. Később Egy kivételével az élethez szükséges mind a 20 aminosavat előállították.
ld. the mystery of life's origin
De
Megváltozott a geokémikusok véleménye a föld korai légkörének összetételét illetően. Ma már úgy gondolják, hogy nem tartalmazott jelentős mennyiségű ammóniát, metánt és hidrogént, amelyek az Oparin hipotézishez szükségesek, hanem sokkal valószínűbb, hogy nitrogénből, széndioxidból és vízgőzből állt. Bizonyíték van nagy mennyiségű szabad oxigén jelenlétére is.
Ez teljesen megváltoztatja a korábbi képet, ugyan is egy ilyen légkörben, nem képződhettek aminósavak, amint azt a kísérletek megerősítették.
Például az oxigén jelenléte gátolná a kritikus biomolekulák keletkezését, sőt még a létezőket is lebontaná.
Tegyük fel, hogy egy olyan fehérjét akarunk előállítani, amely 100 aminósavat tertalmaz(ez egy rövid fehérje-a legtöbb legalább háromszor ilyen hosszú). Mármost az aminosavak két formában léteznek, amellyek egymásnak tükörképei (L ill. D formának nevezik őket)Ez a két forma egyenlő számban jelenik meg a prebiotikus kísérletekben, úgy, hogy annak a valószínűsége, hogy egyik vagy másik formát kapjuk, durván 1/2.
DE
A természetben talált összes fehérje csak az L-formát tartalmazza. Annak valószínűsége, hogy 100db L-formájú aminosavat kapjunk, (1/2) a századikon, ami kb. 1:10a harmincadikon. Ezenkívül az aminosavakat össze kell kapcsolni.
A fehérje működéséhez az összes kötésnek peptidkötésnek kell lennie, hogy a megfelelő 3-dimenziós struktúrát vegye fel.
De
A prebiotikus szimulációkban a kötéseknek kevesebb mint fele peptidkötés.
Így egy peptidkötés valószínűsége kb. 1/2, és annak a valószínűsége hogy 100 ilyen kötést kapjunk, ismét csak 1:10a harmincadikon. Tehát annak a valószínűsége, hogy találomra 100 peptidkötés L-savat kapunk, 1:10a hatvanadikon.
De
A fehérjék nem úgy készülnek, hogy a helyes arányban összekeverjük a megfelelő aminosavakat, ahogy egy szervetlen savat összekeverünk egy lúggal, hogy sót és vizet kapjunk. A fehérjék aminosav-molekulák hosszú láncaiból állnak, és jellemző tulajdonságuk, hogy ezeknek az aminosavaknak pontosan a megfelelő helyen kell leniük a láncban. Vagyis nem csak a jelenlétük fontos, hanem a sorrendjük is; mint ahogy egy szó betűinek vagy egy számítógépprogram karaktereinek is helyes sorrendben kell lenniük, hogy a szó azt jelentse, amit jelentenie kell, ill. hogy a program működjön.
az aminosavaknak ez a tulajdonsága világossá teszi számunkra azt az ÓRIÁSI külömbséget, ami az élő sejt komplexitása és egy kristály vagy hópehely rendezettsége között van.
Elsősorban az élő rendszerek komplexitása motiválta Klaus Dose-t az élet eredetének kiváló kutatóját, hogy a következő értékelést adja: A kémiai és molekuláris evolúció területén végzett 30 évnyi kísérletezés nem vitt közelebb az élet eredete problémájának megoldásához, csak a probléma hallatlan nehézségének megértéséhez. Jelenleg a fő elméletekről és kísérletekről folytatott viták vagy patthelyzettel, vagy a tudatlanság beismerésével végződnek. The origin of life: More question than answers 1988, 13, 348. o.
A sokféle különböző aminosav közül 20 vesz rész a fehérjék előállításában, úgyhogy ha a 20 aminosavból lenne készletünk, 1/20 lenne annak a valószínűsége, hogy a fehérje adott helyén éppen a megfelelő aminosavat kapjuk. Tehát annak a valószínűsége, hogy 100 aminosavat kapjunk helyes sorrendben, (1/20)a századikon, ami kb. 1:10 a 130-adikon. Ezek a számítások csak egyetlen fehérjére vonatkoznak. De az élethez fehérjék százezereire van szükség, és a számítások szerint annak a valószínűsége, hogy ezeket véletlenszerűen előállítsák, kisebb mint 1:10 a 40000-diken.
összehasonlítva az élet spontán keletkezésének valószínűsége hasonló egy tornádóhoz, amely egy roncstelepen végigsöpörve összehord egy Boing-747-es repülőgépet.
-
dondore #178 
-
bvalek2 #177 Szektás szélsőséges ökörségeket hangoztatsz, indiai szektavezért idézel a hozzászólásodban, úgy jönnek ide a szekták. A cikkhez sajnos van köze, mert a fent említett elmebetegek azoknak a tudósoknak a munkáját köpködik, akiknek ezt a felfedezést is köszönhetjük. És te beálltál a sorba közéjük, gratulálok.
Igen, az embernél az evolúció legfőképp nem testi, hanem tudatbeli fejlődésben nyilvánul meg.
Nocsak, most már szerinted is van evolúció? Nem sok koherencia van a beírásaidban... -
Pares #176 Upsz. 2x ment el a poszt... -
Pares #175 Igen, az embernél az evolúció legfőképp nem testi, hanem tudatbeli fejlődésben nyilvánul meg.
