185
-
#185
rohadt életbe, pedig már úgy beleéltem magam, hogy nem kell végigszenvedtem nyolc órát a suliban
:_CCCCCCCccc -
Tsol #184 Mielőtt beindítják azért elmegyek és meggyónok...sosem lehet tudni. -
bandee1 #183 "nincs elképzelhető veszély". De olyan van, amit még elképzelni sem tudunk! :S
Itt 17 TeV-ról van szó, azaz 10 Terra Elektron Volt térerő. Egy atombombánál 0,3MeV keletkezik nagyjából. Na erről ennyit, hogy nem veszélyes.
Ki tudja ez az elképzelhetetlen energia mivé alakul......:S -
Epikurosz #182 Elolvastam. Érdekes, tanulságos cikk. -
Legendary #181 Hi,
A szobros példa tökéletes. El kell gondolkodni rajta és meg kell érteni.
Az hogy valami létezik-e, vagy sem az nagyban függ a megfigyelőtől.
Hogy létezett-e elektron mielőtt felfedezték, ill ha senki sem figyeli meg az adott elektront, akkor létezik-e? Itt azt kell megérteni, hogy a "létezés" mint fogalom értelmetlen az elektronra nézve. Amikor megfigyelem az elektont, akkor határozottan létezik, amikor nem... nos akkor nem arról van szó, hogy nem létezik, ekkor a "létezés" szót nem lehet az elektronra használni. Ezt kell megérteni. -
dez #180 Kupán akarod vágni egy bunkósbottal? :P -
dez #179 Csak véletlen, hogy éppen ott dolgozott a pasi, aki kialakította a WEB alapszabványait, amikor ezt elkezdte. És máshol fejezte be. -
#178
Azért ez így erős túlzás, mert alapvetően az amerikai hadsereg hálózatából az Apranetböl indult ki az egész internet! -
ys3 #177 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2004/tv0403/zawa.html
szupravezetés -
ys3 #176 Többek közt az internet is a CERNnek köszönhető..
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2003/tv0312/nagy.html
-
droidka #175 Historical Statistics* -
droidka #174 in the dollars of that day, 1900. Yet Stan Lebergott's estimates in the Historycal Staistics of the United States are that the average annual earnings of an employee in America in 1905 were $490 dollars
The Flyer cost less than a thousand dollars to construct
;)
-
ys3 #173 Ez a nemlétező anyag néha elég nagy fájdalmat tud okozni.
Légy résen.. xD -
#172
Az Alain Aspec féle kísérleteket nézzük akkor nem létezik részecske, hullámcsomag, kvark, bozon, foton, stb. Mindig van egy elmélet vagy kísérlet ami ellentmond mindenféle egyetemes törvénynek. Alapvetően mindannyian csak filozofálgatunk még a tudósok is, és csak azt látjuk amit látni akarunk! -
ys3 #171 Hogy ne legyek mindig OFF.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Large_Hadron_Collider
" A felgyorsított protonoknak akkora mozgási energiájuk lesz, mint egy repülő szúnyogé, csak sokkalta kisebb tömegen. "
LOL micsoda veszélyben vagyunk..
Persze lehet, hogy ez az energia egyetlen superstabil részecskébe koncetrálódhat.
Ekkor a legrosszabb ami történhet, hogy kiszabadul a gyűrűböl.
Ha ki tudott szabadulni, akkor nagy az áthatoló képessége, emiatt veszélytelen lesz, és elhagyja a Földet.
Ha hamar elnyelődik, akkor valaminek nekiütközve hamar lebomlik majd klasszikus részecskékké. -
ys3 #170 Tetszik amiket írsz, a legtöbb dologgal egyetértek.
De az idő iránya csak a jövő fele mutat.
A multiuniverzumok feltételezése felesleges, mert van egyszerűbb megoldás is.
A részecske hullámcsomagját alkotó síkhullámok mindegyike megfelel egy-egy múltbeli történetnek, ahogy a Feynman-féle pályaintegrálos módszer is dolgozik. Ezeknek nincs szükségük külön világokra, a mi világunkban 'léteznek', csupán kioltják egymást, emiatt nem detektálhatóak semmiképp /lásd Fine-féle menekülési út/.
A hullámcsomaghoz sokféle különböző frekvencia kell. Ezt leginkább a magas hőmérsékletű anyag tudja produkálni, mivel az összetevőinek a belső mozgása miatt Doppler-eltolódás szenved a kisugárzott energia. Ha nagyon alacsony a hőmérséklet, akkor a sugárzás kezd monokromatikussá válni, emiatt kezd elvesződni a részecske jelleg, lásd szupravezetésnél az elektronok.
