248
-
Epikurosz #88 Hibajav.:
"Nem oltottam ki a tüzet, amikor égnie kellett." -
Epikurosz #87 Még továbbfűzve a gondolatot:
Szilárd erkölcsi alapok nélkül nem lehet felépíteni semmit, legfeljebb kártyavárt.
Lássuk a piramisépítők lelkivilágát, a Nagy Halottaskönyvből (bizony, a halottak néha nagyon sok mindent elárulnak az élőkről!).
"[A KÖVETKEZŐ] SZAVAK AKKOR MONDASSANAK A PECSÉT GONDNOKA ÁLTAL, NU, KINEK SZAVA IGAZ, AMIKOR MAATI CSARNOKÁBA ÉRKEZIK, ÍGY ELVÁLASZTATIK MINDEN BŰNTŐL, AMIT ELKÖVETETT, ÉS LÁTHATJA AZ ISTENEK ARCÁT.
Az Osiris Nu, kinek szava igaz, mondá: Hódolat néked, ó hatalmas Isten, Maati Ura! Eljöttem hozzád, ó Uram, színed elé járultam, hogy csodálhassam szépségeid. Ismerlek, tudom nevedet, ismerem a Negyvenkét Isten nevét, akik veled élnek Maati e Termében, aki a bűnösök őrzéséből él, és aki vérükkel táplálkozik azon a napon, amikor az emberek lelkiismerete megszámláltatik Un-Nefer isten jelenlétében. Valójában neved "Rehti-Merti-Nebti-Maati". Igazából eljöttem hozzád, Maati-t (igazság) hoztam el neked.
Legyőztem a bűnt érted.
Nem követtem el bűnt az emberek ellen. Nem fordultam szembe családommal, rokonaimmal. Nem követtem el csalást az Igazság Székében. Nem ismertem jelentéktelen embereket. Nem tettem gonoszat. Nem hoztam elő nevemet méltóságokért. Nem [próbáltam] irányítani a szolgákat [nem kicsinyeltem le Istent]. Nem sikkasztottam el az egyszerű emberek vagyonát. Nem tettem semmit, ami utálnak az istenek. Nem gyaláztam a rabszolgát ura előtt. Nem okoztam fájdalmat. Nem éheztettem senkit. Nem késztettem senkit sírásra. Nem követtem el gyilkosságot. Nem adtam parancsot gyilkosságra. Nem szakasztottam se nőre se férfire szerencsétlenséget. Nem raboltam el a templomok áldozatait. Nem sikkasztottam el az istenek sütemény-felajánlásait*. Nem ragadtam el a fenkhu süteményeket, [melyeket felajánlottak] a Szellemeknek. Nem paráználkodtam. Nem maszturbáltam [városom istenének szentélyében]. Nem kisebbítettem meg a gabona-mértéket*. Nem loptam el [földet szomszédom birtokából és] nem csatoltam azt saját földemhez. Nem léptem illetéktelenül [más] földjére. Nem adtam hozzá a súlymértékekhez. Nem csaltam a mérleg nyelvével. Nem vontam meg a tejet a gyermekek szájától. Nem hajtottam el a marhákat legelőhelyükről. Nem állítottam csapdát a libáknak az istenek liba- telepén. Nem fogtam halat ugyanoly fajtájú csalival. Nem zártam el a vizet, amikor annak folyni kellett. Nem vágtam bele a folyóvíz csatornájába. Nem oltottam ki a tüzet, amikor folynia kellett. Nem sértettem meg a kiválasztott hús áldozat [felajánlásának] idejét. Nem hajtottam el a marhákat az istenek birtokáról. Nem fordítottam meg az isten megjelenését.
Tiszta vagyok. Tiszta vagyok."
