A "bátor utazó" a földönkívüli élet kulcsa?

Amúgy megdöbbentõ élmény volt rájönni, hogy akkor most én nem is létezem/létezhetem.<#fejvakaras>

Bravó pjke!
Szép munka volt!
A lehetõ leghamarabb felveszem a kapcsolatot Úri Gellerrel, és jelzem neki, hogy ne keressen tovább, mert megvan az utódja.

pjke!
Ezennel a Illuzionista Bûvészek Lovagrendjének lovagjává ütlek!

Akkor én kezelésbe veszem az offtopik részét.

Jó hosszan értekezel a természeti állandók finom beállításáról. Figyelmedbe ajánlom a következõ kreacionizmus paródiát, sokkal tanulságosabb, mint amilyennek elsõre látszik: Intelligens zuhanás. Az a lényege, hogy a "gravitáció elmélete" helytelen, ateista tudósok összeesküvése, valójában a Teremtõ mozgat minden testet, és minden az õ akaratából zuhan.

Az, hogy a zuhanó testek ilyen hihetetlen pontossággal mozognak, és betartják a távolsággal fordított négyzetes arányt, eszerint annak a jele, hogy valaki hihetetlen gondot fordít rá, hogy minden test pont a megfelelõ irányba mozduljon a megfelelõ pillanatban. Annak az esélye, hogy ez véletlen legyen, annyira kicsi, hogy az a szám, ami kifejezi, több nullát tartalmaz, mint a Föld összes hülyesége miatt kitépett professzori hajszál! 😊

Persze aki járt általános iskolába, az tanult a gravitációról, és a gravitációs erõrõl, az tudja, hogy egy nevetségesen egyszerû tört elintézi az egész "rejtélyt":


A természeti állandókat sem kell beállítani, egyszerûen arról van szó, hogy még nem tudjuk, miért annyi az értékük, amennyi. Soha senki nem mondta, hogy már mindent felfedeztek amit lehet, és a jelenlegi tudásunk végleges, légy egy kis türelemmel. Egyébként máris számtalan elmélet van a témában, majd az új gyorsítók meg ûrtávcsövek eredményei segítenek eldönteni, hogy melyik helyes.

Az evolúció is hasonló cipõben jár, azzal a különbséggel, hogy kicsit több sütnivaló kell a megértéséhez, ezért aztán léteznek olyan tökkelütöttek a világban, akik el se hiszik. Csak mert nem lehet egyetlen képpel illusztrálni, a gondolkodni lusták már le is köpdösik. Ami az idézett bulvár ismeretterjesztõ könyveket illeti, a szakszerûtlen fordítás még inkább ponyvaregénnyé silányította õket, én a helyedben nem venném készpénznek amit írnak.

Jaja, tipikus kreacionista ijesztgetés a nagy számokkal. Szóra sem érdemes.

Már megint a számzsonglõrködés meg a féligazságok.
1.: Az élõ rendszerekben messze nincs ilyen specificitás. Nem véletlen, hogy a 20 aminosavra 61 kódpár van, a folyamat leállítására meg 3. Az aminosavakat több bázistriplet is kódolja, épp a bekövetkezõ hibák miatt.
2.:Az sem igaz, hogy egy adott fehérje csak akkor mûködõképes ha minden aminosav a helyén van. Valójában legtöbbször a fehérjékben az aminosavaknak akár a felét is le lehet cserélni anélkül, hogy elveszítenék a mûködõképességét. A fontos, hogy a fehérje ún. aktív helye ne sérüljön.
3.: Elõszeretettel írogattad le az óriási számokat, amik a hihetetlenül kicsi valószínûségekre mutatnak rá. Akkor gondolkodj el ezen egy kicsit:
Ma az élet megjelenését nagyjából 1-1.5 milliárd évvel a föld keletkezése utánra teszik. Az ehhez igényelt kémiai reakciók általában többé-kevésbé pillanatszerûek de még a legkomplexebbek is néhány órát vesznek igénybe. Reakciótérnek nem egy lombik állt rendelkezésre, hanem a Föld óceánjainak nagyjából teljes térfogata. (A felsõ kb. 10-20 méter nem, mivel nem volt ózonpajzs ami a sugárzás ellen védett volna)
Ez kb. 1360 millió KÖBKILÓMÉTER teret jelent, miközben ezek a molekulák nano illetve mikrométer térfogatúak. Lehet, hogy a vak véletlen nem túl hatékony, de iszonyatosan sok lehetõségbõl mégis sok mindenre képes. A lottót is megnyerik idõnként.

