Modern hamisítványok a kristálykoponyák
← ElőzőOldal 5 / 5
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#48
19 helyett téged. 😊
#47
Nekem 35 perc jött ki kerekítve,ha 603,728 db kõvel számolunk,bár sok helyen találtam 2,3 millió követ is ,ami majdnem 19 igazolna(9,14 perc).De még 8 perc is lehetséges,ha több team dolgozott párhuzamosan az építésen szállításon és a kõkitermelésen is.
#46
"Nem nyolc perc, nem negyven év, nem 800 km, nem 24 órás munkaidõ.
A többi sem stimmel."
Értem.
Akkor mennyi? 😊
Hány év hány km-rõl hány órában dolgoztak és hányan?
Vigyázz, a kötömbök száma ismert, a többi már csak matematika
A többi sem stimmel."
Értem.
Akkor mennyi? 😊
Hány év hány km-rõl hány órában dolgoztak és hányan?
Vigyázz, a kötömbök száma ismert, a többi már csak matematika
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#45
az elõtte volt :-)
#44
jaj.
Egyet mondok: írás.
Egyet mondok: írás.
Kara kánként folytatom tanításom.
#43
OFF
Emlékeim szerint visszaírtam, de nem mernék megesküdni rá.
Mindegy is, jobb szeretek itt tündérkedni, az Akasha célja a nyilvánosság. Persze, ha nagyon titkos dolgokról van szó, szóba jöhet a magánbeszélgetés, RSA, Huffman stb. is.
Emlékeim szerint visszaírtam, de nem mernék megesküdni rá.
Mindegy is, jobb szeretek itt tündérkedni, az Akasha célja a nyilvánosság. Persze, ha nagyon titkos dolgokról van szó, szóba jöhet a magánbeszélgetés, RSA, Huffman stb. is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#42
Amiket kitaláltak azok talán számodra talán nem vívmányok, de nagyságrendileg lehet, hogy ugyanakkora elõrelépést jelentettek, mint az elektromosság vagy a gõzgép feltalálása.
#41
Az lehet, csak hogy abban az 500 évben nem lehet találni vívmánynak számító találmányokat, eszközöket, mint 1500-tól napjainkig. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a tudumány jelenlegi álláspontja szerint rézszerszámokat használtak... Nekik az az 500 majdnem hogy kevesebbet jelentett, mint nekünk 1 év a technika/technológia fejlõdés szempontjából.
#40
A leghíresebb piramisokat (vagyis a gizai piramisokat) 2500 körül építették. A technikát 500 év alatt fejlesztették tökélyre, kb. i.e. 3000-tõl kezdve.
Vö.: ipari fejlõdés 1500 és 2008 között.
Vö.: ipari fejlõdés 1500 és 2008 között.
Kara kánként folytatom tanításom.
#39
Nem írtál vissza 😄
#38
Nem Asszuánból stb.
Kara kánként folytatom tanításom.
#37
Nem nyolc perc, nem negyven év, nem 800 km, nem 24 órás munkaidõ.
A többi sem stimmel.
A többi sem stimmel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#36
Egyébként a válasz valahol az 1. és a 2. között van.
#35
"Miért ne tudták volna felépíteni egyszerû technikákkal 40 év alatt?"
Egyszerü matek.
Ha 40 év alatt épitették, akkor ez azt jelenti hogy napi 24! órás munkával kb. 8 és fél percenként kellet egy követ tökéletesen a helyére tenni.
Ismétlem ez minden nap minden órájában 40 éven át, és úgy hogy a követ a 800 km-re lévõ asszuanból szálitották. És ez igaz az egész munkafolyamatra, tehát egy követ 8 perc alatt kellet kibányászni 8 perc volt hogy hajóra helyezzék és hogy levegyék a hajóról egyiptomba stb stb
Egyszerü matek.
Ha 40 év alatt épitették, akkor ez azt jelenti hogy napi 24! órás munkával kb. 8 és fél percenként kellet egy követ tökéletesen a helyére tenni.