És te? -
Szeszmester #86 Öreg, nem tudom, mit okoskodsz, miközben konkrétan hülyeségeket beszélsz és végig sem olvasod, amit mások írnak, pedig rövid, tömör és érthető volt. -
Epikurosz #85 Továbbfűzve a gondolatot:
Ha a Húsvét-szigeteken történik a piramisépítés, mint ahogy majdnem történt, 2-300 év múlva kifullad az egész, és megy a francba, a történelem süllyesztőjébe, mint ahogy ment is.
Egyiptommal más volt a helyzet, ugyanis az áldott Nílusnak köszönhetően volt ott folyó (víz), földje jó, és használt a megöntözés, tehát fenntartható volt a fejlődés. A piramisépítés pedig lehet, hogy haszontalan foglalkozásnak tűnt, de mellékesen olyan technikák kifejlesztését is szolgálta, amelyek segítségével a föld hatékonyabban megművelhető volt, és nem utolsó sorban a társadalomszervezésben is nagy segítségül szolgált. E mellékes hozamok, és a földrajzilag majdnem korlátlan erőforrások pedig átlendítették a válságokon az egyiptomiakat, és amikor újrakezdték, akkor ezért a múlt hibáit próbálták nem megismételni. Azonkívül, ott voltak más, párhuzamosan fejlődő civilizációk, sumérok, pontosabban az akkádok, majd babilóniak, a hettiták, a mitanniak, mükéneiek, horribile dictu még a zsidók is, akikkel lehetett csereberélni, úgy árut, mint infót.
Dinamikus, nyitott rendszer, erőskezű központi kormányzással, amely rézököllel sújtott le a surmókra, a maffiótákra. A siker receptje. -
fv #84 Az a baj veled assdf, hogy szerinted, ha 10-en megyünk 100 km-t 2 óra alatt, akkor az átlagsebességünk 500 km/óra lesz, mert átlagosan 0,2 óra alatt tettük meg az utat.
Szóval te lehet, hogy nem hiányoztál matekról, de szerintem nem sok mindent értettél az anyagból. -
Hoz_Hun #83 Azt is mi magyaráztuk bele, hogy ne érezzük, mennyire lehúztak bennünket a földönkívüliek. :)) -
Hoz_Hun #82 Csakhogy a km/h az sebesség nem pedig kőszálítási idő. Te is érezhetnéd, hogy ez nem ugyan az a példa. Te nem tudsz 2500000 darabra szakadni, hogy akár egyszerre akár külön külön utazgas és méregesd az átlag sebességedet. Érted? Ha a fejed mondjuk elöbb ér be mint a lábad akkor hogy számítod az átlag 50km/h-t? -
fv #81 Azért építettek mindenfelé piramisokat, mert az ókori technikájukkal nem tudtak magas függöleges falakat építeni. Ilyen egyszerű.
Az ember ma is terjeszkedik az ég felé, csak most már felhőkarcolókat épít, meg óriási hidakat, meg ilyesmiket. -
Epikurosz #80 Csak azok a lélekjáratok ne lennének... -
assdf #79 "Jaj de kis butus vagy, elmondták már többen is, hogy egyszerre nem egy kövön dolgoztak."
:)
Látom te is hiányoztál matekról.
Az átlagnak semmi köze ahhoz hogy egyszerre hányan dolgoztak egy kövön.
Úgyanúgy hogya te 100 km-ert 2 óra alatt teszel meg és ez tény, akkor ez azt jelenti hogy átlag 50km/óra sebességgel haladtál.
És le van szarva hogy te egy 3-as bmw-ben ültél vagy biciklivel mentél, vagy 100 ezer rabszolga húzta a szekered, a te közlekedési eszközöd átlag 50 km-ert tett meg egy óra alatt.