Köszönöm a figyelmet! Nem nem vagyok szektás, és napi szinten követem a tudományos világ híreit is. Lehet kezdeni a szidást:

<#alien><#alien2><#bee1><#idiota>
És a végére:

Hugh Ross asztrofizikus illusztrációja:
Fedje le oroszországot pénzérmékkel egy holdig érõ oszlopban (380 000km), majd tegye meg ugyan ezt további egymilliárd, oroszország méretû kontinenssel.Az egyik pénz érmét fesse be pirosra, és helyezze el valahol, az egymilliárd rakás valamelyikében. Kösse be egy barátja szemét, és kérje meg, hogy emelje ki a piros érmét: annak az esélye, hogy sikerül neki kb. 1:10a negyvenediken.

De még ezt is elhalványítja az összehangoltság egyik legészbontóbb példája. Olyan univerzumban élünk amiben az entrópia állandóan nõ., amit a termodinamika második fõtétele mond ki. Sir ROger Penrose oxfordi matematikus:
Próbáljuk elképzelni a teljes világegyetem fázisterét. Efázistér mindegyik pontja különbözõ lehetséges kiindulási pontot ábrázol. Egytûvel felfegyverkezett teremtõt képzelünk el, aki kiválasztja a fázistér valamelyik pontját. A tû mindegyik különbözõ elhelyezése különbözõ világegyetemet hoz létre. A teremtõ céljainak megfelelõ pontosság az így létrehozott világegyetem entrópiájától függ. Viszonylag könnyû volna nagy entrópiájú univerzumot teremteni, mert a tû ekkor a fázistér egy nagy térfogatába szúrhatna bele. (Emlékezzünk arra, hogy az entrópia a fázistérfogat logaritmusával arányos).Ám hogy a világot alacsony entrópiájú állapotból indítsa-hogy valóban legyen egy második fõtétel-a teremtõnek a fázistér egy sokkal kisebb térfogatába kell céloznia. Milyen kicsi legyen ez atartomány, hogy az így létrejövõ világegyetem közelrõl emlékeztessen arra, amelyben élünk? Hogy megválaszolja ezt a kérdést, Penrose a fekete lyukak entrópiájára vonatkozó Bekenstein-Hawking képletet használja.
Számításai szerint ahhoz, hogy olyan univerzumot kapjunk mely kompatibilis a termodinamika második törvényével és az általunk megfigyelt világgal 1:10a 10-diken a 123-dikon (10 a 10 a 123-ik hatványon) pontossággal kellett, célozni behangolni. Ez akkora szám, hogy a közönséges tízes jelölésben még leírni sem tudnánk: az 1-est 10 a 123-dikon nulla követné!!!
MÉG Ha A Világyegyetem MINDEN EGYES PROTONJÁRA ÉS NEUTRONJÁRA ÍRNÁNK EGY NULLÁT-MESSZE NEM TUDNÁNK MÉG AKKOR SEM LEÍRNI E SZÁMOT.
NEM MEGLEPÕ, hogy Paul Davies- az összehangoltság sok ilyen példájával találkozva-ezt mondja: Úgy tûnik mintha valaki pontosan beállította volna a természet állandóit, hogy megteremtse az univerzumot....az embernek az az érzése, hogy az egészet megtervezték.

