238
-
#118
Nem lehetne felhasználni ezt a baktériumot arra, hogy a káros radioaktivitást felhasználva, széndioxidból oxigént állítson elő? Igy dupla haszon lenne, mert megtisztíthatná a levegőt és elnyelné a radioaktivítást is. -
bvalek2 #117 #78-asra kérek szépen érdemleges kifogásokat...
Ez egy relatív világ, és itt mindenki relatív tudás birtokában beszél. Ezért kellene egy olyan személytől tudást szereznünk, aki nincs ezen a relativitáson belül. Gondold csak végig: mivel ez az idézet egy relatív tudással rendelkező személytől származik, őszerinte nem is szabad komolyan vennünk, ugye? Bármilyen morális, ismeretelméleti relativizmus előbb utóbb nihilizmusba torkollik, ami rendkívül veszélyes. -
#116
Én meg azt próbáltam bemutatni a kis tirádámban, hogy a fajfogalom jóval bonyolultabb annál, minthogy ilyen egyszerű kis meghatározással el lehetne dönteni. A fajok mesterséges kategóriák, ebben a színes példa nagyon is odaillő - az hogy hol kezdődik az egyik szín és hol végződik a másik sokszor csak meggyőződés kérdése. -
#115
"Az evolúciós elmélet magában hordozza a kötelező változást."
Ezt honnan veszed? A fajok nem változnak csakúgy összevissza. Ha az adott "modell" az adott környezetben sikeres, akkor nem fog változni addig amíg a környezet nem változik meg, vagy amíg a populáció tagjai nem népesítenek be egy új környezetet.
Ezenfelül pedig nem igaz az amit írsz. Egyrészről elég nevetséges olyat kijelentei, hogy "A méhek, krokodilok, teknősök lehet hogy akár tízezer generációra vannak a legrégibb kövületeiktől, de mégis ugyan azon fajok maradtak." tekintve, hogy itt rendszertani kategóriákról és nem fajokról van szó. A "méhek" például több ezer fajt számlálnak, és a teknősök egy külön hüllőREND. VANNAK olyan méh teknős és krokodil fajok amelyek többé kevésbé ugyanolyanok (és még ez is erős fenntartásokkal kezelendő) mint az őseik voltak és vannak olyanok amik nem (gaviálok, tengeri teknősök evolúciósan nagyon is új fajok). Vannak olyanok is amelyek nem voltak sikeresek és kihaltak. Egyáltalán nem arról van szó, hogy párszázmillió éve megjelent pár teknős aztán mindmáig az ugyanolyan leszármazottaik üldögélnek a bozótban. Ez egyike a tipikus leegyszerűsített féligazságoknak amivel olyan nagy lelkesedéssel dobálóznak manapság...
Az evolúció nem egy monoton dolog, hogy megszabja, hogy ennyi idő alatt egy faj ennyit változik és punktum. Hiába történnek mutációk, ha az "eredeti" változat a legéletrevalóbb akkor a faj egésze nem (vagy csak csekély mértékben) fog változni. És ez is evolúció. -
mcganyol #114 ok. a másik szobában nem dohányzik senki. Ott meg miért nem sárgul a fal évtizedekig, amikor kint meg évente elkoszolódik. nem értem.
a párhuzam, ha még mindíg nem tiszta:
dohányfüst = evolúciós nyomás
sárguló fal = olyan faj, ami evolúciós nyomásnak van kitéve
fehéren maradó fal = olyan faj, ahol nem jelentkezik az evolúciós kényszer
de kezd olyan érzésem lenni, hogy Te direkt nem akarod megérteni amit mondok :) -
mcganyol #113 egyébként az a baj, h valószínű nem ugyanarról beszélünk.
a tudomány nem keresi a választ a "miért"-re (de legfeljebb csak a racionális megértés szintjén), ezt meghagyja a filozófiának, vagy a vallásnak. a "hogyan működik" a tudomány kérdése.