-
#169
Tulajdonképen miről beszélünk, hiszen az univerzum energiaszintje egyenlő a 0-val!! -
#168
Hát akkoriban nem sok embernek volt 2000 dollárja ilyen dolgokra!;)
Szal valszeg akkoriban ez egy csúcs szintű alapkutatás volt!;))) -
dez #167 Jó, de ha a foton csak a jéghegy csúcsa (vagy inkább csak az a pont, ahol a jéghegy éppen érintkezik egy másikkal), akkor ezt az egészet én inkább jéghegynek, vagyis inkább Északi sarknak nevezem. :) -
ys3 #166 Jó név az a foton. ,) -
ys3 #165 Azt az egybefüggő hullámot nem látod, csak a hullámcsomagot , a fotont. -
ys3 #164 Hogy is néz ki egy ilyen hullámcsomag:
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1102426957
-
droidka #163 ''A Wright Flyer I megépítése kevesebb, mint kétezer dollárba került.''... -
dez #162 Hát izé, a foton alatt egy részecskét értettem, ami amúgy egy egységnyi energiacsomag, ugyebár. Ha viszont a világ egy nagy egybefüggő "hullám", azt miért kellene fotonnak hívni? -
dez #161 Aha, szórakoztam ilyenekkel (pontosabbana megvolt a célja a dolognak), még jópár éve.
Ha csak 1-1 pillanatra jön létre adott helyen egy ilyen amplitútó-csúcs, aztán el is enyészik, akkor szerintem eléggé látszólagos dolog. De mindenképpen csak a felszíne valami mélyebb dolognak. -
ys3 #160 Jólenne mostmár bekapcsolni azt a ketyerét.. -
ys3 #159 Az hogy "sérülni látszik" és hogy "sérül" nagy külömbség.
maradjunk ebben:
"Minden ismert kvantummechanikai folyamat tiszteletben tartja az okságot."
-
ys3 #158 "Szóval igazából nincs is olyan, hogy foton"
Igazából csak foton van. P -
ys3 #157 Foglalkozz ezzel a kérdéssel, az internet olyan információmennyiséget ad a kezed alá, amiről egy kutató 10 éve csak álmodhatott.
Kicsit igazad van, meg nem is. A foton felírható, modellezhető mint síkhullámokból álló hullámcsomag.
Próbáltál más valaha összeadni síkhullámokat? Csak sin függvény kell hozzá, amiből kicsit eltérő frekvenciájú hullámokat rajzolsz fel. Nagyon érdekes, amikor látod, hogy az egész X tengely mentén hullámzó síkhullámokat összeadva csak egy kis térrészben marad számottevő amplitudó, miközben te tudod, hogy a hullánok amiket összeadtál, azok mindenhol nagy amplitudójúak voltak. Ilyenmi lehet a foton hullámcsomagját alkotó síkhullámok, lehet hogy az egész teret egyenletesen töltik ki. De az összegük csak egy ponton ad nagy amplitudót.
Ezt akkor sem nevezném látszatnak, hiszen a síkhullámok összeadása után már csak a hullámcsomag a valós, a 'valós' hullámok kioltották egymást.
-
ys3 #156 " Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínűsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka."
A hullámfüggvény által adott valószínűséget óriási hiba összekeverni a dobókockára számolt valószínűséggel.
Hogy egyértelmű legyen, idézek Feynmantól.-
"
Ha egy esemény többféle -egymást kizáró- módon játszódhat le, akkor annak valószínűségi amplitudója a valamennyi módra külön kiszámított valószínűségi amplitudók összegével egyenlő. Ebben interferencia van jelen.
Ha olyan kisérletet végzünk, amellyel megállapítható, hogy a lehetséges módok közül melyik játszódott le a valóságban, akkor az események valószínűsége egyenlő a lehetséges módok valószínűségének összegével. Ilyenkor megszünik az inteerferencia.
Az ember még most is szeretné tudni, hogy mi van emögött? Milyen szerkezet működik emögött a törvény mögött? De senki nem talált mögötte semmiféle szerkezetet. Senki nem tud annál többet megmagyarázni, amennyit az imént megmagyaráztunk. Senki nem fog a helyzet ennél mélyebb ábrázolásával szolgálni.
"
Az utolsó mondatában remélem tévedett.
A második bekezdés azt a valószínűséget írja le, amit mi is ismerünk.
Az első bekezdés több mint érdekes. Egymást kizáró események valószínűségének interferenciájáról ír. Erre ha valaki nekem mutat egy hétköznapi példát, akkor tud valamit. Ez tipikusan a két réses interferencia kisérlet. Ha megnézzük hogy az elektron melyik résen ment át, akkor nincs interferencia, ha nem nézzük, akkor olyan, mintha mind két résen át ment volna, és interferálna ezeknek a valószínűségi amplitudója. Nem a valószínűségük, mert az már ennek az amplitudónak a négyzete. A hullámfüggvény amplitudója lehet negatív. A hétköznapi valószínűség számításban ilyen nincs.