Ismétlem ez minden nap minden órájában 40 éven át, és úgy hogy a követ a 800 km-re lévõ asszuanból szálitották. És ez igaz az egész munkafolyamatra, tehát egy követ 8 perc alatt kellet kibányászni 8 perc volt hogy hajóra helyezzék és hogy levegyék a hajóról egyiptomba stb stb
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#34
1.Miért ne tudták volna felépíteni egyszerû technikákkal 40 év alatt?
2.Honnan a 40 év? Én még azt is eltudom képzelni ,hogy kevesebb,de lehet ,hogy sokkal több.Ha tovább épült,akkor is épülhetett a fáraónak,lehet hogy elõbb kezdték,vagy addig a fáraót más helyen tárolták.
Lehet pl már az elõzõ piramisnál odavittek egy csomó faragott követ,vagy más anyagok maradtak,így egybõl el tudták kezdeni.
2.Honnan a 40 év? Én még azt is eltudom képzelni ,hogy kevesebb,de lehet ,hogy sokkal több.Ha tovább épült,akkor is épülhetett a fáraónak,lehet hogy elõbb kezdték,vagy addig a fáraót más helyen tárolták.
Lehet pl már az elõzõ piramisnál odavittek egy csomó faragott követ,vagy más anyagok maradtak,így egybõl el tudták kezdeni.
#33
ha szeretnéd tudok errõl értekezni bõvebben, és magyarázatot adni a kérdésedre. csak dobj egy mailt: 666rbr
#32
"az arany csúcsok és a tükörsima felülete elvileg az ûrbõl is látszódott. "
Na igen, de ennek mi értelme ha nem jársz az ürben? 😊
Nem hiszem hogy az motiválta õket hogy de jó lesz majd 5 ezer év múlva az utodaink látják az ürbõl a piramisokat 😊
Emelett a kérdés adott, miért épitettek egymástól teljesen elkülönölt és független civilizációk piramisokat?
Alapvetõen 3 féle magyarázat lehet itt is:
1, volt kapcsolatuk egymással és igy hatottak egymásra. Kérdés hogy hogyan lehetett kapcsolatuk mikor elvben ez kizárt?
2, nem volt kapcsulatuk egymással de mindenigykre hatott ugyanaz a tényezõ ami kiváltotta a piramis épitést. Kérdés mi lehetett ez a hatás?
3, nem volt kapcsolat és nem volt közös hatás, csak mindegyiknek ugyanugy járt az "agya". Kérdés hogy ez hogy lehetséges, és ha igen, akkor késõbbi korokban miért nem történtek hasonló esetek.
Na igen, de ennek mi értelme ha nem jársz az ürben? 😊
Nem hiszem hogy az motiválta õket hogy de jó lesz majd 5 ezer év múlva az utodaink látják az ürbõl a piramisokat 😊
Emelett a kérdés adott, miért épitettek egymástól teljesen elkülönölt és független civilizációk piramisokat?
Alapvetõen 3 féle magyarázat lehet itt is:
1, volt kapcsolatuk egymással és igy hatottak egymásra. Kérdés hogy hogyan lehetett kapcsolatuk mikor elvben ez kizárt?
2, nem volt kapcsulatuk egymással de mindenigykre hatott ugyanaz a tényezõ ami kiváltotta a piramis épitést. Kérdés mi lehetett ez a hatás?
3, nem volt kapcsolat és nem volt közös hatás, csak mindegyiknek ugyanugy járt az "agya". Kérdés hogy ez hogy lehetséges, és ha igen, akkor késõbbi korokban miért nem történtek hasonló esetek.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#31
A piramisok fontos szakrális funkciót töltöttek be, hiszen az éggel való kapcsolat ot jelentette számukra. Emelett állítólag beaconként használták õket, az arany csúcsok és a tükörsima felülete elvileg az ûrbõl is látszódott. De vannak piramisok Kínában és Európában is.