Ehhez képest ti meg úgy viselkedtek, mintha adva lenne egy matek feladat hogyha a táv 100 km és az utazási idő 2 óráig tartott akkor mennyi volt az átlagsebesség kérdés esetén odairnátok a feladatra hogy 50 km/óra de ha 3as bmw-vel mentél akkor akkor nem... vagy az egy kiló vas és az egy kiló toll közül az 1 kiló vas a nehezebb mer' az vas... -
Hoz_Hun #78 Azt nem tudjuk, hogy a földön kívüliek nem sikkasztottak-e. Lehet nekik kellett a piramis valamire, a csóró földiekkel felhuzatták önköltségből. Használták egyszer oszt' jó napot: "Nesztek temesétek bele magatokat, hahaha". Aztán elrepültek. A csori fáraók, "hű bakker tényleg ebbe temetem el magam". -
DompR #77 Óóófakoff... Tehát nem tudták volna emberek 40 év alatt építeni(denem, denem, denem), és a zufókat is bele kell keverni. K. Van két lehetőség: 1. az ufók idejöttek jól, de a szimpla x-ezer éves visszaszámlálás után elinduló rádióadót meg nem ismerték, hát építettek egy pár batárnagy kőtömböt, hátha odébbmászik a Föld a naprendszerben (szvsz nem olyan nehéz meló a csillagtól elszámolni a harmadik bolygóig, dehát űk tudják). 2. Idejöttek az ufók, az emberek istenítették őket jól. Elmentek az ufók, és vala sírás és fogcsikorgatás, hát építettek pár batárnagy kőhalmot, hátha épp odanéznek az ítík ha megint errejárnak, leszállnak jól és hozzák nekünk az aranykort. Ez leginkább azért hülyeség, mert az egyiptomiaknak (csak hogy náluk maradjunk, de a délamerikaiaknak is) volt egy elég fejlett szociális rendszerük, mire elkezdtek piramisépíteni. A társadalmi rendszerek meg nem máról holnapra szilárdulnak meg olyan szinten, hogy ha a pap azt mondja hogy a bitang nagy krokodil a folyóban mától szent, akkor az se fog nekimenni baltával akinek elvitte a családját. Vagyis volt legalább egy 500, de inkább ezerpárszáz év az ítíktől való érzékeny búcsú és a piramsok között. Addig valahogy senkinek se jutott eszébe, hogy visszacsalogassa őket... -
Epikurosz #76 Az építőmunkások váltott műszakban dolgoztak. Úgy kell elképzelni, mint a modernkori katonáskodást: bevonult az egyiptomi paraszt a fáraó parancsára, és ledolgozott mondjuk 2 évet, utána hazament szépen a földjére dolgozni, persze rengeteg műszaki tudással gazdagodott közben, és emberi kapcsolatok terén és fejlődött, tehát mindenkinek megérte.
Az otthon maradtak pedig fizették az adót, a dészmát, hisz csodák nincsenek, akkor is közpénzekből épült minden nagyobb beruházás. Csak a pályázati kiírás maradt el, de jobb is volt úgy, mert nem volt olyan nagy a korrupció (persze korrupció, sőt lopás, sikkasztás volt, erre is vannak írásos bizonyítékainak!). A földönkívüliek biztos nem sikkasztottak volna, így megint meg kell elégednünk a gyarló emberi kivitelezéssel. -
Epikurosz #75 Valószínűleg két építőhadosztály dolgozott 100-100 ezer emberrel. Egyik az bányászaton, előkészítésen, másik a beépítésen.
Mindegyik 100 ezres hadosztály 2 alegységre oszlott, egyenként kb. 20 ezer emberrel. Ezek valószínűleg további alegységekre voltak felosztva.
A földönkívüli építők mítoszának ellentmond a régészet, mivel megtalálták az építők "barakkjait", sírjait, és a történetírás is, mert megtalálták az élelmezésért, a logisztikáért felelős csapat egyik feljegyzését, ahol hús meg egyebek mellett rengeteg fokhagymáról is említés történik. Gondolom a földönkívüliek nem esznek fokhagymát, bár ki tudja... -
Szeszmester #74 Jaj de kis butus vagy, elmondták már többen is, hogy egyszerre nem egy kövön dolgoztak.
Azzal a 9 perccel nem jutunk előrébb, számold ki a szórásnégyzetet is!
