ys3#156
" Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínűsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka."
A hullámfüggvény által adott valószínűséget óriási hiba összekeverni a dobókockára számolt valószínűséggel.
Hogy egyértelmű legyen, idézek Feynmantól.-
"
Ha egy esemény többféle -egymást kizáró- módon játszódhat le, akkor annak valószínűségi amplitudója a valamennyi módra külön kiszámított valószínűségi amplitudók összegével egyenlő. Ebben interferencia van jelen.
Ha olyan kisérletet végzünk, amellyel megállapítható, hogy a lehetséges módok közül melyik játszódott le a valóságban, akkor az események valószínűsége egyenlő a lehetséges módok valószínűségének összegével. Ilyenkor megszünik az inteerferencia.
Az ember még most is szeretné tudni, hogy mi van emögött? Milyen szerkezet működik emögött a törvény mögött? De senki nem talált mögötte semmiféle szerkezetet. Senki nem tud annál többet megmagyarázni, amennyit az imént megmagyaráztunk. Senki nem fog a helyzet ennél mélyebb ábrázolásával szolgálni.
"
Az utolsó mondatában remélem tévedett.
A második bekezdés azt a valószínűséget írja le, amit mi is ismerünk.
Az első bekezdés több mint érdekes. Egymást kizáró események valószínűségének interferenciájáról ír. Erre ha valaki nekem mutat egy hétköznapi példát, akkor tud valamit. Ez tipikusan a két réses interferencia kisérlet. Ha megnézzük hogy az elektron melyik résen ment át, akkor nincs interferencia, ha nem nézzük, akkor olyan, mintha mind két résen át ment volna, és interferálna ezeknek a valószínűségi amplitudója. Nem a valószínűségük, mert az már ennek az amplitudónak a négyzete. A hullámfüggvény amplitudója lehet negatív. A hétköznapi valószínűség számításban ilyen nincs.