#30
Valójában nem egybõl a nagy piramissal kezdték az épitést voltak ott kisebbek is 😊
De a kérdés jogos különben, hisz pl. ott van a római birodalom ami jóval nagyobb és erõsebb volt mint az ókori egyiptomi és mégsem gondolták azt hogy akkor mi most feladjuk a hadsereget meg a hóditásokat meg minden mást, és ezentúl mindenki egy piramist fog épiteni 😊
Egyébként a másik jó kérdés az, hogy miért jutott több civilizációnak is az az eszébe hogy piramist fog épiteni (lásd még dél amerikai piramisok)
De a kérdés jogos különben, hisz pl. ott van a római birodalom ami jóval nagyobb és erõsebb volt mint az ókori egyiptomi és mégsem gondolták azt hogy akkor mi most feladjuk a hadsereget meg a hóditásokat meg minden mást, és ezentúl mindenki egy piramist fog épiteni 😊
Egyébként a másik jó kérdés az, hogy miért jutott több civilizációnak is az az eszébe hogy piramist fog épiteni (lásd még dél amerikai piramisok)
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#29
Nem mi vagyunk az elsõ fejlett civilizáció ezen a bolygón. Ha erre nem vagytok képesek a 21. században magatoktól rájönni, akkor vessetek magatokra. Érdekes módon azon senki se agyal, hogy a nagy piramis burkolóköveit mivel csiszolták tükörsimára kõ-, és rézszerszámokkal.
#28
Engem nem is az nyûgöz le igazán ogy ott állnak a piramisok, persze az is, de inkább hogy hogyan jutottak el az építés megkezdéséig. Úgy értem valaki(k) rendelkezett azzal a tudással, hogy ezt fel fogják tudni építeni és kiszámolta, honnan szerzik az alapanyagot hova helyezzék õket, mi kell hozzá és mennyi, hány ember, ezek szállása élelmezése (aki piramist épít az nem katonáskodik, nem mûvel földet, nem csinál más csak épít) mindezt éveken keresztül. És errõl meggyõzte az akkori uralkodót, hogy ennyi meg ennyi idõ alatt ennyi pénzbõl meg lehet építeni. Ez a nem mindegy. Mert egy már meglévõ dolog mellett álldigálva mi csak azon agyalunk, hogy csinálták, valaki(k) mindezt kitalálták és megcsinálták anélkül, hogy lett volna elõttük példa erre.
- Turian Brandy, triple filtered, then introduced into the suit through an emergency induction port. - That's a straw, Tali. - Emergency... induction... port...
#27
"És ki a büdös franc építette volna ezeket az egyiptomiakon kívûl és minek. A bécsi dómot ki építette volna és a mostani technikával könnyû lenne? Egy fenét ma is nagyon nehéz lenne megépíteni."
És mond csak a bécsi dómot hányszáz évig is épitették a piramisokkal szemben?
A piramisoknál nem az a kérdés hogy kik épitették (az egyiptomiak) a kérdés nem is erre vonatkozott, hanem hogy hogyan és miért.
Ugyanis a nagy piramist állitólag 20 évig épitették, mai becslés szerint 40 évig, és azért hogy beletemessék a fáraót. Csakhogy nincs meg a technika amivel ennyi idõ alatt el lehetett volna késziteni... Ez itt a bibi. Innentõl kezdve 3 lehetõség van:
a, nem 40 év alatt épitették hanem több ez esetben viszont nem azért hogy az aktuális fáraót beletemessék
b, 40 év alatt épitették de túl hülyék vagyunk ahhoz hogy rájöjjünk hogyan
c, alternativ (lásd scifi és bizonyos irok müveit)
A rabszolgák/munkások száma (amivel mindenki dobálózik) pedig nem mérvadó bizonyos szint felett, mert nem lesz gyorsabb a munka. Hogy egy közkedvelt példát mondjak:
ha egy férfi egy nõt megdugva a nõnek 9 hónap múlva lesz gyereke, akkor ha ugyanazt a nõt 9 férfi dugja meg, akkor 1 hónap múlva lesz-e vajon gyereke...