ha egy alma leesik a fáról, a tudomány olyan kérdésekre próbál válaszolni, hogy mennyi idő alatt esik le, mekkora lesz a gyorsulása, hogy változik az energiája, mi történik amikor földet ér... stb. sosem fog választ adni (sőt keresni sem) arra, hogy miért van ott az az alma, miért létezik az az alma, illetve az alma egy csodálni való tökéletes teremtmény-e, miért pont almafán nő az alma és hasonlók.
a tudomány célja a világ működésének megismerése és leírása. azt hogy esetleg az egész világot Isten teremtette az összes szabályával (törvényével) együtt és íly módon az ő akarata szerint létezik az evolúciós hatás is, sosem fogják tudományos alapon vitatni!
miért olyan nehéz elfogadni, hogy Isten nem egy fix dolgot termetett, hanem egy folyamatosan változó rendszert? ha nem így akarta volna, egyáltalán miért teremtett volna időt? -
gosub #112 A méhek, krokodilok, teknősök lehet hogy akár tízezer generációra vannak a legrégibb kövületeiktől, de mégis (tudósok mondják) ugyan azon fajok maradtak. Miért nem hat rájuk az ami a több fajra igen? Az evolúciós elmélet magában hordozza a kötelező változást. Ha csak picivel előnyösebbek a mutálódott utódok akkor azoknak kell fennmaradni, mert ugye állítólag apránként változik a faj. Pedig a teknőcök se mentesek a sugárzástól, a DNS másolási hibáitól, oszt mégis ez a hülye páncélos cseszik változni. -
gosub #111 Kíváncsi vagyok a fehér fénynek mi a hullámhossza? :))) -
gosub #110 Csivava, dán doggal az volt a probléma, hogy valaki szerint az már két külön faj. -
mcganyol #109 ok, de ez csak lovagolás a szavakon.
ahogy nem lehet számot mondani rá, hogy a majomból hány generáció alatt lett ember, úgy nem lehet számot mondani arra sem, hogy a fehér fal mikortól sárga.
egyre sárgább lett, nap nap után. szinte észre sem lehetett venni a különbséget.
mégis, ha egymás mellé teszed az eredetit és a végeredményt, égbekiálltó a differencia.
akkor most mikor "változott át"?
nyílván egy egyed utóda nem sorolható más fajba mint maga az egyed... de mégsem mondhatjuk hogy a lánc elején és a lánc végén lévő két egyed (akik teszem azt tízezer generációra élnek egymástól) ugyanazon faj egyedei lennének.
innetől kezdve maximum kitalált, mesterséges mérőszámokat lehet bevezetni. pl a színes példánál maradva hullámhosszban meghatározod, h meddig fehér, honnatól sárga. nyílván a falad nem egyenletesen sárgul, ezért igencsak sokáig a falad fehér és sárga lesz (foltokban). ráadásul ránézésre el sem tudod dönteni majd, h az adott rész még éppen fehér, vagy már éppen sárga.
egyébként a növények nemesítésénél jól megfigyelhető az evolúció néhány tíz/száz év alatt is. a természetes kiválasztódást az emberi szelekció helyettesíti. a szárazságtűrőbb, nagyobb termésű, ízletesebb... stb növényeket szaporítjuk tovább. például a búza ma határozottan nem ugyanaz a növény, mint 100éve volt. -
gosub #108 Tévedsz, a fehér szín tökéletesen mérhető. -
Epikurosz #107 Ezt kire mondtad? -
#106
"a környező kőzetek urániumának radioaktív bomlásából meríti energiáját, emellett rendelkezik olyan génekkel, amikkel szenet von ki oldott széndioxidból"
én ezt emelném ki ebből -
eax #105 "Ha egy alacsony szintű programnyelvben csak egyetlen értéket átírsz máris működésképtelenné válik."
a.) Latszik, hogy sohasem lattal meg ilyesmit. Altalanos esetben kozel sem valik mukodeskeptelenne, sot, egesz mokas dolgokat szokott muvelni.
b.) Genetikus algoritmusokrol tetszett mar hallani? -
#104
Még így is van elég sok, de egyszerűen nem szembetűnő és az átlagember számára, aki a fajokat sem tudja elkülöníteni egymástól (megnézném pl. hogy ezer emberből hány tudná megkülönböztetni a házi és a mezei verebet egymástól) nincs is jelentősége.