Egyébként egy kapcsolódó vicc:
-Nagypapa, mi az az átlag?
-Az átlag egy hülyeség.
-Miért?
-Nézd, kisunokám. Te vagy 5 éves, én vagyok 65. Tehát a korunk átlaga 35 év, a legszebb férfikor! De valójában egyikünk sem tud dugni. -
Hoz_Hun #73 Azt mondom nem tudunk ÁTLAGOT venni. 40 év volt az egészre. Nem tudom mennyi egy kő futási ideje, és azt sem hány követ lehett egyszerre futtatni (minden procedúrát egyszerre végrehajtani). Ha feltételezzük, hogy két követ lehetett pontosan egyszerre kiszállítani és letenni akkor ezek átlag ideje pont a fele a tényleges egy kőre jutó kiszállításhoz szükséges időnek. Sajnos nem tudom értehetőbben leírni. A 8 és fél perc azt jeleni hogy biztossan nem egy csapat dolgozott, mert annál több kell egy kőhöz. Sokkal több. Ebből számora az jön le hogy nagyon sokan dolgoztak egyszerre ugyanazon a munkafolyamaton egymástól függetlenül. -
Epikurosz #72 Mint már említettem, a technológiát 500 év alatt fejlesztették ki. Kicsiben kezdték, kicsi piramist építettek, majd az idő előrehaladtával egyre nagyobbat, egyre tartósabb anyagokból. Ugyanez a folyamat megfigyelhető a Húsvét szigeteken, de Stonehenge-nél is, amely több szakaszban épült, és a kezdeti építmény még az időnek kevésbé ellenálló anyagokból, vagyis fából. -
babajaga #71 Miért kellene példa egyszer el kell kezdeni. Machu Pichut hogyan építették? -
assdf #70 "100-200 ezer emberrel simán lehetséges 9 perc alatt a helyére rakni egy böhöm kőtömböt."
Én azért neccesnek tartom. Egyrészt ez éjjel-nappali munkát jelent (tehát sötétben is dolgozni kellet), másrészt az a piramis egy épitészeti és mérnöki csoda, tehát nem csak odahányták a köveket hanem azoknak milliméter pontossággal kellet illeszkedni hogy az egész müködjön.
Márpedig ez azt jelenti hogy többezer mérnöknek kellet éjjel nappal az egész folyamatot figyelni stb stb.
Plussz az egész szervezése is néminemü problémákat jelentett.
Gondolj bele hogy egy sziget fesztivál mit jelent a fővárosnak, most gondold el hogy odarántasz 200 ezer embert, nagyon jó, csak épp ezt etetni itatni kell, orvosi ellátás stb, hogy ne legyen járványok, nem lehet a bokorba szarni mert ha 200 ezer ember 1 hónapig a bokorba dszarik akkor k.rva nagy szar lesz ott 1 hónap múlva és igy tovább.
Gondolj bele mennyi élelmiszert jelent 200 ezer ember folyamatos etetetése úgy hogy közben ők maguk nem folytatnak önfenntartó munkát -
assdf #69 c, nem ennyi kőből áll a piramis (de ahogy valaki irta 35 percet, az még mindig nagyon nagyon kevés idő) -
Hoz_Hun #68 Ez az hogy nem tudjuk hányan dolgoztak, így képtelenség belőni az időintervallumot, még a 40 év sem biztos, pláne hogy mennyien dolgoztak rajta. De az biztos, hogy más bányászot, más faragot, más szállított és megint mások tették a helyére sőt sok-sok éven át ezt mind-mind egyszerre. De ha matematikailag leosztjuk akkor igen 8 és fél perc jön ki, csak hogy ez sajnos semmit sem jelent, mert nem tudjuk hogyan oszlik meg és hány fele. -
Epikurosz #67 100-200 ezer emberrel simán lehetséges 9 perc alatt a helyére rakni egy böhöm kőtömböt. -
assdf #66 "Vegyük 100 munkás tart 100 téglát és ezt tök egyszerre teszik le, sőt még szöszmötölnek, hogy mindnek pont egy percig tartson. Akkor ez 100 tégla/perc azaz 0,6 tégla/sec, amit ha így nézünk lehetetlen mert hát hogy lehetne egy téglát 0,6 sec alatt letenni, ugyebár."
