#149
Őööö majdnem!
Igen így is lehet nézni a dolgokat, de mivel a kvantumok a hullámjellegük miatt pl. interferálnak és egyetlen ilyen qvantum is képes erre, ettől kezdve nem lehet azt mondani, hogy belövök egy kis gombócot a protonba, és az a szóráskép alapján 3 másik gombócról jön vissza. A kvantumok hullámjellegét ennek következményeit illetve feltételezett okait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Igen az elektron mint részecske, amikor mint részecske beleütközik a kvarkba, akkor részecske szerűen viselkedik. De ezen kívül még hullámként is, ami azt jelenti, hogy a konkrét ütközés pillanatában valóban olyan mintha kicsiny golyók összekoccannának, de amíg eddig az eseményik eljutnak addig egyáltalán nem kicsiny golyókként viselkednek!!!! Szal nem eldöntött a kérdés, hogy maga az esemény az, ami kicsiny golyóvá teszi az elektront/kvarkot, de egyébként nem az. Vagy általában még is csak kicsiny golyó, de a részecskéket körülvevő környezet (maga a vákuum) olyan, hogy extra hullámtulajdonsággal ruházza fel őket.
Igen a multiverzum teória csak egy fajta értelmezése a hullámfüggvénynek a sok közül, fizikai tartalmat próbál adni annak, amit kényelmi okokból csak elvont matematikai struktúrának tekíntünk. A fizika azonban valahogy mindíg úgy alakult, hogy a kénytelen kelletlen bevezetett matematika kiegészítő segéd eljárások előbb utóbb konkrét fizikai tartalmat kaptak, pl maga a kvantum is ilyen.
A dobókocka az egy makrofizikai objektum, amiről meg beszélünk az nem az, pont azért mert nem hullámzik, a kvantumok meg igen!
A kauzalitással kapcsolatban (is) félreérthető voltam. Úgy akartam érteni, hogy a kvantumfizika nem ellentétes a kauzalitással, hanem kibővíti az idő iránya nem egyirányú, így az oksági kapcsolatok sem csak a múltbóla jövőbe mutathatnak, hanem fordítva is. Vagy ha a hullámfüggvény teljességét, mint egy valós multiverzumot értelmezzük, akkor párhuzamos idősíkok is oksági kapcsolatban állnak a mi általunk meghatározott adott pillanatban, adott állapotot felvevő kvantummal.
#149