<#eplus2><#duma><#email>
Davies hozzáteszi, hogy ez a fajta rendezettség nem származhat a természeti törvényekbõl. Lehet-e specifikus véletlenszerûség egy determinisztikus, mechanikus, törvényszerû folyamat szavtolt eredménye-például a fizika és a kémia törvényszerûségeinek irgalmára hagyott õslevesben? Szó sincs róla. Nincs a természetnek olyan ismert törvénye, ami képes lenne végre halytani ezt a mutatványt.
Arno Penzias Nobel díjas fizikus, a kozmikus háttérsugárzás felfedezõje: A csillagászat elvezet minket egy egyszeri eseményhez, egy univerzumhoz, amely a semmibõl lett teremtve, amely nagyon pontosan ki van egyensúlyozva, biztosítandó az élethez szükséges megfelelõ feltételeket, és amely mögött egy terv van. (cosmos, bios and theos 1992)
A modern fizika és kozmológia egy olyan univerzum képét tárja elénk, amelynek alaperõi bámulatosan bonyolultan és finoman ki vannak egyensúlyozva, hogy képesek legyenek az élet fenntartására. A legutóbbi kutatások megmutatták, hogy a természet alapállandói-a szénatom energiaszintjeitõl az univerzum tágulási sebességéig-éppen a megfelelõ értékkel rendelkeznek az élet létezéséhez. Az állandók tehát pontosan be vannak állítva, és ez az összehangoltság magyarázatra szorul.
pl: Erõs nukleáris kölcsönhatás szabályozza, hogy a protonok és neutronok mennyire ragadnak össze az atommagban. Ha 2 százalékkal gyengébb lenne, azok nem ragadnának össze, és az univerzum csupán hidrogénbõl állna, melynek magjában egy proton van és egyetlen neutron sincs. De ha erõsebb lenne 0,3 százalékkal akkor túl sok proton-neutron kötés lenne, és csak nehéz elemek jönnének létre, a hidrogén pedig ritka lenne vagy nem létezne. stb. stb.
Sir Fred Hoyle matematikus, csillagász úgy találta hogy a hélium, berilium, szén és oxigén nukleáris alapállapoti energiáját pontosan egymáshoz kellett hangolni.
Ha az eltérés 3-4 százaléknál nagyobb lenne az univerzum nem tudná fenntartani az életet. Mintha egy szuperintelligens lény benyúlt volna a fizikába, valamint a kémiába és a biológiába. A természetben nincsenek vak erõk. Csillagászati és asztrofizikai szemle 1982. 16.o.

Paul Davies elméleti fizikus azt mondja, hogy ha az erõs nukleáris kölcsönhatás és az elektromágneses kölcsönhatás aránya egy TÍZBILLIOMOD értékkel eltérne, nem jöhettek volna létre csillagok.
Egy olyan világhoz mint a miénk, a gravitáció és a gyenge nukleáris kölcsönhatás közötti egyensúlynak 1:10a 40-ediken pontosságon belül kell lenie.
Ez az a pontosság, amire egy céllövõnek lenne szüksége, ha el akarna találni egy pénzérmét a megfigyelhetõ univerzum távoli végén, HÚSZ MILLIÁRD fényév távolságban.