Igen és nem.
ehh, ti nem jártatok be matek órára? Ha a piramis 40 évig épült és 2.5 millió kötömbből állt, akkor ~9 percenként kellet egy követ a helyére tenni. Ez szintiszta matek.
Na most az hogy ezt úgy csinálták hogy leraktak egy percet alatt 100 követ majd 2 óráig a helyi kocsmában ittak és aztán megint leraktak 100 követ 1 perc alatt, vagy 9 percenként leraktak 1 követ teljesen lényegtelen átlagosan 9 perc alatt kell egy követ a helyére tenni.
Innentől kezdve a mondatod egyik fele igaz (éspedig hogy nem egyesével rakták le) a másik fele pedig baromság ha ez valódi épités. Ugyanis egy 100 fős épitőbrigád sem képes arra, hogy 0,6 tégla/seces sebességgel dolgozzon ha az egész folyamatot nézzük, ugyanis képtelen arra hogy 0,6 sec alatt legyártson egy téglát, megfogja, felemelje, a helyére rakja és már nyuljon is a másikért, mindezt napi 24 órában.
Nem tudom érezhető-e a különbség a között hogy egy órás nekikészüléssel (ugye tégla odaszállitást is beleértve, és akkor még nem számoltuk a tégla elkészités idejét) odaáll 100 ember 100 téglával és lehajitja a földre 0,6 sec alatt meg aközött hogyha ehhez hozzáadod az összes többi időt is amit irtam. Mindjárt nem 0,6 fog kijönni hanem több perc/tégla az egész folyamatra.
Tehát az egész szintiszta matematika és független mindentől. A fennti adatok figyelembevételével azt kell kijelenteni hogy a piramis teljes épitése folyamata alatt minden munkafolyamatnak átlagosan 9 perc alatt kellet végrehajtódnia, tehát 9 perc alatt kellet átlagosan kifaragni(önteni stb) egy követ, 9 perc alatt kellet kövenként eljutni a célhoz, lepakolni a hajóról, elvinni a piramisig és felvinni a piramisra ÁTLAGOSAN.
Ennél csinálhatták gyorsabban vagy lassaban is, akár egy ember csinálta akár 10 ezer ÁTLAGOSAN ezt a teljesitményt kellet nyujtani az egészre nézve.
HA kijelentjük hogy adott technikával lehetséges 9 perc alatt ez az egész, akkor megoldottuk a rejtélyt. Ha azt mondjuk hogy nem lehetséges, akkor alapvetően két lehetséges megoldás van:
1, nem 40 évig épitették hanem jóval több ideig
2, olyan technikával épitették amivel lehetséges 9 perc alatt a munkafolyamatot véghezvinni
(3): a zufok csinálták, de ezt nem hinnél, vszinü az első kettő lesz a megoldás -
Epikurosz #65 Ezek a kérdések jogosak, de egyszerre megoldódnak, ha van egy csodatévő kristálykoponyád.
Akár bio is lehet, sőt. :-) -
#64
Nem mellesleg lehet, hogy "betonozták" a belső köveket (volt erről is itt márcikk). -
rbr #63 Tudod mit!? Ajánlom figyelmedbe Graham Hancock és Rober Bauval munkásságát, amik a Gizai Piramisokra és a Szfinxre vonatkoznak. Aztán azon is gondolkozz el, hogy egy mai épület hány évet bírna ki, ha nem tartanák karba. -
Hoz_Hun #62 Ez így szép és jó, de az egyidejűséget hogy kalkulálod bele. Azaz azoknak a köveknek a számát amiket egyszerre bányásztak, szálítottak, tettek le, másodpercre pontossan egy időben.