-
dez #155 Tudom, hogy te nagyon ragaszkodsz az anyagisághoz. :) -
kukacos #154 Hát pedig valami ilyesmi a helyzet. Felfogható úgy, hogy tulajdonképpen egyetlen elektron létezik a világon, amit hol itt, hol ott találunk meg. Érdekes, de ez egyébként összefügg az idő irányával is: a Feynmann-diagramok szerint a pozitron egy időben visszafelé mozgó elektron, tehát ha ugyanannyi pozitron lenne, mint elektron, akkor akár magyarázhatnánk az anyagot egy, a Világegyetem időbeli peremeiről oda-vissza pattogó magányos részecske nyomának is. De ez már csak spekuláció, több sebből vérzik. Az időben visszafelé mozgás azonban nem jelenti a kauzalitás sérülését, mert a kvantummechanika képletei időirányra nézve invariánsak.
A hullámkép mellett viszont az szól, hogy ha van két elektronunk, és berakjuk őket két dobozba random választva, akkor a lehetséges esetek száma 3 és nem 4, mint billiárdgolyók esetében lenne. Azaz nem különböztethető meg az az eset, hogy az első elektront az első dobozba, a másodikat a másodikba raktuk, attól, amikor fordított sorrendben pakoltuk be őket. Ez a különbség talán marginálisnak tűnik, de nagyon fontos a fizikában, ahol a dobozok különböző energiaszinteket képviselnek és ha ki akarnánk számolni egy energiaszint betöltésének valószínűségét, a klasszikus részecskékre (ahol mind a 4 esetet megkülönböztetjük) más képletet kellene használni, de az hibás eredményt ad (a klasszikus neve Maxwell-Boltzmann eloszlás, a kvantumosé Fermi-Dirac és Bose-Einstein a kétféle típusú kvantumrészecskére).
Ez a különbség észbontó, de jobban érthető, ha az elektron azonos a hullámfüggvénnyel, mert a két kritikus esetben a függvény teljesen megegyezik, nem lehet különbséget tenni köztük. Ha csak simán golyók lennének az elektronok, akkor lehetne címkézni is őket.
-
dez #153 "Minden ismert kvantummechanikai folyamat tiszteletben tartja az okságot."
Hát én úgy tudom, hogy bizonyos fénnyel végzett kísérletekben igenis sérülni látszott az okság. (Mintha lokálisan visszafelé telt volna az idő.) -
dez #152 "Mi van, ha az elektronok-protonok-kvarkok-mezonok-bozonok-kvarkok, és így tovább, egészen addig nem jobban létező dolgok, mint az emberfej a kockában, amíg létre nem hozzuk (és meg nem figyeljük) őket."
És mi van, ha ezek valójában sem előtte, sem utána nem léteznek, csak látszólag? Arra gondolok, hogy én pl. a kétréses kísérlet eredményét úgy értelmezem, hogy a fény alapvetően hullámként (nem is akármilyen hullámként ugye) létezik, és a "foton" nem más, mint az a pont, ahol valamilyen tényezők hatására először jön létre valamilyen kapcsolat ezen hullám, és az érzékelő lemez "anyaga" között, és a kvantumosság okán itt adódik át az a bizonyos egységnyi energiacsomag. Szóval igazából nincs is olyan, hogy foton. Ehhez hasonlóan talán más sincs, csak a látszólagos létük összetettebb folyamat v. szabályrendszer eredménye. (Ha kutató lennék, ezekkel a kérdésekkel foglalkoznék.) -
dez #151 "Egyébként is, a filozófusok szemmel láthatóan egyáltalán nem értik, hogy a valószínűségi eloszlásfüggvény mit jelent. Nem azért "került oda" az elektron, mert ott akartuk mérni. Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínűsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka."
Ezzel végülis mit akarsz mondani? Hogy az elektron igenis folyamatosan létezik, mint kis golyócska, és a hullámfüggvény csak azt írja le, hova hol milyen valószínűséggel kerül? Hát, szerintem ez a nézet rég óta nem tartható! -
bvalek2 #150 Sosem produkáltam fényesen kvantummechanikából, úgyhogy elhiszem amit írsz, csak két dolgot szeretnék leszögezni: 1. kvarkok léteznek, akármi is a valódi természetük, nem mi képzeljük őket oda 2. tudtommal pont az sérti az okságot, ha időben visszafelé is mutathatnak oksági kapcsolatok. Így ugyanis körkörös oksági kapcsolatokat lehet kialakítani, pl. Fry a Futuramaból, aki a saját nagyapja, ebből a szokásos paradoxonok jönnek elő. -
#149
Őööö majdnem!