<#eplus2><#zavart1><#vigyor2>
Cicero kr.e. 46. : Aki ezt lehetségesnek tartja, nem fogom fel ésszel miért nem gondolja ugyanígy azt is, hogy ha a huszon egy betû aranyból vagy bármely más anyagból készült, végtelenül sok példányát valamilyen edénybe dobnák, s aztán összerázva a földre öntenék, Ennius Évkönyvek címû munkáját hoznák létre olvasható állapotban. Nem tudom akár egyetlen verssor esetében is képes lenne-e ilyen sokra a vak véletlen!
DNS (eredeti tervrajz) a t g c, replikáció(megkettõzõdés) RNS (másolat az eredetirõl) t helyett u tehát a u g c, az átírt információt elviszi a sejt azon részeibe ahol a fehérjék tényleges gyártása kezdõdik. A fehérje egy sor aminosavból készül egy másik fordítási folyamat révén, amelyben egy nukleotid-triplett határoz meg egy aminosavat. pl a cga triplett orginint, az uug triplett pedig leucint határoz meg. Ezt nevezik genetikai kódnak. Mármost a négybetûs abc-bõl (a u g c) 64 lehetséges triplett alkotható, és mindegyik triplettnek pontos jelentése van-közülük 61 aminosavakat határoz meg, a maradék három pedig írás jel. 20 aminosav van, és általában mindegyiket több külömbözõ triplett kódolja (pl mind a caa, mind a cag triplett a glutamint kódolja). Tehát az aminosavak sorrendjét a fehérjében pontosan meghatározza a bázisok sorrendje a DNS molekula gerince mentén.
Így ha még lehetséges lenne is viszonylag könnyen elõállítani az aminosavakat természetes úton(ami, mint láttuk, nem lehetséges), a valóban nehéz feladat az, hogy ezeket az építõelemeket a funkcionális fehérjét szolgáltató komplex láncba szervezzük.
Egy dolog téglát gyártani, és egészen más dolog megszervezni egy ház vagy gyár megépítését. Akár olyan köveket is használhatunk, amelyeket a természet formált, és elszórva hevernek mindeféle alakban és méretben. De az építkezés megszervezéséhez olyan információra van szükség, ami nincs benne a kövekben. Ugyan ez a helyzet az élet építõelemeivel. A vak véletlen nem vezet célra. Crain- Smith ezt így fogalmazta meg:A vak véletlen teljesítõ képessége nagyon korlátozott. A kooperáció alacsony szintjén nagyon könnyen produkálja a betûk és szavak megfelelõit, de gyorsan tehetetlenné válik amint nõ a szervezés mennyisége. A hosszú várakozási idõk és nagytömegû anyagforrások hamar lényegtelenné válnak.
Paul Davies szemléletesebben fogalmaz: Egy fehérjét elõállítani egyszerûen energia bevitelével olyan, mint egy téglarakás alatt felrobbantani egy dinamit rudat, és azt várni. Hogy a téglák házzá álljanak össze. A téglák levegõbe emeléséhez elég energiát tudunk felszabadítani, de anélkül, hogy az energiát szabályozott és rendezett módon összekapcsolnánk a téglákkal, kevés a reményünk, hogy mást produkáljunk, mint kaotikus rendetlenséget.
Valójában minnél többet tanulmányozzák az élõ sejtet, annál több közös jellemzõt mutat az emberi intelligencia legbonyolultabb csocstechnológiai termékével, a számítógépekkel-kivéve, hogy a sejt információ feldolgozási kapacitása messze meghaladja mindazt, amire a mai számítógépek képesek.
Bill Gates: A DNS olyan mint egy számítógépprogram, de sokkal sokkal fejlettebb, mint bármelyik szoftver, amit valaha kifejlesztettünk.
És ahogy a számítógép nem mûködhet szoftver nélkül a sejt sem mûködhet a Dns-ben kódolt információ nélkül. DE amint Paul Davies megfigyelte- a kódolt bemenet önmagában csak egy halom hasznavehetetlen adat, hacsak nem áll rendelkezésre egy értelmezõ vagy kulcs. Önmagában a genetikai adat puszta szintaxis. A kódolt genetikai adat megdöbbentõ hasznossága abból a ténybõl fakad, hogy az aminosavak "megértik". A DNs-szál mentén eloszló információ biológiailag lényeges. Számítógépes nyelven szólva a genetikai adat: szemantikai adat. Tehát a genetikai adatoknak specifikált komplexitása van.