Szinte senki sem tudja például, hogy a közismert kecskebéka egy hibrid "faj", a két tavibéka fajunk hibridje. Külön érdekes az eset, mivel a kecskebékák egymással csak nagyon kis sikerrel képesek szaporodni, de a szülőfajok bármelyikével viszont gond nélkül. Tehát ahol kecskebékák vannak, ott valójában három békafaj él együtt. Természetesen a két faj a saját egyedeit preferálja, de mindig van annyi "félrelépés", hogy születnek kecskebékák is, amik aztán visszakereszteződnek valamelyik szülőfajjal és így tovább... -
kernerster #103 Csak nem arrakistor személyesen? -
Pares #102 Még jó hogy vannak ilyen "akadályok", külömben elég nagy keveredés is lehetne az egész állatvilágból... -
#101
Ne beszélj már marhaságokat!
Az oroszlánok és a tigrisek például szaporodóképes utódokat hoznak létre mesterséges körülmények között. Akkor ők egy faj? A terrarisztikában közismert, hogy nemhogy eltérő fajba, de eltérő nembe (Genusba) tartozó kígyók élet és szaporodóképes hibrideket tudnak létrehozni. (Ilyenek pl. az ún. "jungle" gabonasiklók, amik a vörös gabonasikló és a kaliforniai királysikló hibridjei)
A terméketlen emberek meg EGYEDI SZEMÉLYEK míg a csivava meg a dán dog nem. Nem egy bizonyos csivavának nem lehet kölyke egy dán dogtól, hanem egyiknek sem.
Ha érvelsz legalább ne összefüggéstelenül.
A természet tele van olyan fajokkal, amelyek minden különösebb nehézség nélkül képesek hibridizálni egymással, de ez mégsem történik meg, mert valamilyen nem szaporodásbiológiai jelenség (viselkedésbeli különbség, anatómiai eltérés, földrajzi akadály, más a párzási időszak stb.) ezt meggátolja. Ettől lesznek különböző fajok. -
#100
Najó akkor
1.: A cikk rettenetesen félrevezető. Már évtizedek óta ismert rengeteg baktérium ami fotoszintézis és oxigén nélkül is életben marad (sőt az oxigén sok esetben mérgező számukra) Amiben ez a baktérium különleges az az, hogy saját maga rendelkezik valamennyi autotrófiával (tehát szénnel nitrogénnel és hidrogénnel is önellátó - szemben pl. a növényekkel vagy más baktériumokkal) A Földön általában mikróbaközösségek élnek együtt ahol az egyes fajok rászorulnak a többiek által termelt anyagcseretermékekre és cserébe az ő anyagcseretermékeiket pedig azok hasznosítják. (Nincs ez másként a növényekkel sem a köztudatban fennálló kép ellenére)
Ez a baktérium viszont rendelkezik a nitrogén és a szén-dioxid fixációhoz szükséges génkészlettel, valamint valamennyi aminosav előállítási úttal, emiatt egy teljesen élettelen környezetben is képes egymaga "monokultúrában" fennmaradni.
2.: Ennek ellenére egyáltalán nem "szuperbaktérium" valamennyi ilyen képességnek ára van. Egyrészt az oxigén mérgező a számára (nincsenek peroxidáz v. szuperoxid-diszmutáz enzimjei) másrészt egy olyan környezetben ahol nincs szükség ezekre a képességekre (mert mondjuk van bőven szerves anyag) más mikróbák egyszerűen túlnövik mert gyorsabban szaporodnak. -
Pares #99 "Jézus visszatér" LOL ezen jót nevettem... 