Vegyük 100 munkás tart 100 téglát és ezt tök egyszerre teszik le, sőt még szöszmötölnek, hogy mindnek pont egy percig tartson. Akkor ez 100 tégla/perc azaz 0,6 tégla/sec, amit ha így nézünk lehetetlen mert hát hogy lehetne egy téglát 0,6 sec alatt letenni, ugyebár. -
Hoz_Hun #61 Az a 8 perc nem stimmel. Már valaki azt hiszem említette, de kizárt hogy egy brigád és egyszerre egy követ tett le: majd lehajózott egy újabb kőért, vissza, letette, újra lehajózott a kiscsapat... ecetera-ecetera (köveket eleve nem egyenként szálították). Ez kizárt! Egyszerre nagyon sokan, sok követ mozgattak és tettek le. Maximum a csúcsa felé tudtak ralatív kevesen dolgozni. -
L3zl13 #60 "Másrészt ha arra gondolunk, hogy azok a piramisok multifunkciós feladatokat láttak el"
Ugyan milyen faladatot? Majdnem tömör kőkupacok. Nem jók semmire.
"az időjárás mindenféle viszonttagságának ellent tudjanak állni hosszú időkre"
Akkor elég idióták, hogy mészkővel vonták be. Mint a példa is mutatja nem igazán időálló...
"Ez ugyanolyan, minthogy a holdibázist holdanyagból fogják nagyvalószínűséggel építeni."
Igen. És ha már az anyagválasztásnál ennyire célszerűségre törekszenek, akkor célszerű épületeket fognak építeni. Nem fölösleges böhöm kőkupacokat, amelyek a látványosságon kívül semmire sem jók.
Irányfény/irányjelző (van ám magyar megfelelője is a beaconnek...) látható volt a világűrből? Látható a fenét. Egy fényes fix fém lemez bevonat mint irányjelző?
Hiszen az csak akkor ér valamit, ha éppen jó szögben süt a nap!
Minden más esetben teljesen haszontalan.
Talán azzal az elemes rádiójelzővel mégis jobban jártak volna...
"De nem szupertechnológiájú földönkívüliekre gondoljatok."
Itt most önellentmondásba keveredtél. Leszállóegységek, mikor legközelebb erre keverednek, de ugyanakkor nem fejlettebbek nálunk technológiailag?
"De hangsúlyozom nem csak beacon-ként funkcionáltak. Az építésük ideje is belelett építve és megannyi más információ."
Mint például? Honnan tudod, hogy ezek bele vannak kódolva, ha egyszer nem ismertek ezek az infók? (Lévén állandóan vitatkoznak rajtuk.)
Másrészt ez lenne a legidiótább mód információ rögzítésére. Építek is egy bazinagy piramist, hogy el ne felejtsem a szülinapomat.
Persze, lehet valami emlékmű, vagy nem úgy gondolkodnak mint mi, de ha már ilyen szintű találgatásokra van szükség, akkor talán ne állítsuk már azt, hogy ez volt a funkciója...
És továbbra is ott van az az érv, hogy akár földi szupercivilizáció (atlantisz vagy mu vagy akármi) akár földönkívüliek építették. Ha már vették a fáradtságot, hogy megépítsék ezt, és rendelkeztek a megfelelő technológiával, hogy ez ne okozzon nekik gondot, és szemmel láthatóan nem rejtegették a dolgot, ha már fölhúzták ezt a némileg szembeötlő építményt, akkor miért nem építettek hétköznapibb, hasznos dolgokat? -
Csi9aa #59 Igen, van is. A Színes UFO Magazin ehavi számában olvasható ;) -
rolika #58 tök jó: mivel nem tudjuk, hogy csinálták, csak azt, mi hogy csináltuk volna a mi modern eszközeinkkel, ezért hamisítvány. brávó -
rbr #57 na de annak a közös hiedelemvilágnak kell, hogy legyen valami alapja... -
Epikurosz #56 De:
engem is nagyon zavar, hogy úgy az egyiptomi, mint a mezoamcsi piramisokban van ún. lélekjárat (angolul: "psychoduct").