"A feltekeredõ DNS-spirálra meg még mindig könnyebben hiszem el azt, hogy magától jött létre, véletlen mutációk _ÉS SZELEKCIÓ_ hatására, mint hogy az õsz szakállas bütykölte hat nap alatt. Más alternatíva meg nincs. Akkor meg már inkább egy lehetséges tévedés, mint a semmi, vagy az orbitális faszság."
kis Számolás:
<#eplus2>
Hogyan keletkeztek az aminosavak?
1920 A.I. Oparin, 1952 Stanley Miller
Laboratóriumban tesztelte Oparin felvetését, szimulálva a korai föld feltételezett légkörét. Két nap múlva 2%-os aminosav hozamot mért. Késõbb Egy kivételével az élethez szükséges mind a 20 aminosavat elõállították.
ld. the mystery of life's origin
De
Megváltozott a geokémikusok véleménye a föld korai légkörének összetételét illetõen. Ma már úgy gondolják, hogy nem tartalmazott jelentõs mennyiségû ammóniát, metánt és hidrogént, amelyek az Oparin hipotézishez szükségesek, hanem sokkal valószínûbb, hogy nitrogénbõl, széndioxidból és vízgõzbõl állt. Bizonyíték van nagy mennyiségû szabad oxigén jelenlétére is.
Ez teljesen megváltoztatja a korábbi képet, ugyan is egy ilyen légkörben, nem képzõdhettek aminósavak, amint azt a kísérletek megerõsítették.
Például az oxigén jelenléte gátolná a kritikus biomolekulák keletkezését, sõt még a létezõket is lebontaná.
Tegyük fel, hogy egy olyan fehérjét akarunk elõállítani, amely 100 aminósavat tertalmaz(ez egy rövid fehérje-a legtöbb legalább háromszor ilyen hosszú). Mármost az aminosavak két formában léteznek, amellyek egymásnak tükörképei (L ill. D formának nevezik õket)Ez a két forma egyenlõ számban jelenik meg a prebiotikus kísérletekben, úgy, hogy annak a valószínûsége, hogy egyik vagy másik formát kapjuk, durván 1/2.
DE
A természetben talált összes fehérje csak az L-formát tartalmazza. Annak valószínûsége, hogy 100db L-formájú aminosavat kapjunk, (1/2) a századikon, ami kb. 1:10a harmincadikon. Ezenkívül az aminosavakat össze kell kapcsolni.
A fehérje mûködéséhez az összes kötésnek peptidkötésnek kell lennie, hogy a megfelelõ 3-dimenziós struktúrát vegye fel.
De
A prebiotikus szimulációkban a kötéseknek kevesebb mint fele peptidkötés.
Így egy peptidkötés valószínûsége kb. 1/2, és annak a valószínûsége hogy 100 ilyen kötést kapjunk, ismét csak 1:10a harmincadikon. Tehát annak a valószínûsége, hogy találomra 100 peptidkötés L-savat kapunk, 1:10a hatvanadikon.
De
A fehérjék nem úgy készülnek, hogy a helyes arányban összekeverjük a megfelelõ aminosavakat, ahogy egy szervetlen savat összekeverünk egy lúggal, hogy sót és vizet kapjunk. A fehérjék aminosav-molekulák hosszú láncaiból állnak, és jellemzõ tulajdonságuk, hogy ezeknek az aminosavaknak pontosan a megfelelõ helyen kell leniük a láncban. Vagyis nem csak a jelenlétük fontos, hanem a sorrendjük is; mint ahogy egy szó betûinek vagy egy számítógépprogram karaktereinek is helyes sorrendben kell lenniük, hogy a szó azt jelentse, amit jelentenie kell, ill. hogy a program mûködjön.
az aminosavaknak ez a tulajdonsága világossá teszi számunkra azt az ÓRIÁSI külömbséget, ami az élõ sejt komplexitása és egy kristály vagy hópehely rendezettsége között van.
Elsõsorban az élõ rendszerek komplexitása motiválta Klaus Dose-t az élet eredetének kiváló kutatóját, hogy a következõ értékelést adja: A kémiai és molekuláris evolúció területén végzett 30 évnyi kísérletezés nem vitt közelebb az élet eredete problémájának megoldásához, csak a probléma hallatlan nehézségének megértéséhez. Jelenleg a fõ elméletekrõl és kísérletekrõl folytatott viták vagy patthelyzettel, vagy a tudatlanság beismerésével végzõdnek. The origin of life: More question than answers 1988, 13, 348. o.
A sokféle különbözõ aminosav közül 20 vesz rész a fehérjék elõállításában, úgyhogy ha a 20 aminosavból lenne készletünk, 1/20 lenne annak a valószínûsége, hogy a fehérje adott helyén éppen a megfelelõ aminosavat kapjuk. Tehát annak a valószínûsége, hogy 100 aminosavat kapjunk helyes sorrendben, (1/20)a századikon, ami kb. 1:10 a 130-adikon. Ezek a számítások csak egyetlen fehérjére vonatkoznak. De az élethez fehérjék százezereire van szükség, és a számítások szerint annak a valószínûsége, hogy ezeket véletlenszerûen elõállítsák, kisebb mint 1:10 a 40000-diken.
összehasonlítva az élet spontán keletkezésének valószínûsége hasonló egy tornádóhoz, amely egy roncstelepen végigsöpörve összehord egy Boing-747-es repülõgépet.

<#worship><#taps>

Szektás szélsõséges ökörségeket hangoztatsz, indiai szektavezért idézel a hozzászólásodban, úgy jönnek ide a szekták. A cikkhez sajnos van köze, mert a fent említett elmebetegek azoknak a tudósoknak a munkáját köpködik, akiknek ezt a felfedezést is köszönhetjük. És te beálltál a sorba közéjük, gratulálok.

Igen, az embernél az evolúció legfõképp nem testi, hanem tudatbeli fejlõdésben nyilvánul meg.