És mond csak a bécsi dómot hányszáz évig is épitették a piramisokkal szemben?
A piramisoknál nem az a kérdés hogy kik épitették (az egyiptomiak) a kérdés nem is erre vonatkozott, hanem hogy hogyan és miért.
Ugyanis a nagy piramist állitólag 20 évig épitették, mai becslés szerint 40 évig, és azért hogy beletemessék a fáraót. Csakhogy nincs meg a technika amivel ennyi idõ alatt el lehetett volna késziteni... Ez itt a bibi. Innentõl kezdve 3 lehetõség van:
a, nem 40 év alatt épitették hanem több ez esetben viszont nem azért hogy az aktuális fáraót beletemessék
b, 40 év alatt épitették de túl hülyék vagyunk ahhoz hogy rájöjjünk hogyan
c, alternativ (lásd scifi és bizonyos irok müveit)
A rabszolgák/munkások száma (amivel mindenki dobálózik) pedig nem mérvadó bizonyos szint felett, mert nem lesz gyorsabb a munka. Hogy egy közkedvelt példát mondjak:
ha egy férfi egy nõt megdugva a nõnek 9 hónap múlva lesz gyereke, akkor ha ugyanazt a nõt 9 férfi dugja meg, akkor 1 hónap múlva lesz-e vajon gyereke...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#26
Kara kánként folytatom tanításom.
Köszönöm a kiegészítést, pontosítást!
Viszont ez még mindig nem magyarázza meg a megmunkálás technológiáját.
Nem a hamisításokét, hanem az eredetiekét.
Viszont ez még mindig nem magyarázza meg a megmunkálás technológiáját.
Nem a hamisításokét, hanem az eredetiekét.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#24
Nos, nem koponya, hanem jade maszk, de a kettõ nincs olyan messze egymástól.
Pakalban az az érdekes, hogy 80 éves korában halt meg, de a csontjai 40 éves ember benyomását keltik. Tudhattak valamit azok a maják...(rolikaaa :-)))
Pakalban az az érdekes, hogy 80 éves korában halt meg, de a csontjai 40 éves ember benyomását keltik. Tudhattak valamit azok a maják...(rolikaaa :-)))
Kara kánként folytatom tanításom.
#23
Kara kánként folytatom tanításom.
#22
Ez a fotó az 50-es években készült ,amikor is egy bizonyos Dr. Daniel Jackson megtalálta a kristálykoponyát az Antarktiszi piramisokban.Nem kamu!
#21
Itt van egy kép az említett eseményrõl:
<#alien2>
<#alien2>
#20
azt sem tartom teljesen kizártnak hogy unatkozó õseink valóban több száz évig, több generáción keresztül csiszolgatták (pl.: egy kézmûves-dinasztia apáról fiúra szálló öröksége volt) -- hiszen nem tkp. nem volt jobb dolguk. <#alien2>
Ki nem szarja le a Visztát?
#19
Ki nem szarja le a Visztát?
#18
És ki a büdös franc építette volna ezeket az egyiptomiakon kívûl és minek. A bécsi dómot ki építette volna és a mostani technikával könnyû lenne? Egy fenét ma is nagyon nehéz lenne megépíteni.
#17
Kiönteni nem lehetne?
Kara kánként folytatom tanításom.
#16
"Attól a kis semmiségtõl tekintsünk már el, h a kvarckristály kicsit keményebb, mint a réz, meg a keményfa-bot."
Kvarc sok helyen elõfordul, olyan könnyen elérhetõ formában, mint pl kavicsok... Ha csinál egy szerszámot kvarcból akkor már meg tudja munkálni a kvarc koponyát. Kvarc VAGY annál keményebb anyag kell.