"A műveltségtől és a tudósoktól csak a szektavezérek, és a birkáik sikoltoznak, mert egy tanult ember könnyen átlátja az ostobaságokat, amivel a híveiket butítják. A tudomány mai eredményei nincsenek ellentétben a hittel és a vallással, viszont halálos ellenségei a babonának és a hiedelmeknek..."
Hogy jönnek ide a szekták? Semmi köze a cikkhez. Bárr ha belegondolok, az előző hsz.-ek némelyikének sincs, csak puszta személyesgedés...
-
Pares #174 Igen, az embernél az evolúció legfőképp nem testi, hanem tudatbeli fejlődésben nyilvánul meg.
"A műveltségtől és a tudósoktól csak a szektavezérek, és a birkáik sikoltoznak, mert egy tanult ember könnyen átlátja az ostobaságokat, amivel a híveiket butítják. A tudomány mai eredményei nincsenek ellentétben a hittel és a vallással, viszont halálos ellenségei a babonának és a hiedelmeknek..."
Hogy jönnek ide a szekták?
-
bvalek2 #173 Így van, az emberi tudat, a gondolataink kialakulása is megmagyarázható az evolúcióval. Ha a törzsfejlődésre tekint egy tanult és felvilágosult vallási vezető (mint XVI. Benedek), akkor Isten csodálatos művét látja benne. Azt látja, hogy egy olyan korban él, amikor az ember fellebbenti a fátylat a Teremtés eszközeiről, és kezében a lehetőség az életminőség javítására. A gimnáziumi biológiatanárunk is hívő katolikus volt, és lelkesen tanította nekünk a törzsfejlődést és a rendszertant. Tudtommal Magyarországon az evangélikusok és a reformátusok is így gondolkoznak.
A műveltségtől és a tudósoktól csak a szektavezérek, és a birkáik sikoltoznak, mert egy tanult ember könnyen átlátja az ostobaságokat, amivel a híveiket butítják. A tudomány mai eredményei nincsenek ellentétben a hittel és a vallással, viszont halálos ellenségei a babonának és a hiedelmeknek.
Csak erős idegzetűeknek: Bejegyzett egyházak Magyarországon. Teljesen elvesznek a történelmi egyházak ebben az egyszerre vicces és félelmetes 228(!) tagú listában, mint konkoly között a búzaszemek. Már a nevek sem akármilyenek, ha az ember rájuk kattint (vagy rákeres mert a legtöbbnek nincs kész a szócikke) akkor jön a kabaré, van itt ősi egyiptomi főpaptól, ősmagyar táltostól meg ufós szektától indiai/amerikai divatot majmolókig mindenféle állatfajta és ezek torszülött keverékei. Épeszű(?) dolgos felnőtt családos emberek képesek hinni ezekben! Ott ülnek az egyikben 21-en, és meg mind vannak győződve róla, hogy övék az egy és igaz hit!
Ezek közül nem keveset dörzsölt gazemberek alapítottak, akik a múlt rendszerben pártfunkcionáriusok voltak, a Heti Válasznak van egy érdekes cikksorozata ezekről a díszmadarakról:
Égből pottyant történet
Lovagkór
Úrhatnám polgárok -
Epikurosz #172 Sorry, van egy jó film a retek klubon.
Inkább azt választom. érdekesebb. :-) -
moikboy #171 Nem csak az élővilág nagyléptékű fejlődését irányítja az evolúció, de pl. valószínűsíthetően a gondolatainkat reprezentáló tüzelési minták is az evolúció elvén működő rendszer szerint válnak dominánsá - kvázi "figyelemhez" jutnak. -
Pares #170 Ezt Epikurosznak is irhattad volna... -
Pares #169 Nem arról volt szó, hogy mire ad magyarázatot, hanem hogyan képes egy ember élete folyamán "észlelni" ezt a folyamatot. Jó, a nemesités és tenyésytés is ide tartozik, de ez mesterséges, és nem természetes. -
#168
Mondjuk hozzátenném, hogy nincs előre vagy visszafelé irány ebben a témában, de gondolom ezt a hozzászólásodat nem is szántad tudományos igényességűnek. -
#167
Le kéne tenni a szemellenzőt, és átfogóan szemlélni a világot. Az evolúciós elmélet rengeteg egyéb dologra is magyarázatot ad, nem csak a fajok kialakulására.
És nem csak "ríltájm" lehet megfigyelni, bár a növénynemesítés és állattenyésztés például egy-egy ilyen folyamatában megfigyelt evolúciós folyamat. -
gosub #166 Akkor az emberi faj érdekében ne szaporítsd visszafejlettséged! Nem érzel késztetést, hogy fára mássz? -
Epikurosz #165 Hoppá!
Egy megvilágosodott!
-
gosub #164 Nálad viszont erősen érezni, hogy visszafelé is működik! -
Epikurosz #163 Nem. Egy csaj mondta egyszer, hogy nekem van III. szemem. Nem hittem neki én sem. Akkor. :-)) -
Pares #162 Mér, neked születésed óta nőtt mégegy kezed vagy mi? 
-
Pares #161 Vagyis elvileg lehet észleln, ha vki több millió évig figyeli a földet, de mondjuk 2 ezer év alatt nemhiszem, hogy sok változást észleltek. Elfogadni elfogadhatták... -
Epikurosz #160 Nálad tényleg nem lehet észlelni az evolúciót.
Vannak a természetben ilyenek is.
-
Pares #159 sztem