Nocsak, most már szerinted is van evolúció? Nem sok koherencia van a beírásaidban...

Upsz. 2x ment el a poszt...

Igen, az embernél az evolúció legfõképp nem testi, hanem tudatbeli fejlõdésben nyilvánul meg.

"A mûveltségtõl és a tudósoktól csak a szektavezérek, és a birkáik sikoltoznak, mert egy tanult ember könnyen átlátja az ostobaságokat, amivel a híveiket butítják. A tudomány mai eredményei nincsenek ellentétben a hittel és a vallással, viszont halálos ellenségei a babonának és a hiedelmeknek..."

Hogy jönnek ide a szekták? Semmi köze a cikkhez. Bárr ha belegondolok, az elõzõ hsz.-ek némelyikének sincs, csak puszta személyesgedés...

Igen, az embernél az evolúció legfõképp nem testi, hanem tudatbeli fejlõdésben nyilvánul meg.

"A mûveltségtõl és a tudósoktól csak a szektavezérek, és a birkáik sikoltoznak, mert egy tanult ember könnyen átlátja az ostobaságokat, amivel a híveiket butítják. A tudomány mai eredményei nincsenek ellentétben a hittel és a vallással, viszont halálos ellenségei a babonának és a hiedelmeknek..."

Hogy jönnek ide a szekták?

Így van, az emberi tudat, a gondolataink kialakulása is megmagyarázható az evolúcióval. Ha a törzsfejlõdésre tekint egy tanult és felvilágosult vallási vezetõ (mint XVI. Benedek), akkor Isten csodálatos mûvét látja benne. Azt látja, hogy egy olyan korban él, amikor az ember fellebbenti a fátylat a Teremtés eszközeirõl, és kezében a lehetõség az életminõség javítására. A gimnáziumi biológiatanárunk is hívõ katolikus volt, és lelkesen tanította nekünk a törzsfejlõdést és a rendszertant. Tudtommal Magyarországon az evangélikusok és a reformátusok is így gondolkoznak.

A mûveltségtõl és a tudósoktól csak a szektavezérek, és a birkáik sikoltoznak, mert egy tanult ember könnyen átlátja az ostobaságokat, amivel a híveiket butítják. A tudomány mai eredményei nincsenek ellentétben a hittel és a vallással, viszont halálos ellenségei a babonának és a hiedelmeknek.

Csak erõs idegzetûeknek: Bejegyzett egyházak Magyarországon. Teljesen elvesznek a történelmi egyházak ebben az egyszerre vicces és félelmetes 228(!) tagú listában, mint konkoly között a búzaszemek. Már a nevek sem akármilyenek, ha az ember rájuk kattint (vagy rákeres mert a legtöbbnek nincs kész a szócikke) akkor jön a kabaré, van itt õsi egyiptomi fõpaptól, õsmagyar táltostól meg ufós szektától indiai/amerikai divatot majmolókig mindenféle állatfajta és ezek torszülött keverékei. Épeszû(?) dolgos felnõtt családos emberek képesek hinni ezekben! Ott ülnek az egyikben 21-en, és meg mind vannak gyõzõdve róla, hogy övék az egy és igaz hit! <#guluszem1>

Ezek közül nem keveset dörzsölt gazemberek alapítottak, akik a múlt rendszerben pártfunkcionáriusok voltak, a Heti Válasznak van egy érdekes cikksorozata ezekrõl a díszmadarakról:
Égbõl pottyant történet
Lovagkór
Úrhatnám polgárok

Sorry, van egy jó film a retek klubon.
Inkább azt választom. érdekesebb. :-)

Nem csak az élõvilág nagyléptékû fejlõdését irányítja az evolúció, de pl. valószínûsíthetõen a gondolatainkat reprezentáló tüzelési minták is az evolúció elvén mûködõ rendszer szerint válnak dominánsá - kvázi "figyelemhez" jutnak.

Ezt Epikurosznak is irhattad volna...

Nem arról volt szó, hogy mire ad magyarázatot, hanem hogyan képes egy ember élete folyamán "észlelni" ezt a folyamatot. Jó, a nemesités és tenyésytés is ide tartozik, de ez mesterséges, és nem természetes.

Mondjuk hozzátenném, hogy nincs elõre vagy visszafelé irány ebben a témában, de gondolom ezt a hozzászólásodat nem is szántad tudományos igényességûnek.