Innentõl kezdve nincs sok értelme annak amit írtál.
Kvarc sok helyen elõfordul, olyan könnyen elérhetõ formában, mint pl kavicsok... Ha csinál egy szerszámot kvarcból akkor már meg tudja munkálni a kvarc koponyát. Kvarc VAGY annál keményebb anyag kell.
Innentõl kezdve nincs sok értelme annak amit írtál.
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#15
Senki nem beszélt itt RC kormeghatározásról. Az persze, hogy csak szerves anyagok esetén mûködik. Mondjuk készítési mód vagy efféle alapján vizsgálhatták volna, vagy akármi, a lényeg az, hogy ezzel egyáltalán nem foglalkoztak.
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#14
és mindezt az UFO magazinból szeded, gondolom<#falbav><#gun>
#13
"a kvarckristály kicsit keményebb, mint a réz, meg a keményfa-bot.
Keménysége, szilárdsága a gyémánt alatt van 1 fokkal."
Ennyire nehéz utánanézni valaminek, mielõt marhaságokat irkálunk????<#falbav><#falbav>
A kvarc keménysége a mohs skálán 7es,
a gyémánté 10es.
idézet:
""Mohs-féle keménységi skála
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az elõtte álló, nála kisebb sorszámúakat."""
az angol leírásból az is kiderül, hogy a skála nem egyenletesen elosztott fokozatokat jelöl, hanem relatív,
mert pl. a 9es keménységû korund kb. kétszer olyan kemény, mint a 8as topáz, a gyémánt viszont majdnem 4X keményebb a korundnál (9es)!!!
Úgyhogy csak ne vezessük félre a népet azzal, hogy a kvar keménysége a gyémánténál "1 fokkal" kisebb. Jézusom...<#wilting>
Ha vkit érdekelnek az arányok, itt van egy jó kis abszolút keménységi skála (angolul):
keménységi skálák
-->
# 1 Talk
# 3 Gipsz
# 9 kalcit
# 21 Fluorit
# 48 Apatit
# 72 ortoklász
# 100 kvarc
# 200 Topáz
# 400 korund
# 1600 gyémánt
Keménysége, szilárdsága a gyémánt alatt van 1 fokkal."
Ennyire nehéz utánanézni valaminek, mielõt marhaságokat irkálunk????<#falbav><#falbav>
A kvarc keménysége a mohs skálán 7es,
a gyémánté 10es.
idézet:
""Mohs-féle keménységi skála
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az elõtte álló, nála kisebb sorszámúakat."""
az angol leírásból az is kiderül, hogy a skála nem egyenletesen elosztott fokozatokat jelöl, hanem relatív,
mert pl. a 9es keménységû korund kb. kétszer olyan kemény, mint a 8as topáz, a gyémánt viszont majdnem 4X keményebb a korundnál (9es)!!!
Úgyhogy csak ne vezessük félre a népet azzal, hogy a kvar keménysége a gyémánténál "1 fokkal" kisebb. Jézusom...<#wilting>
Ha vkit érdekelnek az arányok, itt van egy jó kis abszolút keménységi skála (angolul):
keménységi skálák
-->
# 1 Talk
# 3 Gipsz
# 9 kalcit
# 21 Fluorit
# 48 Apatit
# 72 ortoklász
# 100 kvarc
# 200 Topáz
# 400 korund
# 1600 gyémánt
\"Now, let\'s kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! \"
#12
Minden idõk legrejtélyesebb kristálykoponyája :
<#buck>
Hegyikristály és egyéb, természetes ásványok esetében NEM segít a radio-karbon szénizotópos kormeghatározás... és hogy õszinte-legyek nem is tudom milyen kor-meghatározási módszerrel lehetne ezt kideríteni... mindenesetre egyetértek azzal, hogy ezek "hamisítványok", illetve hogy legkorábban a múlt század elején készültek.