Ez a szőrszál a levesben, bár meg lehet magyarázni: az amcsi őslakosok is innen vándoroltak ki, nem is olyan rég, ha jól emlékszem talán 12 ezer éve mentek át száraz lábbal a Bering-szorosn, és akkorra bizony már ki volt alakulva az emberiség közös alap hiedelemvilága. (Lásd még: az emberiség közös mitológiakincse). -
Epikurosz #55 Olvass! -
rbr #54 Na most egyrészt a piramisok építésének az idejéről és most a gízai piramisokról beszélek, eltérő elméletek vannak. Másrészt ha arra gondolunk, hogy azok a piramisok multifunkciós feladatokat láttak el, mindjárt más. Azok úgy lettek tervezve, nem véletlen az alakzat sem, hogy az időjárás mindenféle viszonttagságának ellent tudjanak állni hosszú időkre!
A másik dolog, hogy lehet, hogy kidolgozott fémek és acélgyár nem állt rendelkezésükre, ezért a könyebben kifejthető dolgokra koncentráltak. Ez ugyanolyan, minthogy a holdibázist holdanyagból fogják nagyvalószínűséggel építeni. (Ezt meg onnét tudom, hogy az egyik tanárom nyerte el a NASA pályázatát az egyik anyagmozgató modell megépítésére. )
A gízai piramisok teteje/csúcsa színarannyal volt bevonva, amit ellopták az arabok. Mivel az űrből látható volt, írány mutatóként funkciónálhatott a leszállóegységeknek. De nem szupertechnológiájú földönkívüliekre gondoljatok. Azt hogy miért nem rádiót tettek oda, lehetséges, hogy úgy gondolkodtak, hogy nincs az az elem, ami kibírja addig, amíg legközelebb visszamásznak erre.
De hangsúlyozom nem csak beacon-ként funkcionáltak. Az építésük ideje is belelett építve és megannyi más információ. Azok akik megépítették, tudták mit csinálnak, és nem akartak haszontalanul dolgozni. -
assdf #53 Senkisem mondta hogy libasorban dolgoztak.
Ez pusztán matek. Ha pl 100 követ 100 perc alatt helyeztek a helyére, ez azt jelenti hogy legaláb percenként 1 követ a helyére kellet tenni.
És ennek semmi köze ahhoz hogy lehet hogy hogyan hányan miért és mikor épitették.
Ugyanis ezt statisztika. Ugy is csinálhatod hogy egyszerre 10 követ teszel a helyére 10 "oldalról" de az egész müvelet 10 percig tart, ugyebár ekkor sem beszélt senki arról hogy egyesével tetted oda köveket vagy párhuzamositottál, a lényeg hogy igy is ugy is az egész épitésre vonatkozoan 1 perc alatt kellet egy követ a helyére tenni a fennti példámban. -
assdf #52 Senkisem állitotta hogy a zufók épitették. -
Epikurosz #51 Muszáj libasorban dolgozni?
Te szerintem életedben nem láttál építőtelepet, én viszont 3 évet dolgoztam kőművesként. Bummm! -
assdf #50 Én valahol azt olvastam hogy 2.5 millió kő van/volt -
L3zl13 #49 Ennek az UFÓ-s piramisos elméletnek az a baja, hogy semmi értelme nincs.
Ufók építették a piramisokat? Minek? Miért egy nagy bazi kőkupacot építettek a szuper technológiájukkal, miért nem építettek hasznos dolgokat?
Mert ugye nem arról van szó, hogy a mai technológiánkkal nem tudnánk ilyet építeni, hanem arról, hogy nem akarunk.
Lehetett látni az űrből az arany csúcsot?
Egyrészt milyen arany csúcsot?
Másrészt egy kb fél kilós kis kütyü, ami rádiójeleket sugároz nem lett volna egyszerűbb?