Le kéne tenni a szemellenzõt, és átfogóan szemlélni a világot. Az evolúciós elmélet rengeteg egyéb dologra is magyarázatot ad, nem csak a fajok kialakulására.

És nem csak "ríltájm" lehet megfigyelni, bár a növénynemesítés és állattenyésztés például egy-egy ilyen folyamatában megfigyelt evolúciós folyamat.

Akkor az emberi faj érdekében ne szaporítsd visszafejlettséged! Nem érzel késztetést, hogy fára mássz?

Hoppá!
Egy megvilágosodott!

Nálad viszont erõsen érezni, hogy visszafelé is mûködik!

Nem. Egy csaj mondta egyszer, hogy nekem van III. szemem. Nem hittem neki én sem. Akkor. :-))

Mér, neked születésed óta nõtt mégegy kezed vagy mi?<#banplz>

Vagyis elvileg lehet észleln, ha vki több millió évig figyeli a földet, de mondjuk 2 ezer év alatt nemhiszem, hogy sok változást észleltek. Elfogadni elfogadhatták...

Nálad tényleg nem lehet észlelni az evolúciót.
Vannak a természetben ilyenek is.<#mf2>

sztem

Hogyan lehet az evoluciót észlelni? MEr sytem azt is "csak" elfogadták. De mindegz, ez télleg olyan, amin kár vitázni.

Hjah, nem árt érteni is azt, amit olvas az ember...

1 dolog elfogadni, és 1 dolog észlelni.
Mer én is elfogadom, pedig pápa sem vagyok.
Capisce?

Nemrég a pápa és a vatikán elfogadták a földön kivüli élet lehetõségét is, mondván hogz õk is isten gyermekei. "Ez nem tudományos és vallásos emberek szembenállása, hanem a józanul gondolkodó és a babonás embereké"

kérd vissza az iskolapénzt.

Azt is írják, hogy a Kárpátok 25 millió éve jelentek meg. Ripsz-ropsz oszt megjelentek? Egyszer csak kinõttek az Alföldbõl? Elég infantilis lehetsz, ha ilyesmiken tudsz szórakozni.

Még mielõtt egyesek itt szembe állítják a tudományt és vallást: maga a római pápa elismeri az evolúciót, Darwin születésnapja alkalmából konferencia volt a Vatikánban. Ez nem tudományos és vallásos emberek szembenállása, hanem a józanul gondolkodó és a babonás embereké <#ejnye1>

Meg mondjuk szerintem senki nem állítja ezt így.

Lehet olyat mondani, hogy a legkorábbi ilyen lelet ennyi és ennyi idõs. Azt, hogy ez a faj ekkor és ekkor jelent meg, az bulvármédia szint. Kár is vele hadakoznod. Aki a témával tudományosan foglalkozik, az ilyet nem is mond. Akkor viszont kivel vitatkozol? Az újságíróval? Viszont akkor ne a biológia-orvostudomány-régészet hibája legyen mér ez!

biológia óráidat

Ugye nem várod el tõlünk, hogy a te ellógott biológiai óráidat most bepótoljuk?

Az is szórakoztató amikor egy fajra, pl. a neandervölgyi emberre azt írják kb. 250.000 éve jelent meg! Ripsz-ropsz oszt megjelenik😊 Honnan? Egyszercsak a heidelbergi embernek született egy neandervölgyi gyermeke? 😊

A hozzászólásomat olvasva nem feltûnt fel, hogy a leletek egyre távolabb visznek attól, amit te meg a nihilista indiai gurud hitt a világról?

Ha ilyenben is vagyunk, az nem a a kamulábnyomnak, meg az egyéb kreacionista balfaszságoknak köszönhetõ.

Külön _kell_ választani a tudományt a filozófiától.
Lehet, hogy nehéz belátni, lehet, hogy nem is így van, lehet, hogy tényleg az õsz szakállas rakta ezt így össze. De amit eddig ismerünk belõle, azt megpróbáljuk megmagyarázni, hogy _hogyan_ történik

És az evolúciós elmélet a legjobb tipp a "hogyan"-ra. Amíg senki nem áll elõ jobbal, addig ez van. Fõleg anekdotális információk, és _hit_ alapján butaság támadni. Szerintem.