<#buck>
Hegyikristály és egyéb, természetes ásványok esetében NEM segít a radio-karbon szénizotópos kormeghatározás... és hogy õszinte-legyek nem is tudom milyen kor-meghatározási módszerrel lehetne ezt kideríteni... mindenesetre egyetértek azzal, hogy ezek "hamisítványok", illetve hogy legkorábban a múlt század elején készültek.
Ki nem szarja le a Visztát?
#11
Erich von Däniken - "A múlt megoldatlan rejtélyei", nem pedig múltunk...
csak netán ha vki utána akar nézni.
csak netán ha vki utána akar nézni.
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#10
Állítólag találták meg 1924ben (Anna Le Guillon Mitchell-Hedges). A saját elmondása szerint Belize területén találta meg egy összeomlott templom oltárában Lubaantunban. Ott volt vele az apja, egy brit kalandor és népszerû író is (õ végezte az ásatásokat), és érdekes módon az ottani feljegyzéseiben említést sem tesz arról, hogy a lánya micsoda szenzációt talált.
Az ásatások dokumentációi még Anna ottlétét sem igazolják, nemhogy a kincset.
Amúgy a koponya elõször 1936ban jelent meg a Man címû lapban, akkor egy Mr. Sydney Burney nevû fazoné volt, nincs említés Anne-ról. Tõle vette meg Anne 1944ben.
A nõ elõször 1954ben említi az önéletrajzában (Danger My Ally) a koponyát, de csak nagy vonalakban. Nem esik szó arról, hogy ki találta meg és hol.
A kisasszony 1967tõl kezdve járta a világot a koponyával interjúkat adva és történeteket mesélve.
A 70es években átmenetileg Frank Dorland, egy szabadúszó régiség restaurátor kezébe került, aki elvitte a HP kristály laboratóriumába megvizsgáltatni. Itt csak azt állapították meg, hogy egy darab kristályból készült a koponya és az állkapocs is. Az eredetét, korát és elkészítési módját NEM vizsgálták.
Anna Mitchell-Hedges ezek után megtagagott mindenféle vizsgálatra vonatkozó kérelmet. Ezen felül életrajzának az összes késõbbi kiadásábál teljesen hiányzik a koponya.
Szóval eléggé kamu szaga van a dolognak.
Az ásatások dokumentációi még Anna ottlétét sem igazolják, nemhogy a kincset.
Amúgy a koponya elõször 1936ban jelent meg a Man címû lapban, akkor egy Mr. Sydney Burney nevû fazoné volt, nincs említés Anne-ról. Tõle vette meg Anne 1944ben.
A nõ elõször 1954ben említi az önéletrajzában (Danger My Ally) a koponyát, de csak nagy vonalakban. Nem esik szó arról, hogy ki találta meg és hol.
A kisasszony 1967tõl kezdve járta a világot a koponyával interjúkat adva és történeteket mesélve.
A 70es években átmenetileg Frank Dorland, egy szabadúszó régiség restaurátor kezébe került, aki elvitte a HP kristály laboratóriumába megvizsgáltatni. Itt csak azt állapították meg, hogy egy darab kristályból készült a koponya és az állkapocs is. Az eredetét, korát és elkészítési módját NEM vizsgálták.
Anna Mitchell-Hedges ezek után megtagagott mindenféle vizsgálatra vonatkozó kérelmet. Ezen felül életrajzának az összes késõbbi kiadásábál teljesen hiányzik a koponya.
Szóval eléggé kamu szaga van a dolognak.
\"Lehetetlen, hogy igazságtalanság, szószegés és hazugság tartósan hatalomra jussanak. Ilyen hazugságépületek csak egy ideig ámíthatnak. De idővel összeomolnak\" Démosztenész megmondta! :)
#9
Hát nem tudtátok, a piramisok is hamisítványok, a franciák csinálták õket 1799-ben a Napoleon-i hadjárat alatt!😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Attól a kis semmiségtõl tekintsünk már el, h a kvarckristály kicsit keményebb, mint a réz, meg a keményfa-bot.