-
mcganyol #98 gosub... ha kifested szép fehérre a szobád falát, aztán naponta elszívsz kb egy fél doboz cigit. (de teljesen változó, néha többet, néha kevesebbet, attól függ otthonvagy-e, társaság jön-e, milyen a kedved, mennyi a pénzed... stbstb)
hány nap alatt lesz sárga a falad?
mikor mondod rá, hogy besárgult a fal ez már nem fehér, hanem egy új szín?
2nap? 10? 100? 10.000?
kb ennyi értelme van a Te kérdésednek is. -
moikboy #97 Tessék, olvasgasd ezt, ez való neked. -
Hierogli #96 Butasag hegyek. Prekoncepciod megakadalyozza, hogy valaha is megertsd az evoluciot. -
gosub #95 Nem linkelek, minek? Linkelj olyat ahol tudományos válasz van a kérdésemre:
Hány generáció váltásra, mennyi mutációra van szükség egy fajnál, mennyi szelekcióra, hogy megváltozzon és 'új' legyen? 100? 1000? 1000000?
Meg ha lehetne néhány laboratóriumi példát, pl. bacilusnál ahol néhány óra a generáció váltás, mikor lesz új faj?
Nekem ilyen problémám van az evolúciós elmélettel, nem ad mérhető tudományos választ. Csak elmélet. Ez a Candidatus Desulforudis audaxviator baktérium sem fog változni, viszont az ilyen különleges élőlények mindig megdöntenek egy-egy tudományos törvényt, szerintem dogmát. Húsz éve még azt tanították az élet elképzelhetetlen jónéhány tényező nélkül, mint pl a fotoszintézis, aztán itt van ez a baci... -
moikboy #94 Jaj, most légyszives linkeld be annak a muzulmán csókának a hülyeségét a "Darwini-dogmáról" :D:D:D
ejjj... kapitány süllyedünk, a topicot elhagyni! -
gosub #93 Élettelen anyagok egyesülve élő anyagot hozhatnak létre? Különböző élettelen kémiai szerves vegyületek olyan reakcióba léptek a korai földi légkörben, amely közben a villámlás és a nyomás hatására kialakult az első élő sejt? Az élet egy véletlenül létrejött sejttel kezdődött?
A világon még senkinek sem sikerült élettelen anyagok reakciójával élőt előállítania, még a legmodernebb laboratóriumban sem. -
Pares #92 A tudósok nem bölcsek, a bölcsek nem tudósok. Külömben meg az okosság és a butaság relativ fogalmak. Attól, hogy vki másban hisz, még nem buta. Az a buta, aki elitéli a másikat, mert az másban hisz. -
Hierogli #91 De tudod miert? Mert itt az okosok vs. butak vitaja zajlik. -
Pares #90 Egyébként meg kár folytatni a vitát, mer ugyse győz meg senki senkit... -
Pares #89 Én normálisan kezdtem el beszélni a témáról, közben vki belekeverte az evoluciót is ,és hova jutottunk? Megin megy a TIPIKUS anyázás azok ellen, akiknek más a véleményük. Gratulálok. Erről beszéltem az előző hsz.-eimben.
"Amúgy szerintem hiába strapáljátok magatokat, hamarabb csinász egy katolikus szentből hithű muzulmán mint hogy egy "hivatalos-tudomány-összesküvése-és-eltiktolják-az-ufókat" hívőt meggyőzz arról hogy nem csak azért létezik a tudóstársadalom hogy őt jól átverjék hamis bizonytékokkal, meg hamis kísérleti eredményekkel."