Mivan ha ismét ilyen folyamatban vagyunk?<#vigyor2>

Teljesen egyetértek, hogy a jelenlegi tudás szerint...
Ezt a videót látva azt mondod inkább elHiszed, hogy mutáció/szelekció... Talán sikerült egy pillanatra érzékeltetni veled hogy mennyire nehéz vakon elfogadni, evidensnek látni hogy ez a véletlen mûve. És még sok-sok ilyen véletlen van.
Én nyilván nemtom minek a mûve, véletlené, Istené vagy emberé vagy egy fejlettebb lényé. Majd te megmondod 😊

mi olyat állitottam, amit már bebizonyitottak hogy nem igaz, és oltári nagy hülyeség.

Két kilométeres hozzászólásban fejtegettem, de te nem reagáltál rá semmit. Ekkor érdemelted ki a Strucc-lovagrend nagykeresztjét.

ha találnak akármiylen leletet, ami nem passzol bele az evolúciós elméletbe, és nem tudják bebizonyitani hogy hamis, vagyis hogy igazi a lelet, akkor simán elhalgatják és nem beszélnek róla

A 20. században számos olyan lelet került elõ, ami teljesen felborította a korábbi nézeteket:
- Elõször is, az volt elfogadott, hogy ember mindig is volt a Földön, és hosszú ideig tartott, mire megemésztette a tudományos közösség, hogy nem így van.
- Aztán meg voltak róla szentül gyõzõdve, hogy az emberiség a felséges Európából származik és nem az alantas Afrikából, és hosszú ideig tartott, mire keresztülverekedte magát az igazság (miszerint mégis csak Afrika az emberiség bölcsõje).
- A neandervölgyi õsember szellemi képességei is megérnének egy misét. Ugyanis kimondatlan tétel volt, hogy az ember az evolúció csúcsa, és hogy csak mi értük el a beszédképesség szintjét. Erre kiderült, hogy a neandervölgyi õsembereknek talán még nálunk is fejlettebb agyuk volt, és a mi alfajunk sikere szinte csak a szerencsén múlott (nem volt megírva, hogy mi fogunk atombombát, csíkos fogkrémet, internetet gyártani).
- A következõ sokk, hogy a csimpánzok génkészlete modernebb mint a mienk, de még emlõsökként sem a fejlõdés csúcsa vagyunk, a madarak sokkal fiatalabb és fejlettebb nálunk, aztán lehetne még beszélni a madarak és a madármedencéjû dinoszauruszok rokonságáról, a T-rex testtartásáról, stb.

Ezek mind arra példák, hogy a leletek szemben álltak az uralkodó nézettel, és mindig a leletek gyõztek. Ez eddig kizárólag a hamis leleteknek nem sikerült, mint amikre te is hivatkoztál...

"Az érzelmek annyira könnyen változnak hogy ott szelekcióról beszélni?"

Pedig az érzelmek világában is nagyon durva evolúció megy végbe.
Na, hagyom, hogy nyammogj ezen a kijelentésen egy kicsit. Csak nyugodtan...

Fogadni mernék, hogy neked minimum 1 hónapot kell udvarolnod 30 perc dugásért. spórold meg az udvarlást!

A "hulladék DNS" kizárólag az eukariótákra jellemzõ. Mivel náluk a DNSen több ponton egyszerre folyhat a replikáció így a genom méretének gyakorlatilag nincs jelentõsége a másolás sebességének szempontjából. Ezzel szemben a baktériumok akiknek egyetlen másolási kezdõpontjuk van a DNSükön nem rendelkeznek "hulladék DNSel"

Ilyenkor azt felejted el hozzátenni, hogy _jelenlegi tudásunk szerint_. Mert nem mindenki tekinti hulladéknak, kutatják ezt is.

Én meg az ilyenekre mondom azt, hogy idióta sztereotípia. A tudósok, akik el vannak szállva maguktól, egész egyszerûen _faszság_.

A feltekeredõ DNS-spirálra meg még mindig könnyebben hiszem el azt, hogy magától jött létre, véletlen mutációk _ÉS SZELEKCIÓ_ hatására, mint hogy az õsz szakállas bütykölte hat nap alatt. Más alternatíva meg nincs. Akkor meg már inkább egy lehetséges tévedés, mint a semmi, vagy az orbitális faszság.