Keménysége, szilárdsága a gyémánt alatt van 1 fokkal.
Inkább tanulmányoznák azokat a diorit(legkeményebb gránitfajta) formákat, amiket már a spanyol hódítók is "megcsodáltak" jó 4 ezer méter magasan. Miliméterre megegyezõ, több tonnás kõtömbök öntõformára emlékeztetõ kialakítással ( párhuzamos hornyok, pontos derékszögû formák egymásba illeszkedõ csapok és nútok)
Megtekinthetõ: E.v.D: Múltunk megoldatlan relytéjei c. filmjében
Szó van az említett kristálykoponyáról is.
Keménysége, szilárdsága a gyémánt alatt van 1 fokkal.
Inkább tanulmányoznák azokat a diorit(legkeményebb gránitfajta) formákat, amiket már a spanyol hódítók is "megcsodáltak" jó 4 ezer méter magasan. Miliméterre megegyezõ, több tonnás kõtömbök öntõformára emlékeztetõ kialakítással ( párhuzamos hornyok, pontos derékszögû formák egymásba illeszkedõ csapok és nútok)
Megtekinthetõ: E.v.D: Múltunk megoldatlan relytéjei c. filmjében
Szó van az említett kristálykoponyáról is.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Én is olvastam azt a könyvet 😊
#6
10-20 000 emberrel talán meg is oldható. És mint ma már tudjuk nem rabszolgák voltak.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#5
Most miert?!😊
Ha pontosak az adatok, akkor elvileg, naponta ~300-400 kovet farigcsaltak ki es pakoltak bele a piramisba😉 Darabja 10-15 tonna😉 Az orankent 15 ko😊
Ha pontosak az adatok, akkor elvileg, naponta ~300-400 kovet farigcsaltak ki es pakoltak bele a piramisba😉 Darabja 10-15 tonna😉 Az orankent 15 ko😊
#4
Olyan ez mint a piramisok épitése körüli hercehurca.
Nagyon jó kis elméletek vannak hogy hogy lehet egy olyan követ oda felrakni meg minden, csak aztán amikor beszorozzák 2.5 millió kõvel akkor kiderül hogy tulképpen még a mai napig is épitik ezekkel a technikákkal 😊
Nagyon jó kis elméletek vannak hogy hogy lehet egy olyan követ oda felrakni meg minden, csak aztán amikor beszorozzák 2.5 millió kõvel akkor kiderül hogy tulképpen még a mai napig is épitik ezekkel a technikákkal 😊
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#3
Hol mondja a cikk, hogy mindazösszes koponya ócsított gagyi? Azt mondja, hogy az ufóhiszti korában felbukkant darabok hamisítványok, ami nem is meglepõ.
lehet h retkes volt és felpolírozta a tulaj eladás elõtt 😛
Ez szamárság. A képeken szereplõ kristálykoponyák valóban ócska gagyik, de nem is ilyen egy igazi maja kristályponyára mint pl. a Mitchell-Hedges. Annak külön állkapcsa van és a kidolgozása is anatómiai pontosságú. 1924-ben találták meg szóval ebbõl a 60-as évekbeli hamisításos dologból sem igaz egy szó sem. A vizsgálatok szerint egy kristályból van és a kristály törésvonalaira merõlegesen van kivésve amit semmiféle forgó korongos fémcsiszolóval nem lehetett volna megvalósítani. 2 verzió van hogy hogy készülhetett
1. lézerrel (1924-ben fedezték fel szóval legfeljebb az idegenek lehettek)
2. homokkal, kézzel csiszolták évszázadokig
Ennyit errõl a "hamisítvány" dologról.
1. lézerrel (1924-ben fedezték fel szóval legfeljebb az idegenek lehettek)
2. homokkal, kézzel csiszolták évszázadokig
Ennyit errõl a "hamisítvány" dologról.
← ElőzőOldal 5 / 5