Hát ezen sokáig vitatkozhatnánk, kit nehezebb meggyőzni. Én csak a véleményem irtam le, de ti rögtön meg is akartok győzni. Ehez is gratulálok, ugyse fog menni.Nyugodtan higgyetek el mindent mindenkinek, és ha jön vmi új elmélet vagy felfedezés, akko azt a szokásos módon "takaritsátok el".
Külömben meg nem tartozunk semilyen szektához, de ti ugy láccik nagyon erősen véditek a sajátotokat...
-
gosub #88 dronkZero nem olvasta el a 72-es hsz-e alapján. -
moikboy #87 Látom nem olvastad el a wikit. Akkor beidézem:
"Biológiai/izolációs fajfogalom
A faj egymással potenciálisan vagy ténylegesen szaporodni képes populációkból (szaporodási közösségekből) áll, melyek között az ivaros szaporodás által megvalósított géncserének nincs biológiai (morfológiai, élettani, viselkedési stb.) akadálya. Ez általában hasznos információt képvisel az emlősökkel, madarakkal, halakkal és más „magasabb” taxonokkal dolgozó tudósok számára, de értelmetlen az ivartalanul szaporodó élőlények esetében. Ez a definíció nem tesz különbséget a kereszteződés elméleti lehetősége és a populációk közötti tényleges génáramlás között, így allopatrikus (földrajzilag izolált) populációk vizsgálatánál nem praktikus a használata. A laboratóriumi körülmények között végzett keresztezési kísérletek nem feltétlenül tükrözik, hogy mi történne ha a két élőlény természetes környezetében találkozna, így bizonytalan, hogy eredményük vonatkoztatható-e a természetes populációkra." -
gosub #86 Ok, rendben csak ez a kutyás dolog tök butaság volt. Azért mert egy dándognak 40 centis egy egész csivava meg 20 attól még nem külön faj. -
Hierogli #85 NEXUS6, hat te nem lettel okosabb az elmult evek alatt. Nembaj, ettol meg valoszinuleg hasznos tagja vagy a tarsadalomnak. -
moikboy #84 Nem kell a szarrágás, te is tudod, hogy sarkítasz. Olvasd el a wikipédiában a faj szócikket. Világosan le vannak írva a különböző módszerek egy faj elkülönítésére. -
#83
"Az élet utat tör magának!" -
gosub #82 Nem vagyok katolikus, se református, se zsidó, se Istenhívő, se UFO 'hívő'. Valódi kísérleti eredményt várok a tudósoktól! Csináljanak egyszer már egy új fajt s avval már tálcán kínálnák a bizonyítékot! Nem véletlen hogy elméletnek hívják az evolúciós elméletet. Mert még nem figyelt meg senki ilyet, nem mérhető. Hány generáció váltásra, mennyi mutációra van szükség egy fajnál, mennyi szelekcióra, hogy megváltozzon és 'új' legyen? 100? 1000? 1000000? Erre kéne választ adni! Csináljunk szelekciós kényszert, válogassunk, sugarazzunk, manipuláljuk a géneket, reprodukáljuk az egyedeket, de meddig? Valaha is megváltozik? Igen? Ha csak ezen múlna már rengeteg valódi új faj lenne! -
gosub #81 Mint végül kiderült nem steril egyik sem. Attól, hogy a dán dog nagy és a csivava kicsi és nem bírnak kettyinteni még egy fajhoz tartoznak. Márpedig dronkZero szerint már külön fajok. Ezért írtam, hogy Cruise és Kidman hiába csinálták nem lett gyerkőc, mástól meg mégis. dronkZero elmélete szerint ők már nem azonos emberfaj. -
lordofchaos #80 Pares, NEXUS6: A szektátoknak nincs fóruma? Legyetek szívesek oda szemeteljetek áltudományos szarsággal. Ez itt TUDOMÁNY-nyal foglalkozó magazin fóruma. -
moikboy #79 attol h két egyed steril, még nem válnak külön fajjá. a klimaxoló erzsinéni sem külön faj.