Igen így is lehet nézni a dolgokat, de mivel a kvantumok a hullámjellegük miatt pl. interferálnak és egyetlen ilyen qvantum is képes erre, ettől kezdve nem lehet azt mondani, hogy belövök egy kis gombócot a protonba, és az a szóráskép alapján 3 másik gombócról jön vissza. A kvantumok hullámjellegét ennek következményeit illetve feltételezett okait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Igen az elektron mint részecske, amikor mint részecske beleütközik a kvarkba, akkor részecske szerűen viselkedik. De ezen kívül még hullámként is, ami azt jelenti, hogy a konkrét ütközés pillanatában valóban olyan mintha kicsiny golyók összekoccannának, de amíg eddig az eseményik eljutnak addig egyáltalán nem kicsiny golyókként viselkednek!!!! Szal nem eldöntött a kérdés, hogy maga az esemény az, ami kicsiny golyóvá teszi az elektront/kvarkot, de egyébként nem az. Vagy általában még is csak kicsiny golyó, de a részecskéket körülvevő környezet (maga a vákuum) olyan, hogy extra hullámtulajdonsággal ruházza fel őket.
Igen a multiverzum teória csak egy fajta értelmezése a hullámfüggvénynek a sok közül, fizikai tartalmat próbál adni annak, amit kényelmi okokból csak elvont matematikai struktúrának tekíntünk. A fizika azonban valahogy mindíg úgy alakult, hogy a kénytelen kelletlen bevezetett matematika kiegészítő segéd eljárások előbb utóbb konkrét fizikai tartalmat kaptak, pl maga a kvantum is ilyen.
A dobókocka az egy makrofizikai objektum, amiről meg beszélünk az nem az, pont azért mert nem hullámzik, a kvantumok meg igen!
A kauzalitással kapcsolatban (is) félreérthető voltam. Úgy akartam érteni, hogy a kvantumfizika nem ellentétes a kauzalitással, hanem kibővíti az idő iránya nem egyirányú, így az oksági kapcsolatok sem csak a múltbóla jövőbe mutathatnak, hanem fordítva is. Vagy ha a hullámfüggvény teljességét, mint egy valós multiverzumot értelmezzük, akkor párhuzamos idősíkok is oksági kapcsolatban állnak a mi általunk meghatározott adott pillanatban, adott állapotot felvevő kvantummal. -
bvalek2 #148 Ezt írtam #82-ben: Tudomásom szerint az elektronnak nincs (nem ismert) belső szerkezete. Hol hallottál/olvastál erről az "állítólag" dologról?
A #146-os hozzászólásomban a proton belső szerkezetéről írok, három kvark alkotja. Az elektronnak továbbra sem tudok belső szerkezetéről. Ugye nincs dyslexiád? -
willcox #147 Ugye nincs tudathasadásod? Olvasd már el, amit írtál a #82-ben! -
bvalek2 #146 A szobor szerintem nem jó példa. A protonokra lőtt elektronok három ponton szóródnak, ezt nem odaképzeljük. Háromig mindenki egy kézen is el tud számolni. Az emberek kvarkoknak nevezték el őket, a marslakók mondjuk ungabungának nevezik, de a három szórócentrum léte tény, az is, hogy kettő közölük 2/3 pozitív töltésű (u kvarkok) egyik pedig -1/3 töltésű (d kvark).
Bárhol bárki megismételheti a kísérletet, három ponton szóródó nyalábot fog kapni, ez annyira biztos minthogy newton almája lefelé esik, és nem felfelé. Nem azért esett le az alma, mert Newton azt akarta. Attól mert valamiről nem tudunk, vagy buták vagyunk hozzá, attól még létezik, nem kell mindjárt letagadni mindent. Inkább meg kéne próbálni megérteni.
Másrészt a kvantummechanika alapvetően egy párhuzamos idősikok alkotta multiverzumot ír le. Ez nem igaz, a multiverzum modell egy értelmezése a kvantummechanika eredményeinek, és nem az egyetlen. Semmi bizonyíték nincs rá egyelőre.
Egyébként is, a filozófusok szemmel láthatóan egyáltalán nem értik, hogy a valószínűségi eloszlásfüggvény mit jelent. Nem azért "került oda" az elektron, mert ott akartuk mérni. Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínűsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka.
Ez egy tipikus példája annak, amikor összekeverik a valóságot, és a leíró modellt. Az hogy a papírhajó úszik, még nem jelenti azt, hogy minden ami úszik papírból van.
A kauzalitás szent tehenét viszont a makrofizika nem meri lemészárolni, pedig a kvantummechanika már megtette. Ez aztán végképp nem igaz. Minden ismert kvantummechanikai folyamat tiszteletben tartja az okságot.